Kutatásaink

Szakkollégiumi kutatás

Az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány 2020 tavaszán kvalitatív kutatás keretében vizsgálta meg a fiatal felnőttek értékrendjét, az őket körülvevő felsőoktatási intézményrendszer véleményklímáját, annak hatását gondolkodásukra, feltérképezte a fiatalok önszerveződési képességét és lehetőségeit, különös tekintettel a szakkollégiumok szegmensére. A vizsgálat során felmérésre kerültek egy új, ám csupán képzeletbeli polgári-keresztény szakkollégium kialakításának lehetséges feltételei és lehetőségei is. A terepkutatás 19 vezetői mélyinterjú lefolytatásából állt, amelynek nem reprezentatív mintáját felsőoktatási intézményvezetők, ifjúsági vezetők, a vizsgált témában jártas szakpolitikusok és ifjúságkutatók egyaránt alkották. A kvalitatív vizsgálat eredményei percepcióanalízis formájában kerültek összegzésre, amelyben a makroszinttől a konkrét javaslatokig haladva megismerhetővé váltak az egyes szakértői csoportok pozitív-negatív vélekedései a vizsgált kérdéskörben.

A kutatás eredményeként a mélyinterjús vizsgálatban résztvevők elmondásai alapján beazonosíthatóvá váltak a hazai felsőoktatási intézmények mellett működő különféle szakkollégiumtípusok, az egyes modellek főbb ismérvei, erősségeik és kihívásaik. Ezen gyakorlati tapasztalatokra építve összegzésre kerültek egy hangsúlyozottan képzeletbeli polgári-keresztény szakkollégium alapításának sikerfaktorai és a stakeholderek körére gyakorolt hatásai is.

A kutatás esszenciális részét az interjúalanyok javaslatainak összegzéseként vázolt 8 szervezeti modelltípus alkotja, amelyek támpontul szolgálhatnak egy jövőbeli polgári-keresztény szakkollégium körvonalazásánál is: (1) bázisdemokratikus típus; (2) kisegyetemi modell; (3) fenntartói típus; (4) szuperintézmény; (5) hálózatos gondolkodóműhely; (6) iskolateremtő típus; (7) fiataltudós-klub; (8) elitképző akadémia. E modellek tág koordinátarendszerben helyezhetők el, számos különbség fedezhető fel köztük szerveződésük irányát tekintve, például léteznek felülről lefelé szerveződő sémák és alulról jövő kezdeményezések is, ám ennél sokkal lényegesebb szempont a különféle típusok segítségével megvalósítható anyagi-szellemi önállóság dimenziója, ugyanis a kutatásban résztvevők többsége szerint a felsőoktatási intézményektől való szuverenitás tekinthető egy új intézmény legfőbb értékének.

 

Ifjúsági értékkutatás

A szakkollégiumi terepkutatás folyamán gyakorta előtérbe került a fiatalok értékválasztásának kérdésköre, különös tekintettel a polgári-keresztény értékek percepcióit illetően. A szakkollégiumi kutatás eredményeiről folytatott párbeszéd nyomán a kutatás résztvevői köréből partnerségépítés indult, amelynek keretében egy a polgári oldal számára klasszikus érték- és szimbólumrendszer vizsgálatát célzó újabb kutatás igénye körvonalazódott. Mivel az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány elkötelezett a polgári-keresztény értékrendű fiatalok közösségépítése, készségfejlesztése és a magyar ifjúság demokratikus értékeinek fejlesztése iránt, ezért a fiatalok körében értékrend fókuszú kutatás lefolytatását tervezte el, amelyet két egymásra épüli fázisban, kvalitatív és kvantitatív szakaszban, partnerségben valósított meg 2020 nyarán. A kvalitatív kutatás során fővárosi és vidéki fiatalok körében interjúsorozatot és fókuszcsoportos kutatást folytatott. A kutatás célcsoportját a 15–29 év közötti fiatalok alkották, ezen belül néhány alcsoport kiemelt figyelmet kapott, úgymint a 15–18 év közöttiek és a felsőoktatásban résztvevő 18–25 év közötti fiatalok. A páros- és triádinterjúk, valamint a mini fókuszcsoportos interjúk során a kutatásban olyan kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy milyen általános attitűdökkel rendelkeznek a fiatalok, hogyan viszonyulnak a különféle értékekhez, milyen közéleti aktivitással jellemezhetők, milyen típusú üzenetek jutnak el hozzájuk, honnan tájékozódnak, mit tartanak hiteles forrásnak, melyek a rövid- és hosszútávú terveik, milyen jövőképük van.

