A magyar uniós elnökség prioritásairól: az Európai Unió versenyképességének erősítéséről, illetve az Európai Uniót érintő demográfiai kihívások kezeléséről tárgyaltak kedden a tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei és szakállamtitkárai – jelentette be az Általános Ügyek Tanácsának informális ülését követően Bóka János. A tárcavezető szerint a magyar soros elnökség körüli médiafelhajtás és a kormány ellen intézett bel- és külföldi támadások ellenére a megbeszélés sikeres volt, számos kérdésben egyet tudtak érteni a felek.

„A tanácskozás három panelben zajlott le. Az első eszmecserénk során azzal foglalkoztunk, hogy hogyan tud hozzájárulni a jobb és minőségi jogalkotás, illetve az európai uniós intézményeken belül is érvényesülő jogállamiság az Európai Unió versenyképességének a növeléséhez. A magyar elnökségnek egy meghatározó törekvése az, hogy egyszerű, hatékonyan kiszámítható szabályozási környezettel támogassuk az Európai Unióban a gazdasági szereplőket és az Európai Unió versenyképességét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az uniós jogalkotás minősége számos területen jelentős mértékben fejleszthető az érintett gazdasági szereplők érdemi bevonásával” – fogalmazott az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának vezetője.

A miniszter szerint a munka már az informális tanács ülését megelőző vacsorán elkezdődött, amikor három az európai ipari szereplők, illetve a kis- és középvállalkozások képviselői oszthatták meg gondolataikat a résztvevőkkel

A versenyképesség kérdését három szempontból is megvizsgálták: lehetséges-e Európában egy új ipari megállapodás a gazdasági szereplőkkel az Európai Unió versenyképességének erősítése érdekében; hogyan lehet megteremteni Európában a versenyképességhez szükséges emberi erőforrásokat, illetve hogyan biztosítható az új kezdeményezésekhez szükséges finanszírozás?

„A magyar elnökségnek az a célja, hogy egy új európai versenyképességi megállapodást hozzunk tető alá. A célunk az, hogy ennek a fő vonalai a november 8-ra tervezett informális európai tanácsülésen Budapesten kialakulhassanak” – árulta el Bóka János. Majd hozzátette: az új európai versenyképességi paktum szempontjából kulcsfontosságú a modern technológiákba való befektetés, a harmadik országoktól való függőség csökkentése, a digitális egységes piac előmozdítása, a kutatás és innováció fejlesztése, a konnektivitás és az elektromobilitás fejlesztés.

„A munkaebédünk a demográfiai kihívásokkal foglalkozott, az Európában tapasztalható demográfiai folyamatok és kihívások olyan súlyúak, hogy ezeket a zöld és digitális átmenet mellett harmadik átmenetnek is lehet tekinteni. A zuhanó termékenység azt fogja eredményezheti, hogy 2070-re a Föld lakosságának csak 3,7 százaléka él majd Európában. Ez nem csak az európai kontinens versenyképessége, hanem Európának a világban elfoglalt helyével kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Szombattól keddig, szeptember 7–10. között rendezik meg Sanghajban a világ egyik legrangosabb innovációs eseményét, a Pujiang Innovációs Fórumot. A magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából a fórum díszvendége ebben az évben Magyarország, amely mintegy harminctagú, szakpolitikusokból, tudósokból, vállalati és egyetemi vezetőkből álló delegációval képviselteti magát a nagyszabású rendezvényen – jelentette be csütörtökön a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

A díszvendég státusznak köszönhetően a kínai szakmai és befektetői közösség kiemelt figyelmet szentel a magyar tudományos és innovációs eredmények bemutatásának.

A minisztérium tájékoztatott arról is, hogy a sanghaji Pujiang Innovációs Fórumot 2008 óta rendezik meg, idén már 17. alkalommal. A rendezvényen a kínai innovációs ökoszisztéma fontos szereplői mellett a világ számos országából érkeznek kormányzati szereplők, innovátorok, tudományos kutatók. A nagyszabású nyitó rendezvényt és plenáris ülést követő tematikus fórumokon, szakmai kiállításokon, szemináriumokon és egyéb interaktív eseményeken nagyon sok fontos, az emberiség jövőjére kiemelt hatást gyakorló téma kerül napirendre, a kvantumtechnológia kérdéseitől kezdve az egészséges életet segítő technológiai megoldásokon át az űr- és óceánkutatásig, sőt a technológiai fejlődés által felvetett etikai problémákig.

Magyarország és Kína idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból a kínai fél hazánkat díszvendégként hívta meg a Pujiang Innovációs Fórumra.

Országossá válik a nemzeti emlékezetpedagógiai program, amelynek célja, hogy minden gyermek legalább egyszer jusson el iskolai szervezésben egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten.

