Hírek

Hírek

NATO szerepvállalás Ukrajnában: garanciát kaptunk a kimaradásra

Szerda délelőtt a karmelita kolostorban találkozott egymással Jens Stoltenberg és Orbán Viktor. Magyarország nyilvános garanciát kapott arra, hogy a katonáit nem kell bevetnie, pénzügyi kereteit nem kell megterhelnie, s az ország területét sem kell átengednie akkor, ha az ukrán konfliktus elfajul. Hazánk elérte a céljait – húzta alá Orbán Viktor. Hozzátette, nincs ereje megakadályozni azt, ha NATO a határain túl akar műveleteket kezdeni.

Magyarország lojális és elkötelezett partnere a NATO-nak – hangoztatta Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Mint kifejtette, jelenleg ezerháromszáz katona vesz részt a szövetség műveleteiben, s azon kevés államok közé tartozunk, akik teljesítik a két százalékos feladatot – hangoztatta. Utalt a légtérellenőrző missziókra, amelyek Szlovákia és Szlovénia, illetve igény szerint a Baltikum egét oltalmazzák.

Nem kívánunk blokkolni olyan döntéseket, amelyeket a többiek osztanak. Minden NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai alapján csak önkéntes lehet. Ezt megerősítette a főtitkár – húzta alá Orbán Viktor.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20240612-garanciat-kaptunk-a-kimaradasra

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH/Balogh Dávid

Ezzel az eredménnyel a Fidesz egy országgyűlési választáson kétharmaddal nyert volna

Egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna a Fidesz–KDNP az EP-választáson vasárnap elért 44,61 százalékos eredménnyel – derült ki a Nézőpont Intézet elemzéséből. A többi párt közül – mint írták – a Gyurcsány-koalíció (8,1 százalék), valamint az Európai Parlamentbe újoncként bejutó Tisza Párt (29,69 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,76 százalék) EP-eredménye sem a kormányváltásra, sem pedig a kétharmados kormánypárti többség megbontására nem lenne elég.

„Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna” – olvasható az elemzésben.

Mint írták, a modellszámításuk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, s abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették. Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna. Ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/ezzel-az-eredmennyel-a-fidesz-egy-parlamenti-valasztason-is-tarolt-volna

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Nézőpont Intézet

 

A Fidesz-KDNP és a Tisza Párt a választások nyertese

Mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választást a Fidesz-KDNP nyerte június 9-én. A kormánypártok az összes megyei közgyűlési választáson az első helyen végeztek. Baján, Salgótarjánban, Miskolcon, Egerben fordítottak Összesen 25-ből 14 megyei jogú városban győztek a fideszes jelöltek, pluszban Győrben is hatalmas közgyűlési fölényük van. A kormánypártok 11 EP-mandátumot szereztek, a Gyurcsány-párt megsemmisült.

„Budapesten és Magyarországon két választást tartottak, mind a kettőt megnyertük” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapról hétfőre virradó éjjel Budapesten, a kormánypártok eredményváró rendezvényén. Orbán Viktor elmondta, az önkormányzati és európai parlamenti választáson 57 százalékos volt a részvétel Magyarországon. „A demokrácia köszöni szépen, jól van, ez is egy szép rekord” – értékelt. Gratulált az Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, amely „öldöklő küzdelemben” elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékot, majd hozzátette: „Budapesten és Magyarországon két választást tartottak, és mind a kettőt megnyerték. Ráadásul háborús helyzetben, nehéz csatában arattunk fontos győzelmeket” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.origo.hu/itthon/2024/06/hatalmas-fidesz-kdnp-gyozelem-a-vasarnapi-ket-valasztason

Forrás: origo.hu
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Magyarország kormánya a hídépítők kormánya

Orbán Viktor miniszterelnök a Paksot és Kalocsát összekötő Tomori Pál híd avatásán mondott beszédet.

Komoly munka vár ránk a következő napokban és látok olyan arcokat, akiket a békemeneten is láttam a hétvégén, amikor együtt álltunk ki béke és Magyarország mellett, és tudom, hogy sokat dolgoztak, de a választási kampánynak olyan a természete, mint a sportmérkőzéseké – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Kalocsa-Paks hídátadó ünnepségén elmondott beszédében, és hozzátette: ahogyan Rocky mondta a legendás filmben, mindig a végén van vége, ezét arra biztatott mindenkit, hogy menjen és álljon ki a Fidesz-KDNP jelöltjei mellett.

