Alapítványunk különös figyelmet fordít a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a környezeti nevelés és ismeretterjesztés lehetőségeinek kutatására. Hónapról hónapra közzétett összefoglaló anyagainkkal kívánjuk segíteni mindazok munkáját, akik gondolkodásuk fókuszában tartják a fenntartható környezet
2023 szeptember
Kelet-Közép-Európa országaiban reneszánszát éli az atomenergia. Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország után immár Lengyelország is atomerőmű építésébe kezd. Az első erőmű tervezési szerződését szeptemberben írta alá a lengyel állami közszolgáltató, a Polskie Elektrownie Jądrowe és az amerikai Westinghouse, valamint a Bechtel konzorciumma. A tervek szerint az építkezés 2026-ban indul és az első blokk már 2033-ban megkezdi a termelést. Az erőmű építési beruházás mellett Magyarország és Szlovákia kormánya úgy döntött, hogy összehangolják a legújabb nukleáris fejlesztési projektjeiket. Hazánkhoz hasonlóan a szlovák energiaszektor is nagyban támaszkodik az atomenergiára, emellett Szlovákia elkötelezett a kis moduláris reaktorok fejlesztése mellett.
Egyre több jel mutat arra, hogy jól döntöttek a kelet-közép-európai országok, amikor nem hagyták magukat eltántorítani a főleg német ajkú országok által. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nukleáris Világszövetség és az Emirates Nuclear Energy Corporation (ENEC) az angol kormánnyal együttműködve elindította a Net Zero Nuclear kezdeményezést. Állásfoglalásuk alapján az atomerőművek megkerülhetetlen tényezők lesznek a klímasemlegesség megteremtéséhez, 2050-ig a jelenlegi atomenergiakapacitás triplázása szükséges a kitűzött klímaváltozási célok eléréséhez.
Annak érdekében, hogy Magyarország energiabiztonsága még stabilabb lábakon álljon, már hosszú ideje törekszik a földgázellátása diverzifikálására. Ezen törekvését azonban ismét külső tényezők akadályozzák. Az Európai Unió ugyanis elutasítja az azeri gáz Európába hozatalához szükséges délkelet-európai infrastruktúra bővítésének finanszírozásához való hozzájárulást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU Brüsszeli Bizottsága ilyen vétópolitikával elveszíti a jogalapját arra, hogy beleszóljon egy ország energiamixének összeállításába.
Nem csak az Európai Unió, az ukrán elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko is megnehezíti az európai országok boldogulását az energetika terén. Felszólította az Európai Uniót, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat, hogy zárják be azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik harmadik országok, például India, Kína és Törökország számára, hogy finomítsák az orosz nyersolajat, majd azt tovább értékesítsék. Az ötlet szerencsére jelenleg kevés támogatást élvez a nemzetközi közösségben, nem kis részben az elszálló olajárak miatt.
Az ellátásbiztonság terén jelentős előrelépés történt Magyarországon. Az ipari méretű napelemparkok kapacitása 2028 végéig várhatóan mintegy 6000 MW-tal bővül, miközben eldőlt, a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) tulajdonosok a beüzemeléstől számított tíz évig megtarthatják a kedvező éves szaldóelszámolást. Bár az éves szaldórendszer fenntartását gazdasági megfontolások nem indokolják, a kormány méltányolta a korábbi beruházók elhivatottságát és garantálni szeretné, hogy beruházásuk biztosan megtérülő legyen.
Jelentős változás elé néz a hulladékkezelési szektor. Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet a palackok kötelező visszaváltásáról, amely várhatóan jelentősen csökkenteni fogja az újrahasznosítás helyett a természetbe kikerülő termékek arányát. A kötelező visszaváltási díjas termékek körébe a tej- és tejalapú italtermékek kivételével beletartozik minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú italtermék csomagolása.
Ahogy egyre több kínai gyártó jelenik meg az európai piacon, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fellépést sürget a kínai vállalatokkal szemben. Az unió szervei szubvencióellenes eljárást kezdenek a kínai elektromos autógyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek az európai gyártók áránál alacsonyabb áron adni járműveiket az uniós piacon. Eközben dél-koreai kutatók jelentős áttörést értek el a hidrogénmeghajtású személyautók terén, létrehozva egy olyan nagy teljesítményű belső égésű motort, amely teljesen hidrogén üzemanyaggal működik, ezzel alternatívát nyújtva a villanymotorral szemben.
Az Európai Uniónak nem a szubvencióellenes eljárás megindítása volt az egyetlen ellenséges lépése. Október 1-én próbaidőszakba lépett a szén-dioxid-határkiigazító mechanizmus (CBAM). A rendszer bevezetése komoly neheztelést váltott ki az EU külső kereskedelmi partnerei között, több ország tervez válaszlépést az intézkedésre válaszul.
Nukleáris energia
Magyarország, Szlovákia és Csehország után a Visegrádi Együttműködés negyedik tagja, Lengyelország is belevág az atomerőműépítésbe. Az ország által tervezett, 2043-ig elkészülő két atomerőmű 3-3 blokkja jelentős mértékeben ki tudná váltani a meglévő szénerőműveket. Az első atomerőmű tervezési szerződését a lengyel állami közszolgáltató, a Polskie Elektrownie Jądrowe (PEJ) már aláírta az amerikai Westinghouse és Bechtel konzorciummal. A tervek szerint az építkezés 2026-ban indulna, és az első blokk 2033-ban kezdi meg a termelést. Az első erőmű összesen 3,75 GW kapacitással fog rendelkezni, a második erőművel együtt 6-9 GW nukleáris kapacitás épülne fel 2043-ig. Az első erőmű becsült költsége több mint 21,6 milliárd euró, a két projektre összesen mintegy 40 milliárd eurót szán a lengyel állam. A tervezés 18 hónapig fog tartani, ezalatt több mint 400 jelentés készül el.
A médiába megjelenő hírekre reagálva a Miniszterelnökség közölte, hogy jelenleg nincs lehetőség az orosz üzemanyagellátás helyettesítésére a paksi atomerőműben. A híresztelés alapját az adta, hogy az Energiaügyi Minisztérium korábban együttműködési megállapodást kötött a francia Framatome vállalattal, mely a paksi bővítésben is nagyobb szerepet vállal. Jelenleg azonban a Framatome nem rendelkezik az orosz technológiával épült atomerőművek ellátására alkalmas üzemanyaggal. Az orosz TVEL leváltása egyébként nem lenne egyedi eset, Csehország az amerikai Westinghouse-ra bízta a paksihoz hasonló VVER–440 típusú blokkjainak fűtőanyagszállítását, noha már a temelíni atomerőműben is negatív tapasztalatok voltak a VVER–1000 típusú orosz reaktorok üzemanyagcseréjét követően.
Magyarország és Szlovákia a legújabb nukleáris fejlesztési projektek összehangolását célzó együttműködési megállapodást írtak alá. Hazánkhoz hasonlóan a szlovák energiaszektor is nagyban támaszkodik az atomenergiára, amelynek kapacitásbővítése javában folyik a Mohi erőmű 3. és 4. blokkjának megépítésével. Emellett Szlovákia is elkötelezett a kis, moduláris reaktorok fejlesztése mellett, amelynek mielőbbi bevezetése a saját energiatermelésükben nagyban növelné az ellátásbiztonságot. Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere szerint az atomerőművek kapacitásának növelése a leghatékonyabb válasz az európai energiaválságra, amelyek biztonságos és olcsó energiát biztosítanak. Továbbra is vannak olyan erők, amelyek az atomenergia háttérbe szorítására törekszenek, de Magyarország és Szlovákia ragaszkodik az atomenergia használatához és az új generációs nukleáris technológiák bevezetéséhez.
Egyre több jel mutat arra, hogy az atomerőművek megkerülhetetlen tényezők lesznek a klímasemlegesség megteremtésében. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium (DOE) jelentése szerint az atomreaktorok és a szén-dioxid-leválasztó rendszerek kombinálása akár 13 százalékos költségcsökkentést eredményezhet a szén-dioxid tonnánkénti elraktározásának költségeiben. Ez segíthet a szénelnyelés hatékonyságának növelésében és a piacképesség javításában. Az atomerőművek nagy mennyiségű elektromos áramot és hulladékhőt biztosíthatnak a szén-dioxid-leválasztó üzemek számára. Az optimális rendszerek megtalálásához további vizsgálatok szükségesek. Az atomreaktor és szén-dioxid-leválasztás kombinációja kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Korábban többen végeztek kutatást annak megállapítására, hogy milyen tulajdonságok adják a kis, moduláris erőművek előnyét. Számos kvantitatív kutatás mutat be olyan számítást, amely szerint ezen reaktorok használata az egyetlen lehetőség arra, hogy a zöld hidrogén versenyképes legyen a földgázból előállított társával szemben. Ez végső soron arra vezethető vissza, hogy az elektrolízis (egyenárammal történő vízbontás) villamosenergiaszükséglete hőközléssel kiváltható. A kis reaktorok előnye a nagy társaikhoz képest abban rejlik, hogy bárhova telepíthetők, és a viszonylag kis egységek bekapcsolása lehetőséget teremt a megújulók kiegyensúlyozására, ezzel részesülnek a kiegyenlítőenergia árból, viszont energiafelesleg esetén a kis egységeket azonnal át lehet állítani közvetlen hőtermelésre, ami csökkenti az elektrolízis villamosenergia szükségletét. Ezzel az üzemmenettel a felújítási időszakon belül elkerülhető az üresjárat, illetve a leszabályozás.
