A híd 55 méter magasságban ível át a tengeröböl felett 2,4 kilométeren át, és így a boszniai tengerpartot kikerülve teremti meg az összeköttetést a Horvátországhoz tartozó Adria-parti területek között.

A Komarna és Bijesta térségében megépített híddal a két horvát országrész 300 év után egyesült újra. A híd építéséről négy évvel ezelőtt állapodott meg Zágráb a kínai China Road and Bridge Corporation vállalattal. A stratégiai fontosságú, kiemelt projekt összértéke 525 millió euró (mintegy 209,5 milliárd forint) volt, a kivitelezést 357 millió euróval támogatta az Európai Unió – írta meg az MTI.

Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek a Peljesac híd építési munkálatainak sikeres befejezéséhez, melynek nyomán közvetlen, Bosznia-Hercegovinát kikerülő szárazföldi kapcsolat létesült Horvátország legdélebbi részei és az ország egyéb területei között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan szerda reggel. – Őszintén hiszem, hogy a legjelentősebb horvát infrastrukturális projekt lezárása, amelyet nemzetközi partnerek közreműködésével hatékonyan valósítottak meg, történelmi mérföldkő a Horvát Köztársaság számára – írta levelében Orbán Viktor, hozzátéve: az új híd, amely véget vet Horvátország infrastrukturális szétszakítottságának, kiváló példa a régió jobb összekapcsolhatóságára. – Nekünk, magyaroknak Horvátország hagyományosan az egyik legkedveltebb nyári üdülési célpontunk. Ezért örülök, hogy az új Peljesac hídon keresztül turistáink, valamint a világ minden tájáról érkező utazók ezentúl biztonságosabb és sokkal gyorsabb úton fedezhetik fel Dél-Dalmácia kivételes szépségeit – zárta gratuláló levelét Orbán Viktor.”

Forrás: magyarnemzet.hu

Fotó: MTI

A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 78,7 százaléka Donald Trumpot látná szívesen a republikánusok elnökjelöltjeként, amennyiben ismét bejelentené, hogy indul a 2024-es elnökválasztáson.

Mögötte jócskán lemaradva, 19 százalékkal Ron DeSantis floridai kormányzó áll, majd újabb óriási szakadék következik, Kristi Noem dél-dakotai kormányzóra alig egy százalék szavazna. Az olyan politikusok, mint Mike Pompeo egykori külügyminiszter, Ted Cruz, Texas állam szenátora, Nikki Haley egykori ENSZ-nagykövet vagy Mike Pence volt alelnök még az egy százalékot sem ugorják meg.

A rendezvényen egyébként Donald Trump is felszólalt, és hivatalosan ezúttal sem jelentette be, de utalt arra, hogy újra megméretné magát 2024-ben.[…]

A közvélemény-kutatás arra is rákérdezett, hogy ki lenne a legkeményebb demokrata ellenfél az elnökválasztáson.

Érdekesség, hogy Joe Bident mindössze 4,4 százalék nevezte meg a legveszélyesebbnek, amiben a jelenlegi elnök hanyatló népszerűsége, és idős kora is szerepet játszhat.

A legtöbben (30,3 szzalék) Gavin Newsomtól, Kalifornia állam demokrata kormányzójától tartanak a legjobban. Őt követi Michelle Obama egykori first lady, majd Hillary Clinton, aki egyszer már alulmaradt Donald Trumppal szemben, majd Bernie Senders, Vermont állam szenátora. De még saját alelnöke, Kamala Harris is előrébb végzett, mint Joe Biden.”

Forrás: magyarnemzet.hu

Fotó: Andy Jacobsohn

Az építési és beruházási miniszter a többi között elmondta, hogy az új beszerzési, pályáztatási, tervezési és elszámolási rendszerben új pénzügyi-gazdasági viszonyokat teremtenek.

Sokkal átláthatóbb, sokkal egyszerűbb, az állam érdekeit sokkal jobban védő rendszer születik.

– A legfontosabb, hogy az államnak olyan beruházásokat kell most és a jövőben is támogatnia, amelyek a társadalom javát szolgálják és gazdasági növekedést is jelentenek. Az állami beruházásoknál prioritásnak tartom a pontosabb és precízebb előkészítést, a hatékonyság növelését és a közérdek jobb védelmét. Alaposabb tervezést igényel, hogy hol és mekkora iskola vagy uszoda épüljön, valamint milyen közinfrastruktúra jöjjön létre – ismertette a miniszter.”

Forrás: magyarnemzet.hu

Fotó: Facebook

A Nézőpont Intézet legfrissebb adatai szerint tízből hatan inkább pozitívan vélekednek a magyar kormányfőről, és mind­össze 30 százalék ítéli meg személyét inkább negatívan Romániában. A közvélemény-kutatásból kiderül, az elmúlt egy évben jelentősen javult Orbán Viktor romániai megítélése, egyértelműen népszerű politikussá vált az ukrán-orosz konfliktus és energiaválság ideje alatt.

Az intézet kutatása ezer fő telefonos megkérdezésével készült és a 18 évesnél idősebb lakosságra reprezentatív nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.

Úgy tudni, idén már több mint kétszer annyian kedvelik Orbán Viktort Romániában, mint egy évvel korábban, 2020-hoz képest pedig több mint háromszorosára emelkedett a magyar kormányfő népszerűsége, ráadásul minden társadalmi csoportban többen vannak azok, akik köré­ben népszerű a magyar miniszterelnök, mint akik körében népszerűtlen.

Az intézet szerint már tavaly érezhető volt a pozitív változás Orbán Viktor romániai megítélésében: akkor tíz százalékponttal többen vélekedtek személyéről pozitívan, mint 2020-ban, amikor még csak 17 százaléknyian. Az igazi fordulat azonban az elmúlt egy évben állt be – hívja fel a figyelmet a Nézőpont Intézet

Ez idő alatt megduplázódott a magyar miniszterelnökkel szimpatizálók köre: tavaly még a negatívan vélekedők voltak jelentős többségben, 65 százalékkal a 27 százaléknyi szimpatizánssal szemben, azonban az orosz–ukrán háború és annak gazdasági hatásai miatt ez az arány megfordult – mutat rá az intézet.

A magyar közvéleményt alighanem meglepő pozitív fordulat mögött a kormány Romániában is ismert népszerű intézkedéseit lehet sejteni, amelyekhez hasonlót délkeleti szomszédunk kormánya nem fogadott el. Orbán Viktor 2021 novemberében jelentette be a mindenkire érvényes, 480 forintos benzinárstopot, amely a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autósokra a mai napig érvényes, írja a Magyar Nemzet.”

Forrás: nezpont.hu / magyarnemzet.hu / mandiner.hu

Fotó: Facebook

Német Szilárd rendkívüli bejelentést tett Tusnádfürdőről, a Bálványosi Szabadegyetem helyszínéről. Mint mondta, a kormány érzékelte a drasztikus energiaáremelkedést, ezért vezette be az energia-veszélyhelyzetet. Leszögezte, hogy az elszabadult árakat nem lehet rászabadítani a lakosságra, így a kormány egy hét pontból álló akciótervet dolgozott ki.

Az akcióterven túl, Németh Szilárd kifejtette, hogy az átlagfogyasztásig mindenkinek a rezsicsökkentett árat kell majd fizetnie.

Az átlagfogyasztás 1729 m3/év a gáz esetében, a villanyenergia esetében 2523 kWh/év.

Hozzátette, hogy bevezettek egy új tarifát, a lakossági piaci árat, amely jóval kisebb mint a versenypiaci ár: a rezsicsökkentett ár 36 Ft/kWh az áram esetében, a lakossági piaci ár 70,1 Ft/kWh. A földgáz esetében a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig 102 Ft/m3, afölött pedig 747 Ft/m3.

Hozzátette, hogy a versenypiaci ár a villany esetében 268,9 Ft/kWh, a földgáz esetében pedig 1020 forint köbméterenként.

Az éjszakai áram esetében a kedvezményes határig 23,1 Ft, a lakossági piaci ár pedig 62,9 Ft/kWh. Hozzátette, hogy a hőszivattyúval rendelkező háztartásokról ez a rendelet nem szól, náluk az eredetileg meghatározott korlátlan fogyasztásig fennáll a hőszivattyú működtetésének a tarifája. Megmarad a gázfogyasztásnál is a nagycsaládos kedvezmény, egy háromgyermekes család esetében az 1729 m3 megemelkedik még 600 m3-rel; minden egyes további gyermek után még 300 m3-rel nő.

Egy új kedvezményt is bejelentettek, az egy mérővel rendelkező társasházaknak: Németh Szilárd ismertetése szerint ahol a társasházaknál egy mérő van, abban az esetben, ha nyilatkozik a társasház, akkor az albetétesenként felszorzódik a kedvezmény mértéke.”

Forrás: mandiner.hu

Kép forrása: Twitter

„A kata-szabályokat módosító törvényjavaslat benyújtásának napján kezdődő, s annak elfogadását követő napon végződő kutatás eredményeiből kiderül, hogy a kormánypártok továbbra is élvezik a magyar választók többségének bizalmát. Nem történt jelentős változás sem a kormánypárti, sem az ellenzéki erők támogatottságában, tehát az utóbbi napok néhány ezer fős fővárosi tüntetései nem a pártpreferenciák átalakulásának tünetei.

