Kutatásaink

2020 első félévében a sikeres szakkollégium alapítás receptjét kutattuk. A terepkutatás folyamán gyakorta előtérbe került a fiatalok értékválasztásának vizsgálata, különös tekintettel a polgári-keresztény értékek helyzetére. Ebből következően a megelőző kutatás résztvevői köréből a Reaktor Alapítvánnyal partnerségépítés vette kezdetét, amelynek keretében körvonalazódott egy a polgári oldal számára klasszikus érték- és szimbólumrendszer vizsgálatát célzó új kutatás. Mivel mindkét szervezet elkötelezett a polgári-keresztény értékrendű fiatalok közösségépítése, készségfejlesztése, tehetséggondozása és a magyar ifjúság demokratikus értékeinek fejlesztése iránt, a két szervezet közös céljaitól vezérelve a fiatalok körében folytatandó értékkutatásról döntött, és kutatási elképzeléseit együttműködésben realizálta. Az előkészítés során az SDG és a Reaktor Alapítvány együttműködésével lehatárolásra került a kutatás fókusza, módszertana, majd az árajánlatok piaci bekérését követően kiválasztásra került a legjobb szakmai ajánlat.

A kutatás a 15-25 év közötti fiatalok körében 2020. július–október között valósult meg, kvalitatív és kvantitatív részből állt. A kvalitatív kutatás során fővárosi és vidéki fiatalok körében készült interjúsorozat és fókuszcsoportos kutatás, amelyben vizsgálatra került a fiatalok értékvilága, közéleti érdeklődése, rövid- és hosszútávú céljai, jövőképük és politikai preferenciái. Míg a kvantitatív kutatás 700 fős online kérdőív felvételével zajlott. A kutatás átfogó, megbízható adott a fiatalok társadalmáról.

A kutatás során a kormányzati filozófia élét alkotó egyes tézisek szondázásra kerültek a közbeszédben is gyakran előforduló beszédtémák, hétköznapi igazságok szintjén. Ezek jellemzően a nemzeti szuverenitás, a nemzeti identitás, a jó állam, a határon túli magyarság beszédtémái körül sűrűsödnek.

Ha a hétköznapi közbeszéd nyelvén kellene bemutatni Magyarországot egy idegen számára, az alábbi leegyszerűsítő megállapítások tehetők ezen eredmények alapján.

1. A munkának megint van becsülete.
2. Több olyan ügy kellene, amiben minden magyar egyetért.
3. Csak Magyarország képes a magyarok érdekeit megvédeni.
4. A külföldieknek eladott cégek kerüljenek ismét magyar kézbe.
5. Igenis fontos, hogy mit mondanak rólunk külföldön.
6. A határon túli magyarok ügye körül nagy a kavarodás, a széthúzás.
7. A közösségi érdek-egyéni érdek viszonylatában nagy az értetlenség.
8. Nem tudjuk biztosan, hogy Magyarország keresztény-e.
9. Magyarországnak nem osztottak lapot az Európai Unióban.
10. A házasságkötés több mint egy papír, nagyon fontos dolog.
11. A másság megszokott, a magyarok toleránsak, ebben talán mindenki egyetért.
12. Magyarországra ne jöjjenek külföldiek dolgozni.

A kutatás egyik fontos felismerése volt az ún. „influenszerek” szerepének jelentősége, és megkerülhetetlen hatásuk a kortárs csoportokban.
Sikerült beazonosítani a korcsoport – legfeljebb 5-10%-át kitevő – közéletileg tájékozott és aktív szegmensét.

Következő kutatásunk 2020 utolsó negyedévében zajlott le, s az influenszer, illetve a közéletileg/politikailag kifejezetten aktív, 17-29 év közötti fiatalok megértését célozta meg.

A kutatási program két modulból építkezett:
– egyéni interjúkkal dolgozó kvalitatív blokkot követett
– egy nagymintás kvantitatív megkérdezés.

2020 utolsó hónapjaiban zajlott az adatfelmérés, a kiértékelés 2021 elején történhetett meg.

A fő kutatási kérdések a következők voltak:

✓ Ki és mi formálta / formálja a véleményüket, milyen utat jártak be az átlagos (tájékozatlanabb és zártabb) fiatalokhoz képest?
✓ Ők maguk hogyan és kinek adják tovább a véleményüket, kire hatnak leginkább, mint politikai influenszerek?
✓ Honnan, milyen csatornákontájékozódnak, milyen szociális közegben mozognak?

Az eredmények szerint legtöbben – közel ugyanakkora arányban – a médiából  és a közösségi oldalakról tájékozódnak legalább hetente, őket a családtagok és az iskolatársak, barátok követik . A Facebook egyértelműen a legnépszerűbb online tájékozódási felület, a megkérdezettek 85%-a legalább hetente informálódik onnan, közel felük pedig naponta. A YouTube esetében magas a napi felhasználók aránya. Az oldalakat ignorálók aránya a TikToknál a legmagasabb.