Kategória: Hír

A vidék és a városi térségek fejlesztése „kéz a kézben jár”

Fenntartható városfejlesztési program indul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) egyik pilléreként – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Kecskeméten.

Mayer Gábor elmondta: ma már az elmaradott vidék és a fejlett városi térségek fejlesztése „kéz a kézben jár”, a vidék városok nélküli és a város vidék nélküli fejlődése nem képzelhető el. Célnak nevezte, hogy a vidéki és a városi fejlesztések összehangoltan valósuljanak meg.

Kosztik János, a terület- és településfejlesztési operatív programot irányító hatóság vezetőjének helyettese, a Jogi és Felülvizsgálati főosztály vezetője elmondta: az Európai Regionális Fejlesztési Alap részfinanszírozásával megvalósuló, a Fenntartható Városfejlesztési (FVS) eszköz keretében Magyarország 42 városa, várostérsége, valamint a főváros új megközelítésben, stratégiai alapon, integráltan tervezheti és valósíthatja meg fejlesztési elképzeléseit. A program keretösszege 581 milliárd forint – közölte.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MTI/Bús Csaba

Minden hatodik pár érintett valamilyen termékenységi problémában

Jövő héten rendezik meg Magyarországon a termékenységtudatosság hetét Budapesten és több nagyobb városban is, amelyen arra hívják fel a fiatalok figyelmét, hogy az életkor és az életmód rendkívüli mértékben befolyásolja a gyerekvállalást – fogalmazott Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: habár a meddőség ma már népbetegség, a fiatalok sokszor mégsem gondolnak bele, hogy foglalkozniuk kellene ezzel a kérdéssel, ezért közérthető módon, ingyenes programokon szeretnék nekik átadni a tudást, és felhívni a figyelmet, hogy az életkor és az életmód rendkívüli mértékben befolyásolja, hogy tud-e valaki gyereket vállalni.

Rétvári Bence felidézte: az elmúlt években a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél többeknek legyen elérhető a meddőségi ellátás. Központilag szervezetté tették azt, így nyolc meddőségi szakambulancia jött létre, továbbá ingyenessé tették a meddőségi kezeléseket, és növelték a beavatkozási lehetőségeket: míg korábban összesen öt beavatkozást fizetett az állam, most az első gyermeknél öt, a következőknél pedig négy-négy beavatkozást támogatnak az egészségbiztosítási alapból.

„Mindennek köszönhetően a korábbi évi 5000-5700-ról tízezer fölé nőtt a meddőségi kezelések száma, és a 2018 előtti 1400-1450-ről mostanra 2300 fölé nőtt a megszületett gyerekek száma” – ismertette Rétvári Bence.

Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Intézetének főigazgatója arról beszélt, hogy ma már minden hatodik pár küzd termékenységi problémával, ezért a prevenció elengedhetetlen. A főigazgató hangsúlyozta, éppen emiatt szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét, hogy már a gyerekvállalás előtt tudnak tenni az életmódjukkal, majd a megfelelő életkor megválasztásával azért, hogy annyi gyerekük szülessen, amennyit szeretnének.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTVA/Jászai Csaba

Elindult a kormány Ifjúsági Garancia Plusz programja

A kormány Ifjúsági Garancia Plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre – ismertette Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Tv2 Mokka című műsorában kedden reggel. A munkaerőpiacon az 50 év feletti, valamint a 30 év alatti korosztályoknál vannak még tartalékok, a hétfőn elindult program célja a foglalkoztatottság növelése.

Az Ifjúsági Garancia Plusz program azokat a 30 év alatti fiatalokat segíti munkatapasztalatot szerezni, akik már nem tanulnak és még nem dolgoznak – húzta alá.

A program első, legfontosabb eleme a bértámogatás: a kormány négy vagy hat hónapig a bruttó bér 50 százalékát átvállalja a munkáltatóktól. Amennyiben a munkahely a lakóhelytől 60 kilométernél távolabb van, a regisztrált álláskereső fiatal maximum egy évig, 186 ezer forint albérleti támogatást kaphat – mondta.

Utazási költségtámogatás is igényelhető, amennyiben a munkahely a lakóhelytől 60 kilométeren belül van. Ennek összege tíz kilométerenként 10-12 ezer forint lehet havonta – tette hozzá.