Semjén Zsolt a program országos kiterjesztését bejelentő budapesti sajtótájékoztatón ismertette: a kezdeményezés a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig 78-80 ezer tanulót érint mintegy háromezer osztályban, és hatvan tankerületi központ és negyvenhét nemzeti emlékhely vesz részt benne.

„A kormány egymilliárd forintot biztosít erre a célra a mostani tanévben” – jelezte. A miniszterelnök-helyettes a programot három az egyben programként jellemezte, amely eddig különállóan létező programelemeket egyesít: az iskolai történelemórát, a történelmi emlékhelyek emlékezetpedagógiai jó gyakorlatát és a tanórákon kívüli közösségteremtést.

„A diákokat korszerű eszközökkel és szakszerű idegenvezetéssel ismertetik meg a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel, a konkrét történelmi események, nemzetünk nagyjainak és hőseinek életpéldája személyesen és élményszerűen átélhetővé válik” – mutatott rá Semjén Zsolt, aki úgy fogalmazott: a nemzeti identitás megélése antropológiai lételeme az embernek. Akkor van megmaradás egy létszámában kis nemzet számára, ha minden egyes tagjában benne él az a tudat és az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni, mert az őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek.

„Ezen büszkeség alapjának a történelmi tudásnak kell lennie, s ennek a megélhetőségét, élményszerűségét teszi lehetővé ez a program” – húzta alá Semjén.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/semjen-zsolt-minden-gyermek-legalabb-egyszer-jusson-el-iskolai-szervezesben-egy-nemzeti-vagy-tortenelmi-emlekhelyre

A 2024/25-ös köznevelési és szakképzési tanévet Dunakeszin nyitotta meg ünnepélyes keretek között Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Rétvári Bence a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára.

Hankó Balázs kiemelte: az elmúlt években megújult szakképzés ma már hivatást biztosít, ami pedig tudást, ismeretet és identitást ad. „Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja” – jelentette ki.

A miniszter egyebek mellett szólt arról, hogy három év alatt megduplázódott a szakképzésből felsőoktatásba felvettek létszáma, a tudás és ismeret kulcsát jelentő duális képzéshez a 21. századi szakképző intézményfejlesztési programmal tanulást inspiráló környezetet kívánnak biztosítani.

Elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) szoros együttműködésben újították meg a szakképzést, és értek el európai sikereket, de a cél, hogy „világbajnokká” tegyék a szakképzést.

Hankó Balázs kitért arra, hogy a megújulásban rendszerszintű digitalizációs fejlesztés valósult meg, továbbá a diákok egyben partnerek is a szakképzésben, hiszen érettek, gyorsan tanulnak, megszeretik és megbecsülik a munkát.

„Ezt az értékteremtést, a partnerségüket abban is szeretnénk erősíteni, hogy életkezdésüket, karrierterveiket is támogassuk, hiszen valljuk, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere” – tette hozzá.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20240831-szombaton-unnepelyesen-elindult-a-koznevelesi-es-szakkepzesi-tanev

A projektnyitót csütörtökön tartották a XIII. kerületi Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskolában. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: „Magyarországon 16 éves korig tankötelezettség van, és az óvodáztatás, iskoláztatás kapcsán az államnak és a családoknak is van feladata, felelőssége, kiadása, az állam pedig próbálja enyhíteni a családok terheit.”

Mint mondta, ezért vezették be 2013-ban az állami tankönyvellátást, a kormány emellett családtámogatással, adókedvezményekkel segíti a gyermeket nevelőket, ami jelentős anyagi segítség. Hozzátette: vannak azonban olyan családok, ahol ezen támogatások ellenére is nehézséget jelent a felszerelés beszerzése, ezért európai uniós és hazai forrásból minden évben biztosítanak a tanulók jelentős részének tanszercsomagot. Közölte: a most induló projektben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (rgyk) részesülő gyermeket nevelő családoknak biztosítanak tanszercsomagot európai uniós és magyar költségvetési forrásból, ebben a tanévben 84 ezer tanulónak.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/ Lakatos Péter

Amíg ember van, emberi élet van, addig élelmiszerre szükség lesz, ezért a föld a legnagyobb érték. Mindaz, amit saját magunk elő tudunk állítani biztosítja a fennmaradásunkat – mondta a Tranziton, a PestiSrácok.hu színpadán Nagy István. Az agrárminiszter arról beszélt, hogy az agrárium nemzeti szuverenitásunk alapja is. A magyar élelmiszerben óriási lehetőségek vannak. Azért kell a mezőgazdasági termelést támogatni messzemenőkig a kiskertektől a nagyobb gazdaságokig, a prémium termékek külföldi, komoly fizetőképes piacokra jutását messzemenőkig segíteni, mert ebben van perspektíva, a jövő. Arról is szó volt, hogy a legnagyobb ellenség, egy igazi trójai faló a műélelmiszerek erőszakolása, amelyek terjesztése nem csak az agráriumra jelent veszélyt, hanem a teljes környezetünkre is, ha felborul a rend. Ha nem műveljük meg a földet, ki fogja élhetővé tenni a tájat?

