Munkaszolgálat, kulturális kirekesztettség, a kisebbségi létből fakadó gyökérvesztettség, a kommunizmus börtöneinek pokla, az ’56-os megtorlások előli menekvés, emigráció, valamint a valós és belső utazások létállapotai. E megrendítő élményekből fakad az a sorskötelék, amely magyarázatot nyújt a PIM tárlatán megidézett szerzők közös emlékezetére.
A kiállításon az érdeklődők számos kortörténeti kuriózum mellett megtekinthetik az Utas és holdvilág első kiadásának Szerb Antalné által javított példányát, a Sorstalanság hazai elutasításáról szóló hírhedt kiadói levelet, az írói Nobel-díjat megtestesítő érmet, Agota Kristof híres francia–magyar szótárát, a fiatal Bodor Ádám „magyar nemzetiségű román állampolgár” megfigyeléséről szóló belügyi határozatot, Faludy György asztali földgömbjét és Márai Sándor útlevelét, amellyel 1948-ban végleg elhagyta Magyarországot.
Évtizedes meg nem értettség övezte Magyarországon Nobel-díjasunk, Kertész Imre világhírű regényét, a kiállítás címében is visszaköszönő Sorstalanságot, amelynek megjelentetését 1973-ban kíméletlenül elutasította a Magvető Kiadó.
„Kéziratát kiadónk lektorai elolvasták, egybehangzó véleményük alapján regénye kiadására nem vállalkozhatunk. Úgy véljük, élményanyagának művészi megfogalmazása nem sikerült, pedig a téma iszonyatos és megrázó” – írta Kertésznek a megsemmisítő levelet a kiadó képviselője.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/irni-vagy-hallgatni-1218264/
Fotó: demokrata.hu