Méltóságteljes az esztergomi Mindszenty téren álló Keresztény Múzeum neoreneszánsz épülete, hát még a mögötte felsejlő látkép: a házak felett magasodó domb tetején a Vár rusztikus tömbje trónol, mögötte a Bazilika kupolájának monumentális félgömbje, amely egyszerre szimbolizálja a kereszténység megtartó erejét, és ad történelmi romantikát a városképnek. Mindez a múzeum immár megújult enteriőrjében sétálva is élvezhető, a második emeleti termek ablakából ugyanis fenséges kilátás nyílik a történelmi városrészre; mintha csak díszletként szolgálna az új koncepcióban megálmodott állandó tárlatnak.
A Keresztény Múzeumot érintő beruházás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 300 millió forintos támogatásából valósult meg. A műemléki védettségű épületben két emeleten ezer négyzetméter újult meg, ennek során eltüntették a korábbi, elavult belsőépítészeti és műszaki beavatkozások nyomait, miközben az örökségvédelmi szempontokat szem előtt tartva megőrizték az épület neoreneszánsz jellegét: felfrissült az enteriőr, ám a másfél évszázaddal ezelőtti korszak atmoszférája megőrződött.
A megújult terekben azonban még régebbi korok szépségei vonulnak fel: a középkori alkotásokon az arany háttérben ábrándos tekintetű próféták, imádságban elmerült, mezítlábas szentek sorakoznak, arcukon a túlvilági ígéret derűje. A művészettörténeti korszakok kronológiáját szem előtt tartó tárlat legnevesebb darabjai – legalábbis nekünk, magyaroknak – MS mester passióképei. Ezzel kapcsolatban Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, a tárlat kurátora elmondja, a közelmúlt tudományos eredményei árnyalták az MS mesterről addig kialakított képet.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/mezitlabas-szentek-1201327/
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor