Ifjúságpolitika

Alapítványunk elkötelezett az ifjak és a fiatal felnőttek értékválasztásainak megismerése, sőt alakítása iránt. Ebbéli tevékenységünk során több kutatást is indítottunk. Bízunk benne, hogy az általunk közzétett adatok iránytűként szolgálhatnak a polgári és nemzeti értékeket óvni és terjeszteni vágyó civil szervezetek számára. Ebben a munkában segítünk azzal, hogy hónapról hónapra közzétesszük a magyar és nemzetközi ifjúságpolitika fontos eseményeit, történéseit. Meggyőződésünk szerint ez is közelebb hoz minket egymáshoz és a fiatalokhoz.

 

2023. augusztus

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint csúcsot döntött a friss diplomások foglalkoztatási rátája az Európai Unióban, ugyanis 2022-ben a 20-34 évesek 82 százalékának volt bejelentett állása. 2018-ban ez az arány 81 százalékon állt. 2014 és 2022 között 7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatási ráta ebben a csoportban, ami folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amelyet csak a COVID-19 világjárvány szakított meg. A frissen végzett férfiak foglalkoztatási rátája ez idő alatt folyamatosan magasabb, mint a frissen végzett nőké. Tavaly azonban a különbség 2 százalékpontra csökkent, ami a 2014-től 2022-ig tartó nyolcéves időszak legkisebb eltérését jelentette. Eközben a 2014 és 2022 közötti legnagyobb eltérést 2019-ben regisztrálták (4 százalékpont).

A friss diplomások foglalkoztatási aránya Luxemburgban és Hollandiában (mindkettő 93%), Németországban (92%) és Máltán (91%) volt a legmagasabb 2022-ben. Eközben a legalacsonyabb arányt Olaszországban (65%), Görögországban (66%) és Romániában (70%) mérték. Magyarország 89 százalékot ért el ebben a mutatóban, ami nagyon jó eredménynek számít.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közösségi oldalán számolt be az eredményről. Véleménye szerint Magyarország az Európa Unió élcsapatába jutott, hiszen a friss diplomások foglalkoztatottsága 15 százalékkal, 89 százalékra nőtt 2010 óta. Kiemelte, a foglalkoztatottak száma soha nem volt még ilyen magas, a legfrissebb adatok alapján közel 4,8 millióan dolgoznak hazánkban. Értékelése alapján a magyar diplomának értéke van a munkaerőpiacon. Ezek fontos eredmények, a kormány továbbra is elkötelezett a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom elérése mellett – zárta bejegyzését a politikus.

 

Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár interjút adott a Népszavának, amelyben elmondta, hogy az új pedagóguséletpálya-törvény kijelöli a legfontosabb kereteket: jelentős béremelést, heti 24 óra tanítást, 10 hét szabadságot, teljesítményalapú bérezést biztosít a tanároknak. Mint fogalmazott, a törvényt követi a részletesebb végrehajtási rendelet, amelyről még nem zárultak le az egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel. Mint kifejtette, az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, azt a munkáltató döntheti el különböző szempontok szerint. A hiányszakokat oktató tanárok alkupozícióban vannak, és magasabb bért is kaphatnak.

Maruzsa Zoltán szerint megalapozatlan a szakszervezetek állítása, miszerint 16 ezer tanár hiánya veszélyezteti az őszi iskolakezdést. Hozzátette, 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, valamint az egy tanárra jutó diákok száma az uniós átlagnál is kedvezőbb hazánkban. Az államtitkár szerint a költségvetésben megvan a fedezete a 10 százaléknál magasabb pedagógusbér-emelésnek. Mint fogalmazott, a kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz – mondta el a szakállamtitkár, aki hozzátette, az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. Szerinte a legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad.

 

Már országokban is egyre nagyobb gondot okoz a tanárhiány. Ausztriában a kormányon lévő Osztrák Néppárt (ÖVP) javaslata szerint a szolgálatban álló katonákkal kéne pótolni a hiányzó tanárokat. Karl Nehammer kancellár konzervatív pártja célzott toborzást indítana, vagyis tehetségük szerint irányítaná az átképzésre hajlandó katonákat az iskolákba. Ez azt jelenti, hogy akik például kiemelkedő zenei vagy sport tehetséggel bírnak, rájuk bíznák az ehhez kapcsolódó tantárgyak oktatását.

A kormány emellett azt is indítványozta, hogy a következő tanévben – a magyarországihoz hasonlóan – a honvédelem nagyobb súlyt kapjon az oktatásban. Klaudia Tanner védelmi miniszter kijelentette, hogy az ezt tartalmazó új tanterv szeptembertől életbe lép. A javaslat ellen ellenzéki pártok és helyi szervezetek tiltakoznak, ugyanis szerintük az az oktatásügy militarizálásához vezethet. Az osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnöke, Andreas Babler például közölte, a kormány katonákként „postásokat” küld az iskolákba, valamint tönkreteszi az országot. Az országos diákszövetség (ÖH) elnöke Nina Mathies véleménye szerint inkább a klímaválságról vagy például a diszkrimináció elleni harcról kellene beszélni. Mint mondta, a tanárhiány megoldása pedig a munkakörülmények javítása és a fizetések emelése lenne.

 

A nemzetközi felsőoktatási mobilitási programokért felelős Tempus Közalapítvány közleménye szerint folyamatos az Erasmus+ egyetemi és oktatói mobilitási programokhoz szükséges források biztosítása. A Tempus Közalapítvány Kuratóriuma a beérkezett igények alapján a 2023. augusztus 9-i és 24-i kuratóriumi ülésein 17 egyetem 1,820 milliárd forint értékű pénzügyi támogatásáról döntött. Ezzel a 2023. őszi mobilitásokra minden szükséges forrás biztosított, és a jövő év tavaszára vonatkozó egyetemi pályázatok az ősz folyamán kiírásra kerülhetnek. Az érintett felsőoktatási intézmények számára a döntést követően megkezdődött a támogatói szerződések előkészítése, így az egyetemek részére a források már szeptember elején rendelkezésre fognak állni. A meglévő mobilitási keretek, valamint pénzügyi erőforrások lehetővé teszik, hogy a mobilitásra vonatkozó egyetemi igények kielégítése jövő év június 30-ig biztosított legyen. A közlemény szerint a Tempus Közalapítvány küldetése az egyetemisták, oktatók és munkatársak érdekében az Erasmus+ programban való részvétel biztosítása, ennek érdekében döntött többek között a modellváltó egyetemek mobilitási programjainak feltételes támogatásáról, melynek megerősítésének az Európai Bizottság részéről 2023. november 23-ig kell megtörténnie.

 

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a fiatalok világnapja alkalmából osztotta meg gondolatait Facebook oldalán. Bejegyzésében kiemelte, magyar és nemzetközi felmérések szerint a fiataloknak manapság a biztonság és a kiszámítható jövőkép a két legfontosabb érték. A fiatalok célja, hogy olyan országban éljenek, amelyben biztosítottak a feltételek a tanuláshoz, a munkavállaláshoz, az önálló életkezdéshez, a családalapításhoz, és ahol adottak a lehetőségek képességeik és tehetségük kibontakoztatásához. Felhívta a figyelmet, hogy a 2010-es családbarát fordulat óta a magyar családtámogatási rendszerbe több mint 30 intézkedést vezettek be, amelyek jelentős részét kifejezetten a fiatalok számára hozta létre a kormány. Alapvető cél, hogy a házaspárok minél fiatalabb életkorban vállaljanak gyermeket, mert így nagyobb az esélye a testvér megszületésének.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiatalok a szakma kitanulása után, vagy felsőfokú tanulmányaik befejeztével, esetleg már az alatt is a saját lábukra állhassanak. Ezt segíti 2022-től, hogy több mint 300 ezer, dolgozó, 25 év alatti fiatal veheti igénybe a személyijövedelemadó-mentességet, így az átlagbér erejéig bruttó bérük egyben a nettó bérük is. Hozzátette, hogy idén bővültek a családtámogatások is: 30 éves korukig szja-mentesség illeti meg a gyermeket vállaló nőket, valamint a teljes fennálló diákhitel-tartozásuk visszafizetése alól is mentesülnek azok a 30 év alatti édesanyák, akik felsőoktatási tanulmányaik alatt vagy azok befejezését követően két éven belül családot alapítanak. A politikus kitért arra is, hogy a babaváró támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény 2023 végéig a jelenlegi feltételekkel igényelhető, 2024. január 1-jétől azonban a babaváró támogatást emelt összegben, 11 millió forintig kérhetik azok a házaspárok, ahol a feleség 30 év alatti.

Hornunk Ágnes bejegyzésében megemlítette, hogy a jövőben is megmarad a diplomás gyed, az első házasok adókedvezménye, a családi adókedvezmény, a KRESZ-vizsga- és a nyelvvizsga-támogatás. Megjegyezte, hogy az ingyenes KRESZ-vizsga lehetőségével eddig már 166 ezren jutottak hozzá a jogosítványhoz, a nyelvvizsga-támogatásnak köszönhetően pedig már 165 ezer fiatal tette le első nyelvvizsgáját.

„Hisszük, hogy hazánk jövőjét a fiatalok írják, ezért célunk, hogy minden eszközzel támogassuk azokat, akik családban képzelik el a jövőjüket” – fogalmazott a családokért felelős államtitkár.

Az ENSZ közgyűlése 1999 decemberében hagyta jóvá a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának javaslatát, hogy augusztus 12. legyen nemzetközi ifjúsági nap. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok társadalomban betöltött szerepére, jogaikra, kötelességeikre és a mindennapi problémáikra.

 

Nagy-Vargha Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár a lehető legtöbb, kiemelkedően tehetséges fiatal megtalálásának fontosságáról beszélt augusztus 28-án Szolnokon, a Czeizel Endre-emlékkonferencia – Középpontban a tehetség elnevezésű rendezvényen. Az eseményen jelen volt Czeizel Benjamin, Czeizel Endre unokája, Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Jász-Nagykun-Szolnok Tehetségsegítő Tanács elnöke, Szalay Ferenc (Fidesz–KDNP), Szolnok polgármestere és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke is. A konferenciát a Magyar Tehetséggondozó Társaság, a Jász-Nagykun-Szolnok Tehetségsegítő Tanács, a Szolnoki Tankerületi Központ és a szolnoki Szegő Gábor Általános Iskola szervezte.

