Ifjúságpolitika

Alapítványunk elkötelezett az ifjak és a fiatal felnőttek értékválasztásainak megismerése, sőt alakítása iránt. Ebbéli tevékenységünk során több kutatást is indítottunk. Bízunk benne, hogy az általunk közzétett adatok iránytűként szolgálhatnak a polgári és nemzeti értékeket óvni és terjeszteni vágyó civil szervezetek számára. Ebben a munkában segítünk azzal, hogy hónapról hónapra közzétesszük a magyar és nemzetközi ifjúságpolitika fontos eseményeit, történéseit. Meggyőződésünk szerint ez is közelebb hoz minket egymáshoz és a fiatalokhoz.

A 2023-as év hazai és nemzetközi ifjúságpolitikai eseményeit összefoglaló kiadványunkat, az Ifjúságpolitikai monitoring 2023 című összeállítást innen tudják letölteni.

2024. január

A magyar kormány a fiatalokra a nemzet fontos erőforrásaiként tekint, ezért számos kedvezménnyel és támogatással segíti őket, hogy hivatásukban és családalapítási céljaik megvalósításában kiteljesedhessenek. A magyar családpolitika több mint 30 támogatást kínál, ezek túlnyomó többségét élethelyzetüknek megfelelően már a fiatalok is igénybe vehetik. Egyebek mellett a már felsőfokú tanulmányaik ideje alatt igénybe vehető családtámogatásokkal, valamint a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák szja-mentességével támogatja őket, de ugyanígy élhetnek az emelt összegű Babaváró kölcsön, vagy a januárban indult CSOK Plusz lehetőségével is.

A fiatalok által igénybe vehető további támogatások részletesen megtalálhatók a csalad.hu oldalon, ahol egyebek mellett az első házasok kedvezményéről, a nyelvvizsga- és a KRESZ-vizsga díjhoz nyújtott támogatásról, valamint igénybevételük módjáról is részletes információk olvashatók.

2024. január 1-jétől tovább emelkedett az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás, így az érintettek akár 66 700 forintot is visszaigényelhetnek a vizsgadíjból. A kormány interpretálásában a nyelvvizsga-támogatás a fiatalok versenyképességének és mobilitásának növelését szolgálja, emellett hozzájárul ahhoz, hogy egyenlő esélyeket teremtsen az életkezdésben függetlenül attól, hogy a fiatal kedvező vagy kevésbé kedvező anyagi háttérrel rendelkezik.

A támogatást azok a 35 év alatti fiatalok igényelhetik, akik sikeresen teljesítették első középfokú (B2), vagy felsőfokú (C1, C2) általános vagy szaknyelvi nyelvvizsgájukat, illetve első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsgájukat. A költségeket ebben az esetben a minimálbér 25 százalékának mértékéig az állam utólag megtéríti, ez 2024-ben már 66.700 forint az eddigi 58 000 forint helyett. Az összeg a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számított 1 éven belül igényelhető a Magyar Államkincstárnál. A nyelvvizsga támogatással azok a fiatalok is élhetnek, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával, ám annak egy magasabb fokozatát szeretnék megszerezni, vagy egy új nyelvből tennének vizsgát. A kormány adatai alapján a támogatást 2018. január 1-je óta már több mint 171 ezer nyelvvizsgázó igényelte, összesen több mint 5,8 milliárd forint értékben.

 

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által alapított Ifjúságkutató Intézet első ízben, hagyományteremtő szándékkal adta ki a Ifjúság’23 – Jelentés az ifjúságügyről című összegző munkát, amely szakértők bevonásával elemzi a 2023-as év legfontosabb, ifjúságot éríntő témáit. A kötet nemcsak az elmúlt esztendőt tárgyalja, hanem néhány 2024-re vonatkozó, ifjúságügyet értintő várakozást is megfogalmaz.

A jelentést egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, amelynek során Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, hogy 2023-ban a bizonytalan környezet sajnos nem tett jót a gyermekvállalási és házasságkötési kedvnek. A kormány ennek ellensúlyozására két új intézkedést is bevezetett 2023-ban: a családalapítási szándékának ösztönzésére a 30 év alatti anyáknak Szja-, illetve diákhitel-visszafizetés alóli mentességet adott.

A beszélgetésen részt vett többek között Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) elnöke is, aki szerint 2023-ban az Erasmus-ügy határozta meg leginkább az ifjúságügyet, amely mintegy kétszázezer magyar fiatalt érint. Az Erasmus+ Program több mint 35 éve működik, legismertebb pillére a felsőoktatási mobilitás, de rengeteg egyéb finanszírozási lába is kialakult az elmúlt évtizedekben (közös képzések létrehozása, jó gyakorlatokat megosztó platformok működtetése stb.).

 

2024. január 11-13. került megrendezésre a 24. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás a Hungexpon. A kiállítás a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Oktatási Hivatal és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) programja. A rendezvény honlapja szerint a kiállítás azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. Feladata összekapcsolni az egyes szereplőket: a hazai – és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket és vállalatokat az érdeklődőkkel: a diákokkal, oktatókkal és szülőkkel. A rendezvényen magyar és külföldi felsőoktatási intézmények, szakképző intézmények és gazdasági szereplők mutatkoztak be, hogy a továbbtanulni vágyók első kézből tájékozódhassanak a felvételiről, a képzésekről, a kollégiumi elhelyezésről, ösztöndíjakról, intézményi szolgáltatásokról, továbbá a majdani karrierlehetőségekről is.

A szakkiállítás megnyitóján beszédet mondott Csák János kulturális és innovációs miniszter. Többek között kiemelte, hogy aki Magyarországon elkezd tanulni, akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban, az biztos lehet benne, hogy lesz állása. A politikus szavai szerint ezt elsősorban az teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság robusztus lábakon áll, mert az egész világnak bizodalma van bennünk. Ezt számokkal is alátámasztotta, eszerint 2023-ban 13 milliárd eurónyi külföldi tőkebefektetés érkezett Magyarországra, a legtöbbet befektető országok Kína, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Németország voltak. Mindez a világban tapasztalható óriási bizonytalanság ellenére, hiszen két háború is kitört, megnőttek az energiaárak és az élelmiszerárak.

Csák János rámutatott, hogy a felvételi rendszer átalakításával jelentősen megnőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma. A következő lépésként pedig minden egyetemet arra fognak ösztönözni, hogy növelje a külföldről idejövő oktatók számát – tette hozzá. A kormány célja úgy változtatni a felsőoktatás rendszerén, hogy a fiatalok előtt álló lehetőség minél szélesebb legyen.

A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió méltatlanul akadályozza az Erasmus és a Horizont programokat. Felidézte, hogy ennek ellentételezésére a kormány létrehozta a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek köszönhetően mindenki, aki külföldön szeretne tanulni vagy kutatni, meg fogja kapni az ehhez szükséges ösztöndíjat. Csák János arra buzdította a leendő hallgatókat, hogy használják ki a lehetőségeiket.

A szeptemberben induló képzésekre február 15-ig kell benyújtani a jelentkezéseket. A kabinet értelmezésében a megújult magyar felsőoktatás hívószavai a projektalapú oktatás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. Célként fogalmazódik meg, hogy a képzés mellett munkatapasztalatot is szerezzenek a hallgatók.

 

A kormány az Erasmus és a Horizont programokat kénytelen kiváltani, ezért hazai forrásokból elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot és a HU-rizont programot.

Idén januárban zajlik a Pannónia Ösztöndíjprogram első intézményi pályázási időszaka, ami a kormány szándékai szerint rövid és hosszú távú mobilitások formájában biztosít lehetőséget az egyetemek hallgatói, oktatói és munkatársai számára, hogy támogatott keretek között tanuljanak, kutassanak, oktassanak, vagy szakmai gyakorlatot teljesítsenek külföldön. A Pannónia Ösztöndíjprogram keretében a világ szinte bármely országába el lehet jutni ösztöndíjtámogatással, a Kiválósági ösztöndíjat elnyerő, kiemelkedően teljesítő hallgatók pedig a világ legjobb egyetemeire is eljuthatnak a programmal – áll az ismertetőben. A program hivatalos honlapja, a pannoniaosztondij.hu minden célcsoport számára részletes információkkal szolgál, legyen az intézményi vagy egyéni pályázó. jelenleg 10 ezer diák, tanár és kutató vesz részt ilyen programokban, ám a Tempus Közalapítvány koordinálásával megvalósuló Pannónia Programtól azt várják, hogy ezt a számot megduplázzák.

A magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő program indul HU-rizont néven, amelyre 2024-ben nyolc milliárd forint áll rendelkezésre. A programból a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány, cserébe viszont a kutatási célokat a magyar egyetemek definiálják majd. A kutatási területek a Neumann János Program három fókuszterületére – az egészséges életre, a digitalizációra és a zöld átállásra – koncentrálnak. A pályázatot a Kutatási Kiválósági Tanács értékeli majd. A HU-rizont program mellett 6 milliárd forintot különítettek el annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat.

 

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az Educatio Szakkiállításon elmondott beszédében a fentiekhez hozzátette, hogy a nemzetközi élet forgatagát hozzák el a magyar egyetemekre. Ennek jegyében idén a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem lesz az Európai Egyetemi Játékok házigazdája.

Az egyetem a jövő garanciája, a magyar felsőoktatásban minőségi és hozzáférési fordulat kezdődött – értékelte az elmúlt évek változásait. Kiemelte, hogy belföldön a hallgatók többsége már ma is olyan egyetemekre jár, amelyek a világ élvonalához tartoznak. A felsőoktatás megújításának eredményeképp 2030-ra a világ 100 vezető egyeteme között már magyarországi is lesz, legalább 3 pedig Európa legjobbjai közé fog tartozni – idézte fel a kormány vízióját. Álláspontja szerint a felsőoktatásban rejlő lehetőségekkel élni kell, diploma birtokában ugyanis átlagosan 1,7-es, műszaki végzettséggel ennél is nagyobb bérszorzóval és gyors elhelyezkedéssel számolhatnak az állást keresők.

 

Idén folytatódik a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulókat támogató, 6,2 milliárd forint keretösszegű Apáczai Ösztöndíjprogram, amely a kimagasló tehetségeket felkarolásukkal és fokozott támogatásukkal akár az egyetemig is elkísérheti, diplomaszerzésre bátoríthatja. A program tehát az anyagi ösztönzés mellett – mentorok bevonásával – tehetséggondozó támogatást is biztosít a fiatalok számára. Az Apáczai Ösztöndíjprogram indulása óta eddig 6 260 hátrányos helyzetű, jó tanulmányi eredményű tanulót támogatott havi 16 ezer, illetve 34 ezer forint összeggel, 7-19 hónapon keresztül. A rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján jogosult tanulók a pályázatokat 2024. január 11-től nyújthatják be a KRÉTA rendszer elektronikus pályázati felületén. A pályázat benyújtására nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkező szakképző iskola és technikum 9., 10., 11. és 12. évfolyamának tanulói jogosultak.

 

Elkészült a legújabb PISA-felmérés, amelyben 6198 magyar diák vett részt összesen 270 oktatási intézményből. Oktatási szakértők szerint 2000-től egészen 2009-ig folyamatosan javultak az eredményeink, majd 2012-ben hideg zuhanyként érte a szakmát az első sokkal rosszabb eredmény.

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának decemberi, PISA-eredményeket elemző konferenciáján a felszólaló szakértők mindannyian kiemelték: magas a tanulók között az alulteljesítők aránya. A mostani felmérés azt mutatja, hogy a magyar diákok több tudásterületen is alulteljesítettek a legutóbbi felmérés eredményeihez képest. Olyan mutató is akad, amely még soha nem volt ennyire alacsony. A magyar diákok rosszabbak lettek matematikából és szövegértésből, miközben javult a természettudományokban elért eredményük. A szakértők figyelmeztető jelként értékelték a friss adatokat. Szerintük, bár nem sokkal térnek el a számok az OECD-országok átlagától, fontos látni, hogy az alulteljesítők aránya egyre magasabb. Az akadémia oktatási szakértői úgy fogalmaztak, hogy az ebbe a kategóriába tartozó tanulók gyakorlatilag „analfabétának” számítanak a természettudományok, a matematika vagy a szövegértés területén.

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy a számok Európa-szerte romlottak a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt.

 

Januárban nagy média visszhangja volt, hogy idén már nem lehet vizsgázni pedagógiai ismeretekből. Mindez pár hónappal a májusi érettségi előtt derült ki, a döntés kritikusai szerint sok tanulót érint, akik így kénytelenek ötödik érettségi tárgyként valami mást választani.

A Belügyminisztérium tiszta vizet öntött a pohárba, közleményéből kiderül, hogy a fentiek nem teljesen fedik a valóságot, és hogy semmilyen új intézkedés nem történt az ügyben. Az indoklásban az áll, hogy a kormány még 2019-ben szüntette meg az OKJ-t, átalakítva ezzel a szakképzés rendszerét, ami felmenő rendszerben az érettségire is kihat. A szakgimnáziumokban 5 éves képzési formát alakítottak ki a művészet, a közművelődés és a pedagógia tanulmányi területeken, az érintett tanulók érettségit és szakmai képesítést egyaránt szerezhetnek – emelték ki. Ezen tanulók az 5 éves tanulmányi időszak végén a 4 kötelező tárgyból tesznek érettségi vizsgát (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv), továbbá a szakmai tárgyukból képesítő vizsgát tesznek, amely az ötödik érettségi vizsgatárgyat kiváltja – taglalták.

A BM megfogalmazása alapján a szakgimnáziumokban van azonban arra lehetősége a tanulónak, hogy ha és amennyiben a szakmai képesítést nem akarja megszerezni, tanulmányait már 4 év után lezárja. Ebben az esetben – mint bármely más gimnáziumban – az érettségi általános szabályai szerint kell vizsgáznia, ötödik vizsgatárgyként az intézmény oktatási programjában meghatározott kínálatból választhat. A tanulmányaikat 4 év után lezáró tanuló tehát azért nem választhatja a szakmai tárgyat ötödik érettségi vizsgatárgyként, mert a döntése lényege éppen az, hogy nem kívánja megszerezni a szakmai képesítést – tették hozzá.

 

Az Európai Bizottság több mint egy év elteltével közleményt adott ki az ifjúság európai éve kapcsán, amelyben sorra veszik a 2022-es tematikus év eredményeit és hatásait. Ebben az áll, hogy 2022 az ő évük volt, de fontos, hogy az elkövetkező évek is a fiatalok igényeire reagáljanak. A Bizottság a következő évekre is célként fogalmazta meg a fiatalok bevonását az őket érintő kérdésekbe.

A dokumentumból kiderül, hogy az ifjúsági év során 67 országban több mint 13 000 tevékenységet szerveztek; az Európai Ifjúsági Portált több mint egymillió látogató kereste fel; körülbelül 300 fiatal vett részt ifjúságpolitikai párbeszédekben az európai biztosokkal és a fiatalok 66%-a saját bevallása szerint lehetőséget kapott arra, hogy hallassa a hangját.

Az Európai Ifjúsági Portál tevékenységtérképe alapján (amelyre az ifjúság európai évének aktivitásai kerültek fel), a fiatalok aktív részvétele jelent meg az év első számú témájaként (43%). Ezen törekvés támogatása érdekében a Bizottság célja többek között az uniós ifjúsági párbeszéd megerősítése, valamint annak feltérképezése, hogy az Erasmus+ program keretében milyen alacsonyküszöbű mikrotámogatást tudnának a fiataloknak nyújtani saját közösségjavító ötleteik megvalósításához.

A közleményből emellett az is kiderül, hogy a Bizottság az elkövetkezendő években milyen módon tervezi támogatni a fiatalok egészségét és mentális jóllétét; környezetvédelmi törekvéseit; oktatását és képzését; foglalkoztathatóságát és társadalmi befogadását; valamint nemzetközi együttműködési lehetőségeit.

 

Második alkalommal rendezik meg világszerte az Európai Szerzők Napját 2024. március 25-én. Az Európai Bizottság kezdeményezése a fiatalok olvasásra ösztönzését helyezi fókuszba. A jeles napon a könyvekkel való pozitív kapcsolat erősítése, illetve az európai irodalom sokszínűségének felfedezése kerül előtérbe. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a könyveken és az olvasáson keresztül a tanulóknak lehetőségük nyílik elkötelezni magukat társadalmi ügyek mellett is. Az olvasás népszerűsítéséhez és a közös ünnepléshez magyar középiskolák csatlakozását is várják. A projekt nemzetközi honlapján[1] tájékozódhatnak az iskolák, könyvesboltok, könyvtárak és egyéb, olvasáshoz, irodalomhoz kapcsolódó szervezetek arról, hogy hogyan is vehetnek részt a kezdeményezésben.

 

A brexit okozta gazdasági és kulturális károk enyhítése érdekében egy „ifjúsági mobilitási megállapodás” megkötését javasolta az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a munkáspárti Sadiq Khan, London polgármestere. Friss felmérések szerint a britek zöme kudarcnak tartja az EU-ból való kilépést, amely Khan szerint a leginkább a fővárost sújtja. Ezzel párhuzamosan nő azoknak a száma, akik szerint szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az unióval.

A Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató műhelye, a Cambridge Econometrics átfogó elemzése szerint – amely történetesen Sadiq Khan megbízásából készült – eddig 140 milliárd font (csaknem 62 ezer milliárd forint) veszteség érte a brit gazdaságot a brexit miatt. Ez a veszteség ráadásul a következő évtized közepére várhatóan több mint a kétszeresére emelkedik. A brexit egy évtizedes távlatban várhatóan 311 milliárd font bruttó gazdasági veszteséget okoz. A cambridge-i elemzés alapján a brexit következtében összesen kétmillióval csökkent a munkahelyek száma az Egyesült Királyságban – ezen belül Londonban háromszázezerrel, ami vállalkozások megszűnését vonhatja maga után. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt (Labour) vezetője és miniszterelnök-jelöltje azonban az utóbbi időszakban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britannia akkor sem lép vissza az Európai Unióba, ha a Labour az idén esedékes parlamenti választások után kormányra kerül.

Sadiq Khan a fentiek okán egy olyan ifjúsági mobilitási program kidolgozását kezdeményezi, amely gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt előnyös a britek számára. Támogatja az uniós országokkal kötendő, személyre szabott egyezményeket, és a brit kilépés utáni, az utazást és munkavállalást korlátozó vízumszabályok módosítását. Olyan kölcsönös szabályozást szorgalmaz, ami lehetővé teszi, hogy a fiatalok korlátozások nélkül tanulhassanak, utazhassanak, és helyezkedhessenek el a kulcsfontosságú ágazatok betöltetlen helyein – az Egyesült Királyságban és az EU-ban egyaránt. A politikus szerint egy új rendszer kivált a vendéglátásban lehet előnyös, amely hagyományosan az uniós munkavállalókra támaszkodik, akik viszont nem felelnek meg az új, pont alapú bevándorlási rendszer szerinti mércéknek.

Hasonló elképzeléseket vetett fel tavaly nyáron George Eustice. A volt tory kabinetminiszter, nem mellékesen vezető brexitpárti politikus, arra szólította fel Rishi Sunak kormányát: haladéktalanul kezdjen kétoldalú tárgyalásokat az uniós tagországokkal annak érdekében, hogy a 35 év alatti európai fiatalok kétéves munkavállalási vízumhoz juthassanak – természetesen a kölcsönösség jegyében. A brit belügyminisztérium már vizsgálja az ifjúsági mobilitási program lehetőségét.

 

Lengyelország kormánya a 2023/24-es tanév kezdetére a tanulók és tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztését helyezte előtérbe. Ennek folytán számos olyan kulcsfontosságú kezdeményezést és programot valósítottak meg, amelyek célja a digitális készségek és a modern technológiához való hozzáférés javítása a lengyel iskolákban.

Korábban egy a 2021-ben indult és 2022-ig tartó kezdeményezés eredményeként 50 régióból összesen 290 000 negyedik osztályos tanuló kapott ingyenes laptopot . Ezeket a laptopokat az állami és nem állami iskolák minden negyedik osztályos tanulója, valamint a rendszeres iskolalátogatást akadályozó egészségügyi okok miatt egyéni tanítást igénylő tanulók, valamint az egyéni tanulmányi kurzus után kiemelkedően tehetséges tanulók kapták meg.

Ezt követően októberben elindult a „Laptop for Teacher” program, amely a tanárok számára egyenként 2500 zloty értékű utalványt biztosít laptop vásárlására. Az utalványok lehetővé tették az oktatási és tudományos miniszter rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő eszközök beszerzését. Emellett az érdeklődő tanároknak lehetőségük volt egy fejlettebb és drágább modellhez is hozzájutni, az utalvány értéke ilyen esetekben csökkentette a vételárat. A korszerű berendezések használata lehetővé tette a tanárok számára, hogy hatékonyabban hajtsák végre az alaptantervet, változatosságot vigyenek be óráikba, bővítsék ismereteiket és fejlesszék digitális kompetenciáikat.

A 2021-ben indult „Laboratories of the Future” programot később kiterjesztették a középiskolákban. Az oktatás fejlesztését célzó kezdeményezés 1,2 milliárd zloty összegű támogatásával mára több mint 15 000 általános iskola több mint 3,2 millió tanulója számára biztosít hozzáférést a legmodernebb oktatási segédeszközökhöz, köztük 3D nyomtatókhoz, mikrokontrollerekhez, rögzítőberendezésekhez, VR szemüvegekhez, robotokhoz és számos egyéb modern eszközhöz.

A 2023/24-es tanévben a felső tagozatos tanulók és tanárok számára kísérleti jelleggel hozzáférést biztosítsanak a legmodernebb professzionális szoftverekhez és nagy számítási teljesítményekhez. Emellett 2023 nyarán professzionális szoftverhasználattal foglalkozó tanárképzéseket is szerveztek.

 

Az Izrael és Hamász közötti konfliktus nagy megosztottságot eredményezett az egész világon, így az Amerikai Egyesült Államokban is. A jelek szerint meredeken növekszik az antiszemitizmus az amerikai társadalomban, legfőképpen a fiatalabb korosztályokban. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó közvéleménykutatást végzett a Harvard CAPS/Harris az említett fegyveres viszályról.

A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka támogatja Izraelt, de a legfiatalabb korosztályban a támogatás fele-fele arányban oszlik meg Izrael és Hamász között. Néhány kérdés esetében a 18-24 évesek ellentmondásos vagy homályos válaszokat adtak, például a résztvevők 51 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Izraelt meg kellene szüntetni, és át kellene adni Hamásznak és a palesztinoknak, 58 százalékuk azonban úgy vélekedett, hogy Hamásznak távoznia kellene Gázából.

A felmérésből kiderül, hogy a 18-24 éves korosztály 66%-a úgy gondolja, hogy a 2023. október 7-i mészárlás népirtás volt. Ugyanakkor 60 százalékuk szerint a palesztinok sérelmei igazolták a támadást, amely azt jelenti, hogy szerintük az izraeliek elleni népirtás indokolt volt. Összességében a válaszadók 72 százaléka szerint a támadás népirtás volt, és hasonló arányban, 73 százalékuk gondolta úgy, hogy az nem volt igazolt.

A kutatásban továbbá az egyetemeken zajló antiszemitizmusra is kitértek, amely a háború kezdete óta egyre fokozódik. A 18–24 évesek látszólag elfogadóbbak voltak a gyűlöletbeszédet illetően. A válaszadók 53%-a úgy gondolta, hogy a diákoknak „szabad” a zsidók elleni népirtásért kiállniuk az egyetemi kampuszon. Az összes válaszadó 74 százaléka úgy véli, hogy azokat, akik népírtásra buzdítanak, fegyelmi eljárásnak kellene alávetni, míg 79 százalékuk szerint ezek a hívások gyűlöletbeszédnek minősülnek.

A felmérés azt is megkérdezte a válaszadóktól, hogy kiket tartanak felelősnek az egyetemi antiszemitizmusért: 24 százalékuk szerint mindig jelen volt a gyűlölet, 20 százalékuk a diákokat hibáztatta, 18 százalékuk a baloldali politikai mozgalmakat, 11 százalékuk pedig az egyetemi elnököket és adminisztrátorokat, szintén 11 százalékuk pedig a külföldi finanszírozókat.

 

Az izraeli-palesztin háború kirobbanása óta az Egyesült Államok egyetemi kampuszain gyakoriak a palesztinbarát és az Izrael-párti tüntetések, amelyek miatt iszlamofóbiával és antiszemitizmussal kapcsolatos aggályok is felmerültek már. A tüntetéseken és nyilatkozat háborún túl fizikai atrocitások is előfordulnak, s ezek miatt már több donor elállt az érintett egyetemek támogatásától, jelesül például a Harvardtól, az amerikai felsőoktatás talán legfényesebb csillagától. Az Egyesült Államokban a szólásszabadság olyan eszme, amelyet csak nagyon speciális esetekben lehet korlátozni, az egyetemektől most mégis minden oldal azt várná, hogy hallgattassa el az ellenfeleit. Ha az intézmények vezetői nyilatkozatokat adtak ki, akkor vagy azért kritizálták őket, mert nem ítélték el elég élesen a Hamászt és az antiszemitizmust, vagy azért, mert figyelmen kívül hagyták a palesztin civilek elnyomott helyzetét. Mind a zsidó, mind a palesztin diákok azt mondják, hogy nem kapnak támogatást, miközben agresszió célpontjai és félnek. Közben a mindkét oldalon vérontás ellen kiálló diáktiltakozások, illetve a jelentős magánadományozóik mégis arra presszionálják az intézményeket, hogy válasszanak oldalt, vagy korlátozzák a diákok felszólalásait és viselkedését. Ebből a csapdahelyzetből egyelőre nehezen látszik a kiút, mindenesetre az egyetemi vezetés legfelsőbb szintjein már voltak következményei a fentieknek.

Joe Biden amerikai elnök már október végén aggodalmát fejezte ki az egyetemeken tapasztalt, növekvő zsidóellenség miatt. Az USA kormánya pedig november közepén bejelentette, hogy hat egyetem (a New York-i Columbia, Cooper Union, és Cornell, a massachusettsi Wellesley College, illetve a pennsylvaniai Pennsylvania Egyetem és Lafayette College) ellen indított hivatalból diszkriminációs vizsgálatot, öt esetben antiszemita, két esetben pedig muszlimellenes zaklatásokról szóló bejelentések alapján. Az ügy később ennél is tovább bonyolódott.

Claudine Gay, a Harvard Egyetem elnökét Gay Magill-lel, a Pennsylvaniai Egyetem vezetőjével és Sally Kornbluth-tal, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) elnökével együtt tanúskodott a képviselőház decemberi, antiszemitizmusról szóló meghallgatásán, mert nem léptek fel az egyetemeiken tapasztalt, zsidók elleni népirtásra való felhívás ellen. A meghallgatás következményeként a Harvard elnökének lemondását követelte több mint 70 törvényhozó, főként republikánusok, arra hivatkozva, hogy nem adott egyértelmű választ arra, hogy ha diákok zsidók kiirtására szólítanak fel, akkor őket megbüntetik-e. A tantestület közel 700 tagja levélben állt ki mellette, majd a Harvard igazgatótanácsa is közölte, hogy megerősíti az elnökbe vetett bizalmát, így elmozdítására nem került sor. (Friss: Ennek ellenére 2024. január 2. napján lemondott elnöki tisztségéről doktori diplomamunkájának plágium gyanúja miatt.) A Pennsylvaniai Egyetem vezetője, Elizabeth Magill szintén belebukott a kongresszusi meghallgatásába, s lemondott az intézmény éléről.

 

Hozzá kell tenni, hogy az amerikai felsőoktatási rendszerben a legtöbb hallgatónak esélye sincs beiratkozni a Harvardra vagy egy hasonlóan elit főiskolára. Az, hogy mi történik a Harvardon, nagyon keveset számít a diplomát szerezni vágyók túlnyomó többsége számára. Egyre több szakértő szerint viszont minden hallgatót érintő probléma, hogy az amerikai felsőoktatás-finanszírozási rendszer megbomlott. A hallgatók hatalmas diákhiteleket vehetnek fel, anélkül, hogy vissza kellene fizetniük, mivel nem képesek rá. A főiskolák és egyetemek szövetségi adófizetők dollárjait szedik össze, de cserébe gyakran nem adnak semmi értéket a társadalomnak. Az amerikai fiatalokat elhitetik azzal, hogy a főiskolai végzettség – bármilyen főiskolai diploma – aranyjegy lesz az amerikai álomhoz, és a kölcsönöket sohasem kell visszafizetni. Az ideológiai elfogultság pedig továbbra is áthatja az akadémia termeit. Éppen ezért egyre nagyobb a nyomás a felsőoktatás reformját illetően.

