A múlt heti budapesti informális uniós csúcstalálkozó végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint a magyar kormányfő közös sajtótájékoztatót tartott, ahol Orbán Viktor bejelentette, hogy elfogadták a Budapesti Deklarációt, amellyel az európai versenyképességet segítenék.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség a versenyképességre összpontosít, és létre szeretne hozni egy budapesti deklarációt, amit sikerült is elérni. Az EU növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé és az Egyesült Államoké, a termelékenység lassabban növekszik, az EU részesedése a világkereskedelemből csökkent. Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamosenergia-árat fizetnek, mint Amerikában, a földgáz esetében négyszeres az ár.

„A Budapesti Deklaráció azt mondja, azonnali cselekvésre van szükség” – mondta Orbán Viktor, majd a deklaráció néhány pontjára hívta fel a figyelmet:

– Egyszerűsítési forradalom, csökkentik az adminisztrációs terheket. 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát.
– Intézkedések a magas energiaárak mérséklésére.
– Valódi iparpolitikát fogalmaznak meg.
– Megerősítették, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítják.
– A tőkepiaci uniót megvalósítják.
– Európai védelmi ipari bázist hoznak létre.
– A következő öt évben a versenyképesség lesz a középpontban, minden új jogalkotási javaslathoz kell készíteni egy versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról lássák, milyen hatása van a versenyképességre.
– A tanács ülésein pedig majd rendszeresen visszatérnek a versenyképesség kérdésére.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/kulfold/2024/11/12/budapesti-deklaracio-unios-csucs-budapest-versenykepesseg-orban-viktor-soros-elnokseg/