„Tudom, hogy mindenki fáradt, de hogy egy másik klasszikust idézzek, egyszer megkérdeztem Schwarzeneggert, hogy hány fekvőtámaszt szokott csinálni egy nap, és azt mondta, hogy csak onnan számolom, ahonnan már fáj. Most már ebben a szakaszban vagyunk, nekem legalábbis már fáj. Remélem, hogy önöknek is, de arra kérem önöket, hogy a hátralévő három napban azért még apait-anyait tegyenek bele ebbe a kampányba” – mondta a kormányfő.

Külön köszöntötte a helyi polgármestereket és az országgyűlési képviselőket, mert mint mondta: ez az alkalom az ő közös munkájuk eredménye, mert szerinte nélkülük nem állna ez a híd, de szintén köszönetet mondott a miniszterelnök a kivitelező cég tulajdonosának, Szijj Lászlónak is.

Orbán Viktor arra is emlékeztetett, hogy a kormánya hídátadásában az utóbbi években „profivá” vált, és kiemelte, hogy minden kormányzati ciklusra jut több hídátadó is. Mint fogalmazott, a Mária Valéria híddal kezdték még 2001-ben, aztán avattak Duna-hidat Komáromban, Baján, majd újra Esztergomban is.

„2010 óta 19 hidat építettünk, előttünk a szocialisták ötöt. Jól láthatóan itt is kirajzolódik a modern magyar politika aranymetszése: kétharmad–egyharmad” – mondta Orbán Viktor.

 
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
 
Forrás: infostart.hu
Fotó: Facebook/Font Sándor

1,7 százalékkal nőtt az első negyedévben a gazdaság teljesítménye

Az előzetes, korábbiaknál jóval hamarabb érkező, adattal egyező mértékben, 0,8%-kal nőtt az idei első negyedévben negyedéves alapon a magyar gazdaság – közölte kedden reggel a KSH. Ez megerősíti azt a képünket, hogy a magyar gazdaság elindulhatott a tavalyi recesszióból való kilábalás útján, és innentől kezdve már pozitív előjelű GDP-számokat fogunk látni. Termelési oldalról leginkább a szolgáltatások húzták felfelé a gazdasági teljesítményt, felhasználási oldalról a háztartások fogyasztása.

Az idei első negyedévről április végén, azaz T+30 napos időablakkal közölt gyorsbecslést a KSH, így elvileg megnőtt a becslés bizonytalansága is. Részben ezért is volt fontos, hogy a statisztikai hivatal a mai részletes jelentése során milyen számokat közöl. Ezzel együtt végül az előzetesen közölt számokat erősítette meg a KSH, azaz negyedéves szinten a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8%-kal nőtt a magyar gazdaság. Éves alapon a nyers adatok szerint 1,1%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

A GDP termelési és felhasználási folyamatait a ma közzétett részletes adatok alapján már tisztábban látjuk, illetve megerősíti a képünket, hogy termelési oldalról a szolgáltatások, felhasználási oldalról a háztartások fogyasztása húzta felfelé az első negyedévben a magyar GDP-teljesítményt.

Mindezt a számok nyelvén az alábbi ábrával is érzékeltetjük, és jól látszik, amit már a havi ipari adatokból is leszűrtünk, hogy az ipar teljesítménye gyenge volt az első negyedévben, és a beruházások nagy esésével párhuzamosan az import is hanyatlott, illetve a külpiaci nehézségek az export teljesítményét is visszahúzták.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240604/itt-a-magyar-gdp-adat-kezd-kijonni-a-godorbol-a-gazdasag-690049

Forrás: portfolio.hu
Fotó: KSH, Portfolio

Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja

Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napján a felújított Tisza-kastélyban, Geszten mondott beszédet. Ünnepi szónoklatában párhuzamot vont a 110 évvel ezelőtti Magyarország és a mostani között, de kiemelte, hogy ami akkor Tisza Istvánnak nem sikerült, arra most képesek leszünk: kimaradni egy újabb, öldöklő háborúból. Hiába a háborús uszítók, a hamis messiások és az idegen ügynökök.