A Fidesz-KDNP mögött áll a magyar választók abszolút többsége (54 százalék), amely nem jelent változást a júniusi állapothoz (55 százalék) képest. Ez a stabil társadalmi támogatottság a választás óta tartott több időközi választás eredményeiben is tükröződött. Az áprilisi választáson szerzett egyértelmű felhatalmazás és az azóta is töretlen támogatottság biztosítja a kormány cselekvőképességét a háborús infláció és az energia-veszélyhelyzet jelenlegi nehézségei között is.

Mindössze négy ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum, a Mi Hazánk Mozgalom, valamint a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) éri el éppen a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Ez alapján mindössze a választási összefogás legnagyobb nyertese, a DK, illetve a parlamenti újonc Momentum jutna be a baloldal jelenlegi parlamenti pártjai közül. Mindazonáltal sem az egyedüli stabil vezetésű Gyurcsány-párt, sem pedig a nemrégiben elnököt és frakcióvezetőt váltó Momentum nem tudott lendületet venni a választás óta. Az MKKP viccpárt, valamint a Jobbik kárára bejutó Mi Hazánk továbbra is szinten tartja a bejutáshoz szükséges támogatottságát.

Továbbra is tapintható a választás óta jellemző ellenzékváltó hangulat, mely tényt megerősíti, hogy az ellenzéki pártok közül nem jutna be önállóan a Jobbik (4 százalék), az LMP (1 százalék), az MSZP (1 százalék) és a Párbeszéd (1 százalék) sem a parlamentbe.”

Forrás: nezopont.hu

Szilágyi Áron aranyérmet nyert a férfi kardozók egyéni versenyében Kairóban.

A harmadik olimpiai bajnoki címét tavaly Tokióban begyűjtő klasszis a kuvaiti Amaar Alammari elleni 15-6-os győzelemmel kezdett, majd feszültebb hangulatú mérkőzésen 15-13-mal búcsúztatta a kínai Hszü Jing-minget. A nyolcaddöntőben lendületes, határozott vívással 15-9-re nyert csapattársa, a 2017-ben világbajnok, 2019-ben vb-ezüstérmes Szatmári András ellen, a nyolc között pedig 15-8-ra verte az olasz Pietro Torrét.

Az elődöntőben Sandro Bazadze volt az ellenfele, a georgiai vívót a tavalyi olimpián az elődöntőben legyőzte, az idei Európa-bajnokságon viszont épp ő állította meg Szilágyit a 32 között. Ezúttal 15-11-es magyar siker született.

Nagy izgalmak közepette kerekedett felül francia ellenfelén. A döntőben az egész nap jó formában vívó Maxime Pianfetti volt Szilágyi ellefele, aki 6-3-ra meglépett az elején. Csakhogy azután a magyar kardozó sorozatban öt tust adott, ekkor következett a szünet, majd a pihenő után még két Szilágyi-találat esett. A francia vívó azonban nem adta fel, szívósan küzdve felzárkózott, 12-14-ről egyenlített, az utolsó találatot viszont – nagy izgalmak közepette – Szilágyi vitte be, melyet videózás után ítéltek meg neki.

Ezzel a három olimpiai (londoni, riói, tokiói) és egy Eb-arany (2015, Montreux) mellé most már vb-diadalt is hozzátett egyéniben. Világbajnokságon eddig csak csapatban tudott győzni, 2007-ben Szentpéterváron.”

Gratulálunk!

Forrás: MTI / mandiner.hu

Fotó: MTI / Illyés Tibor

A finn parlament csütörtökön elfogadta a finn-orosz határ védelmének megerősítéséről szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében kerítést emelhetnek a határ mentén, és bizonyos szakaszokat lezárva, kijelölt határátkelőhelyekre irányíthatják menedékkérőket.

A finn vezetés június végén nyújtott be jogszabály-módosító javaslatot határvédelmének bizonyos szakaszokon történő megerősítésére a csaknem 1300 kilométer hosszú közös határ mentén. A finn kormány június elején mutatta be a parlamentnek a törvényjavaslatot az Ukrajnára mért orosz támadásokra reagálva, Helsinki ugyanis tartott tőle, hogy NATO-csatlakozásuk miatt Oroszország, egy migránsáradatot előidézve a határnál politikai nyomást gyakorolhat Finnországra.”

Forrás: mti.hu / mandiner.hu

Fotó: Artur Widak / Nurphoto / AFP