Amerikai források szerint a Képviselőház Oktatási és Munkaügyi Bizottságának (House Committee on Education and the Workforce) főiskolai költségek csökkentéséről szóló törvényjavaslata (The College Cost Reduction Act) az elmúlt évek első érdemi és átfogó kezdeményezése a főiskolák és a munkaügyi intézményrendszer reformjára, az egyetemek finanszírozásának és elszámoltathatóságának rendezésére.

 

Orosz és belorusz sportolók nélkül rendezik meg az idei téli ifjúsági olimpiát, amelynek a dél-koreai Kangvon tartomány ad otthont január 19. és február 1. között. Kényszerű távolmaradásukról a TASZSZ orosz állami hírügynökség adott hírt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szóvivőjének közlésére hivatkozva, aki tudatta, hogy még egyénileg, semleges színekben sem indulhatnak a két ország versenyzői Oroszország – Belarusz támogatását élvező – ukrajnai háborúja miatt.

A NOB döntése a versenyeken esetlegesen előforduló politikai véleménynyilvánítás félelme miatt részben érthető, ugyanakkor rossz üzenetet hordoz az ifjúság számára, hiszen ez a helyzet és maga a háború nyilvánvalóan az ő jövőjükre lesz a legnegatívabb hatással.

Az ötkarikás csúcsrendezvényen mintegy 80 ország 1900 utánpótláskorú sportolója indul. A zömmel a 2018-as téli olimpia helyszínein zajló multisporteseményen várhatóan 33 magyar fiatal versenyez.

[1] https://culture.ec.europa.eu/cultural-and-creative-sectors/books-and-publishing/day-of-european-authors

 

2023. december

Az év végével érdemes felidézni, hogy újabb támogatásokkal bővül a magyar családpolitika, január 1-től ugyanis tovább növekszik a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és a gyermekápolási táppénz (GYÁP) maximális összege. Emellett 11 millió forintra növekszik a Babaváró program keretösszege. Új Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) Plusz program indul, amellyel akár 50 millió forint igényelhető, emellett pedig duplájára emelkedik a falusi CSOK támogatása is. A kormány kiemelt célja, hogy minden vágyott gyermek megszülessen, és ehhez a lehető legtöbb támogatást nyújtsa, a fiatal párokat pedig arra bátorítsa, hogy ha késznek érzik magukat, ne halogassák a családalapítást.

Az oktatási rendszerek előtt álló legnagyobb kihívás a digitalizáció, a magyar oktatási rendszerben ezért jelentős állami fejlesztések zajlanak ennek megerősítése érdekében. Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Pilisvörösvári Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulóinak notebookátadásán felidézte: az elmúlt néhány évben 1000 milliárd forint összegben több mint 4500 iskolai és óvodai fejlesztés valósult meg. Jövőre 393 milliárd forinttal többet költ a kormány oktatásra, és a célja, hogy a magyar diákok a legkorszerűbb eszközöket készségszinten tudják használni, ugyanis a digitalizáció a versenyképesség egyik legfőbb hajtóereje – emelte ki a politikus. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években csaknem 4000 iskolai feladatellátási helyen építettek ki országosan wifi-hálózatot, 1925 helyen történt sávszélesség-bővítés, 7 milliárd forint értékben alakítottak ki okostantermeket, 180 iskolába érkeztek és érkeznek jelenleg is digitális vizuális eszközök, valamint 180 interaktív panelt helyeztek ki az oktatási intézményekben.

Vitályos Eszter rámutatott: az oktatási módszerek átalakulása és a technológiai fejlődés lehetővé teszi az interaktív tanulást, a rugalmasabb tananyagelérést, valamint a tanulók személyre szabott fejlődését. Kitért arra, hogy a tapasztalat szerint az ország azon részein, ahol nagy a tanulói lemorzsolódási arány, azok a diákok, akik digitális eszközökkel is tanulnak, kevésbé morzsolódnak le az évek során. Megjegyezte azt is, hogy a 2020-as világjárványkor egy-két hét alatt minden iskola, minden pedagógus át tudott állni, és hála a szülőknek és a pedagógusoknak, nagyon hatékonyan dolgoztak ebben az időben is.

Az államtitkár azt mondta: a cél, hogy minden tanuló, aki igényli, az ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig megkapja az eszközt. Országosan 579 ezer oktatási célú, személyes használatba adható infokommunikációs eszközt osztanak ki 2025. december végéig.

Elindult a 2024-es általános felsőoktatási felvételi eljárás, február 15-ig lehet jelentkezni a 2024 szeptemberében induló képzésekre. Mint ahogy arról az előző hónapokban már bőséggel esett szó, a jelentkezők több új pontszámítási szabályra készülhetnek, 2024-től ugyanis az egyetemek és főiskolák további szabadságot kapnak a felvételi követelmények meghatározásában. Mindemellett 2023 utolsó hónapjában további fontos fejlemények történtek a felsőoktatás és a szakképzés területén.

December közepén fogadta el az Országgyűlés az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosítását. A rendelkezések szerint erősödik a felsőoktatás és szakképzés kapcsolata, így a technikumi képzésben résztvevő tehetséges hallgatók az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel, így a szakmaszerzés mellett a továbbtanulás lehetősége is biztosított a végzősök számára.

A törvénymódosítás bevezeti a rokon képzési terület fogalmát, amelynek értelmében az átjelentkezések a hasonló, azaz rokon képzési területek szakjai esetében is lehetségessé válnak, segítve a hallgatók rugalmas karrierválasztását. Továbbá kiegészíti a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt a kooperatív doktori képzés fogalmával, amelynek célja a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudás alapú gazdaság megerősítése. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatók az adott piaci, ipari szereplők számára, ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességi pozícióit.

Megjelent a brit Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási rangsor fenntarthatóságot vizsgáló ranglistája, amelyre a tavalyi 3 után idén immár 7 magyar egyetem került fel. A második alkalommal megjelent ranglista vizsgálja a fenntarthatósághoz kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységet, kiemelt hangsúllyal arra, hogy mely intézmények tesznek legtöbbet a fenntartható környezetért, az élhető jövőért. A legjobb helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepel, megosztozva a 259. helyen a vizsgált 1400 intézmény közül. Emellett ismét felkerült a fenntarthatósági listára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Idén hétre bővült a zöld egyetemek köre, ugyanis a Debreceni Egyetem mellett felkerült a listára a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is.

Az eredményekről Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára is beszámolt közösségi oldalán. Kiemelte, hogy a magyar egyetemek egyre jobban szerepelnek a nemzetközi rangsorokon: míg négy éve 7 magyar intézmény szerepelt a világranglisták legjobb 5 százalékában, mára már 12 intézményünk jutott be az elit körbe. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé – tette hozzá.

Hankó Balázs államtitkár a tárca és a Tempus Közalapítvány budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be december 20-án, hogy útjára indul a modelltváltott egyetemek nemzetközi csereprogramjait segítő Pannónia Program. A program pályázati felhívása a tárcával stratégiai partnerként együttműködő Tempus Közalapítvány honlapján jelent meg. A jövő évben 10 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a modelltváltott egyetemek diákjai, az oktatók és a kutatók a világ vezető egyetemein szerezzenek olyan tapasztalatokat, amit majd hasznosítani tudnak a magyar gazdaság és társadalom fejlesztésére.

Hankó Balázs akként értékelte az elmúlt éveket, hogy azokban a kormányzat sikerrel újította meg a felsőoktatást, így versenyképességi fordulat történt. Ennek eredményeként kerül be egyre több egyetem a ranglisták elitkörébe.

Az államtitkár véleménye szerint a sikeres magyar felsőoktatásnak az egyik feltétele a nemzetközi csereprogramokban történő részvétel: jelenleg 10 ezer diák, tanár és kutató vesz részt ilyen programokban, ám a Pannónia Programtól azt várják, hogy számuk 2030-ra érje el az évi 20 ezret. Úgy számolnak, hogy a program jövőre 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak teszi lehetővé, hogy a világ bármelyik felsőoktatási intézményében nemzetközi tapasztalatokat szerezzen. Az így szerzett krediteket minden esetben el fogják fogadni a hazai intézmények, illetve a tapasztalatszerzést havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatja a Pannónia Program. A forrás 20 százaléka, 2 milliárd forint arra szolgál, hogy a világ 250 legjobb egyetemének valamelyikére jussanak el a magyar diákok, oktatók és kutatók – mondta Hankó Balázs.

Összesen több mint négymilliárd forint értékben nyert támogatást 17 hazai egyetem 150 pályázója a Kooperatív Doktori Program keretében. A program jelentős ösztöndíjjal segíti a vállalati együttműködésben, doktori képzés keretében folytatott kutatásokat, ösztönözve a piaci igényekre épülő tudományos karrierépítést és Magyarország innovációs versenyképességét. Az ösztöndíjprogram az ipari és technológiai ágazatok kutatás-fejlesztési igényeihez igazodva támogatja a tehetséges magyar fiatalok tudományos karrierjét, közel 90 százalékban az MTMI+ (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi és művészeti) területeken. A doktori képzésben részt vevő hallgatók egyúttal az őket foglalkoztató vállalat kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét is segítik.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár az eredményhirdetés kapcsán elmondta, hogy a kutatás és a gazdaság összekapcsolásáról szól a Neumann János Program stratégiai intézkedéscsomagja, amelyben kiemelt szerepet játszik a kutatói utánpótlás biztosítása. Ennek nagyon fontos eszköze a Kooperatív Doktori Program – szögezte le.

A Kooperatív Doktori Program nyertes pályázói 24-43 hónapon keresztül havi nettó 400 ezer forintos ösztöndíjat kapnak, hogy vállalati együttműködésben, valamelyik hazai egyetem doktori iskolájának intézményes keretei között dolgozzák fel kutatási témájukat. A fiatal kutató mellett támogatásban részesül az őt befogadó doktori iskola, valamint az egyetemi témavezető és a bevont vállalati szakértő is. A 2020 óta futó program keretében a mostani döntéssel együtt már 516 doktorhallgató kutatási projektje nyert támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, összesen mintegy 18 milliárd forint értékben.

Budapesten tartották a tízéves Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram partnerországainak találkozóját. A háromnapos rendezvény keretein belül találkozhattak egymással a programban részt vevő ösztöndíjas hallgatók, partnerek és magyar felsőoktatási intézmények november végén. A Tempus Közalapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében megvalósuló eseményen a résztvevők, a Stipendium Hungaricum 10. évfordulója alkalmával visszatekintettek az elmúlt évtized legfontosabb mérföldköveire, eredményeire is.

A világ legkülönbözőbb pontjairól érkezett hallgatókat a programsorozat Welcome elnevezésű rendezvényén Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára köszöntötte. A beszédet követően átadták a Hallgatói Kiválósági Díjakat és idén első ízben a Magyar Nyelvi Kiválósági Díjakat, melyekkel a legkiemelkedőbb ösztöndíjasokat jutalmazták.

A három nap alatt számos szekción, kerekasztal beszélgetésen és plenáris előadáson vehettek részt a küldő partnerek és a magyarországi felsőoktatási intézmények képviselői, melyeken kiemelt téma volt a Stipendium Hungaricum évfordulója. A résztvevők értékelték az ösztöndíj legfontosabb eredményeit és kihívásait a felsőoktatás nemzetköziesítésében. Hangsúlyozták, a program fontos szerepet játszott Magyarország diplomáciai kapcsolatainak alakulásában, valamint a magyar felsőoktatási intézmények és az ösztöndíjas hallgatók életében.

A programsorozat további részében a partnerek és az intézmények bemutatták egymásnak jó gyakorlataikat, több oldalról is megismerhették a jelentkezési, nominálási és felvételi folyamatokat. Szó esett a Stipendium Hungaricum promóciójáról, az Alumni Network Hungary működéséről és az Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitásról is.

A rendezvényt kerekasztalbeszélgetés zárta. A résztvevők felidézték, számukra milyen mérföldköveket, tapasztalatokat hozott a program, mik voltak a legnagyobb kihívások az elmúlt évtized során. A háromnapos programsorozat remek lehetőséget biztosított a jó gyakorlatok megosztására és az oktatási együttműködések előmozdítására, valamint a Stipendium Hungaricum jövőbeli céljainak megvitatására.

Megjelentek a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023/2024. tanév tavaszi szemeszterére meghirdetett Hunyadi János Részképzős Ösztöndíj pályázatai, amelyek azoknak a szülőföldjükön felsőoktatási intézményben nappali munkarendű képzésben részt vevő román, szlovák, horvát, ukrán és szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű hallgatóknak nyújt ösztöndíj-támogatást, akik a 2023/2024. tanév tavaszi szemeszterében magyarországi felsőoktatási intézményben állami ösztöndíjjal teljes szemeszteres részképzésben vagy részképzős tanulmányúton vesznek részt. A pályázatokon együttesen 300 hónapnyi ösztöndíj adományozható. A külhoni fiatalok részére nyújtott támogatás összege 80.000 Ft/fő/hó.

A kormány továbbra is partnere marad az ifjúsági szervezeteknek, kiemelten fontosnak tartja az állandó párbeszédet. Nagy-Vargha Zsófia, a KIM fiatalokért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) tisztújító küldöttgyűlésén elmondta, az Európai Unió soros magyar elnökségére készülve a NIT kezdeményezésére létrehozták az Ifjúsági párbeszéd munkacsoportot, hogy a kormányzati és a civil szereplők együtt tudjanak gondolkodni a fiatalok aktív részvételének lehetőségeiről. A helyettes államtitkár közölte, hogy az elmúlt években szoros és kiváló kapcsolat alakult ki a szaktárca és a NIT között.

A jövőről szólva azt mondta: az Európai Unió közelgő soros magyar elnöksége idején egy ifjúsági konferenciát szerveznek, amelyre európai uniós döntéshozókat, fiatalokat, a fiatalokat képviselő szervezeteket is meghívnak majd. A másik fontos témaként az önkénteskedés erősítését nevezte meg, amit jövőre szeretnének bevinni az egyetemekre, így egy magasabb szintre emelve népszerűsíteni.

A KIM és a Nemzeti Ifjúsági Tanács között hamarosan egy stratégiai megállapodás aláírására is sor kerülhet, ami jelzi a felek komoly együttműködési szándékát. Nagy-Vargha Zsófia szerint a NIT elmúlt 12 éve bizonyította, hogy nagy munka és komoly felelősség egy ilyen szervezetet mozgatni, az aktivitást fenntartani.

Ünnepélyes keretek között került átadásra a Pro Voluntarius díj, valamint a Magyar Fiatalokért díj december 13-án, Budapesten. Idén a kultúráért és innovációért felelős miniszter által adományozható díjat a beteg gyermekek gyógyulásáért és életminőségük javításáért tevékenykedő Amigos a gyerekekért alapítvány, illetve a több nemzetközi rendezvényen az önkéntesek munkáját szervező és koordináló Perényi Szilvia docens, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatója kapta. Magyar Fiatalokért díjban Túry Ferenc családterápiával foglalkozó orvos, pszichiáter, nyugdíjas egyetemi tanár; Vajda Árpád közösségszervező; a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület; a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség és Rezák-Kottes Anikó ifjúsági szakember, a FECSKE egyesület alapító elnöke részesült.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében Isten, a haza és embertársaink önkéntes szolgálatát kiemelt jelentőségűnek és fontosságúnak nevezte. Nagy-Vargha Zsófia kiemelte a cserkészet alapelveit, egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiataloknak ma minden korábbinál fontosabb a valódi közösséghez tartozás, ugyanakkor a háborúk és a világjárvány nyomot hagytak a fiatalok lelkében. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett egy az Európai Bizottság által készített felmérésre, amely szerint ma minden ötödik fiatal a legtöbb esetben magányosnak érzik magát. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, ez annak ellenére van így, hogy ma bárki a telefonja segítségével bárkit pillanatok alatt el tud érni. Értékelése szerint ha egy fiatalnak van hová tartoznia, tulajdonképpen rendben van az élete.

A politikus hangsúlyozta a közösségek megtartó erejének fontosságát és emlékeztetett arra is, hogy december 5-én volt az önkéntesség nemzetközi világnapja. Ebből az alkalomból a helyettes államtitkár elsősorban a fiatal közösségek érdekében végzett munkát emelte ki, és minden díjazottnak köszönetet mondott önkéntes, mások érdekében végzett munkájáért, szolgálatáért.

A helyettes államtitkár a fiatalokért végzett munkájukért díjazottakat méltatva elsősorban a lelki, mentális egészség érdekében kifejtett tevékenységet emelte ki, hangsúlyozva, hogy leginkább azon civil szervezetek pályázhattak forrásokra, amelyek ezen a területen nyújtanak segítséget a fiataloknak. Felidézte, hogy a lelki egészséget támogató roadshowt is azért indították el, hogy a fiatalok merjenek beszélni problémáikról, illetve tudják, van kihez fordulniuk.

A cserkészet által képviselt értékeket méltatta Nagy-Vargha Zsófia az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című kötet bemutatóján, Budapesten. Aláhúzta, hogy a cserkészet által képviselt értékek a fiatalokért felelős szakterület számára is rendkívül fontosak. „A cserkészet készségeket és képességeket, erős közösségi hálót nyújt ahhoz, hogy egy fiatalból erős, magabiztos felnőtt váljon. Szeressék egymást, a természetet, legyenek egyenesek, felelősségtudatosak, segítsenek, ahol tudnak, közben legyenek vidámak, testben és lélekben is tiszták” – fogalmazott a kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött rendezvény köszöntőjében a helyettes államtitkár. „Amire a cserkészek felesküsznek – az Isten, haza és az embertársak szolgálata – olyan értékek, amelyeken nem fog az idő. Mintegy 40 millió ember mondhatja el magáról, hogy cserkész, köztük voltak és vannak mások mellett Paul McCartney, J. K. Rowling, Latinovits Zoltán, Szerb Antal, Szentgyörgyi Albert vagy II. Erzsébet angol királynő” – sorolta Nagy-Vargha Zsófia.

Kiemelte, hogy közös fontos misszió továbbá a magyarságtudat megőrzése, ami különösen fontos és nehéz a határon túl, illetve a diaszpórában élő magyarok számára. Hozzátette: köszönet jár azért, hogy a cserkészet ezt meg tudta erősíteni az elmúlt 110 évben.

Mint felidézte, a cserkészmozgalom alapítója, Robert Baden-Powell kiváló gondolata volt, hogy minden nemzet a saját kultúrájára és történelmi arcára alakítsa szervezetét. Kitért arra, hogy a magyar cserkészet alapjait ez alapján rakta le és erősítette meg Teleki Pál miniszterelnök és a piarista költő-tanár, Sík Sándor. „A második világháború után a magyarországi cserkészet úgy tudott fennmaradni, hogy negyven éven át őrizte a parazsat” – jegyezte meg. Több mint 15 ezer tagjával a Magyar Cserkészszövetség a legnagyobb ifjúsági szervezet hazánkban

2023-ban is rendkívül népszerűek voltak az Erzsébet-táborok. Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár zánkai sajtótájékoztatóján elmondta, a felújításnak köszönhetően télen is tarthatnak Erzsébet-táborokat, így a mostani téli időszakban is 17 ezren táboroznak Zánkán. Idén összesen 180 ezren fordulnak meg az ottalvós zánkai és fonyódligeti valamint a családi, napközis, gyógyító, diabétesz és erdélyi táborokban. A hétközben zajló Erzsébet-karácsony turnusaiban összesen 12 ezer részvevő táborozik. A téli táborok során számos szabadtéri és beltéri program, köztük cirkuszi, színházi, adventi és sportprogram részesei lehetnek a résztvevők. Nyáron Zánkán és Fonyódligeten 35 ezren táboroztak, ebből 3 ezer határon túli és 500 ukrán nemzetiségű résztvevő kapcsolódott ki a programnak köszönhetően.

2016-tól szervezi az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a táborokat, köztük az Erzsébet-karácsonyt, amely 2021-től háromnapos programsorozattá vált, ahol idén turnusonként 1200 táborozó vesz részt. Ezek alapján kijelenthető, hogy a gyerekek egészségének alapja a mozgás, és az aktív gyerekkorral lehet megalapozni az egészséges felnőttkort.

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elindította a 2023/24-es tanévben új iskolai mozgásösztönző programját, az Aktív Iskola védjegyrendszert. Az Aktív Iskola programot 2022-ben 74 iskolában tesztelte az MDSZ, és a részt vevő intézmények visszajelzései alapján kialakított kezdeményezés idén több, mint 300 iskolával indult el, ezzel közel 100 ezer gyermeket és rengeteg családot tud elérni. A program szakmai támogatói a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Elhízástudományi Társaság.

A kezdeményezés hátterében azok a tudományos eredmények állnak, melyek szerint a rendszeres testmozgás komplexen gyakorol pozitív hatást a gyerekekre: nemcsak a testi egészségüket fejleszti, hanem egyebek között serkenti az agyműködést, oldja a stresszt, javítja a tanulási teljesítményeket, illetve a fizikai és mentális teherbíró képességet is. A program hangsúlyt fektet a minőségi testnevelésre, bővíti a tanórán kívüli iskolai sportfoglalkozások és tömegsport események körét, vagyis a minőségi diáksport kínálatát. Egészséges életmódot támogató és mozgásra ösztönző környezetet teremt, segíti a tanulói bevonódást, azaz az diákok bekapcsolódását az iskolai sportaktivitások, mozgásprogramok szervezésébe, lebonyolításába. Folyamatos tapasztalatmegosztó, tájékoztató és fejlesztést célzó kommunikációra ösztönöz az iskolán belül, a szülői közösséggel, más Aktív Iskolákkal, lehetséges partnerekkel az adott településen, tehát hangsúlyt fektet a partnerségre és a nyilvánosságra.

Az Európai Bizottság elérhetővé tette az Európai Szolidaritási Testület (ESC) 2024-es pályázati felhívását. A felhívás tartalmazza a program pályázattípusait, valamint a részvételi feltételeket és az éves költségvetést. Önkéntességre február 20-ig, szolidaritási projektekre pedig február 20-ig és október 1-ig lehet pályázni.

Mindemellett az Európai Bizottság egy február 5-ig tartó felmérés révén szeretné megismerni az állampolgárok és a szervezetek programról alkotott véleményét, ennek folytán visszajelzéseket gyűjt az ESC jelenlegi és korábbi programszakaszával kapcsolatban. A kérdőíves felmérést minden olyan szervezeti képviselő, fiatal résztvevő vagy projektmegvalósító, illetve egyéb stakeholder (például Eurodesk partner) kitöltheti, aki munkássága vagy személyes élete lévén a Szolidaritási Testülethez kapcsolódik. A kutatás célja, hogy felmérje, milyen kihívásokat, hiányosságokat és erősségeket azonosítottak az utóbbi években a lakosok az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatban, és ezáltal értékelni tudják a program eddigi megvalósulását.

Végéhez közeledik a Készségek Európai Éve. A tematikus év lezárásához közeledve az Európai Bizottság „Valódi emberek, valódi készségek” címmel kampányt indít, melynek célja összegyűjteni és megosztani mindazoknak a történetét, akik készségfejlesztési-és átképzési programok révén áttörő fejlődést értek el akár személyesen, akár szakmailag, így inspirálva minél több embert Európa-szerte.

A Készségek Európai Évének célja, hogy mindenki számára lehetővé tegye az új készségek elsajátítását életük bármely szakaszában. Mutassa be a szervezete vagy intézménye értékes munkáját, egy kollégája sikereit, tanulóik vagy ismerőseik eredményeit, melyek motiválhatnak másokat, felhívják a figyelmet a tematikus év igazi céljára. A kampány legkiemelkedőbb történeteit a weboldalon, a közösségi médiában és a záróeseményen is megosztják 2024 tavaszán.

 

2023. november

A kormány a körülmények változásaihoz igazodva évről évre igyekszik megújítani a családpolitikáját, amelynek régi-új eleme a múlt hónapban bemutatott CSOK Plusz. Az ingatlanfejlesztők is üdvözölték a megújult konstrukciót: Hornung Ágnes, a KIM családokért felelős államtitkára november elején a fővárosban egyeztetett a szektor képviselőivel. A felek egyetértettek abban, hogy az intézkedés segíteni fogja az ingatlanmobilitást, illetve, hogy maximálisan ki fogja szolgálni a demográfiai szempontokat. Azt is megállapították, hogy a CSOK Plusz a kis- és középvállalkozásoknak segítséget nyújt az ingatlanpiacon a vállalkozások működtetésében.

A CSOK Plusz várhatóan 2024. január 1-től lép érvénybe, amelynek keretében egy nagyon kedvező, 3 százalékos kamatozású államilag támogatott hitelkeretet lehet igénybe venni, gyermekszámtól függően 15, 30, illetve 50 millió forint erejéig. A konstrukcióba gyermek előre vállalásával, illetve ingatlantranzakcióval lehet belépni a hitelkeret összegnél pedig már a meglévő gyermekek számát is figyelembe veszik – ismertette. Példaként említette: ha valakinek már van két gyereke, ám vállal egy harmadikat, ő ugyanúgy jogosult lesz az 50 millió forintos hitelkeretre, mint az, akinek még nincs egy gyermeke sem, ám vállal hármat. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi kamatszintre tekintettel a CSOK Plusz egy rendkívül vonzó konstrukció, ezért bíznak abban, hogy nagyon sok család él majd a lehetőséggel.

Hornung Ágnes egy másik fórumon elmondta, piaci szereplőkkel arra a következtetésre jutottak, hogy az a támogatási rendszer, amely évekkel ezelőtt megállta a helyét, a mai gazdasági, ingatlanpiaci helyzetben nem tud érdemi segítséget nyújtani a családoknak. Ezért döntöttek a rendszer átalakítása mellett és vezetik be jövőre a CSOK Pluszt, ami egy teljesen új otthonteremtési támogatás. A kormány várakozásai szerint minden eddiginél nagyobb pénzügyi segítséget nyújt majd a gyermeket és otthont tervező házaspároknak, a családoknak, akár az első közös otthona megszerzéséhez, akár nagyobb lakásba költözéshez vagy bővítéshez egy államilag támogatott fix kamatozású hitellel.

November második felére a Kulturális és Innovációs Minisztérium a többi érintett tárca közreműködésével kidolgozta a részletszabályokat, és elkezdődött a tervezet társadalmi egyeztetése. A CSOK Plusz a kormány várakozásai szerint hozzájárulhat a demográfiai fordulathoz.

 

November 6-án tartották a köztársasági elnök által életre hívott Demográfiai kerekasztal alakuló ülését, amelynek célja az együttgondolkodás, azoknak a kérdéseknek a felvetése, amelyek megválaszolásával elérhető a demográfiai fordulat Magyarországon. Hornung Ágnes államtitkár – aki egyben a Demográfiai kerekasztal titkára – a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról adott számot, hogy Magyarországon 13 éve családbarát fordulat történt, de – Európa és a világ számos országához hasonlóan – még nem következett be a demográfiai fordulat.

Magyarország a családok mellett tette le voksát, Európa számos országával ellentétben, ahol a migrációt gondolják megoldásnak. A kormány az elmúlt 13 évben több mint 30 intézkedést hozott a családok érdekében – összegezte. Értékelése alapján a számok igazolják, hogy jó döntés született, a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben Európában. A politikus szerint a demográfiai fordulat eléréséhez együttgondolkodásra van szükség az állami és a civil szféra, az egyházak, valamint a tudományos világ képviselőivel arról, hogy a már kialakított eszközrendszert hogyan lehetne tovább finomítani olyan elemekkel, amelyek érdemben hozzá tudnak járulni a gyerekszületésekhez.

Kifejtette, már a kerekasztal első ülésén is felmerültek ötletek, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a párok gyermeket vállaljanak és megálljon a népességfogyás. Példaként említette, hogy fiatal korban ki lehetne szűrni azokat az elváltozásokat, amelyek felnőttkorban a gyermekvállalás gátját jelentik. Előkerült az ülésen a családok összetartásának kérdése, az, hogy mennyire fontos az oktatásban is a családi életre nevelés, a szexuális felvilágosítás.

