A kiegyezést követően szembetűnő gyarapodásnak induló Pest-Buda mindennapjait komolyan megnehezítette, hogy a belváros és a Városliget közötti átjárást szűkös, elhanyagolt utcák biztosították. Ezen a tarthatatlan helyzeten kívánt változtatni id. Andrássy Gyula gróf miniszterelnök, amikor 1870-ben új főút megnyitására tett javaslatot. Noha a honatyák soraiból többen hevesen ellenezték az elképzelést – hiányolva a közvetlen kapcsolatot a korabeli országutak hálózatával –, a képviselőház 1870 decemberében végül megszavazta az előterjesztést. A parlament 3,35 millió osztrák értékű forintot (1892-ig az Osztrák Császárság, majd a Monarchia hivatalos fizetőeszköze), mai áron 28 milliárd forintot biztosított a Sugárút kialakítására és a terület megszerzésére, a kisajátításokra pedig további 4,85 milliót, több mint 40 milliárd mai forintot. A munkálatok 1871-ben indultak, a Sugárút és a Nagykörút találkozásán fekvő majdani Oktogon ekkoriban még beépítetlen, mélyedésszerű, lakatlan terület volt.
A területrendezés során rengeteg régi épületet lebontottak, így mintegy tízezer lakos veszítette el átmenetileg az otthonát. Az eredeti ütemterv szerint a főút menti házakat 1872-től számítva öt, a mellékutcák épületeit tíz év alatt tervezték felhúzni. A kibontakozó lendületet előbb a lakosság soraiban pusztító kolerajárvány akasztotta meg, majd az 1873-as esztendő gazdasági válsága mért rá súlyos csapást. A bécsi értékpapírpiac összeomlása futótűzként terjedt át Európára és Észak-Amerikára, felszínre hozva a felelőtlen hitelezés rejtett veszélyeit.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/zsufolt-utcak-helyen-szuletett-150-eve-magyar-fovaros-buszkesege/
Fotó: Fortepan/Fortepan