A kiállítás kurátorai, Kopócsy Anna és Drienyovszki Zsófia művészettörténészek arra vállalkoztak, hogy hatvan női alkotó mintegy százharminc alkotásának segítségével mutassák be „azt a küzdelmes folyamatot, ahogyan a magyar képzőművészek kitartással és óriási elkötelezettséggel kivívták, hogy az alapvetően férfiakból álló művésztársadalom elismerje teljesítményüket, elfogadja, hogy nő is lehet első rangú művész” – mondta Vígh Annamária, a múzeum főigazgató-helyettese, a tárlatot bemutató sajtóbejáráson.
A kiállítás több mint fél évszázadnyi időszakot ölel fel, a 19. század végétől a századforduló évein át az 1950-es évekig vizsgálja a női művészek emancipációjának fejlődését. A kiállítás vezető kurátora, Kopócsy Anna törekvése szerint a tárlat a stílustörténet helyett a műveket és alkotóikat egymással szoros összefüggésben, elsősorban történeti kontextusban, nemük társadalmi meghatározottságából kiindulva vizsgálja.
Így nemcsak a múzeum gyűjteményeiben lévő női alkotók munkái láthatók a kiállításon, hanem nagy számú kölcsönzés is hozzájárult ahhoz, hogy az „alkotói szubjektum kivívásának küzdelmes folyamatát” a maga teljességében mutassa be, megteremtve ezzel az újabb kutatások irányait.
Az igazgató beszélt arról is, hogy a nőművészet, a női szempontok vizsgálata manapság nemcsak a tudományos kutatások kiemelt területét képezik, hanem a muzeológiai diskurzusban is egyre jelentősebb helyet kapnak.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/magyar-nemzeti-galeria-elhivatottak-noi-muveszet-huszadik-szazad-kiallitas/
Fotó: MTI/Balogh Zoltán