Hírek

A 90 éve született Csukás István íróra emlékeznek a Debreceni Virágkarnevál részeként megvalósuló Galiba Gyermekfesztiválon augusztus 18. és 23. között, a rendezvény központi alakja az 50 éves Süsü, a sárkány lesz – közölték a szervezők a rendezvény pénteki sajtótájékoztatóján.

Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere azt mondta: a debreceni nyári rendezvénysorozat fináléja a Virágkarnevál, amely péntektől bő egy héten át szórakoztatja a közönséget. Ennek részeként a tavaly megújult Galiba Gyermekfesztivál hat napon keresztül, több helyszínen kínál programokat a gyermekeknek és a családoknak.

Dobos Zita, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője ismertette: a karneváli hétre tervezett 350 programból 91 kifejezetten a legkisebbeknek szól, köztük Ringató-foglalkozások, kézműveskedés, élő népmese-előadások és koncertek.

Hangsúlyozta, hogy a fesztivál idén a Nagyerdei Kultúrpark Vidámparkja mellett új belvárosi helyszínekkel bővül, így a Régi Városháza udvarán és a Dósa Nádor téren is lesznek programok.

A Galiba Gyermekfesztivál kiemelkedő eseménye az augusztus 19-i gyermekvirágkocsi-felvonulás, amelyen óvodások, bölcsődések, iskolások, tánccsoportok és civil közösségek saját készítésű, látványos kiskocsikkal és színes jelmezekben vonulnak végig a belvároson.

Idén 10. alkalommal szervezik meg a felvonulást, a 20 kocsit 8 tánccsoport kíséri majd. A kompozíciókon feltűnik Süsü alakja is, a mesehőssel a látogatók a fesztivál teljes ideje alatt találkozhatnak.

Dobos Zita hozzátette: a felvonulást követően a kiskocsik a Vidámparkban és a Régi Városháza területén is megtekinthetőek lesznek. Idén először a közönség szavazhat is a kocsikra a Virágkarnevál hivatalos oldalán augusztus 23-ig, a legtöbb voksot kapó alkotás pedig elnyeri a közönség vándordíját.

Nagy Levente, a rendezvényt támogató Emerson (NI) HR-vezetője azt mondta: a vállalat számára kiemelten fontos a helyi közösségek és a kulturális értékek támogatása, amelynek köszönhetően a fesztiválon most a robotikával ismerkedhetnek meg a legkisebbek.

Forrás: librarius.hu / MTI
Fotó: librarius.hu

170 éve született és száz éve halt meg Strobl Alajos, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. A jubileumi évfordulót a Magyar Képzőművészeti Egyetem Strobl-emlékévvel ünnepli, melynek kiemelt eseménye A halhatatlanság forrása címmel 2026. szeptember 19-ig ingyenesen látogatható nagyszabású kiállítás, ahol a mester elveszettnek hitt és újonnan azonosított alkotásaival is találkozhatunk.

Egy szobrász, ráadásul egy köztéri, monumentális kompozíciókat alkotó művész esetében mindig dilemma, hogyan lehet egy kiállítás keretében bemutatni a teljes vagy csaknem teljes életművet. Strobl Alajosnál ez az életmű ráadásul több mint 400 kompozíciót jelent, köztük olyan ikonikus alkotásokkal, mint a budavári Szent István lovas szobor, a „magyar Trevi-kútként” is emlegetett Mátyás király kútja vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékmű.

A kurátorok, Erős Apolka és Borovi Dániel ezért úgy döntöttek, hogy a tárlat fókuszába nem kizárólag az életművet, hanem magát az alkotói közösséget és az alkotói folyamatot, vagyis Strobl gyors, lendületes szobrászi gesztusait állítják. Ehhez pedig olyan, a Strobl család és a magángyűjtők tulajdonában fennmaradt gipsz- és terrakottaszobrokat kerestek, amelyek közül több most először kerül a nagyközönség elé. Ugyancsak kuriózumnak számítanak a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében fellelt olyan művek is – köztük Rauscher Lajos építész, a Mintarajztanoda épületének tervezője; gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréja –, amelyeket több évtizedes rejtőzés után csak most, a kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során sikerült Strobl Alajos alkotásaként azonosítani.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/arany-szobor-az-andrassy-uton-1213299/

Elindult a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Mohács 500 projektjének honlapja, amely a legújabb kutatási eredményekkel és interaktív tartalmakkal helyezi új megvilágításba a történelmi csata emlékezetét.