 

A világszinten is kiemelkedő magyar családpolitika egyik fontos célkitűzésére, a generációk közötti együttműködésre, valamint a lelki egészség elősegítésének fontosságára hívja fel a figyelmet az a nagyszabású nemzetközi konferencia, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium Családokért Felelős Államtitkársága tartott november 17-én Budapesten. A „Generációk között – Nemzedékek együttműködése a társadalom lelki egészségéért” című tanácskozáson neves külföldi és hazai szakértők, valamint szakpolitikusok osztották meg egymással a jó gyakorlatokat, egyben közös válaszokat kerestek a családokat érintő kihívásokra. Idén a konferencia keretében adták át a Monspart Sarolta-díj az idősekért elismeréseket is.

A csaknem harminc hazai és nemzetközi felszólaló részvételével zajló konferencia célja szakpolitikai párbeszédet kezdeményezni a generációk összefogásának elősegítését és a mentális egészség javítását szolgáló lehetőségekről, eszközökről, feladatokról. A tanácskozás témái között szerepeltek a kora gyermekkori fejlesztés és a szülő-gyermek kötődés kérdései, a fiatalok párválasztását és családalapítási terveik megvalósítását befolyásoló hatások a változó világban. A résztvevők emellett kiemelten vizsgálták a családi kötődéseket és a különböző családtípusokat érintő kihívásokat, valamint az időskori lelki egészség és a család szerepének összefüggéseit.

Az eseményen előadást tartott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár, Rod Dreher, a Danube Institute „Network Project” vezetője, Prof. Carlo Casalone, a Pápai Élet Akadémiája tudományos részlegének koordinátora, Prof. Dr. Daniel Lang, a Karlsruhei Technológiai Intézet vezetője, Madeleine Wallin, a Szülők és Gondozók Európai Szövetségének főtitkára, valamint számos hazai és külföldi szakember.

Fontos megjegyezni, hogy a tanácskozás egyben felkészülés az Európai Unió Tanácsának 2024-es soros magyar elnökségére. A magyar elnökség kiemelt témái egyebek mellett a demográfiával és a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások lesznek.

A konferencián Csák János miniszter méltatta, hogy Magyarország a nyugati civilizáció legcsaládbarátabb országa, és Magyarországnak van a legcsaládbarátabb kormánya. Értekezése szerint a kormány munkája arra az alapvetésre épül, hogy egyénenként porszemek vagyunk, akiket elfúj a szél, ezért nem egyénekben, hanem közösségekben kell gondolkozni, főleg, hogy a történelemben nem ismerünk olyan sikeres társadalomgazdasági modellt, amely nem a családokra épül. A kormány feladata, hogy békét és biztonságot teremtsen ahhoz, hogy az emberek ápolni tudják a kötődéseiket, és hagyja az állampolgárokat, hogy a saját szándékaik szerint gondoskodjanak magukról és szeretteikről – fogalmazott a miniszter. A családok szemszögéből három dolog szükséges, hogy békében, biztonságban ápolhassák a kötődéseiket: otthonuk legyen, anyagi biztonságban élhessenek, és legyen döntési szabadságuk, hogy dolgoznak vagy otthon maradnak a gyerekeikkel. Úgy tűnik, hogy ez a családpolitika bevált, az emberek elfogadták, hiszen négyszer kapott kétharmados felhatalmazást a kormány – mutatott rá a miniszter.

A miniszter szólt arról is, hogy a kormány családfogalmába nemcsak az anya és az apa számít bele, hanem a nagyszülők is, programjaik ezért minden generációt megcéloznak.

Itt kis kitérőként érdemes megjegyezni, hogy a 2010 óta épülő családbarát rendszer három pilléren nyugszik: az anyagi biztonság garantálásán, az otthonteremtés támogatásán, valamint a munka és magánélet közötti minőségi kapcsolat elősegítésén. A komplex rendszerre a családok minden élethelyzetben támaszkodhatnak, a babavárás időszakától kezdve az otthonteremtésen át az idős hozzátartozók segítéséig. A családtámogatási háló az intézkedések mellett a lelki egészségre is hangsúlyt helyez.

Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár a fenti tanácskozáson azt emelte ki, hogy a családokon keresztül az egész nemzetre gondolnak, így a családok támogatásán keresztül a nemzet is még erősebbé válhat. A családtámogatási rendszer a teljes életutat lefedi, és igyekszik az élet valamennyi felmerülő problémájára megoldást kínálni – szögezte le a politikus. A legfontosabb célkitűzés, hogy a vágyott gyerekek megszülessenek, a nemzet ugyanis akkor tud megmaradni, ha távozó honfitársaink helye nem marad betöltetlen – fogalmazott az államtitkár.

Hornung Ágnes arra is rámutatott, hogy számos európai országban nem születik elég gyerek, a népességfogyás megállítására pedig különböző válaszokat adnak az országok. Európa kormányainak jelentős része a migrációban látja a választ annak ellenére, hogy a bevándorlók első generációjának integrálása sem volt sikeres, a magyar kormány viszont úgy határozott, hogy a demográfiai problémát önerőből, a nemzeti határokon belül oldja meg. Ennek érdekében első lépésként helyre kellett állítani a családok társadalmi megbecsülését, ma pedig már nem is születnek döntések a családok igényeinek figyelembe vétele nélkül, aminek köszönhetően mostanra már több mint 30 féle támogatási formát kínálnak – mondta az államtitkár..

A politikus szólt arról is, hogy a kormány politikája alapvetően a munka és a magánélet összehangolásának, az anyagi biztonság megteremtésének és a saját otthon létrehozásának támogatására épül, a jövőben azonban negyedik fontos területként megjelenik majd a családok testi-lelki-szellemi egészségének megőrzése is.

 

Hornung Ágnes több fórumon is kiemelte, hogy a kabinet a jövőben a családok testi-lelki-szellemi egészségének megőrzésére is kiemelt figyelmet fordít. A Szülők Háza Közhasznú Alapítvány szervezésében az Együtt felnövünk szülőtámogató és fejlesztő program keretében megtartott rendezvényen úgy fogalmazott, a szellem épségének legjobb tápanyaga a szeretet és a biztonságérzet, amelyet egy szerető család tud adni. Ezért az elmúlt évtizedben a kormány arra törekedett, hogy minden akadályt elhárítson azok elől, akik gyereket szeretnének vállalni – hangsúlyozta.

Felidézte, hogy a FIDESZ-KDNP családpolitikája három fő pillérre épül: az otthonteremtésre, amelyet a jövőre induló, gyerekszámtól függően 15, 30 vagy 50 millió forint hitelt biztosító csok plusz is segít, az anyagi biztonságra, amelyet a családi adókedvezmény rendszere támogat, valamint a munka-magánélet összeegyeztetésére, amelyet pedig a bölcsődei férőhelyek számának háromszorosára növelése segít. Ebbe a rendszerbe illeszkedik a családok testi-lelki-szellemi egészségét kiemelten kezelő negyedik elem. Véleménye alapján Magyarország hosszú távú fejlődését, gazdasági és demográfiai jövőképét jelentősen befolyásolja az, hogy megőrizhető és javítható-e a családok, a közösségek és az ország lelki egészsége.

Az államtitkár méltatta a Szülők Háza Alapítványt, amely már több mint tizenhat éve az egyik legfontosabb családtámogató intézmény az országban, munkáját és programját pedig nemzetközileg is elismerik. Az alapítvány családi bölcsődéket, központokat, fejlesztőházat működtet, állami gondoskodásban nevelkedő, hátrányos helyzetű gyerekeket segít, valamint támogatja a családokat. Programjaikon hozzáértő szakemberektől kaphatnak hiteles válaszokat a szülők a gyerekneveléssel kapcsolatban. Hozzátette, a Szülők Háza a minisztériuma családpolitikai területének stratégiai partnere, mivel szemlélete több ponton is találkozik a kormány családpolitikájával. Az egyik ilyen pont a családok lelki egészségének kiemelt kezelése – tette hozzá.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában mindezeket kiegészítette a családokat érintő egyéb problémákkal, hogy a fiataloknak nehéz párt találni, az emberek a digitális világhoz kénytelenek adaptálódni, az idősek között pedig jóval nagyobb számban fordul elő a demencia, mint korábban. A kormány ezekere a problémákra szeretne megoldásokat kínálni az újabb intézkedésekkel. Ezek mind olyan intézkedések, amelyek jobbá tehetik az emberek életét. Ha mind testileg, mind szellemileg, mind lelkileg jól vagyunk, akkor az a családok érdekét szolgálja rövid távon is, de a fő eredményük hosszú távon tud megmutatkozni – fogalmazott az államtitkár. Jelenleg még kidolgozás alatt állnak a negyedik, átfogó és komplex pillérhez tartozó javaslatok, amelyekkel mind a családokat, mind a fiatalokat, mind pedig az időseket segítenék.

Beneda Attila, a KIM családügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanebben a műsorban, de egy azt követő adásban arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a jövő és a társadalom lelki egészsége szempontjából fontos, hogy a generációk ismerjék és használják egymást értékeit. Megjegyezte, meg kell érteni, hogy a megváltozott világban a korábbi generációk tapasztalatai nem ültethetők át. Figyelembe kell venni azt is, hogy a fiatalok másként gondolkodnak, meg kell ismerni a szempontjaikat, és segíteni kell őket abban, hogy valós értékek mentén élhessék az életüket. Arra is kitért, minden kutatás azt mutatja, hogy a fiatalok számára ma a párkeresés, párválasztás az első számú kihívás. Szerinte a virtuális világ elvárásai szorongást okoznak a fiatalokban, erre a társadalomnak reflektálnia kell. Mint mondta, össze sem lehet hasonlítani a két generációval korábbi életformát a maival; átalakultak a társas kapcsolatok, olyan kihívásokkal néznek szembe a fiatalok, melyekre más megoldásokat kell keresni.

 

A napokban zárult az Oktatási Hivatal statisztikai adatgyűjtése, amely az október 15-i állapot szerint mutatja a felsőoktatásban tanulók létszámát. A legfrissebb adatok alapján 310 414 fő tanul aktív státuszban az idei tanévben magyar egyetemeken és főiskolákon, amely kilenc éves rekordot jelent. Az indoklások alapján a létszámnövekedés mögött az áll, hogy az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a felsőoktatásban. Az új rendszer sikerét a 2023-as felvételi számok is határozottan alátámasztják – taglalja a kimutatás. Idén 33 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma tavalyhoz képest, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma. Mindemellett a felvételi pontszámok középértéke 6 ponttal emelkedett, azaz értékesebb pontokkal lehetett bekerülni magyar egyetemekre, főiskolákra. Idén összesen 106 691 diákot vettek fel az intézmények, akik közül tízből közel nyolc tanuló állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Mindez azt jelenti, hogy az állam átlagosan fejenként hatmillió forintot biztosít a tanulmányaikra, a teljes képzési időre vetítve. Míg 2010-ben a hallgatók 70 százaléka jutott be államilag finanszírozott helyre, addig ma ez az arány közel 80 százalék, ami Európában is kimagasló, világszintű kitekintésben pedig kifejezetten ritka.

A kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé kerüljön – ismertette az adatokat és a célokat Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban – értékelt a politikus. Hozzátette: a sikerekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozása 2022-től kezdve megduplázódott. Ennek eredményeképpen egyre több, magas színvonalú kutatás zajlik az intézményekben, szoros együttműködésben a térségek gazdasági szereplőivel.  A továbbtanulásban rejlő lehetőségeket egyre többen ismerik fel, és nemcsak a fiatal jelentkezők száma nő, hanem a munka mellett végezhető kurzusok iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.

 

Mindenesetre a nemzetközi rangsorokban elért javuló eredmények és az egyre jobb infrastrukturális feltételek is arról tanúskodnak, hogy a magyar felsőoktatás versenyképességi fordulaton megy keresztül. Hankó Balázs a Pécsi Tudományegyetem orvosi karán működő, nemrégiben bővített és megújított Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ átadásán kiemelte: a versenyképességi fordulat látszik a nemzetközi rangsorokban, megmutatkozik az egyre több külföldi diák képében és az infrastruktúra folyamatos fejlődésében is. Közölte: a modellváltás után új, rugalmasabb, kiszámíthatóbb, mégis autonóm egyetemi világ tette lehetővé azt, hogy míg négy éve hét, két éve kilenc, tavaly tizenegy, addig idén már tizenkét – köztük a pécsi és mind a négy orvosképző – magyar egyetem a világ 30 000 ezer intézménye közül a legjobb 1500-ban lehessen. Kijelentette: a tényt, hogy a magyar orvosi és egészségtudományi képzés erős, mutatja az is, hogy az elmúlt tíz évben megduplázódó számú, 42 ezer nemzetközi diák közül már minden negyedik orvosi, egészségügyi területen tanul.

A felsőoktatási felvételi rendszer változásaira térve közölte: a legutóbbi módosításnak köszönhetően több mint 33 százalékkal többen iratkoztak be a magyar felsőoktatásba, s minden második diák vidéken kezdi meg tanulmányait, hamarosan pedig az intézmények dönthetnek az 500-ból 100 pont sorsáról a felvételin, míg az egyetemek egy része bevezetik a szóbeli felvételiket is. Célként fogalmazta meg, hogy az erős és hangsúlyos gyakorlati képzés váljon a magyar felsőoktatás teljes részévé.

 

Mindeközben sajtótájékoztatón mutatta be a Kulturális és Innovációs Minisztérium a megújult felsőoktatási felvételi eljárás részleteit. Ebből kiderül, hogy a jelentkezőknek megéri emelt szintű érettségit választaniuk, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok. Eddig központilag meghatározott esetekben járt többletpont, idéntől azonban az intézmények maguk döntik el, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár prezentációjában elmondta, hogy szinte minden egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat. Kiemelte azt is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat – annak idejétől és tartalmától függően – 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet, ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető. A helyettes államtitkár szavai szerint az új rendszerrel az egyetemek jobban, célzottabban, rugalmasabban alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat. A változtatások egyúttal a diákok számára is kedvezőek – fűzte hozzá.

A politikus felidézte, hogy a felvételi rendszert az elmúlt években azzal a céllal újították meg, hogy a magyar gazdaság és a térség igényeire nyitott, arra reagálni képes egyetemeink legyenek. Az idei felvételin már az egyetemek dönthettek arról, hogy mely képzéseken kérnek emelt vagy középszintű érettségit, illetve milyen minimumpontszámot várnak el.

A már bevezetett változások sikeresen debütáltak idén, hiszen a felvettek számának 33 százalékos növekedése az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb eredménye – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika, megjegyezve: 2023-ban a medián pontszám 6 ponttal emelkedett a megelőző évihez képest, vagyis a fiatalok jobb teljesítménnyel kerültek be a felsőoktatásba. Mindenkit arra buzdítanak, hogy jelentkezzen a felsőoktatásba, mert jó ma magyar egyetemistának lenni.

Mivel az újítások átlátása az első évben okozhat némi nehézséget, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minisztériummal együttműködve tájékoztató kampányba kezd. Azt remélik, hogy az akció hozzájárul a diákok tájékozottságához és a sikeres felvételihez. Saját roadshow-t indítanak, továbbá bekapcsolódnak az egyetemek rekrutációs programjaiba is, így csaknem ezer középiskolát fognak személyesen elérni a kampány során. Emellett online anyagokkal is készülnek.

 

Az Oktatási Hivatal a www.diplomantul.hu oldalon hozta nyilvánosságra a diplomás pályakövetési rendszer adatait. A kutatáshoz a Felsőoktatási Információs Rendszerben tárolt egyéni szintű adatokhoz hozzákapcsolták anonim módon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél és a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnál tárolt adatokat, ezzel pedig lehetőség nyílt az egyes intézményekben, képzéseken végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetének – mint a munkaerő-piaci státuszuk, jövedelmük – vizsgálatára. Összesen az elmúlt hat tanévben végzett mintegy 464 ezer diák munkaerő-piaci adatait felhasználva jött létre az adatbázis. Az oldalon többek között a végzés évére, szakra, munkarendre, egyetemre lehet szűrni, és lehet megnézni, adott szakon végzettek a végzést követően milyen gyorsan helyezkedtek el, mekkora jövedelemmel rendelkeznek, mely ágazatokban és milyen munkakörökben dolgoznak, valamint milyen arányban és irányban tanulnak tovább. A pályaorientációt támogató modulban az érettségi vagy végzés előtt állók tájékozódhatnak arról, milyen munkát tudnak végezni a diplomájukkal, várhatóan lesz-e állásuk, mennyi idő alatt helyezkedhetnek el, mennyit kereshetnek adott szak vagy szakterület végzettjeiként.

Az adatok szerint a magyar egyetemeken szerzett diploma bérelőnyt jelent a munkaerőpiacon. Ezt támasztja alá, hogy a magyar felsőoktatásban végzettek rövid idő alatt, egy rövid nyári szünetet, 42 napot követően helyezkedhetnek el, a pályakezdők az átlagbér 1,3-szorosát kapják és tízből nyolcan eleve felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben kezdenek dolgozni. A kutatás szerint az egyetemeknek térségi megtartó erejük van, tízből hatan a képzés helye szerinti régióban maradnak, és ketten az eredeti lakóhelyükön kezdenek dolgozni. 42 ezer külföldi diák tanul magyar egyetemeken és mobilitási programokkal ötezren vesznek részt külföldön gyakorlaton.

A műszaki és informatikai területen diplomát szerzőkért továbbra is kapkodnak a munkaerő-piacon, a műszaki területen végzettek a diplomaszerzést követően 7,5 évvel az országos átlagbér dupláját kapják, az informatikusok a 2,5-szeresét. Az adatok szerint az orvostudományi területen végzettek is azonnal el tudnak helyezkedni és az átlagbér kétszeresét kapják.

 

Novemberben egy új nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el a Tempus Közalapítvány kuratóriuma, amely közösen került kidolgozásra a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az alapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével. A jövőre induló program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít csereprogramban való részvételi lehetőséget. A program első körben a modellváltott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki – erősítette meg Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok először jövő márciusban pályázhatnak, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban. Mint Hankó Balázs elmondta, nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni, az egyetemek által kötött nemzetközi megállapodások alapján. Mindemellett lehetőség lesz kiválósági alapú ösztöndíjakra is, amely több mint 200 diák részére biztosít majd pályázat útján ösztöndíjat arra, hogy a világ legjobb egyetemein folytathassanak tanulmányokat. Az új programban a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi kredit teljes mértékben elismerésre kerül, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét, az ösztöndíj összege pedig havi 350-500 ezer forintig terjed majd. A programban a magyar gazdaság vagy társadalom számára fontos képzési területek válnak hangsúlyossá.

Hankó Balázs azt is hozzátette, az új csereprogram jobb is és több is, mint az Erasmus, mivel a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak a szempontrendszereit építették bele. Olyan egyetemekkel kerülnek a bilaterális szerződések megerősítésre, amelyek a legfontosabbak a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak. Mindemellett olyan képzési és kutatási területeket helyez előtérbe, ami a magyar gazdaság és magyar emberek érdekeit szolgálja – tette hozzá.

 

A felsőoktatásért felelős államtitkár egy másik fórumon az infrastrukturális fejlesztések fontosságáról értekezett. Az ELTE Márton Áron Szakkollégium felújított épületének ünnepélyes átadásán úgy fogalmazott, olyan felsőoktatási struktúrát alkalmaznak a fejlesztések terén is, amely egyszerre teszi versenyképessé és emeli fel az egyetemeket.

Az állam az elmúlt időszakban 150 milliárd forint értékben ötven kollégiumot vett át, váltott ki, és az ezt követően lezajlott fejlesztések során mintegy 8000 kollégiumi férőhely újult meg. Ezek a beruházások nemcsak infrastrukturális, hanem kiemelt nemzetpolitikai jelentőséggel is bírnak, tekintettel arra, hogy ezek a kollégiumok mintegy 300 külhoni magyar diák számára is otthont biztosítanak. A kormány deklarált célja a magyar felsőoktatás ügyének teljes Kárpát-medencei támogatása.

Hankó Balázs kiemelte a tudáselőny, a tudásfölény fontosságát, továbbá hangoztatta a versenyképes, minőségi magyar felsőoktatás és az ehhez kapcsolódó magyar gazdasági erőtér kialakításának szükségességét. Fontos célként fogalmazta meg, hogy a külhoni magyarság körében a diplomával rendelkezők száma meghaladja részarányukat az adott országban, az egyetemek pedig a külhoni magyarság kulturális életének szervezőközpontjaivá váljanak.

 

Hasonló változások zajlottak le a szakképzésben az elmúlt években, amikor három éve a kormány elindította annak átalakítását, és egyaránt célul tűzte ki annak környezeti, módszertani és tartalmi megújítását. A szakképzés megújítása a cégekkel való szoros együttműködés nélkül ma már elképzelhetetlen, ezért hozták létre az ágazati készségtanácsokat, amelyek közvetlenül becsatornázzák a munkaerőpiaci igényeket a szakképzés rendszerébe. E területen mindezt egy jól működő kamara segíti – áll a kormány kommünikéjében. A módszertani megújulás fontos eleme, hogy elindult a projektoktatás, melyet a fiatalok pozitívan fogadtak, ugyanakkor komoly kihívást jelent a tanárok számára, ezért fontos az ő közös akaratuk ahhoz, hogy ez az átalakulás is sikeresen mehessen végbe.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné az Ózdi SZC Deák Ferenc Technikum pályaválasztási kiállításán amellett érvelt, hogy a megújult szakképzés valódi és minden más területhez képest is kiemelkedő vonzereje a karrierlehetőség. Kitért arra, hogy a szakképző intézmények tanulói nem csupán szakmát kapnak, de tanulmányaik során elsajátítva a vállalkozói szemléletet és az új ismeretek megszerzésének képességét, stabil egzisztenciát tudnak teremteni saját maguk és családjuk számára. Mindezt felismerve ma már a kifejezetten jó tanulmányi eredményű diákok is egyre többen választják a szakképzést a gimnáziumok helyett. Emellett ugyancsak a színvonal javulását és az oktatott ismeretek vonzerejét mutatja az is, hogy a korábbiaknál jóval kisebb a lemorzsolódás – jegyezte meg.

Riz Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen rámutatott: mindenkiben van tehetség és mindenkinek a kezében van saját sorsa. A mai kaotikus világban a biztonság kiemelt jelentőségű, ezt pedig az a tudás, gyakorlat és tapasztalat nyújthatja, melyet elsősorban az iskolában lehet megszerezni. Magyarország attól lesz erős, ha a fiatalok tanulmányaik végeztével kirajzanak a világba, további tapasztalatokat, ismereteket szerezni, majd onnan hazatérve gazdagítják hazájukat mindazzal, amit tudnak, tapasztaltak – mondta a képviselő.

 

Pölöskei Gáborné egy másik fórumon, a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási megállapodásának hivatalos aláírása alkalmából is beszélt a magyar szakképzés helyzetéről. A munkaerőpiaci elvárásokhoz kell igazítani az oktatást, a szakképzést; a diákokat olyan kompetenciákra és készségekre kell oktatni, amelyekkel a változó környezetben is meg tudják állni a helyüket – hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a kormány – a svájci tapasztalatokat is felhasználva – 2019-ben fogadta el a Szakképzés 4.0 stratégiát, amelyet a 2020-2021-es tanévtől már alkalmaznak és folyamatosan fejlesztenek.

Példaként említette, hogy 2021-ben megkezdődött az okleveles technikus-képzés, amelyben összehangolták az egyetemek és a technikumok oktatási anyagát, megkönnyítve ezzel, hogy a diákok a technikusképzés után a felsőoktatásban tanuljanak tovább. Szólt arról is: fejlesztik a szakképzésben a minőségbiztosítás rendszerét; már bevezették az oktatók teljesítményértékelését és az iskolák belső értékelését, míg a külső értékelés kialakítása még tart. Az oktatók nyitottak a változásokra, és a gyerekek is érdeklődők a projektalapú oktatás iránt – emelte ki a helyettes államtitkár. Felhívta a figyelmet a pályaorientáció fontosságára, értékelése szerint ezzel jelentősen csökkenthető a korai iskolaelhagyás. Kitért arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára mentorálási módszereket dolgoznak ki. Ezekhez nyújt segítséget a most aláírt program – tette hozzá.

Mint mondta, a 41 szakképzési centrum hálózatán keresztül, a szakképzés módszertani központjának, azaz az IKK Innovatív Képzéstámogató Központnak a közreműködésével a kifejlesztett programok széles körben el tudnak terjedni.

 

A kormány határozott célok szerint minden lehetséges támogatást biztosítani kíván az iskolák megfelelő infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez, valamint a tanulók kiteljesedését támogató pedagógusok munkájának segítéséhez. Varga-Bajusz Veronika, a KIM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára egy az egyetemi gyakorlóiskolák fejlesztését célzó rendezvényen fejtette ki ennek megfelelően gondolatait. Összegzésében arra mutatott rá, hogy a kormány azért dolgozik, hogy a fiatalok a lehető legjobb környezetben, modern körülmények között tanulva bontakoztathassák ki tehetségüket, és végül a választott hivatásukban teljesítsék ki önmagukat. A pedagógusképzést szolgáló projekt során 3,27 milliárd forintból komplex infrastruktúra-fejlesztést valósítottak meg a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hét gyakorlóiskolájában.

A politikus ismertette, a most lezárult, nagyszabású fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a gyakorlaton lévő pedagógusjelöltek a legmodernebb eszközök használatával is tapasztalatot szerezzenek, emellett a fejlesztések növelik a diákok, tanárok és hallgatók komfortérzetét. Felidézte, az intézmények támogatást kaptak épületek belső felújításához, ezen belül osztálytermek, tornatermek, közösségi terek, vizesblokkok, valamint a villamoshálózat korszerűsítéséhez. Új tantermeket és játszótereket is kialakítottak több iskolában, valamint új számítógépek, laptopok, digitális táblák is segítik a tanulást.

2018 óta 4576 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg, közel ezermilliárd forint értékben, 2022-ben további 231, iskolai épületfejlesztést támogató pályázat született. Emellett több ezer intézményben bővítették a sávszélességet, építettek ki wifi-hálózatot, továbbá több mint százezer digitális eszköz jutott el az iskolákhoz. A 2020-21-es tanévtől pedig a 16. évfolyamig minden diák ingyenesen kapja a tankönyvet, ez az idén 13 milliárd forintnyi támogatást jelent.

Varga-Bajusz Veronika elmondta, a kormány fejlesztési támogatásának köszönhetően évről évre egyre komfortosabb iskolai környezetben végezhetik feladataikat a diákok, a pedagógusok és a pedagógushallgatók. A pedagóguspálya vonzóvá válásával kapcsolatban közölte, a rugalmasabb felvételi rendszernek köszönhetően idén 33 százalékkal nőtt a felvettek száma, ezen belül 72 százalékkal a pedagógusképzésre felvetteké. A megoldás kulcsa szerinte a hivatás iránti elköteleződés kiszélesítése, és a képzések rugalmasságának, valamint gyakorlati elemeinek erősítése, ennek keretében indították el a szakképzésben az óvodai nevelőképzést. Megemlítette azt is, hogy az adott tanári területhez kapcsolódó szakmai diplomával két vagy három félév alatt tanári képesítést lehet szerezni. A rövid ciklusú képzések bevezetése beváltotta a reményeket, több mint 4440-en kezdték meg ebben a formában a tanulmányaikat ősszel – mondta a politikus. A felsőoktatási intézmények 2024-től dönthetnek úgy, hogy a gyakorlati képzés koordinálása érdekében pedagógusképző központot hoznak létre, melyekben nagyobb szerepet kapnak a gyakorlóiskolák. Kiemelte: a gyakorlóiskolák elsődleges feladata, hogy a hivatásukat szerető pedagógusok kerüljenek a pályára, akik a tanulókat értékközpontú életre nevelik.