A nemzeti összetartozás napja alkalmából Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Geszten járt egy megemlékezésen. A beszédeket élőben közvetítették a kormányfő közösségi oldalán, amit az eső ellenére is sokan hallgattak a helyszínen a Tisza-kastély átadási ünnepségével egybekötött rendezvényen.

Orbán Viktor először köszöntötte a szintén megjelent köztársasági elnököt, Sulyok Tamást, az egyházi és világi elöljárókat, valamint mindenkit, aki a helyszínen tartózkodott. „Bátran mondhatjuk, a Tisza család felújított kastélya mellett, pár méterre a helyreállított kriptától, egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy itt összesűrűsödik a történelem” – kezdte beszédét a kormányfő.

„Egy nemzet százegynéhány éve elvesztette országa kétharmadát, és népe harmadát a határain kívülre szorították. Viszont ez a nemzet nem a beletörődést és az elmúlást, hanem a túlélést választotta” – folytatta Orbán Viktor. Szerinte a magyarok többre képesek, mint megemlékezni minden évben a veszteségről, ki tudják nyilvánítani határtalan összetartozásukat. És a népünk hálával adózik annak a családnak, ami oly sokat adott neki. A Tiszák történelme összeforrt a szabad, szuverén ország eszményével. „Tiszteletünket rójuk le a birtokuk és nyughelyük mellett, és azoknak, akik erről gondoskodnak” – mondta a miniszterelnök.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2024/06/04/orban-viktor-beszed-geszt-tisza-kastely-nemzeti-osszetartozas-napja/

Forrás: index.hu
Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

A csok pluszt igénylők fele két gyermeknél többet szeretne

A csok pluszt igénylők fele két gyermeknél többet szeretne, az érintett édesanyák fele pedig harminc év alatti, ami demográfiai szempontból biztató – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában csütörtökön.

Hornung Ágnes emlékeztetett: az otthonteremtés területén a 2015-ben bevezetett csok segítségével nyolc év alatt több mint 240 ezer családot támogatott a kormány, és az első négy hónap statisztikái alapján a januárban indult csok plusz iránt még nagyobb az érdeklődés, csaknem ötezren igényelték már. A csok plusz sikere leginkább abban rejlik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a mai hitelpiacon egy nagyon kedvezményes hitelt jelent, és ez is volt vele a kormány célja – mondta az államtitkár.

Kiemelte, hogy a csok plusz új és használt lakás vásárlásához is felvehető, a családok 83 százaléka használt ingatlant szeretne vásárolni. Az igénylők kétharmada pedig még gyermektelenként venné fel a csok pluszt – tette hozzá.

Hornung Ágnes rámutatott: a kormány célja a családtámogatásokkal a családok otthonteremtésének, anyagi biztonságának, valamint a munka-magánélet közti egyensúly megtalálásának segítése. Kitért arra, hogy a babaváró hitel felvehető összegét egymillió forinttal növelték, az ötezer fő alatti településeken igényelhető falusi csok állami támogatását pedig a másfélszeresére emelték. Utóbbit egyébként mintegy 1700 család kérelmezte már, és nekik csaknem 14 milliárd forintot adott eddig az állam – mondta az államtitkár.

Forrás: hirtv.hu / MTI
Fotó: MTI

Az európai egészségügyi unió célkitűzéseit megvalósítandó program indul

Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta, hogy hat tagállam, köztük Magyarország legfeljebb egymilliárd euróval támogassa az egészségügyi ágazatban megvalósítani tervezett első közös európai érdeket szolgáló projektet, mely a kutatást, az innovációt és az egészségügyi termékek első ipari bevezetését, valamint a gyógyszerek innovatív gyártási folyamatait támogatja majd.

A brüsszeli közlemény szerint a közös európai érdeket szolgáló projektet (Important Project of Common European Interest, IPCEI) nagyban hozzá fog járulni az európai egészségügyi unió célkitűzéseinek megvalósításához, mivel egyrészt innovatív megoldásokat dolgoz ki olyan betegségek kapcsán, amelyeket jelenleg nem lehet még kielégítő módon megelőzni vagy kezelni, másrészt pedig javítja az EU újonnan megjelenő egészségügyi veszélyekkel szembeni felkészültségét.

Az IPCEI Med4Cure elnevezésű projektet hat tagállam – Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Spanyolország – jelentette be közösen.