A tehetséggondozás új irányai Magyarországon című előadásában Nagy-Vargha Zsófia elmondta: a 2008-ban létrehozott Nemzeti Tehetség Program egy évvel ezelőtt került a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (KIM), és az állam egyre több forrást tud biztosítani a program működésére. Jelenleg mintegy 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a tehetségek támogatására, ebből egymilliárd a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra. Beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Tehetség Program számos ösztöndíjlehetőséget kínál a fiataloknak, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjra például már nyolcéves kortól lehet pályázni. Kitért arra, hogy tehetségpontok működnek, és a határon túli magyar tehetségek is pályázhatnak ösztöndíjakra.

Számos szakmai program valósul meg a Nemzeti Tehetség Központban. Példaként említette a Snétberger Zenei Tehetség Központot, ahol olyan, hangszeren játszó gyerekek után kutatnak, akik hátrányos helyzetük miatt a képességeiktől messze elmaradó oktatásban részesülnek. Megemlítette, hogy működtetnek Londonban is egy tehetségközpontot, ahonnan a magyar fiatalok a tudásukat a remények szerint majd „haza tudják csatornázni”.

Nagy-Vargha Zsófia utalt arra, hogy a Nemzeti Tehetség Központ korábban a köznevelési intézményekbe vitt egy teszten alapuló „tehetségazonosító eszközrendszert”. Ezt a Nemzeti Tehetség Program „leporolja”, és szeretnék ősszel száz köznevelési intézménybe ismét bevinni a mérőeszközt, amely megmutatja, hogy miben tehetséges, merre orientálódik egy-egy gyermek. Szeretnének továbbá egy minden társadalmi réteg számára nyitott és átlátható rendszert létrehozni. A Tanítsunk Magyarországért program lényegének nevezte, hogy az ország minden szegletébe, olyan helyre is eljussanak, ahol nehezen fedezik fel a tehetséget. A Nemzeti Tehetség Program hálózata, a minősített tehetséggondozó műhelyek rendszere 43 középfokú oktatási intézményből áll – közölte, hozzátéve: az intézmények megpályázzák a címet, és kapnak plusztámogatást, hogy az ott dolgozó pedagógusok a saját diákjaikkal belátásuk szerint foglalkozzanak; eszközöket vásárolhatnak, pluszjuttatást kaphatnak tehetséggondozásra.

További célnak nevezte, hogy a tehetségek hasznosuljanak is. A Start Ösztöndíjprogramban például a fiatal, vállalkozó affinitással rendelkező tehetségeket támogatják nemcsak anyagilag, hanem képzéssel is. Szeretnék ezt a programot a középiskolákba is bevinni – jelezte a helyettes államtitkár. Kitért arra is, szeretnének olyan „erőforrástérképet” létrehozni, amely segít abban, az adott gyermek és családja is lássa, hogy az adott régióban milyen lehetőségek vannak tehetséggondozásra. Az adatok felvétele már elindult, a tervek szerint ebből lesz egy felhasználóbarát applikáció, weboldal, ahol majd tájékozódni lehet – tette hozzá.

Elmondása szerint az idei év az új tehetséggondozó programokról is szól. Szeretnének ősztől nagyobb hangsúlyt fektetni a természettudományos tárgyakra, lesznek majd pályázható programok. Azt tervezik továbbá, hogy minél több versenylehetőséget biztosítanak Magyarországon a fiataloknak, például megrendezik 2024-ben az ifjú fizikusok világversenyét.

Szólt arról is, hogy a KIM a Nemzeti Tehetség Program részeként tehetséggondozó tanároknak létesített ösztöndíjat. Az érintett pedagógusok havonta nettó 75 ezer forint ösztöndíjra pályázhatnak, ami tíz hónapon át, szeptembertől júniusig jár. A felhívásra középfokú oktatási intézményben legalább három éve dolgozó matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, magyar nyelv és irodalom, történelem vagy ének-zene szakos tanárok jelentkezhetnek. A most kezdődő tanévben több mint 1600-an élhetnek majd a lehetőséggel.

 

Novák Katalin köztársasági elnök okleveleket adott át az előbb már említett Stipendium Peregrinum ösztöndíj nyerteseinek a Sándor-palotában, Budapesten augusztus 15-én. A köztársasági elnök, a program alapítója és fővédnöke elmondta, hogy a 2019-ben indított Stipendium Peregrinum programra az elmúlt négy évben 579 fiatal pályázott, közülük 99-en nyerték el az ösztöndíjat, amelynek köszönhetően a világ legjobb egyetemein tanulhatnak. Az ösztöndíjprogram azt üzeni, hogy a magyaroknak helyük van a legjobbak között, de a magyar fiataloknak segíteni kell, és meg kell adni az esélyt arra, hogy megmutathassák tudásukat, megmérettethessék magukat a legjobbak között – mutatott rá Novák Katalin. A Stipendium Peregrinum ugródeszka a nagyvilágba, belépőjegy a legjobbak közé – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: ez annyit jelent, hogy megnyílt egy ajtó, de a belépőkön múlik, hogy mit kezdenek a lehetőséggel. Az államfő kiemelte: ösztöndíjas bárki lehet, aki tehetséges és szorgalmas, jöhet jobb vagy szerényebb anyagi körülmények közül, kicsi településről, nagy vagy kicsi családból, lehet sportoló, művész, tudós. Az ajtót átlépve ti magatok is ácsolhatjátok az ugródeszkát a saját hazátoknak – fogalmazott, hangsúlyozva: az ösztöndíjasok is segítséget nyújthatnak az újonnan belépők számára. Véleménye alapján szerénynek kell lenni, amikor valóban komoly dolgokról van szó, de önbizalommal telten kell megmutatni, hogy a magyaroknak helyük van a legjobbak között.

A 2023/2024-es tanévet a programnak köszönhetően 26 új ösztöndíjas kezdheti meg, emellett további 44 folytatja tanulmányait 9 ország 31 egyetemén. A köztársasági elnök emlékeztetett: négy éve született az elhatározás, hogy indítsanak olyan programot Magyarországon, amely valóban egyedülálló, és amely a legtehetségesebbeknek nyit kaput a nagyvilágba.

 

Megemelt keretösszeggel folytatódik az Útravaló Ösztöndíjprogram, amelyre az idén több mint 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be a Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára augusztus 21-én Budapesten. A 300 millió forinttal megemelt keretösszegű ösztöndíjprogram alapvetően a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak nyújt támogatást a tanuláshoz. A kormány álláspontja szerint a felzárkózás lényege, hogy a tehetséget, a képességet, az aktivitást támogassuk és ne a passzivitást – mutatott rá a politikus. Az államtitkár közölte, a 2023/2024-es tanévre vonatkozó ösztöndíj-pályázatok benyújtására egy hónap áll rendelkezésre. Kiemelte, hogy az ösztöndíjprogramnak négy célja van, ezért az négy alprogramra tagolódik, és így a gyerekeket, a fiatalokat a továbbtanulásban, a szakmaszerzésben, az érettségi, valamint a diploma megszerzésében segíti.

Jelenleg körülbelül 10 ezer diák vesz részt a programban. A programba való bekerülés feltétele alapvetően rászorultsági alapú, az ösztöndíj összegét viszont a teljesítmény határozza meg. Kategóriák szerint havonta 9 és 20 ezer forint között van az ösztöndíjak összege, kivéve a diplomaszerzést segítő ösztöndíjat, amelynél ez az összeg félévente 250 ezer forint. Fülöp Attila hozzátette, a programban résztvevő tanulók és hallgatók mellett fontos szerep jut még a mentoroknak is, akiknek pályázatát szintén várják.

 

Augusztus 1-én hivatalosan is kezdetét vette Lisszabonban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó. Az elő- és fő találkozókból álló rendezvényt július 26-a és augusztus 6-a között rendezték meg. Július 31-éig az előtalálkozókra került sor a portugál egyházmegyék és nemzetközi lelkiségi mozgalmak szervezésében, a fő program pedig augusztus 1-je és 6-a között várta a résztvevőket. A találkozó célközönsége a 18 és 35 év közötti fiatalok csoportja. A Katolikus Egyház legnagyobb ifjúsági rendezvényére a szervezők tájékoztatása szerint mintegy háromszázezer fiatal érkezett Portugáliába a világ minden tájáról. Több mint ezerháromszáz magyar fiatal vesz részt a világtalálkozón, melyből kétszázan a határainkon túlról mentek Lisszabonba. A nyitónappal kezdetét vette az „ifjúsági fesztivál”, az „öröm városa”, a „kiengesztelődés parkja” és a „hivatások expója” elnevezésű programsorozat is a portugál fővárosban. Ferenc pápa augusztus 2-án érkezett meg Lisszabonba: portugáliai apostoli látogatásának középpontjában a fiatalokkal való találkozás állt. A világtalálkozó legkiemelkedőbb pontját az utolsó napon, augusztus 6-án megtartott szentmise jelentette, amelyet követően a katolikus egyházfő másfél millió fiatallal együtt mondta el az Úrangyala imádságot a Tejo parkban. Kifejezte vágyát a béke iránt és fájdalmát a sokat szenvedő Ukrajna miatt.

Az Ifjúsági Világtalálkozók története 1984 virágvasárnapjáig nyúlik vissza, amikor Szent II. János Pál pápa hívta Rómába a fiatalokat, hogy együtt ünnepeljék a megváltás rendkívüli szentévének lezárását. Később a pápa levelében a világ minden fiatalját találkozóra hívta, majd hivatalosan is kezdeményezte az ifjúsági világnapok megünneplését. Minden találkozónak volt himnusza, amely eleinte a rendező ország nyelvén, később egyre több más nyelven is megszólalt.

Idehaza a fővárosi Fatimai Szűzanya-templomban megtartott misén búcsúztatták el hétfőn azokat a fiatalokat, akik a ceremónia után a világtalálkozóra indultak, az eseményen részt vett és beszédet mondott Rétvári Bence is. Személyes tapasztalatait is igyekezett átadni a most útnak indulóknak, amikor felidézte, hogy húsz éve maga is résztvevője volt az akkori találkozónak. Az államtitkár felhívta rá a figyelmet: a hasonló világtalálkozók résztvevői teljesen más etnikai, kulturális háttérrel rendelkeznek, mégis szorosan összeköti őket az, hogy mindannyian megerősítést, bátorítást kapnak a hitükben. Rétvári Bence szerint a mai világban egyre inkább terjedőben vannak azok a nézetek, amelyek mindent relativizálnak, ugyanakkor felhívta a világtalálkozóra utazók figyelmét, hogy ők valami teljesen mást fognak tapasztalni Lisszabonban. Azt kívánta az útnak induló fiataloknak, hogy a portugáliai esemény legalább akkora megerősítést adjon nekik, mint amekkorát ő kapott húsz évvel ezelőtt. A Lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozón részt vevő fiatalokat Fülöp Ernő kanonok – aki a szentmisét is celebrálta – áldotta meg az indulásuk előtt a soroksári templomban.