Az atomenergiaipar megítélésében bekövetkező változásra a piac is azonnal reagált. A két éve tartó növekedés után szeptemberre az uránium ára az elmúlt 12 év legmagasabb szintjére emelkedett, miközben a német kivételével a kormányok a meglévő atomreaktoraik élettartamának hosszabbítását mérlegelik, valamint új erőművek építését tervezik. A magasabb árak miatt új bányászati projektek is előtérbe kerülhetnek, de kihívás jelent, hogy az urántermelés 43%-a Kazahsztánhoz köthető, miközben a bányákban az oroszok is megjelentek tulajdonosként. A fűtőanyaggyártás második lépése az urándúsítás, ahol 46% az oroszok részesedése, mellettük csak Kanada és Kína tekinthető globális szereplőnek.
Földgáz
Azerbajdzsán és Grúzia nemzetközi befolyása a gazdag olaj- és földgázkészleteik révén felértékelődött a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Az orosz-ukrán háború miatt az EU energiastratégiájának középpontjába került az ellátásbiztonság, a források diverzifikálása, az energiatakarékosság, valamint a megújuló energia felfuttatása. Azerbajdzsán és Grúzia jelentős európai földgázexportőrök, segítve ezzel az orosz forrásról való leválást. A két ország aktívan fejleszti az energetikai összeköttetéseket és a régió infrastruktúráját, hogy ki tudják szolgálni a növekvő vevői igényeket, így akár a magyart is.
Magyarország hosszú ideje törekszik földgázellátásának diverzifikálására; a cél megvalósulásának akadálya nagyából fél évtizede az amerikai Exxon Mobile volt, amely leállította a romániai Neptun Deep gázmezőn zajló projektjét. Most azeri földgázzal lenne lehetőség ellátni a hazai fogyasztókat, ennek már csak fizikai akadálya van, mégpedig az, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok növekvő földgázigényeit ki tudja elégíteni. Hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között. Megállapodás született 100 millió köbméter földgáz vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról, de lehetőség lenne növelni ezt a mennyiséget nagyjából évi egymilliárd köbméterre. A kapacitásbővítés azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, mivel az Európai Unió elutasítja az infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásához való hozzájárulást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy az EU Brüsszeli Bizottsága ilyen politikával jogalapját veszti arra, hogy beleszóljon a nemzetállami energiamixek összeállításába.
Kőolaj
Az ukrán elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko nfelszólította az Európai Uniót, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat, hogy zárják be azokat a „kiskapukat”, amelyek lehetővé teszik harmadik országok, például India, Kína és Törökország számára, hogy orosz nyersolajat finomítsanak, majd azt továbbértékesítsék. Az orosz nyersolaj India irányába történő fokozott exportja következtében bizonyítottan növekszik az üzemanyagtermékek EU-ba irányuló exportja, ami a piaci ár alatt történő olajvásárlásból származó árrést biztosít a finomítóknak. Ustenko azt szorgalmazza, hogy az EU és a G7-ek tiltsák be az összes olyan finomított termék importját, amelyet orosz olaj felhasználásával állítottak elő, még akkor is, ha az ellátási nehézségeket és súlyos gazdasági károkat okozna a G7 országokban. Az ötlet jelenleg kevés támogatást élvez a nemzetközi közösségben, nem kis részben az elszálló olajárak miatt.
Az irányadó Brent olaj hordónkénti ára szeptemberben 90 dollár fölé emelkedett, ami az elmúlt 10 hónap legmagasabb szintjét jelenti. Az emelkedés részben a jobb gazdasági kilátásoknak köszönhető olajkeresletet-növekedéssel magyarázható. Emellett az is rossz hatással van az árakra, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország is csökkentette az olajkitermelést. Az ősz során az olajárak tovább emelkedhetnek, sőt, akár meghaladhatják a 100 dollárt is hordónként. Az emelkedő olajárak növelik az inflációt, különösen a dízeláron keresztül épül be a termékek áraiba.
Alternatív üzemanyagok
A dán Maersk és a francia CMA CGM konténerszállító cégek együttműködési megállapodást kötöttek zöld metanol használatának előmozdítása és más fenntartható üzemanyagoknak a hajózási iparban történő előmozdítása érdekében. Az együttműködés része annak az erőfeszítésnek, ami a tengeri szállítás esetén hívatott csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. Mint ismert a Fit for 55! a kvótakereskedelmi rendszert közvetve a tengeri szállításra is kiterjesztené, így az üzemanyagváltást nem csak környezeti, hanem gazdasági szükségszerűség is diktálja. Mindkét cég arra számít, hogy a jövőben további alternatív üzemanyagok is kifejlesztésre kerülnek a hajózás számára. A partnerség fókuszában a zöld metanollal működő hajók szabványainak kidolgozása, a metanolos hajótankolásra való kikötői felkészültség növelése, valamint más potenciális üzemanyagok, például az ammónia kutatása és a hajózási technológiák fejlesztése áll.
Japán még az Európai Uniónál is nagyobb mértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagimportra, ezért is ösztönzi az együtt-tüzelési technológia alkalmazását. Az ország vezetése azzal érvel, hogy különféle eszközökre és technológia semlegességre van szüksége az energiabiztonság biztosításához, valamint ahhoz, hogy 2050-re elérje a nulla nettó kibocsátást. A Tohoku Electric Power Co. meghallva a politikusok üzenetét, felgyorsítja a hidrogén vegyestüzelés tesztelését egy földgázerőműben. A társaság már októberben elkezdi az LNG-t használó Niigata Hőerőmű üzemanyagát 1% arányban hidrogénnel keverni. Az energiatermelők európai társaikhoz hasonlóan Japánban és Dél-Koreában is terveket dolgoznak ki arra, hogy ammóniával vagy hidrogénnel helyettesítsék a fosszilis tüzelésű erőművekben elégetett szén vagy gáz 20-30%-át. Persze a progresszív gondolkodók nincsenek megelégedve a technológiasemleges megoldással, máris érkeztek olyan kritikák, hogy az együtt-tüzelés valószínűleg költségesnek bizonyul, és csak minimális hasznot hoz az éghajlat szempontjából.
Napenergia
Magyarországon az ipari méretű napelemparkok kapacitása mintegy 6000 MW-tal bővülhet 2028 végéig, ezzel gyakorlatilag megkétszerezve a jelenlegi teljesítőképességet. Az új hálózati csatlakozási eljárás lehetővé tette a csatlakozási díjak fajlagos csökkenését, ami vonzóvá tette a befektetők számára a napelemparkok létesítését. A növekedés annak ellenére is lehetségesnek tűnik, hogy a hálózati csatlakozási korlátozás bevezetését követően az erőművet, illetve energiatárolót telepíteni tervező befektetők által egyedi eljárás keretében a költségesebben csatlakoztatható telephelyekhez fűződő igényeket mára visszavonták. Ezekkel a csatlakozási díj fajlagosan jelentősen csökkent a kiinduló állapothoz képest, valamint a fejlesztési igény is mérséklődött, ezért azok a korábban tervezettnél hamarabb elkészülnek.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tekintetében a kormány módosította korábbi döntését, miszerint a korábbi éves szaldó elszámolásban részesülő felhasználók 2024. január 1-e után havi elszámolásba kerülnek át. A kormány eredeti döntését az indokolta, hogy mára nagyából kétszázezerre nőtt azon ingatlanok száma, melyek kvázi ingyen energiatárolóként használhatják a villamosenergia hálózatot, míg ennek költsége a többi felhasználót terheli. A HMKE telepítések számának volumene mára már nem indokolja ilyen nagyvonalú ösztönzők alkalmazását. Az új szabályozás szerint azon felhasználók, akik 2023. szeptember 7-e éjfélig jelezték a napelemtelepítési vagy -bővítéséi igényüket, az üzembehelyezést követő 10 évig részesülnek az éves szaldó elszámolás előnyeiből, akkor is, ha a telepítés csak 2024-ben valósul meg. A kormány döntése indokolt volt, hiszen a korábbi beruházók az éves szaldóelszámolással nagyából 10 éves megtérüléssel tudtak számolni. A döntés viszont az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, hiszen 2024. január 1-e utáni telepítés esetén az éves szaldó elszámolás ellentétes az európai irányelvvel. Másrészt viszont továbbra is kedvezőtlen a korábbi telepítők szempontjából, hiszen utólag belenyúl a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésekbe, miközben a joggyakorlat szerint a szerzett jog addig szokott fennállni, amíg a fogyasztó nem kezdeményezi a szerződés módosítását mondjuk egy teljesítménybővítés miatt, vagy az inverter meghibásodása okán.
