Alapítványunk különös figyelmet fordít a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a környezeti nevelés és ismeretterjesztés lehetőségeinek kutatására. Hónapról hónapra közzétett összefoglaló anyagainkkal kívánjuk segíteni mindazok munkáját, akik gondolkodásuk fókuszában tartják a fenntartható környezetet.
2023 december
2025-re várhatóan a nap- és szélerőművek már több villamosenergiát termelnek, mint a szénerőművek. Míg 2021-ben globálisan az áramtermelésnek csaknem 10 százalékát fedezték a megújuló források, 2023-ban ez az arány már 13 százalék volt. Magyarországon, ahol a megújuló energia részaránya már meghaladta a 21 százalékot, 2023-ban 1632 megawattal nőtt a napelemes rendszerek beépített teljesítménye, ezzel – az előzetes adatok alapján – 2024 elejéig 5649 megawatt napelemes kapacitást kapcsoltak rendszerbe. Várhatóan már idén teljesül a 6000 megawatt beépített napelemes kapacitás, melyet a kormány előzetesen csak 2030-ra várt.
A klímacélok eléréséhez a megújuló energiatermelés mellett az energiahatékonyság javítása is szükséges. Ebben Magyarország jó úton jár, a gázfelhasználás mintegy 8,5 milliárd köbméterre esett vissza, ami 10,9 százalékkal kevesebb, mint az előző év, és 23 százalékkal alacsonyabb az 2021-es szinthez képest. Az áramfogyasztás is érzékelhetően mérséklődött, összesen 41 terawattórányit használtunk fel, ami 4,7 százalékkal alacsonyabb a megelőző évhez viszonyítva.
Az EU nem nézi tétlenül, hogy egyes tagállamok energiabiztonságát továbbra is az orosz LNG biztosítja. Az Európai Parlament, a tagállamok és az Európai Bizottság tárgyalói megállapodást kötöttek arról, hogy jogszabályt fogadnak el, amely értelmében bármelyik tagállam részben vagy – ha az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében szükséges – teljesen megtilthatja oroszországi és fehéroroszországi cégeknek, hogy kapacitást vásároljanak a gázvezetékeikben, valamint a cseppfolyósított földgáz-termináljaiban.
Németország már 2023-ban mellőzte az orosz energiahordozót, és számottevően, 32,6 százalékkal (968 terawattóra) csökkentette gázimportját. Ennek fő motorja az ipari gázfelhasználás visszaesése és az energiatakarékossági intézkedések mellett a nagyarányú atomenergia-import Franciaországból, ami az év közepére nominálisan megötszöröződött, ezzel abszolút értéken kevesebb hazai termelést tett szükségessé. Ennek mondhatni következménye, hogy a CDU/CSU konzervatív pártok, a radikális jobboldali AfD és a liberális FDP vezető tagjai a nukleáris energiatermelés újraindítását követelik. Az ellenzéki konzervatívok szerint a jelenlegi atomenergiaellenes politikának köszönhető a francia nukleáris iparnak való kiszolgáltatottság, illetve a költségvetési válság. A kormány, miután bezárta a megmaradt atomerőműveket, a teljes energiaszektort a megújuló energiára kívánja alapozni, amely csillagászati terhet ró a költségvetésre. Miután az Alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt a nehezen létrehozott kompromisszumos döntést, amelynek értelmében 60 milliárd eurót áthelyeztek a koronavírus-válság kezelésére létrehozott alapból a klímavédelmi alapba, nem maradt más a kormány kezében, minthogy adóemeléssel finanszíroznák a progresszív ámokfutást. Erre válaszul a német gazdák országszerte a kormány megszorító intézkedései ellen tüntetnek.
A konnektivitáson alapuló konzervatív zöldpolitikát képviselő Magyarország a keleti nyitás sikereként könyvelheti el, hogy a zöld átmenethez szükséges technológia egyre nagyobb szeletét gyártják az országban. Hosszú mérlegelés után Szegeden építi meg első európai gyárát a világelső, elektromos és plug-in hibrid autókat gyártó BYD Auto. A beruházás révén Magyarország tovább erősíti pozícióját az elektromos járműiparban, kiegészítve a már jelen lévő prémium német autómárkákat, mint az Audi, a BMW és a Mercedes.
Az Európai Parlament által tárgyalt Net-Zero törvénycsomag a kritikus nyersanyagokról szóló európai törvényjavaslattal együtt világos európai keretet határoz meg a zöld átálláshoz szükséges technológia és nyersanyag importszükségletének csökkentése és a hazai gyártás felfutása érdekében. Az intézkedésjavaslatok célja, hogy 2030-ra az energiaszektorunk zöldítéséhez szükséges eszközök 40 százalékát az Európai Unió képes legyen saját maga előállítani. A tervezet nevesíti a nukleáris energiát is mint tiszta energiaforrást, ami elengedhetetlen a biztonságos és karbonmentes energiaellátáshoz.
Nem csak az EU fektet nagy hangsúlyt a zöld technológiákra, Kína is jelentősen felpörgeti zöldiparát a környezetszennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A kínai államtanács által közzétett legfrissebb akcióterv szerint Kína „szigorúan és észszerűen” fogja szabályozni a szénfelhasználást. A bejelentés motorja a légszennyezés csökkentése.
Bár a fenntarthatóság fontos aspektusa a klímavédelem és a mobilitási igény kielégítése, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság fontos eleme az egészséges élelmiszer és a családi gazdaságok megőrzése is. Nagy István agrárminiszter a vidéki életmód és a hagyományok védelme érdekében törvényjavaslatot készül benyújtani, amely megtiltaná a laboratóriumi húsfélék, mint például a műhús, emberi fogyasztását Magyarországon. Az olasz példát követve vizsgálják a jogi szabályozás lehetőségét annak érdekében, hogy megtartsák a hagyományos élelmiszereket.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben alkalmazott, nagyipari gazdálkodással járó munkagéphasználat, a növényvédő szerek és a műtrágya alkalmazása, valamint a nagy teljesítményű hibrid vetőmagok elterjedése minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek tápértékére is, ezzel pedig az életminőség romlásához vezet a talaj kizsákmányolása. Az új Közös Agrárpolitika 2023-tól minden korábbinál több eszközzel támogatja a technológia bevezetését, ezzel várhatóan növekszik az európai termőterületeken alkalmazók száma, a jelenlegi alig több mint 1 százalékról.
Fenntarthatóság keretrendszerénél maradva a Magyar Közlönyben megjelent a magyar ESG törvény, amely a fenntartható finanszírozás és vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgálja. A törvény célja, hogy a vállalatok részletes információkat nyújtsanak fenntarthatósági kockázataikról és az ezekkel összefüggő teljesítményükről, összhangba hozva Magyarországot az Európai Unió fenntarthatósági keretrendszerével.
Fenntarthatósági intézkedésekre szükség van. Ezt mutatja, hogy a kiterjedt és pontos mérések kezdete óta a 2023-as év volt az eddigi legmelegebb a Földön, és a második legmelegebb Európában. Az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus jelentése szerint a globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot, és először fordult elő, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta a referencia szintet. A klímaváltozás immár elkerülhetetlen hatásaival szemben az ahhoz való alkalmazkodás jelenthet megoldást.
A klímaváltozás már az elmúlt 30 évben is éreztette a hatását. A Nature című folyóiratban publikált tanulmány alapján a Föld északi féltekéjén az 1980-as évek óta jelentős hócsökkenés következett be. Az eredmények alapján az Egyesült Államok délnyugati és északkeleti részén, valamint Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható a legjelentősebb, évtizedenként 10-20 százalékos, globális felmelegedéssel összefüggő csökkenés. A tanulmány szerint a bolygó további felmelegedésével a következő évtizedekben számos nagy népsűrűségű terület kerül emiatt veszélybe. A világ számos vízkészletét már most is veszélyezteti az éghajlatváltozás miatt megváltozott vízkörforgás.
Megújuló energia
A világ energiaszektora a zöldenergia lázában ég; a megújulóenergia-kapacitások növekedési tendenciái azt mutatják, hogy 2025-re várhatóan a nap- és szélerőművek már több villamosenergiát termelnek majd, mint a szénerőművek. Míg 2021-ben globálisan az áramtermelésnek csaknem 10 százalékát fedezték a megújuló energiaforrások, 2023-ban ez az arány már 13 százalék volt. A fejlett világban: az Amerikai Egyesült Államokban – az energiaigény növekedése ellenére – a villamosenergia közel negyedét, míg az EU-ban közel 40 százalékát fedezik megújuló forrásból. A zöld átmenetről mégsem beszélhetünk Kína említése nélkül. Annak ellenére, hogy az ország szén-dioxid-kibocsátása várhatóan a 2040-es évekig tovább növekszik majd, az ázsiai nagyhatalom egy évtizede követi azt a kijelölt utat, amivel mára a zöld energiatermelés és -tárolás terén megkerülhetetlen globális szereplő lett. A gyártás teljes vertikumában jelentős pozíciókat épített ki, valamint vezeti az világban zajló innovációs versenyt. A bíztató folyamatok ellenére szinte biztosra vehető, hogy 2050-re a világ energiafelhasználása nem fedezhető csak megújuló forrásból, a zöld átmenet az atomenergia reneszánsza nélkül elképzelhetetlen. Kína, mely mind a nukleáris, mind a zöld technológiában piacvezetőnek számít, megkerülhetetlen tényező marad a következő évtizedekben.
Magyarországon, ahol már a 21 százalékot meghaladja a megújuló energia részaránya, 2023-ban 1632 megawattal nőtt a napelemes rendszerek beépített teljesítménye, ezzel az előzetes adatok alapján 2024 elejéig 5649 megawatt napelemes kapacitást kapcsoltak rendszerbe. A tavalyi gyarapodás több mint másfélszerese a korábbi rekordot jelentő 2022-es növekedésnek. Ezzel a korábban 2030-ra várt teljesítmény akár már idén rendelkezésre állhat. A Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során, észlelve a gyors bővülést, már a korábbi vállalás kétszeresére, 12 gigawattra bővítették az új célszámot az évtized végére. A hamarosan induló Napenergia plusz programmal is segíti a kormány a magyar családokat a zöldenergia termelésében és tárolásában, emellett segít a bővülés ütemének fenntartásában. Az átviteli rendszerirányító MAVIR adatai alapján egyébként az 50 kW feletti naperőműparkok múlt nyáron érték el eddigi teljesítménycsúcsukat, 2023. augusztus 12-én, déltájban több mint 2731 megawattot termeltek.
A novemberi monitoringban beszámoltunk arról, hogy a szélerőmű lakott területtől számított védőtávolsága 700 méterre csökken, ami lehetővé teszi új egységek telepítését. A lazítás mellett, ahogyan előre jeleztük, számos korlátozás került bevezetésre. A megjelent kormányrendelet szerint szélerőmű mezőgazdasági, valamint megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezetben helyezhető el.
Nem épülhet szélerőmű:
– az országos ökológiai hálózat övezetében,
– a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében,
– a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében,
– a tájképvédelmi terület övezetében,
– valamint a világörökségi és világörökség-várományos területek övezetében.
A Dr. Zay Balázs a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója elmondta a Magyar Nemzetnek, hogy az ideális szélerősségű területek és a kizárások összevetése után elmondható, hogy az országban elszórtan több kisebb terület mellett például Kecskemét és Szarvas között, valamint Veszprém megye északi részén van olyan nagyobb egybefüggő terület, ahol szóba jöhet új szélerőmű park kialakítása.
A szél és a napenergia kapcsolatáról megállapítható, hogy a szél téli többlettermelése nagyságrendileg kisebb, mint a napenergia visszaesése ebben az időszakban. A szélerőművek telepítése segíthet az energiarendszert stabilabbá tenni, de energiatárolók létesítése továbbra is szükséges, valamint évszakos kiegyenlítés sajnos csak földgáz erőművekkel lehetséges.
Földgázfelhasználás
A klímacélok eléréséhez, a megújuló energiatermelés mellett, az energiahatékonyság javítása is szükséges. Ebben Magyarország jó úton jár, tovább folytatódott az energiafogyasztás mérséklődése 2023-ban, ami a fenntarthatóság gondolata mellett persze jelentheti azt is, hogy a lakosság pénzügyi helyzetének romlásával megtakarítást akart elérni a közüzemi számlákon ez sikerült. A gázfelhasználásunk mintegy 8,5 milliárd köbméterre esett vissza, ami 10,9 százalékkal kevesebb, mint az előző évi érték, és 23 százalékkal alacsonyabb az 2021-es szinthez képest. Az áramfogyasztás is érzékelhetően mérséklődött, összesen 41 terawattórányit használtunk fel villamos energiából, ami 4,7 százalékkal alacsonyabb a megelőző évhez viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a lakosság több mint 3 milliárd köbméter, míg a gazdasági szereplők közel 5,5 milliárd köbméter földgázt használtak fel 2023-ban. Mindkét fogyasztói kategóriában éves összevetésben 10,7 és 11 százalékos mérséklődést regisztráltak. A 2023 negyedik negyedév ugyan kismértékű növekedést hozott a földgáz és áramfogyasztásban, de az egész éves adatok továbbra is a csökkenés irányába mutatnak. A magyarországi gáztárolók töltöttsége még az év végén is magas volt, meghaladta a 85 százalékot, ami az európai országok közül a harmadik legmagasabb, és az uniós átlagnak több mint kétszerese. (Teljes töltöttség esetén elméletileg a tároló képes fedezni a mérséklődött hazai szükséglet majd háromnegyedét, amely a hazai kitermeléssel és a lekötött LNG kapacitással együtt kielégítő ellátásbiztonságot nyújt. Ilyen mérvű biztonsági tartaléka Magyarország mellett csak Ausztriának és Szlovákiának van.) A magyarok spórolási törekvései és az energiahatékonyság javulása egyértelműen láthatóak az év során, ami pozitív jel a fenntarthatóbb jövő felé vezető úton.
A tavalyinál hidegebb évvégi napokat az előrejelzések alapján januárban még fagyosabb időszak követi. Az Európába betörő hidegfront a hazai ellátással ellentétben várhatóan próbára teszi a holland energiaszektort. Emiatt a holland kormányzat azt a döntést hozta, hogy a várható extrém hideg időjárás miatt ideiglenesen újraindítja a groningeni gázmezők kitermelését. A holland kormány 2018-ban döntött a gázmezők kitermelésének fokozatos leállításáról a gyakori földrengések miatt, de fenntartotta a vészhelyzeti használat lehetőségét egy évig. Bár az újranyitás növeli a földrengések kockázatát, a kiesett orosz importrészarányt nehezen pótolja Európa, így az ellátás biztonsága érdekében nyúlt az amszterdami kormányzat ehhez az eszközhöz.
Más országok, például Spanyolország továbbra is szívesen vásárol Oroszországtól. Az év első tíz hónapjában rekordmennyiségű gázt importált, az arány várhatóan növekszik még 2023 végéig (ezek a statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre). 2023 első tíz hónapjában Oroszország 12,8 százalékkal több gázt szállított Spanyolországba, mint az előző év teljes időszakában. A 60,8 gigawattóra energiatartalmú cseppfolyósított földgáz a teljes gázfogyasztás 18,1 százalékát teszi ki. Novemberben az Enagás bejelentette, hogy Moszkva a harmadik legnagyobb gázszállító Spanyolországba Algéria és az Egyesült Államok után.
Az EU elvileg nem nézi tétlenül, hogy az egyes tagállamok energiabiztonságát az orosz gáz biztosítja. Az Európai Parlament, a tagállamok és az Európai Bizottság tárgyalói megállapodást kötöttek arról, hogy jogszabályt fogadnak el, amely értelmében bármelyik tagállam részben vagy – ha az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében szükséges – teljesen megtilthatja oroszországi és fehéroroszországi cégeknek, hogy kapacitást vásároljanak a gázvezetékeikben, valamint a cseppfolyósított földgáz-termináljaiban. A javaslat alapot jelenthet az EU-s székhelyű energiavállalatok számára, hogy tetemes kompenzáció fizetése nélkül szálljanak ki az orosz gázszolgáltatókkal kötött szerződésekből. Az intézkedés az EU erőfeszítéseinek része, hogy csökkentse az Oroszországtól való energiafüggőségét különféle eszközökkel, beleértve az orosz gázszolgáltatókkal kötött szerződésekből való kilépés lehetőségét is. A törvény célja, hogy 2027-re az EU-s gázimport mentesüljön az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.
A német energiaszektor
2023 harmadik negyedévében 47,3 százalékkal csökkent Németországban a szén alapú áramtermelés az előző év azonos időszakához képest, ezzel a széntüzelésű erőművekből származó villamosenergia aránya 23,9 százalékra esett vissza. 2022 harmadik negyedévében a szén még a villamosenergia-termelés 36,2 százalékát tette ki. 2023 végére a szén részaránya kevesebb lett, mint a szélenergiáé, ami az előző évhez képest emelkedett és elérte a 24,4 százalékot. A megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napelemes energia az év első felében és a harmadik negyedévben is fokozatosan növelték részarányukat, és a hazai villamosenergia-termelés vezető forrásává váltak. Az atomerőművek áprilisi leállása miatt Németországban a harmadik negyedévben nem volt az országon belül termelt nukleáris eredetű villamosenergia, ellenben a Franciaországból történő import nagyából megötszöröződött az év közepére. A szénnel ellentétben a földgázból történő villamos energiatermelés arányaiban növekedett, 9,3 százalékról 12,7 százalékra. Ennek ellenére Németország 2023-ban számottevően, 32,6 százalékkal (968 terawattóra) csökkentette gázimportját. Ennek fő motorja az ipari gázfelhasználás visszaesése és az energiatakarékossági intézkedések mellett a nagyarányú atomenergia import Franciaországból, ami abszolút értékben kevesebb hazai termelést tett szükségessé. A földgázimport legnagyobb részét Norvégiából, Hollandiából és Belgiumból szerezték be, míg az export főként Csehország, Ausztria és Hollandia felé irányult.
Miután bezárták az utolsó működő atomerőművet, és a kormány lemondott az atomenergiáról a Zöldek nyomására Németország húsz év után először több villamos energiát importált, mint amennyit exportált. A villamosenergia-import 2023-ban 63 százalékkal növekedett, míg az export 24,7 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A hárompárti koalíció energiapolitikusai aggodalommal fogadták az import túlsúlyát, mivel az atomerőművek leállítása után Németország kénytelen volt atomenergiát importálni a szomszédos Franciaországból. A Német Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség szerint az import növekedését a megújulónál és a fosszilis erőműveknél olcsóbb import is okozza.
Németországban a CDU/CSU konzervatív pártszövetség, a radikális jobboldali AfD és a liberális FDP vezető tagjai is a nukleáris energiatermelés újraindítását követelik. Az ellenzéki konzervatívok szerint a jelenlegi atomenergiaellenes politikának köszönhető a költségvetési válság. Az újraindítást szorgalmazó szószólók közé tartozik Markus Söder, Bajorország tartomány miniszterelnöke és Michael Kretschmer, Szászország tartomány miniszterelnöke, akik a leállított reaktorok újbóli üzembehelyezése mellett új atomerőműveket is építenének. A német atomenergia-pártiak azzal érvelnek, hogy az újgenerációs reaktorok segíthetik a szén-dioxid-mentes energiarendszer költséghatékony kialakítását.
A növekvő megújulóenergia termelés és a francia import jótékony hatása a német szén-dioxid kibocsátásában is megmutatkozott, miután elérte az utóbbi 70 év legalacsonyabb értékét. A berlini Agora Energiewende tanulmánya szerint az ország tavaly összesen 673 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami 73 millió tonnával kevesebb, mint az előző évben.
E-mobilitás (fenntartható közlekedés)
A keleti nyitás politikájának sikereként könyvelhető el, hogy a zöld átmenethez szükséges technológia egyre nagyobb szeletét gyártják Magyarországon. Hosszú mérlegelés után Szegeden építi meg első európai gyárát a piacon világelső, elektromos és plug-in hibrid autókat gyártó BYD Auto. Globálisan a BYD-hoz köthető minden negyedik elektromos autó értékesítése, a magyarországi autógyár immár a vállalat hatodik termelő üzeme lesz. A beruházás révén Magyarország tovább erősíti pozícióját az elektromos járműiparban, kiegészítve az olyan már jelenlévő prémium német autómárkákat, mint az Audi, a BMW és a Mercedes.
A BYD által gyártott elektromos járműveket magas innováció jellemzi, már Blade Battery technológiával is elérhetők a modellek. A BYD az első autógyártó a világon, amely a Teslát beelőzve maga gyártja az akkumulátort, az elektromos motort és az elektromos vezérlést is. Éves 16 GWh akkumulátorgyártási kapacitása a harmadik legjelentősebb globális szereplővé teszi. Saját alkatrészgyártása révén a BYD egy vertikálisan integrált ellátási láncot hozott létre. A projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lehet, amely hozzájárul az ország elektromobilitási és fenntarthatósági célkitűzéseinek eléréséhez, valamint munkahelyek ezreit is megtermeti.
Az európai gyártósorokra még inkább szükség van azáltal, hogy a szállítóhajók szűkössége miatt logisztikai nehézségek alakultak ki az autóiparban, emiatt különösen a Kínából Európába irányuló autóexport terén emelkedtek jelentősen a szállítási költségek. A probléma eredete a koronavírus járványra vezethető vissza, amikor a világ autógyárai leálltak, emiatt a hajózási társaságok kivonták a forgalomból régebbi hajóikat. A váratlanul gyors felélénkülés, valamint Kína agresszív exporttevékenysége az autókereskedelemben teljesíthetetlen keresletet állított a szállítmányozókkal szemben. A tengeren szállított autók száma 2023-ban rekordot jelentő mértékben, 17 százalékkal (23,4 millió darab), nőtt, melyen belül az európai autóimport 40 százalékkal haladta meg az előző évet. A hajózási hiány és a charterárak drasztikus emelkedése különösen az elektromos járműveket gyártó kínai márkákat érinti érzékenyen, amelyeknek exportja az európai piacon kiemelkedő.
A Net Zero csomag részeként a brit parlamentben a kormány beterjesztette a kibocsátás mentes járművek kötelező részarányára vonatkozó javaslatát. A jogszabály 80 százalékos elektromos részarányt ír elő 2030-ra a járműértékesítésben. A tervezet nem találkozott minden kormánypárti képviselő egyetértésével, a szavazáson huszonnyolcan a jogszabály ellen szavaztak, ami az eddigi legjelentősebb lázadás Rishi Sunak miniszterelnök ellen, a konzervatív képviselők mélyen szkeptikusak a Net Zero csomaggal kapcsolatban. A lázadás az elektromos autók költségeivel és a fogyasztói választás szabadságával kapcsolatos aggályok miatt jött létre. Rishi Sunak miniszterelnök kijelentette, hogy ha az elektromos autók költségei olcsóbbak lesznek, mint a hagyományos motoroké, nem kell kötelezővé tenni őket. A konzervatív képviselők szerint a Net Zero politika, különösen a járművekre vonatkozó szigorú célok, fogyasztó- és autóellenessé és szegényebbé teszi a lakosságot.
Agrárium
Nagy István agrárminiszter a vidéki életmód és a rurális hagyományok védelme érdekében törvényjavaslatot készül benyújtani, amely megtiltaná a laboratóriumi húsfélék, mint például a műhús, emberi fogyasztását Magyarországon. Az olasz példát követve vizsgálják a jogi szabályozás lehetőségét annak érdekében, hogy megtartsák a hagyományos élelmiszereket. Nagy István hangsúlyozta, hogy a mesterséges élelmiszerek fogyasztásának elutasítása nem csupán környezetvédelmi szempontokból, hanem az identitás és kultúra megőrzése érdekében is fontos.
