„Soha nem festettem »simán«, hanem akkor, amikor megérintett egy-egy téma. Nem festek csak azért, hogy a műteremben dolgozzak reggel nyolctól este tízig. Nem gondolkodom azon: jöjjön az ihlet, vagy ne jöjjön… Akkor alkotok, amikor azt érzem, hogy dolgom van. És hál’ Istennek, abba is tudom hagyni, és később tudom folytatni. Ezt nagyon sokan nem tudják” – mondta nemes egyszerűséggel Aknay János festőművész-szobrász az alkotásairól készült újabb Nagy Márta-könyv bemutatóján.
Aknay János Nyíregyházán született, 1949. február 28-án. A Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas magyar festő- és szobrászművészt kitüntették a Nemzet Művésze címmel is. A posztgeometrikus alkotók egyik kiemelkedő egyénisége. Szentendrén él és alkot.
Decemberben tárták a nagyközönség elé Nagy Márta művészettörténész könyvét, mely a festőművész Krisztus arcait ábrázoló alkotásait elemzi. A most bemutatott könyv a szerző trilógiájának harmadik része. Első kötete az Aknay és az ikon címet viseli. A művész evangéliumi sorozatát mutatta be a következő kötet, a legújabb, a harmadik részben a Krisztus-fejek elemzése mellett a művész készítette korpuszokat is vizsgálja a szerző.
A bemutatón jelenlévőket Balog Zoltán református püspök, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, valamint a Párbeszéd Háza igazgatója, Novotny Tihamér művészeti író köszöntötte.
A könyvbemutatóval egybekötött kiállítást Sajgó Szabolcs nyitotta meg. Mint mondta: „Aknay János szerencsés helyzetben van, hisz van Krisztusa, sőt nem is csak egy Krisztusa, hanem több Krisztusa. Ez nagyon kiváltságos helyzet.”
A megnyitó ünnepélyességét Szokolay Dongó Balázs fúvós hangszeren játszott zenéjével és Kubinyi Júlia énekével emelte.
Keresztasztal-beszélgetés következett, Novotny Tihamér vezetésével.”
Forrás: reformatus.hu
