A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: az ünnepek ünnepe, latinul sollemnitas sollemnitatum).

Húsvéthétfőhöz fűződő magyar népszokás a locsolás, illetve ennek jutalmául festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. úl meséje csak a 16. századtól adatolható.

A húsvéthétfőt a múlt században a locsolkodás szokására utalva vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.