Az agrárminiszter bejelentette, hogy agrárkísérleteket terveznek a Nemzetközi Űrállomáson, kiemelve az űrtechnológia szerepét az élelmiszerellátás biztosításában a jövőben. Arra is kitért, hogy a magyar agrárium versenyképességének növelése érdekében high-tech gazdaságokat kell fejleszteni. Az agrárminiszter elmondta, hogy a támogatások terén 2024-től 2027-ig mintegy 2900 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, és konkrét pályázati kiírásokra számíthatnak az agrárcégek.
A high-tech gazdálkodás mellett a talajra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Magyarországon az elmúlt évtizedekben alkalmazott nagyipari gazdálkodással járó munkagéphasználat, a növényvédő szerek és a műtrágya alkalmazása, valamint a nagy teljesítményű hibrid vetőmagok elterjedése minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek tápértékére is, ezzel pedig az életminőség romlásához vezet a talaj kizsákmányolása. Magyarországon a szántóföldi termőterület 4.173.000 hektár, azonban egyelőre mindössze ötezer hektáron alkalmaznak talajmegújító gazdálkodást. Az új Közös Agrárpolitika 2023-tól minden korábbinál több eszközzel támogatja a technológia bevezetését, ezzel várhatóan növekszik az európai termőterületeken ezt alkalmazók száma a jelenlegi alig több mint 1 százalékról. Egy nemzetközi felmérés szerint, ahol bevezették a talajmegújító gazdálkodást, a talajerózió mértéke szinte teljesen (97 százalékban) megszűnt, miközben a bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőtt a farmok jövedelmezősége.
Környezeti, társadalmi és irányítási szempontok
December végén a Magyar Közlönyben megjelent az Országgyűlés által elfogadott ESG törvény, amely a fenntartható finanszírozás és a vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgálja. A törvény célja, hogy a vállalatok részletes információkat nyújtsanak fenntarthatósági kockázataikról és az ezekkel összefüggő teljesítményükről, összhangba hozva Magyarországot az Európai Unió fenntarthatósági keretrendszerével. Az érintett vállalatok közé tartoznak a magyarországi székhellyel rendelkező nagyvállalatok, amelyeknek már 2024-től beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról. A kis- és középvállalkozásokra is kiterjed a törvény, nekik a 2026-os évre vonatkozóan kell fenntarthatósági beszámolókat készíteniük. Ezekben a beszámolókban nyilvánosságra kell hozniuk a fenntarthatósági kockázatokat, azok hatását a vállalkozásra, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukat kell vizsgálniuk.
A törvény részletesen kitér arra is, hogy az ESG beszámolóknak milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelniük. Ezeket az érintett vállalkozásoknak évente elkészített beszámolóikban kell megjeleníteniük, amelyeket ESG tanúsítóval auditáltatniuk kell. Az ESG beszámolókat a vállalkozásoknak az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a honlapjukon.
Az új szabályozás számos része 2024. január 1-jén hatályba lépett, de a hatósági bírságok kiszabására csak 2026. január 1-jétől lesz lehetőség a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság részéről. A Hatóságnak több feladata lesz, beleértve a vállalkozások kötelezettségeinek felügyeletét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságának biztosítását, ESG tanácsadók akkreditálását, valamint a magyar online ESG menedzsmentplatform működtetését az adatszolgáltatás könnyítése érdekében.
Körforgásos gazdaság és fenntarthatóság
A Hulladék Keretirányelv 2018-as módosítása értelmében az uniós tagállamoknak 2023 december 31-ig be kell vezetniük a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az Unió célkitűzése, hogy a háztartási hulladék 65 százaléka újra legyen hasznosítva. A lakossági hulladéknak nagyjából harmada, vagyis a célkitűzés fele biológiailag lebomló kerti és konyhai hulladék, melynek begyűjtése jelentősen javítaná az újrahasznosítási arányt. Ezek a hulladékok meghatározó részben most szemétlerakókban vagy a csatornarendszerben végzik, ami jelentős metánkibocsátást is eredményez, ami hatással van a klímagázok légköri arányának mértékére. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a koncessziós társaság, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. feladata lesz a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése, a hozzátartozó hulladékgyűjtők legyártatása, valamint a begyűjtés elvégzése. A begyűjtést fokozatosan vezetik be: az első ütem 2024 elején 14 településen indul. A begyűjtött biohulladék feldolgozása biogázüzemekben történik majd, ami némiképp csökkenti majd az ország földgázimport-szükségletét. Azonban jelenleg nem minden biogázüzem alkalmas a biohulladék fogadására, ezért a MOHU tervei szerint új üzemeket is létre kell majd hozni. Emiatt a biohulladék begyűjtése lassan és fokozatosan bővül majd, a tervek szerint 2025-re az ország területének 40 százalékára terjesztik majd ki a szolgáltatást. A gyűjtendő biohulladéknak két fő típusa lesz: a biológiailag lebomló zöldhulladék és a háztartási élelmiszer- és konyhai hulladék. A biokukákba kerülhetnek gyümölcs- és zöldséghéjak, kávézacc, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk, tejtermékek, csokoládék, konzervek, befőttek tartalma stb. A szelektív gyűjtés továbbra sem lesz kötelező a háztartások számára, azok, akik eddig komposztáltak, továbbra is használhatják a korábbi rendszert.
A MOHU 2024. január elejéig már több mint 1400 ponton 1800 visszaváltó automatát telepített az új, kötelező visszaváltási rendszer keretében. Ezen automaták elérhetővé váltak a 400 négyzetméternél nagyobb boltokban és az önkéntesen csatlakozó kisebb üzletekben is, amelyek a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom több mint felét adják a Magyarországi Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adatai szerint. A nemzetközi gyakorlatban bevett elszámoló házi megoldás helyett Returpack/Returmatic megoldás bonyolítja a visszaváltást. A MOHU rendszerében a nagyobb áruházakban a Returpack Kft. által fejlesztett automata visszaváltó berendezéseket helyeznek el, míg a kisebb üzletekben a Returmatic Solutions Zrt. mobil megoldása segít a manuális hulladékgyűjtésben. Az új rendszerben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felügyelete mellett zajlik majd a visszaváltható italcsomagoló-anyagok begyűjtése, feldolgozása és újrahasznosítása. A gyártóknak 2024. június 30-ig még lehetőségük van a jelölés nélküli palackok forgalomba hozatalára, ezért a fogyasztóknak fokozatosan kell majd alkalmazkodniuk az új rendszerhez. Az új rendszer hatásait a Magyar Nemzeti Bank szakértői vizsgálták meg egy decemberi elemzésben, ahol megállapították, hogy a bevezetett intézkedések árfelhajtó hatása minimálisnak ítélhető.
Klímaváltozás hatásai
A kiterjedt és pontos mérések óta a 2023-as év volt az eddigi legmelegebb a Földön, és a második legmelegebb Európában. Az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programjának, a Copernicusnak a jelentése szerint a globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot, és először fordult elő, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta a referencia szintet. Az év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél. 2023. novemberben két olyan nap is volt, amikor átmentileg átléptük globális skálán a kritikus 2oC-os hőmérséklet-emelkedést. Ezt a legtöbb modellszimuláció csak a 2030-as évtized második felére várta. Soha olyan meleg nyarat és őszt nem jegyeztek még fel, mint tavaly, 2022-höz képest 18 százalékkal több szélsőséges időjárási esemény történt a Földön.
A klímaváltozás már az elmúlt 30 évben is éreztette a hatását. Egy a Nature folyóiratban publikált tanulmány alapján az éghajlatváltozás a Föld északi féltekéjén az 1980-as évek óta jelentős hócsökkenést okozott. Az eredmények alapján az Egyesült Államok délnyugati és északkeleti részén, valamint Közép- és Kelet-Európában tapasztalható a legjelentősebb, évtizedenként 10-20 százalékos globális felmelegedéssel összefüggő hómennyiség-csökkenés. A kutatók megállapították, hogy a hótakaró elvesztése felgyorsul, amikor a téli átlaghőmérséklet egy adott helyen mínusz 8 Celsius-fok fölé emelkedik, ezt a pontot nevezték el „hóvesztési töréspontnak”. Ezt követően a hóveszteség már a hőmérséklet szerény emelkedésével is felgyorsul. Ez óriási problémát jelent azon közösségek számára, amelyek vízellátása a gleccserektől függ. A tanulmány szerint a bolygó további felmelegedésével a következő évtizedekben számos nagy népsűrűségű terület kerül veszélybe. A világ számos vízkészletét már most is veszélyezteti az éghajlatváltozás miatt megváltozott vízkörforgás.
Klímasemleges technológia
Az Európai Parlament által tárgyalt Net-Zero törvénycsomag, a kritikus nyersanyagokról szóló európai törvényjavaslattal együtt, világos európai keretet határoz meg a zöld átálláshoz szükséges technológia és nyersanyag importszükségletének csökkentése érdekében. Az intézkedési javaslatok célja, hogy 2030-ra az energiaszektorunk zöldítéséhez szükséges eszközök 40 százalékát az Európai Unió képes legyen saját maga előállítani. A csomag az alábbi nyolc technológiát kívánja támogatni: 1.) a napenergia technológia, 2.) a szárazföldi és tengeri szélerőművek és más tengeri megújulóenergia-technológia, 3.) akkumulátor tárolási technológiák 4.) a fenntartható biogáz-/biometán-technológia, 5.) a hőszivattyúk és geotermikusenergia-technológia, 6.) az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák 7.) a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák és 8.) villamosenergia hálózati technológiák. Emellett a tervezet nevesíti a nukleáris energiát is, mint tiszta energiaforrást, ami elengedhetetlen a biztonságos energiaellátáshoz.
Az európai képviselők többsége a Parlament Ipari Bizottság álláspontja mellett döntött, ami a márciusi bizottsági javaslatot kiegészítette több konkrét technológia javaslattal, valamint leírással a tiszta energia technológiák előállításához szükséges alkatrészekről. A törvénycsomag emellett egy lényeges lépés az európai nukleáris energiáról szóló vitában, hiszen egyértelműen állást foglal az atomenergia mellett, mivel azt a jogszabályszöveg nettó nulla kibocsátású technológiaként határozza meg. Pascal Canfin, a Renew Europe párt francia európai parlamenti képviselője előzetesen úgy nyilatkozott az elfogadott jogszabályról, hogy ez valóban a „Vásároljon európait” (Buy European Act) törvény megvalósítása. A rendelkezés nem titkoltan a kínai beszállítók ellen született. Rövidtávon a kínai termékek kiszorítása az árak emelkedéséhez vezethet, mivel olcsó és nagy kínálat esik ki a piacról, de egyben arra ösztönzi a kínai vállalatokat, hogy a gyártósoraikat idővel Európába telepítsék, ami viszont az öreg kontinens gazdaságát segíti. Kína a PV-modulok globális termelésének 77,8 százalékát adja, Vietnám globális piaci részesedése 6,4 százalék, Malajziáé 2,8 százalék, Indiáé pedig 1,9 százalék. Magyarország számára mindenképpen nagy sikert jelent a nukleáris energia támogatása a parlamenti döntésben. Emellett a széleskörű új technológiák jóváhagyása lehetőséget biztosít a magyar energia- és klímacélokat leginkább elősegítő technológiák (például energiatárolás, CCS) megválasztásában. Az európai kontinens versenyképességének megőrzését és fejlesztését célozza meg a törvény, ami a magyar energiaátmenettel kapcsolatos befektetéseket is kedvezően érinti, például a hazai akkumulátorgyárártást. Az elfogadott szöveg nem zárja ki a távolkeleti gyártók betelepülését sem, hanem inkább ösztönzi azokat az itteni gyártásra.
A dubai klímacsúcs zárónyilatkozatának megszületését többek között végsősoron a szén-dioxid leválasztó technológiák létjogosultsága körüli heves vita akadályozta. A progresszív zöld nézetet vallók szerint a technológiának nincs helye a klímasemlegesség elérésében, csak a fosszilis energiahordozók teljes kivezetése jelenthet megoldást. Ezt az érvelést erősíti a WWF is, amely kritikával illette az Európai Parlamenti döntését, mivel az szerintük számos nem kívánt technológia, például a szén-dioxid leválasztás erőltetése előtt nyitja meg az utat. A világszervezet nehezményezte, hogy a normaszöveg nem korlátozza a szén-dioxid leválasztását és tárolását (CCS) a célzott ágazatokban elkerülhetetlen kibocsátásokra. Véleményük szerint a CCS nem szolgálhat ürügyként a fosszilis tüzelőanyagok további használatára, és egyértelműen nem jelent megoldást az ipari kibocsátások kezelésére. Szerencsére az EU a technológiasemlegesség irányába mozdult el és 2030-ra már 50 millió tonna CO2 leválasztásához szükséges kapacitást szeretne kiépíteni a Net-Zero Ipari Törvény értelmében.
A szén-dioxid leválasztását és tárolását biztosító technológiákat illetően az uniós politikában az utóbbi időszakban felgyorsultak a jogalkotási folyamatok, ugyanis az Európai Tanács kiadta a tárgyalási mandátumot az első önkéntes alapú szén-dioxid leválasztási tanúsítási keretrendszer kidolgozására. A tervezet hamarosan megvitatásra kerül az Európai Parlamentben. A Bizottság terve, hogy a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében megteremti a keretrendszert a szén-dioxid-leválasztás nyomon követése, jelentése és ellenőrzése vonatkozásában.
- májusban jelent meg az Európai Unió rendelete, amely tartalmazza az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó szabályokat és intézkedéseket (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM). Az intézkedés célja, hogy ellenpontozza az EU-n kívül gyártott termékek versenyelőnyét, ami abból adódik, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás után nem kell megfizetni az Unióban alkalmazott szén-dioxid kvótához hasonló terhet. A Bizottság 2023/1773 számon kiadta a végrehajtási rendeletet, amely alapján a szabályok október 1-jével már életbe is léptek. Az energia, műtrágya- és vegyianyag előállítókat és kereskedőket, valamint autóipari és gépipari szereplőket, illetve vas, acél- és alumínium-alapanyag kereskedőket, akik ilyen termékeket hoznak be az Unió területére, elsősorban jelentési kötelezettség, majd a későbbiekben fizetési kötelezettség is terheli. 2023 utolsó negyedéve után a karbonvám jelentési kötelezettségnek első alkalommal 2024. január 31-ig kell eleget tenni. Ehhez először a nemzeti hatóság előtt szükséges regisztrálni, majd az EU által létrehozott felületen kell az adatszolgáltatást feltölteni. A CBAM kötelezettségek bevezetésére biztosított átmeneti időszakot követően 2016-tól már pénzügyi terhet is fizetni kell a bejelentett termékek után.
Nem csak az EU fektet nagy hangsúlyt a zöld technológiákra, az ezen a téren éllovas Kína is jelentősen felpörgeti zöldiparát a környezetszennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A kínai államtanács által közzétett akcióterv szerint Kína „szigorúan és észszerűen” fogja szabályozni a szénfelhasználást. A bejelentés motorja a légszennyezés csökkentése. Célul tűzték ki, hogy 2025-re tíz százalékkal csökkenjen a 2,5 mikrométernél (PPM) finomabb szálló por koncentrációja a 2020-as szinthez képest. Emellett az emberi egészségre súlyosan veszélyes napok számát négy nap alatt szeretnék tartani. Ennek érdekében 2025-ig például a Peking-Tiencsin-Hopej régióban és a környező területeken tíz százalékkal csökkentik a szénfelhasználást, valamint a Jangce folyó deltájában 5 százalékkal. A karbonmentesítést Kína megújuló energiaforrások és atomerőművek építése mellett a földgázfelhasználás növelésével kívánja megvalósítani. A kormány célja, hogy 2025-re az energiaigény növekedése ellenére a nukleáris és megújuló forrásokból származó energiatermelés a teljes fogyasztás mintegy húsz százalékát tegye ki. A szállópor csökkentése érdekében a továbbiakban is támogatják az elektromos járművek használatát, többek között 2025-re a kulcsfontosságú régiókban legalább nyolcvan százalékban, más régiókban pedig legalább hatvan százalékban kiépül az elektromos töltőállomás struktúra az autópályákon. A tervek részeként az északi és északnyugati régiókban a távolsági szénszállítás kilencven százalékát a vasúti közlekedés fogja biztosítani, és a vízi áruszállítást is növelni fogják.
A progresszív zöldpolitika
A Reuters egyik szakértői cikke szerint az európai lakosság mégsem annyira elkötelezett a zöld átállás terheinek cipelésében. Az európai szélsőjobboldali pártoknak nevezett formációk sikereit a cikk szerint nem csak a bevándorlásellenes nézetek magyarázzák, hanem a környezetvédelmi kihívásokra adott válaszok is fontos szerepet játszanak abban. Hollandiában a nitrogénkibocsátás korlátozására irányuló tervekkel szemben fellépő gazdák mozgalma destabilizálta a kormányt. Németországban az AfD klímapolitika-ellenes álláspontja is hozzájárult a második legnagyobb erővé válásához. Az európai zöldpolitika népszerűségvesztést szenvedhet el például a költségigényes fűtéskorszerűsítési tervek vagy az autóellenes politika miatt. Az EU és a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ambiciózus terveket fogalmazott meg a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése kapcsán, de a lakossági terhek növekedése a populisták és konzervatívok előretörését hozta magával, akik fenntartásokkal viseltetnek a tiszta átmenet költségeivel kapcsolatban. A konzervatív erők aggodalmukat fejezik ki a zöld intézkedések olyan stratégiai iparágakra gyakorolt hatásával kapcsolatban, mint például az autógyártás, az energiaipar és a vegyipar. Az elemzés a populisták és konzervatívok előretörését negatív folyamatként említi, ami 2024-ban a zöld ambíciók veszélybe kerülésével jár együtt. A félelemkeltés némileg alaptalannak tűnik, hiszen számos, a zöldek által vitatott megoldás, mint az atomenergia, a metanolgazdaság, vagy a szintetikus üzemanyagok kisebb áldozatok árán elhozhatnák a klímasemlegességet Európában.
A fokozódó társadalmi elégedettlenségre a legjobb példa most Németország, ahol a gazdák országszerte a kormány megszorító intézkedései ellen tüntetnek. Miután a német alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt a nehezen létrehozott kompromisszumos döntést, amelynek értelmében 60 milliárd eurót áthelyeztek a koronavírus-válság kezelésére létrehozott alapból a klímavédelmi alapba, adóemeléssel kellett a keletkezett lyukat betömni. Egyébként az átcsoportosításra a koalíción belüli feszültség enyhítése érdekében volt szükség, mivel a Zöldek adóemeléssel és hitelfelvétellel finanszíroznák az életképtelen zöldprogramjukat, míg a liberális FDP az adóemelést, a hitelfelvételt és a nagy állami beruházásokat is ellenzi, helyette a racionális, piaci alapú zöld átmenet mellett foglal állást.
2023 november
Az energiaválság rávilágított, majd a Nemzetközi Energiaügynökség nyomatékosította, hogy a század közepéig klímasemlegesség nem érhető el atomenergia használata, illetve bővítése nélkül. Húsz ország, köztük Magyarország reagált erre Dubaiban, amikor közöny nyilatkozatban szólított fel arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 2050-re a 2020-as szinthez képest globálisan meg kellene háromszorozni az atomerőművek hálózatra kapcsolt áramellátó kapacitását. A részes országok között volt az Amerikai Egyesült Államok is, ahol a Biden adminisztráció is kiemelten kezeli a hazai atomenergia ipar jövőjét, és hajlandók dollár milliárdokat költeni a saját urándúsítási kapacitás kiépítésére és bővítésére.
Azonban a jövő energiarendszere nem csak nukleáris kapacitásokból fog állni, egyre hangsúlyosabbak lesznek az időjárásfüggő megújulók. A kormány reagálva a jövő diverzifikált energiarendszerének kihívására, 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a vállalkozásokat energiatárolók telepítésére. A szabályozás célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrációjának támogatása és új projektek ösztönzése. A nyertesek vissza nem térítendő beruházási és bevételkompenzációs támogatást kapnak. A várakozások szerint a támogatott projektek révén mintegy 440 MW összkapacitásban települnek új energiatárolók 2026 májusáig, ami jelentős növekedést jelent a jelenlegi 20 MW hazai kapacitáshoz képest.
Az energiatároláshoz szükséges akkumulátorok iránti igény növekedésében bízva az amerikai ExxonMobil ambiciózus terveket jelentett be, miszerint 2030-ra évente egymillió elektromos járműhöz elegendő lítiumot biztosítanak. A lítiumkitermelési projektjük kezdeti szakaszát Arkansas államban indították el, ahol az ExxonMobil jogot szerzett 120 000 hektárnyi földterületre, amely alatt lítium található. A magyarországi termálvizekben lévő lítium potenciálra reagálva a Mol bejelentette, hogy Pusztaföldváron próbaprojektet indít a nyersanyag kinyerésére. Az eljárás során a szénhidrogén-kitermelés során már felhozott vizet hasznosítják, majd a leválasztott vizet visszasajtolják az eredeti rétegbe, így körforgásos és környezetbarát megoldást kínálnak.
A korábbi hírek az újabbnál újabb energetikához kapcsolódó kínai beruházásokról szóltak. Most sincs másképp, de a legújabb kínai vállalat, a Wasion Holdings Limited, a hatodik globális kutatás-fejlesztési és gyártócsarnokát fogja Gödöllőre telepíteni, ahol évente egymillió okos villanyórát fognak előállítani. Magyarország immár a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontja lett, és várhatóan a keleti nyitás eredményeként egyre több kínai cég nem csak az összeszerelő üzemét, hanem az innovációs központját is ide telepíti. Ezek a beruházások rácáfolnak a baloldali szólamokra, melyek szerint a gyártási kapacitást nem követik a kutatás fejlesztés és innovációs tevékenységek megtelepedése.
Magyarország saját erejéből is kedvező helyet ért el a zöld átállás versenyében, de úgy néz ki a folyamat élénkítéséhez lassan az EU-s pénzek is megérkeznek. Az Európai Bizottság jóváhagyta és támogatja a magyar helyreállítási terv módosítását, amely túlnyomó részt a klímaváltozás kihívásaira reagál. A jóváhagyás eredményeként 920 millió eurós előleget javasol a Bizottság a magyar kormánynak. Értékelésük szerint Magyarország kiválóan teljesített a zöld átállás terén, a tervek 67,1 százaléka kapcsolódik a klímacélokhoz, a digitális célokat pedig az intézkedések 29,1 százaléka célozza meg.
A hónap klímapolitikai csúcspontja mégis a november 30-án kezdődött éghajlatváltozási konferencia Dubaiban. A csúcstalálkozó nyitó plenáris ülésén az előzetes várakozásoknak megfelelően egyetértés alakult ki a Veszteség- és Káralap felállításáról, amit a klímaváltozás hatásainak jobban kitett fejlődő országok évtizedek óta követelnek. Említésre méltó esemény, hogy a konferencián 159 ország támogatta az Egyesült Arab Emírségek nyilatkozatát a fenntartható mezőgazdaság, a reziliens élelmiszer-rendszerekről és kapcsolódó klímavédelmi intézkedésekről, ami a globális élelmiszertermelés több mint 70%-át lefedi.