A kvalitatív vizsgálati szakasz eredményeire építve a kutatás fókuszáltabb mederben folytatódhatott. A nagymintás adatfelvétel 700 fő 15–29 év közötti fiatal online önkitöltős kérdőíves adatfelvételével valósult meg. A kutatás ezen etapja átfogó és megbízható összképet adott a fiatalok társadalmáról. A kutatás nóvuma, amellyel az ifjúságkutatások sorában is unikálisnak tekinthető, hogy a legfiatalabb korcsoportok értékválasztásai, közéleti részvételről alkotott elgondolásai is feltérképezésre kerültek. A kvantitatív vizsgálat során tanulmányoztuk a fiatalok mobilitását, utazási szokásait, társadalmi aktivitását, közéleti érdeklődését, a különböző értékekhez való viszonyulását, a társadalmilag fontos ügyek melletti kiállásukat, a különféle értékek prioritását és jövőképüket is.

A kutatási eredmények közül kiemelhető többek közt az, hogy a vizsgált értékek közt az igazságosság, a szabadság és a környezetvédelem integratív értékkategóriáknak tekinthetők, mert ezek megítélésében a kutatás résztvevőinek legszélesebb körű egyetértése tapasztalható, ezen értékeket megtestesítő ügyek csorbulása a legtöbb fiatal ellenérzését válthatja ki. További fontos megállapítás, hogy a család mint érték a legnépszerűbb a vizsgált értékek sorában, a szabadság és az igazságosság is csak a család mögé kerültek. Az értékek egyéni és a fiatalok körében vett általános trendiségét vizsgálva pedig jelentős eltérések tapasztalhatók. A fiatalok egyes értékeket a saját értékrendjükhöz képest feljebb rangsorolnak, vagyis felértékeltek, mert szerintük ezeket az értékeket a fiatal társadalom trendibbnek tartja: Európai Unió, globalizáció, egyenjogúság, egyenlőség, szabadság. Ezek az értékek vélhetően a napi közbeszédben, a médiában és a politikai kommunikációban is olyan visszatérő toposzok, amelyek előfordulásuk gyakorisága révén is felértékelésre kerülhetnek.

A kutatás során a kormányzati filozófia élét alkotó egyes tézisek szondázásra kerültek a közbeszédben is gyakran előforduló beszédtémák, hétköznapi igazságok szintjén. Ezek jellemzően a nemzeti szuverenitás, a nemzeti identitás, a jó állam, a határon túli magyarság beszédtémái körül sűrűsödnek.

Ha a hétköznapi közbeszéd nyelvén kellene bemutatni Magyarországot egy idegen számára, az alábbi leegyszerűsítő megállapítások tehetők ezen eredmények alapján.

1. A munkának megint van becsülete.
2. Több olyan ügy kellene, amiben minden magyar egyetért.
3. Csak Magyarország képes a magyarok érdekeit megvédeni.
4. A külföldieknek eladott cégek kerüljenek ismét magyar kézbe.
5. Igenis fontos, hogy mit mondanak rólunk külföldön.
6. A határon túli magyarok ügye körül nagy a kavarodás, a széthúzás.
7. A közösségi érdek-egyéni érdek viszonylatában nagy az értetlenség.
8. Nem tudjuk biztosan, hogy Magyarország keresztény-e.
9. Magyarországnak nem osztottak lapot az Európai Unióban.
10. A házasságkötés több mint egy papír, nagyon fontos dolog.
11. A másság megszokott, a magyarok toleránsak, ebben talán mindenki egyetért.
12. Magyarországra ne jöjjenek külföldiek dolgozni.

A kutatás egyik fontos felismerése volt az ún. „influenszerek” szerepének jelentősége, és megkerülhetetlen hatásuk a kortárs csoportokban.
Sikerült beazonosítani a korcsoport – legfeljebb 5-10%-át kitevő – közéletileg tájékozott és aktív szegmensét.