 

Európának vissza kell szereznie a béketeremtő és a hídépítő szerepét – szólított fel Ferenc pápa az Ifjúsági Világtalálkozó megnyitójára érkezve, ahol a konfliktusok leküzdésére és a közös munkára buzdította a hívők fiatal generációját az éghajlatváltozás és más, az egész világot érintő problémák fényében. Lisszabon felé tartó repülőútja közben az egyházfő kiemelte: továbbra is arra szeretné buzdítani a fiatalokat, hogy „ne féljenek felkavarni az állóvizet”, utalva ezzel a világtalálkozón mondott első, 2013-as Rio de Janeiró-i beszédére, amelyben saját egyházi reformjairól szólt. A pápa Portugália tengeri történelmét idézve a mások iránti nyitottságra hívta fel a figyelmet a kormánytisztviselőkhöz és a diplomáciai testülethez intézett nyitóbeszédében. Viharok közepette hajózunk a történelem óceánján, és úgy érezzük, hogy bátor békemenetekre van szükségünk – mondta, majd hozzátette: reményei szerint az Ifjúsági Világtalálkozó új lökést jelenthet az öreg kontinens számára az egyetemes nyitottság felé vezető úton.

Oroszország ukrajnai háborújára, a globális felmelegedésre és Európa demográfiai hanyatlására emlékezve arra sürgette a fiatalságot, hogy vegyenek részt az új jövő felépítésében. „Egy olyan Európáról álmodom, amely hatalmas tehetségét a konfliktusok megoldására és a remény lámpásának meggyújtására használják fel. Egy olyan Európáról, amely képes újra rátalálni fiatal szívére, és a teljesség nagyszerűsége felé, a rövid távú igényeken túl tekint. Egy olyan Európáról, amely népeket és embereket egyesít, ideológiák kergetése nélkül” – fejtette ki az egyházfő.

A pápa egy interjúban megerősítette, hogy a Vatikán folytatja az Ukrajnára irányuló békeoffenzívát. Mint mondta, Matteo Zuppi bolognai érsek intenzíven dolgozik, mint a párbeszédek felelőse. A pápa megbízottja Kijevben és Moszkvában is járt, utóbbi helyszínen diplomatikusnak mondható hozzáállást tapasztalt az oroszok részéről.

 

2023. július

Az Országgyűlés július 4-én fogadta el a köznevelésben dolgozók életpályáját és jogi státuszát érintő státusztörvényt. A törvény előkészítése során ugyan volt egyeztetés az érintettekkel, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a párbeszéd nem működött, a konzultáció nem volt érdeminek tekinthető. A tiltakozók első lépésként Novák Katalin köztársasági elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy a jelenlegi formájában ne írja alá a törvényt, mert az számos retorziót tartalmaz a tanárokra nézve. Novák Katalin ennek ellenére aláírta és elrendelte annak kihirdetését. Szignóját azzal indokolta, hogy a tervezet vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem szerepelnek, vagy érdemben módosították azokat. A PSZ vezetője már ekkor elmondta, a sztrájkbizottság folytatja a munkát, őszre pedig ismét országjárást terveznek. Azt is jelezték, egyre több helyről kapnak olyan információt, hogy a tantárgyfelosztás egyes intézményekben nem lesz megoldva, van, ahol tanító hiányában nem tudnak első osztályt indítani, de a felsőbb évfolyamokon is sokan csatlakoznak a már bejelentett távozókhoz. Érdemes itt megjegyezni, hogy a tankerületi központok adatai szerint 2023 júniusa óta eddig 455 pedagógus mondott fel az állami iskolákban, a 2022/2023-as tanévben ez a szám több mint 5000.

A törvény kihirdetésével a Momentum elnökségi tagja, Donáth Anna európai parlamenti képviselő jelezte, hogy az Európai Bizottság már vizsgálja a státusztörvényt. A politikus biztos benne, hogy az nem felel meg a jogállamisági kritériumoknak. Véleménye alapján a Momentumnak semmit sem kell tennie azért, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás induljon, mert a státusztörvényt hivatalból vizsgálnia kell az Európai Bizottságnak.

A státusztörvény egy új jogállási törvény, mely alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. Az új jogállási törvény leginkább a szabadságolásokra és az illetményre fókuszál, és ezek váltották ki a legnagyobb felháborodást is a tömegekből. A státusztörvény 2024. január 1-től lép életbe, de az erről szóló megfelelő tájékoztatást az érintettek 2023. szeptember 15-ig megkapják.

 

Július 26-án nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 126 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. 2022-ben a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje. A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot, s az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nőtt a diplomával még nem rendelkező felvételizők száma. 2023-ban a három legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia.

A felvételi pontszámoknál 2023-ban a legtöbb szakon emelkedés látszik, vagyis nehezebb volt idén bejutni a választott szakokra a diákoknak, mint tavaly. 2022-höz képest jelentős volt a létszámemelkedés a műszaki, mérnöki, informatikai vagy a pedagógusi szakokon. A korábbinál sokkal többen jelentkeztek a vidéki egyetemekre, és a hátrányos helyzetű régiókból is többen próbálkoztak.

Az idén új szabályok voltak érvényesek a felvételinél, ezek miatt könnyebb bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mivel megszűnt a minimumponthatár az alap- és osztatlan képzések esetében. Korábban ezekre a képzésekre minimum 280 pontot, míg a felsőoktatási szakképzésekre legalább 240 pontot kellett elérni a felvételihez. Hozzá kell tenni, hogy az egyetemek továbbra is meghatározhatnak minimumpontszámot, szakonként, így a bejutáshoz még mindig szükséges lehet elérni egy meghatározott pontszámot. A pontszámot viszont így is az határozza meg, hogy az adott szakra jelentkezők hány pontot értek el, így a rendelkezésre álló helyek fényében számították ki, hogy mi a limit a bekerüléshez.

 

Július 18-23. között került megrendezésre a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az erdélyi Tusnádfürdőn. A nagy hagyományokkal rendelkező Tusványos a Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelye, amely eredeti szándéka szerint a határon átnyúló együttműködést, a román–magyar párbeszédet és a kulturált magyar–magyar politikai eszmecserét tűzte ki célul. 1990 óta minden év júliusának második felében megrendezik, eleinte Bálványosfürdőn, később Tusnádfürdőn, ezek összevonásából kapta a közismert Tusványos nevet. A táborban a közéleti témák mellett a kikapcsolódásra és a szórakozásra is van lehetőség, amiről a népművészeti, sport- vagy zenés-filmes sátrak, valamint a magyarországi és erdélyi magyar együttesek esti koncertjei gondoskodnak.

Az ifjúságpolitikát tekintve Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az egyetemek napjainkban betöltött szerepéről tartott előadást. Értékelése alapján az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe. „Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben” című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt a felsőoktatási intézményekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta, hogy ezeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak. Navracsics Tibor szerint a felsőoktatási intézmények feladata nem csak a piaci igények kielégítése, stratégiaalkotó szerepük is van. Példaként említette a finn modellt, ahol – állami döntés mentén – a területfejlesztési politika főszereplőjévé léptették elő az egyetemeket, hogy közvetítő szerepet töltsenek be a politikai, gazdasági és kulturális szereplők között – ez jelenti a finn fejlesztéspolitika vázát. Rámutatott, hogy egyre több olyan példa látszik, amelyeknél stratégiai jelentőségű intézményekként tekintenek az egyetemekre.

A beszélgetésen Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár hozzátette: az együttműködés lényege, hogy az egyetem legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a megfelelő kompetenciákat.

 

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára egy másik tusványosi pódiumbeszélgetésen az ifjúsági szervezetek képviselőivel közösen megállapította: nincs annyi magyarországi fiatal, hogy nélkülözni lehetne a külhoniakat, a teljes Kárpát-medencében kell gondolkodni.

 

Óriási érdeklődés mellett, immár harmadik alkalommal startolt el a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszt: Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Erős Gábor országgyűlési képviselő és Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója hivatalosan is megnyitották a fesztivált. Orbán Balázs Facebook-bejegyzésben számolt be az eseményről, és többek között kifejtette azt is, miért érdemes ellátogatni a július 27-29. között megrendezésre kerülő rendezvényre. Az Edu sétányon az MCC teljes képzési palettája mellett a partnerszervezetek is bemutatkoztak, rekordszámú, 100 kiállító kínált interaktív programokat. Neves professzorok, elismert szaktekintélyek, izgalmas közéleti beszélgetések várták az érdeklődőket három napon keresztül, a magyar könnyűzenei élet színe-java fellépett. Emellett számos nemzetközi vendég is hivatalos volt, köztük Sebastian Kurz egykori osztrák kancellár és Michael Knowles nemzetközileg elismert amerikai politikai kommentátor.

 

Az MCC Feszt egyik pódiumbeszélgetésén a már előbb idézett Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára a magyar családtámogatási rendszert ismertette. A rendszer harminc elemből áll, és igyekszik minden élethelyzetre segítséget nyújtani. Értékelése szerint a rendszer egésze kiszámítható hátteret kínál a családalapításhoz. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az Európai Unióban 2010 és 2020 között Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma.

A politikus kijelentette, kutatások szerint a legtöbben arra készülnek, hogy családban éljenek. A társadalom hozzáállása alapján az is elmondható, hogy családbarát közeg van Magyarországon – fűzte hozzá. A helyettes államtitkár kívánatos célnak nevezte, hogy minél korábban, az édesanya húszas éveinek elején szülessen meg az első gyermek, mert a harmincas éveikben gyermeket vállalóknál kevesebb az esély a második gyermek megszületésére. Kitért arra, hogy a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás szerint a családalapítást jelentősen nehezíti a párkapcsolat hiánya. Ezen a területen segítséget jelenthet a közösségek megerősítése – jegyezte meg, hozzátéve: ez védőhálóként is működhet a fiatalok számára, mert minél több közösséghez tartoznak, annál inkább ki tudnak lépni az online világból.

Nagy-Vargha Zsófia szólt arról is, hogy a családtámogatási rendszer stabil, de a babaváró hitel és a családi otthonteremtési kedvezmény esetében reagálni kellett a gazdasági környezet változásaira. A városokban élőket érintően az átalakítás tervein egy munkacsoport dolgozik, az eredmény év végére várható – jelezte.

