A hivatás nem egy rendkívüli tapasztalat

Húsvét negyedik vasárnapja a hivatások világnapja. A Jó Pásztor vasárnapján a Szentatya hagyományosan üzenetet intéz a papokhoz, szerzetesekhez és minden hívőhöz.

Ferenc pápa a hivatások 59. világnapjára Az emberi család építésére kaptunk meghívást címmel írt üzenetet.

Ebből idézünk:

Óvakodnunk kell attól a mentalitástól, amely szétválasztja a papokat és a világi hívőket, az előbbieket főszereplőknek, az utóbbiakat pedig végrehajtóknak tekinti. Ezzel szemben a keresztény küldetést Isten egyetlen népeként, világiaknak és lelkipásztoroknak együtt kell teljesítenünk. (…)Mindannyian ragyogunk, mint egy-egy csillag Isten szívében és a világegyetem égboltján, de arra kaptunk meghívást, hogy csillagképeket alkossunk, melyek irányítják és megvilágítják az emberiség útját, abból a környezetből kiindulva, amelyben élünk. Ez az Egyház misztériuma: a különbözőségek együttélésében az Egyház jele és eszköze annak, amivé lenni az egész emberiség meghívást kapott. Ezért kell az Egyháznak egyre inkább szinodálissá válnia: képesnek kell lennie arra, hogy együtt járjon a sokféleség harmóniájában, amelyben mindenki tud adni valamit és mindenki tevékenyen részt vehet.Amikor tehát „hivatásról” beszélünk, akkor nem csupán arról van szó, hogy ezt vagy azt az életformát választjuk, hogy egy meghatározott szolgálatra szenteljük az életünket, hogy egy szerzetescsalád, mozgalom vagy egyházi közösség karizmájának vonzását követjük; hanem arról, hogy megvalósítjuk Isten álmát, a testvériségnek azt a nagy tervét, amelyet Jézus a szívén viselt, amikor az Atyához imádkozott: „Hogy mindnyájan egyek legyenek” (Jn 17,21). Az Egyházban és tágabb értelemben a társadalomban is minden hivatás egy közös célt szolgál: hogy megszólaljon a férfiak és nők között annak a sokféle ajándéknak a harmóniája, amelyet egyedül a Szentlélek tud megteremteni.

forrás: Magyar Kurír

fotó: Vatican News