Az immár tíz éve zajló Mezőkeresztesi csatatérkutatás elnevezésű projekt keretében a szakemberek civil összefogással egy több mint 100 négyzetkilométeres területen végeznek műszeres leletfelderítést. A levéltári források alapján kijelölt kutatás elsődleges célja a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének szisztematikus vizsgálata, azonban a terepbejárások során gyakran regisztrálnak más korszakokból származó emlékeket is.
A legutóbbi kutatási alkalommal Vágó Zoltán régészeti önkéntes fémkereső műszere jelzett egy olyan anomáliát, amely egy évezredekkel korábbi időszak páratlan örökségét rejtette. A helyszíni munkálatokat Bakos Gábor régész, a projekt vezetője, valamint Gömöri András, a Miskolci Egyetem geográfusa és a lelőhely felfedezője irányította.
A terepi feltárás során egy a Kr. e. 13. és 11. század közötti időszakra keltezhető késő bronzkori leletegyüttes körvonalazódott. A földtömeg egy nagyméretű bronzcsészét rejtett, amelybe tordírozott, vagyis csavart díszítésű karspirálokat helyeztek. A helyszíni munkálatok fázisában a kutatók még csak két kartekercset azonosítottak a csészében, a későbbi finombontás során azonban egy harmadik ékszer is előkerült az edényből. A szakemberek megállapították, hogy a kincs megközelítőleg 2500 évvel az oszmánok és a keresztény seregek 1596-os összecsapása előtt került a földbe.
A régészek a leletegyüttest az eredeti környezetével együtt, in situ emelték ki a talajból, hogy a laboratóriumi körülmények között végezhető mikrofeltárással semmilyen fontos adat ne vesszen el.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/keso-bronzkori-kincsleletet-talaltak-a-mezokeresztesi-csatater-kutatasakor-20261103
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum