A legújabb multidiszciplináris kutatások egyértelműen rácáfolnak a korábbi előítéletekre. A szomszédokkal ápolt kiegyensúlyozott viszony és a Hunyadi Mátyás reneszánsz építkezéseit betetőző prosperitás korszaka volt ez, amelyben a nagy európai hatalmak keresve keresték a magyar szövetséget.
A 15-16. század fordulójának Jagelló-kori Magyarországa nem egy összeomlás szélén táncoló, erőtlen ország volt, hanem a térség meghatározó hatalma. A Cseh és Magyar Királyságot, valamint a Lengyel–Litván Államot egyesítő dinasztia a korabeli Európa legnagyobb területe felett uralkodott.
Az Oszmán Birodalom elleni védekezésben hazánk évtizedeken át Európa első számú védőbástyájaként működött. A vereség oka nem a magyar harcosok mulasztásában vagy belső gyengeségben rejlett, hanem I. (Nagy) Szulejmán szultán seregének abban a korban páratlan logisztikai teljesítményében és katonai fölényében. Ez a hadigépezet akkoriban bármelyik európai uralkodó seregét elsöpörte volna, miként azt az egy évvel korábbi, 1525-ös páviai csata méretei és erőviszonyai is szemléltetik.
A 2023 áprilisában kelt 1159/2023. (IV.27.) kormányhatározat hívta életre azt az átfogó nemzeti programot, amelynek célja a 2026-os fél évezredes évforduló méltó előkészítése. A projekt egyik legfőbb üzenete a nemzetközi összefogás bemutatása: a keresztény seregben a magyar nemesség mellett cseh, lengyel, horvát, szerb, német és itáliai harcosok is vállvetve küzdöttek az európai kultúra védelmében.
A NÖRI célja, hogy a tudományos eredmények ne szoruljanak be a könyvtárak falai közé, hanem a 21. századi ember számára is közvetlenül átélhetővé váljanak. Ennek szellemében indult útnak a Mohács 500 – Új utakon a múlt feltárása című szabadtéri vándorkiállítás.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/digitalis-terben-es-vandorkiallitason-kel-eletre-a-mohacsi-csata-emlekezete/
Fotó: Székely Bertalan: A mohácsi csata