A program negyedik pillére lehetőséget biztosít szakmaváltásra, átképzésre. Ebben az időszakban a mindenkori minimálbér 150 százalékáig adható pénzügyi támogatás a felnőttképzésben résztvevőknek – emelte ki.

Czomba Sándor elmondta, a kormányzati programok, valamint az ország keleti és déli régióiban nagy számban induló beruházások segíthetnek a fiatalok elhelyezkedésében, a foglalkoztatottság növelésében.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Kövesdi Andrea

20 százalékkal csökkent az ország gázfogyasztása

Magyarország nagymértékű energia kitettsége miatt helyben előállított és fenntartható, környezetbarát módon megtermelt energiára van szükségünk – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerdai esztergomi sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a kormány azért indította el a zöld nemzeti konzultációt, hogy felmérhesse, a lakosság részéről hol a legnagyobb az igény a zöldenergiára való átállásban és ennek megfelelően indíthasson különböző támogatási programokat.

Az államtitkár szólt arról, hogy az ország az elektromos közlekedés területén tehet jelentős előrelépést, valamint magyar adottságnak számít a geotermikus energia, amelyben sokkal nagyobb lehetőség van, mint amennyit jelenleg kihasználunk.

Steiner Attila emlékeztetett arra, hogy a rezsicsökkentést minden nehézség ellenére meg tudták őrizni, illetve felidézte, hogy az emelkedő energiaárak mindenkit takarékos felhasználásra ösztönöztek, így körülbelül 20 százalékkal csökkent az ország gázfogyasztása.

Steindl Balázs, Esztergom alpolgármestere elmondta: az elmúlt években számos városi intézményben zajlott energia-megtakarítást eredményező felújítás, így a Dobó Katalin Gimnáziumban, a Kőrösy Kollégiumban, a Féja Géza Közösségi házban és négy óvodában.

Az önkormányzat elkészítette a város napenergia térképét, amely az egyes ingatlanok esetében megmutatja a napelem hatékonyságát, illetve az idén elkezdődik a városi közvilágítás korszerűsítése – ismertette az alpolgármester.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Katona László

Már lehet pályázni az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj 2024. évi felhívására

Szerdától lehet pályázni az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj 2024. évi felhívására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A kormány elfogadta a KKV Stratégia (2019-2030) felülvizsgálatát, amelynek kiemelt célja a vállalkozói kedv ösztönzése, a vállalkozói lét és életpálya társadalmi megbecsültségének növelése, valamint a vállalkozásindításhoz szükséges tudás és kompetenciák elsajátításának támogatása. Ezen célokkal összhangban az NGM az idei évben is meghirdeti az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (European Enterprise Promotion Awards – EEPA) felhívását – írták a közleményben.

A minisztérium 2024. május 31-ig várja azon kreatív, innovatív és egyedi vállalkozásfejlesztési programok nevezését, amelyek segítik a vállalkozóvá válást és megkönnyítik a vállalkozások mindennapjait.

Az Európai Bizottság által 2006-ban alapított EEPA célja a vállalkozói lét és az üzleti szellem fontosságának hangsúlyozása mellett az olyan kezdeményezések megismertetése az európai nyilvánossággal, amelyek megkönnyítik a vállalkozóvá válást, a vállalkozások mindennapjait, és nemzetközi szinten is kiemelkedő jó gyakorlatokkal szolgálhatnak. A bizottság évről évre a legkreatívabb és legsikeresebb vállalkozásfejlesztési projekteket díjazza – emlékeztettek a közleményben.

Az elismerésre hat kategóriában, legalább 15 hónapja működő projektjükkel pályázhatnak a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek, önkormányzatok, állami szervek és intézmények. A két fordulóból álló felhívás első, nemzeti fordulójában legsikeresebben teljesítő két kezdeményezés lehetőséget kap, hogy az európai fordulóban is megmérettesse magát, és kategóriájában a legjobbként részesüljön elismerésben, vagy elhozza az európai zsűri fődíját.

Az idei esemény különlegessége, hogy a 2024. második félévi magyar uniós elnökségre tekintettel a rendezvény második fordulójának helyszíne Budapesten lesz, az európai forduló díjainak átadására egy nagyszabású díjátadó eseményen kerül sor idén novemberben – olvasható az NGM közleményében.

A felhívás dokumentációja a kormányzati portálon érhető el.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Varga Imre

Magyarország és két szomszédja aláírta a BlueSky Project-et

Aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje, ami nagyban fokozhatja az ellátásbiztonságot minden fél számára – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A tárcavezető a BlueSky Project aláírását követően Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért, hogy végül létrejöhessen a közös regionális áramtőzsde.

Beszédében remek hírnek nevezte a mai megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdi működését a szlovén-szerb-magyar villamosenergia-tőzsde.

„Ez egyrészt az ellátásbiztonságot fogja javítani, gyorssá, akadálymentessé téve az áram kereskedelmét országaink között, s természetesen mivel nagyobb piacról és nagyobb mennyiségekről lesz szó, az árak is kedvezőbbek lesznek” – jelentette ki.

Üdvözölte, hogy a német-francia energiatőzsde-vállalat is ezen kezdeményezés mellé állt, és biztosítja a működés korszerűségét a rendszerüzemeltetők számára.

Magyarország nem rendelkezik sem tengerparttal, sem jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyekkel, így hazánk áramellátása leghatékonyabban nukleáris energia által biztosítható, a kormány ezért is döntött a kapacitások bővítéséről – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint a paksi erőmű fejlesztésével a következő évtized elejére a jelenlegi 2000-ről 4400 megawattra fog nőni ez a kapacitás, a beruházás pedig jól halad, fontos mérföldköveket sikerült elérni az utóbbi időben.

„Emellett naperőművi kapacitásaink az elmúlt öt évben megnyolcszorozódtak, mára 5600 megawattot tudnak” – emelte ki. „Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb hálózatfejlesztési igények jelennek meg itt Magyarországon, ezért különös jelentősége lesz a villamosenergiai határkeresztező kapacitások fejlesztésének és különös jelentősége lesz a regionális együttműködésnek” – fűzte hozzá.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Soós Lajos

Napi egyszeri meleg étkeztetését biztosítják a rászorulóknak

Napi melegétel-osztásra kaphatnak támogatást a hajléktalanokat segítő szervezetek a Széchenyi Terv Plusz program keretében, összesen évente 1,9 milliárd forint értékben – közölte a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.

Fülöp Attila elmondta, hogy a keretösszeg idén március 25-től jövő év április 30-ig használható fel. Ebből a hajléktalanellátásban résztvevő szervezetek a szolgáltatást igénybe vevő emberek napi egyszeri meleg étkeztetését biztosíthatják. „Ez egy újabb eszköz, újabb segítés a hajléktalanellátó rendszerben” –tette hozzá a politikus.

Jelenleg 88 hajléktalanellátó – éjszakai szállást vagy nappali ellátást nyújtó szervezet – oszt naponta, mintegy 4130 adag ételt. A program által az adott intézményekben bővülnek az igénybe vehető szolgáltatások – ismertette az államtitkár.

Kitért arra is, hogy jelenleg országosan és Budapesten is elegendő férőhely áll rendelkezésre. A vidéki intézmények kihasználtsága 73, a budapestieké 71 százalékos.

A teljes hajléktalanellátó rendszerre 2023-ban 15 milliárd forintot költött az állam, kétszer annyit, mint 2010-ben – mondta Fülöp Attila.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Purger Tamás

73,5 százalékra csökkent 2023-ban az államadósság mértéke

A KSH kedd reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol – hangsúlyozta a KSH jelentéséhez fűzött kommentárjában a Pénzügyminisztérium (PM).

A kedvezőtlen külső gazdasági hatások ellenére a magyar költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is maradéktalanul biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához – írták.

A minisztérium felsorolta: lakossági rezsivédelemre több mint 1300 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg a nyugdíjkiadások megközelítették a 6400 milliárd forintot. Ezeken felül a családtámogatások és családi adókedvezmények összege meghaladta a 3000 milliárd forintot. A végleges összegek a zárszámadás során lesznek ismertek.

A Pénzügyminisztériumban rendben halad az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetés előkészítése. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékli azt. A kormány intézkedéseivel – a nemzetközi várakozásokkal összhangban – a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig ismét az uniós rangsor élmezőnyében lehet – írta a PM.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: AFP/Hemis/Hemis.fr/Lansard Gilles

Közös ügyünk a zöldenergia

A zöldenergiáról szóló online párbeszéd célja, hogy mindenkihez eljusson a megújuló energia fontossága és minél több ember megértse, hogy a terület kulcskérdés – hangsúlyozta Király Nóra, az igazságügyi tárca miniszteri megbízottja, a Zöld Követ Egyesület elnöke szerdán Békéscsabán, sajtótájékoztatón.

Király Nóra elmondta: a Közös ügyünk a zöldenergia online kérdőív tizenhárom kérdésből áll, amelyek a napenergiáról, a rezsicsökkentés fontosságáról, az elektromobilitásról és az atomenergiáról is szólnak. A cél a teljes megújuló energetikai terület lefedése volt – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, az elmúlt években bebizonyosodott, mennyire fontos a zöldenergia és az, hogy megújuló forrásokból állítsuk elő a szükséges energiát. Ezért is tesz meg mindent a kormány, hogy Magyarország mind a zöldenergia-termelésben, mind pedig annak tárolásában is az élen legyen – fűzte hozzá.

Ismertette, a kormány minden esetben civil szervezetekkel, szakmai partnerekkel dolgozik együtt ezen a területen, a Zöld Követ Egyesület is egy ilyen szakmai együttműködő partnere a kormánynak.

Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy április 15-ig lehet kitölteni az online kérdőívet a zoldenergia.kormany.hu oldalon. Hozzátette: a felmérés eredményét a kormány be fogja illeszteni a következő zöldenergetikai programjába.

Herczeg Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a 21. század egyik legnagyobb kihívása az energiabiztonság megteremtése és az energia előállítási módja. Hozzátette, Békéscsaba a napenergia szempontjából kedvező helyzetben van, mivel a napsütötte órák száma éves szinten meghaladja a 2500-at. A kormánypárti politikus megemlítette emellett a geotermikus és a szélenergia fontosságát is.

Vass Csaba, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese kiemelte: fontos, hogy a legtöbb energiát, amit felhasználunk, megújuló energiából biztosítsuk. Ezzel tudjuk azt elérni, hogy minél kevesebb olyan anyag kerüljön a környezetünkbe, ami kedvezőtlenül változtatná meg a légkört és klímánkat – fűzte hozzá.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Király Nóra

Magyarország az Európai Unió megerősítésére törekszik

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ljubljanában tartott beszédet a C5 konferencián, amelyen elmondta, melyek lesznek Magyarország fő célkitűzései az Európai Tanács elnökségében töltött fél évben.

Szijjártó Péter a közösségi oldalán élőben közvetített, a közép-európai országok – Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia – külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy „kihívásokkal tarkított időszakban” veszi át Magyarország az Európai Tanács elnökségét.

Magyarország célja az lesz, hogy megerősítse az Európai Uniót, ehhez pedig két dologra van szükség a tárcavezető szerint:

1. a biztonság helyreállítására,
2. és új lendületet adni az Európai Uniónak.

Az első pontot kibontva Szijjártó azt mondta, meg kell erősíteni az erőfeszítéseket az illegális migráció megfékezésére és a schengeni határok megvédésére. Ezek mellett az embercsempészek hálózatát is fel kell számolni – tette hozzá. Szijjártó továbbá a „migrációt vonzó hatások gyengítését” is fontos célként hangsúlyozta, példaként említve a brüsszeli bevándorló-kvótarendszert.

Az új lendülettel kapcsolatban Szijjártó Péter kijelentette, hogy az elsősorban Közép-Európából származhat, motorja pedig az EU bővítése lehet. Megjegyezte, hogy kisebbségben vannak azok, akik szívükből kívánják az EU bővítését, és többségben vannak azok, akik csak papíron állnak mellette.

„A magyar elnökség alatt arra fogunk koncentrálni, hogy előmozdítsuk az integrációs folyamatokat a Nyugat-Balkánban” – szögezte le Szijjártó Péter.

Forrás: index.hu
Fotó: Komka Péter / MTI