Dubajban Novák Katalin köztársasági elnök képviselte Magyarországot, aki számos állam- és kormányfővel folytatott kétoldalú megbeszélést. Hangsúlyozta, hogy a klímaválságra a család és a felelősségteljes gyermekvállalás jelenthet megoldást. Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett, ambiciózus klímaprogramja révén jelentős mértékben csökkentette szén-dioxid-kibocsátását. A köztársasági elnök arra buzdított, hogy ne a túlnépesedés kezelését, hanem a felelős családalapítást lássuk az éghajlati válság ellenszerének.
A legnagyobb várakozást idén a konferencia zárónyilatkozatának szövegezése övezte. Ugyanis az ENSZ korábbi klímaegyezményei arra ösztönözték az országokat, hogy csökkentsék a kibocsátást, elzárkóztak a „fosszilis tüzelőanyagok” kifejezett említésétől. Az idei az első zárónyilatkozat, amely ezen változtatott. Az új megállapodás arra szólítja fel az országokat, hogy ebben az évtizedben „igazságos, rendezett és méltányos módon” gyorsítsák fel a globális elmozdulást a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a század közepére teljesen hagyjanak fel szén-dioxid légkörbe bocsátásával.
Atomenergia
Az európai nukleáris ipar nagyából a Csernobili atomerőmű-baleset óta szenved, nem épültek új erőművek, a közvéleményben felerősödött az atomenergia ellenes hangulat. Az ellenzők bázisára különösen a közép-európai régió (osztrák, német, luxembourgi) zöld pártjai építettek olyan sikeresen, hogy Németországban a Fukushima-i katasztrófát követően azt is sikerült kiharcolniuk, hogy döntés szülessen az atomerőművek végleges bezárásáról. Nem csoda, hogy a tíz évvel ezelőtti Nukleáris Világkiállítást csak csekély érdeklődés övezte. Ellenben a november 28-án kezdődött háromnapos párizsi szakmai vásárt látványos figyelem kísérte. Az energiaellátási válsággal összefüggésben egyre több ország tekint az atomenergiára úgy, mint a megoldás része. A Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya szerint a klímasemlegesség sem valósítható meg a nukleáris energiatermelés felfutása nélkül, csupán megújuló energiatermeléssel. Ezt a nézetet Japán is osztja, ahol 2011-ben a súlyos erőműkatasztrófa történt, mégis mára a teljes leállást felülvizsgálva újraindított több reaktorát. A nukleáris ipar fellendítésének részeként a szektor megpróbál megoldani néhány jelentős akadályt. Ezek közül az egyik legjelentősebb a finanszírozás, ideértve a multilaterális szervezetek támogatását is. Az atomerőművek építési és üzemelési költségének majdnem egészét évtizedekkel előre kell a befektetőnek megelőlegezni, így sokkal kevésbé vonzó, mint a kisebb beruházással megvalósítható, bár rövidebb életű megújuló projektek. Ez az akadály súlytja az európai nukleáris ipar fellegvárának tekinthető Franciaországot is. Az ország megoldás felé tett lépésének tekinthető az októberi monitoringban már bemutatott, a villamosenergia-piaci reform kapcsán harcolt kedvezmény, amivel támogatást tud biztosítani a meglévő atomerőművei számára. Emellett az Európai Beruházási Bankon keresztül is további finanszírozást próbálnak szerezni új reaktorok építéséhez.
Fentiek alapján meglepő, hogy a november 30 és december 12-e között megrendezett ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (a továbbiakban COP28) adta lehetőséget kihasználva Franciaország kezdeményezésével 20 ország közöny nyilatkozatban szólított fel arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 2050-re a 2020-as szinthez képest globálisan meg kellene háromszorozni az atomerőművek hálózatra kapcsolt áramellátó kapacitását. A nyilatkozat egyebek mellett a Nemzetközi Energiaügynökség tanulmányára hivatkozik, amely szerint 2050-ig a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül. A részes országok számos intézkedést fogadtak el a nukleáris energia támogatása érdekében, többek közt meghosszabbítják a meglévő atomreaktorok élettartamát 80 évre, új nagyreaktorokat és fejlett kis moduláris reaktorokat (SMR) is építenek a jövőben. Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár beszédében kiemelte, hogy Magyarországon is a nukleáris kapacitás további bővítése a cél, mivel a karbonmentes energiatermelés jelentős forrása a nukleáris energia.
Az atomenergiatermelés nélkülözhetetlen eleme a nukleáris fűtőanyag megléte, melynek gyártása három részre tagolódik. Első az uránérc kitermelése, amely folyamatban Kazahsztán és Oroszország részesedése a világpiacon nagyából 50 százalék. A második lépés az uránérc U235-ös izotóp arányának a növelése 3-5 százalékra, ezt a folyamatot urándúsításnak hívjuk. Ebben a Rosszatom Tenex nevű leányvállalatának részesedése 46 százalék, mellette csak Kína és Kanada jelenik meg nagyobb szereplőként a piacon. A harmadik és egyben végső fázis, az adott reaktorokhoz használható fűtőrudak legyártása, mely már szinte diverzifikált piacon valósul meg. A szabadpiac korlátja ugyanis gazdaságossági, kisebb részben technikai megfontolás: A piacon lévő vállalatok a maguk által tervezett erőművek paramétereit ismerik legbehatóbban, annak az üzemanyag ellátásáért tudnak felelősséget vállalni. A más vállalat által tervezett és kis darabszámban megépült erőműhöz az üzemanyag kazetta kifejlesztése rengeteg költséget emészt fel, amely valószínűleg sosem térül meg számára. Erre vezethető vissza, hogy az üzemanyaggyártó vállalatok részesedésében évről-évre nincs érdemi elmozdulás, illetve, hogy a paksi fűtőrudak beszállítóját nem lehet politikai alapon lecserélni.
Az urándúsítási piac fent tárgyalt szűkössége oda vezetett, hogy az Amerikai Egyesült Államok a dúsított urán nagyából 20 százalékát még mindig az oroszoktól szerzik be. A Biden-adminisztráció novemberben 2,16 milliárd dollárt kért a Kongresszustól egy olyan stratégia támogatására, amely az egyesült államokbeli székhelyű vállalatokat ösztönzi a dúsítási kapacitás növelésére. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy felrúgva a szabadpiac szabályait, a kész terméket megfelelő haszon biztosítása mellett az orosz beszerzési ár felett megvásárolja a hazai gyártóktól. Emellett az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozott egy, a Centrus által vezetett kísérleti projektet is, amely reményeik szerint hamarosan elkészíti az első adag Haleu nevű új típusú üzemanyagot, amely kisebb és hatékonyabb reaktorok új generációját is elláthatja. Jelenleg az orosz Tenex az egyetlen vállalat a világon, amely kereskedelmi forgalomban értékesíti a Haleut.
Hidrogén
Harminchét ország írta alá a COP28 hidrogénről szóló nyilatkozatát. Ebben arról állapodtak meg a részes felek, hogy törekszenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítására és hidrogénszármazékokra vonatkozó tanúsítási rendszereik kölcsönös elismerésére. Ehhez a résztvevő országok lehetőség szerint kormányzati szakértőket jelölnek ki a Gazdasági Hidrogén- és Üzemanyagcellák Nemzetközi Partnerségébe (IPHE). A részesek mérlegelhetnek további lépéseket a tanúsítási rendszerek kölcsönös elismerésének folyamatának támogatására, beleértve a globálisan elismert szabványok, például a hidrogén termeléshez és szállításhoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátások meghatározására szolgáló ISO-módszertan alkalmazását. A folyamat végén megszülető nemzetközi szabványrendszer nagy lépés lenne a hidrogénkereskedelem előmozdítása érdekében.
Hűtési energia
A COP28-on hatvanhat ország írta alá a globális hűtési kötelezettségvállalást, amely szerint 2050-ig legalább 68 százalékkal csökkentik a hűtéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást a 2022-es szinthez képest. Az egyre szélsőségesebb nyári hőhullámok mellett ezt tisztább villamosenergia-termeléssel és jobb hatásfokú klimatizáló berendezésekkel lehetséges megvalósítani. A kötelezettségvállalás részleteit az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Cool Coalition nevű szervezete dolgozta ki. A résztvevők kötelezettséget vállaltak arra, hogy támogatják a határozott fellépést a HFC-felhasználás csökkentésére, valamint a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének fokozatos leállítása érdekében, melyek erős üvegház hatású hűtőgázok.
Energiatárolás
Az időjárás függő energiatermelés nem képzelhető el energiatárolási képesség nélkül. A kormány ennek érdekében 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a vállalkozásokat energiatárolók telepítésére, amelyhez az uniós helyreállítási program forrásait használja fel. A részletszabályokat a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (a továbbiakban MEKH) rendelete tartalmazza. A szabályozás célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrációjának támogatása és új projektek ösztönzése. A kormány az energiatárolók legalább tízéves üzemben tartására nyújt támogatást, amelyet a vállalkozások a kiegyenlítő piacon történő használatához kötnek. A gazdasági társaságok a pályázatukat január közepétől február 5-ig adhatják be. A nyertesek vissza nem térítendő beruházási és bevételkompenzációs támogatást kapnak. A várakozások szerint a támogatott projektek révén mintegy 440 MW összkapacitásban települnek új energiatárolók 2026 májusáig, ami jelentős növekedést jelent a jelenlegi 20 MW hazai kapacitáshoz képest. Az energiatárolás lehetővé teszi az időjárásfüggő megújuló energiaforrások napközbeni teljesítményingadozásának kiegyenlítését. A MEKH rendelet részletezi a bevételkompenzáció kiszámításának pontos szabályait, a bevétel felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, valamint a bevételkompenzációra jogosultak adatszolgáltatási kötelezettségeit. A rendszer hatékonyságát felülvizsgálatokkal ellenőrzik, és az esetleges veszteségeket 90%-ban bevételkompenzáció formájában három részletben fizetik ki a jogosultaknak. A referencia nettó bevételt legalább kétévente felülvizsgálják, biztosítva a rendszer átláthatóságát és rugalmasságát.
A különböző akkumulátor technológiák között egyértelműen a lítium-iont alkalmazó megoldások lettek mára a befutók, nem kis részben a technológiával elérhető nagy energiasűrűség miatt. A legújabb típusok 300-350 wattóra/kilogramm energiát képesek tárolni, melyből nagyából 200-250 wattóra/kilogramm leadására képesek. A svéd Northvolt AB viszont más irányba is fejleszt, novemberben a nátriumion-akkumulátor technológiában jelentettek be jelentős előrelépést. A nátrium jelentősége abban áll, hogy „konyhasó” formájában lényegében korlátlan mennyiségben elérhető. Az új akkumulátor nem tartalmaz lítiumot, kobaltot sem nikkelt, ezzel az összes kritikus ritkaföldfémtől mentesíti a technológiát. A cég bejelentése szerint a nátriumion-akkumulátorok 160 wattóra/kilogramm értékkel rendelkeznek, ami közelít a hagyományos lítium-akkumulátorok energiasűrűségéhez, fajlagos gyártási költsége pedig 25 százalékkal alacsonyabb. Ezekkel a paraméterekkel különösen az ipari energiatárolók piacán válhatnak vonzóvá, ahol a kis méret kevésbé releváns, mint az elektromos mobilitásban.
A nátrium alapú akkumulátorok térnyerése ellenére a lítium iránti kereslet minden bizonnyal továbbra is fennmarad. Ebben bízik az amerikai ExxonMobil is, ami ambiciózus terveket jelentett be: 2027-re megkezdik a saját lítiumkitermelést, és 2030-ra évente egymillió elektromos járműhöz elegendő lítiumot biztosítanak. A lítiumkitermelési projekt kezdeti szakaszát Arkansas államban indították el, ahol az ExxonMobil jogot szerzett 120 000 hektárnyi földterületre, aminek mélyén lítium található.
Ahogyan a szeptemberi monitoringban bemutattuk, a lítium nem ritka elem, sőt széles körben elterjedt a Földön, viszont a kitermelhető koncentrációban csak néhány helyen megtalálható. A tengervizek összes lítiumtartalma – az alacsony elem koncentrációja ellenére – nagyon nagy, becslések szerint 230 milliárd tonna. A tengervíznél nagyobb koncentrációban fordul elő néhány hidrotermikus forrás közelében. A magyar ásványvizek közül a Balfi tartalmazta a legtöbb lítiumot, literenként 0,22 milligrammot. A hazai termálvizekben lévő potenciálra reagálva a Mol bejelentette, hogy Pusztaföldváron próbaprojektet indít a föld alatti vizekben található lítium kinyerésére. A szénhidrogén-kitermelés során már felhozott vizet hasznosítják majd. A hagyományos bányászathoz képest környezetbarát technológia tervezése 2019-ben kezdődött, mellyel a Mol célja a fenntartható és kíméletes lítiumkinyerés. Az eljárás során a leválasztott vizet visszasajtolják az eredeti rétegbe, így körforgásos és környezetbarát megoldást kínálnak. Bár még sok a kérdőjel a hazai lítiumkitermelés körül, a Mol optimistán tekint a projekt jövőjére, és tervei között szerepel évi több ezer tonna lítium értékesítése.
Okos rendszerek
A kínai Wasion Holdings Limited Gödöllőre telepíti a hatodik globális kutatás-fejlesztési és gyártócsarnokát, ahol évente egymillió okos villanyórát fognak előállítani. A háromszáz új munkahelyet létrehozó, 4 milliárd forint összköltségű projekthez a magyar állam 390 millió forintos állami támogatást biztosít. Szijjártó Péter a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a magyar beruházásösztönzési rendszer és a diszkriminációmentes hozzáállás miatt vagyunk vonzók a kínai vállalatok számára. Az eredményeket értékelve megállapíthatjuk, hogy Magyarország immár a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontja lett. A keleti nyitás eredményeként egyre több kínai vállalat nem csak az összeszerelő üzemét, hanem az innovációs központját is ide telepíti. Ezek a beruházások rácáfolnak a baloldali szólamokra, melyek szerint a gyártási kapacitást nem követik a kutatás fejlesztés és innovációs tevékenységek megtelepedése.
Megújuló energia
Európában is sokat tanulhatunk az időjárásfüggő megújuló energiatermelők túlzott támogatásának árnyoldaláról. Bár Texas az Amerikai Egyesült Államokon belül republikánus fellegvárnak tekinthető, ahol nagy múltja van a szabadpiacnak, most mégis állami szubvenciót kellett alkalmazniuk a földgázerőművek építése érdekében. Az Európai Unióhoz hasonlóan állami és szövetségi szinten itt is beleavatkoztak a piaci folyamatokba. Az első lépés az 1999-ben elfogadott texasi megújuló portfólió szabvány volt, amely 5000 megawatt szélenergiakapacitás kiépítését írta elő 2015-re, és 10 000 megawattot 2025-re. Ehhez kapcsolódtak a további szövetségi támogatások, mellyel Texas a szélenergia-termelés országos vezetőjévé vált. Az állam 2009-re elérte 2025-re kitűzött célját, mára csaknem 40 gigawatt szélenergiakapacitással és további 22 GW napelemkapacitással rendelkezik. A megújuló termelők térnyerése, és a fosszilis erőművek elhanyagolása oda vezetett, hogy idén nyáron a keresleti és kínálati görbék olyan közel voltak a keresztezéshez, hogy egy vagy két földgázerőmű váratlanul meghibásodása sötétségbe borította volna az egész térséget. Az állami vezetés 7. javaslat (Proposition 7) néven olyan tervet fogadott el, amely alapján alacsony költségű kölcsönöket és korai befejezési bónuszokat biztosít azoknak az áramszolgáltatóknak, amelyek földgázzal működő villamosenergia-termelő létesítményeket építenek a következő években. A folyamatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a megújuló energiatermeléshez nyújtott túlzott piaci ösztönzés végül ahhoz vezet, hogy az amúgy üzletileg megtérülő beruházáshoz is állami szubvenció szükséges.
Magyarországon a jelenlegi szabályozás szerint építési övezetben és annak határától számított 12 000 méteren belül nem építhető szélerőmű, szélerőmű park. Lantos Csaba energiaügyi miniszter november 22-én bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőmű szabályok átalakításáról, az ún. védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre szűkül. A miniszter bejelentése viszont nem vonja maga után azt, hogy Magyarország egésze ipari tájjá fog változni. Magyarország természeti értékeinek megóvása legalább olyan fontos érték, mint a karbonmentes energiatermelés. A kormány a szabályozás könnyítésével párhuzamosan ki fogja jelölni a régiókat, ahol a szélkerekek felépíthetők, így nem kell félni, hogy például a lenyűgöző Balatonfelvidék majd ipari területté változik a szabályozást követően.
A Bizottságnál vállalt kapacitás bővülésről elmondható, hogy teljesen reális célkitűzésnek tekinthető, hogy Magyarország pár éven belül megtriplázza, vagyis 1 GW-ra növelje a meglévő 324,9 MW szélerőművi termelési kapacitását. A már meglévő szélturbinák korszerűsítésével is jelentősen (2-2,5-szörös mértékben) tudná növelni a megtermelt villamosenergia mennyiségét, ám ezek a beruházások sorra elbuktak az eddigi METÁR pályázatokon, mivel piaci szempontok alapján a napelemparkok telepítése gazdaságosabbnak bizonyultak. Az új projekteket egyrészt segíti, hogy az új turbinák a meglévőknél jobb hatásfokkal üzemelnek, másrészt a magasság és a lapátok méretének növelése exponenciálisan javítja a turbinák teljesítményét. Egyébként a megnövelt kapacitás várhatóan a hazai fogyasztás 4-5 százalékát tudja majd biztosítani.
Az Európai Bizottság által megrendelt 2018-as tanulmány szerint Magyarország területének 11 százaléka potenciálisan alkalmas szélturbinák telepítésére. A legkedvezőbb adottságokkal a Dunántúl, azon belül is a Dél- és Közép-Dunántúli Régió bír. A földrajzi lehetőségek maximális kihasználása esetén, 2000 óra ideális szélerősség mellett akár 86 TWh (43 GW kapacitás és 2000 óra szél egy évben) villamosenergia is előállítható lenne, ami a Paks II beruházás négyszerese. Erre az értékre a zöldek előszeretettel szoktak hivatkozni, figyelmen kívül hagyva például az iménti texasi példát. A szélfújásnál és a napsütésnél is nehezebben menetrendezhető (jósolható). Ekkora kapacitás kiépítése a súlyos tájképrombolás mellett komoly kiegyenlítési problémákat okozna. Nem tudnánk az energiát hasznos módon felhasználni sem tárolni vagy értékesíteni a környező országoknak. A jól eltalált szélenergiakapacitás segítheti a naperőművek kiegyenlítését, viszont a túlzott telepítés növelheti is a villamosenergia hálózat terheit. A belengetett 1 GW kapacitás kedvező számnak tűnik a már meglévő 3,3 GW ipari naperőművi kapacitás mellé.
Élővilág és fenntarthatóság (biodiverzitás, vízgazdálkodás, talajvédelem, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás)
Százötvenkilenc ország támogatta a COP28-on az Egyesült Arab Emírségek nyilatkozatát a fenntartható mezőgazdaságról, a reziliens élelmiszer-rendszerekről és kapcsolódó klímavédelmi intézkedésekről, ami a globális élelmiszertermelés több mint 70%-át lefedi. A Pénzügyi Napon bemutatták Regen10 keretrendszert, amely kritikus szerepet játszik a nem állami szereplők, például a Nestlé, az Unilever és a Danone, valamint olyan szervezetek, mint a The Nature Conservancy bevonásában. A COP28 zárónyilatkozatába a részes országok arra vállaltak kötelezettséget az agrárium kapcsán, hogy ösztönzik a fenntartható mezőgazdaságot, az ellenálló élelmiszer-rendszereket, a természet alapú megoldásokat és az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket, valamint a természet és az ökoszisztémák, köztük az erdők védelmét, megőrzését és helyreállítását.
Negyvenhárom ország csatlakozott a Frissvíz Kihíváshoz, melynek célja, hogy megvédjék és 300 000 km hosszan helyreállítsák a folyók és a 350 millió hektáron a mocsarak élővilágát, ezáltal ez a történelem legnagyobb frissvíz megőrzési programja. Egy másik kezdeményezés, a Coalition for High Ambition Multilevel Partnerships (CHAMP) célja az együttműködés fokozása a nemzeti hozzájárulásokkal (NDC), a nemzeti alkalmazkodási tervekkel (NAP), a nemzeti biodiverzitási stratégiákkal és cselekvési tervekkel (NBSAP) valamint a hosszú távú alacsony kibocsátású fejlesztési stratégiákkal (LT-LEDS) kapcsolatos stratégiák tervezése, finanszírozása, végrehajtása és nyomon követése terén. A kezdeményezést hetvenegy ország írta alá, köztük Magyarország is.
Körforgásos gazdaság és fenntarthatóság
A COP28 No Time to Waste ülésen az Egyesült Arab Emírségek Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Minisztériuma (MOCCAE), az Abu Dhabi Hulladékgazdálkodási Vállalat (Tadweer) és a Roland Berger elindította a Waste to Zero koalíciót, a hulladékgazdálkodási ágazat szén-dioxid-mentesítésének és a hulladék erőforrásokká alakításának érdekében. A Global Methane Hub elindította a Waste MAP-ot, az első olyan globális platformot, amely műholdas megfigyeléssel követi és méri a hulladékból származó metánkibocsátást.
Szintén a COP28-on az Egyesült Arab Emírségek és Kanada elindította a Cement and Concrete Breakthrough elnevezésű kezdeményezést, hogy felgyorsítsa a beruházásokat azokba a technológiákba, eszközökbe és szakpolitikákba, amelyekre a cement- és betoniparnak szüksége van ahhoz, hogy 2050-re nettó nullás megoldásokat valósítson meg.
Éghajlatvédelem és emissziós politika (ÜHG-kibocsátás, éghajlatpolitika, karbonelszámolás, karbonvám)
Az Eurobarometer idén nyáron készült felmérése szerint teljes egyetértés van az európai lakosok között abban, hogy a klímaváltozás veszélye valós és súlyos. A válaszadók 93% tartja a klímaváltozást súlyos problémának, kiemelkedően sokan aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt Magyarországon és a déli fekvésű országokban. Ez az eredmény valószínűleg a tavalyi nyárral áll összefüggésben, hiszen ezek a régiók szembesültek elsőként az elviselhetetlen nyári hőségekkel és aszállyal. A klímaváltozás problémájának súlyosbodása azzal a következménnyel is együtt jár, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy olyan nagy károkat okoz a felmelegedés, amelyek mellett a zöld átmenethez szükséges beruházási költségek is eltörpülnek. A következő évek nagy kérdése lesz, hogy valóban készen állnak-e az európai társadalmak arra, hogy egyre többet költsenek az átmenetre.
A hőmérséklet november 17-én 2,07 Celsius-fokkal, november 18-án 2,08 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti átlag. Ez az átlépés egy pillanatnyi mért adat; akkor beszélünk tartós átlépésről, ha hosszú éveken keresztül tartósan 2 Celsius-fok felett marad a hőmérséklet globális emelkedése. Ettől függetlenül rendkívül aggasztó ez a hőmérsékleti kiugrás, mert a legtöbb klímamodell ezt az eseményt csak a 2035 utáni évekre prognosztizálta. A Klímapolitikai Intézet nyilatkozata szerint a 2 Celsius-fokos emelkedésnek intő jelnek kell lennie, hogy az adaptációra is nagy hangsúlyt fektessünk. Emellett egyre fontosabb, hogy a klímavédelmi és klímapolitikai egyezményekben tett vállalásaikat a részes országok betartsák, de jelenleg nem látunk arra törekvést, hogy a négy nagy kibocsátó ország (Kína, USA, Oroszország és India) érdemben csökkentse az ÜHG-kibocsátását. A klímamodellek alapján a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés eredménye, hogy egy szélsőséges időjárási esemény, amely az emberi hatás nélküli klímakörülmények mellett évtizedenként egyszer fordul elő, minden tíz évben 4,1-szer, 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig 5,6-szer fordul elő.