A jövő napelemparkjai akár európai panelekkel is benépesülhetnek. Az olasz Enel hatalmas napelemgyárat épít Szicíliában azzal a céllal, hogy a meglévő modelleknél lényegesen hatékonyabb napelemeket állítson elő. A nagyobb hatékonyságtól azt várják, hogy fel tudják venni a versenyt az olcsóbb kínai modellekkel szemben. Az Enel szicíliai üzemében gyártott napelemek az előzetes kalkulációk szerint 2025-re 30%-os hatásfokot érnek el, szemben a jelenlegi 20% körüli átlagos napfény-energia átalakítási aránnyal. A tudomány jelenlegi állása szerint nagyából 24%-os hatásfok jelenti a maximumot, ami a jelenlegi technológiával elérhető. Feltételezhető, hogy az Enel egy technológiaváltásra is készül a 600 millió eurós befektetés megvalósítása során. Európában jelenleg a zöld energiatermelési kapacitások gyártói összetevőinek mintegy 65%-a Kínától függ, így a napelemé is. A hazai gyártás egyre inkább előtérbe kerül a geopolitikai feszültségek és a világjárvány okozta ellátási zavarok miatt.
Vízenergia
Ázsia energiatermelésének körülbelül 3/4-ét és a szén-dioxid kibocsátásának nagy részét kibocsátó Kína és India június óta az elmúlt évtizedek legnagyobb vízenergia-válságával küzdenek. Az alacsony csapadékmennyiség miatt a vízenergia-termelés közel 20%-kal csökkent. Kína a vízenergia hiányát és a megnövekedett energiaigényt főként a fosszilis tüzelőanyagokból pótolta, ami 6,1%-os növekedést jelentett az első nyolc hónapban – míg India 12,4%-kal növelte a fosszilis tüzelésű energiatermelést. A nagykibocsátók mellett más ázsiai országokban is hasonló problémák merülnek fel a vízenergia-termelés csökkenésével, a hosszútávú megoldás az atomenergia és a szél- és napenergia növelése lehet.
Földművelés
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba szerint az éghajlatváltozás miatt azonnal és teljes mértékben meg kell változtatni a mezőgazdasági gyakorlatot Magyarországon. A mezőgazdaságban történő adaptáció szükségességére többen felhívták már a figyelmet. Az átlaghőmérséklet emelkedésének és az időjárási szélsőségek hatására a megszokott élelmiszerek termelése veszélybe kerül. A talajművelés bevett technológiája hozzájárul a talaj minőségének romlásához és a nedvességveszteséghez, de érdemes mérlegelni a kultúrnövény váltást is. Megoldás lehet a mezőgazdaság 4.0 technológiák térnyerése, a precíziós technológiák alkalmazása, ami a talajművelés során lehetővé teszi a talajállapot és a vízközlés optimalizálását.
Hulladékgazdálkodás
Megjelent a rendelet a palackok kötelező visszaváltásáról, amely várhatóan jelentősen csökkenteni fogja az újrahasznosítás helyett a természetbe kikerülő hulladékok számát. A Magyar Közlönyben kiadott jogszabály szerint a kötelező visszaváltási díjas termékek körébe – a tej- és tejalapú italtermékek kivételével – beletartozik minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú italtermék csomagolása. A gyártók önkéntesen, a forgalmazóval kötött megállapodás alapján egyéb terméket vagy csomagolást is visszaváltási díjas termékké minősíthetnek. Ezt „visszaváltható” megjelöléssel kell ellátni, illetve ennek gyártásáról, forgalomba hozataláról a hulladékgazdálkodási hatóságot értesíteni kell. A visszaváltási díj összege a kötelező visszaváltási díjas italcsomagolás esetén darabonként 50 forint, amit a vásárló a visszaváltást követően visszakap, ezzel ösztönözve a visszavitelt. A visszaváltást a 400 négyzetméteresnél nagyobb élelmiszerüzletekben visszaváltó automatákkal kell megoldani, ha ez meghibásodik, kézi begyűjtéssel kell biztosítani a visszaváltást. A kötelezettek hamarosan regisztrálhatnak a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél. A kisebb eladótérrel rendelkező üzletek a rendszerhez önkéntes alapon csatlakozhatnak. A jogszabály 2024. június 30-ig tartó átmeneti időszakot biztosít a megkülönböztető jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott termékek forgalmazására.
Akkumulátoripar
Az Andrada-csoport a borsodi Alsózsolcán tervez akkumulátor-újrahasznosító üzemet létrehozni. A vállalat önként környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, hogy megnyugtassa a helyi lakosságot. A beruházás bejelentése kiváltotta a helyi lakosság aggodalmait, de a vállalat vezetője szerint biztonságos és környezetbarát technológiát alkalmaznak majd. Az üzem megnyitásával a régió magas színvonalú munkahelyekhez és gazdasági fejlődéshez juthat. Az Andrada-csoport számításai szerint tíz-tizenöt év múlva Magyarország az elektromobilitás egyik európai központjává válhat, ami számos új iparágat vonzhat a térségbe. A 10 milliárd forintos beruházást 4,7 milliárd forint állami támogatással valósítják meg.
Az akkumulátor egyik fő összetevője a lítium, amelyből Európa a jelenlegi ismereteink szerint szerény készlettel rendelkezik. Bár a lítium széles körben elterjedt a Földön, erőteljes reakcióképessége miatt elemi formában nem található meg a természetben. A tengervizek összes lítiumtartalma nagyon nagy, becslések szerint 230 milliárd tonna; az elem koncentrációja azonban viszonylag kicsi. A lítiumkészletek főként Chilében koncentrálódnak (58%), Bolíviával és Argentínával (14%) együtt alkotják a lítium háromszöget. Az ismert készletek 19%-a Ausztráliában és 7%-a Kínában van. Jelentős készlet lehet Afganisztánban is, azonban a politikai instabilitás miatt ennek részletei nem ismertek. Új vizsgálatok alapján Németország jelentős mennyiségű lítiumot nyerhet ki a meglévő geotermikus kutakból. A Felső-Rajna Graben és az Észak-német-medence területén található geotermikus erőművek akár az éves lítiumszükséglet 2-12 százalékát is előállíthatják. Az új módszer a hagyományos bányászat helyett a lítium termálvizekből történő kinyerését célozza meg, és úgy tűnik, hogy alacsony környezeti költségekkel valósítható meg.
Európával ellentétben az Egyesült Államok a jelek szerint hatalmas lítiumkészlettel rendelkezik. Vulkanológusok az Egyesült Államok nyugati részén felfedezték fel a világ legnagyobb, még kiaknázatlan lítiumlelőhelyét. A McDermitt-kaldera nevű terület egy régi szupervulkán kitörése során alakulhatott ki. A lelőhely a feltételezések szerint akár 120 millió tonna lítiumot is tartalmazhat, ami 12-szer több, mint az eddigi legnagyobb lelőhelynek számító bolíviai sós síkság. Az USA számára ez stratégiai jelentőségű felfedezés lehet az elektromos járműipar jövőbeni igényeinek kielégítésében, a bányászat 2026-ban kezdődhet meg.
Adaptáció
Bár az erdőtüzeket a klímaváltozással hozzák összefüggésbe – ami abban a tekintetben jogos, hogy az aszály kedvez a tűz terjedésének –, a legtöbb tűzeset szándékos gyújtogatásra vagy emberi gondatlanságra vezethető vissza. Az északi féltekén májusban kezdődött az erdőtüzek sorozata, különösen Kanada volt érintett, ahol rekordmennyiségű, közel 410 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe. Ez a globális szén-dioxid-kibocsátásnak 27 százalékát jelenti. Görögországban az idei tüzek miatt a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást regisztrálták 2007 és 2021 után. Emellett jelentős tüzek pusztítottak Oroszországban és az Ibériai-félszigeten is. A kibocsátások volumenéről az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) adataiból értesülhetünk, amely a Copernicus program keretében műholdfelvételek alapján közöl adatokat a légkörről, az óceánokról, a szárazföldről, az éghajlatváltozásról. Az erdőtüzek, illetve a leégett terület mérete csak hatékonyabb és gyorsabb fellépéssel csökkenthető.
A Save the Children nemzetközi szervezet legfrissebb, szeptemberi jelentése szerint 2022 végéig legalább 1,85 millió gyermek kényszerült elhagyni a lakóhelyét az éghajlatváltozás okozta környezeti katasztrófák miatt a szubszaharai Afrikában. Az éghajlatváltozás hatásai miatt az év során az elvándorlások száma közel megduplázódott a régióban. A szervezet arra szólít fel, hogy afrikai kormányok prioritásként kezeljék a gyermekek védelmét és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint, hogy a gazdag országok növeljék a zöld finanszírozást és a befektetéseket a régióban.
E-mobilitás
A BMW vezérigazgatója, Oliver Zipse élesen bírálta az Európai Unió által elfogadott irányelvet, amely 2035 után csak klímasemleges üzemanyaggal működő járművek forgalmazását engedélyezné. Zipse aggodalmát fejezte ki a mobilitás jövőbeni megfizethetőségével kapcsolatban, ami nem alaptalan, hiszen az újabbnál újabb EU-s előírásoknak megfelelés már most is az egekbe röpítette a személygépjárművek árát. Az eredmény az európai gépjárműállomány öregedése lett. A BMW vezére emellett megkérdőjelezte, hogy a német autóipar túlzottan az akkumulátoros technológiára összpontosítva versenyképes maradhat-e, miközben Kína az autóipar teljes láncolatára koncentrál.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont hisz az elektromos autózásban és fellépést sürget a kínai gyártók ellen. Az unió szervei szubvencióellenes eljárást kezdeményeznek a kínai elektromos autó gyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek az európai vállalatoknál alacsonyabb áron adni járműveiket az uniós piacon. A kínai gyártók – az MG Motor a Volvo mellett – számtalan fejlett technológiával rendelkező európai járműgyártó vállalatba bevásárolták magukat. A betársulás után a gyanú szerint a kínai vevők hazaviszik a fejlett német technológiát, majd pár év elteltével saját termékeikben értékesítik azokat. Az egyre jobb minőségű konkurencia pedig csődbe sodorhatja a megmaradt német és európai versenytársakat.
