„Egész alakos köztéri szobrot kapott a dunakanyari Leányfalun Ravasz László, aki élete utolsó két évtizedét töltötte itt. Kutas László szobrászművész alkotásának szombati leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avattak, az intézményt a református püspökről nevezték el.
– Ravasz László hitünk és életünk világító fáklyája, aki nagyságában és életének tragikumában megtestesítette mindazt, ami a Kárpát-medence magyarságában erő, gondolat és szeretet – fogalmazott ünnepi beszédében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, aki szerint hivatali elődjében gyümölcsöt termett ezer év magyar története, de kétezer év keresztyénsége és négyezer év bibliai hagyománya is.
![](https://sdgalapitvany.hu/wp-content/uploads/2022/05/ravasz-240x300.jpg)
Balog Zoltán rámutatott, Trianon után Ravasz László minden igehirdetésében és szónoklatában azt közvetítette: vagyunk valakik mi, magyarok, és nem is akárkik. Voltunk, vagyunk, leszünk, ám ennek elengedhetetlen feltétele, hogy felismerjük: csak Isten kezében lehetünk valakik – hangsúlyozta a püspök, megjegyezve, hogy közösségi megtérésre van szükség a magyar feltámadáshoz.
– Ha egy nemzet méltó az igazsághoz, igazsága győzni fog – idézte Ravasz Lászlót Balog Zoltán, arra figyelmeztetve: ha méltók akarunk lenni az igazsághoz, előbb bűnbánatot kell tartanunk, mert aki így tesz, annak az élete szabadítással folytatódik és áldásban teljesedik ki.
A püspök szerint az a Magyarország, amelyben Ravasz László igazodási pont volt, elmúlt, de mindaz, ami abban érték, kincs, gazdagság, történelem, keresztyénség, reformáció és emberi tapasztalat, a miénk lehet, bennünk élhet tovább. – Ezért vagyunk hálásak ezért az emlékházért – tette hozzá.”
Forrás: reformatus.hu