Magyarország jó úton jár, eddig 37 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A tendenciának most újabb lökést adhat az, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta és támogatja a magyar helyreállítási terv módosítását, amely túlnyomó részt a klímaváltozás kihívásaira reagál. A jóváhagyás eredményeként 920 millió eurós előleget javasol a Bizottság a magyar kormánynak. A módosított terv kiegészíti a már jóváhagyott vissza nem térítendő támogatást 3,9 milliárd euró hitellel és 0,7 milliárd euró vissza nem térítendő forrással. A Bizottság értékelése szerint Magyarország kiválóan teljesített a zöldítés terén, a tervek 67,1 százaléka kapcsolódik a klímacélokhoz, a digitális célokat pedig az intézkedések 29,1 százaléka célozza meg. A módosított tervben szerepelnek infrastrukturális fejlesztések, elektromos hálózat erősítése, energiahatékonysági intézkedések, munkaerő átképzés és a zöld átállást szolgáló beruházások. A kifizetéshez azonban továbbra is érvényesek a jogállamisági feltételrendszerek, és az előleg csak akkor érkezik meg, ha a tagállamok is jóváhagyják a Bizottság javaslatát.
Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási konferenciája
November 30-án elkezdődött a COP28-as konferencia. Az előzetes várakozások szerint az Emírségek házigazdagént a fosszilis energiahordozók kérdésének napirenden tartásában, az olaj-és gázipar számára útmutatás nyújtásában, valamint a nemzetközi klímafinanszírozás gyakorlatba ültetése kapcsán lehet sikeres. A várakozásokat hamar tettek követték, a csúcstalálkozó nyitó plenáris ülésén az előzetes elvárásoknak megfelelően egyetértés alakult ki a Veszteség- és Káralap (Loss and damage fund) felállításáról, amit a klímaváltozás hatásainak jobban kitett fejlődő országok évtizedek óta követelnek, de a Glasgow-i klímacsúcs óta húzódott a felállítása.
Az Emírségek bejelentette, hogy 2024-ben klímafinanszírozási fórumot tartanak a COP28-on bejelentett kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése és a 2030-ra vonatkozó új finanszírozási keret létrehozására irányuló erőfeszítések felgyorsítása érdekében. A fejlett országoknak 2025-ig közösen 100 milliárd dollárt kellene mozgósítaniuk olyan pénzügyi keretek finanszírozása érdekében, melyek érdemi mérséklést hoznak a kibocsátásban, hozzájárulnak az alkalmazkodáshoz, valamint a végrehajtás átláthatóságát szolgálják. Nevezetten évente 5-7 milliárd dollárt szánnak a világgazdaság zöldebbé tételére, de együttműködés célja például a Zöld Klíma Alap feltöltése, az Alkalmazkodási Alaphoz való jelentős hozzájárulás biztosítása, valamint a Veszteség- és Káralap működtetése, melyhez EU és tagállamai 220 millió eurós hozzájárulást jelentettek be.
A multilaterális fejlesztési bankok (MKB-k) jelentős pénzügyi kötelezettségvállalásokat tettek a COP28-on, többek között a Világbank 5 milliárd dollárral támogatta a tiszta energiaprojekteket Afrikában, 5 milliárd dollárral az Amazonas térségében. A kötelezettségvállalások között szerepelt az Ázsiai Fejlesztési Banktól (ADB) 10 milliárd amerikai dollár az éghajlat-politika finanszírozására, 1 milliárd dollár a mezőgazdasági termelők számára, valamint az Afrikai Fejlesztési Banktól (AfDB) 175 millió dollár zöldinfrastruktúra-eszközökre.
Franciaország és Marokkó az ENSZ Környezetvédelmi Szervezetével partnerségben olyan kezdeményezést indított el a COP28-on, hogy 2030-ra a közel nulla kibocsátású épületek váljanak az új építési normává. A „Race to Zero” (Verseny a zéró felé) elnevezésű program keretében pedig több mint ezer város kötelezte el magát arra, hogy világos, átlátható és tudományosan alátámasztott nettó nullás célokat tűz ki maga elé.
Magyarországot Novák Katalin köztársasági elnök képviselte, aki számos állam- és kormányfővel folytatott kétoldalú megbeszélést. Hangsúlyozta, hogy a klímaválságra a család és a felelősségteljes gyermekvállalás jelenthet megoldást. Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett, ambiciózus klímaprogramja révén jelentős mértékben csökkentette szén-dioxid-kibocsátását. A köztársasági elnök arra buzdított, hogy ne a túlnépesedést, hanem a felelős családalapítást lássuk az éghajlati válság ellenszerének.
A COP28-on a legnagyobb várakozást a zárónyilatkozat szövegezését övezte. Az ENSZ korábbi klímaegyezményei arra ösztönözték az országokat, hogy csökkentsék a kibocsátást, elzárkóztak a „fosszilis tüzelőanyagok” kifejezett említésétől. Az idei az első zárónyilatkozat, amely ezen változtatott. Míg a progresszív irányzat a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetés (phase-out) mellett foglalt állást, addig mások (köztük Szaúd-Arábia, Kína és India) a „korlátlan” csökkentés mellett kardoskodtak (phase down), miközben az OPEC ellenezte az egész tervet és esélyt adott volna a kibocsátást megszüntető (carbon capture) technológiáknak. Végül a tárgyaló felek kompromisszumot kötöttek: az új megállapodás felszólítja az országokat, hogy ebben az évtizedben „igazságos, rendezett és méltányos módon” gyorsítsák fel a globális elmozdulást a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a század közepére teljesen hagyjanak fel szén-dioxid légkörbe bocsátásával. Arra is felszólítja a nemzeteket, hogy 2030-ra világszerte megháromszorozzák a megújuló energiaforrásokat, valamint megduplázzák a globális átlagos éves energiahatékonysági beruházások ütemét, illetve csökkentsék a metán kibocsátását. A nyilatkozat továbbá felszólít a nulla- és alacsony kibocsátású technológiák terjedésének felgyorsítására, melyeknek a megújulókat, a nukleáris energiát, a kibocsátás csökkentésére és eltávolítására szolgáló technológiákat, valamint alacsony szén-dioxid-tartalmú hidrogén előállítását tartja. A végleges megállapodás azt is elismeri, hogy az úgynevezett átmeneti üzemanyagok szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban és az energiabiztonság biztosításában. Az átmeneti tüzelőanyagokon széles körben a földgázt értik, így a szerepeltetése olyan országok követelték, mint Oroszország és Irán.
2023 október
Az európai energiaágazatot októberben újabb geopolitikai események állították kihívás elé. Bulgária tavalyi kivételt kapott a tengeri orosz olajimporttilalom alól, hogy ezzel garantálni tudja ellátásbiztonságát. Azonban az engedélyt kihasználva nagy mennyiségű Ural típusú olajat dolgozott fel, a kondenzátumot aztán más tagállamokba exportálta. Az orosz energiahordozóval történő kereskedelem még mindig globális probléma, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az Egyesült Államok szankciókat vezetett be egy Törökországhoz és egy Egyesült Arab Emírségekhez tartozó hajózási vállalat ellen, amely az orosz olajárplafont megsértve szállította az olajat. Az eddigi bizonyítékok abba az irányba mutatnak, hogy árplafon nem befolyásolja Oroszország bevételeit, viszont az árplafon kijátszására létrehozott úgynevezett árnyékflotta működése könnyen környezeti katasztrófát idézhet elő. Az olajszállító tankerhajók létszáma feltételezések szerint meghaladja a felszázat, melyek egyesével nagyából egy-kétmillió hordó olajat tudnak szállítani. Mivel a tulajdonosok különböző, ismeretlen hátterű, offshore vállalatok, valamint a felelősségbiztosítás kötését a nyugati szankciók kizárják, tragédia esetén a hatóságok nem tudnák beazonosítani a felelősöket.
Bulgária, miután kiderült, hogy megkerüli a nyugati szankciókat, büntetőintézkedéseket vezetett be a Lukoil finomítója ellen, valamint jelentősen emelte az orosz gáz tranzitdíját, amivel Szerbia és Magyarország energiaellátását hozta nehéz helyzetbe. A Török Áramlatot övező bizonytalanságra válaszul az MVM jelentős mennyiségű orosz földgázt tárol be, így a szállítás esetleges elmaradása esetén, hagyott időt magának az állami vállalat a probléma megoldására.
A Közel-Keleten a Hamasz támadása és az izraeli válaszreakciók keltettek aggodalmat az olaj- és gázpiacon. A lokális konfliktus könnyen kiterjedhet az öbölmenti államokra, ebben az esetben elkerülhetetlennek látszik egy az 1973-as olajválsághoz hasonló esemény kialakulása. Ahogy az európai országok függetlenednek az orosz energiahordozóktól, egyre inkább függenek a globális LNG exportőröktől, különösen az arab országoktól. Európával szemben Kína jelentős pozíciót szerzett az orosz olaj és földgázkínálati piacon, miközben a beszerzés diverzifikációjára is figyelmet fordít. Főbb beszállítói: Türkmenisztán, Ausztrália, Oroszország, Malajzia, valamint Katar, ez utóbbi országgal történelmi jelentőségű és hosszúságú, 27 éves szállítási szerződést kötött.
Kína a zöld technológiákhoz szükséges nyersanyagok piacán is jelentős részesedést tudhat magáénak. A kínai monopóliumban rejlő biztonsági kockázatra reagálva az Európai Unió elhatározta a beszerzés diverzifikációját, valamint a saját készletek feltárását. A Nyugat által generált igényekre válaszul Nigéria is elindította első lítium-feldolgozó üzemét. A termelés azonban nem lesz független Kínától, hiszen a beruházást kínai tulajdonú vállalatok hajtották végre az afrikai országban, azzal a céllal, hogy 2030-ra a globális lítiumkínálat 14 százalékát biztosítsák. Közben az elektromos járművek kínai értékesítésének lassulásával a lítium, kobalt és nikkel árai csökkenni kezdtek, ez segítséget nyújthat az elektromos autó- és akkumulátorgyártóknak, hogy javítani tudják csökkenő eladási számaikat.
Miközben az európai autópiac 15 hónapja növekszik, a német autógyártók, mint a Mercedes, a BMW és a Volkswagen, nem tudják teljesíteni a termelési elvárásokat. A negyedéves számok publikálását követően a Mercedes értéke 7 százalékot, a BMW 4,5 százalékot, a Volkswagen 3 százalékot esett. Mindeközben újabb versenytárs lépett a piacra, a kínai BYD Magyarországon is elindította elektromos személygépjárműveinek értékesítését. A magyar kormány az elektromos autók elterjedésének elősegítésére 60 milliárd forintos támogatási programot hirdetett, magában foglalva 170 új töltőállomás kiépítését és egy kedvezményes elektromos autó vásárlási program kidolgozását a vállalkozások számára.
Az ENSZ szokásos klímakonferencia előtti jelentése szerint továbbra is távol vagyunk a párizsi klímaegyezményi célok teljesülésétől. Az IPPC modellje szerint a klímacél tartásához 2030-ig a klímasemleges energiatermelő kapacitás triplázására, és az energiahatékonysági beruházások megduplázására lenne szükség. A COP28-on döntés várható az éghajlatváltozás okozta veszteségeket kárpótló alap felállításártól. A pénz elosztására az Egyesült Államok a Világbankot javasolja, azonban a fejlődő országok inkább az ENSZ-nek alárendelt elosztást részesítenének előnyben, így a végleges döntés Dubaiban várható.
Orosz energiaexport
2022-ben Bulgária „különleges kivételt” kapott az orosz tengeri olajimportra vonatkozó uniós tilalom alól, melynek célja az ország ellátásbiztonságának garantálása volt. A mentességnek köszönhetően többmillió hordó orosz olaj jutott el a Lukoil burgaszi üzemébe, amelyet aztán finomítva külföldre, többek között más uniós országokba exportáltak, annak ellenére, hogy „in jure” tiltott volt, hogy az importált orosz olaj más országban kerüljön értékesítse. 2023 első tíz hónapjában a vizsgálatok szerint 4,95 millió tonna orosz nyersolajat dolgozhattak fel itt, a finomító orosz olajnak való kitettsége a teljes import 93 százalékára emelkedett, ezzel becslések szerint 1,13 milliárd euró bevételt juttatott vissza a Lukoil Oroszországba.
Bulgária a szankciók megsértésére vonatkozó hírekre válaszul büntetőintézkedéseket vezetett be, 60 százalékos adót vetett ki a Lukoil finomító nyereségére, de emellett az orosz gáz tranzitdíját is jelentősen megemelte, az utóbbi lépéssel pedig Szerbiát és Magyarországot hozta nehéz helyzetbe. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter november 10-én írásban felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a bolgár földgázszállításra kivetett energiaadó ellen, és indítson kötelezettségszegési eljárást. Az új tranzitadó nagyjából az aktuális földgázár ötödét teszi ki, és hivatalosan kommunikált célja az, hogy ne legyen vonzó az orosz gázszállítás Bulgárián keresztül, emellett rövidtávon plusz forráshoz jusson a költségvetés. Bulgária korábban szoros kapcsolatot ápolt Oroszországgal, a 2022-ben hatalomra került kormány azonban inkább távolodik tőle. A jelenlegi kabinet további intézkedéseket is tervez az orosz cégek ellen, például az olajfinomítók értékesítésének ellenőrzését. A szankciók megsértésének másik kirívó esetét követően az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközök Ellenőrzéséért Felelős Hivatala (OFAC) szankciókat vezetett be két hajózási vállalat ellen, amelyek megsértették a G7 országok által bevezetett orosz olajárplafont. Az egyik érintett hajó a török Yasa Golden Bosphorus, a másik az egyesült arab emírségekbeli SCF Primorye. A hír hatására az olajár rögvest emelkedett, elérve a 90 dolláros szintet.
A fenti két eset alátámasztja azon véleményt, miszerint az ársapka és az orosz olajkereskedelemre kivetett szankciók kijátszhatók, ezért hatástalanok. Az árnyékflotta, amely más országok felségjelzése alatt szállítja az egyébként orosz olajat, folyamatosan nő. Az is egyértelmű, hogy az árplafon nagyságrendileg nem befolyásolja Oroszország bevételeit, viszont árnyékflotta működése könnyen környezeti katasztrófát idézhet elő, mivel a sok esetben alacsony műszaki állapotú, illegális tevékenységet folytató hajók által okozott esetleges balesetért senki nem vállalná hivatalosan a felelősséget. A szankció eltörlése átláthatóbb kereskedelemhez vezetne, ami nagyobb transzparenciát biztosítana az orosz olajszállításokkal kapcsolatban, nem mellesleg a folyamat kedvező hatást gyakorolna az európai üzemanyagárakra is.
Magyarországra jelenleg naponta nettó 20 millió köbméter földgáz érkezik a Török Áramlaton keresztül Bulgária (és Szerbia) felől, míg Ausztria irányából hetek óta szinte semennyi fűtőanyag nem érkezik. A Török Áramlaton keresztül, hosszútávú gázszállítási szerződés keretében évi 3,5 milliárd köbméter gázt vásárol Magyarország az orosz Gazpromtól. Az említett blogár plusz adó azzal fenyeget, hogy a szállítás megemelkedett költségét a Gazprom végső soron áthárítja az MVM-re, ezzel tovább emelve a magas árakat. Amennyiben az MVM elzárkózik a költségek átvállalása elől és az ártárgyalás sikertelen lesz, a Gazprom leállíthatja a szállítást Magyarország felé.
A jelenlegi tranzitadatok azt mutatják, hogy Szerbiából jelenleg jóval több gáz érkezik Magyarországra, mint amit a hosszú távú szerződés indokol. Magyarország idén már 1,4 milliárd köbméter plusz orosz gázt vásárolt, ami a Török Áramlaton keresztül érkezett meg. A hosszú távú szerződésnek megfelelően Kiskundorozsmán át napi 9,7 millió köbméter gáz kellene érkezzen, de valójában napi 10-12 millió köbméter gáz érkezik az országba. A plusz gáz egyrészt a hazai fogyasztást fedezi, másrészt lehetőséget teremt az MVM-nek a régiós piacokon betárolni a földgázmennyiséget, ezzel növelve az ellátásbiztonságot, harmadrészt ezzel a vállalat egy ideig mérsékelni tudja Bulgária ellenséges lépésének hatásait.
A Török Áramlat jövőbeni működése azért is kiemelten fontos Magyarország számára, mert az ukrán Naftogaz igazgatótanácsának elnöke, Olekszij Csernisov, az EU nyomásának ellenére sem hajlandó meghosszabbítani a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz-tranzitszerződést. Ukrajna hangsúlyozza, hogy az orosz gázvásárlás háborús helyzetben nem elfogadható. A döntés nehéz helyzetbe hozza az oroszt gázt vásárló, tengerparttól elzárt, európai tagállamokat, melyeknek korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésükre az orosz gáz kiáltására.
Kelet-Közép Európában a rendszerváltások előtt a Szovjetunió volt a fosszilis energiahordozók kizárólagos exportforrása. A rendszerváltásokat követően már a gazdasági racionalitás, valamint a meglévő infrastruktúra kihasználása indokolta a meglévő szállítási útvonalak fenntartását és bővítését. Lars-Hendrik Röller, Angela Merkel volt német kancellár gazdasági tanácsadója szerint az orosz gázszállítás hozzájárult a német gazdaság korábbi erős növekedéséhez. Miután az ország elkezdte visszaszorítani az atomenergia használatát, a szén alkalmazása pedig ellentétes a klímacélokkal, Németország nagyban függeni kezdett az olcsó orosz gáztól. A német gazdaság jelenlegi hanyatlása, ami főként a megfizethető energia hiányára vezethető vissza, azt mutatja, hogy gazdaságilag elhibázott az az energiapolitikai irány, amit az ország jelenlegi vezetése és az EU képvisel.
Az európai földgázpiac jelenleg magas árvolatilitással küzd, és számos tényező, például a balti-tengeri gázvezetéken történt robbanás vagy az orosz gáztranzitra kivetett bolgár adó, fokozza a piaci feszültséget. Az európai országok az orosz–ukrán háború hatására elkezdtek függetlenedni az orosz energiahordozóktól és egyre inkább globális LNG-forrásokra támaszkodnak. Oroszország piaci részesedése jelentősen csökkent az európai piacon, ezzel Európában fokozatosan nő a globális árfüggőség. Bár az energiaválság felgyorsította a zöldátmenetet, de még középtávon is, főleg a kiegyenlítő kapacitásuk miatt, nagy hangsúlyt kapnak a különböző gáztüzelésű erőművek. A várakozások abba az irányba mutatnak, hogy az energiaárak továbbra is magas szinten maradnak, hiszen az LNG piacokon fokozódó globális kereslet jelentkezik, valamint az új beszállítási útvonalak piaci folyamatokkal ellentétes mechanizmusok által jönnek létre, így nagyobb költséggel járnak, mint a korábbi vezetékes szállítás.
A globális keresletet és az árakat nem csak az európai, hanem az újrainduló kínai gazdaság is gerjeszti, amely elszívja az exportőri LNG kapacitásokat. Kína gázigénye idén várhatóan 8 százalékkal nő, elérve a 396 milliárd köbmétert. 2040-ig várhatóan tovább élénkül a kínai földgázkereslet, 2025-ben 440 milliárd köbméter, két évtized múlva 700 milliárd köbméter lesz a jelenlegi célérték. Európához hasonlóan a távolkelti ország is a beszerzés diverzifikációjára törekszik, azonban az öreg kontinenssel ellentétben szívesen vásárolja az olcsó, orosz fosszilis energiahordozókat is. Idén szeptemberre a kétoldalú kereskedelem értéke már elérte a 21,18 milliárd dollárt. Az energetikai együttműködés középpontjában az olaj és a vezetékes földgáz vásárlása áll. Oroszország napi szinten hozzávetőleg 2 millió hordó olajat exportál Kínába, ami jelentős része a napi 7,5 millió hordóra becsülhető orosz kőolajexportnak. A fellendülés háttereként azt mindenképp meg kell említeni, hogy a (fél)késztermékek nem kis részben végül az energiahiánnyal küzdő Európába kerülnek, de addigra azok kikerülnek az európai szankciók látóköréből. A két ország közötti vezetékes gázexport is növekszik, mostanra Kína lett Oroszország legnagyobb gázimportőre. Ellenben Oroszország nem Kína egyetlen beszállítója, a legjelentősebb partnerek közt megtalálható Türkmenisztán, Ausztrália és Malajzia, valamint az a Katar, amivel nemrégiben 27 évre szóló gázszállítási szerződést kötött.
Alternatív beszerzési források
A német vezetés a Közel-Kelet, Kanada és Norvégia után most Nigériából próbál földgázhoz jutni Oroszország helyett. Németország már jelenleg is jelentős mennyiségű nyersolajat importál Nigériából, földgázt azonban nem. Olaf Scholz kancellár október végi látogatásán szó esett a migráció kezeléséről, valamint hangsúlyt fektettek a felek az energetikai együttműködés lehetőségeinek kiterjesztésére. A látogatása előtt publikált interjúban Scholz elárulta, hogy Németországnak szándékában áll földgázt importálni az országból, amely egyben Afrika legnagyobb gazdasága. „Nigéria rendelkezik Afrika legnagyobb gázkészletével” – mondta a politikus a nigériai The Punch napilapnak. Nigéria a lagosi gazdasági fórumon ambiciózus terveket fogalmazott meg az energiaváltás terén, valamint jól pozícionált arra, hogy a megújuló energia- és hidrogén előállítás területén is kulcsszereplő legyen.
A Közel-Keleten a Hamasz terrortámadása alaposan felbolygatta a háttérben zajló hatalmi átrendeződést, amelyet az amerikai vezetéstől való nagyobb távolságtartás, illetőleg a világgazdaságba történő szorosabb integráció mozgatott. A gázai konfliktusra adott masszív izraeli válaszreakció az iszlám vezetésű országok ellenérzését váltja ki, ami megint csak az energiahordozókban szegény Európát érinti most a legkedvezőtlenebbül. Az eszkaláció egyben helyzetbe hozza az Egyesült Államokkal ellenséges kapcsolatban álló Iránt és a vele szövetséges viszonyt ápoló Oroszországot, amely országok tovább tudták növelni az olaj és földgázbevételeiket. Az öbölmenti országok és Egyiptom birtokolja a világ becsült földgázkészletének mintegy 40, a kőolajkészlet 50 százalékát, ami nagyából fele-fele arányban oszlik meg a nyugattal jobb viszonyt ápoló szunnita országok és az Irán és a Hezbollah befolyása alatt álló síita többségű országrészek között. Ami a kőolaj értékesítését illeti, erős az összhang az egymással amúgy rivalizáló OPEC tagok között, melyek között a síita többségű Irán, Irak ugyanúgy megtalálható, mint a szunnita Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Líbia vagy Szaúd-Arábia.
Az oroszok ukrajnai inváziója óta, valamint az arra válaszként megszülető nyugati szankciók rekord keresletet támasztanak a nem orosz energiahordozók iránt. Az atomalkut követően a hagyományos exportőrök mellé Irán is hamar becsatlakozott és mára az élmezőnybe került. Az orosz-ukrán háború kitörését követően az öbölmenti államoknál sorra kopogtattak az európai vezetők, hogy további földgázszállítmányokról állapodjanak meg. A diplomaták között feltűnt többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter és Annalena Baerbock német külügyminiszter is, akik az orosz földgáz kiváltását olyan fajsúlyúnak értékelték, hogy a korábban felhánytorgatott emberi jogi kihágások is a háttérbe szorultak az arab országokkal kapcsolatban.