Japán kutatók inkább más utat választanak, jelentős áttörést értek el a hidrogénmeghajtású személyautók terén. Létrehoztak egy olyan, nagy teljesítményű belső égésű motort, amely teljes mértékben hidrogén üzemanyaggal működik, vagyis nem üzemanyagcella formájában hasznosítja a hidrogént. Az új technológia hatékonyabbá teszi a hidrogénmeghajtású autókat, és lehetővé teszi a hidrogén közvetlen befecskendezését a hengerekbe, ami javítja a hatékonyságot. Ez a fejlesztés elősegítheti a hidrogénmeghajtású személyautók tömeggyártását, ami illeszkedik a karbonsemlegességi törekvésekhez. A kutatók által fejlesztett hidrogénmotor 98 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid és 90 százalékkal a finompor-kibocsátást a benzinmotorokhoz képest, ami megfelel az uniós nullakibocsátású autókra vonatkozó előírásoknak. Az áttörés lehetőséget teremthet az elektromos autók mellett más alternatív hajtások elterjedésére is a közúti közlekedésben.
Lakossági földgázhasználat
Az amerikai kormány a klímavédelem jegyében jelentős szigorítást tervez a lakossági gázkazánok felhasználásában. Az Európai Unió hasonló terve, miszerint 2029-től betiltanák az önálló fosszilis tüzelésű kazánok értékesítését heves ellenállást váltott ki az egyes európai országokban. Németországban is hatalmas vitákat és nyilvános felháborodást váltott ki az elképzelés, hogy 2024. január 1-től tiltanák a gáz- és az olajfűtés kiépítését, míg végül a javaslat nem ment át a Bundestagon. A népharag nem csak a németeknél nyilvánult meg, a brit miniszterelnök után a francia elnök is jelezte, hogy csak a szükségesnél nem több áldozat meghozatalával hajlandó áldozatokat vállalni a klímacélok megvalósítása érdekében. A gázkazánok európai szintű betiltásáról tehát egyenlőre nem várható döntés, azonban érdemes időben felkészülnie a villamosnergia szektornak a hőszivattyúval fűtött ingatlanok számának gyorsuló növekedésére.
Christian Lindner német pénzügyminiszter is kritizálta Brüsszelt az épületekre vonatkozó szigorú tisztaenergia-szabályok miatt, figyelmeztetve, hogy ezek a tervek társadalmi feszültséget szítanak. Lindner szerint az európaiak már most is túlzott szabályozástól szenvednek, és az új klímavédelmi jogszabályok, különösen az épületek energiahatékonyságára vonatkozó irányelv veszélyeztetheti a „társadalmi békét”. Az EU-ban az épületek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 35 százalékáért felelősek, így az energiahatékonyabbá tételük kulcsfontosságú az EU nettó nulla kibocsátási céljainak eléréséhez. Lindner azt állítja, hogy a pénzt hatékonyabban lehetne elkölteni más klímabarát projektekre.
Fit for 55!
A Fit for 55! csomag részeként elfogadott szén-dioxid-határkiigazító mechanizmus (CBAM) 2023. október 1-től próbaidőszakba lépett. A CBAM célja, hogy az EU-ban gyártott termékeket versenyképessé tegye azzal, hogy bevonja azoknak a gyártás során kibocsátott szén-dioxid költségeit az árba, és ezzel megakadályozza a tisztességtelen versenyt más országokkal. A CBAM bevezetése komoly neheztelést váltott ki az EU kereskedelmi partnerei között, és több ország tervez hasonló válaszlépést az EU-s export ellen. Az uniós termelők és kereskedelmi szövetségek pedig arra figyelmeztetnek, hogy elveszíthetik a piaci részesedésüket, és aggódnak azért is, hogy az adót könnyen megkerülhetik az EU-n kívüli vállalkozások.
COP28
Az Európai Unió nem csak a saját területén, hanem az egész bolygón be akarja szüntetni a földgázhasználatot. Ennek érdekében a COP28 klímacsúcson egy globális megállapodást szorgalmaz a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről. Az EU a tervezetében hangsúlyozza, hogy a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos, globális kivezetése szükséges a klímasemleges gazdaság felé való áttéréshez. A dokumentum még tárgyalás alatt áll, de az EU azt reméli, hogy az olaj- és gázeladástól függő országok ellenállásával szemben sikerül érvényre juttatni az elképzeléseket a közelgő COP28-on.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nukleáris Világszövetség és az Emirates Nuclear Energy Corporation (ENEC) az angol kormánnyal együttműködve elindította a Net Zero Nuclear elnevezésű kezdeményezést. Ennek célja az atomenergiapotenciál nagyobb arányú kiaknázása, a globális energiaellátás biztosítása, valamint a szén-dioxid-mentesítés. A résztvevők állásfoglalása alapján a jelenlegi atomenergiakapacitás triplázása szükséges 2050-ig a kitűzött klímaváltozási célok eléréséhez. A Net Zero Nuclear kezdeményezés, amellett, hogy felhívja a klímaváltozásra a figyelmet, hangsúlyozza az atomenergia szerepét a tiszta energia előállításában.
ESG
Számtalan vita övezi a vállatok ESG (Environmental, Social, and Governance) alapú értékelését. A kételyeknek szeptemberre már kimutatott, kézzelfogható eredményei is vannak. Az év első felében a befektetők több pénzt vontak ki az ilyen alapokból, mint amennyi a vagyongyarapodás volt. A befektetői kereslet csökkenése mellett az Egyesült Államokban egyre több ESG alap megszünteti a működését. A Morningstar szeptemberi adatai szerint a State Street, a Columbia Threadneedle, a Janus Henderson és a Hartford Funds Management több mint két tucat ESG-alapot számolt fel a közelmúltban. Az ESG-alapok iránti érdeklődés részben a korábban bemutatott visszáságok miatt hanyatlott, emellett az sem tett jót a befektetői megítélésnek, hogy a koronavírus járvány elmúltával a hozamok sem teljesítették az előzetes várakozásokat.
2023 augusztus
A Klímapolitikai Intézet kutatása alapján az átlagosnál enyhébb téli időjárás idén is megmenti az európai energiaellátást, így várhatóan nem kell megszorításokkal számolni a nagy energiaintenzitású ipari fogyasztóknak. Bár az orosz energiahordozóktól való függés jelentősen csökkent az elmúlt évben, a fennmaradt orosz szállítás elmaradását továbbra sem tudná pótolni a kontinens. A teljes leválást akadályozó tényezők között szerepel, hogy az egyéb vezetékes exportőrök elérték a kapacitásuk határát, míg az LNG termelő partnerek más irányban vannak hosszútávú szállítási szerződéssel elkötelezve. A magas energiaárak inflációt gerjesztő hatása mellett érezhetően felpörgette a tiszta energiába történő beruházásokat, ami elérte az 1600 milliárd dolláros rekordot 2022-ben. Bár Magyarország lehetőségei a földrajzi helyzete miatt korlátozott, ennek ellenére élve a keleti nyitás politikájának eredményeivel, sorra születnek a megállapodások az alternatív beszerzési lehetőségekről.
Az időjárásfüggő megújulók térhódításának negatív hatása immár hazánkat is elérte. Nyáron rövidebb időkre már Magyarország is villamosenergia exportőrként jelenhetett meg az energiapiacon, azonban többször előfordult olyan időszak is, amikor a kínálat meghaladta a keresletet, ezzel negatív tartományba taszítva az energia árát. Míg a folyamatot sokan ünneplik, az éljenzők nem számolnak azzal, hogy a megújuló energiatermelők zöme támogatott áron adja át az áramot, míg azon erőművek, melyeknek ilyenkor fizetni kell az energia átvételéért a megújulók kiegyenlítését végzik, a költség pedig be fog épülni a végső áramárba. Megoldást csak az energia eltárolása jelentene akkumulátorparkok és szivattyús tározás formájában.
Természet Helyreállítási törvényjavaslata Európa szerte komoly vitát gerjesztett. Az Európai Parlament ugyan szűk többséggel annak ellenére elfogadta a javaslatot, hogy a törvény végrehajtása megnehezíti az élelmiszertermelést, és nem biztosít forrást a végrehajtásra.
Továbbra sem csillapodtak az indulatok, ami az akkumulátor gyártást illeti. A Klímapolitikai Intézet elemzésében részletesen cáfolja a hatásvadász kijelentések valóságtartalmát, Magyarország az akkumulátoripari beruházásokkal részese lehet a jövő technológiájának, viszont ennek ellenére nem lesz Európa akkumulátor lerakata.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatát. Az irányelv alapján 2024 és 2030 között az éves energiamegtakarítási célok fokozatosan nőnek, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy 3030 végére 1,9 százaléknyi megtakarítást érjenek el. A közszféra épületállományát is a megújulás fogja jellemezni, az új szabályok értelmében a szektort az egész időszak alatt évi 1,9 százalékos energiafogyasztás csökkentés fogja jellemezni. Ez hazánkra is jelentős plusz terhet hárít.