A legújabb multidiszciplináris kutatások egyértelműen rácáfolnak a korábbi előítéletekre. A szomszédokkal ápolt kiegyensúlyozott viszony és a Hunyadi Mátyás reneszánsz építkezéseit betetőző prosperitás korszaka volt ez, amelyben a nagy európai hatalmak keresve keresték a magyar szövetséget.

A 15-16. század fordulójának Jagelló-kori Magyarországa nem egy összeomlás szélén táncoló, erőtlen ország volt, hanem a térség meghatározó hatalma. A Cseh és Magyar Királyságot, valamint a Lengyel–Litván Államot egyesítő dinasztia a korabeli Európa legnagyobb területe felett uralkodott.

Az Oszmán Birodalom elleni védekezésben hazánk évtizedeken át Európa első számú védőbástyájaként működött. A vereség oka nem a magyar harcosok mulasztásában vagy belső gyengeségben rejlett, hanem I. (Nagy) Szulejmán szultán seregének abban a korban páratlan logisztikai teljesítményében és katonai fölényében. Ez a hadigépezet akkoriban bármelyik európai uralkodó seregét elsöpörte volna, miként azt az egy évvel korábbi, 1525-ös páviai csata méretei és erőviszonyai is szemléltetik.

A 2023 áprilisában kelt 1159/2023. (IV.27.) kormányhatározat hívta életre azt az átfogó nemzeti programot, amelynek célja a 2026-os fél évezredes évforduló méltó előkészítése. A projekt egyik legfőbb üzenete a nemzetközi összefogás bemutatása: a keresztény seregben a magyar nemesség mellett cseh, lengyel, horvát, szerb, német és itáliai harcosok is vállvetve küzdöttek az európai kultúra védelmében.

A NÖRI célja, hogy a tudományos eredmények ne szoruljanak be a könyvtárak falai közé, hanem a 21. századi ember számára is közvetlenül átélhetővé váljanak. Ennek szellemében indult útnak a Mohács 500 – Új utakon a múlt feltárása című szabadtéri vándorkiállítás.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/digitalis-terben-es-vandorkiallitason-kel-eletre-a-mohacsi-csata-emlekezete/

A július 31-én tartott ünnepélyes megnyitón Hergár Eszter, a Pénzmúzeum igazgatója kiemelte: a kiállítás középpontjában nemcsak a forint megszületésének jól ismert története, hanem az ország aranytartalékát kimenekítő Magyar Nemzeti Bank aranyvonata áll, amely kulcsszerepet játszott a második világháború utáni pénzügyi újjáépítésben. A megnyitót követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, illetve dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára – egyetértettek abban, hogy a nehéz történelmi helyzet – ekkoriban a Nyilaskeresztes Párt volt hatalmon Magyarországon -, valamint az elhurcolt zsidóktól elrabolt értéktárgyakat szállító vonatok emléke miatt sokan a mai napig negatív érzelmeket társítanak a kifejezéshez, pedig az MNB különleges szerelvénye ettől teljesen eltérő történetet képvisel: a magyar arany- és devizatartalék biztonságba juttatását szolgálta, ami később a gazdaság helyreállításának egyik alapkövét jelentette.

A tárlat a modern forint megszületését és elmúlt nyolc évtizedét nyolcvan válogatott műtárgy segítségével mutatja be, amelyek között egy 1 milliárd billpengős bankjegyív, az 1946-os újrainduláshoz kapcsolódó Pénzverő vendégkönyve, illetve a Spital am Pyhrnben működő MNB-kirendeltség amerikai hatóságoknak küldött levelének másolata is megtalálható. A kiállításon archív dokumentumok, látványos installációk és interaktív elemek teszik még érdekesebbé a bemutatott tárgyakat, sőt a tárlat részeként filmhíradó-részletek, videóinterjúk és múzeumpedagógiai programok is várják a látogatókat.

