Százhuszonhat szobás kastély, jószágkormányzóság, négyszáz férőhelyes operaház, kínai mulatóház, marionettszínház és orangerie, azaz narancsház. Csak néhány épület azok közül, amelyet Esterházy Miklós megálmodott, majd fel is építtetett a fertődi csaknem 300 hektáros parkban, a korszak legjelentősebb, szigorú mértani formák szerint megalkotott franciakertjében. És ahol az 1768-tól 1790-ig tartó nyarak alatt szinte mindennaposak voltak a rendezvények olyan jelentős személyiségek részvételével, mint Pavel Petrovics, a későbbi I. Pál orosz cár, a XV. Lajos francia királyt képviselő bécsi követ, Louis de Rohan herceg vagy éppen Mária Terézia és családja. Akiket egyébként mások mellett az a Joseph Haydn szórakoztatott legújabb operájával vagy szimfóniájával, aki bár korának elismert művésze volt, 1761-től mintegy négy évtizeden keresztül szolgálta hűségesen az Esterházy családot.
Ha ma belépünk a fertődi Esterházy-kastély díszudvarának kovácsoltvas kapuján, szinte ugyanaz a pompázatos látvány fogad bennünket, mint fogadta azokat a kivételezetteket, akik a XVIII. század végén meghívást kaptak Esterházy Miklós nyári rezidenciájába. Jóllehet az Esterházy család már XVII. században megvásárolta ezt a területet, arra Esterházy József csak kisebb, U alakú vadászkastélyt építtetett Anton Erhard Martinellivel, a bécsi császári udvar hivatalos építészével. Amikor aztán a másodszülött fiú, a később nem véletlenül „Pompakedvelő” vagy „Fényes” jelzővel illetett Esterházy Miklós megörökölte a birtokot bátyjától, a vadászbalesetben elhunyt Páltól, nagyszabású építkezésbe kezdett.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/a-magyar-versailles-1177438/
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor