„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a száz éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára vagy a fiumei kormányzói palotára. Hauszmann alapvetően határozta meg Budapest arcélét, de vidéken is jelentőset alkotott.

A céltudatos Hauszmann mindig is tudta, hogy mit szeretne, és már kamaszkorában kőművessegédként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia építkezésén, majd beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, és közben 1866-ban Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt Berlinbe ment, hogy a Bauakademie-n is folytasson tanulmányokat. Szabadidejében aktokat is festett, ekkor ismerte meg leendő feleségét is.

Már 1868-ban, rögtön a kiegyezés után, mindössze 21 évesen tanársegéd lett a Műegyetemen, később részint ő teremti meg a professzionális magyarországi építészoktatást. Mindezt azokban az években, amikor nem voltak magyar nyelvű, építészettel foglalkozó tankönyvek. Olyan neves alkotók vallották mesterüknek, mint Alpár Ignác, Komor Marcell és Lajta Béla.

Hauszmann mindent elért, amit építész elérhet, talán csak az fájhatott neki, hogy nem ő építhette az Országházat, pedig reneszánsz hatású terve 1882-ben elnyerte a pályázat I. díját.

Helyette a másik, szintén első díjas tervrajz, Steindl Imre gótikus stílusú víziója épült meg. Hauszmann ettől függetlenül rendkívül sikeres karriert futott be. Ő fejezhette be Ybl halála után a Budavári Palotát, ő tervezte a budapesti törvényszéki palotát, a kúriát, az ő elképzelései alapján épült meg a Magyar Királyi József Műegyetem központi épülete, ahol aztán tanított is. Számos építészgeneráció hivatkozik rá mint mesterre.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/kiralyoknak-es-oroszlanoknak-is-tervezett-epuleteket-100-eve-hunyt-el-hauszmann-alajos/