Aktív fiatalok értékkutatása

Az aktív fiatalok értékkutatásának hátteréül az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány fiatalok körében végzett korábbi kvalitatív és kvantitatív kutatási tapasztalatai szolgáltak. Ezek közt ugyanis megállapítást nyert, hogy a vizsgált korcsoporton belül egy legfeljebb 5–10 százalékot kitevő közéletileg tájokozott és aktív réteg véleményformálóként hat saját korosztályára. Ebből következően az új kutatás a fiatal véleményvezéreknek elnevezett szegmens jobb megismerését célozta meg. A kutatás célja a 17–29 éves korosztályon belül a kiemelten jelentős közéleti kérdésekben aktívan megnyilvánuló, leginkább tájékozott, saját környezetükben az átlagos fiatalokat leginkább befolyásolni képes úgynevezett influenszer csoport mélyebb megértésére, gondolkodásának és értékrendjének vizsgálatára irányult.

Az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány 2020 végén az előkészítéstől a megvalósításig terjedő partnerségi együttműködésben készített felmérést az aktív, véleményformálás szemszögéből befolyásos fiatalok körében. A komplex kutatás két modulból állt: a kvalitatív modulban 16 darab mélyinterjú készült a 19–26 éves véleményvezérek körében, míg a kvantitatív modul 220 közéletileg és politikailag aktív 17–29 éves fiatal véletlenszerű online megkérdezésével zajlott. A kvalitatív szakaszban megvizsgáltuk, hogy a fiatalok miként vélekednek a progresszív és konzervatív gondolkodásmód egyes elemeiről, a közélet szereplői és eseményei közül mi hat rájuk leginkább, mi formálja véleményüket, honnan tájékozódnak, értékrendszerükön belük mik a stabil, mozdíthatatlan elemek és mik a bizonytalanok. Majd ezt követően a kvalitatív fázis tapasztalataira alapozva megfogalmazásra kerültek a kvantitatív kutatás részletesebben feltérképezendő elemei is: a vizsgált célcsoport jövővel kapcsolatos várakozásai, a kutatásban vizsgált értékek fontossági sorrendje, a fiatalok tájékozódási szokásai és az egyes közéleti témákról alkotott vélekedései.

A kutatás fontosabb megállapításai a következők voltak: (1) Meglepő módon a fiatalok körében népszerű értékek, témák egyre inkább az anyagi dimenzióba tolódnak, noha emellett a politikától független emberi alapértékek is fontosak. (2) A fiatalok körében azok a közéleti aktivitási formák népszerűek, amelyekkel távol tudnak maradni az intézményesített rendszerektől, kivonulhatnak a politika befolyási övezeteiből, kevés, vagy nem rendszeres fizikai aktivitást igényelnek, mégis élményalapúak, tettvágyra ösztönöznek (pl. lokális szintű környezetvédelem, ad hoc környezetvédelmi akciók). (3) A fiatalok tájékozódási szokásaiban jelentős trendváltozás történt: mivel sokkal nehezebben igazodnak el az egyre több és ellentmondásosabb hírvilágban, ezért a belső online kommunikációs terek (véleménybuborék) leegyszerűsített, érzelmekre ható impulzusai és a közösségi hálózati csomópontokat működtető véleményvezérek (influenszerek) szerepe felértékelődött.

A fő kutatási kérdések a következők voltak:

✓ Ki és mi formálta / formálja a véleményüket, milyen utat jártak be az átlagos (tájékozatlanabb és zártabb) fiatalokhoz képest?
✓ Ők maguk hogyan és kinek adják tovább a véleményüket, kire hatnak leginkább, mint politikai influenszerek?
✓ Honnan, milyen csatornákontájékozódnak, milyen szociális közegben mozognak?

Az eredmények szerint legtöbben – közel ugyanakkora arányban – a médiából  és a közösségi oldalakról tájékozódnak legalább hetente, őket a családtagok és az iskolatársak, barátok követik . A Facebook egyértelműen a legnépszerűbb online tájékozódási felület, a megkérdezettek 85%-a legalább hetente informálódik onnan, közel felük pedig naponta. A YouTube esetében magas a napi felhasználók aránya. Az oldalakat ignorálók aránya a TikToknál a legmagasabb.

Szuverenitáskutatás

Az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány 2021 nyarán a szuverenitás témakörben végzett felmérést, különös tekintettel a szuverenitás egyéni dimenziójára, vagyis azt kutatta, hogy mi a szuverenitás jelentése az egyén számára.

E témaválasztás több okból is időszerűvé vált: (1) A szuverenitáskutatások általában véve főleg a nemzetállami dimenzióra korlátozódnak, a nemzetállam és az EU viszonyrendszerét taglalják, az egyéni dimenziót megkerülve. (2) Az EU 2021 tavaszától 2022 tavaszáig konferenciasorozat keretében méri fel az európai polgárok Európa jövőjével kapcsolatos véleményét, amelynek eredményeire alapozva az EU legfőbb testületei iránymutatásokat fogalmaznak meg a szervezet jövője számára. A jövőről folyó diskurzusban a magyar kormányfő is kifejtette álláspontját: Magyarország célja az európai szuperállam építése helyett a szuverén nemzetek Európájának megerősítése az EU megújításával. (3) Napjainkban az EU identitásválságát éli, európai szintű vita zajlik a nemzetállam-pártiak (szuverenisták) és a föderális Európa hívei (föderalisták) között, amely diskurzus egyes mozzanatai olykor még a közélet dolgai iránt érdeklődő állampolgárok számára sem teljesen érthetők, noha a jogállamiságról folyó vita tétje, kimenetele, hazai következményei károsak lehetnek. A kutatás a szuverenitás főbb alkotóelemeinek, egyéni és közösségi dimenzióinak vizsgálatával hasznos adalékokkal kíván hozzájárulni e konfliktus mélyebb megértéséhez.

Az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány kutatása CATI-módszerrel, vagyis telefonos adatfelvétel segítségével, a felnőtt magyar népesség körében 800 fő megkérdezésével történt. Mivel a szuverenitás rendkívül komplex fogalom, így az önmagában, kizárólag az egyén szintjén nehezen lenne értelmezhető, ezért a vizsgálat a szuverenitás nemzetállami és európai uniós dimenzióira is kitér, illetve ezek egymáshoz való viszonyával, és a vizsgált entitások külső-belső környezetére ható tényezők vizsgálatával is behatóan foglalkozik.

A teljes népesség több, mint kétharmada egyetértett a következő kijelentésekkel:

– A magyar kormánynak tennie kell a globális cégek átlátható hazai működéséért (70 százalék);
– A magyar kormánynak tennie kell azért, hogy a nemzeti hovatartozás fontosabb legyen az európainál (69 százalék);
– A magyar kormánynak fel kell lépnie a külföldi befolyás ellen (69 százalék).

Ezen a kérdések olyan közös nemzeti minimumot alkotnak, amelyekben a legtöbben egyet értenek, függetlenül nemtől, kortól, iskolai végzettségtől vagy éppen anyagi helyzettől.

Ötven százalékos vagy afeletti támogatást kaptak az alábbi állítások:

– Magyarország politikai súlya a hivatalban lévő kormány munkája révén felértékelődött (51 százalék);
– Nem érdemes a nyugati megoldásokat a mi problémáinkra ráerőltetni, mert a saját megoldásaink jobbak (50 százalék).

Ezeket is olyan kérdésnek tekinthetjük, amelyek a magyar identitás közös metszetébe tartoznak. A kutatás értelmében a magyarok relatív többségének elképzelésével találkozik még az a vélemény, miszerint a magyar kormánynak meg kell akadályoznia, hogy Brüsszel növelje hatalmát (48 százalék), mert Magyarországnak nem érdeke az európai egyesült államok létrehozása (48 százalék), valamint a sokszínűség mint érték népszerűsítése a liberálisok céljait szolgálja (48 százalék).

A visszajelzések alapján megállapítható, hogy Magyarországon az egyértelmű többség a nemzeti kultúra és a gazdaság védelmezését várja el az aktív, cselekvő államtól, továbbá a magyarok nem hívei a jelenleginél szorosabb európai államközi együttműködésnek, ami kifejezetten rossz hír az uniós szuperállam rajongóinak.

A kutatás szerint az átlagos magyar állampolgárok határozottan a nemzet javát helyezik az uniós vagy nagyhatalmi érdekek elé, s ezt minden hazai politikai erőnek figyelembe kell vennie az Európa jövőjéről szóló diskurzusban.

Újabb kutatási témák

2021 utolsó negyedévében és 2022-ben a fenntarthatósági és környezetvédelmi témák irányába tájékozódunk.