Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el 66/2011. számú határozatát, amely szerint „az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja”.
A reformkor egyik legnagyobb győzelmének nevezhető törvény kimondta, hogy a törvényeket ezentúl kizárólag magyar nyelven alkotják és erősítik meg, az Országgyűlés nyelve magyar lesz, a hivatali ügyintézésben és a bíróságokon a magyar nyelvet kell használni, az iskolai oktatás nyelve ugyancsak a magyar lett.
Az ünnepnap az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös kezdeményezésére született. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2009-től április 23-án tartotta az anyanyelv ünnepét, mert 2008-ban ezen a napon nyílt meg a ma már Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújításban elévülhetetlen érdemeket szerzett Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén a Magyar Nyelv Múzeuma. A magyar nyelv napja az egész Kárpát-medencében lehetőséget teremt arra, hogy a magyar nyelvet legalább egyszer a középpontba állítsák. (Az anyanyelv ünneplése 1999-ben lépett a nemzetközi ünnepek sorába, az ENSZ ebben az évben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává.)
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/a-magyar-nyelv-napja/
Fotó: Balogh Zoltán / MTI