A magyar uniós elnökség prioritásairól: az Európai Unió versenyképességének erősítéséről, illetve az Európai Uniót érintő demográfiai kihívások kezeléséről tárgyaltak kedden a tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei és szakállamtitkárai – jelentette be az Általános Ügyek Tanácsának informális ülését követően Bóka János. A tárcavezető szerint a magyar soros elnökség körüli médiafelhajtás és a kormány ellen intézett bel- és külföldi támadások ellenére a megbeszélés sikeres volt, számos kérdésben egyet tudtak érteni a felek.

„A tanácskozás három panelben zajlott le. Az első eszmecserénk során azzal foglalkoztunk, hogy hogyan tud hozzájárulni a jobb és minőségi jogalkotás, illetve az európai uniós intézményeken belül is érvényesülő jogállamiság az Európai Unió versenyképességének a növeléséhez. A magyar elnökségnek egy meghatározó törekvése az, hogy egyszerű, hatékonyan kiszámítható szabályozási környezettel támogassuk az Európai Unióban a gazdasági szereplőket és az Európai Unió versenyképességét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az uniós jogalkotás minősége számos területen jelentős mértékben fejleszthető az érintett gazdasági szereplők érdemi bevonásával” – fogalmazott az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának vezetője.

A miniszter szerint a munka már az informális tanács ülését megelőző vacsorán elkezdődött, amikor három az európai ipari szereplők, illetve a kis- és középvállalkozások képviselői oszthatták meg gondolataikat a résztvevőkkel

A versenyképesség kérdését három szempontból is megvizsgálták: lehetséges-e Európában egy új ipari megállapodás a gazdasági szereplőkkel az Európai Unió versenyképességének erősítése érdekében; hogyan lehet megteremteni Európában a versenyképességhez szükséges emberi erőforrásokat, illetve hogyan biztosítható az új kezdeményezésekhez szükséges finanszírozás?

„A magyar elnökségnek az a célja, hogy egy új európai versenyképességi megállapodást hozzunk tető alá. A célunk az, hogy ennek a fő vonalai a november 8-ra tervezett informális európai tanácsülésen Budapesten kialakulhassanak” – árulta el Bóka János. Majd hozzátette: az új európai versenyképességi paktum szempontjából kulcsfontosságú a modern technológiákba való befektetés, a harmadik országoktól való függőség csökkentése, a digitális egységes piac előmozdítása, a kutatás és innováció fejlesztése, a konnektivitás és az elektromobilitás fejlesztés.

„A munkaebédünk a demográfiai kihívásokkal foglalkozott, az Európában tapasztalható demográfiai folyamatok és kihívások olyan súlyúak, hogy ezeket a zöld és digitális átmenet mellett harmadik átmenetnek is lehet tekinteni. A zuhanó termékenység azt fogja eredményezheti, hogy 2070-re a Föld lakosságának csak 3,7 százaléka él majd Európában. Ez nem csak az európai kontinens versenyképessége, hanem Európának a világban elfoglalt helyével kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel” – hangsúlyozta a tárcavezető.