 

Nagy-Vargha Zsófia helyettes államtitkár az MCC Feszt egy másik pódiumbeszélgetésen a tehetséggondozás fontosságáról értekezett. Új tehetségmérő módszer bevezetésével, a tehetséggondozó műhelyek hálózatba szervezésével és sokszínű programkínálat kialakításával tervezi a kormányzat bővíteni és megerősíteni a tehetséggondozás folyamatát – fejtette ki. Továbbá szeretnék megerősíteni azokat az eljárásokat, amelyek hosszabb távon képesek követni egy-egy tehetség útját, így a programok működtetői is több visszacsatolást kaphatnak. A kormány tervei között szerepel, hogy a tehetségazonosító rendszert szélesebb körben elterjesszék az iskolákban, ehhez kapcsolódva képezzék a közreműködő pedagógusokat, valamint adatalapú működéssel felhasználóbarát programkínálatot alakítsanak ki.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a természettudományos tárgyakra, valamint a lányok megszólítására, továbbá a Magyarország által rendezett nemzetközi diákversenyekre, köztük az informatikai olimpiára, az ifjú fizikusok világversenyére vagy a közép-európai matematikai diákolimpiára.

A beszélgetésen György László, a Tanítsunk Magyarországért! program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a folyamatosan bővülő projekt ma 4700 gyermeket ér el, velük 1100 mentor foglalkozik a kezdeményezéshez csatlakozott 17 felsőoktatási intézmény közreműködésével. A kormánybiztos elmondta, a mentorálás hatására a jellemzően elzárt településeken, szerény körülmények között élő gyermekek igazolatlan hiányzása csökkent, és javultak az érdemjegyeik.

György László hozzátette, ősztől 200 vállalat csatlakozik a programhoz, ezek házigazdaként bemutatják a gyárkapun belüli tevékenységet. A korábbi tapasztalatok szerint a mentoráltak körében érdeklődést keltettek és népszerűek voltak a gyárlátogatások. A politikus kiemelte, kimondottan büszke a mentori tevékenységet végző fiatalokra, akik közül sokan szintén hátrányos helyzetű településekről jutottak el a felsőoktatásba. Aláhúzta, a mentorok szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy sokat kaptak attól, hogy látták fejlődni a pártfogoltjaikat.

 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium felhívást tett közzé a Társadalmi Innovációs Díj elnyerésére. A díj olyan új ötlet (termék, szolgáltatás, modell) kifejlesztéséért és megvalósításáért adományozható, amely társadalmi szükséglet kielégítésére irányul, társadalmi kapcsolatokat erősít, vagy együttműködést alakít ki, ezáltal megoldást nyújthat a társadalmi folyamatokat befolyásoló problémákra, és végső célként javíthatja egy adott térség vagy közösség jólétét. A Társadalmi Innovációs Díjra olyan természetes személy vagy szervezet jelentkezhet, amely 2022-ben kiemelkedő társadalmi innovációs teljesítménnyel jelentős eredményt ért el. Kizárólag kidolgozott és megvalósított ötlet, módszer díjazható, amely modell értékű, máshol is megvalósítható, nemzetközileg is adaptálható megoldást mutat be. A díjazottak emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kapnak, továbbá szakmai konzultációt követően valamennyi, a kritériumoknak megfelelő jelentkező számára lehetőség nyílik a Social Innovation Match (SIM) elnevezésű, a Társadalmi Innováció Európai Kompetenciaközpontja által működtetett, a társadalmi innováció területén létrejött jó gyakorlatok gyűjtésére irányuló Társadalmi Innovációs Adatbázisba való bekerülésre.

 

Az ideiglenesen vagy véglegesen Magyarországon letelepedni kívánó, a diaszpórából haza érkező magyarok számára úgynevezett Hazaváró irodák nyílnak – mondta Kövér László házelnök az azuzlet.hu-nak adott interjúban. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy a kormány a nemzetegyesítésen dolgozik, ennek szellemében nyújtanak további támogatásokat a külhoni magyaroknak. Ehhez kapcsolódva a külhoni magyarság életében meghatározó szerepet betöltő magyar szervezetek, intézmények, egyházak tevékenységének biztosítása továbbra is elsőbbséget élvez – fejtette ki a politikus. Hozzátette továbbá, hogy az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a sport és a gazdaság, az önkormányzati együttműködések területén is folytatják a támogatások biztosítását. Itt többek között kiemelte, hogy minden szülőföldjén magyar oktatásban résztvevő bölcsődés, óvodás, általános iskolás és középiskolás diák, főiskolai és egyetemi hallgató számára nyújtott évi 22 400 forintos oktatás-nevelési támogatást 100 ezer forintra növelik. Sok más mellett a Hazaváró irodák működéséről annyit árult el, hogy a kormányablakhoz kapcsolódóan az ország több pontján egyablakos ügyintézést fog biztosítani a hazatelepülőknek.

 

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg júliusban a nagy múlttal rendelkező Gombaszögi Nyári Tábort. A felvidéki Gombaszögön álló Andrássy-kúria felújítási projektjének átadó ünnepségével egybekötött fesztiválmegnyitón felidézte a tábor és annak elődjei múltját és hagyományát, emellett a rendezvény küldetéséről, valamint a felvidéki magyarságot érintő kihívásokról is beszélt. Elmondta, Magyarországon az Alaptörvény értelmében mind a 13 nemzeti kisebbség államalkotó tényező, s ennek alapján úgy gondolja, hogy a Felvidéken is államalkotó tényező a magyarság. Ebből kifolyólag járnak neki mindazok a nemzetiségi, emberi, politikai jogok, amelyeket az összes magyarokkal együtt élő nemzeti közösség élvez. Mint mondta, ezért kell továbbra is az összefogást képviselni, s mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyetlen nemzeti összetartozásra épülő felvidéki magyar erő, a Szövetség sikerrel szerepeljen a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon. A magyar érdekképviseletet nemcsak regionális szinten kell megteremteni, hanem újra el kell érni azt, hogy a nyolc és fél százalékos őshonos magyar nemzeti közösségnek legyen parlamenti képviselete – szögezte le a politikus. Rámutatott: a felvidéki magyarságnak létérdeke, hogy újra legyenek képviselői a pozsonyi törvényhozásban.

Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális és közéleti szervezet, a Csemadok országos elnöke a fesztivál fontosságáról szólt. Mint mondta, fontos, hogy a jövő generációi is megtalálják ezt a helyet, s tegyenek annak érdekében, hogy a Felvidéken magyarként élhessenek.

A Gombaszögi Nyári Tábor a felvidéki magyar fiatalok legrégebbi hagyományokra visszatekintő nyári rendezvénye, idei évada a keddi nulladik naptól vasárnapig tart, a tábor helyszínéül a Gömörben lévő Szalóc településhez közeli Gombaszögi völgy szolgál, ahová a rendezvény 2016-ban költözött át Krasznahorka-váraljáról.

 

A Romániában található Vajdahunyadon magyar bölcsődét avattak július 17-én. A magyar kormány támogatásával épült bölcsőde az első ilyen típusú intézmény Dél-Erdélyben, amely a szórványban élő fiatal családoknak nyújt segítséget gyermekeik nevelésében. A jól felszerelt, modern bölcsődében a nevelők felkészült, szeretetteljes és szakszerű ellátást nyújtanak. A szórványban sok a vegyes család, ezért a fiatal és középgeneráció tagjai kevéssé tudnak már magyarul szépen, választékosan beszélni, a bölcsődében azonban a gyermekeknek lehetőségük lesz a magyar kultúrával is megismerkedni, és a családoknak is gazdagodni ebben.

Az új épületet Kerekes László segédpüspök áldotta meg. Az ünnepségen Korom Imre plébános mellett jelen volt a munkálatokat elindító Szabó Ákos korábbi plébános is. Magyarország kormányát Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és munkatársai képviselték. Az államtitkár ünnepi beszédében a magyar kormány által támogatott, és Erdély számos településén látható fejlesztésekről számolt be.

 

Kárpátaljai sportvezetőkkel, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőivel tárgyalt az együttműködés és a támogatás lehetőségeiről Gyurta Dániel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri főtanácsadója, valamint Gór-Nagy Miklós miniszteri tanácsadó, akik sporteszközöket is adományoztak az ungvári vízilabdaklub számára. A magyar sportdiplomaták Ungváron és környékén előbb megtekintették azokat a sportlétesítményeket, illetve nyílt vízi központokat, amelyeket az úszók és a vízilabdázók használnak. Az Ungvári Nemzeti Egyetem sportuszodájában Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok úszó és Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó átadták a Dinamó Kárpátaljai Megyei Gyermek- és Ifjúsági Sportiskolának Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, a Magyar Vízilabda-szövetség és az Egri Vízilabda Klub közös adományát: fürdőnadrágokat, labdákat, sapkákat és fülvédőket.

Robert Levickij, a Kárpátaljai Vízisport Szövetség elnöke köszönetet mondott a támogatásért, és kifejtette, hogy a koronavírus-járvány, majd az immár több mint ötszáz napja tartó orosz–ukrán háború jelentősen visszavetette a sportéletet. Ezzel együtt nincs elég uszoda, ezért az újjáéledő utánpótlás vízilabda-szakosztály sportolói a kedvező időjárást kihasználva az Ungvár környéki tavakban tartják az edzéseiket.

 

Újabb afrikai ország csatlakozott a magyar ösztöndíjprogramhoz. Novák Katalin köztársasági elnök július 18-án Samia Suluhu Hassan tanzániai elnökkel tartott sajtótájékoztatót Dar es Salaamban, ahol a két ország képviselői aláírták a 2024–2026 közötti időszakra szóló Stipendium Hungaricum Programot. Novák Katalin hangsúlyozta, erősítjük az oktatási és gazdasági együttműködést Tanzániával, a mostani megállapodással pedig lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország az elkövetkező három évben tanzániai hallgatóknak is tudjon ösztöndíjat biztosítani. Elmondta azt is, hogy az ösztöndíjprogramnak köszönhetően jelenleg 12 ezer diák tanul Magyarországon a világ minden tájáról. A köztársasági elnök szerint a tanzániai elnökkel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett az orosz–ukrán háború, migrációs és demográfiai kérdések, de megállapodtak a gazdasági kapcsolatok erősítéséről is. Érdekesség, hogy Novák Katalin első magyar köztársasági elnökként érkezett munkalátogatásra a Tanzániai Egyesült Köztársaságba.

 

Elindult a ceepus.hu weboldal, a közép-európai felsőoktatási csereprogram új honlapja, amely a programban együttműködni kívánó felsőoktatási intézmények, valamint egyéni mobilitásra pályázó hallgatók és oktatók számára nyújt tájékoztatást. A CEEPUS program célja, hogy elősegítse Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését, melyet hosszú távú szakmai együttműködések támogatásával, hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolításával, speciális kurzusok és hallgatói kirándulások szervezésével igyekszik elérni. A honlapon tematikus megjelenítésben érhetőek el a pályázáshoz kapcsolódó információk, dokumentumok és segédanyagok.

 

2023. június

Június 6-án Pintér Sándor a Kréta rendszeren keresztül tájékoztatta a tanárokat, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a státusztörvény tervezetét, amelyről ezután június 16-án rendkívüli ülésen tárgyalt a parlament. A tervezett jogszabály új keretek között szabályozná a tanárok munkaviszonyait. A jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a pedagógusoknak. A parlamenti vitában Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár részletesen ismertette a státusztörvény részleteit. Szerinte a tanárok magánélete továbbra is sérthetetlen lesz, és továbbra is az elbocsátás marad az egyetlen jogszerű szankció. A kormánypártokkal vitatkozó ellenzékiek viszont bosszútörvényről beszélnek. A tervek ellen több tüntetést is tartottak az elmúlt hetekben tanárok, diákok és ellenzéki aktivisták, valamint szimpatizánsaik.

A Fidesz közölte: a kormánypártok egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell, ezért fontos az Országgyűlés elé kerülő, ezt megalapozó, új pedagóguséletpálya-törvényjavaslat. A Fidesz szerint a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg. Ezzel szemben a Demokratikus Koalíció úgy véli: méltatlan körülmények között folyik a hazai oktatás. A Momentum szerint a pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért, hiszen a javaslat nem tartalmaz garanciát arra, hogy valóban minden pedagógus jövedelme emelkedik majd. Az MSZP úgy látja, szemben a kormányzati ígéretekkel, nem ilyen törvényekkel teszik vonzóvá a pedagóguspályát, növelik annak presztízsét. A törvény nem ad megoldást az ágazat problémáira, például a létszámhiányra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy későbbi Kormányinfón jelezte, hogy a képviselők legkésőbb július 7-éig, a parlamenti ülésszak zárultáig szavazni fognak a státusztörvényről.

Eközben a Momentum utcai aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy az Európai Bizottság kösse az oktatási reformhoz az uniós pénzek kifizetését. A bizottságnak szóló indítvány három feltétel bevezetését kéri: a státusztörvény visszavonását; az azonnali, 50 százalékos pedagógus-béremelést és a magyar oktatás reformjának beindítását a diákok és tanárok érdemi bevonásával. Donáth Anna szerint nincs más út: a státusztörvény benyújtásával a hatalom világossá tette, hogy nem hallgatja meg sem a pedagógusok, sem a diákok kéréseit. A képviselő hozzátette: ezért kell az Európai Unióhoz fordulni, és Európával közösen megoldani az oktatás súlyos válságát. Az európai parlamenti képviselő a napokban arról tájékoztatott a közösségi oldalán, hogy Vera Jourovának nyomatékosította az indítványában megfogalmazott kéréseket, az Európai Bizottság alelnöke pedig komolyan vette azokat, és megígérte, hogy a megvalósíthatóságukat alaposan ki fogják vizsgálni.

 

Mindeközben lemondott a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Kisfaludy László András. Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta a politikus döntését, akinek megbízatása 2023. július 15-i hatállyal szűnik meg. A Belügyminisztériumban köznevelési államtitkárként Maruzsa Zoltán felel a közoktatási ügyekért, ő képviselte a kormány álláspontját a státusztörvény parlamenti vitájában is.

 

Winkler Gyula EP képviselő meghívására egy kerekasztal keretében mutatkozott be az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében, röviden OktOpusz projekt. Az OktOpusz projekt alapvető célja a határon túli magyar pedagógusok szakértői körének létrehozása, és ezáltal a kisebbségi magyar oktatás fejlődésének előmozdítása, a többségi társadalommal, annak oktatási intézményrendszerével történő szakmai alapokra helyezett együttműködés megvalósítása révén. A kerekasztal beszélgetésen részt vettek a projektet működtető konzorcium képviselői: az Innovatív Pedagógiai Műhelyt Dr. Tratnyek Magdolna és Mandák Csaba, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét Ferencz-Salamon Alpár alelnök, az Észak Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületét De Negri Ibolya elnök és Tóth Gabriella alelnök képviselte. A projektben résztvevő szakértők közül Csatlós Erzsébet, Péter Kinga és Portik Zsolt volt jelen.

Ferencz-Salamon Alpár ismertette az eddig megtett lépéseket, beszámolt arról is, hogy a www.oktoped.hu weboldal már működik, a regisztrált szakértők a saját szakterületeik szerint kereshetőek az adatbázisban. Dr. Tratnyek Magdolna a projekt szakmai vezetője beszámolt a pedagógusok között már működő együttműködési kapcsolatokról illetve arról, hogy a közös munka folytatása érdekében új pályázat került benyújtásra, ami a projekt bővülését és új partnerek bevonását tenné lehetővé. De Negri Ibolya örömét fejezte ki, hogy csatlakoztak a projekthez, amely értékes módszertani segítséget nyújt a vajdasági pedagógusok számára.

A kerekasztalbeszélgetésen felszólalt Bocskor Andrea EP képviselő, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja. Üdvözölte a projektet, amely érvelése szerint az egymástól való tanulással támogatja a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében. Továbbá biztatja a kárpátaljai kollégákat is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és használják ki az adatbázis nyújtotta lehetőségeket. A beszélgetés egy másik résztvevője, Deli Andor EP képviselő is elismerő szavakkal nyilatkozott az OktOpuszról és az összefogás erejét emelte ki. Véleménye szerint az anyanyelvi oktatás versenyképessége garanciát nyújt identitásunk megőrzéséhez. Beszédében aláhúzta, hogy a közös Kárpát-medencei know-how olyan erőt jelenthet, melyre az identitás megőrzésében támaszkodhatunk. Winkler Gyula Ep képviselő felszólalásában további támogatásának adott hangot. Kiemelte, hogy az anyanyelvű oktatás megerősítését együtt, összefogással tudjuk megvalósítani, ehhez a Kárpát-medencei magyar oktatási tér kiteljesítésén is tovább fognak dolgozni. Az Európai Unió Erasmus + projektjei igen fontos forrást biztosítanak e tervek megvalósításához – fejtette ki.

 

A Széchenyi István Egyetemen tartotta kihelyezett ünnepi kuratóriumi ülését a Tempus Közalapítvány. Az eseményen áttekintették a tízéves Stipendium Hungaricum program eredményeit, a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket, valamint szó volt arról is, hogy a felsőoktatási intézmények milyen innovációk bevezetésével válhatnak vonzóbbá a külföldi hallgatók számára. A Stipendium Hungaricum programot Magyarország Kormánya 2013-ban alapította azzal a céllal, hogy elősegítse a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, növelje a felsőoktatási intézmények kulturális sokszínűségét és népszerűsítse a versenyképes magyar felsőoktatást a világ minden területén. Nemzetközileg elismert magyar márkaként a program hozzájárul a bilaterális kapcsolatok elmélyítéséhez, a felsőoktatási kapcsolatok erősítéséhez és egyes fejlődő országok támogatásához. A program kezelését a Tempus Közalapítvány 2015 óta végzi a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve.

Az eseményen Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését érintő kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Tempus Közalapítványnak még nagyobb feladata lesz a jövőben, s még erőteljesebben kell fellépni ahhoz, hogy a magyar hallgatóknak, doktoranduszoknak biztosítsák a megfelelő nemzetköziesítési hátteret. Az államtitkár három témában kérte a közalapítvány együttműködését. Az egyik az Erasmus+, amely programból egyetlen hallgató és oktató, kutató sem maradhat ki forráshiány miatt. A második témaként az egyéb nemzetközi és államközi ösztöndíjak rendszerét említette. Kifejtette, hogy el kell indítanunk azt a gondolkodást, hogy a különböző programok hogyan tudják még inkább kölcsönösen erősíteni egymást, illetve hogyan tudjuk a képzési területeket a magyar gazdaság és társadalom jövőképességét szolgáló módon fókuszba helyezni. Lehetővé kell tennünk, hogy a hozzánk érkező hallgatók végzésüket követően hosszabb távon is Magyarországon tervezhessék jövőjüket – mondta a politikus. Harmadik pontként a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramot említette, amely további lehetőségeket ad a magyar–magyar kapcsolatok erősítésében, a nemzetköziesítési stratégiában, a felsőoktatási együttműködések további bővítésében.

Lengyel Miklós képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár részletesen is bemutatta a Stipendium Hungaricum első évtizedét. Értékelése szerint tíz évvel ezelőtt magasra helyezték a mércét, de talán még maguk sem gondolták, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora volumenű és ilyen magas minőségű programmá válik. Rámutatott, hogy 2013-ban mindössze három partnerük és hetven hallgatójuk volt, ma kilencvennél is több partner és közel tizenkétezer hallgató. Huszonkilenc hazai intézmény vesz részt a programban, tizennégyezer ösztöndíjas hallgató végzett, és mintegy nyolcezren csatlakoztak az alumni programhoz is. 2013 óta az idegen nyelvű képzések száma 263-ról közel ezerre nőtt – érzékeltette a fejlődés nagyságát. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Stipendium Hungaricum nemzetközi brand lett, egyfajta hungarikum. Olyan érték, amely – amellett, hogy erősíti hazánk külpolitikai és külgazdasági érdekérvényesítő képességét, a magyar felsőoktatás versenyképességét – jelentősen hozzájárul a pozitív Magyarország-kép formálásához is. A háború pedig bebizonyította, hogy humanitárius jelentőséggel is bír, hiszen több száz ukrán és harmadik országbeli hallgatót fogadtunk – húzta alá. A jövővel kapcsolatban elmondta, a következő időszakban a minőség további erősítésére kell helyezni a hangsúlyt.

Dr. Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a Stipendium Hungaricum sikere jelentős mértékben köszönhető a Külgazdasági és Külügyminisztériummal való példaértékű együttműködésnek. Leszögezte: a program hallatlanul fontos az országimázs javítása és a részt vevő országokkal való kétoldalú kapcsolatok elmélyítése szempontjából. A Tempus Közalapítvány arra törekszik, hogy támogassa az új gyakorlatok, innovációk beépítését a programba, hogy még jobban illeszkedjen a hallgatók, az egyetemek és a minisztérium elvárásaihoz.

 

Nyolcadik alkalommal ismerte el Nívódíjjal a legkiemelkedőbb Erasmus+ projekteket a Tempus Közalapítvány. Az „Erasmus+ ajtókat nyit – konferencia az aktív társadalmi részvétel jegyében” című rendezvényen az interkulturális tapasztalatok szerzéséről, az európai identitás erősítéséről és a munkaerőpiaci felzárkóztatásról kaphattak átfogóbb képet a résztvevők. Az Erasmus program 1987-ben indult azzal a céllal, hogy a hallgatók életre szóló élményeket és tapasztalatokat szerezhessenek külföldi tanulmányok, gyakorlatok révén. Mára azonban egyértelműen elmondható, hogy az Erasmus+ többet jelent egy felsőoktatási csereprogramnál, hiszen közvetlen hatással van több millió ember életére: segíti a fiatalok munkába állását, erősíti az Európai Unió polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek, valamint számos további egyéni és intézményi lehetőséget kínál az önkéntességtől a szakmai gyakorlaton át a nemzetközi projektekig. Az európai integráció egyik legfőbb vívmánya az Erasmus+ program – hangzott el többször az eseményen.

A rendezvényt megnyitó beszédében Dr. Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes elmondta, hogy a jövő iránya többek között az, hogy az európai polgárokat fel kell ruházni azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre a dinamikusan változó társadalomban szükségünk van. A tudásba, a készségekbe és a kompetenciákba való beruházás elősegíti a fenntartható növekedést, a méltányosságot, a jólétet és a társadalmi befogadást, és ezáltal az egyének, az intézmények, a szervezetek és a társadalom egészének legjavát.

Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, hangsúlyozta, hogy a nemzetünk megerősödéséhez jövőképes fiatalokra van szükségünk. Ennek kulcsa a sikeres felsőoktatás, a kreativitás és az innováció. Hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett a felsőoktatásba jelentkező diákok száma az ország minden járásából, és ezt a fejlődést a jövőben is támogatni fogják.

A rendezvény megnyitóját Dr. Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke zárta, aki beszédében elmondta, hogy az Erasmus+ program és a Közalapítvány segíteni kívánja az állampolgárokat – különös tekintettel a fiatalokra és a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre –, hogy leküzdjék az aktív részvétel nehézségeit, és egyéni fejlődésük mellett a közösségeikért cselekvő, felelősségteljes polgárrá váljanak. Hozzátette: „egy átfogó Erasmus+ projektet megvalósítani már önmagában is aktív társadalmi részvételnek számít. A példaértékű projekteket nemcsak terjeszteni, de díjazni is kell…”

Az Erasmus+ egyik legfőbb célkitűzése az aktív társadalmi részvétel támogatása, így ez került a program eredményeit ünneplő konferencia fókuszába is. A jó példák sorában először, a plenáris ülés részeként Kovács Domokos Péter, Magyarország 2022-es ENSZ ifjúsági küldötte osztotta meg történetét. „A világjáró kukák és fiatalok aktív részvételének kapcsolata” című projekt és annak megvalósítása kiemelkedő példája annak, hogy az aktív társadalmi részvétellel milyen innovatív és előremutató megoldások hozhatók létre.

A legkiemelkedőbb színvonalon megvalósított pályázatokat idén nyolcadik alkalommal ismerte el Nívódíjjal a program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány. Ebben az évben az oktatás és képzés minden szektorában: a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás, az ifjúság és – idén először – a felsőoktatás területén megvalósított tíz projektnek ítélték oda az elismerést. Az idei díjazottak között van múzeum, művelődési központ, egyetem, gimnázium, szakközépiskola és ifjúsági szervezetek is. Az innovatív tudásgyűjtést, az idősek és fiatalok aktivizálását, a munkaerőpiaci lehetőségek bővítését, a fenntartható fejlődést, a nyelvtanulás megreformálását és a digitális kompetenciák fejlesztését támogató nívódíjasok mind magas minőségű, a társadalmi szerepvállalást erősítő projektek megvalósítói.

 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter „A múltban gyökerező identitás jelene és jövője” című veszprémi konferencián mondott beszédet, amelyben rámutatott, hogy az európai identitás erősíti a nemzetit. Véleménye szerint az európai identitás az európai integritás hajtómotorja lehet. Úgy folytatta, mivel a nemzeti identitás nem kizárólagos, hiszen létezik mellette helyi, regionális, vallási identitás, így létezhet nemzetek feletti, európai identitás is. A nemzeti identitásra épülve, a nemzetek közös vonásait hangsúlyozva jöhet létre az európai identitás, amelyet például a diákok külföldi tanulását támogató Erasmus-program vagy a kulturális sokszínűséget felvonultató Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat is támogat – tette hozzá.

 

2023. április 30-án lezárult a Digiloping Teachers elnevezésű projekt, melyben négy partnerszervezet dolgozott együtt a tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztéséért. A közös munka során oktatással foglalkozó szakemberek, kutatók, tanárok dolgoztak ki egy közel 100 órás e-learning képzési anyagot, és jelentettek meg két, az oktatást támogató, segítő kiadványt. A finn, észt, román és magyar együttműködés célja, hogy a „DigCompEdu” európai digitális kompetenciakeretre alapozva ösztönözze a digitális technológiák innovatív használatát az iskolákban és az iskolán kívüli környezetben, valamint a diákok és a pedagógusok magabiztos, biztonságos és kreatív eszközhasználatát. Az e-learning képzési anyagban bárki találhat érdekességeket, legyen akár kezdő eszközhasználó, vagy igazi digitális mentor. A képzés során nagy hangsúlyt kapott az, hogy a tanárok képesek legyenek a közösségüket is támogatni a digitális kompetenciák fejlesztése során. Ezért kidolgozásra került a “Hogyan legyek mentor? – Kézikönyv tanároknak: a digitális kompetenciák fejlesztése és az innováció gyorsítása az iskolákban” című kiadvány, valamint a magyar ajkú pedagógusok számára íródott Portfólió Kisokos is, mely a digitális kompetenciák Porfólióba való beemelhetőségét támogatja.

 

A PROFFORMANCE projekt elnyerte az EURASHE 2023 PHE Star Award for Digitalization díjat az európai szervezet Bukarestben tartott éves konferenciáján. A EURASHE (European Association of Institutions in Higher Education) egy európai ernyőszervezet, melynek több mint 600 felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szövetség a tagja. Számukra kínál szakmai képzéseket és programokat, továbbá uniós szintű szakpolitikai kérdésekben képviseli az ágazatot. Mindezek mellett az Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area – EHEA) kialakítását elősegítő bologna folyamat egyik nem kormányzati partnere és a professzionális felsőoktatás (Professional Higher Education – PHE) vezető európai képviselője. Idén tartotta 32. éves konferenciáját Bukarestben Skills for Europe – Mobilising Higher Education for the green and digital transitions címmel. Ezen a konferencián mutatkozott be a PROFFORMANCE projekt is, és nyerte el digitalizáció témakörben a szervezet EURASHE 2023 PHE Star Award for Digitalization díját.

A PROFFORMANCE projekt keretében 6 ország konzorciuma, számos szakértő bevonásával dolgozta ki az PROFFORMANCE Assessment Tool oktatói értékelő eszközt, melyet jelenleg a PROFFORMANCE Plus projekt keretében 5 országgal és frissült szakértői gárdával fejlesztenek tovább. A háromdimenziós oktatói teljesítményértékelő eszköz komplex és átfogó rendszert kínál az oktatók oktatással kapcsolatos szerepeinek, feladatainak és kompetenciáinak értékelésére, különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térség prioritásaira (digitalizáció, inklúzió, nemzetköziesítés, fenntarthatóság), az oktató saját, kollégái és diákjai szemszögéből. A díj odaítélésének indoklásában az értékelő eszközt, mint a tanulók jövőbeli munkahelyekre való felkészítéséhez szükséges tanári kompetenciák navigátorát említették.

 

A lengyel Nemzeti Iroda által szervezett 3RD VOCATIONAL EDUCATION FORUM EUROPASS AND EUROGUIDANCE „Challenges and perspectives of digital education in the face of labor market requirements” című konferenciát 2023. június 15-16-án tartották Varsóban, amelyen a digitális átállás fontosságáról tartott előadást a National VET Team koordinátora. Dr. Szabó Csilla Marianna a „Digital Competence: Labour market Expectation vs. School Preparation” című, online formában megtartott előadása nemzetközi kitekintéssel indult: a World Economic Forum 2025-re prognosztizált előrejelzésével, valamint a közelmúlt uniós, a digitális átállásra vonatkozó mérföldköveivel. Ezt követően az előadás a digitális kompetencia területeit vette számba, majd arra fókuszált, hogy a magyar oktatásban és szakképzésben milyen eszközök támogatják a digitális kompetencia fejlesztését. Az előadás kitért a generációk közötti különbségre, különös tekintettel a netgenerációk gondolkodási sajátosságaira, ami alátámasztja a digitális módszerek beépítésének szükségességét az oktatásba. Végül az előadó az elmúlt években végzett saját vizsgálataiból hozott néhány kutatási eredményt a tanároknak és a tanulóknak a digitális technológiához való viszonyulásukról.

 

2023. május

Ellenzéki politikusokkal és szakértőikkel egyeztetett a státusztörvény-tervezetről a Belügyminisztérium május 24-én. A szakpolitikai vitán a politikusok közül részt vett többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, a momentumos Gelencsér Ferenc, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, az LMP-s Kanász-Nagy Máté és a DK-s Barkóczi Balázs. Szakértőként jelen volt Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Karból, Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéből, Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezetéből, Schermann Fruzsina az Adom Diákmozgalomból, valamint Mihalics Lili az Egységes Diákfrontból. A korábbi egyeztetések nyomán már 45 pontban módosult a státusztörvény-tervezet, de a belügyminiszter az ellenzéki pártok képviselőivel, szakértőivel is szerette volna megvitatni azt. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a tiltakozások, feltételek szabása és az elutasítás helyett végül minden ellenzéki párt elfogadta Pintér Sándor meghívását. Rétvári Bence kiemelte, hogy ez a 19. egyeztetés a tervezetről, ezzel az utolsó előtti szakaszához ért a parlamenti benyújtás előtti egyeztetési folyamat. Ezután már csak az Európai Bizottsággal történő egyeztetés van hátra.

A politikus felidézte, hogy hosszú folyamat eredményeként jutottak el idáig. A tavalyi évben, még a törvénytervezet szövegének kidolgozása előtt több körben digitális egyeztetést folytattak a pedagógusokkal, melyekre 25, 33, illetve 18 ezren válaszoltak. A szülői digitális konzultációban 130 ezer szülő vett részt. Decemberben 400 iskola igazgatójával és képviselőjével személyesen egyeztettek egy teljes napon át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Közel három hónapja, március 2-án hozták nyilvánosságra az új pedagógus-életpályáról szóló törvénytervezetet. Azóta összesen 28 egyeztetés zajlott a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, egyházi fenntartókkal, magánfenntartókkal, szülői szervezetekkel, szakértőkkel, pedagógusképző karok vezetőivel. Rétvári Bence kijelentette: az egyeztetések nyomán 45 pontban módosult a törvénytervezet.

