1979. június 24-én halt meg Örkény István, a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb alakja. Az Egyperces novellák, a Tóték és a Pisti a vérzivatarban szerzője sajátos, keserűen mulatságos látásmódjával teremtett különleges világot a magyar irodalomban. Halálának évfordulóján arra az íróra emlékezünk, aki a történelem brutalitását, a kisember kiszolgáltatottságát és a hatalom abszurditását groteszk pontossággal mutatta meg.
Örkény István 1912. április 5-én született Budapesten, jómódú nagypolgári családban. A Piarista Gimnáziumban végzett, majd édesapja kérésére gyógyszerészi és vegyészmérnöki diplomát is szerzett, miközben egyre erősebben az irodalom felé fordult. Első novelláját 1937-ben József Attila fogadta be a Szép Szó folyóiratba. Első kötete, a Tengertánc 1941-ben jelent meg magánkiadásban.
Életének egyik legsúlyosabb fordulata 1942-ben következett, amikor zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be. A második magyar hadsereg mellett megjárta a frontot, majd szovjet hadifogságba került. A kiszolgáltatottság, a háború és az emberi méltóság szélsőséges próbái későbbi műveinek alapélményeivé váltak. Hadifogolyként is írt: ebből a tapasztalatból született többek között a Lágerek népe.
1956 után a kádári kultúrpolitika szilenciumra ítélte. Örkényhez köthető az egyik legismertebb forradalmi mondat is: „Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon.”
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.origo.hu/kultura/2026/06/orkeny-istvan-grotesz-magyar-iro-totek-egyperces