 

Hamarosan újra igényelhető lesz a kisgyerekek bölcsődei elhelyezését és ezáltal az őket nevelők munkaerőpiacra történő visszatérését segítő támogatás. Hornung Ágnes, a KIM családokért felelős államtitkára a Magyar Államkincstár – 2019-ben indult és idén véget ért – bölcsődei elhelyezést támogató projektjének zárórendezvényén közölte, hogy várhatóan a korábbi 40 ezer forintál magasabb összegre lehet majd pályázni, és a támogatásra fenntartói formától függetlenül valamennyi bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermek szülője jogosult lesz. Kiemelten támogatják majd a kevésbé fejlett régiókat, és 30 százalékkal magasabb összeget igényelhetnek az egyedülálló és a menekült hátterű szülők, valamint a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelők, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, továbbá a sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésre jogosult családok. Az 5,5 milliárd forintos keretösszegre új igényléseket jövő évtől lehet benyújtani, ugyanakkor a támogatások kifizetése visszamenőlegesen is lehetséges lesz.

A bölcsődei elhelyezést támogató és ezáltal a szülők munkahelyi visszatérését segítő projekt 2019-ben indult és három évig tartott, a családok havonta legfeljebb 40 ezer forint értékben igényelhettek támogatást az ország teljes területén annak érdekében, hogy finanszírozni tudják a bölcsődei elhelyezést. A programot a konvergenciarégiókban európai uniós, Közép-Magyarországon pedig kormányzati forrásból valósították meg, a három év alatt 10 300 gyerek elhelyezéséhez járultak hozzá 2,6 milliárd forint értékben, ennek köszönhetően 9700 kisgyerekes szülő tudott visszatérni a munkába. A pályázók majdnem fele a Közép-Magyarországi régióból került ki, a kevésbé fejlett régiók közül pedig az Észak-Alföldről és a Közép-Dunántúlról érkezett a legtöbb, a Nyugat-Dunántúlról pedig a legkevesebb igénylés.

 

A fentiekből kiindulva egyre több bölcsődei helyre van szükség. Az igényeket kielégítendő, csaknem a duplájára, 32 ezerről mintegy 63 ezerre nőtt 2010-hez képest a bölcsődei férőhelyek száma, a bölcsődei ellátás így már közel 1100 településen érhető el, több mint háromszor annyi helyen, mint akkor. Míg 2010-ben 668 bölcsőde működött országosan, addig jelenleg mintegy 2790 intézmény és szolgáltatás biztosít ellátást. A minibölcsődék is dinamikusan fejlődnek, 2017 óta a számuk megnyolcszorozódott az országban. Jelenleg is több ezer bölcsődei férőhely kialakítása zajlik.

 

2023. október

2024-től újabb otthonteremtési és családtámogatás segíti a gyermeket vállaló házaspárokat, ugyanis a kormány elindítja az új, az első közös otthon megvételére, nagyobb otthonba költözésre és lakásbővítésre is felhasználható otthonteremtési támogatását Csok Plusz néven. A háború miatt megváltozott gazdasági körülményekhez igazodva a korábbi városi CSOK kivezetésével tehát egy új hitelkonstrukció lép életbe. Csák János kulturális és innovációs miniszter az október 27-ei Kormányinfón jelentette be a CSOK Pluszt, ahol hangsúlyozta, a kabinet célja továbbra is az, hogy minden kívánt gyermek mielőbb megszülethessen. A kamattámogatott hitelkonstrukció az ország egész területén igénybe vehető. Egy gyermek után 15 millió, kettő esetében 30 millió, három gyermek esetében 50 millió forint hitel igényelhető, 3 százalékos kamattal – közölte a politikus. Az első közös otthon megvételekor elegendő 10 százalékos önrészt biztosítani, másik lakásba költözés vagy bővítés esetében pedig 20 százalékos önerővel kell a családoknak rendelkezniük. A hitel futamideje 10-25 évig terjedhet – tudatta a miniszter.

A CSOK Plusz hitelkonstrukció az édesanyák 41 éves koráig igényelhető. Kétéves átmeneti időszakban azonban azok az idősebb nők is kérhetik a támogatott hitelt, akik igazoltan túl vannak várandósságuk 12. hetén – mondta a miniszter. A CSOK Pluszt telekvásárlásra nem lehet felhasználni. Az áremelkedés fékezése érdekében az első közös otthon megvásárlása esetén az ingatlan értékének felső határa 80 millió forint, lakásbővítés vagy újabb gyermekek születése miatti nagyobb lakásba költözés esetén 150 millió forint az értékhatár – közölte a politikus. Hozzátette: az 5 ezer lakosúnál kisebb települések esetében nincs ilyen limit.

Az első gyermek születése esetén a családok egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek, így egy évvel meghosszabbodik a futamidő. A második és minden további gyermek megszületése esetén a tőkéből 10 millió forintot elengednek – mondta Csák János. A falusi CSOK-nál a kormány egységesítette a gyermekek után járó vissza nem térítendő támogatás mértékét: egy gyermeknél 1 millió, két gyermeknél 4 millió, háromnál 15 millió forintra – közölte a politikus.

A kormány ingyenes típusterveket tett elérhetővé a családok számára, így tervezési költség is megtakarítható – mondta. Csák János kitért arra is, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt 2015-ös bevezetése óta 233 ezer család vette igénybe, a kormány 754 milliárd forintot szánt erre a célra.

 

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Semmelweis Egyetem Szülésznő hallgatók Dr. Hugonnai Vilma II. szakmai emlékversenyén is megerősítette a fenti gondolatokat A családbarát kormányzás legfontosabb célkitűzése, hogy minden vágyott gyerek megszülessen Magyarországon – jelentette ki. Érvelése szerint ezt segíti a családbarát szülészetek kialakítása is, az elmúlt években országszerte 9,1 milliárd forintból valósultak meg infrastrukturális fejlesztések 59 intézményben: szülőszobákat, gyermekágyas szobákat, szülészeti osztályokat, kórtermeket adtak át vagy újítottak fel. Továbbá 52 intézmény többezer dolgozója vett részt továbbképzésben, 18 intézmény pedig bértámogatást vehetett igénybe – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte: a magyar családbarát szemlélet Európában egyedülálló intézkedéseket eredményez, amelyeket szeretnének megóvni és továbbfejleszteni.

2010 óta több mint 30 féle intézkedést vezettek be, amelyek a teljes életutat lefedik annak érdekében, hogy a vágyott gyerekek megszülessenek – hangoztatta az államtitkár. Példaként említette a bölcsődei férőhelyek számának növelését, amely hozzájárul a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtéséhez, a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák szja-mentességét, a szintén 30 év alatti anyákra vonatkozó diákhitel-elengedést, valamint a csed 100 intézkedést, amelynek köszönhetően az édesanya korábbi fizetéséből csak az szja-t vonják le a csed ideje alatt. A támogatásoknak köszönhetően a gyerekvállalás ma már nem jelent elszegényedést – jelentette ki Hornung Ágnes.

 

Hornung Ágnes államtitkár az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége Pénztárkonferencia című rendezvényén az előzőekhez azt is hozzátette, a magyar kormány által az elmúlt években kidolgozott rendszer nagyon komplex és összefüggő. Az egészségügy, az oktatás és a szociális rendszer nélkül önmagában nem áll meg a családpolitika, ezekre a területekre is óriási hangsúlyt kell fektetni – taglalta. Az államtitkár a hazai demográfiai helyzetképet ismertetve kitért arra is, hogy a legtöbb mutató javult Magyarországon, de a népesség így is fogyott, amivel nincs egyedül az ország. Amiben viszont egyedülálló Európában, az a teljes termékenységi arányszám – mutatott rá. Ez gyakorlatilag előrevetíti a népesség változását: ha az arányszám nő, akkor pár év múlva a népesség is nőni fog. Magyarországon nőtt ez az arányszám legnagyobb mértékben az Európai Unióban – fűzte hozzá. Hozzátette még, hogy a demográfia versenyképességi, költségvetési és adókérdés is, és hogy milyen megtakarítások lesznek a jövőben, az a demográfián múlik, és azon, hogyan alakul a népesség.

 

Hornung Ágnes október 10-én, a lelki egészség világnapja alkalmából a Budapesten rendezett, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) konferenciáján jelentette be, hogy a lelki egészséget támogató roadshow indul a hónap közepén a 13-14 éves korosztálynak. A politikus beszédében rávilágított, hogy a lélek jólléte kihat a teljes egészségre, ezért fontos foglalkozni vele. A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések aránya egyértelműen nő, és egyre több kamasz küzd olyan problémákkal – kirekesztéssel, bántalmazással -, amelyek súlyos szorongáshoz vagy öngyilkos gondolatokhoz vezethetnek. A tárca ezért kiemelten kezeli a megelőzést elősegítő programokat, ehhez kapcsolódóan országos roadshow-t indítanak a lelki egészség témakörében, négy városban hatszáz fiatalt szólítanak majd meg.

Hornung Ágnes kiemelte, az ember társas lény, akkor érzi leginkább biztonságban magát, akkor tud kiteljesedni, amikor közösségben él. Az ideális állapot, ha egy gyermek családban nevelkedhet, és az első pillanatoktól minden generációból talál magának társakat – tette hozzá az államtitkár. Arra hívta fel a figyelmet, hogy harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom, ezért a kormány a lelki egészség támogatására kortól független feladatként tekint a teljes életúton át.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon a kormányzat döntéseivel már egy évtizede segíti a vágyott gyerekek megszületését, a családok boldogulását, hiszen a családok a nemzet legfontosabb építőkövei, nélkülük nincs jövő, nincs Magyarország. Hozzátette, a konkrét támogatások mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a család intézményének erkölcsi, szellemi értékét, erejét is közvetítsék, mert hisznek abban, hogy a jól működő, szerető családok, valamint az értékteremtő közösségek a lelki egészség legfontosabb biztosítékai.

 

A fenti eseményhez kapcsolódóan Nagy-Vargha Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt hangsúlyozta, fontos, hogy a fiatalok merjék kimondani a problémáikat, tudjanak a korosztályukhoz vagy szüleikhez, tanáraikhoz fordulni. Az UNICEF 2022-es magyarországi felmérésében a középiskolások 66 százaléka válaszolt igennel arra, hogy érik-e bántalmazások az iskolában – közölte Nagy-Vargha Zsófia. Kifejtette: a testi és lelki bántalmazás a roadshow témája. Ezt járja körül egy felső tagozatos osztály életét bemutató színielőadás, amit kiscsoportos foglalkozás követ szakértők részvételével, majd szakmai szervezetek képviselőivel találkozhatnak a fiatalok standokon, részben, hogy megismerjék ezeket a szervezeteket, tudjanak később hozzájuk fordulni.

A fiatalokról szóló kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy bár azt szoktuk mondani róluk, hogy válságállók, azaz könnyebben alkalmazkodnak bármilyen helyzethez, de a Covid-járvány és a szomszédos országban zajló háború negatív hatással van az ő lelkiállapotukra is – jelentette ki a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte, a közösségi média megjelenése alapvetően megváltoztatta a fiatalok kommunikációs szokásait. Az Európai Bizottság nemrég megjelent tanulmányában a fiatalok egyötöde jelezte, hogy magányosnak érzi magát, ami szorongáshoz, alacsony önbecsüléshez, esetleg testképzavarhoz vezethet – figyelmeztetett Nagy-Vargha Zsófia.

Kiemelte: érdekes, hogy úgy tűnik, nincs, akivel megbeszélhetnék a problémáikat, éppen most, amikor kommunikációs forradalom zajlik, és másodperceken belül el lehet érni bárkit. A fiatalok is bármikor benne lehetnek egy virtuális közösségben, mégis azt mondják magukról, hogy magányosak – mutatott rá a helyettes államtitkár, megjegyezve, a Covid-járvány még inkább átszoktatta őket az online térbe, ahonnan nehéz visszatérni a valós világba.

 

Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár a nagyváradi Szent László Óvoda új épületszárnyának átadásán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar jövő elképzelhetetlen az ifjúság és a gyermekek nélkül. Ezért a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a családokat megerősítse Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt. Ennek érdekében olyan, napról napra megújuló családtámogatási rendszert dolgoztak ki, amely hozzájárul ahhoz, hogy a családok merjenek gyermeket vállalni, és bízzanak a jövőben.

Beszédében többek között felidézte: 2016-ban határozott a kormány arról, hogy elindítja az óvodafejlesztési programot. A negyedik ütem végéhez közeledő támogatásból eddig 155 új óvoda épült Magyarországon kívül, szerte a Kárpát-medencében, és 725 óvodát újítottak fel. Elképzelhető, hogy tovább tudják vinni a programot, tehát a számok még bővülhetnek – jelezte. A tágabb értelemben vett Erdélyben, a Partiumot és a Bánságot is beleértve 90 új építésű óvoda, illetve bölcsőde készült el, és 388-at újítottak fel, illetve bővítettek ki a program keretében. Az a cél, hogy minden magyar szülő a gyermekeit be tudja íratni magyar intézménybe ahhoz, hogy az alapvető szocializációs tudást a gyermekek már egy magyar intézményben sajátíthassák el, utána pedig, akik magyar óvodába jártak, azok tovább tudják folytatni a tanulmányaikat magyar általános iskolában, aztán középiskolában és így tovább – magyarázta Potápi Árpád János.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője szerint Erdélyben és az egész Kárpát-medencében a történelmi egyházak a kormány legfontosabb partnerei minden közösen meghatározott nemzetpolitikai célkitűzés megvalósításában. A politikus az óvodaavatáson párhuzamot vont a templom és a haza között. Mint mondta: a templomhoz hasonlóan, amely nemcsak az épületet jelenti, hanem a hívők közösségét, a haza sem csak az épített örökségből, hegységekből, alföldekből áll, hanem azokból az emberekből is, akik a hazát lakják. „Nekünk, magyaroknak a nemzetünk a hazánk, az a nemzet, a magyar nemzet, amely a Kárpát-medencében él” – jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy a magyar nemzet és a nemzetpolitika elképzelhetetlen a gyermekek nélkül.

 

A Karikó Katalinnak és Krausz Ferencne ítélt orvosi-élettani illetve fizikai Nobel-díjak alaposan rávilágították a figyelmet a hazai tudományos életre és pályára. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ország gazdasági és szellemi fejlődése elsősorban a tudomány fejlődésétől, tudományos teljesítményétől függ, és ezt segíti elő a doktori képzés erősítése, fejlesztése. Magyarország innovációs teljesítménye, tudásgazdagsága azon múlik, hány doktorandusza, kutató-fejlesztője van az országnak. A képzéseknek sokkal erősebb együttműködésben kell megvalósulniuk a gazdasági szereplőkkel – fejtette ki. Az államtitkár közölte: Magyarország az innovációs világranglistán a 34. helyről a 33.-ra jutott előre, és az egyetemeink is jól teljesítenek a rangsorokban. A cél az, hogy a doktori képzés során erősödjön a gyakorlati, az iparral összefüggő képzés, így elérhető, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa tíz és a világ huszonöt legjobb innovátora közé, és legyen magyar egyetem a top100-as egyetemi rangsorban 2030-ra.

Hankó Balázs beszámolt arról, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségével tavaly tavasszal megkötött stratégiai megállapodás hét pontjából hetet teljesítettek. A vállalásban szerepelt, hogy az új nemzeti kiválósági programban 3,5 milliárd forint támogatást biztosítottak az ösztöndíjrendszerhez, a vállalatok és a doktori képzés összekapcsolása részeként már nemcsak a tudományos közlemények, hanem a szabadalom is doktorit ér. Ezen kívül megteremették annak lehetőségét, hogy ha egy vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, akkor a képzés költségének felét az állam átvállalja, erre 5,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Kooperatív Doktori Program keretében. Az államtitkár ismertetése szerint megszüntették az állami ösztöndíjas doktori képzések létszámkeretét azért, hogy a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területén bármennyi doktorandusz felvehető legyen.

A hallgatók kérését figyelembe véve a kormány lehetőséget teremtett arra, hogy a doktori idő beleszámítson a nyugdíjba; az állam a nyugdíjjárulék felét átvállalja, az egyetemeket pedig arra biztatják, hogy a másik felét vállalják át – mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után indulhatnak doktori képzésben. Hankó Balázs továbbá azt is jelezte, hogy bővülnek az ösztöndíjak. Egy módosítás révén idén nyártól az egyetemek, az egyetemeket fenntartó alapítványok és az állam is kiegészítheti ezt az ösztöndíjat, amire bíztatják is a képző intézményeket. Továbbá a doktori képzésben résztvevők hitelképessége javul azzal, hogy az ösztöndíj és az azokat kiegészítő összegek is számítanak majd egy hitelfelvételnél, ezzel is segítve a doktoranduszok életindítását.

Hankó Balázs hozzátette: a cél az, hogy az egymillió lakosra jutó kutatók-fejlesztők számát a jelenlegi hatezerről kilencezerre emeljék 2030-ra.

 

Meghirdették a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát (OTIO) Budapesten. A pályázati kiírás szerint a versenyre egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve jelentkezhetnek azok, akik 2003. szeptember 1-je és 2010. augusztus 31-e között születtek, és még nem kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat. Pályázni műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről lehet bármilyen innovatív alkotással. A jelentkezéseket határon túlról is várják. A legjobb kidolgozott ötletek pénzjutalomban részesülnek.

Hankó Balázs a versenyt bejelentő eseményen kiemelte, az olimpia egyedi, kreatív ötleteket támogat, valamint megmutatja a szakképzésből vagy a köznevelésből érkezőknek, hogy a tudomány és az innováció világa milyen jó. Az innovációs olimpia lényege, hogy a fiatalok „essenek szerelembe a kutatással, az innovációval, ehhez alakítsanak ki erős kötődést, és abból szülessen sok szabadalom, védjegy és dizájn” – fogalmazott az államtitkár. A politikus jelezte, az elmúlt években összekapcsolták a szakképzést a munkaerőpiaccal és a gazdasággal, ezáltal pedig a szakképzés nemcsak szakmát ad a fiataloknak, hanem egyenes utat biztosít az egyetemekre is.

Az államtitkár szerint az elért eredmények azt bizonyítják, hogy jó a magyar tudást, a magyar szakképzést, a magyar egyetemeket választani, mert ezek oktatási és kutatási kiválóságot jelentenek.  A cél az, hogy 2030-ra legyen a világ legjobb 100 egyeteme között legalább egy, a legjobb 100 európai között legalább három magyar felsőoktatási intézmény. Elérendő cél továbbá, hogy Magyarország bekerüljön Európa legjobb tíz és a világ legjobb 25 innovátor országa közé – mondta Hankó Balázs.

Pölöskei Gáborné, a KIM szakképzésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt évek munkájának köszönhetően mostanra összeállt a szakképzés, a felsőoktatás és az innováció hármasa. Olyan új okleveles technikusképzést alakítottak ki, amit összehangolnak a felsőoktatással, amelyért kreditpontokat számolnak el az egyetemek, így rövidebb lehet a felsőoktatásban eltöltött képzési idő is. Jelentős előrelépést jelentett, hogy a szakképzésben bevezették a projektoktatást, amelynek lényege, hogy nem tételeket húznak a vizsgán a diákok, hanem projektvizsgáztatás van, amelynek köszönhetően összefonódik az elmélet és a gyakorlat – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

 

Egy másik fórumon Hankó Balázs államtitkár a fentieket azzal egészítette ki, hogy a jövő szakembereit kell képezni. Kiemelte továbbá, hogy a mesterséges intelligencia kiemelten jelenik meg a fókuszterületi stratégiákban és a védelmi-biztonsági szempontoknál, valamint illeszkedik a jövő egyeteme, szakképzése, illetve felnőttképzése struktúrájába is.

A Balatonfüreden megrendezett, 14. Infotér konferencia Defense & Space elnevezésű nulladik napján elhangzott az is, hogy a magyar felsőoktatási intézmények közül tizenkettő a világ legjobb öt százalékában szerepel. Az egyetemi szférában előzőleg már felsorolt célok mellett kitért arra is, hogy a magyar szakképzés is Európa-bajnok, a szakmák európai versenyén aranyérmet nyert el informatikában, ezüstérmet robotikában és bronzérmet mechatronikában.

A politikus szólt a Neumann János programról, amely a magyar innováció három plusz egy területére fókuszál, figyelembe véve a nemzetközi trendeket, a magyar erősségeket és a társadalmi-gazdasági szükségleteket az egészséges élet, a zöld átállás, a mesterséges intelligencia, illetve a digitalizáció terén. Mindemellett minden kutatás esetében fontos azok védelmi és biztonsági alkalmazása is – szögezte le. Jelezte: a mesterséges intelligencia minden olyan folyamatot egyszerűbbé tud tenni, amelyek az oktatás adminisztratív terheit jelentik, időt és lehetőséget tud teremteni arra, hogy az oktatás a csoportmunkát, a humán jelenlétet szolgálja. A felsőoktatásban ez a szemléletformálás azt jelenti, hogy a hallgató nem passzív tudásbefogadó, hanem úgy kell alkotóvá válnia, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását a mindennapok részévé teszi, az oktatói tevékenységben pedig sokkal inkább a mentorálásnak kell hangsúlyt kapni. A mesterséges intelligenciának a szakképzésben és a felnőttképzésen is meg kell jelenni a munkaerőpiaci elvárások pótlására – jegyezte meg Hankó Balázs.

 

A Modellváltott egyetemek lehetőségei a Horizont Európa keretprogramban című, budapesti konferencián Hankó Balázs azt emelte ki, hogy a „mérsékelt innovátorokból” az „európai innovátorok” kategóriájába jutottunk fel. Azaz jó az irány, reálisan elérhető cél, hogy 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor közé kerüljön Magyarország – taglalta. „Történelmi tapasztalat, hogy a magyar nemzet sikerében nem mindenki érdekelt” – fogalmazott az államtitkár. Kifejtette: igazságtalan kettős mérce alapján egy tavaly decemberben, az Európai Bizottság által javasolt határozattal a magyar nemzetköziesítési programokat megpróbálják háttérbe szorítani. Az Erasmus+ programban 2024 nyarát követően a modellváltott intézmények nem vehetnének részt, és a magyar kutatókat is próbálják kizárni a közvetlen uniós programokból, mint a Horizont – jelezte Hankó Balázs. Leszögezte, az Erasmusnál 2024. június 30-ig minden nemzetköziesítési program biztosított. A Tempus Közalapítvány 1,8 milliárd forintot biztosít a nemzetközi csereprogramok folytatására, a forrás ott van az egyetemeknél – jelentette ki. A Tempus minden modellváltott intézmény nemzetköziesítési programját pozitívan bírálja el, várva, hogy az Európai Bizottság jobb belátásra tér, és elismeri: szüksége van Európának a magyar diákokra – tette hozzá az államtitkár.

Kitért arra, hogy a Horizont pályázatok tekintetében jogsegélyszolgálatot indított a kutatók számára az NKFIH, emellett ötmilliárd forintos önerőalapra pályázhat minden modellváltott intézmény. Ebből két és félmilliárd forintra már beérkeztek a támogatható pályázatok, és ha az ötmilliárd nem elég, lesz plusz forrás – hangsúlyozta. Hankó Balázs szólt arról is, hogy erősítik az egész világra kiterjedő, kiváló nemzetközi kapcsolatokat, egyetemi együttműködéseket készítenek elő, további sikeres pályázatokat indítanak.

 

Október 18-án a SzakMÁzz! pályaválasztási kiállítás megnyitóján Hankó Balázs a szakképzésben elérhető sikerekre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Értékelése alapján a fiatal magyar szakemberek jó szakmákban szereznek bajnoki címeket nemzetközi versenyeken. Hozzátette, a szakképzésben az innovációs szemlélet is jelen van, hiszen a Magyar Innovációs Olimpián minden második díjazott a szakképzés területéről érkezett. A szakképzés és a felsőoktatás nem zárja ki egymást, hiszen aki jó eredményeket ér el a szakképzésben, az folytathatja tanulmányait felsőoktatási intézményben. Kiemelte: akik a szakképzést választják, arra is lehetőséget kapnak, hogy részt vegyenek a szakmák világbajnokságán, amit majd Magyarországon is megrendeznek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben.

Sára Botond, Budapest Főváros Kormányhivatala főispánja a megnyitón arról beszélt, hogy a rendezvény a 25 év alattiakat segíti megismertetni a szakmákkal.

A SzakMÁzz! pályaválasztó kiállítás 12 éve indult. A rendezvényen a pálya-, szakma- és iskolaválasztás előtt álló, elsősorban általános iskolás tanulók, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező középiskolások átfogó információt kapnak a pályákról, foglalkozásokról, hiányszakmákról, munkaerő-piaci helyzetről. A rendezvényt a SzakMÁzz! Egyesület szervezi közösen Budapest Főváros Kormányhivatalával és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával.

 

Itt meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években a szakképzésbe jelentkezők száma 30 százalékkal nőtt Magyarországon. A KIM szakképzésért felelős helyettes államtitkára a 3. debreceni Hello Szakma- Út a jövőbe – pályaorientációs, karriertámogató és tájékoztató kiállításon elmondta, hogy a szakképzés iránti érdeklődés olyan magas, hogy egyes iskolák nem is tudnak valamennyi oda jelentkező tanulót fogadni. Pölöskei Gáborné a Debreceni Szakképzési Centrum megnyitóján kifejtette, látható az is, hogy egyre többen jelentkeznek a szakképzésből egyetemre, a technikum az egyetem előszobája. A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakképzés nagy utat tett meg az elmúlt időben, ezalatt jelentősen átalakult. Módszertanában, tartalmában, szerkezetében és a képzésekben is megújult, ehhez az iskoláknak is alkalmazkodni kellett. Minderre azonban szükség volt, ugyanis a szakképzésnek a gazdaság igényeit kell kiszolgálnia, feladata a minőségi munkaerő megteremtése a munkaerőpiacra – részletezte a helyettes államtitkár. Hozzátette,  mindehhez kellenek a jó lehetőségek és ajánlatok a képzésekre, amelyeknek alkalmazkodniuk kell a környezet fejlesztéséhez, a városban található cégek igényeihez.

 

A Szolnoki Szakképzési Centrum Szakmalabirintus – A jövődért tanulsz! elnevezésű pályaválasztási kiállításának megnyitóján Pölöskei Gáborné rávilágított, hogy különböző módon, különböző szintű iskolákban és centrumokban, de gyakorlatilag az életre nevelés folyik a szakképzésben. Értékelése szerint a szakképzésnek hihetetlen széles a palettája, hiszen egyrészt felkarolja a hátrányos helyzetű fiatalokat, illetve akik nem tanultak eddig jól, azoknak segít eligazodni. Ugyanakkor lehetőséget ad azoknak is, akik egyetemre készülnek. Mindezt a szakképzés rugalmassága teszi lehetővé – mutatott rá.

Pölöskei Gáborné szólt a szakképzésben elérhető ösztöndíjrendszerről, amelynek révén a fiatalok sikeres felvételijüket követően egy bankkártyához tartozó bankszámlára a szakképző intézetben havi rendszerességgel nyolcezer forintot, míg a technikumba járók tizenhatezer forintot kapnak. Az ösztöndíjért mindössze annyi az elvárás, hogy egy tantárgyból se bukjanak meg, és ne legyen igazolatlan hiányzásuk – sorolta. Fontos lehetőségnek és adottságnak nevezte, hogy ma Magyarországon a Pénziránytű programot nem tanítják, hanem a fiatalok maguk megtapasztalják a tanulással szerzett pénzükkel gazdálkodva. A helyettes államtitkár elmondta: az elmúlt három évben javultak a szakképzésben részt vevő gyerekek tanulmányi eredményei és átlagai egyaránt, továbbá csökkentek a hiányzások, mert a fiatalok meg akarják tanulni a választott szakmát.

Pölöskei Gáborné emlékeztetett: sikeres záróvizsga esetén átlagosan 280 ezer forint pályakezdési támogatásra is jogosultak a szakképzésben tanulók, amelyet a fiatalok eszközbeszerzésre vagy éppen lakhatásuk átmeneti biztosítására fordíthatnak. Beszélt arról, hogy vannak olyan vidéki szakképző intézmények, amelyekbe többszörös, akár tízszeres a túljelentkezés, és csak 4,8-es átlaggal tudnak bekerülni a gyerekek. Éppen ezért bővíteni kell a minőségi oktatást nyújtó, jó iskolák körét – tette hozzá. Kiemelte: a Szolnoki Szakképzési Centrumban folyó munkát dicséri, hogy egyrészt hagyományt teremtettek, másrészt együttműködést alakítottak ki a vállalatokkal, tankerületekkel, az általános iskolákkal és az óvodákkal. Tevékenységük révén „a szakképzés kinyílt, meg tudja magát mutatni, és be tudja vonzani a fiatalokat, mert a szakképzésé a jövő” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

 

Megjelentek a Nemzeti Tehetség Program új pályázatai. Az idén tartalmában és struktúrájában is megújult program célja, hogy a tehetségek útját végig kísérve, felismerésüktől a szakmai sikerekig támogassa a hazai és határon túli fiatalokat. Az átalakulás részeként, 2023. október 20-tól már az NTP újdonságnak számító nyílt kiírásaira is lehet pályázni, amelyek fókuszában a regionális programok és a mentori tevékenység támogatása, valamint a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) területek népszerűsítése áll.