Mióta nem Donald Trump az USA elnöke, aki tető alá hozta az Ábrahám-megállapodásokat, érezhetően csorba esett az Egyesült Államok közel-keleti tekintélyén. Az orosz-ukrán háborút követően a Fehér Ház sikertelenül próbált telefonhívást összehozni Joe Biden amerikai elnök és Szaúd-Arábia, illetve az Egyesült Arab Emírségek vezetői között annak érdekében, hogy az elszabadult olajárakról tárgyaljanak. Az amerikai nyomás ellenére az OPEC országok nemhogy az értékesítés növelését nem hajtották végre, helyette a termelés visszafogásáról döntöttek.
Jelenleg a határmenti izraeli Tamar földgázmező leállítása szűkíti a világpiaicon a kínálati oldalt, azonban egy tovább terjedő konfliktus esetén a katari földgázszállítás és az arab olajhoz történő hozzáférés is veszélybe kerülhet. Amerika nyílt kiállása Izrael mellett erős üzenet Irán számára, ami tovább ronthatja a viszonyt az öbölmenti államokkal, így az USA-nak még kevesebb befolyása lesz az OPEC tagországok termelésére. Az eszkaláció lebegtetése egyaránt szolgálja Irán és Oroszország érdekeit, mivel a magas árszínvonal hozzájárul a költségvetési bevételeik növeléséhez. Joe Biden arab országokban tett júniusi látogatásának kudarcát követően az Egyesült Államok más módszerrel próbálkozik az olajkínálat bővítését elérni. Októberben előzetes megállapodást kötött a venezuelai kormánnyal az olajszankciók enyhítéséről. A hivatalos indokolás az volt, hogy a dél-amerikai ország vezetése 2024-re szabad elnökválasztást jelentett be, viszont nehéz lenne nem párhuzamot vonni a Közel-Keleten zajló folyamatok és az átgondolt engedmények között. A megállapodás hatására növekedhet a venezuelai kőolaj exportja, bár az iparágnak számottevő beruházásokra van szüksége a korábbi termelés visszaállításához.
A fenntartható európai energiaszektor
Elkészült az energiaunió helyzetéről szóló 2023. évi jelentés. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az EU-ban napenergia és tengeri szélenergia terén kiemelkedő növekedés tapasztalható, miközben jelentősen csökkent a hivatalos forrásból beszerzett fosszilis orosz tüzelőanyagok mennyisége. Az Európai Unió nettó üvegházhatású gáz kibocsátása 2022-ben körülbelül 3 százalékkal csökkent, ezzel 32,5 százalékos csökkenést értünk el a 1990-es szinthez képest. 2022-ben 41 gigawatt új fotovoltaikus kapacitást telepítettünk, ami 60 százalékkal haladja meg a 2021-es évet. Az új szárazföldi és tengeri szélenergia kapacitás pedig 45 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben.
Már több, mint egy év telt el azóta, hogy Spanyolország és Portugália az EU csúcson javasolta a nagykereskedelmi villamosenergia-árak korlátozását, hogy megbirkózzanak az energiaárak rekordmértékű ugrásával. Mivel az egész EU számára ekkor lehetetlennek bizonyult a végleges megoldás megtalálása, Madrid és Lisszabon ideiglenes engedélyt kapott az áramárakra nehezedő nyomás enyhítésére. Hosszú tárgyalássorozatot követően az uniós tagállamok között októberben megszületett a megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről, amit egy német–francia alku tett lehetővé. A németek félelme abból adódott, hogy a franciáknak lehetősége lenne a reform során kialakított állami támogatási rendszert úgy felhasználni, hogy ösztönözik a Rajna-vidéki német ipart áttelepülését. Miután Németországgal ellentétben Franciaország nem zárta be a nukleáris erőműveiket, ott az atomenergia alacsony előállítási költsége a magas piaci árral párosul, ami a német szénre, földgázra és megújuló energiatermelésre épülő energiaszektorral szemben magas profitot termel. A megszületett megállapodás lényege, hogy az állami támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bevételek felhasználása ne torzítsa a versenyt és a kereskedelmet. A reform célja a fogyasztóvédelem erősítése, az energiatermelő vállalatok stabilitásának növelése és a zöld villamosenergia arányának emelése. A reform részeként a gázárak villamosenergia-piacra gyakorolt hatását is mérsékelni kívánják a nagykereskedelmi áramárak alakulásában. A megállapodást 26 tagállam támogatta, míg Magyarország tartózkodott.
Bár az Egyesült Királyság 15 gigawatt fotovoltaikus kapacitással rendelkezik, az ország elhelyezkedése ezeknek csak alacsony kihasználtságát teszi lehetővé. A mára már 27 gigawattra hízott szélerőművi kapacitás kiegyensúlyozása érdekében az angol vezetés Marokkóból tervez energiát importálni. Ennek keretében egy tengeralatti vezeték kiépítését tervezik, hogy ezen keresztül szállíthassák az észak-afrikai országban napelemek által megtermelt áramot a ködös Albionba. A vezeték tervezett kapacitása 3,6 gigawatt, telepítési költsége várhatóan 20 milliárd font lesz. Ez a kapacitás a projekt megvalósulása esetén az Egyesült Királyság áramszükségleteinek nagyjából 8 százalékát fedezné.
2018-ban még Marokkó üvegház hatású gázkibocsátásának 65,1 százalékát tette ki az energiaszektor, mivel nagyrészt fosszilis energiahordozók importjából látták el magukat energiával. Marokkóban azonban hatalmas nap- és szélenergia potenciál rejlik: a napos órák száma éves szinten 3000 óra körül alakul, szemben a Magyarországon naposnak számító Szeged 2050-2100 órájával. Az afrikai ország egyébként nem csak napenergia termelésben rendelkezik nagy potenciállal, az átlagos szélsebesség az ország területének 90 százalékán az energiatermelés szempontjából kedvező 5,3 m/s, szemben hazánkkal, ahol csak a legkedvezőbb helyeken éri el a 4 m/s-os átlagot.
Energiatárolás
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) egy 2,5 megawatt teljesítményű elektrolizáló rendszert létesített Kardoskúton, amely a villamos hálózaton keletkező többlettermelést alakítja hidrogénné. A projekt különösen akkor lehet kedvező az MFGT Zrt. számára, amikor nulla közeli vagy negatív energiaár alakul ki. Ekkor a cég a hidrogén-előállítással a kiegyenlítő szolgáltatások piacára lép, így már az energia elfogyasztása is üzletileg előnyös. Enélkül a hagyományos egyenáramot használó elektrolizálás nem lenne gazdaságilag megtérülő beruházás, hiszen a berendezés hatásfoka csak 50-60 százalék között van, vagyis földgázból kémiai eljárással normál esetben kedvezőbb a hidrogén előállítása. A projekt összberuházási értéke közel 5,7 milliárd forint, amiből 2,4 milliárd forintot a kormány biztosít. A hosszútávú megtérülés még bizonytalan, de globálisan a technológia ipari léptékű alkalmazása még kezdeti szakaszban van, így a projekt a zöldhidrogén előállítás terén optimizmusra ad okot.
Mivel az elektronizálók alkalmazása az energiatárolás terén még kiforratlan technológia, a napközbeni mentrendezési hibák kiküszöbölésére, a magyar kormány új támogatási pályázati konstrukciót biztosít, amely a hálózati villamosenergia-tárolók telepítését és működtetését segíti elő. Energetikai fordulat jelenleg nem képzelhető el akkumulátorok és akkumulátorparkok üzemelése nélkül. A tervezett program részeként 87 millió eurós beruházási támogatás lesz elérhető az energiatároló rendszerek beszerzéséhez és telepítéséhez. A cél a hazai energiaágazatban tevékenykedő szereplőknek 163 millió euró értékű beruházási támogatás biztosítása, valamint egy Contract for Difference alapú működési támogatás 10 évig. Ezzel a programmal 2027 elejére várhatóan teljesül az 500 megawatt energiatároló kapacitás bővülés, ami közel fele lenne a 2030-ra kitűzött célnak. A támogatási rendszer felülvizsgálata 2026-ban várható, annak érdekében, hogy megvizsgálják újabb ösztönző intézkedések szükségességét.
Magyarországon történelmi jelentőségű beruházás valósul meg azzal, hogy hazánkban gyártatja az Amerikai Egyesült Államok az első hidrogénhajtású vonatjait. A svájci Stadler csoport a közlekedési eszközök gyártását Szolnokra hozta, az itthon előállított járművek fontos szerepet játszanak a fenntarthatóság és környezetvédelem terén. A mostani megállapodás keretében a Stadler négy ilyen, csúcstechnológiás hidrogénhajtású motorvonatot szállít Kaliforniának, melynek opciós lehetősége nyílik további huszonöt szerelvény beszerzésére is. A hidrogénhajtású vonatok iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés, például Dánia már rendelt ilyeneket, és Németországban is üzemelnek hasonlók. Itthon a hírek szerint az Alstom Hungary Kft. szintén tervez hidrogénhajtású vonatokat gyártani, amint a kormány elfogadja a hazai járműállomány cseréjét célzó stratégiát.
A világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, a hazánkban is beruházó CATL piacra dobta a Shenxing nevű új lítium-vasfoszfát akkumulátorát, mely a világ első 4C szupergyors töltésű akkumulátora. A Shenxing tíz perces töltéssel 400 kilométer hatótávolságot és teljes töltéssel akár 700 kilométert is biztosít az elektromos autók számára. Az új technológia első két vevője a kínai Avatr és Neta. Az Avatr a Changan, a CATL és Nio vegyesvállalata, míg a Neta a CATL-lel stratégiai partnerkapcsolatot ápoló Hozon Auto-hoz tartozik. Amikor az új technológia Európában is bevezetésre kerül, Magyarország lehet az első ilyen technológiát alkalmazó országok egyike. A CATL jelenleg 13 gyárat működtet világszerte, és 2025-re az összes gyáruk karbonsemlegessé tételét tűzték ki célul. A cég a környezetvédelemre és az újrahasznosításra is fókuszál, emellett lokalizálni kívánja az ellátási láncát egy fenntartható európai ökoszisztéma létrehozása érdekében. A CATL a debreceni gyárhoz kapcsolódóan is tervez zöldenergia-beruházásokat, valamint környezetterhelési monitoring rendszereket alkalmazna a közbizalom növelése érdekében.
Akkumulátorok nyersanyagai
Az európai akkumulátorgyártás elképzelhetetlen importált nyersanyag nélkül. Nigéria a nyugati igényekre reagálva beindította első lítium-feldolgozó üzemét, amely egy 250 millió dolláros projekt részeként jött létre. A projektet olyan vállalatok hajtották végre, mint a Ganfeng Lithium Industry, a Tianqi Lithium Industrial és a Ningde Era Industrial, amelyek elvileg független vállalkozások, de közös bennük, hogy kínai tulajdonban vannak, ezzel erősítve a világ Kína-függését. Nigéria a kitermeléssel a globális kínálat 14 százalékát biztosíthatja 2030-ra.
A 2013-ban bevezetett ösztönző rendszer a világ élvonalába röpítette a kínai elektromos járműfejlesztést és értékesítést. A tíz év után, tavaly év végével kivezetett villanyautók vásárlásának központi ártámogatása azt eredményezte, hogy sokan előrehozták az autóvásárlást egy hatalmas év végi keresletet generálva. Idén viszont lassult az értékesítés, emiatt csökkentek a lítium, a kobalt és a nikkel globális árai. Az idei év során a lítium ára közel 70 százalékkal, a nikkel ára pedig 40 százalékkal esett vissza, a kobalt ára pedig a koronavírus járvány óta nem volt ilyen alacsony szinten. A nyersanyagárak csökkenése könnyebbséget jelent az elektromosautó- és az akkumulátorgyártóknak, amelyek évek óta most először találkozhatnak ilyen jelentős árcsökkenéssel. A költségcsökkenés lehetővé teszi az elektromos járművek végfelhasználói árának csökkentését, de a változások hosszú időt vehetnek igénybe, mivel az iparági szereplőknek meg kell találniuk az árstabilitás egyensúlyát.
Elektromos autók térnyerése
Az európai autópiac 15 hónapja töretlenül növekszik, októberben 14,6 százalékkal 855.484 darab autóra nőttek az eladások. Az év első 10 hónapját tekintve 16,7 százalék volt a bővülés a tavalyi évhez képest, az értékesített dízelek száma 1,22 millió darabra esett, miközben az eladott elektromos autók száma 1,23 millióra emelkedett, ezzel az összes eladott autó 14 százalékát tették ki. Az elektromos autók legnagyobb európai piaca továbbra is Németország, ott idén 425 ezer elektromos autó talált gazdára. Ennek ellenére a német autógyártók részvényei október 26-án jelentős esést szenvedtek el, miután a Mercedes harmadik negyedéves értékesítése alacsonyabb volt, mint azt a gyártók és az elemzők várták. A negyedéves számok publikálását követően a Mercedes értéke 7 százalékot, a BMW 4,5 százalékot, a Volkswagen 3 százalékot zuhant. Harald Wilhelm, a Mercedes vezetője elmondta, hogy az erős verseny az elektromos járműpiacon negatívan befolyásolhatja a vállalat éves eredményét. A Volkswagen ugyan felülmúlta a bevételi várakozásokat és 2,29 millió darab gépjárművet értékesített Európában, de az operatív eredményarány alacsony volt. Ennek ellenére a vállalat nyilatkozataiban továbbra is optimista, és 10-15 százalékos bevételnövekedést és 9-9,5 millió darab eladott járművet tervez az idei évre.
Az amerikai versenytársaknál viszont borúsabbnak tűnhetnek a jövőbeli kilátások. A Tesla az idei év első negyedévében 422 ezer eladott gépjárművel 36 százalékos növekedést produkált, most viszont csatlakozott a General Motors és a Ford felhívásához, miszerint az autógyáraknak óvatosnak kell lenniük az elektromos járművek gyártási kapacitásának bővítése során, mivel „a kereslet csökkenése miatti aggodalmak nőnek”. Egyes elemzők szerint a mostani megtorpanás a nehéz gazdasági helyzettel függ össze, vagyis az elektromos járművek árának csökkenésével a kereslet várhatóan ismét növekedni fog.
Míg a nyugati gyárók óvatosak, a kínai autógyártó BYD Magyarországon is elindítja elektromos személygépjárműveinek értékesítését. A cég a kelet-közép európai régióban először Magyarországon kínálja termékeit, a Wallis Motor és a Duna Autó vállalta a forgalmazást. Első körben három elektromos modellt értékesítenek, melyekre a közbizalom elnyerése érdekében hosszútávú garanciát kínálnak. A BYD Európa ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a vállalat számára ez fontos lépés a fenntartható közlekedés felé. A jövőben az sem elképzelhetetlen, hogy a vállalat nálunk építi fel az első európai gyárát, annak is köszönhetően, hogy az akkumulátorgyárak elérhető közelségben vannak.
A hazai ösztönzési rendszer
A magyar kormány novemberben egy 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének támogatására. Ennek részeként 30 milliárd forintból 170 új nagykapacitású elektromos töltőállomás épül az ország legforgalmasabb útjai mentén. További 30 milliárd forintból cégek, például egyéni vállalkozók, taxisok és autómegosztók vásárolhatnak majd kedvezményesen elektromos járműveket. A BYD – Kína legnagyobb elektromosautó-gyártója – üdvözölte a támogatási programot, és ismételten kiemelte, hogy Magyarországot fontos piacnak tartja.
A támogatásra szükség van, hiszen Magyarországon az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek 90 százaléka továbbra is hagyományos meghajtású, és csupán 6 százalék tisztán elektromos besorolású. A teljes járműparkot tekintve 1,1 százalék a tisztán elektromos és 2 százalék a zöld rendszámmal közlekedő személyautók aránya. 2022. december 31-én az országban 2147 elektromos töltőállomás volt, ez 14 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, viszont az országos lefedettség még mindig nagyon alacsony ahhoz, hogy kedvezzen az e-mobilitás terjedésének.
A Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) között példaértékű együttműködés jött létre. Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ létrehozása egy 15 éves partnerség eredményeként valósult meg és nagy jelentőségű mérföldkőnek tekinthető. Az új központban a BME hallgatói és oktatói modern berendezésekkel dolgozhatnak az elektromos járműhajtások, valamint alkatrészek modellezése és tesztelése során. Az együttműködés eredményeként szeptemberben bemutattak egy elektromos Formula E versenyautót, amely az ’50-es évek stílusát idézte. Ez az együttműködés a hazai gazdaság számára is előnyös, mivel lehetővé teszi innovatív magyar technológiai cégek részvételét különböző projektekben és piacképes termékek fejlesztésében. A Bosch és a BME közös erőfeszítéseinek célja a hazai mérnökdiplomás képzés fejlesztése, annak biztosítása, hogy a friss diplomások hatékonyan beilleszkedjenek a munkaerőpiacra, és a legjobbak gyorsan a gépjárművállalatok hasznos munkavállalói lehessenek. A közös projektek segítik az innovatív KKV-ket is, hogy képesek legyenek fejleszteni és termékeiket a globális piacon elhelyezni.
Körforgásos gazdaság és fenntarthatóság
A szeptemberi monitoringban beszámoltunk arról, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet a palackok kötelező visszaváltásáról, amely várhatóan jelentősen csökkenteni fogja az újrahasznosítás helyett a természetbe kikerülő termékek számát. A leggyakrabban használt műanyag vizes palack polietilén-tereftalátból (PET) készül, amiből Magyarországon körülbelül 1,7 milliárd darab, 50 ezer tonnányi fogy el évente. Ennek a mennyiségnek egy része elkülönített hulladékgyűjtőkbe kerül, de a mai napig nagy százalékban a kommunális kukában landolnak ezek az anyagok, vagy rosszabb esetben hulladékként kinn maradnak a környezetben. Egy WHO által közzétett vizsgálat szerint a műanyag palackok (PET) rendeltetés szerinti használata kevésbé egészségkárosító, mint a más műanyagokból készült termékek használata. Ennek ellenére a napon kint hagyott PET palack vagy a környezettudatosság jegyében történő újrahasználat komoly egészségkárosító hatással bírhat, emiatt inkább indokolt a visszaváltás lehetőségével élni. A PET-csomagolások fejlesztésére szakosodott Plastic Technologies által végzett kutatás megállapította, hogy a palackok újrahasznosítás előtti ultraibolya sugárzásnak való kitettsége komoly hatással van a következő generációs, újrahasznosított (rPET-) palackok fizikai tulajdonságaira és vizuális jellemzőire is. Egészségügyileg az alumínium vagy üvegpalackok terjedése lenne a jobb megoldás, hiszen ezeknek nem árt az UV sugárzás. Emellett az alumínium és az üveg a végtelenségig újrahasznosítható, míg a PET palack maximum 7-10 alkalommal. Ráadásul minél vékonyabb falú az palack, annál nehezebb az újrahasznosítás. Üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából viszont a PET palack rendelkezik kedvezőbb életciklus mutatókkal, csak a sokszor (legalább hétszer) újrahasznált üvegpalack bír jobb klímaterhelési mutatóval.
Az alumíniumot egyre nagyobb részben – más fémekhez hasonlóan – Kínából importáljuk, ezért az Európai Unió és az Egyesült Államok stratégiai partnerséget tervez kötni a globális acél- és alumíniumiparban tapasztalható kínai dominancia okozta kihívás kezelésére. Az Európai Bizottság tervét támogatják az uniós országok, de a konkrét részletekről még folynak a tárgyalások. Az együttműködés célja, hogy közösen vessenek ki vámokat a „nem piacgazdaságból” származó fémimportra. Az EU-USA partnerség előzménye az Egyesült Államok korábbi vámkezdeményezése, amely a kínai dömping kivédésére irányult. Az EU és az Egyesült Államok a megállapodásban szereplő új vámokat közösen alkalmazzák majd Kínával szemben, azonban a megállapodás nagy valószínűséggel megsérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásait, és veszélyeztetheti a globális szabályokon alapuló kereskedelmet.
Éghajlatvédelem és emissziós politika (ÜHG-kibocsátás, éghajlatpolitika, karbonelszámolás, karbonvám)
Az ENSZ COP28 előtti jelentése szerint az országok még mindig messze vannak a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzéseinek teljesítésétől, és több cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A globális felülvizsgálati eljárás a Klímaegyezmény alapján ötévente ellenőrzi az országok előrehaladását az emissziócsökkentési célok teljesítése tekintetében, majd jelentést készít az ENSZ számára. A javaslatok között szerepel a klímasemleges energiatermelő kapacitás triplázása és az energiahatékonyság duplázása 2030-ig. Azonban nincs garancia arra, hogy ezek a javaslatok bekerülnek a COP28 tárgyalások hivatalos napirendjébe. A Klímacsúcsra egyre több figyelem szegeződik, mivel amellett, hogy a házigazda a világ egyik legnagyobb olaj- és földgázkitermelő országa, egyre többen kérdőjelezik meg a találkozók hasznosságát.
Több évnyi huzavona után az éghajlatváltozás okozta veszteségek és károk kezelésére szolgáló alap is felállításra kerülhet. Az alap vezetésének kérdéséről a COP28-on várható döntés. Az Egyesült Államok a Világbankot javasolja, azonban a fejlődő országok kételyeket fogalmaznak meg ennek indokai kapcsán. A fejlődő országok ugyanis úgy érzik, az Egyesült Államok túl nagy hatalmat gyakorol a bank felett, így a segélyek igazságos elosztása nem garantálható, és inkább egy ENSZ-nek alárendelt alapot részesítenének előnyben.
2023 szeptember
Kelet-Közép-Európa országaiban reneszánszát éli az atomenergia. Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország után immár Lengyelország is atomerőmű építésébe kezd. Az első erőmű tervezési szerződését szeptemberben írta alá a lengyel állami közszolgáltató, a Polskie Elektrownie Jądrowe és az amerikai Westinghouse, valamint a Bechtel konzorciumma. A tervek szerint az építkezés 2026-ban indul és az első blokk már 2033-ban megkezdi a termelést. Az erőmű építési beruházás mellett Magyarország és Szlovákia kormánya úgy döntött, hogy összehangolják a legújabb nukleáris fejlesztési projektjeiket. Hazánkhoz hasonlóan a szlovák energiaszektor is nagyban támaszkodik az atomenergiára, emellett Szlovákia elkötelezett a kis moduláris reaktorok fejlesztése mellett.
Egyre több jel mutat arra, hogy jól döntöttek a kelet-közép-európai országok, amikor nem hagyták magukat eltántorítani a főleg német ajkú országok által. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nukleáris Világszövetség és az Emirates Nuclear Energy Corporation (ENEC) az angol kormánnyal együttműködve elindította a Net Zero Nuclear kezdeményezést. Állásfoglalásuk alapján az atomerőművek megkerülhetetlen tényezők lesznek a klímasemlegesség megteremtéséhez, 2050-ig a jelenlegi atomenergiakapacitás triplázása szükséges a kitűzött klímaváltozási célok eléréséhez.
Annak érdekében, hogy Magyarország energiabiztonsága még stabilabb lábakon álljon, már hosszú ideje törekszik a földgázellátása diverzifikálására. Ezen törekvését azonban ismét külső tényezők akadályozzák. Az Európai Unió ugyanis elutasítja az azeri gáz Európába hozatalához szükséges délkelet-európai infrastruktúra bővítésének finanszírozásához való hozzájárulást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU Brüsszeli Bizottsága ilyen vétópolitikával elveszíti a jogalapját arra, hogy beleszóljon egy ország energiamixének összeállításába.