Az Aranyvonat öröksége – a magyar pénz újjászületése című időszaki kiállítás 2026. augusztus 1-jétől ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül látogatható a Pénzmúzeumban. A szervezők szerint a tárlat a történelem és a numizmatika iránt érdeklődők mellett családoknak és diákoknak is betekintést nyújt abba, milyen szerepet játszott a forint bevezetése, illetve az Aranyvonat története Magyarország gazdasági újjáépítésében.

Forrás: mult-kor.hu
Fotó: Horváth András

Vasárnap véget ért az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának jubileumi kiadása. Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend idén is rengeteg völgylakót fogadott, a szervezők pedig már el is kezdtek a következő 35 éven dolgozni. A jövő évi fesztivál időpontját már be is jelentették, és elindult a kedvezményes bérletértékesítés is. 2027-ben július 23. és augusztus 1. között válhat mindenki völgylakóvá immáron 36. alkalommal.

A 2026-os Művészetek Völgye új helyszínekkel, telt házas előadásokkal és ezernyi közös élménnyel várta a látogatókat. A tavalyi évhez képest ismét nőtt a résztvevők száma: a tíz nap alatt összesen 140 ezer Völgy-lakó fordult meg a fesztiválon. A Csigabusz idén is folyamatos kapcsolatot teremtett a helyszínek között, így a legnagyobb színpadoktól a legeldugottabb udvarokig minden program könnyedén elérhetővé vált.

Kapolcson belül a közlekedést a Művészetek Völgye főtámogatója, a Visa taxi szolgáltatása is segítette, amely ingyen szállította a Visa kártyával rendelkező fesztiválozókat egy hangulatos riksával. A világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatója értékmegőrzőkkel, valamint játékokkal és aktivitásokkal is hozzájárult a Főtér pezsgő hangulatához.

A fesztivál 35. évfordulójára visszatért a Klastrom helyszín, ahol mindennap fényfestés varázsolta újjá a Szent András-templomromot. A profi csapatokon túl a FényArtban a Klastrom pályázatra érkezett munkákat láthatták az ide érkezők. A pályázat nemcsak megjelenési lehetőséget, de jutalmat is tartogatott. Első díjat nyert Szatmári Bendegúz Időutazás című alkotása, a második helyet Gaál Eszter és a Photonica vitte el, míg harmadik lett Dörfler Enikő a Csillagfény ünnepe című munkájával.

A fesztivál jubileumára a (H)őskorszak Udvarok a fesztivál indulásáról meséltek, idézték meg az alapítás körüli időszakot, Bereményi Géza és Cseh Tamás fia közös műsorával idézték meg a Kapolcson rögzített Új dalok lemezét, de itt emlékeztek meg Galkó Balázs és Sebő Ferenc életművéről is.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/igy-fest-szamokban-az-idei-muveszetek-volgye/

A nagyközönség számára korábban nem publikált, Móricz Zsigmond leányfalui életének utolsó éveit megidéző fotókból nyílt kiállítás a Ravasz László Rendezvényházban. A Hazaköltözött képek címet viselő tárlat csaknem egy évszázadon át rejtőző felvételeit Kálmán Kata, a szociofotóiról és portréképeiről ismert XX. századi fotográfus, Móricz barátja készítette. A tárlat kurátorával és a Leányfalun élő Móricz unokával a családi anekdoták mellett irodalom és fényképészet különleges egymásra találásáról beszélgettünk.

Az idősödő író ebben az időszakban két új, meghatározó ismeretséget is kötött. Ekkor találkozott a kései éveinek egyes eseményeit megörökítő fotográfusnővel, Kálmán Katával, akivel élete hátralévő időszakában bensőséges baráti kapcsolatot ápolt. Szintén ekkortájt ismerkedett meg az árvaházban nevelkedett fiatal Litkei Erzsébettel is, aki a magyar irodalom egyik legmegrázóbb realista remekművének, az Árvácska című regényének modelljéül szolgált. Hármójuk különleges köteléke fontos kor- és irodalomtörténeti adalékokkal szolgál az írói életmű mélyebb megismeréséhez.

Kálmán Kata, a két világháború közötti szocio- és portréfotó-művészet kiemelkedő alakja egészen az író 1942-ben bekövetkezett haláláig, bő öt éven át ápolt kölcsönös tiszteleten és szellemi partnerségen alapuló barátságot Móriczcal. Találkozásaik helyszíne Budapest és a leányfalui nyaraló lett, amelyre az író 1937-től állandó otthonaként tekintett.

A fiatal fotográfusnő és az író kapcsolatának kezdete 1936 őszére nyúlik vissza. Ekkor kereste fel Kálmán Kata Móriczot azzal a kéréssel, hogy írjon előszót készülő portréfotókönyvéhez. Az írófejedelmet lenyűgözte az album anyaga, ezért szívesen tett eleget a felkérésnek. Feltehetően – Kálmán Kata férje, Hevesy Iván művészettörténész egyetértésével – ő javasolta azt is, hogy a zömmel szegényparasztokat, napszámosokat, zselléreket és kétkezi munkásokat ábrázoló kötet Katona József ikonikussá vált drámája nyomán a Tiborc címet kapja.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/a-moricz-eletmu-utolso-fejezete-1207461/

„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot. A balatoni vitorlázás legnagyobb ünnepe, Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye, az 58. Kékszalag, július 30-án kilenc órakor kezdődik Balatonfüreden.

A kontinens legnagyobb presztízsű, legrégibb, leghosszabb távú és a legtöbb indulót regisztráló tókerülő versenyét először 1934. július 27-én indították, amit Ugron Gábor nyert Rabonbán nevű cirkálójával. (A szeles verseny legeredményesebb vitorlása a Tramontana volt, a cirkálóval 1940-ben, 1942-ben, 1963-ban, 1971-ben, 1977-ben, 1979-ben és 1989-ben is megnyerték a Kékszalagot.) És bár a hullámok mindig a legjobb hajós oldalán állnak, a dolog közel sem ilyen egyszerű.

Szükség van szabályismeretekre, biztos hajókezelési rutinra, azaz magabiztosan kell tudni vitorlát kezelni, manőverezni, reffelni (a vitorla felületének csökkentése), fordulni és kikötni különböző szélviszonyok között. Ismerni kell természetesen a versenytaktikai fogásokat, ügyesen kell kihasználni a szélfordulókat, különböző pályataktikákat. Tisztában kell lenni a navigáció és meteorológia kapcsolatával, hiszen a Balaton időjárása gyorsan változik, bizonyos pillanatokban a szél írja a versengés forgatókönyvét. Értelmezni kell az előrejelzéseket, a széljelenségeket, és kezelni kell a viharhelyzeteket. Az állóképesség ugyanolyan fontos, mint a stratégiai képességek megléte, de az állóképesség ilyenkor lelki alkat kérdése is.

A megmérettetés hagyományosan minden évben azon a júliusi napon indul, amelyik legközelebb esik a teliholdhoz, mert a vitorlásokat a telihold fénye segítheti az éjszakai navigációban. A tihanyi Sport Szállóban rendezett ünnepségen a Balaton Kékszalagját legelőször József főherceg adta át Ugron Gábornak 1934. július 29-én.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/jo-szelet-kivanok-hamarosan-kezdodik-europa-legnagyobb-tokerulo-vitorlasversenye-a-kekszalag/

Múzeummá és kulturális központtá alakítják az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) egykori székhelyét. A műemlék épületet uniós alapokból és helyi költségvetési forrásokból újítják fel, miután a partiumi város önkormányzata szerdán jóváhagyta a projektet.

Az aradi önkormányzati testület döntése a múlt század elején szecessziós stílusban épült irodaház felújítását és kulturális központtá alakítását célozza. A projekt összköltségvetése 42 millió lej (2,9 milliárd forint). Ebből 34 millió lej (2,3 milliárd forint) vissza nem térítendő uniós támogatás, a hiányzó részt a helyi költségvetésből fedezik. A finanszírozási szerződést várhatóan a következő hetekben írják alá – jelentette az Agerpres román hírügynökség.

A projektet három és fél év alatt kell megvalósítani. Ez idő alatt felújítják az irodaházat, hogy alkalmassá váljon kulturális és közösségi események tartására.

Az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat és egy Marta nevű személyautót is gyártott 1914-ig. 1912-ben az osztrák Austro Daimler cég vásárolta meg, és később az aradi cég gyártotta a többi között a Magyar Királyi Posta első autóbuszait és az első 150 budapesti taxit is.