Miközben az EU növeli az elvárásokat addig Robert Habeck (zöldpárti) gazdasági és klímaügyi miniszter beterjesztette a klímatörvény módosítását, melynek indokát az adta, hogy a valós kibocsátáscsökkentés nagyából 15%-kal elmarad a korábban vállat szinttől. A németek a kellemetlen valóságot a célszámok eltörlésével kezelték.
Az elmúlt évtizedben, amíg Európa csak tervezgette a zöld fordulatot, addig Kína az egész világra kiterjedő kitermelési, feldolgozási és gyártási hálózatot épített ki. Az orosz nukleáris és fosszilis energiahordozókról való leválás elhozta az ébredés idejét, a globális nyugat új célja mára a Kínától való függetlenedés lett. A folyamatok egyelőre egy új hidegháború időszakát vetítik elő, aminek első lépése bizonyos ritka fémek exportkorlátozása lett Kína részéről. Európa a jelek szerint továbbra is Amerikát követi, annak ellenére, hogy a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével kétirányú függés alakulhatna ki az öreg kontinens és a legnagyobb tiszta energiatermelésbe beruházó között, ami mind két felet inkább megerősítene.
Brüsszel az évtized végéig felmenő rendszerben minden tőzsdei szereplő számára kötelezővé tette az ESG jelentések készítését, valamint a bankszektort is arra ösztönzi, hogy az ESG szempontok szerint működő vállatoknak nyújtson csak kedvező feltételekkel hitelt. A tengerentúlon már egyre többen fogalmaznak meg kritikát az ESG szemlélettel kapcsolatban. Augusztusban S&P Global Inc. az ellene irányuló vádemelést követően bejelentette, hogy felhagyott az ESG szerinti számszerű értékeléssel, mivel nem tudta bizonyítani, hogy az értékelés ne lenne átpolitizált, valamint ne mosná el a különbséget a szubjektív vélemények és az objektív tények között. A döntés tanulság lehetne az európai jogalkotók számára is.
Földgázpiaci körkép
Az Európai Unió földgázellátásának két sarokpontja a vezetékes és a cseppfolyósított földgázszállítás. LNG tekintetében a szerény ázsiai kereslet ellenére nem látszik reálisnak, hogy az idei évben 5-6 milliárd köbméternél nagyobb mértékben emelkedjen az Európába irányuló földgázszállítás. Továbbra is megszenvedjük a hosszútávú gázvásárlási szerződések alacsony volumenét, hiszen míg Kína nem él a vásárlási opcióval, addig az európai piacokon tapasztalható feszültségek jól jelzik, hogy csak magas árakkal tudjuk az exportőröket idecsábítani.
A vezetékes gázszállítás legnagyobb szereplői már elérték kapacitásuk felső határát, illetve Algériával szemben túlzónak bizonyultak a korábbi várakozások. Oroszország várhatóan idén továbbra is szállít 25 milliárd köbméter földgázt Európa számára, aminek az elmaradása lényegében bármilyen időjárási forgatókönyv esetén pótolhatatlan lenne, és valamilyen szintű korlátozások bevezetését indokolná. Emiatt továbbra is fontos, különösen a közép-európai régiónak, hogy megmaradjon az együttműködés Oroszországgal.
Ami az időjárási előrejelzéseket illeti, az ECMWF és CFS klímamodellek alapján jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv szerint tavalyinál hidegebb, de az átlagosnál valamivel enyhébb tél várható. Ebben az esetben az Európai Unió ellátása biztosított mindaddig, míg az LNG exportőrök nem irányítják át a szállítmányaikat Ázsiába, vagy más nem várt esemény nem szűkíti be a kínálati piacot. (Részlet a Klímapolitikai Intézet „Forecast of European Winter (2023-2024) Natural Gas Market” tanulmányából)
Az Európai Unió (EU) idén rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) importált Oroszországból, noha az EU célja 2027-ig leválni az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Az import mennyisége Belgiumban és Spanyolországban is jelentősen nőtt (Belgium és Spanyolország idén a világ második és harmadik legnagyobb orosz LNG-importőre), és az EU összesen 40 százalékkal több szuperhűtött gázt importált 2021 azonos időszakához képest. Az EU döntéshozói szankciókat szorgalmaznak az orosz LNG-vel szemben, de a teljes tilalom szinte biztosan súlyos energiaválságot okozna.
2021-ig az ukrajnai tranziton keresztül Szlovákia felé évi mintegy 40 milliárd köbméternyi gázt küldtek az oroszok, ami évi mintegy 7 milliárd dollárnyi tranzitdíj bevételt jelentett Ukrajnának. Tavaly ez a mennyiség már kevesebb, mint felére apadt, idén pedig már nagy valószínűséggel a 12 milliárd köbmétert sem éri el. A Török Áramlaton átlagban jelenleg havi 440 millió köbméter földgáz folyik át. A vezeték egészen Magyarországig elvileg ennek a másfélszeresét is képes lenne leszállítani. A szűk keresztmetszet a Kiskundorozsma és Városföld között szakasz, ahol évi 8,5 milliárd köbméter a kapacitás felső határa. Magyarország ezen a vezetéken az FGSZ adatai szerint napi közel 10 millió köbmétert importál, ez éves szinten 3,5 milliárd köbmétert ad ki. További 1 milliárd köbméter érkezik a Testvériségen Ukrajnán keresztül Szlovákia (és Ausztria) közbeiktatásával. Annak érdekében, hogy az ukránok a tranzitdíjkiesést kompenzálják januárban 18,3%, augusztus 1-én 23,5% tranzitdíj emelést eszközöltek. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy 2024 végéig kitart az orosz gázküldés Ukrajnán keresztül, ugyanis a Gazprom vezére megfenyegette az ukrán Naftogazt, hogy megszűntetik vele az együttműködést, ha továbbra is próbálják lefoglalni az orosz vagyonokat a krími sérelmekre hivatkozva, valamint, ha továbbra is vitáznak a tranzitdíj elszámolása témájában.
Az európai szankciós politikának eddig két fontos, egyben két teljesen eltérő közvetett következménye is lett. A szűkös LNG kínálat és a piaci spekuláció által okozott energiaválság következtében megindult a helyettesítő termékek alkalmazása. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2022-ben a globális szénfogyasztás 3,3 százalékkal haladta meg a korábbi évet, ezzel Föld villamosenergia-termelésének 36 százaléka (10 440 terawattóra) immár ebből a forrásból történt. 2023 első felében egyelőre megnyugodtak a piacok, így az az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is csökkent a szénkereslet. Ellenben Kínában és Indiában több mint 5 százalék volt a bővülés, bár ez inkább a folytatódó gyors energiaigény növekedésnek köszönhető, nem pedig a földgázhasználat kiváltására tett lépéseknek.
Másrészről a földgáz árában évtizedekig tapasztalható alacsony árszinttől való elszakadás ösztönözte a tiszta energiába történő beruházásokat, amelyek éves összehasonlításban 15%-kal emelkedtek, elérve az 1600 milliárd dolláros rekordot 2022-ben. Számszerűsítve az elért előrelépést, megállapítható, hogy a megújuló áramtermelő kapacitás tavaly 340 GW-tal növekedett, ami a valaha volt legmagasabb érték, és a globális villamosenergia termelés 30%-a már megújuló forrásokból származik. További pozitívum, hogy a jelenlegi trendek alapján 2030-ra megépül a klímasemlegesség eléréséhez szükséges akkumulátor gyártási kapacitás, közel 15%-kal bővült a hőszivattyú értékesítés, valamint reneszánszát éli az atomenergia technológia.
A belga kormány is az atomerőművek megtartása mellett döntött. A francia ENGINE energiavállalat és a belga kormány megállapodást írtak alá, amely meghatározza a Doel 4 és a Tihange 3 atomreaktorok 2025 novemberig történő újraindításának, valamint 10 éves üzemidőhosszabbítás feltételeit, melyre az ország energiabiztonsága miatt van szükség.
Magyarországnak már régóta célja, hogy csökkentse az energiafüggését Oroszországtól. Még 2018 februárjában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy közel az idő, amikor Magyarország nem lesz kiszolgáltatva a Gazpromnak: „(…) pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több, mint négymilliárd köbméter gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára.” A Neptun Deep gázmező fele-fele részben az osztrák ÖMV és az amerikai Exxon Mobile tulajdonában volt, az utóbbi hozta volna a tengeri fúrótornyokat. A felhozni tervezett gáz nagy részét magyar cégek előre le is foglalták, mint potenciális vevők, részben az állami MVM, részben pedig a MET. 2018-ban a román parlament úgy döntött, hogy nem fizeti meg a kitermelt földgázért a piaci árat, csak annak nagyából kétharmadát. Erre válaszul az Exxon Mobile leállította a projektet. A projekt újra indulásához arra volt szükség, hogy 2020 decemberében megbukjon a szocialista kormány, az új kabinet 2021 novemberében bejelentette, hogy 1,06 milliárd dollárért belép az Exxon helyére. Végül idén júniusban született meg a döntés, hogy tényleg megkezdik a Neptun Deep mezőn a kitermelést. 2027-ben jöhet a felszínre kereskedelmi mennyiségben gáz, ezzel 2030-as évekre Románia lesz az EU legnagyobb gáztermelője. A projekt megvalósulása az EU finanszírozásával is történik, ami civil szervezetek kritikáját váltotta ki a klímaváltozás és a megújuló energiák előtérbe helyezésének szempontjából.