2023-ban mintegy 4,3 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Programban a tehetségek támogatására. A pályázatok több ütemben váltak elérhetővé, a most megjelent felhívásokra összesen több mint 1 milliárd forint támogatási igényt lehet benyújtani. A források által évente 300-350 ezer fiatal kaphat lehetőséget tehetsége kibontakoztatására. A most meghirdetett négy pályázati felhívás között a szakkollégiumi tehetséggondozó programok, valamint a hazai és határon túli tehetségsegítő szervezetek támogatása mellett az NTP új kezdeményezései is helyet kaptak. A „STEMpont komplex pályaorientációs és tehetséggondozó program megvalósítása” című nyílt felhívásra olyan hazai felsőoktatási intézmények pályázhatnak, amelyek vállalják az MTMI-területek és szakok népszerűsítését a hazai köznevelési vagy szakképző intézményekben, különösen a lányok körében. A „Tehetségközelben – komplex tehetséggondozó programok támogatása” című nyílt kategória olyan programok megvalósítását teszi lehetővé, amelyek célja a magas színvonalú tehetséggondozó és mentori szolgáltatás, továbbá az egyenlő hozzáférés biztosítása. Erre a pályázatra köznevelési, szakképző és felsőoktatási intézmények, egyházi szervezetek, civil szervezetek, közművelődési intézmények és múzeumok, határon túli szervezetek egyaránt pályázhatnak.

Hornung Ágnes, a KIM családokért felelős államtitkára a Magyar Nemzet online felületén megjelent nyilatkozatában a Nemzeti Tehetség Program átalakítását azzal indokolta, hogy a tehetség útját végig követni lehessen, és az eredmények adatalapon is kimutathatóvá váljanak. Október 20-ára az idei utolsó pályázatokat is sikerült közzétenni, és várhatóan novemberben megkezdődik az idei támogatások kifizetése is. A jogosultak köre és a pályázati felhívások hasonlóak a korábbiakhoz, viszont eddig a különböző pályázatokat nem lehetett összehasonlítani, mert a jelentkezésnél más-más űrlapokat kellett kitölteni – mondta Hornung Ágnes. Az átalakításnak éppen ezért az a célja, hogy a programok összehasonlíthatók legyenek, valamint mindenki számára látható és mérhető legyen azok hatékonysága – emelte ki az államtitkár.

A politikus azt mondta, a kormány és a programért felelős tárca pontosan szeretné látni, kik vesznek részt a programban és évek múltán a tudásuk hogyan hasznosul, mert nemzetgazdasági érdek, hogy a Magyarországon tanuló fiatalok itt is bontakoztassák ki tehetségüket, hiszen ez a GDP-hez is hozzájárul. Az átalakításnak egyéb gyakorlati haszna is lesz, a minisztérium ugyanis létrehoz egy tehetségtérképet, amely régiókra lebontva és tehetségterületek alapján segíti a fiatalokat és a szüleiket, tanáraikat abban, hogy hatékonyabban válogassanak az elérhető programok közül – jegyezte meg Hornung Ágnes.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a 15 éve indult NTP-ben eddig 34 milliárd forint értékben 19 ezer projektet támogattak. A program évente több milliárd forintból működik: az emberek az adójuk második egy százalékát ajánlották fel a program javára, a kormány pedig ezeket a felajánlásokat egészíti ki, így alakul ki a program éves kerete. Az adóhatóság szeptemberi adatai szerint idén több mint kétmilliárd forintnyi egyszázalékos felajánlás jött össze, ami rekordnak számít – számolt be Hornung Ágnes.

 

Megjelent a Kulturális és Innovációs Minisztérium Hunyadi János ösztöndíjpályázata, amelyben Magyarország Kormánya a hazai felsőoktatásban állami ösztöndíjjal tanuló külhoni fiatalok részére nyújt havi rendszerességű támogatást. A pályázat a külhoni magyar hallgatók számára biztosít lehetőséget – a külhoni régiókban magyar nyelven nem tanulható, úgynevezett hiányszakokon – a magyarországi felsőoktatási képzésbe történő bekapcsolódásra, illetve a már megkezdett tanulmányaik folytatására. Az ösztöndíj által lehetőség nyílik a magyar szaknyelv alaposabb elsajátítására, a magyarországi felsőoktatási intézmények könyvtári lehetőségeihez való hozzáférésre, illetve az anyaországi kapcsolattartás megerősítésére. A megszerzett tudással szülőföldjükre visszatérő hallgatók a külhoni magyar közösségek értelmiségi utánpótlását erősítik.

A Hunyadi János Ösztöndíjat a Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Horvátországból, Erdélyből és a Muravidékről érkező, vagy a diaszpórában élő magyar nemzetiségű hallgatók nyerhetik el, illetve külön helyek kerülnek elkülönítésre a csángó-magyar nemzetiségű hallgatók és a Külgazdasági és Külügyminisztérium magyarországi előkészítőjét sikeresen elvégző fiatalok számára is. Sokak számára az ösztöndíj elnyerése – illetve az ezzel járó lehetőség a Márton Áron Kollégiumokban való lakhatásra – jelenti a magyarországi felsőfokú tanulmányok megkezdésének egyetlen lehetőségét. A pályázat benyújtásával teljes szemeszteres részképzésre, részképzős tanulmányútra, illetve teljes tanév támogatására nyújthatnak be igényt a hallgatók.

 

Október 12-én a nyíregyházi országos megnyitóval vette kezdetét a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű háromnapos önkéntes ifjúsági akció a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében. Az egyházak által kezdeményezett, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával létrejött program célja népszerűsíteni az önkéntes munkát a fiatalok körében – közölték a szervezők. Három nap alatt 158 önkéntes csapat 77 településen 152 projektet teljesített. Az eseményen a fiatalok a többi között olyan feladatokat kapnak, amelyekkel településükön és a régióban a közösségért, az idősekért, a fogyatékosságért élőkért tehetnek. A résztvevők ruhát, tanszert, tartós élelmiszert gyűjtenek, közösségi tereket alakítanak ki és tesznek rendbe, kerteket gondoznak, sérült gyerekeknek szerveznek sportdélutánt, elhagyott sírokat tisztítanak meg. Ezenkívül a 14–30 évesek idősotthonban vezetnek kreatívfoglalkozást, bekapcsolódnak állatmenhelyek munkájába, idősek téli tüzelőjének előállításában segédkeznek és hajléktalanszállók lakóit látogatják meg.

 

A Magyar Cserkészszövetség fennállásának 110. évét ünnepelte október 14-én egy egész Veszprémre kiterjedő nagy cserkésznappal. Nagy-Vargha Zsófia, a KIM fiatalokért felelős helyettes államtitkára az országos cserkésznap megnyitóján hangsúlyozta, hogy a felelősségtudat, a természet és egymás szeretete, a magyarságtudat átadása mind kiemelt jelentőségűek kezdetektől fogva a cserkészmozgalomban. Arról is beszélt, hogy a cserkészmozgalom által képviselt értékek a mai, konfliktusoktól terhelt világban rendkívül fontos szerepet játszanak. Hozzátette, hálásak lehetünk a cserkészeknek azért, hogy kiállnak olyan fontos értékek mellett, mint a magyarságtudat közvetítése, a valós barátságok ápolása a virtuálisan létező kapcsolatok helyett.

Kovács Adorján, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke elmondta, hogy a cserkészek világszervezete 50 millió tagot számlálnak. Úgy fogalmazott, a cserkészek egy jobb világ mellett köteleződnek el, amelyet a mindennapokban felelősen képviselnek. Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke azt hangsúlyozta, hogy a cserkészek kiállnak a valós értékek mellett, mint amilyen az élet méltósága és a tradíciók.

 

2023. szeptember

Szeptember 14-15. között került megrendezésre az V. Budapesti Demográfiai Csúcs, amely az esemény megálmodója, Novák Katalin köztársasági elnök megfogalmazása szerint a családpárti erők legnagyobb nemzetközi fóruma. A számos hazai és külföldi vendéget felsorakoztató találkozón beszédet mondott többek között a magyar és a szerb államfő, Rumen Radev bolgár elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Orbán Viktor kormányfő. A magyar miniszterelnök beszédében többek között kitért arra is, hogy a családpolitika első szakasza lezárult, indulhat a második fázis. Akiket az eddigi eszközökkel el tudtak érni, azokat már megszólították, most azon gondolkodnak, azon dolgoznak, hogy miként fejlesszék tovább a családpolitikát – tette hozzá. Újdonságként megemlítette, hogy a négygyermekes anyák adómentességét kiterjeszthetik a háromgyermekesekre is, csak várják a pillanatot, amikor a pénzügyminiszter ellankad.

 

Novák Katalin a hónap második felében az Egyesült Államokba tett hivatalos látogatást, ahol demográfiai kérdésekről is folytatott megbeszéléseket. Elon Musk amerikai–dél-afrikai milliárdos, a Tesla autógyár és a SpaceX űripari vállalkozás tulajdonosa a Tesla központjában látta vendégül a köztársasági elnököt. „Magyarországon kívül is egyre többen látják, hogy a Nyugaton beköszöntött demográfiai jégkorszak az általunk megismert világ végével fenyeget. Hazánk elsőként helyezte a családpártiságot a demográfiai küzdelem középpontjába” – írta az államfő a közösségi oldalán a találkozót követően.

Amerikai útja utolsó állomásaként Utahba érkezett, ahol a Salt Lake City melletti Brigham Young University hallgatóinak tartott előadást. „Fő üzenetem a minap, Elon Muskkal folytatott beszélgetésünk mottója volt” – ismertette. Majd úgy folytatta, véleménye szerint a gyermekvállalás menti meg a világot. Beszédében arra bátorította a fiatalokat, hogy ne féljenek családot alapítani, ne féljenek a karrier mellett a családi életet is választani. Érvelése alapján a demográfiai jégkorszakot csak családpárti szemlélettel és intézkedésekkel lehet leküzdeni. Olyanokkal, amelyeket Magyarország is hozott, és amelyek iránt Utah államban is nagy az érdeklődés.

 

Szeptember 21-22. között rendezték meg az idei Brain Bar Fesztivált a Magyar Zene Házában. A rendezvény mára Európa legnagyobb, évente megrendezett jövőfesztiválja, ahol a közönség hazai és külföldi tudósok, politikusok, üzletemberek és kulturális személyiségek részvételével vitathatja meg a 21. század legégetőbb kérdéseit. Ez egy interaktív esemény, ami sajátos koncepciójának köszönhetően nemzetközi szinten is egyedülállónak számít. A Brain Bart sokezer fiatal véleményvezér és tanár látogatja, akik ingyenesen regisztrálhatnak a rendezvényre.

Az idei fesztiválon több mint 130 előadó vett részt, többek között a világhírű Esther Perel pszichológus, kapcsolatterapeuta és New York Times bestseller-szerző; Martin Gurri, a CIA volt elemzője. A fesztiválon a fókusz a mentális jólléten volt, a korábbi évekhez hasonlóan öt kulcstémába sorolták a programjaikat, úgy mint környezet; biztonság; világkép; test és lélek; tehetség.

 

A K&H ifjúsági index második negyedéves eredményei szerint növekedett a fiatalok arra irányuló szándéka, hogy minél előbb kirepüljenek a családi fészekből. A számok alapján jelenleg tízből hat fiatal lakik önálló háztartásban, és négyen élnek a szülőkkel úgy, hogy terveik között szerepel az önálló élet mielőbbi megkezdése. A „mamahotelben” lakó 19–29 évesek egyharmada minél előbb szeretne elköltözni otthonról. 64 százalékuk hosszabb távon tervezi ezt, és összesen 3 százalék szeretne a szülői házban maradni. A mérések azt mutatják, hogy a 19–29 évesek 60 százaléka már önálló háztartásban él, 40 százalékuk ugyanakkor még a szülőkkel lakik. Ez az eredmény megegyezik a korábbi két negyedévben mért alacsony értékkel. 2022 előtt jellemzően 45-50 százalék körüli volt a szülőknél lakó fiatalok aránya. A kutatás szerint a szüleikkel élő fiatalok 64 százaléka csak később szeretne kirepülni, míg 33 százalékuk a lehető leghamarabb elköltözne. Mindössze 3 százalék azoknak az aránya, akik olyan jól érzik magukat a szülőkkel, hogy egyáltalán nem szeretnének önálló háztartásba menni. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbihoz hasonlóan alacsony arányra a felmérés évtizedes történetében még nem volt példa. Az elmúlt 5 évben átlagosan 10-15 százalékos volt, míg az azt megelőző években volt, hogy a 20 százalékot is meghaladta a szülői házban maradók aránya. A felmérés arra is kitér, hogy a lehető leggyorsabb költözést tervezők 31 százaléka saját lakás vásárlásával oldaná meg az önálló életét, 34 százalékuk pedig albérletbe költözne. A többiek többnyire családtaghoz vagy partnerükhöz költöznének.

 

Eközben a KSH adatai szerint egyre inkább kitolódik a fiatalok lakáspiacra lépése, mivel a hitelekhez való hozzáférés szűkülése nyomán egyre inkább kiszorulnak a fiatalok a lakáspiacról. Az elmúlt évtizedekben a családalapítás, valamint a tanulmányok befejezésének ideje is egyre inkább kitolódott, így a fiatalokon általában a 36 év alattiakat értik. A fiatalok lakáspiaci részesedése évek óta 30 százalék körüli volt, ám az elmúlt 1,5–2 évben 27-28 százalékra esett vissza. A 36 éven aluli fiatalok lakáspiaci súlya a nagyvárosokban általában az összes lakásvásárlás negyedét sem éri el, a kisebb településeken megközelítőleg 29-30 százalék, a falvakban pedig 34 százalék volt 2022-ben. Mindennek okán az eladói helyett kényszerből a bérleti piacon jelennek meg, ami felhajtó hatással bír a bérleti díjakra. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint júliusban országosan és Budapesten is 1,9-1,9 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek az egy évvel korábbihoz képest. Éves összevetésben pedig 13 és 14 százalékos volt a drágulás.

 

Hat középiskola 9. és 11. évfolyamában, heti egy tanórában elindult a honvédelem tantárgy próbaoktatása szeptember elsejétől. Az intézményeket a Belügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium segítségével választotta ki a Honvédelmi Minisztérium. A tárca szerint a kötelező képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákokban erősítsék a honvédelem fontosságát, a hazaszeretetet és a hazafias gondolkodást. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a képzés lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok általános ismereteik mellett egy átfogó képet kapjanak a magyar honvédelemmel összefüggő alapfogalmakról, a honvédelem rendszeréről, a haderőnemekről és a haditechnikai eszközökről. A hét témakörre bontott képzés során a diákok elsajátítják az elsősegélynyújtás, a térkép- és tereptani ismeretek és a lőelmélet alapjait. Ezek mellett hazánk kiemelkedő katonai múltjával is megismerkedhetnek – tette hozzá a tárcavezető.

 

Aláírásgyűjtést indított hét, családi szemléletformálást végző civil szervezet. Az aláírásgyűjtés célja, hogy a nyilvánosság erejével felhívják a döntéshozók figyelmét az oktatás, a magyar fiatalság jövőjének fontosságára, továbbá hogy a hazánknak járó forrásokat felszabadítsák, és így a pedagógusoknak ígért béremelés forrása elérhetővé váljon. „A gyerekek jelene és jövője szempontjából az uniós források biztosítása nem lehet politikai-stratégiai kérdés. Hiszünk a társadalmi összefogás építő erejében, a családokban, a köznevelésben, pedagógusainkban és a döntéshozók támogató ítéletében” – fogalmazott a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, miután elindították az aláírásgyűjtést. A Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány mellett a Fiatal Családosok Klubja, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Férfiak Klubja, az Egyszülős Központ, a Magyar Női Unió Egyesület és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége is részt vesz az akcióban. Az aláírásgyűjtés a www.forhungarianeducation.com angol nyelvű weboldalon érhető el: aláírókat nemcsak Magyarországról várnak, hanem mindazoknak a támogatására számítanak, akik a magyar gyerekek és fiatalok jövőjét fontosnak tartják.

 

Elindult a jelentkezés a magyar közigazgatási ösztöndíjprogram 2024-es évfolyamára. Az erről szóló közleményben Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta, hogy a magyar közigazgatási ösztöndíjprogram minden, a haza és a köz szolgálata iránt elkötelezett fiatal számára különleges lehetőséget biztosít kormányzati és közigazgatási tapasztalatok szerzésére. Az államtitkár a program különlegességének nevezte, hogy a fiatalok a 10 hónapos ösztöndíjas időszakból legalább 3 hónapot külföldön töltenek.

Idén külön uniós elnökségi alprogram is indul, 20 fiatalnak egy nagyon intenzív időszakban fél éven keresztül Brüsszelben lesz lehetősége megismernie az uniós intézményeket és döntéshozatalt, támogatnia a magyar érdekképviselet, az elnökségi célok megvalósulását. Hazánk 2024 második felében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Panyi Miklós beszélt arról is, hogy a magyar közigazgatási ösztöndíjprogram nemcsak a tanult, nyelveket beszélő, kreatív gondolkodású és a közigazgatás iránt érdeklődő fiataloknak lehetőség, hanem a kormányzatnak is fontos utánpótlásképző bázis, mert kapocs a fiatalokhoz. Emlékeztetett, hogy a Miniszterelnökségen is sok olyan kolléga dolgozik felelős beosztásokban, aki részt vett ebben a programban.

A Miniszterelnökség által működtetett program jövőre két komponensből áll: a 2024 februárjában induló „A” komponensbe felvételt nyerő ösztöndíjasok hét hónapig egy hazai minisztériumban szereznek szakmai tapasztalatot, majd három hónapig Magyarország külképviseleti szerveinél, nagykövetségein, főkonzulátusain és nemzetközi szervezetek melletti állandó képviseleteknél dolgoznak. A „B” komponens ösztöndíjasainak 2024 márciusától négy hónapig tart a belföldi programszakasz, míg a külföldi programszakasz hat hónapot ölel fel, amely az EU Tanácsának magyar elnökségét támogatva folyik Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletén, Brüsszelben.

 

Több fiatalnak teszi elérhetővé ingyenes tehetséggondozó képzéseit a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A 2023 októberében induló MCC Fiatal Tehetségek Klubja programban felső tagozatos általános iskolás diákok vehetnek részt. Az intézmény közleménye szerint a tehetségek délutáni foglalkozásokon ismerkedhetnek meg új témakörökkel, játékosan tanulhatnak és új kihívásokban tehetik próbára magukat. A FIT Klub a budapesti mellett a legtöbb vidéki és határon túli MCC-képzési központban elérhető lesz. A programsorozat célja, hogy még több fiatal tapasztalhassa meg a FIT Program egyedi tehetséggondozáson alapuló oktatási és tanulási formáját, kalandokkal, közösségi élményekkel és a korosztálynak megfelelő, izgalmas kihívásokkal teli világát. Az érdeklődő felső tagozatos diákok egyedülálló élményalapú foglalkozásokon, tehetséggazdagító és kulturális programokon vehetnek részt a FIT-es mentoroktatók által tartott kurzusokon, külsős helyszínen megvalósuló élményprogramokon vagy helyi szakértők által tartott foglalkozásokon.

A Fiatal Tehetségek Klubja kurzusain évfolyamoktól függően olyan témák kerülnek terítékre, mint például a robotok és a drónok világa, a pénzügyi tudatosság, a kreatív írás, egészségügyi tudatosság, a magyar kultúra és történelem megismerése. A 7-8. évfolyamosok számára pedig külön pályaorientációs foglalkozásokat is tartanak majd. A Fiatal Tehetségek Klubja egyedülálló lehetőség a fiatalok számára, hogy megismerjék a képzésnek és a tehetséggondozásnak ezt az egyedi világát, Magyarországon és a határon túl egyaránt – fogalmazott Fehérpataky Balázs, az MCC Fiatal Tehetség Program vezetője.

A Mathias Corvinus Collegium idestova 27 éve biztosítja egyedülálló, ingyenes tehetséggondozó programjait összesen 28 képzési helyszínen, Kárpát-medence-szerte és Brüsszelben. Az idei tanévet rekordszámú, csaknem 7300 diák kezdte meg. Az MCC célja, hogy a közeljövőben 35 helyszínen 10 000 fiatal tehetséggondozását lássa el.

 

A kiválóságok helyben tartása érdekében öt éves életpályamodellt dolgozott ki a Debreceni Egyetem és fenntartója, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA). A komplex ösztönzőprogram elsőként meghirdetett pályázataira kétszázan jelentkeztek, közülük most 25 kutató, illetve oktató és 18 doktorandusz nyert ösztöndíjat. A legkiválóbb doktoranduszok végzéskor oktatói-, illetve kutatói állásajánlatot kapnak.

Az oktatók és kutatók nívós folyóiratokban megjelent publikációikkal, míg a doktorandusz hallgatók kutatási terveikkel, eredményeikkel pályázhattak. A 43 odaítélt ösztöndíjat Kossa György, a GTIDA kuratóriumának elnöke és Szilvássy Zoltán rektor adta át. Szilvássy Zoltán az átadó ünnepségen jelezte, az ösztönzőrendszer részét képezi egy konferenciasorozat, aminek keretében mindenki megoszthatja a résztvevőkkel „tudományos rögeszméjét.” Az első ilyet a most lezárult pályázati etap keretében már meg is tartották. E konferenciák a rektor szerint azért fontosak, mert a tudás, és ezzel együtt potenciális a teljesítmény az érdemi beszélgetések során gyarapszik.

A debreceni egyetemi – alapítványi vezetés szerint esetükben is elsősorban a modellváltásnak és az azzal együtt járó teljesítményfinanszírozásnak tudható be, hogy jelentősen növelhetik a doktorandusz hallgatók ösztöndíját és nemzetközi kutatások, publikációk támogatását. A tudásba fektetett erőforrásokkal azt szeretnék elérni, hogy a DE-n végző diákok az egész világon elismert oklevéllel hagyhassák el az egyetemet. Úgy értékelték, az életpálya modellt szolgáló komplex ösztönzőprogram mellett a kihívásokhoz jobban alkalmazkodó új struktúra teszi lehetővé azt is, hogy Közép-Kelet Európában egyedülállóan – az oktatást, kutatást, fejlesztést, illetve az ezekhez tartozó ipari infrastruktúrát is magában foglaló – ökoszisztémát hozzanak létre, illetve működtessenek.

 

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megtartják Debrecenben a város pályaorientációs nagyrendezvényét, a Hello Szakma! – Út a jövőbe elnevezésű pályaválasztási kiállítást. A Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) pályaválasztási eseménye harmadik alkalommal tér vissza a Nagyerdei Stadionba október 5–6-án. A rendezvény legfontosabb célkitűzése a pályaorientáció a régió általános iskolásainak, valamint karriertámogatás a középiskolás diákoknak, illetve a tanulni vágyó felnőtteknek. A rendezvény üzenete, hogy mindannyian együtt dolgozunk Debrecen munkaerő-ellátásának kinevelésében – emelte ki az eseménnyel kapcsolatban Papp László polgármester. Elmondta azt is, hogy idén mintegy nyolcvan kiállító várja az általános és középiskolás diákokat, szüleiket és tanáraikat. A DSZC tizenegy intézménye és számos vállalati partnere mellett idén a város egyházi és tankerületi fenntartású intézményei is kiállítóként lesznek jelen, valamint a Debreceni Egyetem is több karral képviselteti magát. A kiállításon a termelővállalatok megismertetése mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy bemutassák a szolgáltató szektort, amely egyre nagyobb teret nyer Debrecenben.

 

Szeptember 5 és 9 között került megrendezésre a szakmák olimpiájának európai változataként ismert EuroSkills 2023. A WorldSkills Europe szervezet tagállamai által közösen, kétévente megrendezésre kerülő versenynek idén a lengyelországi Gdańsk adott otthont. A versenysorozat egy látványos megnyitó ünnepséggel vette kezdetét, melynek fénypontja a Nemzetek Felvonulása volt a gdański Polsat Plus Aréna színpadán. Ezt követően 32 ország több mint 570 fiatal, tehetséges szakembere vett részt a háromnapos megmérettetésen, mely során 42 különböző szakmából kerültek ki Európa legjobbjai. A versenyzők kemény munkáját ünnepélyes záróceremónia keretében ismerték el, a dobogó valamely fokára pedig számos magyar fiatal felállhatott. A verseny legnagyobb elismerése, a Jos de Goey Európa legjobbja díj szintén magyar kezekbe került: Bandur Tamás és Koncsik Zsolt ICT Specialist szakmai aranyérmet nyertek el. A díjat annak a versenyzőnek vagy csoportnak ítélik oda, aki az összes versenyszám közül a legmagasabb összesített pontszámot éri el. A borostyánnal díszített trófeát Jos de Goey felesége, Anouschka de Goey adta át a színpadon.

 

Magyarország átvette Lengyelországtól a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram (CEEPUS) soros elnökségét. A varsói találkozón a CEEPUS-tagállamok képviselői aláírták a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram újabb, 2025-től megvalósítandó változatáról (CEEPUS IV.) szóló nemzetközi megállapodást. Ezt követően Csák János kulturális és innovációs miniszter közös sajtóértekezletet tartott Przemyslaw Czarnek lengyel oktatásügyi miniszterrel és Michael Schedl CEEPUS-főtitkárral, és ezen felidézte: a felsőoktatási mobilitást célzó CEEPUS-programot 1993-ban Budapesten hozták létre. Emlékeztett annak eredeti szándékára, hogy a közép- és kelet-európai, valamint a nyugat-balkáni országok a kommunizmus bukása után módot találjanak jobb kölcsönös megismerésre, az egymás iránti közeledésre. Értékelése alapján a program sikeres, az utóbbi években növekszik a benne részt vevő egyetemisták és oktatók száma, és a résztvevők több hónapot töltenek a fogadóországokban.

Csák János elmondása szerint a programban részt vevő államok új tagokra is nyitottak, ennek példája az ukrán hallgatók iránti nyitottság. Támogatóan nyilatkozott a lengyel oktatásügyi miniszter kezdeményezéséről, hogy a CEEPUS a három balti állammal (Észtországgal, Lettországgal és Litvániával) is elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Reményét fejezte ki, hogy a CEEPUS IV. még magasabb szintre viszi a programot.

 

Az Európai Ifjúsági Fórum (European Youth Forum) felhívást tett közzé az Európa ifjúsági Fővárosa 2026 címre, amelyre szeptember 25-ig várják a pályázatokat. Ezt a címet egy európai város kapja meg egyéves időtartamra a fiatalok szerepvállalásának erősítése, a fiatalok részvételének ösztönzése és az európai identitás erősítése érdekében. A közleményben felidézik: minden évben egy új európai város kap lehetőséget arra, hogy bemutassa innovatív ötleteit, projektjeit és tevékenységeit, amelyek célja, hogy lehetőséget adjon a fiataloknak, hogy hallassák hangjukat, és új ifjúsági szemléletet vigyen a város életének minden aspektusába. Az Európa Ifjúsági Fővárosa kezdeményezés célja, hogy támogassa mind a fiatalokat, mind a várost abban, hogy megnyissa ezeket a lehetőségeket, és utat mutasson más európai településeknek – szól a felhívás.