Nem csak az Európai Unió, az ukrán elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko is megnehezíti az európai országok boldogulását az energetika terén. Felszólította az Európai Uniót, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat, hogy zárják be azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik harmadik országok, például India, Kína és Törökország számára, hogy finomítsák az orosz nyersolajat, majd azt tovább értékesítsék. Az ötlet szerencsére jelenleg kevés támogatást élvez a nemzetközi közösségben, nem kis részben az elszálló olajárak miatt.
Az ellátásbiztonság terén jelentős előrelépés történt Magyarországon. Az ipari méretű napelemparkok kapacitása 2028 végéig várhatóan mintegy 6000 MW-tal bővül, miközben eldőlt, a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) tulajdonosok a beüzemeléstől számított tíz évig megtarthatják a kedvező éves szaldóelszámolást. Bár az éves szaldórendszer fenntartását gazdasági megfontolások nem indokolják, a kormány méltányolta a korábbi beruházók elhivatottságát és garantálni szeretné, hogy beruházásuk biztosan megtérülő legyen.
Jelentős változás elé néz a hulladékkezelési szektor. Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet a palackok kötelező visszaváltásáról, amely várhatóan jelentősen csökkenteni fogja az újrahasznosítás helyett a természetbe kikerülő termékek arányát. A kötelező visszaváltási díjas termékek körébe a tej- és tejalapú italtermékek kivételével beletartozik minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú italtermék csomagolása.
Ahogy egyre több kínai gyártó jelenik meg az európai piacon, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fellépést sürget a kínai vállalatokkal szemben. Az unió szervei szubvencióellenes eljárást kezdenek a kínai elektromos autógyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek az európai gyártók áránál alacsonyabb áron adni járműveiket az uniós piacon. Eközben dél-koreai kutatók jelentős áttörést értek el a hidrogénmeghajtású személyautók terén, létrehozva egy olyan nagy teljesítményű belső égésű motort, amely teljesen hidrogén üzemanyaggal működik, ezzel alternatívát nyújtva a villanymotorral szemben.
Az Európai Uniónak nem a szubvencióellenes eljárás megindítása volt az egyetlen ellenséges lépése. Október 1-én próbaidőszakba lépett a szén-dioxid-határkiigazító mechanizmus (CBAM). A rendszer bevezetése komoly neheztelést váltott ki az EU külső kereskedelmi partnerei között, több ország tervez válaszlépést az intézkedésre válaszul.
Nukleáris energia
Magyarország, Szlovákia és Csehország után a Visegrádi Együttműködés negyedik tagja, Lengyelország is belevág az atomerőműépítésbe. Az ország által tervezett, 2043-ig elkészülő két atomerőmű 3-3 blokkja jelentős mértékeben ki tudná váltani a meglévő szénerőműveket. Az első atomerőmű tervezési szerződését a lengyel állami közszolgáltató, a Polskie Elektrownie Jądrowe (PEJ) már aláírta az amerikai Westinghouse és Bechtel konzorciummal. A tervek szerint az építkezés 2026-ban indulna, és az első blokk 2033-ban kezdi meg a termelést. Az első erőmű összesen 3,75 GW kapacitással fog rendelkezni, a második erőművel együtt 6-9 GW nukleáris kapacitás épülne fel 2043-ig. Az első erőmű becsült költsége több mint 21,6 milliárd euró, a két projektre összesen mintegy 40 milliárd eurót szán a lengyel állam. A tervezés 18 hónapig fog tartani, ezalatt több mint 400 jelentés készül el.
A médiába megjelenő hírekre reagálva a Miniszterelnökség közölte, hogy jelenleg nincs lehetőség az orosz üzemanyagellátás helyettesítésére a paksi atomerőműben. A híresztelés alapját az adta, hogy az Energiaügyi Minisztérium korábban együttműködési megállapodást kötött a francia Framatome vállalattal, mely a paksi bővítésben is nagyobb szerepet vállal. Jelenleg azonban a Framatome nem rendelkezik az orosz technológiával épült atomerőművek ellátására alkalmas üzemanyaggal. Az orosz TVEL leváltása egyébként nem lenne egyedi eset, Csehország az amerikai Westinghouse-ra bízta a paksihoz hasonló VVER–440 típusú blokkjainak fűtőanyagszállítását, noha már a temelíni atomerőműben is negatív tapasztalatok voltak a VVER–1000 típusú orosz reaktorok üzemanyagcseréjét követően.
Magyarország és Szlovákia a legújabb nukleáris fejlesztési projektek összehangolását célzó együttműködési megállapodást írtak alá. Hazánkhoz hasonlóan a szlovák energiaszektor is nagyban támaszkodik az atomenergiára, amelynek kapacitásbővítése javában folyik a Mohi erőmű 3. és 4. blokkjának megépítésével. Emellett Szlovákia is elkötelezett a kis, moduláris reaktorok fejlesztése mellett, amelynek mielőbbi bevezetése a saját energiatermelésükben nagyban növelné az ellátásbiztonságot. Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere szerint az atomerőművek kapacitásának növelése a leghatékonyabb válasz az európai energiaválságra, amelyek biztonságos és olcsó energiát biztosítanak. Továbbra is vannak olyan erők, amelyek az atomenergia háttérbe szorítására törekszenek, de Magyarország és Szlovákia ragaszkodik az atomenergia használatához és az új generációs nukleáris technológiák bevezetéséhez.
Egyre több jel mutat arra, hogy az atomerőművek megkerülhetetlen tényezők lesznek a klímasemlegesség megteremtésében. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium (DOE) jelentése szerint az atomreaktorok és a szén-dioxid-leválasztó rendszerek kombinálása akár 13 százalékos költségcsökkentést eredményezhet a szén-dioxid tonnánkénti elraktározásának költségeiben. Ez segíthet a szénelnyelés hatékonyságának növelésében és a piacképesség javításában. Az atomerőművek nagy mennyiségű elektromos áramot és hulladékhőt biztosíthatnak a szén-dioxid-leválasztó üzemek számára. Az optimális rendszerek megtalálásához további vizsgálatok szükségesek. Az atomreaktor és szén-dioxid-leválasztás kombinációja kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Korábban többen végeztek kutatást annak megállapítására, hogy milyen tulajdonságok adják a kis, moduláris erőművek előnyét. Számos kvantitatív kutatás mutat be olyan számítást, amely szerint ezen reaktorok használata az egyetlen lehetőség arra, hogy a zöld hidrogén versenyképes legyen a földgázból előállított társával szemben. Ez végső soron arra vezethető vissza, hogy az elektrolízis (egyenárammal történő vízbontás) villamosenergiaszükséglete hőközléssel kiváltható. A kis reaktorok előnye a nagy társaikhoz képest abban rejlik, hogy bárhova telepíthetők, és a viszonylag kis egységek bekapcsolása lehetőséget teremt a megújulók kiegyensúlyozására, ezzel részesülnek a kiegyenlítőenergia árból, viszont energiafelesleg esetén a kis egységeket azonnal át lehet állítani közvetlen hőtermelésre, ami csökkenti az elektrolízis villamosenergia szükségletét. Ezzel az üzemmenettel a felújítási időszakon belül elkerülhető az üresjárat, illetve a leszabályozás.
Az atomenergiaipar megítélésében bekövetkező változásra a piac is azonnal reagált. A két éve tartó növekedés után szeptemberre az uránium ára az elmúlt 12 év legmagasabb szintjére emelkedett, miközben a német kivételével a kormányok a meglévő atomreaktoraik élettartamának hosszabbítását mérlegelik, valamint új erőművek építését tervezik. A magasabb árak miatt új bányászati projektek is előtérbe kerülhetnek, de kihívás jelent, hogy az urántermelés 43%-a Kazahsztánhoz köthető, miközben a bányákban az oroszok is megjelentek tulajdonosként. A fűtőanyaggyártás második lépése az urándúsítás, ahol 46% az oroszok részesedése, mellettük csak Kanada és Kína tekinthető globális szereplőnek.
Földgáz
Azerbajdzsán és Grúzia nemzetközi befolyása a gazdag olaj- és földgázkészleteik révén felértékelődött a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Az orosz-ukrán háború miatt az EU energiastratégiájának középpontjába került az ellátásbiztonság, a források diverzifikálása, az energiatakarékosság, valamint a megújuló energia felfuttatása. Azerbajdzsán és Grúzia jelentős európai földgázexportőrök, segítve ezzel az orosz forrásról való leválást. A két ország aktívan fejleszti az energetikai összeköttetéseket és a régió infrastruktúráját, hogy ki tudják szolgálni a növekvő vevői igényeket, így akár a magyart is.
Magyarország hosszú ideje törekszik földgázellátásának diverzifikálására; a cél megvalósulásának akadálya nagyából fél évtizede az amerikai Exxon Mobile volt, amely leállította a romániai Neptun Deep gázmezőn zajló projektjét. Most azeri földgázzal lenne lehetőség ellátni a hazai fogyasztókat, ennek már csak fizikai akadálya van, mégpedig az, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok növekvő földgázigényeit ki tudja elégíteni. Hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között. Megállapodás született 100 millió köbméter földgáz vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról, de lehetőség lenne növelni ezt a mennyiséget nagyjából évi egymilliárd köbméterre. A kapacitásbővítés azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, mivel az Európai Unió elutasítja az infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásához való hozzájárulást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy az EU Brüsszeli Bizottsága ilyen politikával jogalapját veszti arra, hogy beleszóljon a nemzetállami energiamixek összeállításába.
Kőolaj
Az ukrán elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko nfelszólította az Európai Uniót, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat, hogy zárják be azokat a „kiskapukat”, amelyek lehetővé teszik harmadik országok, például India, Kína és Törökország számára, hogy orosz nyersolajat finomítsanak, majd azt továbbértékesítsék. Az orosz nyersolaj India irányába történő fokozott exportja következtében bizonyítottan növekszik az üzemanyagtermékek EU-ba irányuló exportja, ami a piaci ár alatt történő olajvásárlásból származó árrést biztosít a finomítóknak. Ustenko azt szorgalmazza, hogy az EU és a G7-ek tiltsák be az összes olyan finomított termék importját, amelyet orosz olaj felhasználásával állítottak elő, még akkor is, ha az ellátási nehézségeket és súlyos gazdasági károkat okozna a G7 országokban. Az ötlet jelenleg kevés támogatást élvez a nemzetközi közösségben, nem kis részben az elszálló olajárak miatt.
Az irányadó Brent olaj hordónkénti ára szeptemberben 90 dollár fölé emelkedett, ami az elmúlt 10 hónap legmagasabb szintjét jelenti. Az emelkedés részben a jobb gazdasági kilátásoknak köszönhető olajkeresletet-növekedéssel magyarázható. Emellett az is rossz hatással van az árakra, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország is csökkentette az olajkitermelést. Az ősz során az olajárak tovább emelkedhetnek, sőt, akár meghaladhatják a 100 dollárt is hordónként. Az emelkedő olajárak növelik az inflációt, különösen a dízeláron keresztül épül be a termékek áraiba.
Alternatív üzemanyagok
A dán Maersk és a francia CMA CGM konténerszállító cégek együttműködési megállapodást kötöttek zöld metanol használatának előmozdítása és más fenntartható üzemanyagoknak a hajózási iparban történő előmozdítása érdekében. Az együttműködés része annak az erőfeszítésnek, ami a tengeri szállítás esetén hívatott csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. Mint ismert a Fit for 55! a kvótakereskedelmi rendszert közvetve a tengeri szállításra is kiterjesztené, így az üzemanyagváltást nem csak környezeti, hanem gazdasági szükségszerűség is diktálja. Mindkét cég arra számít, hogy a jövőben további alternatív üzemanyagok is kifejlesztésre kerülnek a hajózás számára. A partnerség fókuszában a zöld metanollal működő hajók szabványainak kidolgozása, a metanolos hajótankolásra való kikötői felkészültség növelése, valamint más potenciális üzemanyagok, például az ammónia kutatása és a hajózási technológiák fejlesztése áll.
Japán még az Európai Uniónál is nagyobb mértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagimportra, ezért is ösztönzi az együtt-tüzelési technológia alkalmazását. Az ország vezetése azzal érvel, hogy különféle eszközökre és technológia semlegességre van szüksége az energiabiztonság biztosításához, valamint ahhoz, hogy 2050-re elérje a nulla nettó kibocsátást. A Tohoku Electric Power Co. meghallva a politikusok üzenetét, felgyorsítja a hidrogén vegyestüzelés tesztelését egy földgázerőműben. A társaság már októberben elkezdi az LNG-t használó Niigata Hőerőmű üzemanyagát 1% arányban hidrogénnel keverni. Az energiatermelők európai társaikhoz hasonlóan Japánban és Dél-Koreában is terveket dolgoznak ki arra, hogy ammóniával vagy hidrogénnel helyettesítsék a fosszilis tüzelésű erőművekben elégetett szén vagy gáz 20-30%-át. Persze a progresszív gondolkodók nincsenek megelégedve a technológiasemleges megoldással, máris érkeztek olyan kritikák, hogy az együtt-tüzelés valószínűleg költségesnek bizonyul, és csak minimális hasznot hoz az éghajlat szempontjából.
Napenergia
Magyarországon az ipari méretű napelemparkok kapacitása mintegy 6000 MW-tal bővülhet 2028 végéig, ezzel gyakorlatilag megkétszerezve a jelenlegi teljesítőképességet. Az új hálózati csatlakozási eljárás lehetővé tette a csatlakozási díjak fajlagos csökkenését, ami vonzóvá tette a befektetők számára a napelemparkok létesítését. A növekedés annak ellenére is lehetségesnek tűnik, hogy a hálózati csatlakozási korlátozás bevezetését követően az erőművet, illetve energiatárolót telepíteni tervező befektetők által egyedi eljárás keretében a költségesebben csatlakoztatható telephelyekhez fűződő igényeket mára visszavonták. Ezekkel a csatlakozási díj fajlagosan jelentősen csökkent a kiinduló állapothoz képest, valamint a fejlesztési igény is mérséklődött, ezért azok a korábban tervezettnél hamarabb elkészülnek.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tekintetében a kormány módosította korábbi döntését, miszerint a korábbi éves szaldó elszámolásban részesülő felhasználók 2024. január 1-e után havi elszámolásba kerülnek át. A kormány eredeti döntését az indokolta, hogy mára nagyából kétszázezerre nőtt azon ingatlanok száma, melyek kvázi ingyen energiatárolóként használhatják a villamosenergia hálózatot, míg ennek költsége a többi felhasználót terheli. A HMKE telepítések számának volumene mára már nem indokolja ilyen nagyvonalú ösztönzők alkalmazását. Az új szabályozás szerint azon felhasználók, akik 2023. szeptember 7-e éjfélig jelezték a napelemtelepítési vagy -bővítéséi igényüket, az üzembehelyezést követő 10 évig részesülnek az éves szaldó elszámolás előnyeiből, akkor is, ha a telepítés csak 2024-ben valósul meg. A kormány döntése indokolt volt, hiszen a korábbi beruházók az éves szaldóelszámolással nagyából 10 éves megtérüléssel tudtak számolni. A döntés viszont az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, hiszen 2024. január 1-e utáni telepítés esetén az éves szaldó elszámolás ellentétes az európai irányelvvel. Másrészt viszont továbbra is kedvezőtlen a korábbi telepítők szempontjából, hiszen utólag belenyúl a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésekbe, miközben a joggyakorlat szerint a szerzett jog addig szokott fennállni, amíg a fogyasztó nem kezdeményezi a szerződés módosítását mondjuk egy teljesítménybővítés miatt, vagy az inverter meghibásodása okán.
A jövő napelemparkjai akár európai panelekkel is benépesülhetnek. Az olasz Enel hatalmas napelemgyárat épít Szicíliában azzal a céllal, hogy a meglévő modelleknél lényegesen hatékonyabb napelemeket állítson elő. A nagyobb hatékonyságtól azt várják, hogy fel tudják venni a versenyt az olcsóbb kínai modellekkel szemben. Az Enel szicíliai üzemében gyártott napelemek az előzetes kalkulációk szerint 2025-re 30%-os hatásfokot érnek el, szemben a jelenlegi 20% körüli átlagos napfény-energia átalakítási aránnyal. A tudomány jelenlegi állása szerint nagyából 24%-os hatásfok jelenti a maximumot, ami a jelenlegi technológiával elérhető. Feltételezhető, hogy az Enel egy technológiaváltásra is készül a 600 millió eurós befektetés megvalósítása során. Európában jelenleg a zöld energiatermelési kapacitások gyártói összetevőinek mintegy 65%-a Kínától függ, így a napelemé is. A hazai gyártás egyre inkább előtérbe kerül a geopolitikai feszültségek és a világjárvány okozta ellátási zavarok miatt.
Vízenergia
Ázsia energiatermelésének körülbelül 3/4-ét és a szén-dioxid kibocsátásának nagy részét kibocsátó Kína és India június óta az elmúlt évtizedek legnagyobb vízenergia-válságával küzdenek. Az alacsony csapadékmennyiség miatt a vízenergia-termelés közel 20%-kal csökkent. Kína a vízenergia hiányát és a megnövekedett energiaigényt főként a fosszilis tüzelőanyagokból pótolta, ami 6,1%-os növekedést jelentett az első nyolc hónapban – míg India 12,4%-kal növelte a fosszilis tüzelésű energiatermelést. A nagykibocsátók mellett más ázsiai országokban is hasonló problémák merülnek fel a vízenergia-termelés csökkenésével, a hosszútávú megoldás az atomenergia és a szél- és napenergia növelése lehet.
Földművelés
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba szerint az éghajlatváltozás miatt azonnal és teljes mértékben meg kell változtatni a mezőgazdasági gyakorlatot Magyarországon. A mezőgazdaságban történő adaptáció szükségességére többen felhívták már a figyelmet. Az átlaghőmérséklet emelkedésének és az időjárási szélsőségek hatására a megszokott élelmiszerek termelése veszélybe kerül. A talajművelés bevett technológiája hozzájárul a talaj minőségének romlásához és a nedvességveszteséghez, de érdemes mérlegelni a kultúrnövény váltást is. Megoldás lehet a mezőgazdaság 4.0 technológiák térnyerése, a precíziós technológiák alkalmazása, ami a talajművelés során lehetővé teszi a talajállapot és a vízközlés optimalizálását.
Hulladékgazdálkodás
Megjelent a rendelet a palackok kötelező visszaváltásáról, amely várhatóan jelentősen csökkenteni fogja az újrahasznosítás helyett a természetbe kikerülő hulladékok számát. A Magyar Közlönyben kiadott jogszabály szerint a kötelező visszaváltási díjas termékek körébe – a tej- és tejalapú italtermékek kivételével – beletartozik minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú italtermék csomagolása. A gyártók önkéntesen, a forgalmazóval kötött megállapodás alapján egyéb terméket vagy csomagolást is visszaváltási díjas termékké minősíthetnek. Ezt „visszaváltható” megjelöléssel kell ellátni, illetve ennek gyártásáról, forgalomba hozataláról a hulladékgazdálkodási hatóságot értesíteni kell. A visszaváltási díj összege a kötelező visszaváltási díjas italcsomagolás esetén darabonként 50 forint, amit a vásárló a visszaváltást követően visszakap, ezzel ösztönözve a visszavitelt. A visszaváltást a 400 négyzetméteresnél nagyobb élelmiszerüzletekben visszaváltó automatákkal kell megoldani, ha ez meghibásodik, kézi begyűjtéssel kell biztosítani a visszaváltást. A kötelezettek hamarosan regisztrálhatnak a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél. A kisebb eladótérrel rendelkező üzletek a rendszerhez önkéntes alapon csatlakozhatnak. A jogszabály 2024. június 30-ig tartó átmeneti időszakot biztosít a megkülönböztető jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott termékek forgalmazására.
Akkumulátoripar
Az Andrada-csoport a borsodi Alsózsolcán tervez akkumulátor-újrahasznosító üzemet létrehozni. A vállalat önként környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, hogy megnyugtassa a helyi lakosságot. A beruházás bejelentése kiváltotta a helyi lakosság aggodalmait, de a vállalat vezetője szerint biztonságos és környezetbarát technológiát alkalmaznak majd. Az üzem megnyitásával a régió magas színvonalú munkahelyekhez és gazdasági fejlődéshez juthat. Az Andrada-csoport számításai szerint tíz-tizenöt év múlva Magyarország az elektromobilitás egyik európai központjává válhat, ami számos új iparágat vonzhat a térségbe. A 10 milliárd forintos beruházást 4,7 milliárd forint állami támogatással valósítják meg.
Az akkumulátor egyik fő összetevője a lítium, amelyből Európa a jelenlegi ismereteink szerint szerény készlettel rendelkezik. Bár a lítium széles körben elterjedt a Földön, erőteljes reakcióképessége miatt elemi formában nem található meg a természetben. A tengervizek összes lítiumtartalma nagyon nagy, becslések szerint 230 milliárd tonna; az elem koncentrációja azonban viszonylag kicsi. A lítiumkészletek főként Chilében koncentrálódnak (58%), Bolíviával és Argentínával (14%) együtt alkotják a lítium háromszöget. Az ismert készletek 19%-a Ausztráliában és 7%-a Kínában van. Jelentős készlet lehet Afganisztánban is, azonban a politikai instabilitás miatt ennek részletei nem ismertek. Új vizsgálatok alapján Németország jelentős mennyiségű lítiumot nyerhet ki a meglévő geotermikus kutakból. A Felső-Rajna Graben és az Észak-német-medence területén található geotermikus erőművek akár az éves lítiumszükséglet 2-12 százalékát is előállíthatják. Az új módszer a hagyományos bányászat helyett a lítium termálvizekből történő kinyerését célozza meg, és úgy tűnik, hogy alacsony környezeti költségekkel valósítható meg.
Európával ellentétben az Egyesült Államok a jelek szerint hatalmas lítiumkészlettel rendelkezik. Vulkanológusok az Egyesült Államok nyugati részén felfedezték fel a világ legnagyobb, még kiaknázatlan lítiumlelőhelyét. A McDermitt-kaldera nevű terület egy régi szupervulkán kitörése során alakulhatott ki. A lelőhely a feltételezések szerint akár 120 millió tonna lítiumot is tartalmazhat, ami 12-szer több, mint az eddigi legnagyobb lelőhelynek számító bolíviai sós síkság. Az USA számára ez stratégiai jelentőségű felfedezés lehet az elektromos járműipar jövőbeni igényeinek kielégítésében, a bányászat 2026-ban kezdődhet meg.
Adaptáció
Bár az erdőtüzeket a klímaváltozással hozzák összefüggésbe – ami abban a tekintetben jogos, hogy az aszály kedvez a tűz terjedésének –, a legtöbb tűzeset szándékos gyújtogatásra vagy emberi gondatlanságra vezethető vissza. Az északi féltekén májusban kezdődött az erdőtüzek sorozata, különösen Kanada volt érintett, ahol rekordmennyiségű, közel 410 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe. Ez a globális szén-dioxid-kibocsátásnak 27 százalékát jelenti. Görögországban az idei tüzek miatt a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást regisztrálták 2007 és 2021 után. Emellett jelentős tüzek pusztítottak Oroszországban és az Ibériai-félszigeten is. A kibocsátások volumenéről az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) adataiból értesülhetünk, amely a Copernicus program keretében műholdfelvételek alapján közöl adatokat a légkörről, az óceánokról, a szárazföldről, az éghajlatváltozásról. Az erdőtüzek, illetve a leégett terület mérete csak hatékonyabb és gyorsabb fellépéssel csökkenthető.
