Február 17. Hamvazószerda

Ma van hamvazószerda, a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdete.
A nyugati kereszténység e napon az élet múlandóságára emlékezik, az egyházak bűnbánatra buzdítják híveiket. A nagyböjt kezdete nem ünnepnap, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek.
Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg. A hamvazó pap közben figyelmeztet: “Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”. A hamu az elmúlást jelképezi.
Emellett a mai napon veszi kezdetét a negyvennapos étkezési megtartóztatás is. A nagyböjt negyven hétköznapja arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus, mielőtt tanítani kezdett ennyi ideig böjtölt a pusztában. A bűnbánati felkészülés a VII. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta a böjtöt. Ezidőtájt például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés is.
Az egyház tanítása szerint az önmegtartóztatást nem csak az étkezési szokások tekintetében kell gyakorolni. Ez az időszak arra szolgál, hogy megtanuljuk uralni vágyainkat, elmélyüljünk hitünkben húsvét előtt, amikor a megváltást ünnepli a kereszténység. Ahogy Szent Ágoston mondta: “A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja, és meggyújtja a tisztaság világosságát”. Az Isten előtti meghajlás jele nemcsak a hústól, hanem egyéb szenvedélyeinktől való tartózkodás is lehet, miközben nagyobb figyelmet fordítunk embertársainkra.
Forrás: Piarista Gimnázium és Kollégium – Vác, Cultura.hu, magyarkurir.hu