 

Októberben újra megnyílik a DiscoverEU lehetőség a kalandvágyó fiatalok előtt. Hazánkból a jelentkezők közül ezúttal mintegy nyolcszáz 18 éves kap majd lehetőséget arra, hogy vasúton felfedezze a kontinensünk országait. A DiscoverEU az Erasmus+ frissen nagykorúvá érett fiatalokat támogató programja, ami évente kétszer várja azok jelentkezését, akik az utazás élményén keresztül szereznének kulturális ismereteket, gyakorolnák nyelvtudásukat és fejlesztenék a sikeres felnőtt élethez szükséges kompetenciáikat, készségeiket. Az aktuális felhívásban azok a fiatalok vehetnek részt, akik 2005. január 1. és 2005. december 31. között születtek.

A jelentkezést az Európai Ifjúsági Portál aloldalán lehet benyújtani egyénileg vagy legfeljebb 5 fős csoportban. A részvételhez, az életkori feltételek mellett, a fiataloknak európai lakcímmel kell rendelkezniük, valamint néhány egyszerű, Európával és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésre kell válaszolniuk. Amennyiben jelentkezésük sikeres volt és az Európai Bizottság a DiscoverEU utazói közé választja őket, akkor Interrail vonatjeggyel gazdagodnak, amit a kontinensünk 33 országában használhatnak fel legfeljebb 30 napos külföldön tartózkodásra.

A 30 napos utazásra feljogosító vonatjegyek mellett több kiegészítő tevékenységet és támogatást is tartogat a program. A DiscoverEU utazói online és személyes felkészítő találkozókon vehetnek részt, amit az Erasmus+ hazai megvalósításáért felelős Tempus Közalapítvány biztosít. Továbbá nemzetközi események (úgynevezett meetupok) várják a fiatalokat, valamint egy utazást támogató online segédanyag is a rendelkezésükre áll. Mindemellett mobilalkalmazás segíti az útvonal megtervezését, illetve egy Európa-szerte kedvezményeket nyújtó EYCA kártya és a különböző tematikus DiscoverEU útvonalak színesítik ezt az egyedülálló élményt.

 

2023. augusztus

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint csúcsot döntött a friss diplomások foglalkoztatási rátája az Európai Unióban, ugyanis 2022-ben a 20-34 évesek 82 százalékának volt bejelentett állása. 2018-ban ez az arány 81 százalékon állt. 2014 és 2022 között 7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatási ráta ebben a csoportban, ami folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amelyet csak a COVID-19 világjárvány szakított meg. A frissen végzett férfiak foglalkoztatási rátája ez idő alatt folyamatosan magasabb, mint a frissen végzett nőké. Tavaly azonban a különbség 2 százalékpontra csökkent, ami a 2014-től 2022-ig tartó nyolcéves időszak legkisebb eltérését jelentette. Eközben a 2014 és 2022 közötti legnagyobb eltérést 2019-ben regisztrálták (4 százalékpont).

A friss diplomások foglalkoztatási aránya Luxemburgban és Hollandiában (mindkettő 93%), Németországban (92%) és Máltán (91%) volt a legmagasabb 2022-ben. Eközben a legalacsonyabb arányt Olaszországban (65%), Görögországban (66%) és Romániában (70%) mérték. Magyarország 89 százalékot ért el ebben a mutatóban, ami nagyon jó eredménynek számít.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közösségi oldalán számolt be az eredményről. Véleménye szerint Magyarország az Európa Unió élcsapatába jutott, hiszen a friss diplomások foglalkoztatottsága 15 százalékkal, 89 százalékra nőtt 2010 óta. Kiemelte, a foglalkoztatottak száma soha nem volt még ilyen magas, a legfrissebb adatok alapján közel 4,8 millióan dolgoznak hazánkban. Értékelése alapján a magyar diplomának értéke van a munkaerőpiacon. Ezek fontos eredmények, a kormány továbbra is elkötelezett a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom elérése mellett – zárta bejegyzését a politikus.

 

Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár interjút adott a Népszavának, amelyben elmondta, hogy az új pedagóguséletpálya-törvény kijelöli a legfontosabb kereteket: jelentős béremelést, heti 24 óra tanítást, 10 hét szabadságot, teljesítményalapú bérezést biztosít a tanároknak. Mint fogalmazott, a törvényt követi a részletesebb végrehajtási rendelet, amelyről még nem zárultak le az egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel. Mint kifejtette, az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, azt a munkáltató döntheti el különböző szempontok szerint. A hiányszakokat oktató tanárok alkupozícióban vannak, és magasabb bért is kaphatnak.

Maruzsa Zoltán szerint megalapozatlan a szakszervezetek állítása, miszerint 16 ezer tanár hiánya veszélyezteti az őszi iskolakezdést. Hozzátette, 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, valamint az egy tanárra jutó diákok száma az uniós átlagnál is kedvezőbb hazánkban. Az államtitkár szerint a költségvetésben megvan a fedezete a 10 százaléknál magasabb pedagógusbér-emelésnek. Mint fogalmazott, a kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz – mondta el a szakállamtitkár, aki hozzátette, az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. Szerinte a legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad.

 

Már országokban is egyre nagyobb gondot okoz a tanárhiány. Ausztriában a kormányon lévő Osztrák Néppárt (ÖVP) javaslata szerint a szolgálatban álló katonákkal kéne pótolni a hiányzó tanárokat. Karl Nehammer kancellár konzervatív pártja célzott toborzást indítana, vagyis tehetségük szerint irányítaná az átképzésre hajlandó katonákat az iskolákba. Ez azt jelenti, hogy akik például kiemelkedő zenei vagy sport tehetséggel bírnak, rájuk bíznák az ehhez kapcsolódó tantárgyak oktatását.

A kormány emellett azt is indítványozta, hogy a következő tanévben – a magyarországihoz hasonlóan – a honvédelem nagyobb súlyt kapjon az oktatásban. Klaudia Tanner védelmi miniszter kijelentette, hogy az ezt tartalmazó új tanterv szeptembertől életbe lép. A javaslat ellen ellenzéki pártok és helyi szervezetek tiltakoznak, ugyanis szerintük az az oktatásügy militarizálásához vezethet. Az osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnöke, Andreas Babler például közölte, a kormány katonákként „postásokat” küld az iskolákba, valamint tönkreteszi az országot. Az országos diákszövetség (ÖH) elnöke Nina Mathies véleménye szerint inkább a klímaválságról vagy például a diszkrimináció elleni harcról kellene beszélni. Mint mondta, a tanárhiány megoldása pedig a munkakörülmények javítása és a fizetések emelése lenne.

 

A nemzetközi felsőoktatási mobilitási programokért felelős Tempus Közalapítvány közleménye szerint folyamatos az Erasmus+ egyetemi és oktatói mobilitási programokhoz szükséges források biztosítása. A Tempus Közalapítvány Kuratóriuma a beérkezett igények alapján a 2023. augusztus 9-i és 24-i kuratóriumi ülésein 17 egyetem 1,820 milliárd forint értékű pénzügyi támogatásáról döntött. Ezzel a 2023. őszi mobilitásokra minden szükséges forrás biztosított, és a jövő év tavaszára vonatkozó egyetemi pályázatok az ősz folyamán kiírásra kerülhetnek. Az érintett felsőoktatási intézmények számára a döntést követően megkezdődött a támogatói szerződések előkészítése, így az egyetemek részére a források már szeptember elején rendelkezésre fognak állni. A meglévő mobilitási keretek, valamint pénzügyi erőforrások lehetővé teszik, hogy a mobilitásra vonatkozó egyetemi igények kielégítése jövő év június 30-ig biztosított legyen. A közlemény szerint a Tempus Közalapítvány küldetése az egyetemisták, oktatók és munkatársak érdekében az Erasmus+ programban való részvétel biztosítása, ennek érdekében döntött többek között a modellváltó egyetemek mobilitási programjainak feltételes támogatásáról, melynek megerősítésének az Európai Bizottság részéről 2023. november 23-ig kell megtörténnie.

 

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a fiatalok világnapja alkalmából osztotta meg gondolatait Facebook oldalán. Bejegyzésében kiemelte, magyar és nemzetközi felmérések szerint a fiataloknak manapság a biztonság és a kiszámítható jövőkép a két legfontosabb érték. A fiatalok célja, hogy olyan országban éljenek, amelyben biztosítottak a feltételek a tanuláshoz, a munkavállaláshoz, az önálló életkezdéshez, a családalapításhoz, és ahol adottak a lehetőségek képességeik és tehetségük kibontakoztatásához. Felhívta a figyelmet, hogy a 2010-es családbarát fordulat óta a magyar családtámogatási rendszerbe több mint 30 intézkedést vezettek be, amelyek jelentős részét kifejezetten a fiatalok számára hozta létre a kormány. Alapvető cél, hogy a házaspárok minél fiatalabb életkorban vállaljanak gyermeket, mert így nagyobb az esélye a testvér megszületésének.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiatalok a szakma kitanulása után, vagy felsőfokú tanulmányaik befejeztével, esetleg már az alatt is a saját lábukra állhassanak. Ezt segíti 2022-től, hogy több mint 300 ezer, dolgozó, 25 év alatti fiatal veheti igénybe a személyijövedelemadó-mentességet, így az átlagbér erejéig bruttó bérük egyben a nettó bérük is. Hozzátette, hogy idén bővültek a családtámogatások is: 30 éves korukig szja-mentesség illeti meg a gyermeket vállaló nőket, valamint a teljes fennálló diákhitel-tartozásuk visszafizetése alól is mentesülnek azok a 30 év alatti édesanyák, akik felsőoktatási tanulmányaik alatt vagy azok befejezését követően két éven belül családot alapítanak. A politikus kitért arra is, hogy a babaváró támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény 2023 végéig a jelenlegi feltételekkel igényelhető, 2024. január 1-jétől azonban a babaváró támogatást emelt összegben, 11 millió forintig kérhetik azok a házaspárok, ahol a feleség 30 év alatti.

Hornunk Ágnes bejegyzésében megemlítette, hogy a jövőben is megmarad a diplomás gyed, az első házasok adókedvezménye, a családi adókedvezmény, a KRESZ-vizsga- és a nyelvvizsga-támogatás. Megjegyezte, hogy az ingyenes KRESZ-vizsga lehetőségével eddig már 166 ezren jutottak hozzá a jogosítványhoz, a nyelvvizsga-támogatásnak köszönhetően pedig már 165 ezer fiatal tette le első nyelvvizsgáját.

„Hisszük, hogy hazánk jövőjét a fiatalok írják, ezért célunk, hogy minden eszközzel támogassuk azokat, akik családban képzelik el a jövőjüket” – fogalmazott a családokért felelős államtitkár.

Az ENSZ közgyűlése 1999 decemberében hagyta jóvá a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának javaslatát, hogy augusztus 12. legyen nemzetközi ifjúsági nap. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok társadalomban betöltött szerepére, jogaikra, kötelességeikre és a mindennapi problémáikra.

 

Nagy-Vargha Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár a lehető legtöbb, kiemelkedően tehetséges fiatal megtalálásának fontosságáról beszélt augusztus 28-án Szolnokon, a Czeizel Endre-emlékkonferencia – Középpontban a tehetség elnevezésű rendezvényen. Az eseményen jelen volt Czeizel Benjamin, Czeizel Endre unokája, Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Jász-Nagykun-Szolnok Tehetségsegítő Tanács elnöke, Szalay Ferenc (Fidesz–KDNP), Szolnok polgármestere és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke is. A konferenciát a Magyar Tehetséggondozó Társaság, a Jász-Nagykun-Szolnok Tehetségsegítő Tanács, a Szolnoki Tankerületi Központ és a szolnoki Szegő Gábor Általános Iskola szervezte.

A tehetséggondozás új irányai Magyarországon című előadásában Nagy-Vargha Zsófia elmondta: a 2008-ban létrehozott Nemzeti Tehetség Program egy évvel ezelőtt került a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (KIM), és az állam egyre több forrást tud biztosítani a program működésére. Jelenleg mintegy 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a tehetségek támogatására, ebből egymilliárd a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra. Beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Tehetség Program számos ösztöndíjlehetőséget kínál a fiataloknak, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjra például már nyolcéves kortól lehet pályázni. Kitért arra, hogy tehetségpontok működnek, és a határon túli magyar tehetségek is pályázhatnak ösztöndíjakra.

Számos szakmai program valósul meg a Nemzeti Tehetség Központban. Példaként említette a Snétberger Zenei Tehetség Központot, ahol olyan, hangszeren játszó gyerekek után kutatnak, akik hátrányos helyzetük miatt a képességeiktől messze elmaradó oktatásban részesülnek. Megemlítette, hogy működtetnek Londonban is egy tehetségközpontot, ahonnan a magyar fiatalok a tudásukat a remények szerint majd „haza tudják csatornázni”.

Nagy-Vargha Zsófia utalt arra, hogy a Nemzeti Tehetség Központ korábban a köznevelési intézményekbe vitt egy teszten alapuló „tehetségazonosító eszközrendszert”. Ezt a Nemzeti Tehetség Program „leporolja”, és szeretnék ősszel száz köznevelési intézménybe ismét bevinni a mérőeszközt, amely megmutatja, hogy miben tehetséges, merre orientálódik egy-egy gyermek. Szeretnének továbbá egy minden társadalmi réteg számára nyitott és átlátható rendszert létrehozni. A Tanítsunk Magyarországért program lényegének nevezte, hogy az ország minden szegletébe, olyan helyre is eljussanak, ahol nehezen fedezik fel a tehetséget. A Nemzeti Tehetség Program hálózata, a minősített tehetséggondozó műhelyek rendszere 43 középfokú oktatási intézményből áll – közölte, hozzátéve: az intézmények megpályázzák a címet, és kapnak plusztámogatást, hogy az ott dolgozó pedagógusok a saját diákjaikkal belátásuk szerint foglalkozzanak; eszközöket vásárolhatnak, pluszjuttatást kaphatnak tehetséggondozásra.

További célnak nevezte, hogy a tehetségek hasznosuljanak is. A Start Ösztöndíjprogramban például a fiatal, vállalkozó affinitással rendelkező tehetségeket támogatják nemcsak anyagilag, hanem képzéssel is. Szeretnék ezt a programot a középiskolákba is bevinni – jelezte a helyettes államtitkár. Kitért arra is, szeretnének olyan „erőforrástérképet” létrehozni, amely segít abban, az adott gyermek és családja is lássa, hogy az adott régióban milyen lehetőségek vannak tehetséggondozásra. Az adatok felvétele már elindult, a tervek szerint ebből lesz egy felhasználóbarát applikáció, weboldal, ahol majd tájékozódni lehet – tette hozzá.

Elmondása szerint az idei év az új tehetséggondozó programokról is szól. Szeretnének ősztől nagyobb hangsúlyt fektetni a természettudományos tárgyakra, lesznek majd pályázható programok. Azt tervezik továbbá, hogy minél több versenylehetőséget biztosítanak Magyarországon a fiataloknak, például megrendezik 2024-ben az ifjú fizikusok világversenyét.

Szólt arról is, hogy a KIM a Nemzeti Tehetség Program részeként tehetséggondozó tanároknak létesített ösztöndíjat. Az érintett pedagógusok havonta nettó 75 ezer forint ösztöndíjra pályázhatnak, ami tíz hónapon át, szeptembertől júniusig jár. A felhívásra középfokú oktatási intézményben legalább három éve dolgozó matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, magyar nyelv és irodalom, történelem vagy ének-zene szakos tanárok jelentkezhetnek. A most kezdődő tanévben több mint 1600-an élhetnek majd a lehetőséggel.

 

Novák Katalin köztársasági elnök okleveleket adott át az előbb már említett Stipendium Peregrinum ösztöndíj nyerteseinek a Sándor-palotában, Budapesten augusztus 15-én. A köztársasági elnök, a program alapítója és fővédnöke elmondta, hogy a 2019-ben indított Stipendium Peregrinum programra az elmúlt négy évben 579 fiatal pályázott, közülük 99-en nyerték el az ösztöndíjat, amelynek köszönhetően a világ legjobb egyetemein tanulhatnak. Az ösztöndíjprogram azt üzeni, hogy a magyaroknak helyük van a legjobbak között, de a magyar fiataloknak segíteni kell, és meg kell adni az esélyt arra, hogy megmutathassák tudásukat, megmérettethessék magukat a legjobbak között – mutatott rá Novák Katalin. A Stipendium Peregrinum ugródeszka a nagyvilágba, belépőjegy a legjobbak közé – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: ez annyit jelent, hogy megnyílt egy ajtó, de a belépőkön múlik, hogy mit kezdenek a lehetőséggel. Az államfő kiemelte: ösztöndíjas bárki lehet, aki tehetséges és szorgalmas, jöhet jobb vagy szerényebb anyagi körülmények közül, kicsi településről, nagy vagy kicsi családból, lehet sportoló, művész, tudós. Az ajtót átlépve ti magatok is ácsolhatjátok az ugródeszkát a saját hazátoknak – fogalmazott, hangsúlyozva: az ösztöndíjasok is segítséget nyújthatnak az újonnan belépők számára. Véleménye alapján szerénynek kell lenni, amikor valóban komoly dolgokról van szó, de önbizalommal telten kell megmutatni, hogy a magyaroknak helyük van a legjobbak között.

A 2023/2024-es tanévet a programnak köszönhetően 26 új ösztöndíjas kezdheti meg, emellett további 44 folytatja tanulmányait 9 ország 31 egyetemén. A köztársasági elnök emlékeztetett: négy éve született az elhatározás, hogy indítsanak olyan programot Magyarországon, amely valóban egyedülálló, és amely a legtehetségesebbeknek nyit kaput a nagyvilágba.

 

Megemelt keretösszeggel folytatódik az Útravaló Ösztöndíjprogram, amelyre az idén több mint 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be a Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára augusztus 21-én Budapesten. A 300 millió forinttal megemelt keretösszegű ösztöndíjprogram alapvetően a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak nyújt támogatást a tanuláshoz. A kormány álláspontja szerint a felzárkózás lényege, hogy a tehetséget, a képességet, az aktivitást támogassuk és ne a passzivitást – mutatott rá a politikus. Az államtitkár közölte, a 2023/2024-es tanévre vonatkozó ösztöndíj-pályázatok benyújtására egy hónap áll rendelkezésre. Kiemelte, hogy az ösztöndíjprogramnak négy célja van, ezért az négy alprogramra tagolódik, és így a gyerekeket, a fiatalokat a továbbtanulásban, a szakmaszerzésben, az érettségi, valamint a diploma megszerzésében segíti.

Jelenleg körülbelül 10 ezer diák vesz részt a programban. A programba való bekerülés feltétele alapvetően rászorultsági alapú, az ösztöndíj összegét viszont a teljesítmény határozza meg. Kategóriák szerint havonta 9 és 20 ezer forint között van az ösztöndíjak összege, kivéve a diplomaszerzést segítő ösztöndíjat, amelynél ez az összeg félévente 250 ezer forint. Fülöp Attila hozzátette, a programban résztvevő tanulók és hallgatók mellett fontos szerep jut még a mentoroknak is, akiknek pályázatát szintén várják.

 

Augusztus 1-én hivatalosan is kezdetét vette Lisszabonban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó. Az elő- és fő találkozókból álló rendezvényt július 26-a és augusztus 6-a között rendezték meg. Július 31-éig az előtalálkozókra került sor a portugál egyházmegyék és nemzetközi lelkiségi mozgalmak szervezésében, a fő program pedig augusztus 1-je és 6-a között várta a résztvevőket. A találkozó célközönsége a 18 és 35 év közötti fiatalok csoportja. A Katolikus Egyház legnagyobb ifjúsági rendezvényére a szervezők tájékoztatása szerint mintegy háromszázezer fiatal érkezett Portugáliába a világ minden tájáról. Több mint ezerháromszáz magyar fiatal vesz részt a világtalálkozón, melyből kétszázan a határainkon túlról mentek Lisszabonba. A nyitónappal kezdetét vette az „ifjúsági fesztivál”, az „öröm városa”, a „kiengesztelődés parkja” és a „hivatások expója” elnevezésű programsorozat is a portugál fővárosban. Ferenc pápa augusztus 2-án érkezett meg Lisszabonba: portugáliai apostoli látogatásának középpontjában a fiatalokkal való találkozás állt. A világtalálkozó legkiemelkedőbb pontját az utolsó napon, augusztus 6-án megtartott szentmise jelentette, amelyet követően a katolikus egyházfő másfél millió fiatallal együtt mondta el az Úrangyala imádságot a Tejo parkban. Kifejezte vágyát a béke iránt és fájdalmát a sokat szenvedő Ukrajna miatt.

Az Ifjúsági Világtalálkozók története 1984 virágvasárnapjáig nyúlik vissza, amikor Szent II. János Pál pápa hívta Rómába a fiatalokat, hogy együtt ünnepeljék a megváltás rendkívüli szentévének lezárását. Később a pápa levelében a világ minden fiatalját találkozóra hívta, majd hivatalosan is kezdeményezte az ifjúsági világnapok megünneplését. Minden találkozónak volt himnusza, amely eleinte a rendező ország nyelvén, később egyre több más nyelven is megszólalt.

Idehaza a fővárosi Fatimai Szűzanya-templomban megtartott misén búcsúztatták el hétfőn azokat a fiatalokat, akik a ceremónia után a világtalálkozóra indultak, az eseményen részt vett és beszédet mondott Rétvári Bence is. Személyes tapasztalatait is igyekezett átadni a most útnak indulóknak, amikor felidézte, hogy húsz éve maga is résztvevője volt az akkori találkozónak. Az államtitkár felhívta rá a figyelmet: a hasonló világtalálkozók résztvevői teljesen más etnikai, kulturális háttérrel rendelkeznek, mégis szorosan összeköti őket az, hogy mindannyian megerősítést, bátorítást kapnak a hitükben. Rétvári Bence szerint a mai világban egyre inkább terjedőben vannak azok a nézetek, amelyek mindent relativizálnak, ugyanakkor felhívta a világtalálkozóra utazók figyelmét, hogy ők valami teljesen mást fognak tapasztalni Lisszabonban. Azt kívánta az útnak induló fiataloknak, hogy a portugáliai esemény legalább akkora megerősítést adjon nekik, mint amekkorát ő kapott húsz évvel ezelőtt. A Lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozón részt vevő fiatalokat Fülöp Ernő kanonok – aki a szentmisét is celebrálta – áldotta meg az indulásuk előtt a soroksári templomban.

 

Európának vissza kell szereznie a béketeremtő és a hídépítő szerepét – szólított fel Ferenc pápa az Ifjúsági Világtalálkozó megnyitójára érkezve, ahol a konfliktusok leküzdésére és a közös munkára buzdította a hívők fiatal generációját az éghajlatváltozás és más, az egész világot érintő problémák fényében. Lisszabon felé tartó repülőútja közben az egyházfő kiemelte: továbbra is arra szeretné buzdítani a fiatalokat, hogy „ne féljenek felkavarni az állóvizet”, utalva ezzel a világtalálkozón mondott első, 2013-as Rio de Janeiró-i beszédére, amelyben saját egyházi reformjairól szólt. A pápa Portugália tengeri történelmét idézve a mások iránti nyitottságra hívta fel a figyelmet a kormánytisztviselőkhöz és a diplomáciai testülethez intézett nyitóbeszédében. Viharok közepette hajózunk a történelem óceánján, és úgy érezzük, hogy bátor békemenetekre van szükségünk – mondta, majd hozzátette: reményei szerint az Ifjúsági Világtalálkozó új lökést jelenthet az öreg kontinens számára az egyetemes nyitottság felé vezető úton.

Oroszország ukrajnai háborújára, a globális felmelegedésre és Európa demográfiai hanyatlására emlékezve arra sürgette a fiatalságot, hogy vegyenek részt az új jövő felépítésében. „Egy olyan Európáról álmodom, amely hatalmas tehetségét a konfliktusok megoldására és a remény lámpásának meggyújtására használják fel. Egy olyan Európáról, amely képes újra rátalálni fiatal szívére, és a teljesség nagyszerűsége felé, a rövid távú igényeken túl tekint. Egy olyan Európáról, amely népeket és embereket egyesít, ideológiák kergetése nélkül” – fejtette ki az egyházfő.

A pápa egy interjúban megerősítette, hogy a Vatikán folytatja az Ukrajnára irányuló békeoffenzívát. Mint mondta, Matteo Zuppi bolognai érsek intenzíven dolgozik, mint a párbeszédek felelőse. A pápa megbízottja Kijevben és Moszkvában is járt, utóbbi helyszínen diplomatikusnak mondható hozzáállást tapasztalt az oroszok részéről.

 

2023. július

Az Országgyűlés július 4-én fogadta el a köznevelésben dolgozók életpályáját és jogi státuszát érintő státusztörvényt. A törvény előkészítése során ugyan volt egyeztetés az érintettekkel, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a párbeszéd nem működött, a konzultáció nem volt érdeminek tekinthető. A tiltakozók első lépésként Novák Katalin köztársasági elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy a jelenlegi formájában ne írja alá a törvényt, mert az számos retorziót tartalmaz a tanárokra nézve. Novák Katalin ennek ellenére aláírta és elrendelte annak kihirdetését. Szignóját azzal indokolta, hogy a tervezet vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem szerepelnek, vagy érdemben módosították azokat. A PSZ vezetője már ekkor elmondta, a sztrájkbizottság folytatja a munkát, őszre pedig ismét országjárást terveznek. Azt is jelezték, egyre több helyről kapnak olyan információt, hogy a tantárgyfelosztás egyes intézményekben nem lesz megoldva, van, ahol tanító hiányában nem tudnak első osztályt indítani, de a felsőbb évfolyamokon is sokan csatlakoznak a már bejelentett távozókhoz. Érdemes itt megjegyezni, hogy a tankerületi központok adatai szerint 2023 júniusa óta eddig 455 pedagógus mondott fel az állami iskolákban, a 2022/2023-as tanévben ez a szám több mint 5000.

A törvény kihirdetésével a Momentum elnökségi tagja, Donáth Anna európai parlamenti képviselő jelezte, hogy az Európai Bizottság már vizsgálja a státusztörvényt. A politikus biztos benne, hogy az nem felel meg a jogállamisági kritériumoknak. Véleménye alapján a Momentumnak semmit sem kell tennie azért, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás induljon, mert a státusztörvényt hivatalból vizsgálnia kell az Európai Bizottságnak.

A státusztörvény egy új jogállási törvény, mely alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. Az új jogállási törvény leginkább a szabadságolásokra és az illetményre fókuszál, és ezek váltották ki a legnagyobb felháborodást is a tömegekből. A státusztörvény 2024. január 1-től lép életbe, de az erről szóló megfelelő tájékoztatást az érintettek 2023. szeptember 15-ig megkapják.

 

Július 26-án nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 126 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. 2022-ben a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje. A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot, s az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nőtt a diplomával még nem rendelkező felvételizők száma. 2023-ban a három legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia.

A felvételi pontszámoknál 2023-ban a legtöbb szakon emelkedés látszik, vagyis nehezebb volt idén bejutni a választott szakokra a diákoknak, mint tavaly. 2022-höz képest jelentős volt a létszámemelkedés a műszaki, mérnöki, informatikai vagy a pedagógusi szakokon. A korábbinál sokkal többen jelentkeztek a vidéki egyetemekre, és a hátrányos helyzetű régiókból is többen próbálkoztak.

Az idén új szabályok voltak érvényesek a felvételinél, ezek miatt könnyebb bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mivel megszűnt a minimumponthatár az alap- és osztatlan képzések esetében. Korábban ezekre a képzésekre minimum 280 pontot, míg a felsőoktatási szakképzésekre legalább 240 pontot kellett elérni a felvételihez. Hozzá kell tenni, hogy az egyetemek továbbra is meghatározhatnak minimumpontszámot, szakonként, így a bejutáshoz még mindig szükséges lehet elérni egy meghatározott pontszámot. A pontszámot viszont így is az határozza meg, hogy az adott szakra jelentkezők hány pontot értek el, így a rendelkezésre álló helyek fényében számították ki, hogy mi a limit a bekerüléshez.

 

Július 18-23. között került megrendezésre a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az erdélyi Tusnádfürdőn. A nagy hagyományokkal rendelkező Tusványos a Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelye, amely eredeti szándéka szerint a határon átnyúló együttműködést, a román–magyar párbeszédet és a kulturált magyar–magyar politikai eszmecserét tűzte ki célul. 1990 óta minden év júliusának második felében megrendezik, eleinte Bálványosfürdőn, később Tusnádfürdőn, ezek összevonásából kapta a közismert Tusványos nevet. A táborban a közéleti témák mellett a kikapcsolódásra és a szórakozásra is van lehetőség, amiről a népművészeti, sport- vagy zenés-filmes sátrak, valamint a magyarországi és erdélyi magyar együttesek esti koncertjei gondoskodnak.