A tagállamok akár egymilliárd eurónyi támogatást nyújthatnak a saját költségvetésükből, és ez várhatóan további 5,9 milliárd eurónyi magánberuházást fog mozgósítani. A projekt keretében 13, egy vagy több tagállamban tevékenységet folytató vállalkozás, köztük a magyar Richter Gedeon Nyrt. és a BioTalentum Kft. fog megvalósítani 14 rendkívül innovatív projektet.

A teljes IPCEI projekt a tervek szerint 2036-ra zárul le, de eltérő ütemtervek vonatkoznak az egyes projektekre és vállalkozásokra. A részt vevő tagállamok szerint a projekt közvetlen és közvetett módon várhatóan mintegy hatezer munkahelyet fog teremteni.

Forrás: portfolio.hu
Fotó: Getty Images

Orbán Viktor: Már most is fizetjük a háború árát

A miniszterelnök jelezte, hogy a háborúnak közvetlen gazdasági kárai vannak, amit minden magyar megfizet. Orbán Viktor üzent azoknak, akik szerint nincs jelentősége az európai választásnak, mivel „a háború tőlünk messze van”. A miniszterelnök a közösségi oldalára töltött fel egy új videót, amelyben az országjárása egyik helyszínén a háború gazdasági következményeiről beszél.

„Ha nincs is itt a frontvonal, a gazdasági árát már barátom, te is most megfizeted, és mindannyian meg fogjuk fizetni, minél inkább elhúzódik a háború” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

„Számunkra, magyarok számára, még ha most messze is van a frontvonal, ennek a háborúnak közvetlen gazdasági kárai vannak, amelyeket elszenvedünk. Ezért nemcsak a keresztény humánum, hanem a gazdasági érdekeink is azt mondatják velünk, legyen minél hamarabb tűzszünet és béketárgyalások” – jelezte a miniszterelnök.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

2026-ban Budapesten rendezik a BL-döntőt

Az UEFA szerdán bejelentette, 2026-ban Budapesten, a Puskás Arénában játsszák a Bajnokok Ligája döntőjét.

A végrehajtó bizottság Dublinban hozta meg a határozatát, amelynek része, hogy a 2027-es finálé házigazdajának kijelölését szeptemberig elhalasztotta a milánói San Siro átépítése miatt.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, aki az UEFA-nál is több jelentős pozíciót tölt be, áprilisban már arról beszélt, hogy biztosra veszi, Budapest el fogja nyerni a rendezés jogát. A hazai szövetség honlapja idézi is a friss értékelését:

„Az UEFA a mai döntésével az MLSZ nemzetközi és rendezői munkáját ismerte el. Az európai szervezet értékelte, hogy az elmúlt években a magyar szövetség lépésről lépésre egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó események szervezése során bizonyította rátermettségét. A női BL-döntő, a korosztályos Európa-bajnokságok, a 2020-as Szuperkupa után sikeres volt a 2021-ben rendezett Eb, továbbá a tavalyi Európa-liga-döntő is. Ebben nagy szerepe volt a Puskás Arénának, illetve annak a háttérnek, amelyet a kormány biztosít az UEFA-események megszervezéséhez. A legrangosabb klublabdarúgó-mérkőzés budapesti megvalósításával az MLSZ újabb kitűzött stratégiai célját éri el. Azért fontos ez, mert a BL-döntő rendezése is hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban folytatódjon a labdarúgás fejlődése, és tovább növekedjen a népszerűsége.”

A 2019-ben felavatott, a Népstadion helyén felhúzott Puskás Aréna 2020-ban az európai Szuperkupa-, 2023-ban az Európa-liga döntőjének adott már otthont. Magyarország először kerül sor BEK/BL-döntőre, amelyet eddig 15 ország 28 városának 32 stadionjában rendeztek meg.

Az Európa-liga fináléját 2026-ban Isztambulban, egy évvel később pedig Frankfurtban rendezik. A Konferencia-liga 2025/26-os idényének utolsó mérkőzésére az RB Leipzig lipcsei stadionjában kerül sor, 2027-ben pedig Isztambul újabb európai kupadöntőnek ad otthont. A női BL-finálét két év múlva Oslóban rendezik meg, a 2027-es döntőre viszont új pályázatot írnak ki.

Forrás: m4sport.hu
Fotó: m4sport.hu