Azerbajdzsán és Magyarország között egy új megállapodás született, ami 50 millió köbméter gáz bértárolását teszi lehetővé Magyarországon. Ráadásul ebben az évben már 100 millió köbméter földgáz érkezik a dél-kaukázusi országból, és ezt a mennyiséget a jövőben akár egymilliárd köbméterre is növelhetik, ami nagyságrendileg az orosz import negyedét is kiválthatná. A világ negyedik legnagyobb ismert földgázkészletével rendelkező Türkmenisztán egyelőre nem kereskedik Európával. A helyzet hamarosan változhat, miután komplex energetikai együttműködésről folynak tárgyalások, amelynek kulcsfontosságú eleme, hogy a jövőben Magyarország legyen a türkmén gázexport egyik célállomása. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását követően Magyarország lehet az egyik első nyugati ország, amely hozzáférhet a türkmén gázmezőkhöz.
Törökország már ma is kulcsfontosságú tranzitállam a földgáz terén, és ez a szerepe csak tovább fog erősödni az azeri és türkmén gázforrások bevonásával. Most azonban exportőrként is megjelenik a magyar piacon, hiszen az MVM megállapodott a BOTAS török földgáz nagykereskedőjével és szállítórendszer üzemeltetőjével 275 millió köbméter földgázt vásárlásáról.
Emellett zajlanak tárgyalások arról is, hogy 2027-től Magyarország cseppfolyósított formában is vásárolhasson katari földgázt. Katar hiába a világ egyik legnagyobb LNG exportőre, a következő három évre a teljes kapacitása le van kötve, ami rávilágít arra, hogy miért is érdemesebb hosszútávú szerződésekkel biztosítanunk az ellátásunkat.
Napenergia
Energiaforrás bevonásnál nálunk is új lehetőség alkalmazása merült fel. A fotovoltaikus erőműtelepítések nem csökkenthetik a termőterületek számát. Az Aarhus Egyetem kutatói új megközelítést javasoltak, miszerint az úgynevezett agrifotovoltaikus rendszerek megfelelők lehetnek a mezőgazdasági területeken való alkalmazásra. Nem minden kultúrnövény ugyanolyan alkalmas erre a termesztésre, valamint a terméshozamok is eltérően alakulhatnak a panelek alatt és között. A módszer bizonyítottan előnyösen befolyásolja az őszi búza, a burgonya és a zeller termesztését. Az eredményeik alapján a függőleges és napkövetős rendszerek egyenletesebb besugárzást tesznek lehetővé a talajon, valamint a napon belüli termelési mintázatok is figyelembe véve a függőlegesen elhelyezett kétoldalas napelemekből álló rendszerek árral súlyozott villamosenergia-hozama bizonyos európai országokban magasabb. Ennek az a magyarázata, hogy a napenergia-termelés napon belül a legnagyobb besugárzású órákban a legjelentősebb, ami a napon belüli villamosenergia-piaci árakat alacsony, akár negatív szintekre nyomja le. A függőlegesen elhelyezett kétoldalas napelemek közvetlenül napkelte után és napnyugat előtt, valamint télen kis beesési szögnél termelnek, ezzel csúcsidőszaki termelést tesznek lehetővé.
Egyelőre még ritkán fordulnak elő és rövid ideig tartanak, azonban a nyár folyamán már a magyar árampiacon is megjelentek a negatív kínálati áras időszakok, ami azt jelenti, hogy a termelők fizetnek azért, hogy átvegyék tőlük a fölösleges villamos energiát. Erre akkor kerül általában sor, ha erőmű(vek) termelésének csökkentése műszaki vagy egyéb okokból nem lehetséges, vagy többe kerülne annál, mint amit fizetnie kell átvevőnek. Az európai egyre gyakoribb negatív áras időszakok a gyorsan terjedő napenergia-termelés „kannibalizációs hatására” vezethetők vissza. Például a hazai naperőművek többségét nem érinti a negatív tőzsdei ár, ugyanis korábbi kedvezményeik alapján az aktuális tőzsdei ártól független, garantált, fix tarifán értékesítheti termelését, emiatt nincs érdekükben a termelés leszabályozása. A magyar áramtőzsde (HUPX) napon belüli piacán az árak nulla alá csökkenése az alacsony fogyasztású, ellenben napos hétvégéken tapasztalható, amikor a naperőművek termelése a csúcsra emelkedik, ezzel nagy mennyiségű villamos energia ömlik a piacra. A napenergiatermelés leszabályozásának elmaradásával végső soron a kiegyenlítő kapacitások költsége növelik meg.
A nyáron nagy mennyiséggel rendelkezésre álló napenergiával szemben ősszel és télen „minden idők legmagasabb” olajkereslete nagy hiányt fog eredményezni a Goldman Sachs előrejelzése szerint, ami emelni fogja az árakat. Bár az Egyesült Államok olajtermelése jelentősen nőtt az elmúlt évben, a bank szerint ez a növekedés lassulni fog. A globális olajkereslet várhatóan India és Kína kereslete fogja meghatározni.
A fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet jól jelzi, hogy az indiai G20 ülés nem született konszenzust a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről. Mivel a megújuló energiaforrások és a pénzügyi támogatás kérdései vitatottak maradtak, a döntés nélküli tanácskozás során az elnökség közlemény helyett csak összefoglalót adott ki. Noha a tisztviselők részben egyetértettek, a fosszilis üzemanyagok használatának visszaszorítása és a kibocsátáscsökkentés módja továbbra is vitát váltott ki. Szaúd-Arábia, Oroszország, Kína és Dél-Afrika ellenzik a megújuló energiaforrások terjedésének gyorsítását.
Biodiverzitás
A Bizottság Természet Helyreállítási törvényjavaslata azt célozza meg, hogy 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át helyreállítsa és visszaállítsa az eredeti állapotára és 2050-ig minden sérült vagy megváltozott ökoszisztémára kiterjedjen. Először 2022 júniusában az Európai Bizottság terjesztette elő az Európai Zöld Megállapodás és 2030-as Biodiverzitási Stratégia részeként. A javaslat az első jelentős uniós biodiverzitás-törvény az 1992-es élőhelyvédelmi irányelv óta, amely követi az Európai Bizottság által az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájában vállalt kötelezettségeket, amelyek a jó minőségű és ellenálló ökoszisztémák helyreállítására szólítanak fel a teljes közösségben.
A rendelettervet 336 igen, 300 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett fogadták el az Európai Parlamentben. A tervezet leghangosabb kritikusa az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformisták, az Identitás és Demokrácia csoport, illetve a liberális Renew csoport volt. Szerintük eleve lehetetlen 70 év változását 25 év alatt visszaforgatni, de érvelésük középpontjába nem ezt, hanem a mezőgazdasági és halászati ágazat ellehetetlenülését állították, illetve azzal álltak elő, hogy veszélybe kerülhet Európa élelmezésbiztonsága és újra magas élelmiszer-inflációval kell számolni, ha csökken a termelésbe és a halászatba bevonható területek nagysága. Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője is hasonló álláspontot képviselt. Az európai élelmiszer-termelést akár 30 százalékkal is csökkentheti a rendelet betartása. A fideszes képviselő szerint az is hiba, hogy az unió nem hozott létre pénzügyi alapot a gazdák kárpótlására. Tóth úgy számolt, csak Magyarországon 50 milliárd forintba kerülne a rendelet végrehajtása.
Vízgazdálkodás
Napjainkban két meghatározó tényező van, amely a hazai vízgazdálkodás jövőjét befolyásolja. Az egyik a klímaváltozás, amelynek következménye, hogy a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált, a másik a folyók szabályozása. A szűkebb hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Ráadásul a kis vízszint erodálja a folyó medrét, amely ezáltal süllyed. Ennek megakadályozására dolgoztak ki vízügyi szakemberek terveket, melyek segíthetik a jövőbeli vízgazdálkodást, ezzel megakadályozható Magyarország elsivatagosodása. Az országos vízügyi főigazgató szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben több – aprónak tűnő – jogszabályi változás is sokat segíthet. Láng István az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója jogszabályi változtatást sürget több esetben is, például a mederiszap kihelyezésének szabályozása területén. Szerinte hiba automatikusan hulladéknak tekinteni a mederiszapot. Szerinte a halastavak tele vannak szerves anyaggal. Magyarországon azonban olyan túlszabályozás van érvényben, amelyek ártanak a mezőgazdaságnak és a vízügynek is.
Műanyagok
A műanyagszennyezés csökkentése érdekében az Európai Unió és Magyarország is új szabályozást léptetett életbe. Itthon 2021. július elsejétől nem kerülhetnek könnyen és egyszerűen helyettesíthető műanyagtermékek a forgalomba, mint pl. műanyagszívószál, műanyag evőeszközök vagy éppen ételtárolók. Bár itthon az egyszerhasználatos műanyag poharak kivételt képeznek a tiltás alól, nem igaz ez az Unió teljes területére. Ez utóbbi termékről készült egy új kutatás, mely szerint a helyettesítő papírpoharakhoz számos környezeti aggály kapcsolódik. A Göteborgi Egyetem vizsgálata szerint ezek a termékek is mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak, amik károsítják az élő (emberi) szervezetet is. A pohár alapanyagát képező papír egyáltalán nem zsír- és vízálló, ezért az élelmiszer-csomagolóanyagokban használt papírt felületi bevonattal kezelik. A bevonat egyfajta „műanyag fólia”, amit általában polilaktidból, PLA-ból készítenek. Ez a vékony műanyag megvédi a papírt a belehelyezett folyadék feloldó hatásától. A PLA előnye az, hogy úgynevezett bioműanyagként megújuló erőforrásokból állítják elő (a PLA-t általában kukoricából, maniókából és cukornádból), nem pedig kőolajból. A PLA-t gyakran biológiailag lebomlónak tekintik, ami azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között gyorsabban lebomlik, mint az olajalapú műanyagok, de a kutatók tanulmánya szerint továbbra is mérgező lehet.
Akkumulátoripar
2023 nyarán nem csillapodtak az indulatok, ami az akkumulátor-gyártást illeti. Az akkumulátor-gyártás – mint nemzetgazdasági stratégia – mellett és ellen számos szakmai érv felsorakoztatható, még a zöld NGO-k sem egységesek abban a kérdésben, hogy támogatják-e a beruházásokat vagy sem. A szakmai vitának tehát helye van, ahol az érzelmekre ható hatásvadász kijelentéseknek nem kellene teret engedni. Az utóbbi idők megnyilatkozásai mégis arra engednek következtetni, hogy számos szakértőnél a szakmai érvek helyét átvették a hatásvadász kijelentések: például az, hogy az akkumulátorgyártással Magyarország Európa használt akkumulátor-lerakatává válik. Nézzük, miért alaptalan ez az állítás!
- A most hatályos szabályozás szerint az elektromos autók akkumulátorát abban a tagállamban kell visszagyűjteni, ahol a végfelhasználónak (vevőnek) átadásra került, vagyis ahol a gépjármű első forgalomba helyezése megvalósult.
- Az EU intézményei előtt lévő új szabályozás célja annak a biztosítása, hogy a gyártók fedezzék az akkumulátorok szétszerelésének, biztonságos tárolásának, logisztikájának és újrahasznosításának költségeit, és elősegítsék a használt akkumulátorok magasabb begyűjtési arányát.
- A gyártók felé továbbra sem lesz elvárás, hogy saját maguk gyűjtsék vissza az akkumulátorokat, illetve maguk hasznosítsák. A kötelezettségük arra terjed ki, hogy egyénileg vagy közösen megszervezzék a teljesítést és állják a költségeket.
- A begyűjtött elemek kezelése és az újrafeldolgozása tekintetében nem írja elő, hogy annak a gyártó tagállamban kell megvalósulnia, az elvégezhető a forgalmazás szerinti tagállamban vagy más tagállamban, de még az Unión területén kívül is.
(Részlet Litkei Máté és Zay Balázs „Valóban Magyarország lesz Európa akkumulátor lerakata? Mi is az a kiterjesztett gyártói felelősség?” című elemzéséből)
Közvélemény-kutatás
A július 20-án közzétett új Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége (93%) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás súlyos globális problémát jelent. A megkérdezettek több, mint fele (58%) gondolja úgy, hogy – a hirtelen energiaár-emelkedések és az ukrajnai orosz invázió nyomán felmerült gázellátási aggályok fényében – fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra való átállást. Vagyis az európaiak többsége a zöld gazdaságra való átállás eredményeibe beleértik az ellátásbiztonságot és a megfizethető árakat is. Gazdasági szempontból az európaiak 73%-a egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások mértékét. Háromnegyedük (75%) egyetért azzal is, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés innovációt eredményez. A felmérés további érdekessége, hogy 7 tagállamban, köztük Magyarországon a megkérdezettek több, mint fele érzi úgy, hogy személyesen ki van téve környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és veszélyeknek.
Energiahatékonyság
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat, amely a Fit for 55! nevű intézkedéscsomag része. Az intézkedés csomag a mitigáció mellett az alkalmazkodásra is hangsúlyt helyez, ami egybevág az európai állampolgárok fenti elvárásával. Az elfogadott változtatásokkal az uniós szintű végső energiafogyasztás 2030-ra várhatóan 11,7 százalékkal csökken a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest. Az elérendő új kötelező cél: 763 millió tonna olajegyenérték végső energiafelhasználás tekintetében, valamint a nem kötelező jellegű primer energiafelhasználásra 993 millió tonna olajegyenértéket határoztak meg. (A végső energiafogyasztás a végfelhasználók által elfogyasztott energiát jelenti, míg a primer energiafogyasztás az energiatermelés és az energiaellátás során felhasznált energiát is magában foglalja.) Az Európai Bizottság feladata lesz kiszámítani, hogy a tagállamok nemzeti hozzájárulásai e célok eléréséhez elegendőek-e. 2024 és 2030 között az éves energiamegtakarítási célok fokozatosan nőnek, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy 3030 végére 1,9 százaléknyi megtakarítást érjenek el. A közszféra épületállományát is a megújulás fogja jellemezni, az új szabályok értelmében a szektort az egész időszak alatt évi 1,9 százalékos energiafogyasztás csökkentés fogja jellemezni, ezenfelül a tagállamoknak minden évben fel kell újítaniuk a közintézmények teljes alapterületének legalább 3 százalékát.
Alternatív üzemanyag-töltők
Az EU új jogszabályt fogadott el az elektromos és alternatív üzemanyagok töltőberendezéseinek növeléséről, hogy csökkenjen a közlekedési ágazat karbonlábnyoma. A rendelet szerint több elektromos és alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás jön létre Európa-szerte. Az új jogszabály számos konkrét kiépítési célt határoz meg, például gyorstöltő pontokat, elektromos és hidrogéntöltő állomásokat, valamint part menti villamos energiát biztosító kikötőket. A repülőtereknek is lehetőséget kell biztosítaniuk az elektromos járművek töltésére. A rendelet előírja, hogy könnyen fizethessenek az elektromos töltőpontokon, és az üzemeltetőknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az állomások elérhetőségéről és árairól. Az új szabályok szeptemberben jelenhetnek meg EU Hivatalos Lapjában, és hat hónappal a hatálybalépés után válnak alkalmazandóvá.
Németország – emissziós politika
A 2021-ben elfogadott német klímatörvény 2030-ig 65%-kal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Robert Habeck (zöldpárti) gazdasági és klímaügyi miniszter, beterjesztette a klímatörvény módosítását, melynek pikantériáját az adja, hogy a célok teljesíthetetlenségével indokolta a jelenlegi ágazatspecifikus klímacélok eltörlését. A 65%-os cél értelmében a német emissziót legfeljebb évi 438 millió tonnára kell csökkenteni 2030-ig, de a jelenlegi helyzet alapján a kibocsátás várhatóan 200 millió tonnával meghaladja majd ezt a szintet, vagyis Németország várhatóan 65% helyett legfeljebb 50% kibocsátáscsökkentést tud elérni. Az elmúlt két évben a német szállítási szektor emissziója emelkedett, és bár a 2022-es 150 millió tonna a koronavírus-járvány előtti (2019-es) 164 millió tonnánál alacsonyabb, így is közel a kétszerese a 2030-as 85 millió tonnás célnak, vagyis érthető, hogy a szakértők különösen valószínűtlennek értékelték a cél elérését. A kormány a nehézgépjárművekre vonatkozó adó emelésével igyekszik elektromos és hidrogénmeghajtás felé terelni a szállítási szektor szereplőit. A jövőben a teherautóknak és kamionoknak az autópályadíjon felül 200 eurós szén-dioxid-adót kell fizetniük minden kibocsátott tonna szén-dioxid után. Volker Wissing közlekedési miniszter egy év eleji tv-interjúban fakadt ki ezzel kapcsolatban, miszerint nehéz meggyőzni az embereket, hogy „a klímavédelem érdekében térjenek át az elektromobilitásra, miközben a villanyautó által használt áramot jelentős részben széntüzelésű erőművekben állítják elő.”
Decoupling
Az EU márciusban előterjesztette a kritikus nyersanyagokról szóló törvényjavaslatát, amely az energetikai és ökológiai átmenet előmozdítását célozza. A javaslat alapján az EU célul tűzi ki, hogy 2030-ig több tucat nyersanyag 10%-a kitermelésből, 40%-a finomításból és 15%-a újrahasznosításból származzon. Valamint, hogy az EU ne függjön egyetlen nem uniós országtól sem több, mint 65%-ban egy nyersanyag esetében. Az EU-s célkitűzések egyes, ismert lelőhelyekkel rendelkező országot részesített előnyben, egyben az európai geológiai potenciál feltáratlanságára is rámutat. Francia szakértők szerint új bányák nyitása esetén is nehéz lesz 2030-ra elérni az uniós célkitűzéseket a kritikus nyersanyagok kitermelésében. Az EU számára fontos lenne az új bányászati projektek felgyorsítása, mivel az értéklánc átalakításához és újrahasznosításához nem lesz elegendő erőforrás a kereslet kielégítésére. A stratégia az EU Kínával való kapcsolatát alakítja át jelentősen, miközben az Egyesült Államok is igyekszik függetlenedni az emelkedő szuperhatalomtól.