Az ifjúságpolitikát tekintve Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az egyetemek napjainkban betöltött szerepéről tartott előadást. Értékelése alapján az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe. „Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben” című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt a felsőoktatási intézményekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta, hogy ezeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak. Navracsics Tibor szerint a felsőoktatási intézmények feladata nem csak a piaci igények kielégítése, stratégiaalkotó szerepük is van. Példaként említette a finn modellt, ahol – állami döntés mentén – a területfejlesztési politika főszereplőjévé léptették elő az egyetemeket, hogy közvetítő szerepet töltsenek be a politikai, gazdasági és kulturális szereplők között – ez jelenti a finn fejlesztéspolitika vázát. Rámutatott, hogy egyre több olyan példa látszik, amelyeknél stratégiai jelentőségű intézményekként tekintenek az egyetemekre.

A beszélgetésen Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár hozzátette: az együttműködés lényege, hogy az egyetem legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a megfelelő kompetenciákat.

 

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára egy másik tusványosi pódiumbeszélgetésen az ifjúsági szervezetek képviselőivel közösen megállapította: nincs annyi magyarországi fiatal, hogy nélkülözni lehetne a külhoniakat, a teljes Kárpát-medencében kell gondolkodni.

 

Óriási érdeklődés mellett, immár harmadik alkalommal startolt el a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszt: Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Erős Gábor országgyűlési képviselő és Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója hivatalosan is megnyitották a fesztivált. Orbán Balázs Facebook-bejegyzésben számolt be az eseményről, és többek között kifejtette azt is, miért érdemes ellátogatni a július 27-29. között megrendezésre kerülő rendezvényre. Az Edu sétányon az MCC teljes képzési palettája mellett a partnerszervezetek is bemutatkoztak, rekordszámú, 100 kiállító kínált interaktív programokat. Neves professzorok, elismert szaktekintélyek, izgalmas közéleti beszélgetések várták az érdeklődőket három napon keresztül, a magyar könnyűzenei élet színe-java fellépett. Emellett számos nemzetközi vendég is hivatalos volt, köztük Sebastian Kurz egykori osztrák kancellár és Michael Knowles nemzetközileg elismert amerikai politikai kommentátor.

 

Az MCC Feszt egyik pódiumbeszélgetésén a már előbb idézett Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára a magyar családtámogatási rendszert ismertette. A rendszer harminc elemből áll, és igyekszik minden élethelyzetre segítséget nyújtani. Értékelése szerint a rendszer egésze kiszámítható hátteret kínál a családalapításhoz. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az Európai Unióban 2010 és 2020 között Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma.

A politikus kijelentette, kutatások szerint a legtöbben arra készülnek, hogy családban éljenek. A társadalom hozzáállása alapján az is elmondható, hogy családbarát közeg van Magyarországon – fűzte hozzá. A helyettes államtitkár kívánatos célnak nevezte, hogy minél korábban, az édesanya húszas éveinek elején szülessen meg az első gyermek, mert a harmincas éveikben gyermeket vállalóknál kevesebb az esély a második gyermek megszületésére. Kitért arra, hogy a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás szerint a családalapítást jelentősen nehezíti a párkapcsolat hiánya. Ezen a területen segítséget jelenthet a közösségek megerősítése – jegyezte meg, hozzátéve: ez védőhálóként is működhet a fiatalok számára, mert minél több közösséghez tartoznak, annál inkább ki tudnak lépni az online világból.

Nagy-Vargha Zsófia szólt arról is, hogy a családtámogatási rendszer stabil, de a babaváró hitel és a családi otthonteremtési kedvezmény esetében reagálni kellett a gazdasági környezet változásaira. A városokban élőket érintően az átalakítás tervein egy munkacsoport dolgozik, az eredmény év végére várható – jelezte.

 

Nagy-Vargha Zsófia helyettes államtitkár az MCC Feszt egy másik pódiumbeszélgetésen a tehetséggondozás fontosságáról értekezett. Új tehetségmérő módszer bevezetésével, a tehetséggondozó műhelyek hálózatba szervezésével és sokszínű programkínálat kialakításával tervezi a kormányzat bővíteni és megerősíteni a tehetséggondozás folyamatát – fejtette ki. Továbbá szeretnék megerősíteni azokat az eljárásokat, amelyek hosszabb távon képesek követni egy-egy tehetség útját, így a programok működtetői is több visszacsatolást kaphatnak. A kormány tervei között szerepel, hogy a tehetségazonosító rendszert szélesebb körben elterjesszék az iskolákban, ehhez kapcsolódva képezzék a közreműködő pedagógusokat, valamint adatalapú működéssel felhasználóbarát programkínálatot alakítsanak ki.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a természettudományos tárgyakra, valamint a lányok megszólítására, továbbá a Magyarország által rendezett nemzetközi diákversenyekre, köztük az informatikai olimpiára, az ifjú fizikusok világversenyére vagy a közép-európai matematikai diákolimpiára.

A beszélgetésen György László, a Tanítsunk Magyarországért! program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a folyamatosan bővülő projekt ma 4700 gyermeket ér el, velük 1100 mentor foglalkozik a kezdeményezéshez csatlakozott 17 felsőoktatási intézmény közreműködésével. A kormánybiztos elmondta, a mentorálás hatására a jellemzően elzárt településeken, szerény körülmények között élő gyermekek igazolatlan hiányzása csökkent, és javultak az érdemjegyeik.

György László hozzátette, ősztől 200 vállalat csatlakozik a programhoz, ezek házigazdaként bemutatják a gyárkapun belüli tevékenységet. A korábbi tapasztalatok szerint a mentoráltak körében érdeklődést keltettek és népszerűek voltak a gyárlátogatások. A politikus kiemelte, kimondottan büszke a mentori tevékenységet végző fiatalokra, akik közül sokan szintén hátrányos helyzetű településekről jutottak el a felsőoktatásba. Aláhúzta, a mentorok szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy sokat kaptak attól, hogy látták fejlődni a pártfogoltjaikat.

 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium felhívást tett közzé a Társadalmi Innovációs Díj elnyerésére. A díj olyan új ötlet (termék, szolgáltatás, modell) kifejlesztéséért és megvalósításáért adományozható, amely társadalmi szükséglet kielégítésére irányul, társadalmi kapcsolatokat erősít, vagy együttműködést alakít ki, ezáltal megoldást nyújthat a társadalmi folyamatokat befolyásoló problémákra, és végső célként javíthatja egy adott térség vagy közösség jólétét. A Társadalmi Innovációs Díjra olyan természetes személy vagy szervezet jelentkezhet, amely 2022-ben kiemelkedő társadalmi innovációs teljesítménnyel jelentős eredményt ért el. Kizárólag kidolgozott és megvalósított ötlet, módszer díjazható, amely modell értékű, máshol is megvalósítható, nemzetközileg is adaptálható megoldást mutat be. A díjazottak emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kapnak, továbbá szakmai konzultációt követően valamennyi, a kritériumoknak megfelelő jelentkező számára lehetőség nyílik a Social Innovation Match (SIM) elnevezésű, a Társadalmi Innováció Európai Kompetenciaközpontja által működtetett, a társadalmi innováció területén létrejött jó gyakorlatok gyűjtésére irányuló Társadalmi Innovációs Adatbázisba való bekerülésre.

 

Az ideiglenesen vagy véglegesen Magyarországon letelepedni kívánó, a diaszpórából haza érkező magyarok számára úgynevezett Hazaváró irodák nyílnak – mondta Kövér László házelnök az azuzlet.hu-nak adott interjúban. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy a kormány a nemzetegyesítésen dolgozik, ennek szellemében nyújtanak további támogatásokat a külhoni magyaroknak. Ehhez kapcsolódva a külhoni magyarság életében meghatározó szerepet betöltő magyar szervezetek, intézmények, egyházak tevékenységének biztosítása továbbra is elsőbbséget élvez – fejtette ki a politikus. Hozzátette továbbá, hogy az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a sport és a gazdaság, az önkormányzati együttműködések területén is folytatják a támogatások biztosítását. Itt többek között kiemelte, hogy minden szülőföldjén magyar oktatásban résztvevő bölcsődés, óvodás, általános iskolás és középiskolás diák, főiskolai és egyetemi hallgató számára nyújtott évi 22 400 forintos oktatás-nevelési támogatást 100 ezer forintra növelik. Sok más mellett a Hazaváró irodák működéséről annyit árult el, hogy a kormányablakhoz kapcsolódóan az ország több pontján egyablakos ügyintézést fog biztosítani a hazatelepülőknek.

 

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg júliusban a nagy múlttal rendelkező Gombaszögi Nyári Tábort. A felvidéki Gombaszögön álló Andrássy-kúria felújítási projektjének átadó ünnepségével egybekötött fesztiválmegnyitón felidézte a tábor és annak elődjei múltját és hagyományát, emellett a rendezvény küldetéséről, valamint a felvidéki magyarságot érintő kihívásokról is beszélt. Elmondta, Magyarországon az Alaptörvény értelmében mind a 13 nemzeti kisebbség államalkotó tényező, s ennek alapján úgy gondolja, hogy a Felvidéken is államalkotó tényező a magyarság. Ebből kifolyólag járnak neki mindazok a nemzetiségi, emberi, politikai jogok, amelyeket az összes magyarokkal együtt élő nemzeti közösség élvez. Mint mondta, ezért kell továbbra is az összefogást képviselni, s mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyetlen nemzeti összetartozásra épülő felvidéki magyar erő, a Szövetség sikerrel szerepeljen a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon. A magyar érdekképviseletet nemcsak regionális szinten kell megteremteni, hanem újra el kell érni azt, hogy a nyolc és fél százalékos őshonos magyar nemzeti közösségnek legyen parlamenti képviselete – szögezte le a politikus. Rámutatott: a felvidéki magyarságnak létérdeke, hogy újra legyenek képviselői a pozsonyi törvényhozásban.

Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális és közéleti szervezet, a Csemadok országos elnöke a fesztivál fontosságáról szólt. Mint mondta, fontos, hogy a jövő generációi is megtalálják ezt a helyet, s tegyenek annak érdekében, hogy a Felvidéken magyarként élhessenek.

A Gombaszögi Nyári Tábor a felvidéki magyar fiatalok legrégebbi hagyományokra visszatekintő nyári rendezvénye, idei évada a keddi nulladik naptól vasárnapig tart, a tábor helyszínéül a Gömörben lévő Szalóc településhez közeli Gombaszögi völgy szolgál, ahová a rendezvény 2016-ban költözött át Krasznahorka-váraljáról.

 

A Romániában található Vajdahunyadon magyar bölcsődét avattak július 17-én. A magyar kormány támogatásával épült bölcsőde az első ilyen típusú intézmény Dél-Erdélyben, amely a szórványban élő fiatal családoknak nyújt segítséget gyermekeik nevelésében. A jól felszerelt, modern bölcsődében a nevelők felkészült, szeretetteljes és szakszerű ellátást nyújtanak. A szórványban sok a vegyes család, ezért a fiatal és középgeneráció tagjai kevéssé tudnak már magyarul szépen, választékosan beszélni, a bölcsődében azonban a gyermekeknek lehetőségük lesz a magyar kultúrával is megismerkedni, és a családoknak is gazdagodni ebben.

Az új épületet Kerekes László segédpüspök áldotta meg. Az ünnepségen Korom Imre plébános mellett jelen volt a munkálatokat elindító Szabó Ákos korábbi plébános is. Magyarország kormányát Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és munkatársai képviselték. Az államtitkár ünnepi beszédében a magyar kormány által támogatott, és Erdély számos településén látható fejlesztésekről számolt be.

 

Kárpátaljai sportvezetőkkel, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőivel tárgyalt az együttműködés és a támogatás lehetőségeiről Gyurta Dániel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri főtanácsadója, valamint Gór-Nagy Miklós miniszteri tanácsadó, akik sporteszközöket is adományoztak az ungvári vízilabdaklub számára. A magyar sportdiplomaták Ungváron és környékén előbb megtekintették azokat a sportlétesítményeket, illetve nyílt vízi központokat, amelyeket az úszók és a vízilabdázók használnak. Az Ungvári Nemzeti Egyetem sportuszodájában Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok úszó és Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó átadták a Dinamó Kárpátaljai Megyei Gyermek- és Ifjúsági Sportiskolának Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, a Magyar Vízilabda-szövetség és az Egri Vízilabda Klub közös adományát: fürdőnadrágokat, labdákat, sapkákat és fülvédőket.

Robert Levickij, a Kárpátaljai Vízisport Szövetség elnöke köszönetet mondott a támogatásért, és kifejtette, hogy a koronavírus-járvány, majd az immár több mint ötszáz napja tartó orosz–ukrán háború jelentősen visszavetette a sportéletet. Ezzel együtt nincs elég uszoda, ezért az újjáéledő utánpótlás vízilabda-szakosztály sportolói a kedvező időjárást kihasználva az Ungvár környéki tavakban tartják az edzéseiket.

 

Újabb afrikai ország csatlakozott a magyar ösztöndíjprogramhoz. Novák Katalin köztársasági elnök július 18-án Samia Suluhu Hassan tanzániai elnökkel tartott sajtótájékoztatót Dar es Salaamban, ahol a két ország képviselői aláírták a 2024–2026 közötti időszakra szóló Stipendium Hungaricum Programot. Novák Katalin hangsúlyozta, erősítjük az oktatási és gazdasági együttműködést Tanzániával, a mostani megállapodással pedig lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország az elkövetkező három évben tanzániai hallgatóknak is tudjon ösztöndíjat biztosítani. Elmondta azt is, hogy az ösztöndíjprogramnak köszönhetően jelenleg 12 ezer diák tanul Magyarországon a világ minden tájáról. A köztársasági elnök szerint a tanzániai elnökkel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett az orosz–ukrán háború, migrációs és demográfiai kérdések, de megállapodtak a gazdasági kapcsolatok erősítéséről is. Érdekesség, hogy Novák Katalin első magyar köztársasági elnökként érkezett munkalátogatásra a Tanzániai Egyesült Köztársaságba.

 

Elindult a ceepus.hu weboldal, a közép-európai felsőoktatási csereprogram új honlapja, amely a programban együttműködni kívánó felsőoktatási intézmények, valamint egyéni mobilitásra pályázó hallgatók és oktatók számára nyújt tájékoztatást. A CEEPUS program célja, hogy elősegítse Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését, melyet hosszú távú szakmai együttműködések támogatásával, hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolításával, speciális kurzusok és hallgatói kirándulások szervezésével igyekszik elérni. A honlapon tematikus megjelenítésben érhetőek el a pályázáshoz kapcsolódó információk, dokumentumok és segédanyagok.

 

2023. június

Június 6-án Pintér Sándor a Kréta rendszeren keresztül tájékoztatta a tanárokat, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a státusztörvény tervezetét, amelyről ezután június 16-án rendkívüli ülésen tárgyalt a parlament. A tervezett jogszabály új keretek között szabályozná a tanárok munkaviszonyait. A jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a pedagógusoknak. A parlamenti vitában Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár részletesen ismertette a státusztörvény részleteit. Szerinte a tanárok magánélete továbbra is sérthetetlen lesz, és továbbra is az elbocsátás marad az egyetlen jogszerű szankció. A kormánypártokkal vitatkozó ellenzékiek viszont bosszútörvényről beszélnek. A tervek ellen több tüntetést is tartottak az elmúlt hetekben tanárok, diákok és ellenzéki aktivisták, valamint szimpatizánsaik.

A Fidesz közölte: a kormánypártok egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell, ezért fontos az Országgyűlés elé kerülő, ezt megalapozó, új pedagóguséletpálya-törvényjavaslat. A Fidesz szerint a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg. Ezzel szemben a Demokratikus Koalíció úgy véli: méltatlan körülmények között folyik a hazai oktatás. A Momentum szerint a pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért, hiszen a javaslat nem tartalmaz garanciát arra, hogy valóban minden pedagógus jövedelme emelkedik majd. Az MSZP úgy látja, szemben a kormányzati ígéretekkel, nem ilyen törvényekkel teszik vonzóvá a pedagóguspályát, növelik annak presztízsét. A törvény nem ad megoldást az ágazat problémáira, például a létszámhiányra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy későbbi Kormányinfón jelezte, hogy a képviselők legkésőbb július 7-éig, a parlamenti ülésszak zárultáig szavazni fognak a státusztörvényről.

Eközben a Momentum utcai aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy az Európai Bizottság kösse az oktatási reformhoz az uniós pénzek kifizetését. A bizottságnak szóló indítvány három feltétel bevezetését kéri: a státusztörvény visszavonását; az azonnali, 50 százalékos pedagógus-béremelést és a magyar oktatás reformjának beindítását a diákok és tanárok érdemi bevonásával. Donáth Anna szerint nincs más út: a státusztörvény benyújtásával a hatalom világossá tette, hogy nem hallgatja meg sem a pedagógusok, sem a diákok kéréseit. A képviselő hozzátette: ezért kell az Európai Unióhoz fordulni, és Európával közösen megoldani az oktatás súlyos válságát. Az európai parlamenti képviselő a napokban arról tájékoztatott a közösségi oldalán, hogy Vera Jourovának nyomatékosította az indítványában megfogalmazott kéréseket, az Európai Bizottság alelnöke pedig komolyan vette azokat, és megígérte, hogy a megvalósíthatóságukat alaposan ki fogják vizsgálni.

 

Mindeközben lemondott a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Kisfaludy László András. Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta a politikus döntését, akinek megbízatása 2023. július 15-i hatállyal szűnik meg. A Belügyminisztériumban köznevelési államtitkárként Maruzsa Zoltán felel a közoktatási ügyekért, ő képviselte a kormány álláspontját a státusztörvény parlamenti vitájában is.

 

Winkler Gyula EP képviselő meghívására egy kerekasztal keretében mutatkozott be az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis kialakítása és működtetése a határon túli magyar oktatás fejlődése érdekében, röviden OktOpusz projekt. Az OktOpusz projekt alapvető célja a határon túli magyar pedagógusok szakértői körének létrehozása, és ezáltal a kisebbségi magyar oktatás fejlődésének előmozdítása, a többségi társadalommal, annak oktatási intézményrendszerével történő szakmai alapokra helyezett együttműködés megvalósítása révén. A kerekasztal beszélgetésen részt vettek a projektet működtető konzorcium képviselői: az Innovatív Pedagógiai Műhelyt Dr. Tratnyek Magdolna és Mandák Csaba, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét Ferencz-Salamon Alpár alelnök, az Észak Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületét De Negri Ibolya elnök és Tóth Gabriella alelnök képviselte. A projektben résztvevő szakértők közül Csatlós Erzsébet, Péter Kinga és Portik Zsolt volt jelen.

Ferencz-Salamon Alpár ismertette az eddig megtett lépéseket, beszámolt arról is, hogy a www.oktoped.hu weboldal már működik, a regisztrált szakértők a saját szakterületeik szerint kereshetőek az adatbázisban. Dr. Tratnyek Magdolna a projekt szakmai vezetője beszámolt a pedagógusok között már működő együttműködési kapcsolatokról illetve arról, hogy a közös munka folytatása érdekében új pályázat került benyújtásra, ami a projekt bővülését és új partnerek bevonását tenné lehetővé. De Negri Ibolya örömét fejezte ki, hogy csatlakoztak a projekthez, amely értékes módszertani segítséget nyújt a vajdasági pedagógusok számára.

A kerekasztalbeszélgetésen felszólalt Bocskor Andrea EP képviselő, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja. Üdvözölte a projektet, amely érvelése szerint az egymástól való tanulással támogatja a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében. Továbbá biztatja a kárpátaljai kollégákat is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és használják ki az adatbázis nyújtotta lehetőségeket. A beszélgetés egy másik résztvevője, Deli Andor EP képviselő is elismerő szavakkal nyilatkozott az OktOpuszról és az összefogás erejét emelte ki. Véleménye szerint az anyanyelvi oktatás versenyképessége garanciát nyújt identitásunk megőrzéséhez. Beszédében aláhúzta, hogy a közös Kárpát-medencei know-how olyan erőt jelenthet, melyre az identitás megőrzésében támaszkodhatunk. Winkler Gyula Ep képviselő felszólalásában további támogatásának adott hangot. Kiemelte, hogy az anyanyelvű oktatás megerősítését együtt, összefogással tudjuk megvalósítani, ehhez a Kárpát-medencei magyar oktatási tér kiteljesítésén is tovább fognak dolgozni. Az Európai Unió Erasmus + projektjei igen fontos forrást biztosítanak e tervek megvalósításához – fejtette ki.

 

A Széchenyi István Egyetemen tartotta kihelyezett ünnepi kuratóriumi ülését a Tempus Közalapítvány. Az eseményen áttekintették a tízéves Stipendium Hungaricum program eredményeit, a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket, valamint szó volt arról is, hogy a felsőoktatási intézmények milyen innovációk bevezetésével válhatnak vonzóbbá a külföldi hallgatók számára. A Stipendium Hungaricum programot Magyarország Kormánya 2013-ban alapította azzal a céllal, hogy elősegítse a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, növelje a felsőoktatási intézmények kulturális sokszínűségét és népszerűsítse a versenyképes magyar felsőoktatást a világ minden területén. Nemzetközileg elismert magyar márkaként a program hozzájárul a bilaterális kapcsolatok elmélyítéséhez, a felsőoktatási kapcsolatok erősítéséhez és egyes fejlődő országok támogatásához. A program kezelését a Tempus Közalapítvány 2015 óta végzi a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve.

Az eseményen Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését érintő kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Tempus Közalapítványnak még nagyobb feladata lesz a jövőben, s még erőteljesebben kell fellépni ahhoz, hogy a magyar hallgatóknak, doktoranduszoknak biztosítsák a megfelelő nemzetköziesítési hátteret. Az államtitkár három témában kérte a közalapítvány együttműködését. Az egyik az Erasmus+, amely programból egyetlen hallgató és oktató, kutató sem maradhat ki forráshiány miatt. A második témaként az egyéb nemzetközi és államközi ösztöndíjak rendszerét említette. Kifejtette, hogy el kell indítanunk azt a gondolkodást, hogy a különböző programok hogyan tudják még inkább kölcsönösen erősíteni egymást, illetve hogyan tudjuk a képzési területeket a magyar gazdaság és társadalom jövőképességét szolgáló módon fókuszba helyezni. Lehetővé kell tennünk, hogy a hozzánk érkező hallgatók végzésüket követően hosszabb távon is Magyarországon tervezhessék jövőjüket – mondta a politikus. Harmadik pontként a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramot említette, amely további lehetőségeket ad a magyar–magyar kapcsolatok erősítésében, a nemzetköziesítési stratégiában, a felsőoktatási együttműködések további bővítésében.

Lengyel Miklós képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár részletesen is bemutatta a Stipendium Hungaricum első évtizedét. Értékelése szerint tíz évvel ezelőtt magasra helyezték a mércét, de talán még maguk sem gondolták, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora volumenű és ilyen magas minőségű programmá válik. Rámutatott, hogy 2013-ban mindössze három partnerük és hetven hallgatójuk volt, ma kilencvennél is több partner és közel tizenkétezer hallgató. Huszonkilenc hazai intézmény vesz részt a programban, tizennégyezer ösztöndíjas hallgató végzett, és mintegy nyolcezren csatlakoztak az alumni programhoz is. 2013 óta az idegen nyelvű képzések száma 263-ról közel ezerre nőtt – érzékeltette a fejlődés nagyságát. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Stipendium Hungaricum nemzetközi brand lett, egyfajta hungarikum. Olyan érték, amely – amellett, hogy erősíti hazánk külpolitikai és külgazdasági érdekérvényesítő képességét, a magyar felsőoktatás versenyképességét – jelentősen hozzájárul a pozitív Magyarország-kép formálásához is. A háború pedig bebizonyította, hogy humanitárius jelentőséggel is bír, hiszen több száz ukrán és harmadik országbeli hallgatót fogadtunk – húzta alá. A jövővel kapcsolatban elmondta, a következő időszakban a minőség további erősítésére kell helyezni a hangsúlyt.

Dr. Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a Stipendium Hungaricum sikere jelentős mértékben köszönhető a Külgazdasági és Külügyminisztériummal való példaértékű együttműködésnek. Leszögezte: a program hallatlanul fontos az országimázs javítása és a részt vevő országokkal való kétoldalú kapcsolatok elmélyítése szempontjából. A Tempus Közalapítvány arra törekszik, hogy támogassa az új gyakorlatok, innovációk beépítését a programba, hogy még jobban illeszkedjen a hallgatók, az egyetemek és a minisztérium elvárásaihoz.

 

Nyolcadik alkalommal ismerte el Nívódíjjal a legkiemelkedőbb Erasmus+ projekteket a Tempus Közalapítvány. Az „Erasmus+ ajtókat nyit – konferencia az aktív társadalmi részvétel jegyében” című rendezvényen az interkulturális tapasztalatok szerzéséről, az európai identitás erősítéséről és a munkaerőpiaci felzárkóztatásról kaphattak átfogóbb képet a résztvevők. Az Erasmus program 1987-ben indult azzal a céllal, hogy a hallgatók életre szóló élményeket és tapasztalatokat szerezhessenek külföldi tanulmányok, gyakorlatok révén. Mára azonban egyértelműen elmondható, hogy az Erasmus+ többet jelent egy felsőoktatási csereprogramnál, hiszen közvetlen hatással van több millió ember életére: segíti a fiatalok munkába állását, erősíti az Európai Unió polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek, valamint számos további egyéni és intézményi lehetőséget kínál az önkéntességtől a szakmai gyakorlaton át a nemzetközi projektekig. Az európai integráció egyik legfőbb vívmánya az Erasmus+ program – hangzott el többször az eseményen.

A rendezvényt megnyitó beszédében Dr. Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes elmondta, hogy a jövő iránya többek között az, hogy az európai polgárokat fel kell ruházni azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre a dinamikusan változó társadalomban szükségünk van. A tudásba, a készségekbe és a kompetenciákba való beruházás elősegíti a fenntartható növekedést, a méltányosságot, a jólétet és a társadalmi befogadást, és ezáltal az egyének, az intézmények, a szervezetek és a társadalom egészének legjavát.

Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, hangsúlyozta, hogy a nemzetünk megerősödéséhez jövőképes fiatalokra van szükségünk. Ennek kulcsa a sikeres felsőoktatás, a kreativitás és az innováció. Hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett a felsőoktatásba jelentkező diákok száma az ország minden járásából, és ezt a fejlődést a jövőben is támogatni fogják.

A rendezvény megnyitóját Dr. Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke zárta, aki beszédében elmondta, hogy az Erasmus+ program és a Közalapítvány segíteni kívánja az állampolgárokat – különös tekintettel a fiatalokra és a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre –, hogy leküzdjék az aktív részvétel nehézségeit, és egyéni fejlődésük mellett a közösségeikért cselekvő, felelősségteljes polgárrá váljanak. Hozzátette: „egy átfogó Erasmus+ projektet megvalósítani már önmagában is aktív társadalmi részvételnek számít. A példaértékű projekteket nemcsak terjeszteni, de díjazni is kell…”

Az Erasmus+ egyik legfőbb célkitűzése az aktív társadalmi részvétel támogatása, így ez került a program eredményeit ünneplő konferencia fókuszába is. A jó példák sorában először, a plenáris ülés részeként Kovács Domokos Péter, Magyarország 2022-es ENSZ ifjúsági küldötte osztotta meg történetét. „A világjáró kukák és fiatalok aktív részvételének kapcsolata” című projekt és annak megvalósítása kiemelkedő példája annak, hogy az aktív társadalmi részvétellel milyen innovatív és előremutató megoldások hozhatók létre.

A legkiemelkedőbb színvonalon megvalósított pályázatokat idén nyolcadik alkalommal ismerte el Nívódíjjal a program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány. Ebben az évben az oktatás és képzés minden szektorában: a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás, az ifjúság és – idén először – a felsőoktatás területén megvalósított tíz projektnek ítélték oda az elismerést. Az idei díjazottak között van múzeum, művelődési központ, egyetem, gimnázium, szakközépiskola és ifjúsági szervezetek is. Az innovatív tudásgyűjtést, az idősek és fiatalok aktivizálását, a munkaerőpiaci lehetőségek bővítését, a fenntartható fejlődést, a nyelvtanulás megreformálását és a digitális kompetenciák fejlesztését támogató nívódíjasok mind magas minőségű, a társadalmi szerepvállalást erősítő projektek megvalósítói.