Az első világháború után a gyár Romániához került, amelynek területén szintén a legelső gépkocsigyártó cégnek számított. Beolvasztották egy másik gépgyárba, a gyártelep ASTRA néven működött tovább, majd 1926-ban a gyártást áttelepítették Brassóba.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/07/24/eletre-kel-a-tortenelmi-magyarorszag-elso-autogyara

„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a száz éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára vagy a fiumei kormányzói palotára. Hauszmann alapvetően határozta meg Budapest arcélét, de vidéken is jelentőset alkotott.

A céltudatos Hauszmann mindig is tudta, hogy mit szeretne, és már kamaszkorában kőművessegédként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia építkezésén, majd beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, és közben 1866-ban Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt Berlinbe ment, hogy a Bauakademie-n is folytasson tanulmányokat. Szabadidejében aktokat is festett, ekkor ismerte meg leendő feleségét is.

Már 1868-ban, rögtön a kiegyezés után, mindössze 21 évesen tanársegéd lett a Műegyetemen, később részint ő teremti meg a professzionális magyarországi építészoktatást. Mindezt azokban az években, amikor nem voltak magyar nyelvű, építészettel foglalkozó tankönyvek. Olyan neves alkotók vallották mesterüknek, mint Alpár Ignác, Komor Marcell és Lajta Béla.

Hauszmann mindent elért, amit építész elérhet, talán csak az fájhatott neki, hogy nem ő építhette az Országházat, pedig reneszánsz hatású terve 1882-ben elnyerte a pályázat I. díját.

Helyette a másik, szintén első díjas tervrajz, Steindl Imre gótikus stílusú víziója épült meg. Hauszmann ettől függetlenül rendkívül sikeres karriert futott be. Ő fejezhette be Ybl halála után a Budavári Palotát, ő tervezte a budapesti törvényszéki palotát, a kúriát, az ő elképzelései alapján épült meg a Magyar Királyi József Műegyetem központi épülete, ahol aztán tanított is. Számos építészgeneráció hivatkozik rá mint mesterre.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/kiralyoknak-es-oroszlanoknak-is-tervezett-epuleteket-100-eve-hunyt-el-hauszmann-alajos/

Megújult belső terekkel, átrendezett állandó kiállítással és újragondolt koncepcióval várja a közönséget az ország egyik legjelentősebb egyházi gyűjteménye, az esztergomi Keresztény Múzeum, amely idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Az állandó tárlaton kiállított művek között Balassi Bálint portréját, Hans Memling Krisztus-képét és MS mester alkotásait is láthatják az érdeklődők.

Méltóságteljes az esztergomi Mindszenty téren álló Keresztény Múzeum neoreneszánsz épülete, hát még a mögötte felsejlő látkép: a házak felett magasodó domb tetején a Vár rusztikus tömbje trónol, mögötte a Bazilika kupolájának monumentális félgömbje, amely egyszerre szimbolizálja a kereszténység megtartó erejét, és ad történelmi romantikát a városképnek. Mindez a múzeum immár megújult enteriőrjében sétálva is élvezhető, a második emeleti termek ablakából ugyanis fenséges kilátás nyílik a történelmi városrészre; mintha csak díszletként szolgálna az új koncepcióban megálmodott állandó tárlatnak.

A Keresztény Múzeumot érintő beruházás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 300 millió forintos támogatásából valósult meg. A műemléki védettségű épületben két emeleten ezer négyzetméter újult meg, ennek során eltüntették a korábbi, elavult belsőépítészeti és műszaki beavatkozások nyomait, miközben az örökségvédelmi szempontokat szem előtt tartva megőrizték az épület neoreneszánsz jellegét: felfrissült az enteriőr, ám a másfél évszázaddal ezelőtti korszak atmoszférája megőrződött.

A megújult terekben azonban még régebbi korok szépségei vonulnak fel: a középkori alkotásokon az arany háttérben ábrándos tekintetű próféták, imádságban elmerült, mezítlábas szentek sorakoznak, arcukon a túlvilági ígéret derűje. A művészettörténeti korszakok kronológiáját szem előtt tartó tárlat legnevesebb darabjai – legalábbis nekünk, magyaroknak – MS mester passióképei. Ezzel kapcsolatban Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, a tárlat kurátora elmondja, a közelmúlt tudományos eredményei árnyalták az MS mesterről addig kialakított képet.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/mezitlabas-szentek-1201327/