Ez alkalomból a még be nem nyújtott törvénytervezetről egyeztettek az ellenzéki pártokkal, bízva abban, hogy „a baloldali pártok a valótlanságok terjesztése, az uszítás és a kicsinyes pártpolitikai érdek helyett készek a diákok jövőjéről érdemben párbeszédet folytatni”. Posztjában hozzátette, azt reméli, a mai egyeztetésen ígéretet kap a baloldali pártoktól arra vonatkozóan, hogy Brüsszelben is a magyar álláspontot képviselik majd, hozzásegítve ezzel Magyarországot az uniós forrásokhoz. Ha ez így lenne, akkor konklúziója szerint másnaptól 561 ezer forint lenne a pedagógusbér, 2025-től pedig átlagosan mintegy 800 ezer forint.

 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Hornung Ágnes Budapesten, a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért, valamint a Tehetségbarát önkormányzat díj átadóján közös nemzeti érdeknek és hosszú távú befektetésnek nevezte a fiatalok felkarolását, tehetségük kibontakoztatását. Meglátása szerint nincs olyan nemzet a világon, amely megengedhetné a magának azt a luxust, hogy ne foglalkozzon a talentumaival. Kiemelte, hogy hazánk kormánya hosszú ideje elkötelezett a tehetségek támogatása mellett, hiszen a nemzet kiválóságai azok, akiken keresztül a jövő reménye a jelenben is megnyilvánul. Ismertetése szerint a kormány évről évre kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, a Nemzeti Tehetség Program (NTP) keretében eddig mintegy 19 ezer projekt kapott támogatást mintegy 33 milliárd forint értékben. Ennek köszönhetően a program évente 300-350 ezer tehetséges magyar fiatalt segít óvodáskortól egészen a fiatal felnőttkorig. A politikus elmondta azt is, hogy több mint ezer Bonis Bona díjas pedagógus, szakember és szervezet dolgozik a tehetségügyi területen, valamint a Tehetségbarát önkormányzat díjat eddig, az idei díjazottakkal együtt 42 esetben adtak át.

Csák János kulturális és innovációs miniszter az eseményen lejátszott videóüzenetében többek között arról beszélt, hogy csak azok a nemzetek sikeresek, ahol az oktatás, a modern tudás átadása mellett olyan erényeket is elsajátíthatnak a gyerekek, amelyek később, a ma még nem látott problémákkal szembesülve is képessé teszi őket a jó megoldások megtalálására. Hangsúlyozta, hogy identitás nélkül nincs cselekvőképes nemzet, amely identitást a családi nevelés során kapjuk meg, illetve később azokban a jó iskolákban, ahol nemcsak oktatás, hanem nevelés is folyik. Megjegyezte, hogy emiatt fontos a kormánynak a Bonis Bona díj, és ezért fontos, hogy minden évben megünnepeljük ezt az alkalmat, mert vannak dolgok a világban, amelyeket külön-külön nem tudunk elérni.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a 2013-ban alapított Tehetségbarát önkormányzat díj azon önkormányzatokat ismeri el, amelyek alapvető feladataik ellátásán túl példaértékű módon járulnak hozzá a tehetséges fiatalok felkutatásához, támogatásához, hatékony együttműködéseket folytatva a tehetséggondozó szervezetekkel. Azt mondta, dicséretesnek és példaértékűnek tartja, hogy ugyan nem kötelező önkormányzati feladat, mégis kiemelt szerep jut a gyermek- és ifjúságpolitikában a tehetséggondozásnak, a teljes emberré nevelésnek, az erkölcsre, tudásra és egészségre nevelésnek. Dukai Miklós beszédében arra biztatott minden önkormányzatot, hogy ebben a nemes feladatban és célkitűzésben vegyen részt.

A Bonis Bona díj célja, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék a tehetséges fiatalokat segítő szakembereket és szervezeteket.

 

Hornung Ágnes államtitkár a Bölcsőde a családok szolgálatában című, Budapesten megrendezett konferencián a bölcsődei dolgozókat méltatta. Véleménye szerint a gyermeknevelés kulcsát nem a megújult épületek, hanem a felkészült bölcsődei dolgozók jelentik. Rájuk a szakpolitika a magas színvonalú gyermekkori ellátás legfontosabb szereplőiként tekint. Az államtitkár kiemelte, hogy a munka és a magánélet összehangolása érdekében a családok támogatásával egy időben a gyermekekkel foglalkozó intézményeket is meg kell erősíteni. Beszédében felidézte, hogy az elmúlt 13 évben alapvetően megváltozott Magyarországon a családok, valamint a családokkal, gyermekekkel foglalkozó intézmények háttere, bővültek a lehetőségek. Ma már több mint harminc családtámogatási intézkedés és támogatás áll azok rendelkezésére, akik családban képzelik el az életüket – mondta, rámutatva, hogy a támogatás nem merül ki a gyermekvállalás és otthonteremtés ösztönzésében. Emlékeztetett arra is, hogy az első kisdedóvót 1852-ben alapították, és bár azóta sok minden történt a világban és Magyarországon, átrajzolódott Európa térképe, bölcsődékre mindenkor szükség volt. Kitért arra, hogy a bölcsődei szolgáltatás jelenleg több lábon áll, mivel az állam mellett civil alapítványok, egyházak is alapíthatnak bölcsődéket. Beszédében az államtitkár köszönetet mondott a kisgyermeknevelőknek, akik fáradságos, sokszor embert próbáló munkájuk során mindig a gyermekek érdekeit, biztonságát, testi-lelki jólétét helyezik előtérbe. Ez nem kis felelősség, hiszen a bölcsődék a szülők megelőlegezett bizalmára épülnek – fűzte hozzá.

A konferenciára küldött üzenetében Csák János miniszter azt hangsúlyozta: a magyarok évezredes múltra visszatekintő alapértéke a család szeretete. „Valljuk, hogy az egyén a rendezett családi körülmények között tud kiteljesedni” – fogalmazott, hozzátéve, a családok támogatása a nemzet jövőjét is megalapozza. A miniszter kitért arra, hogy kormány által kialakított, előremutató életpályamodell egyre vonzóbbá teszi a kisgyermeknevelői pályát. A bölcsődei szakdolgozók bére az elmúlt években több lépcsőben emelkedett, 2010 és 2022 között átlagosan több mint háromszorosára növekedett.

 

Élet- és családvédelmi politikájáért díjazta a magyar kormányt a spanyol Szent Pál Katolikus Egyetem (CEU Universidad San Pablo) május 9-én, Madridban. Carmen Fernández de la Cigona, az egyetem családtudományi intézetének igazgatója a díjátadó ünnepségen annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ez a politika a közjó keresését szolgálja, amely tükrözi a törődést az emberrel és a társadalommal, próbál átlépni egyéni, ideológiai vagy pártérdekeken, keresve az egész társadalom javát”. Kiemelete, hogy az élet védelme elengedhetetlen minden társadalom fejlődéséhez, ezért a nyolcadik alkalommal megítélt Életért díjakkal azok szakmai munkáját, teljesítményét és társadalmi tevékenységét ismerik el, akik ezt az értéket szolgálják.

A díjátadón Tóth Katalin madridi magyar nagykövet rámutatott, hogy nemzetre, családra, egyénre egyaránt érvényes elv kell hogy legyen az élet iránti tisztelet, szeretet és a megőrzése érdekében tett szüntelen cselekvés. Felidézte, hogy a magyar alaptörvény a házasság intézményét mint férfi és nő önkéntes életközösségét, és a családot mint a nemzet túlélésének alapját védi. „A család és a házasság szorosan össze van kötve, biztosítja a megfelelő keretet és az alapot a felelős szülői léthez, ez egy erkölcsi szempont, az értékközvetítés elengedhetetlen eszköze, amely így kétségtelenül hozzájárul a társadalom egészséges működéséhez” – fogalmazott a madridi magyar nagykövet. Tóth Katalin arról is beszélt, hogy Európa óriási demográfiai kihívás előtt áll, de Magyarországon az elmúlt évek intézkedései példaértékű változást generáltak, megfékezve a negatív trendeket.

 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése előtt „A jövő Európája címmel” előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Beszédében rámutatott, hogy nemzedékváltás történik, Európa a mai fiatalok számára egy online tér, mémekben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket, leegyszerűsített, sarkos üzenetek ütköznek egymással, ez polarizálódás, radikalizálódás felé viszi Európát. Kifejtette, hogy az egész kontinensen a radikálisabb pártok előretörése látható, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek. Már a liberális pártok is egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaznak meg, „a kereszténydemokrácia pedig az ellenzékiség szinonimája lett, és a szociáldemokraták sem állnak sokkal jobban” – tette hozzá a miniszter. Érvelése szerint ezért egyre erősödnek a viták. Arra is rávilágított, hogy a legnagyobb fenyegetést az orosz–ukrán háború jelenti, ami azt üzeni, hogy „Európa sebezhetetlenségének mítosza végleg megsemmisült”, hiszen 1945 óta nem folyt Európában olyan háború, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna. „Kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama” – jegyezte meg Navracsics Tibor. Kiemelte, alapvető fontosságú, hogy a háború fegyverszünettel megálljon, és a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások mielőbb megindulhassanak. Meglátása szerint ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül.

 

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az Európai Unió ifjúsági stratégiájáról, hogy értékelje annak félidős eredményeit. Ennek kitöltésében kérik most a fiatalok, valamint szervezetek segítségét. Az Európai Bizottság jelenleg az uniós ifjúsági stratégia időközi értékelését végzi (a 2019-2022-es, és részben a 2023-as évekre vonatkozóan), amelynek keretében nyilvános konzultációt indított a „Mondd el a véleményed” portálon. A konzultáció egy kérdőívre épül, amelynek célja értékelések és adatok gyűjtése, valamint annak biztosítása, hogy a fiatalok és az uniós ifjúsági stratégiában érdekelt felek véleménye megjelenjen az értékelésben.

Az Európai Unió ifjúsági stratégiája arra ösztönzi a fiatalokat, hogy aktív állampolgárokká és a közélet résztvevőivé váljanak, párbeszédet folytassanak a politikai döntéshozókkal; ifjúsági csereprogramok, önkéntes munka és más, az ifjúságra összpontosító projektek révén külföldi tapasztalatokat szerezzenek.