 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter „A múltban gyökerező identitás jelene és jövője” című veszprémi konferencián mondott beszédet, amelyben rámutatott, hogy az európai identitás erősíti a nemzetit. Véleménye szerint az európai identitás az európai integritás hajtómotorja lehet. Úgy folytatta, mivel a nemzeti identitás nem kizárólagos, hiszen létezik mellette helyi, regionális, vallási identitás, így létezhet nemzetek feletti, európai identitás is. A nemzeti identitásra épülve, a nemzetek közös vonásait hangsúlyozva jöhet létre az európai identitás, amelyet például a diákok külföldi tanulását támogató Erasmus-program vagy a kulturális sokszínűséget felvonultató Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat is támogat – tette hozzá.

 

2023. április 30-án lezárult a Digiloping Teachers elnevezésű projekt, melyben négy partnerszervezet dolgozott együtt a tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztéséért. A közös munka során oktatással foglalkozó szakemberek, kutatók, tanárok dolgoztak ki egy közel 100 órás e-learning képzési anyagot, és jelentettek meg két, az oktatást támogató, segítő kiadványt. A finn, észt, román és magyar együttműködés célja, hogy a „DigCompEdu” európai digitális kompetenciakeretre alapozva ösztönözze a digitális technológiák innovatív használatát az iskolákban és az iskolán kívüli környezetben, valamint a diákok és a pedagógusok magabiztos, biztonságos és kreatív eszközhasználatát. Az e-learning képzési anyagban bárki találhat érdekességeket, legyen akár kezdő eszközhasználó, vagy igazi digitális mentor. A képzés során nagy hangsúlyt kapott az, hogy a tanárok képesek legyenek a közösségüket is támogatni a digitális kompetenciák fejlesztése során. Ezért kidolgozásra került a “Hogyan legyek mentor? – Kézikönyv tanároknak: a digitális kompetenciák fejlesztése és az innováció gyorsítása az iskolákban” című kiadvány, valamint a magyar ajkú pedagógusok számára íródott Portfólió Kisokos is, mely a digitális kompetenciák Porfólióba való beemelhetőségét támogatja.

 

A PROFFORMANCE projekt elnyerte az EURASHE 2023 PHE Star Award for Digitalization díjat az európai szervezet Bukarestben tartott éves konferenciáján. A EURASHE (European Association of Institutions in Higher Education) egy európai ernyőszervezet, melynek több mint 600 felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szövetség a tagja. Számukra kínál szakmai képzéseket és programokat, továbbá uniós szintű szakpolitikai kérdésekben képviseli az ágazatot. Mindezek mellett az Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area – EHEA) kialakítását elősegítő bologna folyamat egyik nem kormányzati partnere és a professzionális felsőoktatás (Professional Higher Education – PHE) vezető európai képviselője. Idén tartotta 32. éves konferenciáját Bukarestben Skills for Europe – Mobilising Higher Education for the green and digital transitions címmel. Ezen a konferencián mutatkozott be a PROFFORMANCE projekt is, és nyerte el digitalizáció témakörben a szervezet EURASHE 2023 PHE Star Award for Digitalization díját.

A PROFFORMANCE projekt keretében 6 ország konzorciuma, számos szakértő bevonásával dolgozta ki az PROFFORMANCE Assessment Tool oktatói értékelő eszközt, melyet jelenleg a PROFFORMANCE Plus projekt keretében 5 országgal és frissült szakértői gárdával fejlesztenek tovább. A háromdimenziós oktatói teljesítményértékelő eszköz komplex és átfogó rendszert kínál az oktatók oktatással kapcsolatos szerepeinek, feladatainak és kompetenciáinak értékelésére, különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térség prioritásaira (digitalizáció, inklúzió, nemzetköziesítés, fenntarthatóság), az oktató saját, kollégái és diákjai szemszögéből. A díj odaítélésének indoklásában az értékelő eszközt, mint a tanulók jövőbeli munkahelyekre való felkészítéséhez szükséges tanári kompetenciák navigátorát említették.

 

A lengyel Nemzeti Iroda által szervezett 3RD VOCATIONAL EDUCATION FORUM EUROPASS AND EUROGUIDANCE „Challenges and perspectives of digital education in the face of labor market requirements” című konferenciát 2023. június 15-16-án tartották Varsóban, amelyen a digitális átállás fontosságáról tartott előadást a National VET Team koordinátora. Dr. Szabó Csilla Marianna a „Digital Competence: Labour market Expectation vs. School Preparation” című, online formában megtartott előadása nemzetközi kitekintéssel indult: a World Economic Forum 2025-re prognosztizált előrejelzésével, valamint a közelmúlt uniós, a digitális átállásra vonatkozó mérföldköveivel. Ezt követően az előadás a digitális kompetencia területeit vette számba, majd arra fókuszált, hogy a magyar oktatásban és szakképzésben milyen eszközök támogatják a digitális kompetencia fejlesztését. Az előadás kitért a generációk közötti különbségre, különös tekintettel a netgenerációk gondolkodási sajátosságaira, ami alátámasztja a digitális módszerek beépítésének szükségességét az oktatásba. Végül az előadó az elmúlt években végzett saját vizsgálataiból hozott néhány kutatási eredményt a tanároknak és a tanulóknak a digitális technológiához való viszonyulásukról.

 

2023. május

Ellenzéki politikusokkal és szakértőikkel egyeztetett a státusztörvény-tervezetről a Belügyminisztérium május 24-én. A szakpolitikai vitán a politikusok közül részt vett többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, a momentumos Gelencsér Ferenc, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, az LMP-s Kanász-Nagy Máté és a DK-s Barkóczi Balázs. Szakértőként jelen volt Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Karból, Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéből, Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezetéből, Schermann Fruzsina az Adom Diákmozgalomból, valamint Mihalics Lili az Egységes Diákfrontból. A korábbi egyeztetések nyomán már 45 pontban módosult a státusztörvény-tervezet, de a belügyminiszter az ellenzéki pártok képviselőivel, szakértőivel is szerette volna megvitatni azt. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a tiltakozások, feltételek szabása és az elutasítás helyett végül minden ellenzéki párt elfogadta Pintér Sándor meghívását. Rétvári Bence kiemelte, hogy ez a 19. egyeztetés a tervezetről, ezzel az utolsó előtti szakaszához ért a parlamenti benyújtás előtti egyeztetési folyamat. Ezután már csak az Európai Bizottsággal történő egyeztetés van hátra.

A politikus felidézte, hogy hosszú folyamat eredményeként jutottak el idáig. A tavalyi évben, még a törvénytervezet szövegének kidolgozása előtt több körben digitális egyeztetést folytattak a pedagógusokkal, melyekre 25, 33, illetve 18 ezren válaszoltak. A szülői digitális konzultációban 130 ezer szülő vett részt. Decemberben 400 iskola igazgatójával és képviselőjével személyesen egyeztettek egy teljes napon át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Közel három hónapja, március 2-án hozták nyilvánosságra az új pedagógus-életpályáról szóló törvénytervezetet. Azóta összesen 28 egyeztetés zajlott a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, egyházi fenntartókkal, magánfenntartókkal, szülői szervezetekkel, szakértőkkel, pedagógusképző karok vezetőivel. Rétvári Bence kijelentette: az egyeztetések nyomán 45 pontban módosult a törvénytervezet.

Ez alkalomból a még be nem nyújtott törvénytervezetről egyeztettek az ellenzéki pártokkal, bízva abban, hogy „a baloldali pártok a valótlanságok terjesztése, az uszítás és a kicsinyes pártpolitikai érdek helyett készek a diákok jövőjéről érdemben párbeszédet folytatni”. Posztjában hozzátette, azt reméli, a mai egyeztetésen ígéretet kap a baloldali pártoktól arra vonatkozóan, hogy Brüsszelben is a magyar álláspontot képviselik majd, hozzásegítve ezzel Magyarországot az uniós forrásokhoz. Ha ez így lenne, akkor konklúziója szerint másnaptól 561 ezer forint lenne a pedagógusbér, 2025-től pedig átlagosan mintegy 800 ezer forint.

 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Hornung Ágnes Budapesten, a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért, valamint a Tehetségbarát önkormányzat díj átadóján közös nemzeti érdeknek és hosszú távú befektetésnek nevezte a fiatalok felkarolását, tehetségük kibontakoztatását. Meglátása szerint nincs olyan nemzet a világon, amely megengedhetné a magának azt a luxust, hogy ne foglalkozzon a talentumaival. Kiemelte, hogy hazánk kormánya hosszú ideje elkötelezett a tehetségek támogatása mellett, hiszen a nemzet kiválóságai azok, akiken keresztül a jövő reménye a jelenben is megnyilvánul. Ismertetése szerint a kormány évről évre kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, a Nemzeti Tehetség Program (NTP) keretében eddig mintegy 19 ezer projekt kapott támogatást mintegy 33 milliárd forint értékben. Ennek köszönhetően a program évente 300-350 ezer tehetséges magyar fiatalt segít óvodáskortól egészen a fiatal felnőttkorig. A politikus elmondta azt is, hogy több mint ezer Bonis Bona díjas pedagógus, szakember és szervezet dolgozik a tehetségügyi területen, valamint a Tehetségbarát önkormányzat díjat eddig, az idei díjazottakkal együtt 42 esetben adtak át.

Csák János kulturális és innovációs miniszter az eseményen lejátszott videóüzenetében többek között arról beszélt, hogy csak azok a nemzetek sikeresek, ahol az oktatás, a modern tudás átadása mellett olyan erényeket is elsajátíthatnak a gyerekek, amelyek később, a ma még nem látott problémákkal szembesülve is képessé teszi őket a jó megoldások megtalálására. Hangsúlyozta, hogy identitás nélkül nincs cselekvőképes nemzet, amely identitást a családi nevelés során kapjuk meg, illetve később azokban a jó iskolákban, ahol nemcsak oktatás, hanem nevelés is folyik. Megjegyezte, hogy emiatt fontos a kormánynak a Bonis Bona díj, és ezért fontos, hogy minden évben megünnepeljük ezt az alkalmat, mert vannak dolgok a világban, amelyeket külön-külön nem tudunk elérni.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a 2013-ban alapított Tehetségbarát önkormányzat díj azon önkormányzatokat ismeri el, amelyek alapvető feladataik ellátásán túl példaértékű módon járulnak hozzá a tehetséges fiatalok felkutatásához, támogatásához, hatékony együttműködéseket folytatva a tehetséggondozó szervezetekkel. Azt mondta, dicséretesnek és példaértékűnek tartja, hogy ugyan nem kötelező önkormányzati feladat, mégis kiemelt szerep jut a gyermek- és ifjúságpolitikában a tehetséggondozásnak, a teljes emberré nevelésnek, az erkölcsre, tudásra és egészségre nevelésnek. Dukai Miklós beszédében arra biztatott minden önkormányzatot, hogy ebben a nemes feladatban és célkitűzésben vegyen részt.

A Bonis Bona díj célja, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék a tehetséges fiatalokat segítő szakembereket és szervezeteket.

 

Hornung Ágnes államtitkár a Bölcsőde a családok szolgálatában című, Budapesten megrendezett konferencián a bölcsődei dolgozókat méltatta. Véleménye szerint a gyermeknevelés kulcsát nem a megújult épületek, hanem a felkészült bölcsődei dolgozók jelentik. Rájuk a szakpolitika a magas színvonalú gyermekkori ellátás legfontosabb szereplőiként tekint. Az államtitkár kiemelte, hogy a munka és a magánélet összehangolása érdekében a családok támogatásával egy időben a gyermekekkel foglalkozó intézményeket is meg kell erősíteni. Beszédében felidézte, hogy az elmúlt 13 évben alapvetően megváltozott Magyarországon a családok, valamint a családokkal, gyermekekkel foglalkozó intézmények háttere, bővültek a lehetőségek. Ma már több mint harminc családtámogatási intézkedés és támogatás áll azok rendelkezésére, akik családban képzelik el az életüket – mondta, rámutatva, hogy a támogatás nem merül ki a gyermekvállalás és otthonteremtés ösztönzésében. Emlékeztetett arra is, hogy az első kisdedóvót 1852-ben alapították, és bár azóta sok minden történt a világban és Magyarországon, átrajzolódott Európa térképe, bölcsődékre mindenkor szükség volt. Kitért arra, hogy a bölcsődei szolgáltatás jelenleg több lábon áll, mivel az állam mellett civil alapítványok, egyházak is alapíthatnak bölcsődéket. Beszédében az államtitkár köszönetet mondott a kisgyermeknevelőknek, akik fáradságos, sokszor embert próbáló munkájuk során mindig a gyermekek érdekeit, biztonságát, testi-lelki jólétét helyezik előtérbe. Ez nem kis felelősség, hiszen a bölcsődék a szülők megelőlegezett bizalmára épülnek – fűzte hozzá.

A konferenciára küldött üzenetében Csák János miniszter azt hangsúlyozta: a magyarok évezredes múltra visszatekintő alapértéke a család szeretete. „Valljuk, hogy az egyén a rendezett családi körülmények között tud kiteljesedni” – fogalmazott, hozzátéve, a családok támogatása a nemzet jövőjét is megalapozza. A miniszter kitért arra, hogy kormány által kialakított, előremutató életpályamodell egyre vonzóbbá teszi a kisgyermeknevelői pályát. A bölcsődei szakdolgozók bére az elmúlt években több lépcsőben emelkedett, 2010 és 2022 között átlagosan több mint háromszorosára növekedett.

 

Élet- és családvédelmi politikájáért díjazta a magyar kormányt a spanyol Szent Pál Katolikus Egyetem (CEU Universidad San Pablo) május 9-én, Madridban. Carmen Fernández de la Cigona, az egyetem családtudományi intézetének igazgatója a díjátadó ünnepségen annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ez a politika a közjó keresését szolgálja, amely tükrözi a törődést az emberrel és a társadalommal, próbál átlépni egyéni, ideológiai vagy pártérdekeken, keresve az egész társadalom javát”. Kiemelete, hogy az élet védelme elengedhetetlen minden társadalom fejlődéséhez, ezért a nyolcadik alkalommal megítélt Életért díjakkal azok szakmai munkáját, teljesítményét és társadalmi tevékenységét ismerik el, akik ezt az értéket szolgálják.

A díjátadón Tóth Katalin madridi magyar nagykövet rámutatott, hogy nemzetre, családra, egyénre egyaránt érvényes elv kell hogy legyen az élet iránti tisztelet, szeretet és a megőrzése érdekében tett szüntelen cselekvés. Felidézte, hogy a magyar alaptörvény a házasság intézményét mint férfi és nő önkéntes életközösségét, és a családot mint a nemzet túlélésének alapját védi. „A család és a házasság szorosan össze van kötve, biztosítja a megfelelő keretet és az alapot a felelős szülői léthez, ez egy erkölcsi szempont, az értékközvetítés elengedhetetlen eszköze, amely így kétségtelenül hozzájárul a társadalom egészséges működéséhez” – fogalmazott a madridi magyar nagykövet. Tóth Katalin arról is beszélt, hogy Európa óriási demográfiai kihívás előtt áll, de Magyarországon az elmúlt évek intézkedései példaértékű változást generáltak, megfékezve a negatív trendeket.

 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése előtt „A jövő Európája címmel” előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Beszédében rámutatott, hogy nemzedékváltás történik, Európa a mai fiatalok számára egy online tér, mémekben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket, leegyszerűsített, sarkos üzenetek ütköznek egymással, ez polarizálódás, radikalizálódás felé viszi Európát. Kifejtette, hogy az egész kontinensen a radikálisabb pártok előretörése látható, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek. Már a liberális pártok is egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaznak meg, „a kereszténydemokrácia pedig az ellenzékiség szinonimája lett, és a szociáldemokraták sem állnak sokkal jobban” – tette hozzá a miniszter. Érvelése szerint ezért egyre erősödnek a viták. Arra is rávilágított, hogy a legnagyobb fenyegetést az orosz–ukrán háború jelenti, ami azt üzeni, hogy „Európa sebezhetetlenségének mítosza végleg megsemmisült”, hiszen 1945 óta nem folyt Európában olyan háború, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna. „Kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama” – jegyezte meg Navracsics Tibor. Kiemelte, alapvető fontosságú, hogy a háború fegyverszünettel megálljon, és a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások mielőbb megindulhassanak. Meglátása szerint ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül.

 

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az Európai Unió ifjúsági stratégiájáról, hogy értékelje annak félidős eredményeit. Ennek kitöltésében kérik most a fiatalok, valamint szervezetek segítségét. Az Európai Bizottság jelenleg az uniós ifjúsági stratégia időközi értékelését végzi (a 2019-2022-es, és részben a 2023-as évekre vonatkozóan), amelynek keretében nyilvános konzultációt indított a „Mondd el a véleményed” portálon. A konzultáció egy kérdőívre épül, amelynek célja értékelések és adatok gyűjtése, valamint annak biztosítása, hogy a fiatalok és az uniós ifjúsági stratégiában érdekelt felek véleménye megjelenjen az értékelésben.

Az Európai Unió ifjúsági stratégiája arra ösztönzi a fiatalokat, hogy aktív állampolgárokká és a közélet résztvevőivé váljanak, párbeszédet folytassanak a politikai döntéshozókkal; ifjúsági csereprogramok, önkéntes munka és más, az ifjúságra összpontosító projektek révén külföldi tapasztalatokat szerezzenek.

 

Megjelent a nemzetközi Eurodesk hálózat 2022. évi jelentése. A jelentés kiemeli a hálózat jelentőségét a társadalmi befogadás és az aktív állampolgári részvétel terén, valamint az Ifjúság Európai Éve során végzett tevékenységét. Bemutatja az Eurodesk erőfeszítését a világjárvány fiatalokra gyakorolt hatásának kezelésére, az információhoz és a mobilitáshoz való méltányos hozzáférés előmozdítására és az aktív állampolgári szerepvállalás hangsúlyozásában. Az Eurodesk 2022-es tevékenységei tükrözik a hálózatnak azt a küldetését, amit az ifjúsági információ-szolgáltatás terén célul tűzött ki: a fiatalok számára biztosítja a társadalomban való aktív részvételéhez szükséges eszközöket és forrásokat, valamint a hiteles és megbízható információkat a nemzetközi lehetőségek kapcsán. Novemberben elindult a „Rejtélyek Rigában” elnevezésű, már a második online szabadulószoba játék, amely több nyelven – többek között magyarul is elérhető. A tavaly őszi „Time to Move” kampány 29 európai országban több, mint ezer programmal járult hozzá az Eurodesk szolgáltatásainak megismertetéséhez és az európai lehetőségek tudatosításához.

Az Eurodesk egy olyan, az Európai Bizottság támogatásával működő európai ifjúsági információ-szolgáltató hálózat és együttműködési keret, melynek az Európai Unió tagállamaiban, valamint Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Törökországban és Grúziában több mint 1500 regionális és helyi partnere van. Az ezekben az irodákban dolgozó szakemberek fiataloknak és a velük foglalkozóknak nyújtanak telefonos, e-mailes és személyes információ-szolgáltatást az európai oktatási, képzési és kulturális kérdésekről. A magyarországi Eurodesk-hálózatot a Tempus Közalapítványon belül működő Eurodesk Magyarország koordinálja.

 

Az Európai Bizottság az uniós régiókban élő fiatalok számának csökkentésével foglalkozó projekten dolgozik, szeretné megérteni, hogy a fiatalok miért hagyják el régióikat és mi késztethetné őket a maradásra. Néhány uniós régiót ugyanis a fiatalok nagymértékű elvándorlása és a munkaképes korú népesség csökkenése sújt, ami hátrányosan hat a terület gazdasági és társadalmi fejlődésére, az innovációra és a sokszínűségre. A projekt általános célja, hogy kidolgozzanak egy szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó eszköztárat, amit a regionális érdekelt felek, többek között a helyi döntéshozók, felsőoktatási intézmények, vállalkozások használhatnak a fiatalok megtartása és odavonzása érdekében. A projekt keretében egy rövid, ötperces kérdőívet dolgoztak ki annak megértésére, hogy milyen megtartó-taszító tényezőkkel rendelkeznek egyes uniós régiók a fiatalok számára.

 

Ingyenes családi és gyermekprogramok, koncertek, EU-s információk és 19 kilométeres futóverseny várta a Szabadság térre látogatókat az Európa-napi fesztiválon. A rendezvény a már hagyományos, akadálymentes, belvárosi futóversennyel vette kezdetét, a kilométerek száma Magyarország uniós csatlakozását szimbolizálva idén már 19-re nőtt. A „19 év – 19 km” elnevezésű futóverseny mentén 19 olyan jelentős európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztés képét helyezték el, amelyek szorosan kapcsolódnak az oktatáshoz vagy a képzések valamely formájához. A fesztivál témái között idén kiemelt hangsúlyt kapott, hogy 2023-at az Európai Unió a Készségek Európai Évévé nyilvánította. Ez az év friss lendületet fog adni az egész életen át tartó tanulásnak, mely az álláskeresők és a vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös, egyben elő fogja segíteni a zöld és digitális átállást, az innovációt és a versenyképesség javítását. A Készségek Európai Éve számos nemzetközi eseményen keresztül valósul meg 2023-ban. A tematikus rendezvények, workshopok, előadások, fesztiválok, figyelemfelhívó kampányok megtalálhatóak az Európai Bizottság honlapján.

A készségek európai éve 2023. május 9-től 2024. május 8-ig tart, amelyet a „Készségek Európai Éve Fesztivál” keretében nyitottak meg. A fesztivált Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szakképzésért felelős EU biztos zárta, aki így foglalta össze az készségek európai évének fő üzenetét:

„Az új készségek megszerzését elérhetővé kell tenni mindenki számára. Biztosítani kell, hogy mindenki, aki részt kíván venni az egész életen át tartó tanulásban, az átképzésben, tudjon a rendelkezésre álló, megfelelő lehetőségekről. Ennek érdekében a Bizottság Európa-szerte rendezvények és népszerűsítő kampányok keretében népszerűsíteni fogja a továbbképzési és az átképzési lehetőségeket, és felhívja a figyelmet az uniós finanszírozási lehetőségekre is. A cél az, hogy a kettős átállás és a gazdasági helyreállítás során senki ne kerüljön hátrányba. Sok jó lehetőség vár az európai polgárokra. Fontos azonban, hogy motiváltak legyenek, legyenek céljaik, legyen önbizalmuk, és használják ki jól ezeket a lehetőségeket. Szükség van az emberek készségfejlesztéssel kapcsolatos gondolkodásmódjának a megváltoztatására is, annak tudatosítására, hogy az emberi erőforrásokba történő befektetés a prosperitás, a jólét kulcsa és záloga.”

 

Májusban több ezer 18 éves kapott értesítést arról, hogy a DiscoverEU felhívás keretében bejárhatja-e Európát. A DiscoverEU az Erasmus+ frissen nagykorúvá érett fiatalokat támogató programja, mely évente kétszer várja azok jelentkezését, akik az utazás élményén keresztül szereznének kulturális ismereteket, gyakorolnák nyelvtudásukat és fejlesztenék a sikeres felnőtt élethez szükséges kompetenciáikat, készségeiket. A legutóbbi felhívásban azok a fiatalok vehettek részt, akik már betöltötték 18. életévüket vagy legkésőbb 2005. június 30-án születtek. Ők a benyújtott jelentkezésük eredményét e-mailes formában kapták meg, illetve az Európai Ifjúsági Portálon keresztül is elérik. A lehetőség iránt hazánkban hagyományosan nagy az érdeklődés, csak idén tavasszal összesen 4541 magyar fiatal adta le egyénileg vagy csoportban a jelentkezését. Közülük ezúttal 775 fiatal foglalhatja le hamarosan az Interrail vonatjegyét és járhatja be Európa 33 országát, ezzel közel 250 ezer főre növelve azoknak az európai fiataloknak a számát, akik a program 2018-as indulása óta DiscoverEU utat valósítottak meg. Azoknak sem kell búslakodniuk, akik jegy nélkül maradtak, ugyanis várólistára kerülnek arra az esetre, ha a kiválasztottak közül néhányan elállnának az utazás lehetőségétől. Amennyiben a következő, őszi forduló során is megfelelnek az életkori feltételeknek, akkor ismét próbálkozhatnak.

Megjegyzendő, hogy 2022 óta a DiscoverEU az Erasmus+ program része, amelynek kiemelt célja a társadalmi befogadás erősítése. Így a programban a DiscoverEU újabb pályázati lehetőséggel bővült, melynek célja a társadalmi befogadás elősegítése. Az új esélyegyenlőségi pályázattípus keretében szervezetek, intézmények és fiatalok informális csoportjai kaphatnak támogatást arra, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező 18 éves fiatalok számára is elérhetővé tegyék a DiscoverEU-élményt.

 

Az UNESCO közzétette a „Selyemutak Ifjúsági Kutatási Ösztöndíj – Fiatal kutatók kapacitásának és hozzájárulásának megerősítése a Selyemutakhoz” elnevezésű kezdeményezés harmadik pályázati felhívását. Az UNESCO Selyemutak Program keretében folyó munka célja a selyemutak gazdag történelmének, közös örökségének és szellemiségének jobb megértése. Ehhez járul hozzá a Kínai UNESCO Nemzeti Bizottság támogatásával 2021-ben elindított pályázati lehetőség is, amellyel ösztönözni kívánják a fiatal kutatókat a selyemutak közös örökségének további tanulmányozására. A támogatásra minden országból pályázhatnak posztgraduális kutatók, akik a jelentkezés időpontjában legfeljebb 35 évesek. A javasolt kutatást végezheti egyéni kutató, vagy része lehet egy csoportnak, vagy együttműködési projektnek, azonban kutatási projektenként csak egy támogatást ítélnek oda. A benyújtott projekteknek az alábbi témákhoz kell kapcsolódniuk: a selyemutak mentén kialakult közös örökség és plurális identitás; annak belső sokszínűsége; a kortárs társadalmakban rejlő potenciálja a kreativitás, a kultúrák közötti párbeszéd, a társadalmi kohézió, a regionális és nemzetközi együttműködés terén és végső soron a fenntartható béke és fejlődés. A kutatási területek széles köre támogatható, beleértve a multidiszciplináris és többdimenziós javaslatokat, amelyek nem korlátozódnak egy adott régióra vagy időszakra. A javasolt kutatás kiterjedhet a selyemutak közös örökségéhez kapcsolódó számos témakörre. Példaként említhető a tudomány és technológia, vallás és spiritualitás, nyelv és irodalom, művészetek és zene, hagyományos sportok és játékok, gazdaság és kereskedelem.

 

A norvég kormány a közép- és felsőoktatást a munkaerőpiac szempontjából relevánsabbá szeretné tenni. Az e célból kidolgozott, a norvég oktatási rendszerről szóló új fehér könyv, „The Perspective Paper” hangsúlyozza, hogy olyan oktatásra van szükség, amely biztosítja az emberek számára a zöld átálláshoz szükséges készségeket, a rendkívül produktív szakmai életet és a jó jóléti szolgáltatásokat a jövőben. A számos kihívás közül a norvég kormány a következőket állapította meg: a készséghiány és a munkaerő-felvételi problémák a technológia, a kézművesség, az egészségügy és az oktatás területén a legnagyobbak; a népesség elöregedése miatt az egészségügyi ágazatban növekedni fog a szakképzett munkaerő iránti igény; a nem dolgozó felnőttek 44%-a csak alapfokú végzettséggel rendelkezik; a zöld átállás szakértői igényeket fog teremteni a különböző ágazatokban, többek között a technológia terén.

Ennek kezelése érdekében a norvég kormány néhány javaslata a következőkre irányul: a közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő tanulók és hallgatók oktatási útvonalainak irányítása a munkaerő-piaci készségek iránti igénynek megfelelően; a rugalmas és decentralizált felsőfokú szakképzés és felsőoktatás kínálatának javítása; a munkaerő-piaci hatóságok és a középfokú oktatásért felelős megyék közötti együttműködés javítása.