A megújuló energiaátmenet fémszükségletét és berendezéseit közvetlenül és közvetve biztosító Kína engedélyezési eljárást vezetett be augusztus 1-jétől a gallium és germánium exportjára. Ennek előzménye, hogy a Biden-kormány 2022. október elején, drasztikus korlátozásokat vezettek be a kínai technológiai szektorral szemben:
- Megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy többek között AI-fejlesztéshez szükséges csúcstechnológiájú chipeket exportáljanak, illetve e chipek előállításához szükséges alkatrészeket adjanak el.
- Megkönnyítette, hogy kínai vállalatokat teljesen kizárjanak az amerikai exportpiacról. Erre eddig is volt lehetőség, de most lassabb jóváhagyási procedúra nélkül is meg lehet tenni.
- Megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok külön engedély nélkül segítsék chipgyártással foglalkozó kínai üzemek munkáját.
Amerika lényegében háborút indított az ellen, hogy Kína fejleszteni tudja high-tech gazdaságát. Az amerikai kormányzat eredetileg több szövetségesével – Japánnal, Dél-Koreával, Hollandiával, az Egyesült Királysággal és Izraellel – együtt kívánta meghozni az intézkedéseket, de nem talált partnert. A fenti kezdeményezés kudarca ellenére az EU-ban volt fogadókészség arra, hogy elkezdje felülvizsgálni a korábbi Kína barát politikáját, és arra jutott, hogy megnehezíti a kínai tőke beáramlását és a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok és nyersanyagok tekintetében is diverzifikációra törekszik a főleg kínai kisebb részben amerikai cégek által uralt világpiacon.
Hollandia 2023. március 09-én az Egyesült Államok nyomására exportellenőrzést vezet be a világ egyik legmodernebb chipgyártó berendezéseinek alkatrészeire. Bár hangsúlyozta, hogy a tiltás nem Kína ellen irányul, valójában teljesen egyértelmű volt a célja. 2023. június 09-én az Egyesült Államok betiltotta a kínai székhelyű Ninestar Corporation nyomtatógyártó cég és nyolc leányvállalatának, valamint a Xinjiang Zhongtai Chemical termékeinek importját az emberi jogok állítólagos kínai megsértése miatt. 2023. június 26-28-án G7 csúcs zárónyilatkozatában a vezetők azt vállalták, hogy a gazdasági biztonságot a „partnerségek diverzifikálásával és elmélyítésével, valamint a kockázatok megszüntetésével, nem pedig a függetlenítéssel érik el”. Pár órával később Kína megtiltotta valamennyi kritikus infrastruktúrában szerepet játszó vállalatának, hogy bármilyen terméket vásároljon az amerikai Micron Technology chipgyártó vállalattól. Az Egyesült Államok és az Európai Unió most azon dolgoznak, hogy csökkentsék a Kínától való függőségüket, de ennek megvalósítása kihívásokkal teli lehet.
USA – lakossági energiahatékonysági programok
Az amerikai kormány a klímavédelem jegyében jelentős szigorítást tervez a lakossági gázkazánok és villanybojlerek felhasználásában. Az energiaügyi minisztérium javaslata szerint 2029-től kötelező lenne a legszélesebb körben elterjedt villanybojlerek esetében a hőszivattyú, míg a gázkazánoknál a kondenzációs technológiát alkalmazni. Az amerikai kormányzat szerint az intézkedés évente 11,4 milliárd dollár megtakarítást eredményez a fogyasztóknak az alacsonyabb költségek révén, és 30 év alatt 501 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzi meg. A tervezetben meglebegtetett számok némileg félrevezetők, hiszen villanybojler általában olyan esetben kerül beépítésre, ha az ingatlan fűtését biztosító hőszivattyú vagy gázkazán a melegvizet nem tudja biztosítani. Ilyen körülmények között pedig kérdéses, hogy a melegvíz hőszivattyús előállítása meg tud-e nem fűtött helység levegőjének felhasználásával valósulni.
ESG
Az S&P Global 2021 óta egytől-ötig terjedő skálán tette közzé a vállalatok kockázati kitettségét a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak megfelelően. Ez az ESG szempontrendszer a befektetőket terelné a fenntartható vállalkozások irányába. A hitelminősítő azonban a vizsgálati hónapban múlt héten azt a döntést hozta, hogy a számokat tartalmazó minősítéseket elhagyja, és mostantól kizárólag szöveges értékelést fog tartalmazni a vállalatok ESG-ügyeinek elemzése. Az S&P elmondta, hogy az ESG hitelmutatói nem fenntarthatósági minősítések, illetve nem szolgálnak egy vállalat önálló értékeléseként. A bejelentés szoros összefüggésben van azzal a tendenciával, hogy az ESG kifejezés politikai szempontból megosztóvá vált, különösen az Egyesült Államokban. A republikánus politikusok támadást az ESG ellen, mert azon keresztül a progresszív-woke érdekcsoportok érvényesítik akaratukat a vállalati-pénzügyi világon. A klímavédelemből egyre inkább erőltetett woke zöldpolitika, a diszkrimináció elleni küzdelemből pedig LMBTQ és BLM támogatás lett.
A texasi főügyész, Ken Paxton 2022 augusztusában csatlakozott az S&P Global Inc. ellen a fogyasztóvédelmi törvények esetleges megsértése miatt indított, több államban folyó vizsgálathoz. „Túl sok fogyasztót és befektetőt csorbított meg az ESG mozgalom radikális társadalmi változások iránti rögeszméjével és a törvények figyelmen kívül hagyásával” – mondta Paxton főügyész a vizsgálattal kapcsolatban. A vizsgálat szerint az S&P közzétett ESG-hitelmutatói, az ESG-pontszámai átpolitizáltak, elmossák a különbséget a szubjektív vélemények és az objektív tények között. Ezeket a pontszámokat törölték most el. A döntés egyfajta figyelmeztetésnek is felfogható, ami óva int attól, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk a környezeti, társadalmi és irányítási szempontú jelentéseknek.
Az ESG lobbi hatására az európai bankszabályozás is erős hangsúlyt fektet a negatív ösztönzésre, vagyis arra, hogy a nem fenntartható tevékenységek finanszírozása drágább legyen. Fenntarthatósági szempontból három kulcsfontosságú szektor, az energia, ingatlan és közlekedés, kiemelt jelentőséggel bír minden banknál. Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a bank álláspontja az, hogy a fenntarthatósági szempontok nem változtatják meg a hitelezési folyamatot, hanem kiegészítik azt. A korábbi kockázatkezelési, üzleti és stratégiai szempontok továbbra is érvényben maradnak. A céljuk az, hogy növeljék a zöldhitel-portfóliójuk méretét. Az MNB is hasonlóan közelíti meg a zöld átmenetet, és ennek jegyében hozta létre zöld ajánlását és a tőkekövetelmény-kedvezmény programot, hogy ösztönözze a zöld irányú beruházásokat.
Egy Övezet Egy Út
Míg az Európai Uniót és az Egyesült Államokat övezi a legnagyobb figyelem, addig a legnagyobb megújuló energiába beruházó Kína az idei év első felében az „Egy Övezet Egy Út” (BRI) program keretében 8,61 milliárd dollár értékben fektetett be a részes országok energetikai szektoraiba. Ebből az összegből 56% fordítódott megújuló energia projektekre. A BRI kezdeményezés egy globalizációra építő projekt, és mint ilyen, kiváltotta a környezetvédelmi szervezetek ellenérzését. A Természetvédelmi Világalap és az HSBC közös jelentése szerint a BRI jelentős kockázatokat rejt magában a fenntartható fejlődésre nézve. 2018-ban a BRI-hez kapcsolódó energetikai befektetések 93%-a fosszilis tüzelőanyagokra (főleg szénerőművek építésére) irányult, noha 2017-ben Hszi Csin-ping kínai vezető kijelentette, hogy a BRI-nek „a zöld fejlődés új vízióját kell követnie, valamint egy zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos és fenntartható életmódot és munkamódszert kell követnie a 2030-ig tartó Fenntartható Fejlődési Agenda céljainak megfelelően”. Hangsúlyos elemként jelenik meg a dokumentumokban, hogy Kína megosztja másokkal a zöld fejlődésben elért eredményeit. Kontextusba helyezve ez nem értelmezhető másképp, mint, hogy a Kína piacvezető szerepet tűzött ki a zöld megoldások terén, legyen szó megújuló energiatermelésről, embóliásról, energiatárolásról, vagy más egyéb zöld technológiáról. 2021 szeptemberében Hszi Csin-ping bejelentette, hogy nem finanszíroz többé tengerentúli széntüzelésű erőműveket, helyüket a fenntartható energiatermelés veszi át. A megújuló energiatermelés mellett a kínai akkumulátorgyártási és emobilitási expanzió is egyre erősebb.