A Save the Children nemzetközi szervezet legfrissebb, szeptemberi jelentése szerint 2022 végéig legalább 1,85 millió gyermek kényszerült elhagyni a lakóhelyét az éghajlatváltozás okozta környezeti katasztrófák miatt a szubszaharai Afrikában. Az éghajlatváltozás hatásai miatt az év során az elvándorlások száma közel megduplázódott a régióban. A szervezet arra szólít fel, hogy afrikai kormányok prioritásként kezeljék a gyermekek védelmét és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint, hogy a gazdag országok növeljék a zöld finanszírozást és a befektetéseket a régióban.
E-mobilitás
A BMW vezérigazgatója, Oliver Zipse élesen bírálta az Európai Unió által elfogadott irányelvet, amely 2035 után csak klímasemleges üzemanyaggal működő járművek forgalmazását engedélyezné. Zipse aggodalmát fejezte ki a mobilitás jövőbeni megfizethetőségével kapcsolatban, ami nem alaptalan, hiszen az újabbnál újabb EU-s előírásoknak megfelelés már most is az egekbe röpítette a személygépjárművek árát. Az eredmény az európai gépjárműállomány öregedése lett. A BMW vezére emellett megkérdőjelezte, hogy a német autóipar túlzottan az akkumulátoros technológiára összpontosítva versenyképes maradhat-e, miközben Kína az autóipar teljes láncolatára koncentrál.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont hisz az elektromos autózásban és fellépést sürget a kínai gyártók ellen. Az unió szervei szubvencióellenes eljárást kezdeményeznek a kínai elektromos autó gyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek az európai vállalatoknál alacsonyabb áron adni járműveiket az uniós piacon. A kínai gyártók – az MG Motor a Volvo mellett – számtalan fejlett technológiával rendelkező európai járműgyártó vállalatba bevásárolták magukat. A betársulás után a gyanú szerint a kínai vevők hazaviszik a fejlett német technológiát, majd pár év elteltével saját termékeikben értékesítik azokat. Az egyre jobb minőségű konkurencia pedig csődbe sodorhatja a megmaradt német és európai versenytársakat.
Japán kutatók inkább más utat választanak, jelentős áttörést értek el a hidrogénmeghajtású személyautók terén. Létrehoztak egy olyan, nagy teljesítményű belső égésű motort, amely teljes mértékben hidrogén üzemanyaggal működik, vagyis nem üzemanyagcella formájában hasznosítja a hidrogént. Az új technológia hatékonyabbá teszi a hidrogénmeghajtású autókat, és lehetővé teszi a hidrogén közvetlen befecskendezését a hengerekbe, ami javítja a hatékonyságot. Ez a fejlesztés elősegítheti a hidrogénmeghajtású személyautók tömeggyártását, ami illeszkedik a karbonsemlegességi törekvésekhez. A kutatók által fejlesztett hidrogénmotor 98 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid és 90 százalékkal a finompor-kibocsátást a benzinmotorokhoz képest, ami megfelel az uniós nullakibocsátású autókra vonatkozó előírásoknak. Az áttörés lehetőséget teremthet az elektromos autók mellett más alternatív hajtások elterjedésére is a közúti közlekedésben.
Lakossági földgázhasználat
Az amerikai kormány a klímavédelem jegyében jelentős szigorítást tervez a lakossági gázkazánok felhasználásában. Az Európai Unió hasonló terve, miszerint 2029-től betiltanák az önálló fosszilis tüzelésű kazánok értékesítését heves ellenállást váltott ki az egyes európai országokban. Németországban is hatalmas vitákat és nyilvános felháborodást váltott ki az elképzelés, hogy 2024. január 1-től tiltanák a gáz- és az olajfűtés kiépítését, míg végül a javaslat nem ment át a Bundestagon. A népharag nem csak a németeknél nyilvánult meg, a brit miniszterelnök után a francia elnök is jelezte, hogy csak a szükségesnél nem több áldozat meghozatalával hajlandó áldozatokat vállalni a klímacélok megvalósítása érdekében. A gázkazánok európai szintű betiltásáról tehát egyenlőre nem várható döntés, azonban érdemes időben felkészülnie a villamosnergia szektornak a hőszivattyúval fűtött ingatlanok számának gyorsuló növekedésére.
Christian Lindner német pénzügyminiszter is kritizálta Brüsszelt az épületekre vonatkozó szigorú tisztaenergia-szabályok miatt, figyelmeztetve, hogy ezek a tervek társadalmi feszültséget szítanak. Lindner szerint az európaiak már most is túlzott szabályozástól szenvednek, és az új klímavédelmi jogszabályok, különösen az épületek energiahatékonyságára vonatkozó irányelv veszélyeztetheti a „társadalmi békét”. Az EU-ban az épületek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 35 százalékáért felelősek, így az energiahatékonyabbá tételük kulcsfontosságú az EU nettó nulla kibocsátási céljainak eléréséhez. Lindner azt állítja, hogy a pénzt hatékonyabban lehetne elkölteni más klímabarát projektekre.
Fit for 55!
A Fit for 55! csomag részeként elfogadott szén-dioxid-határkiigazító mechanizmus (CBAM) 2023. október 1-től próbaidőszakba lépett. A CBAM célja, hogy az EU-ban gyártott termékeket versenyképessé tegye azzal, hogy bevonja azoknak a gyártás során kibocsátott szén-dioxid költségeit az árba, és ezzel megakadályozza a tisztességtelen versenyt más országokkal. A CBAM bevezetése komoly neheztelést váltott ki az EU kereskedelmi partnerei között, és több ország tervez hasonló válaszlépést az EU-s export ellen. Az uniós termelők és kereskedelmi szövetségek pedig arra figyelmeztetnek, hogy elveszíthetik a piaci részesedésüket, és aggódnak azért is, hogy az adót könnyen megkerülhetik az EU-n kívüli vállalkozások.
COP28
Az Európai Unió nem csak a saját területén, hanem az egész bolygón be akarja szüntetni a földgázhasználatot. Ennek érdekében a COP28 klímacsúcson egy globális megállapodást szorgalmaz a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről. Az EU a tervezetében hangsúlyozza, hogy a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos, globális kivezetése szükséges a klímasemleges gazdaság felé való áttéréshez. A dokumentum még tárgyalás alatt áll, de az EU azt reméli, hogy az olaj- és gázeladástól függő országok ellenállásával szemben sikerül érvényre juttatni az elképzeléseket a közelgő COP28-on.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nukleáris Világszövetség és az Emirates Nuclear Energy Corporation (ENEC) az angol kormánnyal együttműködve elindította a Net Zero Nuclear elnevezésű kezdeményezést. Ennek célja az atomenergiapotenciál nagyobb arányú kiaknázása, a globális energiaellátás biztosítása, valamint a szén-dioxid-mentesítés. A résztvevők állásfoglalása alapján a jelenlegi atomenergiakapacitás triplázása szükséges 2050-ig a kitűzött klímaváltozási célok eléréséhez. A Net Zero Nuclear kezdeményezés, amellett, hogy felhívja a klímaváltozásra a figyelmet, hangsúlyozza az atomenergia szerepét a tiszta energia előállításában.
ESG
Számtalan vita övezi a vállatok ESG (Environmental, Social, and Governance) alapú értékelését. A kételyeknek szeptemberre már kimutatott, kézzelfogható eredményei is vannak. Az év első felében a befektetők több pénzt vontak ki az ilyen alapokból, mint amennyi a vagyongyarapodás volt. A befektetői kereslet csökkenése mellett az Egyesült Államokban egyre több ESG alap megszünteti a működését. A Morningstar szeptemberi adatai szerint a State Street, a Columbia Threadneedle, a Janus Henderson és a Hartford Funds Management több mint két tucat ESG-alapot számolt fel a közelmúltban. Az ESG-alapok iránti érdeklődés részben a korábban bemutatott visszáságok miatt hanyatlott, emellett az sem tett jót a befektetői megítélésnek, hogy a koronavírus járvány elmúltával a hozamok sem teljesítették az előzetes várakozásokat.
2023 augusztus
A Klímapolitikai Intézet kutatása alapján az átlagosnál enyhébb téli időjárás idén is megmenti az európai energiaellátást, így várhatóan nem kell megszorításokkal számolni a nagy energiaintenzitású ipari fogyasztóknak. Bár az orosz energiahordozóktól való függés jelentősen csökkent az elmúlt évben, a fennmaradt orosz szállítás elmaradását továbbra sem tudná pótolni a kontinens. A teljes leválást akadályozó tényezők között szerepel, hogy az egyéb vezetékes exportőrök elérték a kapacitásuk határát, míg az LNG termelő partnerek más irányban vannak hosszútávú szállítási szerződéssel elkötelezve. A magas energiaárak inflációt gerjesztő hatása mellett érezhetően felpörgette a tiszta energiába történő beruházásokat, ami elérte az 1600 milliárd dolláros rekordot 2022-ben. Bár Magyarország lehetőségei a földrajzi helyzete miatt korlátozott, ennek ellenére élve a keleti nyitás politikájának eredményeivel, sorra születnek a megállapodások az alternatív beszerzési lehetőségekről.
Az időjárásfüggő megújulók térhódításának negatív hatása immár hazánkat is elérte. Nyáron rövidebb időkre már Magyarország is villamosenergia exportőrként jelenhetett meg az energiapiacon, azonban többször előfordult olyan időszak is, amikor a kínálat meghaladta a keresletet, ezzel negatív tartományba taszítva az energia árát. Míg a folyamatot sokan ünneplik, az éljenzők nem számolnak azzal, hogy a megújuló energiatermelők zöme támogatott áron adja át az áramot, míg azon erőművek, melyeknek ilyenkor fizetni kell az energia átvételéért a megújulók kiegyenlítését végzik, a költség pedig be fog épülni a végső áramárba. Megoldást csak az energia eltárolása jelentene akkumulátorparkok és szivattyús tározás formájában.
Természet Helyreállítási törvényjavaslata Európa szerte komoly vitát gerjesztett. Az Európai Parlament ugyan szűk többséggel annak ellenére elfogadta a javaslatot, hogy a törvény végrehajtása megnehezíti az élelmiszertermelést, és nem biztosít forrást a végrehajtásra.
Továbbra sem csillapodtak az indulatok, ami az akkumulátor gyártást illeti. A Klímapolitikai Intézet elemzésében részletesen cáfolja a hatásvadász kijelentések valóságtartalmát, Magyarország az akkumulátoripari beruházásokkal részese lehet a jövő technológiájának, viszont ennek ellenére nem lesz Európa akkumulátor lerakata.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatát. Az irányelv alapján 2024 és 2030 között az éves energiamegtakarítási célok fokozatosan nőnek, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy 3030 végére 1,9 százaléknyi megtakarítást érjenek el. A közszféra épületállományát is a megújulás fogja jellemezni, az új szabályok értelmében a szektort az egész időszak alatt évi 1,9 százalékos energiafogyasztás csökkentés fogja jellemezni. Ez hazánkra is jelentős plusz terhet hárít.
Miközben az EU növeli az elvárásokat addig Robert Habeck (zöldpárti) gazdasági és klímaügyi miniszter beterjesztette a klímatörvény módosítását, melynek indokát az adta, hogy a valós kibocsátáscsökkentés nagyából 15%-kal elmarad a korábban vállat szinttől. A németek a kellemetlen valóságot a célszámok eltörlésével kezelték.
Az elmúlt évtizedben, amíg Európa csak tervezgette a zöld fordulatot, addig Kína az egész világra kiterjedő kitermelési, feldolgozási és gyártási hálózatot épített ki. Az orosz nukleáris és fosszilis energiahordozókról való leválás elhozta az ébredés idejét, a globális nyugat új célja mára a Kínától való függetlenedés lett. A folyamatok egyelőre egy új hidegháború időszakát vetítik elő, aminek első lépése bizonyos ritka fémek exportkorlátozása lett Kína részéről. Európa a jelek szerint továbbra is Amerikát követi, annak ellenére, hogy a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével kétirányú függés alakulhatna ki az öreg kontinens és a legnagyobb tiszta energiatermelésbe beruházó között, ami mind két felet inkább megerősítene.
Brüsszel az évtized végéig felmenő rendszerben minden tőzsdei szereplő számára kötelezővé tette az ESG jelentések készítését, valamint a bankszektort is arra ösztönzi, hogy az ESG szempontok szerint működő vállatoknak nyújtson csak kedvező feltételekkel hitelt. A tengerentúlon már egyre többen fogalmaznak meg kritikát az ESG szemlélettel kapcsolatban. Augusztusban S&P Global Inc. az ellene irányuló vádemelést követően bejelentette, hogy felhagyott az ESG szerinti számszerű értékeléssel, mivel nem tudta bizonyítani, hogy az értékelés ne lenne átpolitizált, valamint ne mosná el a különbséget a szubjektív vélemények és az objektív tények között. A döntés tanulság lehetne az európai jogalkotók számára is.
Földgázpiaci körkép
Az Európai Unió földgázellátásának két sarokpontja a vezetékes és a cseppfolyósított földgázszállítás. LNG tekintetében a szerény ázsiai kereslet ellenére nem látszik reálisnak, hogy az idei évben 5-6 milliárd köbméternél nagyobb mértékben emelkedjen az Európába irányuló földgázszállítás. Továbbra is megszenvedjük a hosszútávú gázvásárlási szerződések alacsony volumenét, hiszen míg Kína nem él a vásárlási opcióval, addig az európai piacokon tapasztalható feszültségek jól jelzik, hogy csak magas árakkal tudjuk az exportőröket idecsábítani.
A vezetékes gázszállítás legnagyobb szereplői már elérték kapacitásuk felső határát, illetve Algériával szemben túlzónak bizonyultak a korábbi várakozások. Oroszország várhatóan idén továbbra is szállít 25 milliárd köbméter földgázt Európa számára, aminek az elmaradása lényegében bármilyen időjárási forgatókönyv esetén pótolhatatlan lenne, és valamilyen szintű korlátozások bevezetését indokolná. Emiatt továbbra is fontos, különösen a közép-európai régiónak, hogy megmaradjon az együttműködés Oroszországgal.
Ami az időjárási előrejelzéseket illeti, az ECMWF és CFS klímamodellek alapján jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv szerint tavalyinál hidegebb, de az átlagosnál valamivel enyhébb tél várható. Ebben az esetben az Európai Unió ellátása biztosított mindaddig, míg az LNG exportőrök nem irányítják át a szállítmányaikat Ázsiába, vagy más nem várt esemény nem szűkíti be a kínálati piacot. (Részlet a Klímapolitikai Intézet „Forecast of European Winter (2023-2024) Natural Gas Market” tanulmányából)
Az Európai Unió (EU) idén rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) importált Oroszországból, noha az EU célja 2027-ig leválni az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Az import mennyisége Belgiumban és Spanyolországban is jelentősen nőtt (Belgium és Spanyolország idén a világ második és harmadik legnagyobb orosz LNG-importőre), és az EU összesen 40 százalékkal több szuperhűtött gázt importált 2021 azonos időszakához képest. Az EU döntéshozói szankciókat szorgalmaznak az orosz LNG-vel szemben, de a teljes tilalom szinte biztosan súlyos energiaválságot okozna.
2021-ig az ukrajnai tranziton keresztül Szlovákia felé évi mintegy 40 milliárd köbméternyi gázt küldtek az oroszok, ami évi mintegy 7 milliárd dollárnyi tranzitdíj bevételt jelentett Ukrajnának. Tavaly ez a mennyiség már kevesebb, mint felére apadt, idén pedig már nagy valószínűséggel a 12 milliárd köbmétert sem éri el. A Török Áramlaton átlagban jelenleg havi 440 millió köbméter földgáz folyik át. A vezeték egészen Magyarországig elvileg ennek a másfélszeresét is képes lenne leszállítani. A szűk keresztmetszet a Kiskundorozsma és Városföld között szakasz, ahol évi 8,5 milliárd köbméter a kapacitás felső határa. Magyarország ezen a vezetéken az FGSZ adatai szerint napi közel 10 millió köbmétert importál, ez éves szinten 3,5 milliárd köbmétert ad ki. További 1 milliárd köbméter érkezik a Testvériségen Ukrajnán keresztül Szlovákia (és Ausztria) közbeiktatásával. Annak érdekében, hogy az ukránok a tranzitdíjkiesést kompenzálják januárban 18,3%, augusztus 1-én 23,5% tranzitdíj emelést eszközöltek. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy 2024 végéig kitart az orosz gázküldés Ukrajnán keresztül, ugyanis a Gazprom vezére megfenyegette az ukrán Naftogazt, hogy megszűntetik vele az együttműködést, ha továbbra is próbálják lefoglalni az orosz vagyonokat a krími sérelmekre hivatkozva, valamint, ha továbbra is vitáznak a tranzitdíj elszámolása témájában.
Az európai szankciós politikának eddig két fontos, egyben két teljesen eltérő közvetett következménye is lett. A szűkös LNG kínálat és a piaci spekuláció által okozott energiaválság következtében megindult a helyettesítő termékek alkalmazása. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2022-ben a globális szénfogyasztás 3,3 százalékkal haladta meg a korábbi évet, ezzel Föld villamosenergia-termelésének 36 százaléka (10 440 terawattóra) immár ebből a forrásból történt. 2023 első felében egyelőre megnyugodtak a piacok, így az az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is csökkent a szénkereslet. Ellenben Kínában és Indiában több mint 5 százalék volt a bővülés, bár ez inkább a folytatódó gyors energiaigény növekedésnek köszönhető, nem pedig a földgázhasználat kiváltására tett lépéseknek.
Másrészről a földgáz árában évtizedekig tapasztalható alacsony árszinttől való elszakadás ösztönözte a tiszta energiába történő beruházásokat, amelyek éves összehasonlításban 15%-kal emelkedtek, elérve az 1600 milliárd dolláros rekordot 2022-ben. Számszerűsítve az elért előrelépést, megállapítható, hogy a megújuló áramtermelő kapacitás tavaly 340 GW-tal növekedett, ami a valaha volt legmagasabb érték, és a globális villamosenergia termelés 30%-a már megújuló forrásokból származik. További pozitívum, hogy a jelenlegi trendek alapján 2030-ra megépül a klímasemlegesség eléréséhez szükséges akkumulátor gyártási kapacitás, közel 15%-kal bővült a hőszivattyú értékesítés, valamint reneszánszát éli az atomenergia technológia.
A belga kormány is az atomerőművek megtartása mellett döntött. A francia ENGINE energiavállalat és a belga kormány megállapodást írtak alá, amely meghatározza a Doel 4 és a Tihange 3 atomreaktorok 2025 novemberig történő újraindításának, valamint 10 éves üzemidőhosszabbítás feltételeit, melyre az ország energiabiztonsága miatt van szükség.
Magyarországnak már régóta célja, hogy csökkentse az energiafüggését Oroszországtól. Még 2018 februárjában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy közel az idő, amikor Magyarország nem lesz kiszolgáltatva a Gazpromnak: „(…) pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több, mint négymilliárd köbméter gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára.” A Neptun Deep gázmező fele-fele részben az osztrák ÖMV és az amerikai Exxon Mobile tulajdonában volt, az utóbbi hozta volna a tengeri fúrótornyokat. A felhozni tervezett gáz nagy részét magyar cégek előre le is foglalták, mint potenciális vevők, részben az állami MVM, részben pedig a MET. 2018-ban a román parlament úgy döntött, hogy nem fizeti meg a kitermelt földgázért a piaci árat, csak annak nagyából kétharmadát. Erre válaszul az Exxon Mobile leállította a projektet. A projekt újra indulásához arra volt szükség, hogy 2020 decemberében megbukjon a szocialista kormány, az új kabinet 2021 novemberében bejelentette, hogy 1,06 milliárd dollárért belép az Exxon helyére. Végül idén júniusban született meg a döntés, hogy tényleg megkezdik a Neptun Deep mezőn a kitermelést. 2027-ben jöhet a felszínre kereskedelmi mennyiségben gáz, ezzel 2030-as évekre Románia lesz az EU legnagyobb gáztermelője. A projekt megvalósulása az EU finanszírozásával is történik, ami civil szervezetek kritikáját váltotta ki a klímaváltozás és a megújuló energiák előtérbe helyezésének szempontjából.
Azerbajdzsán és Magyarország között egy új megállapodás született, ami 50 millió köbméter gáz bértárolását teszi lehetővé Magyarországon. Ráadásul ebben az évben már 100 millió köbméter földgáz érkezik a dél-kaukázusi országból, és ezt a mennyiséget a jövőben akár egymilliárd köbméterre is növelhetik, ami nagyságrendileg az orosz import negyedét is kiválthatná. A világ negyedik legnagyobb ismert földgázkészletével rendelkező Türkmenisztán egyelőre nem kereskedik Európával. A helyzet hamarosan változhat, miután komplex energetikai együttműködésről folynak tárgyalások, amelynek kulcsfontosságú eleme, hogy a jövőben Magyarország legyen a türkmén gázexport egyik célállomása. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását követően Magyarország lehet az egyik első nyugati ország, amely hozzáférhet a türkmén gázmezőkhöz.
Törökország már ma is kulcsfontosságú tranzitállam a földgáz terén, és ez a szerepe csak tovább fog erősödni az azeri és türkmén gázforrások bevonásával. Most azonban exportőrként is megjelenik a magyar piacon, hiszen az MVM megállapodott a BOTAS török földgáz nagykereskedőjével és szállítórendszer üzemeltetőjével 275 millió köbméter földgázt vásárlásáról.
Emellett zajlanak tárgyalások arról is, hogy 2027-től Magyarország cseppfolyósított formában is vásárolhasson katari földgázt. Katar hiába a világ egyik legnagyobb LNG exportőre, a következő három évre a teljes kapacitása le van kötve, ami rávilágít arra, hogy miért is érdemesebb hosszútávú szerződésekkel biztosítanunk az ellátásunkat.
Napenergia
Energiaforrás bevonásnál nálunk is új lehetőség alkalmazása merült fel. A fotovoltaikus erőműtelepítések nem csökkenthetik a termőterületek számát. Az Aarhus Egyetem kutatói új megközelítést javasoltak, miszerint az úgynevezett agrifotovoltaikus rendszerek megfelelők lehetnek a mezőgazdasági területeken való alkalmazásra. Nem minden kultúrnövény ugyanolyan alkalmas erre a termesztésre, valamint a terméshozamok is eltérően alakulhatnak a panelek alatt és között. A módszer bizonyítottan előnyösen befolyásolja az őszi búza, a burgonya és a zeller termesztését. Az eredményeik alapján a függőleges és napkövetős rendszerek egyenletesebb besugárzást tesznek lehetővé a talajon, valamint a napon belüli termelési mintázatok is figyelembe véve a függőlegesen elhelyezett kétoldalas napelemekből álló rendszerek árral súlyozott villamosenergia-hozama bizonyos európai országokban magasabb. Ennek az a magyarázata, hogy a napenergia-termelés napon belül a legnagyobb besugárzású órákban a legjelentősebb, ami a napon belüli villamosenergia-piaci árakat alacsony, akár negatív szintekre nyomja le. A függőlegesen elhelyezett kétoldalas napelemek közvetlenül napkelte után és napnyugat előtt, valamint télen kis beesési szögnél termelnek, ezzel csúcsidőszaki termelést tesznek lehetővé.
Egyelőre még ritkán fordulnak elő és rövid ideig tartanak, azonban a nyár folyamán már a magyar árampiacon is megjelentek a negatív kínálati áras időszakok, ami azt jelenti, hogy a termelők fizetnek azért, hogy átvegyék tőlük a fölösleges villamos energiát. Erre akkor kerül általában sor, ha erőmű(vek) termelésének csökkentése műszaki vagy egyéb okokból nem lehetséges, vagy többe kerülne annál, mint amit fizetnie kell átvevőnek. Az európai egyre gyakoribb negatív áras időszakok a gyorsan terjedő napenergia-termelés „kannibalizációs hatására” vezethetők vissza. Például a hazai naperőművek többségét nem érinti a negatív tőzsdei ár, ugyanis korábbi kedvezményeik alapján az aktuális tőzsdei ártól független, garantált, fix tarifán értékesítheti termelését, emiatt nincs érdekükben a termelés leszabályozása. A magyar áramtőzsde (HUPX) napon belüli piacán az árak nulla alá csökkenése az alacsony fogyasztású, ellenben napos hétvégéken tapasztalható, amikor a naperőművek termelése a csúcsra emelkedik, ezzel nagy mennyiségű villamos energia ömlik a piacra. A napenergiatermelés leszabályozásának elmaradásával végső soron a kiegyenlítő kapacitások költsége növelik meg.
A nyáron nagy mennyiséggel rendelkezésre álló napenergiával szemben ősszel és télen „minden idők legmagasabb” olajkereslete nagy hiányt fog eredményezni a Goldman Sachs előrejelzése szerint, ami emelni fogja az árakat. Bár az Egyesült Államok olajtermelése jelentősen nőtt az elmúlt évben, a bank szerint ez a növekedés lassulni fog. A globális olajkereslet várhatóan India és Kína kereslete fogja meghatározni.
A fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet jól jelzi, hogy az indiai G20 ülés nem született konszenzust a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről. Mivel a megújuló energiaforrások és a pénzügyi támogatás kérdései vitatottak maradtak, a döntés nélküli tanácskozás során az elnökség közlemény helyett csak összefoglalót adott ki. Noha a tisztviselők részben egyetértettek, a fosszilis üzemanyagok használatának visszaszorítása és a kibocsátáscsökkentés módja továbbra is vitát váltott ki. Szaúd-Arábia, Oroszország, Kína és Dél-Afrika ellenzik a megújuló energiaforrások terjedésének gyorsítását.
Biodiverzitás
A Bizottság Természet Helyreállítási törvényjavaslata azt célozza meg, hogy 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át helyreállítsa és visszaállítsa az eredeti állapotára és 2050-ig minden sérült vagy megváltozott ökoszisztémára kiterjedjen. Először 2022 júniusában az Európai Bizottság terjesztette elő az Európai Zöld Megállapodás és 2030-as Biodiverzitási Stratégia részeként. A javaslat az első jelentős uniós biodiverzitás-törvény az 1992-es élőhelyvédelmi irányelv óta, amely követi az Európai Bizottság által az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájában vállalt kötelezettségeket, amelyek a jó minőségű és ellenálló ökoszisztémák helyreállítására szólítanak fel a teljes közösségben.
A rendelettervet 336 igen, 300 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett fogadták el az Európai Parlamentben. A tervezet leghangosabb kritikusa az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformisták, az Identitás és Demokrácia csoport, illetve a liberális Renew csoport volt. Szerintük eleve lehetetlen 70 év változását 25 év alatt visszaforgatni, de érvelésük középpontjába nem ezt, hanem a mezőgazdasági és halászati ágazat ellehetetlenülését állították, illetve azzal álltak elő, hogy veszélybe kerülhet Európa élelmezésbiztonsága és újra magas élelmiszer-inflációval kell számolni, ha csökken a termelésbe és a halászatba bevonható területek nagysága. Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője is hasonló álláspontot képviselt. Az európai élelmiszer-termelést akár 30 százalékkal is csökkentheti a rendelet betartása. A fideszes képviselő szerint az is hiba, hogy az unió nem hozott létre pénzügyi alapot a gazdák kárpótlására. Tóth úgy számolt, csak Magyarországon 50 milliárd forintba kerülne a rendelet végrehajtása.
Vízgazdálkodás
Napjainkban két meghatározó tényező van, amely a hazai vízgazdálkodás jövőjét befolyásolja. Az egyik a klímaváltozás, amelynek következménye, hogy a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált, a másik a folyók szabályozása. A szűkebb hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Ráadásul a kis vízszint erodálja a folyó medrét, amely ezáltal süllyed. Ennek megakadályozására dolgoztak ki vízügyi szakemberek terveket, melyek segíthetik a jövőbeli vízgazdálkodást, ezzel megakadályozható Magyarország elsivatagosodása. Az országos vízügyi főigazgató szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben több – aprónak tűnő – jogszabályi változás is sokat segíthet. Láng István az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója jogszabályi változtatást sürget több esetben is, például a mederiszap kihelyezésének szabályozása területén. Szerinte hiba automatikusan hulladéknak tekinteni a mederiszapot. Szerinte a halastavak tele vannak szerves anyaggal. Magyarországon azonban olyan túlszabályozás van érvényben, amelyek ártanak a mezőgazdaságnak és a vízügynek is.
Műanyagok
A műanyagszennyezés csökkentése érdekében az Európai Unió és Magyarország is új szabályozást léptetett életbe. Itthon 2021. július elsejétől nem kerülhetnek könnyen és egyszerűen helyettesíthető műanyagtermékek a forgalomba, mint pl. műanyagszívószál, műanyag evőeszközök vagy éppen ételtárolók. Bár itthon az egyszerhasználatos műanyag poharak kivételt képeznek a tiltás alól, nem igaz ez az Unió teljes területére. Ez utóbbi termékről készült egy új kutatás, mely szerint a helyettesítő papírpoharakhoz számos környezeti aggály kapcsolódik. A Göteborgi Egyetem vizsgálata szerint ezek a termékek is mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak, amik károsítják az élő (emberi) szervezetet is. A pohár alapanyagát képező papír egyáltalán nem zsír- és vízálló, ezért az élelmiszer-csomagolóanyagokban használt papírt felületi bevonattal kezelik. A bevonat egyfajta „műanyag fólia”, amit általában polilaktidból, PLA-ból készítenek. Ez a vékony műanyag megvédi a papírt a belehelyezett folyadék feloldó hatásától. A PLA előnye az, hogy úgynevezett bioműanyagként megújuló erőforrásokból állítják elő (a PLA-t általában kukoricából, maniókából és cukornádból), nem pedig kőolajból. A PLA-t gyakran biológiailag lebomlónak tekintik, ami azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között gyorsabban lebomlik, mint az olajalapú műanyagok, de a kutatók tanulmánya szerint továbbra is mérgező lehet.
Akkumulátoripar
2023 nyarán nem csillapodtak az indulatok, ami az akkumulátor-gyártást illeti. Az akkumulátor-gyártás – mint nemzetgazdasági stratégia – mellett és ellen számos szakmai érv felsorakoztatható, még a zöld NGO-k sem egységesek abban a kérdésben, hogy támogatják-e a beruházásokat vagy sem. A szakmai vitának tehát helye van, ahol az érzelmekre ható hatásvadász kijelentéseknek nem kellene teret engedni. Az utóbbi idők megnyilatkozásai mégis arra engednek következtetni, hogy számos szakértőnél a szakmai érvek helyét átvették a hatásvadász kijelentések: például az, hogy az akkumulátorgyártással Magyarország Európa használt akkumulátor-lerakatává válik. Nézzük, miért alaptalan ez az állítás!
- A most hatályos szabályozás szerint az elektromos autók akkumulátorát abban a tagállamban kell visszagyűjteni, ahol a végfelhasználónak (vevőnek) átadásra került, vagyis ahol a gépjármű első forgalomba helyezése megvalósult.
- Az EU intézményei előtt lévő új szabályozás célja annak a biztosítása, hogy a gyártók fedezzék az akkumulátorok szétszerelésének, biztonságos tárolásának, logisztikájának és újrahasznosításának költségeit, és elősegítsék a használt akkumulátorok magasabb begyűjtési arányát.
- A gyártók felé továbbra sem lesz elvárás, hogy saját maguk gyűjtsék vissza az akkumulátorokat, illetve maguk hasznosítsák. A kötelezettségük arra terjed ki, hogy egyénileg vagy közösen megszervezzék a teljesítést és állják a költségeket.
- A begyűjtött elemek kezelése és az újrafeldolgozása tekintetében nem írja elő, hogy annak a gyártó tagállamban kell megvalósulnia, az elvégezhető a forgalmazás szerinti tagállamban vagy más tagállamban, de még az Unión területén kívül is.
(Részlet Litkei Máté és Zay Balázs „Valóban Magyarország lesz Európa akkumulátor lerakata? Mi is az a kiterjesztett gyártói felelősség?” című elemzéséből)
Közvélemény-kutatás
A július 20-án közzétett új Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége (93%) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás súlyos globális problémát jelent. A megkérdezettek több, mint fele (58%) gondolja úgy, hogy – a hirtelen energiaár-emelkedések és az ukrajnai orosz invázió nyomán felmerült gázellátási aggályok fényében – fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra való átállást. Vagyis az európaiak többsége a zöld gazdaságra való átállás eredményeibe beleértik az ellátásbiztonságot és a megfizethető árakat is. Gazdasági szempontból az európaiak 73%-a egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások mértékét. Háromnegyedük (75%) egyetért azzal is, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés innovációt eredményez. A felmérés további érdekessége, hogy 7 tagállamban, köztük Magyarországon a megkérdezettek több, mint fele érzi úgy, hogy személyesen ki van téve környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és veszélyeknek.
Energiahatékonyság
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat, amely a Fit for 55! nevű intézkedéscsomag része. Az intézkedés csomag a mitigáció mellett az alkalmazkodásra is hangsúlyt helyez, ami egybevág az európai állampolgárok fenti elvárásával. Az elfogadott változtatásokkal az uniós szintű végső energiafogyasztás 2030-ra várhatóan 11,7 százalékkal csökken a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest. Az elérendő új kötelező cél: 763 millió tonna olajegyenérték végső energiafelhasználás tekintetében, valamint a nem kötelező jellegű primer energiafelhasználásra 993 millió tonna olajegyenértéket határoztak meg. (A végső energiafogyasztás a végfelhasználók által elfogyasztott energiát jelenti, míg a primer energiafogyasztás az energiatermelés és az energiaellátás során felhasznált energiát is magában foglalja.) Az Európai Bizottság feladata lesz kiszámítani, hogy a tagállamok nemzeti hozzájárulásai e célok eléréséhez elegendőek-e. 2024 és 2030 között az éves energiamegtakarítási célok fokozatosan nőnek, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy 3030 végére 1,9 százaléknyi megtakarítást érjenek el. A közszféra épületállományát is a megújulás fogja jellemezni, az új szabályok értelmében a szektort az egész időszak alatt évi 1,9 százalékos energiafogyasztás csökkentés fogja jellemezni, ezenfelül a tagállamoknak minden évben fel kell újítaniuk a közintézmények teljes alapterületének legalább 3 százalékát.
Alternatív üzemanyag-töltők
Az EU új jogszabályt fogadott el az elektromos és alternatív üzemanyagok töltőberendezéseinek növeléséről, hogy csökkenjen a közlekedési ágazat karbonlábnyoma. A rendelet szerint több elektromos és alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás jön létre Európa-szerte. Az új jogszabály számos konkrét kiépítési célt határoz meg, például gyorstöltő pontokat, elektromos és hidrogéntöltő állomásokat, valamint part menti villamos energiát biztosító kikötőket. A repülőtereknek is lehetőséget kell biztosítaniuk az elektromos járművek töltésére. A rendelet előírja, hogy könnyen fizethessenek az elektromos töltőpontokon, és az üzemeltetőknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az állomások elérhetőségéről és árairól. Az új szabályok szeptemberben jelenhetnek meg EU Hivatalos Lapjában, és hat hónappal a hatálybalépés után válnak alkalmazandóvá.
Németország – emissziós politika
A 2021-ben elfogadott német klímatörvény 2030-ig 65%-kal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Robert Habeck (zöldpárti) gazdasági és klímaügyi miniszter, beterjesztette a klímatörvény módosítását, melynek pikantériáját az adja, hogy a célok teljesíthetetlenségével indokolta a jelenlegi ágazatspecifikus klímacélok eltörlését. A 65%-os cél értelmében a német emissziót legfeljebb évi 438 millió tonnára kell csökkenteni 2030-ig, de a jelenlegi helyzet alapján a kibocsátás várhatóan 200 millió tonnával meghaladja majd ezt a szintet, vagyis Németország várhatóan 65% helyett legfeljebb 50% kibocsátáscsökkentést tud elérni. Az elmúlt két évben a német szállítási szektor emissziója emelkedett, és bár a 2022-es 150 millió tonna a koronavírus-járvány előtti (2019-es) 164 millió tonnánál alacsonyabb, így is közel a kétszerese a 2030-as 85 millió tonnás célnak, vagyis érthető, hogy a szakértők különösen valószínűtlennek értékelték a cél elérését. A kormány a nehézgépjárművekre vonatkozó adó emelésével igyekszik elektromos és hidrogénmeghajtás felé terelni a szállítási szektor szereplőit. A jövőben a teherautóknak és kamionoknak az autópályadíjon felül 200 eurós szén-dioxid-adót kell fizetniük minden kibocsátott tonna szén-dioxid után. Volker Wissing közlekedési miniszter egy év eleji tv-interjúban fakadt ki ezzel kapcsolatban, miszerint nehéz meggyőzni az embereket, hogy „a klímavédelem érdekében térjenek át az elektromobilitásra, miközben a villanyautó által használt áramot jelentős részben széntüzelésű erőművekben állítják elő.”
Decoupling
Az EU márciusban előterjesztette a kritikus nyersanyagokról szóló törvényjavaslatát, amely az energetikai és ökológiai átmenet előmozdítását célozza. A javaslat alapján az EU célul tűzi ki, hogy 2030-ig több tucat nyersanyag 10%-a kitermelésből, 40%-a finomításból és 15%-a újrahasznosításból származzon. Valamint, hogy az EU ne függjön egyetlen nem uniós országtól sem több, mint 65%-ban egy nyersanyag esetében. Az EU-s célkitűzések egyes, ismert lelőhelyekkel rendelkező országot részesített előnyben, egyben az európai geológiai potenciál feltáratlanságára is rámutat. Francia szakértők szerint új bányák nyitása esetén is nehéz lesz 2030-ra elérni az uniós célkitűzéseket a kritikus nyersanyagok kitermelésében. Az EU számára fontos lenne az új bányászati projektek felgyorsítása, mivel az értéklánc átalakításához és újrahasznosításához nem lesz elegendő erőforrás a kereslet kielégítésére. A stratégia az EU Kínával való kapcsolatát alakítja át jelentősen, miközben az Egyesült Államok is igyekszik függetlenedni az emelkedő szuperhatalomtól.
A megújuló energiaátmenet fémszükségletét és berendezéseit közvetlenül és közvetve biztosító Kína engedélyezési eljárást vezetett be augusztus 1-jétől a gallium és germánium exportjára. Ennek előzménye, hogy a Biden-kormány 2022. október elején, drasztikus korlátozásokat vezettek be a kínai technológiai szektorral szemben:
- Megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy többek között AI-fejlesztéshez szükséges csúcstechnológiájú chipeket exportáljanak, illetve e chipek előállításához szükséges alkatrészeket adjanak el.
- Megkönnyítette, hogy kínai vállalatokat teljesen kizárjanak az amerikai exportpiacról. Erre eddig is volt lehetőség, de most lassabb jóváhagyási procedúra nélkül is meg lehet tenni.
- Megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok külön engedély nélkül segítsék chipgyártással foglalkozó kínai üzemek munkáját.
Amerika lényegében háborút indított az ellen, hogy Kína fejleszteni tudja high-tech gazdaságát. Az amerikai kormányzat eredetileg több szövetségesével – Japánnal, Dél-Koreával, Hollandiával, az Egyesült Királysággal és Izraellel – együtt kívánta meghozni az intézkedéseket, de nem talált partnert. A fenti kezdeményezés kudarca ellenére az EU-ban volt fogadókészség arra, hogy elkezdje felülvizsgálni a korábbi Kína barát politikáját, és arra jutott, hogy megnehezíti a kínai tőke beáramlását és a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok és nyersanyagok tekintetében is diverzifikációra törekszik a főleg kínai kisebb részben amerikai cégek által uralt világpiacon.
Hollandia 2023. március 09-én az Egyesült Államok nyomására exportellenőrzést vezet be a világ egyik legmodernebb chipgyártó berendezéseinek alkatrészeire. Bár hangsúlyozta, hogy a tiltás nem Kína ellen irányul, valójában teljesen egyértelmű volt a célja. 2023. június 09-én az Egyesült Államok betiltotta a kínai székhelyű Ninestar Corporation nyomtatógyártó cég és nyolc leányvállalatának, valamint a Xinjiang Zhongtai Chemical termékeinek importját az emberi jogok állítólagos kínai megsértése miatt. 2023. június 26-28-án G7 csúcs zárónyilatkozatában a vezetők azt vállalták, hogy a gazdasági biztonságot a „partnerségek diverzifikálásával és elmélyítésével, valamint a kockázatok megszüntetésével, nem pedig a függetlenítéssel érik el”. Pár órával később Kína megtiltotta valamennyi kritikus infrastruktúrában szerepet játszó vállalatának, hogy bármilyen terméket vásároljon az amerikai Micron Technology chipgyártó vállalattól. Az Egyesült Államok és az Európai Unió most azon dolgoznak, hogy csökkentsék a Kínától való függőségüket, de ennek megvalósítása kihívásokkal teli lehet.
USA – lakossági energiahatékonysági programok
Az amerikai kormány a klímavédelem jegyében jelentős szigorítást tervez a lakossági gázkazánok és villanybojlerek felhasználásában. Az energiaügyi minisztérium javaslata szerint 2029-től kötelező lenne a legszélesebb körben elterjedt villanybojlerek esetében a hőszivattyú, míg a gázkazánoknál a kondenzációs technológiát alkalmazni. Az amerikai kormányzat szerint az intézkedés évente 11,4 milliárd dollár megtakarítást eredményez a fogyasztóknak az alacsonyabb költségek révén, és 30 év alatt 501 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzi meg. A tervezetben meglebegtetett számok némileg félrevezetők, hiszen villanybojler általában olyan esetben kerül beépítésre, ha az ingatlan fűtését biztosító hőszivattyú vagy gázkazán a melegvizet nem tudja biztosítani. Ilyen körülmények között pedig kérdéses, hogy a melegvíz hőszivattyús előállítása meg tud-e nem fűtött helység levegőjének felhasználásával valósulni.
ESG
Az S&P Global 2021 óta egytől-ötig terjedő skálán tette közzé a vállalatok kockázati kitettségét a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak megfelelően. Ez az ESG szempontrendszer a befektetőket terelné a fenntartható vállalkozások irányába. A hitelminősítő azonban a vizsgálati hónapban múlt héten azt a döntést hozta, hogy a számokat tartalmazó minősítéseket elhagyja, és mostantól kizárólag szöveges értékelést fog tartalmazni a vállalatok ESG-ügyeinek elemzése. Az S&P elmondta, hogy az ESG hitelmutatói nem fenntarthatósági minősítések, illetve nem szolgálnak egy vállalat önálló értékeléseként. A bejelentés szoros összefüggésben van azzal a tendenciával, hogy az ESG kifejezés politikai szempontból megosztóvá vált, különösen az Egyesült Államokban. A republikánus politikusok támadást az ESG ellen, mert azon keresztül a progresszív-woke érdekcsoportok érvényesítik akaratukat a vállalati-pénzügyi világon. A klímavédelemből egyre inkább erőltetett woke zöldpolitika, a diszkrimináció elleni küzdelemből pedig LMBTQ és BLM támogatás lett.
A texasi főügyész, Ken Paxton 2022 augusztusában csatlakozott az S&P Global Inc. ellen a fogyasztóvédelmi törvények esetleges megsértése miatt indított, több államban folyó vizsgálathoz. „Túl sok fogyasztót és befektetőt csorbított meg az ESG mozgalom radikális társadalmi változások iránti rögeszméjével és a törvények figyelmen kívül hagyásával” – mondta Paxton főügyész a vizsgálattal kapcsolatban. A vizsgálat szerint az S&P közzétett ESG-hitelmutatói, az ESG-pontszámai átpolitizáltak, elmossák a különbséget a szubjektív vélemények és az objektív tények között. Ezeket a pontszámokat törölték most el. A döntés egyfajta figyelmeztetésnek is felfogható, ami óva int attól, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk a környezeti, társadalmi és irányítási szempontú jelentéseknek.
Az ESG lobbi hatására az európai bankszabályozás is erős hangsúlyt fektet a negatív ösztönzésre, vagyis arra, hogy a nem fenntartható tevékenységek finanszírozása drágább legyen. Fenntarthatósági szempontból három kulcsfontosságú szektor, az energia, ingatlan és közlekedés, kiemelt jelentőséggel bír minden banknál. Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a bank álláspontja az, hogy a fenntarthatósági szempontok nem változtatják meg a hitelezési folyamatot, hanem kiegészítik azt. A korábbi kockázatkezelési, üzleti és stratégiai szempontok továbbra is érvényben maradnak. A céljuk az, hogy növeljék a zöldhitel-portfóliójuk méretét. Az MNB is hasonlóan közelíti meg a zöld átmenetet, és ennek jegyében hozta létre zöld ajánlását és a tőkekövetelmény-kedvezmény programot, hogy ösztönözze a zöld irányú beruházásokat.
Egy Övezet Egy Út
Míg az Európai Uniót és az Egyesült Államokat övezi a legnagyobb figyelem, addig a legnagyobb megújuló energiába beruházó Kína az idei év első felében az „Egy Övezet Egy Út” (BRI) program keretében 8,61 milliárd dollár értékben fektetett be a részes országok energetikai szektoraiba. Ebből az összegből 56% fordítódott megújuló energia projektekre. A BRI kezdeményezés egy globalizációra építő projekt, és mint ilyen, kiváltotta a környezetvédelmi szervezetek ellenérzését. A Természetvédelmi Világalap és az HSBC közös jelentése szerint a BRI jelentős kockázatokat rejt magában a fenntartható fejlődésre nézve. 2018-ban a BRI-hez kapcsolódó energetikai befektetések 93%-a fosszilis tüzelőanyagokra (főleg szénerőművek építésére) irányult, noha 2017-ben Hszi Csin-ping kínai vezető kijelentette, hogy a BRI-nek „a zöld fejlődés új vízióját kell követnie, valamint egy zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos és fenntartható életmódot és munkamódszert kell követnie a 2030-ig tartó Fenntartható Fejlődési Agenda céljainak megfelelően”. Hangsúlyos elemként jelenik meg a dokumentumokban, hogy Kína megosztja másokkal a zöld fejlődésben elért eredményeit. Kontextusba helyezve ez nem értelmezhető másképp, mint, hogy a Kína piacvezető szerepet tűzött ki a zöld megoldások terén, legyen szó megújuló energiatermelésről, embóliásról, energiatárolásról, vagy más egyéb zöld technológiáról. 2021 szeptemberében Hszi Csin-ping bejelentette, hogy nem finanszíroz többé tengerentúli széntüzelésű erőműveket, helyüket a fenntartható energiatermelés veszi át. A megújuló energiatermelés mellett a kínai akkumulátorgyártási és emobilitási expanzió is egyre erősebb.