
A magyar pavilon kiállításának alapja egy fiktív kutatás, amely a világ egészét kitöltő légmozgás megjelenési formáit tárja a közönség elé. A három installációból álló műegyüttes a légáramlás reprezentációjának művészeti lehetőségeit vizsgálja, miközben párhuzamot állít a fizikai jelenség és az anyagtalan szellemi világ közé.
A Pneuma Cosmic empirikus megfigyelésen alapuló, közel 20 évnyi gyűjtés és megfigyelés tárháza, ahol a feladvány a láthatatlan erő vizualizációja. Egy „leheletmúzeumba” lépünk be, amelynek tárgya „a lehelet, a légzés, a pneuma” – mondta Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a biennálé nemzeti biztosa a pavilon szerdai megnyitóján.
Az igazgató beszélt arról is, hogy idén tíz éve, hogy a Ludwig Múzeumhoz tartozik a biennálé magyar részvételének biztosítása. Kiemelte a biennálé irodát vezető Boros Géza művészettörténész, Bálványos Anna muzeológus és Lakó Zsigmond, a pavilon koordinátora elkötelezett munkáját, amelynek köszönhető, hogy a projektek kivitelezése, szellemi és fizikai megvalósítása mindvégig autonóm és elismerésre méltó maradt.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: a lélegzetet, a lelassulást nagyon nehéz bemutatni, a művésznek és a kurátornak három különleges technikával mégis sikerült egy nagyon látványos és beszédes formában.
Felidézte, hogy az idén In Minor Keys címmel meghirdetett biennálé a lelassulást és a befelé figyelést helyezi a középpontba, „hiszen egy mély lélegzettel uralni tudjuk önmagunkat, a körülöttünk lévő világot és a saját lelkünket is”.
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/05/06/kozmikus-lehelet-megnyilt-a-velencei-biennale-magyar-pavilonja-kepek
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