 

Megjelent a nemzetközi Eurodesk hálózat 2022. évi jelentése. A jelentés kiemeli a hálózat jelentőségét a társadalmi befogadás és az aktív állampolgári részvétel terén, valamint az Ifjúság Európai Éve során végzett tevékenységét. Bemutatja az Eurodesk erőfeszítését a világjárvány fiatalokra gyakorolt hatásának kezelésére, az információhoz és a mobilitáshoz való méltányos hozzáférés előmozdítására és az aktív állampolgári szerepvállalás hangsúlyozásában. Az Eurodesk 2022-es tevékenységei tükrözik a hálózatnak azt a küldetését, amit az ifjúsági információ-szolgáltatás terén célul tűzött ki: a fiatalok számára biztosítja a társadalomban való aktív részvételéhez szükséges eszközöket és forrásokat, valamint a hiteles és megbízható információkat a nemzetközi lehetőségek kapcsán. Novemberben elindult a „Rejtélyek Rigában” elnevezésű, már a második online szabadulószoba játék, amely több nyelven – többek között magyarul is elérhető. A tavaly őszi „Time to Move” kampány 29 európai országban több, mint ezer programmal járult hozzá az Eurodesk szolgáltatásainak megismertetéséhez és az európai lehetőségek tudatosításához.

Az Eurodesk egy olyan, az Európai Bizottság támogatásával működő európai ifjúsági információ-szolgáltató hálózat és együttműködési keret, melynek az Európai Unió tagállamaiban, valamint Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Törökországban és Grúziában több mint 1500 regionális és helyi partnere van. Az ezekben az irodákban dolgozó szakemberek fiataloknak és a velük foglalkozóknak nyújtanak telefonos, e-mailes és személyes információ-szolgáltatást az európai oktatási, képzési és kulturális kérdésekről. A magyarországi Eurodesk-hálózatot a Tempus Közalapítványon belül működő Eurodesk Magyarország koordinálja.

 

Az Európai Bizottság az uniós régiókban élő fiatalok számának csökkentésével foglalkozó projekten dolgozik, szeretné megérteni, hogy a fiatalok miért hagyják el régióikat és mi késztethetné őket a maradásra. Néhány uniós régiót ugyanis a fiatalok nagymértékű elvándorlása és a munkaképes korú népesség csökkenése sújt, ami hátrányosan hat a terület gazdasági és társadalmi fejlődésére, az innovációra és a sokszínűségre. A projekt általános célja, hogy kidolgozzanak egy szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó eszköztárat, amit a regionális érdekelt felek, többek között a helyi döntéshozók, felsőoktatási intézmények, vállalkozások használhatnak a fiatalok megtartása és odavonzása érdekében. A projekt keretében egy rövid, ötperces kérdőívet dolgoztak ki annak megértésére, hogy milyen megtartó-taszító tényezőkkel rendelkeznek egyes uniós régiók a fiatalok számára.

 

Ingyenes családi és gyermekprogramok, koncertek, EU-s információk és 19 kilométeres futóverseny várta a Szabadság térre látogatókat az Európa-napi fesztiválon. A rendezvény a már hagyományos, akadálymentes, belvárosi futóversennyel vette kezdetét, a kilométerek száma Magyarország uniós csatlakozását szimbolizálva idén már 19-re nőtt. A „19 év – 19 km” elnevezésű futóverseny mentén 19 olyan jelentős európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztés képét helyezték el, amelyek szorosan kapcsolódnak az oktatáshoz vagy a képzések valamely formájához. A fesztivál témái között idén kiemelt hangsúlyt kapott, hogy 2023-at az Európai Unió a Készségek Európai Évévé nyilvánította. Ez az év friss lendületet fog adni az egész életen át tartó tanulásnak, mely az álláskeresők és a vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös, egyben elő fogja segíteni a zöld és digitális átállást, az innovációt és a versenyképesség javítását. A Készségek Európai Éve számos nemzetközi eseményen keresztül valósul meg 2023-ban. A tematikus rendezvények, workshopok, előadások, fesztiválok, figyelemfelhívó kampányok megtalálhatóak az Európai Bizottság honlapján.

A készségek európai éve 2023. május 9-től 2024. május 8-ig tart, amelyet a „Készségek Európai Éve Fesztivál” keretében nyitottak meg. A fesztivált Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szakképzésért felelős EU biztos zárta, aki így foglalta össze az készségek európai évének fő üzenetét:

„Az új készségek megszerzését elérhetővé kell tenni mindenki számára. Biztosítani kell, hogy mindenki, aki részt kíván venni az egész életen át tartó tanulásban, az átképzésben, tudjon a rendelkezésre álló, megfelelő lehetőségekről. Ennek érdekében a Bizottság Európa-szerte rendezvények és népszerűsítő kampányok keretében népszerűsíteni fogja a továbbképzési és az átképzési lehetőségeket, és felhívja a figyelmet az uniós finanszírozási lehetőségekre is. A cél az, hogy a kettős átállás és a gazdasági helyreállítás során senki ne kerüljön hátrányba. Sok jó lehetőség vár az európai polgárokra. Fontos azonban, hogy motiváltak legyenek, legyenek céljaik, legyen önbizalmuk, és használják ki jól ezeket a lehetőségeket. Szükség van az emberek készségfejlesztéssel kapcsolatos gondolkodásmódjának a megváltoztatására is, annak tudatosítására, hogy az emberi erőforrásokba történő befektetés a prosperitás, a jólét kulcsa és záloga.”

 

Májusban több ezer 18 éves kapott értesítést arról, hogy a DiscoverEU felhívás keretében bejárhatja-e Európát. A DiscoverEU az Erasmus+ frissen nagykorúvá érett fiatalokat támogató programja, mely évente kétszer várja azok jelentkezését, akik az utazás élményén keresztül szereznének kulturális ismereteket, gyakorolnák nyelvtudásukat és fejlesztenék a sikeres felnőtt élethez szükséges kompetenciáikat, készségeiket. A legutóbbi felhívásban azok a fiatalok vehettek részt, akik már betöltötték 18. életévüket vagy legkésőbb 2005. június 30-án születtek. Ők a benyújtott jelentkezésük eredményét e-mailes formában kapták meg, illetve az Európai Ifjúsági Portálon keresztül is elérik. A lehetőség iránt hazánkban hagyományosan nagy az érdeklődés, csak idén tavasszal összesen 4541 magyar fiatal adta le egyénileg vagy csoportban a jelentkezését. Közülük ezúttal 775 fiatal foglalhatja le hamarosan az Interrail vonatjegyét és járhatja be Európa 33 országát, ezzel közel 250 ezer főre növelve azoknak az európai fiataloknak a számát, akik a program 2018-as indulása óta DiscoverEU utat valósítottak meg. Azoknak sem kell búslakodniuk, akik jegy nélkül maradtak, ugyanis várólistára kerülnek arra az esetre, ha a kiválasztottak közül néhányan elállnának az utazás lehetőségétől. Amennyiben a következő, őszi forduló során is megfelelnek az életkori feltételeknek, akkor ismét próbálkozhatnak.

Megjegyzendő, hogy 2022 óta a DiscoverEU az Erasmus+ program része, amelynek kiemelt célja a társadalmi befogadás erősítése. Így a programban a DiscoverEU újabb pályázati lehetőséggel bővült, melynek célja a társadalmi befogadás elősegítése. Az új esélyegyenlőségi pályázattípus keretében szervezetek, intézmények és fiatalok informális csoportjai kaphatnak támogatást arra, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező 18 éves fiatalok számára is elérhetővé tegyék a DiscoverEU-élményt.

 

Az UNESCO közzétette a „Selyemutak Ifjúsági Kutatási Ösztöndíj – Fiatal kutatók kapacitásának és hozzájárulásának megerősítése a Selyemutakhoz” elnevezésű kezdeményezés harmadik pályázati felhívását. Az UNESCO Selyemutak Program keretében folyó munka célja a selyemutak gazdag történelmének, közös örökségének és szellemiségének jobb megértése. Ehhez járul hozzá a Kínai UNESCO Nemzeti Bizottság támogatásával 2021-ben elindított pályázati lehetőség is, amellyel ösztönözni kívánják a fiatal kutatókat a selyemutak közös örökségének további tanulmányozására. A támogatásra minden országból pályázhatnak posztgraduális kutatók, akik a jelentkezés időpontjában legfeljebb 35 évesek. A javasolt kutatást végezheti egyéni kutató, vagy része lehet egy csoportnak, vagy együttműködési projektnek, azonban kutatási projektenként csak egy támogatást ítélnek oda. A benyújtott projekteknek az alábbi témákhoz kell kapcsolódniuk: a selyemutak mentén kialakult közös örökség és plurális identitás; annak belső sokszínűsége; a kortárs társadalmakban rejlő potenciálja a kreativitás, a kultúrák közötti párbeszéd, a társadalmi kohézió, a regionális és nemzetközi együttműködés terén és végső soron a fenntartható béke és fejlődés. A kutatási területek széles köre támogatható, beleértve a multidiszciplináris és többdimenziós javaslatokat, amelyek nem korlátozódnak egy adott régióra vagy időszakra. A javasolt kutatás kiterjedhet a selyemutak közös örökségéhez kapcsolódó számos témakörre. Példaként említhető a tudomány és technológia, vallás és spiritualitás, nyelv és irodalom, művészetek és zene, hagyományos sportok és játékok, gazdaság és kereskedelem.

 

A norvég kormány a közép- és felsőoktatást a munkaerőpiac szempontjából relevánsabbá szeretné tenni. Az e célból kidolgozott, a norvég oktatási rendszerről szóló új fehér könyv, „The Perspective Paper” hangsúlyozza, hogy olyan oktatásra van szükség, amely biztosítja az emberek számára a zöld átálláshoz szükséges készségeket, a rendkívül produktív szakmai életet és a jó jóléti szolgáltatásokat a jövőben. A számos kihívás közül a norvég kormány a következőket állapította meg: a készséghiány és a munkaerő-felvételi problémák a technológia, a kézművesség, az egészségügy és az oktatás területén a legnagyobbak; a népesség elöregedése miatt az egészségügyi ágazatban növekedni fog a szakképzett munkaerő iránti igény; a nem dolgozó felnőttek 44%-a csak alapfokú végzettséggel rendelkezik; a zöld átállás szakértői igényeket fog teremteni a különböző ágazatokban, többek között a technológia terén.

Ennek kezelése érdekében a norvég kormány néhány javaslata a következőkre irányul: a közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő tanulók és hallgatók oktatási útvonalainak irányítása a munkaerő-piaci készségek iránti igénynek megfelelően; a rugalmas és decentralizált felsőfokú szakképzés és felsőoktatás kínálatának javítása; a munkaerő-piaci hatóságok és a középfokú oktatásért felelős megyék közötti együttműködés javítása.