Ma az agrárium nem a múlt, hanem a jövő – így lehetne összegezni Nagy István agrárminiszter előadását. Mint mondta, ma már nem az a “sáros gumicsizmás” időszak van, mint néhány évtizede. Az agrárium a legszélesebb spektrumon alkalmazza a technológiákat. Ez pedig vonzó a fiatalok számára. Egy traktor informatikai rendszere például komolyabb, modernebb mint a legdrágább autóké. Óriási potenciál van a mezőgazdaság területén a kutatásfejlesztésben. Egyre több az innováció és olyan kémiai, biológiai kutatások zajlanak, amelyek forradalmasítják az élelmiszer előállítást – mutatott rá a miniszter.

A gazdálkodás ma reneszánszát éli – mondta. Az önellátásnak óriási varázsereje van, amit egyre többen ismernek fel. „Divatot kell teremtenünk a gazdálkodásnak, hogy csináljuk veteményest, magaságyást, valamilyen kötődésünk legyen a termőföldhöz” – fogalmazott Nagy István.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://pestisracok.hu/nagy-istvan-elarulta-mi-a-nemzeti-szuverenitas-es-fuggetlenseg-legfobb-biztositeka/

A kormány minden élethelyzetben segíti a családokat – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden.

Koncz Zsófia kiemelte, hogy tekintettel a tanévkezdésre, a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátásokat már augusztusban folyósítják. Az államtitkár nemzetközi szinten is kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy ingyenes tankönyvekkel segíti a kormány a közoktatásban és a szakképzésben tanulókat. Kifejtette, hogy már augusztusban eljuttatják 4100 iskolába, egymillió-kétszázezer diáknak a tizenhárommillió tankönyvet. Megjegyezte, hogy az ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetés is jelentős segítség a családoknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy újból lesz bölcsődei térítésidíj-támogatás, amely szeptember 2-tól igényelhető a Magyar Államkincstár weboldalán. Elmondta, hogy azok a szülők, akiknek gyermeke szeptember 1-jén bölcsődébe jár, havonta legfeljebb 50 ezer forintot igényelhetnek. A gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében a támogatás mértéke akár 65 ezer forint is lehet, a támogatást a vidéken élők vehetik igénybe – tette hozzá.

A bölcsődei fejlesztés az elmúlt időszak igazi sikertörténete – emelte ki az államtitkár. Ismertetése szerint 2010-ben 32 500 bölcsődei férőhely volt, most több mint a duplája, 66 ezer, és a bölcsődei ellátás háromszor annyi településen érhető el, mint korábban.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Koncz Zsófia arról is beszélt, hogy a kormány az idei évben is jutalmazza azokat az önkormányzatokat, amelyek kiemelten odafigyelnek az idősebb korosztályra. Hangsúlyozta, hogy ebben az évben külön is elismerik azokat az önkormányzatokat, amelyek a demenciával küzdő időseknek biztosítanak programokat.

Az idősbarát díjra augusztus 30-ig lehet jelentkezni – tette hozzá.

Egyelőre nincs döntés az ügyben, de a kormány tervei között ott van, hogy jövőre kedvezményes hitelt biztosít fiatal szakmunkások számára a diákhitel mintájára.

Megvizsgálja a kormány egy szakmunkáshitel elindításának lehetőségét a diákhitel mintájára – jelentette be Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit Fesztiválon. A tárcavezető, aki hosszú idő után lépett a nyilvánosság elé, jelezte, hogy még nincs kormánydöntés az ügyben, és függ attól, hogy jövőre békeköltségvetést tud-e készíteni a kormány, de a tervek készülnek.

Az ötlet egyébként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamatától származik, Parragh László elnök még júniusban a Világgazdaságnak adott interjújában dobta be, hogy valamilyen új támogatási formát kellene kidolgozni a fiatal szakmunkások számára, akiknek bizonyos életkor alatt szabad felhasználású hitelt nyújtanának, hogy meg tudják teremteni a vágyott életkörülményeket és amivel el tudják indítani a vállalkozásukat.

Mindezt azzal indokolta, nem engedheti meg egy ország magának, hogy az ifjúság színe-java külföldön kezdje a pályáját. Bár egy részük visszajön, de a saját munkaerő igénye továbbra is itt van.

„Azt látjuk, ha végez egy magyar szakmunkás Magyarországon, ahhoz, hogy el tudja indítani az életét, sokszor elmegy külföldre, mert ott jobban keres, vagy mert bizonyos értelemben kisebbek a költségei, hiszen a munkáltató számos költését, mint például szállás és lakhatás, jellemzően megtéríti. Ezek után ott szocializálódik, beilleszkedik, és a végén a szakembereink java részét el is veszítjük. Tehát mi képezzük ki, mi tesszük bele az energiát, és ő – mondjuk ki, teljesen érthetően – fogja magát, és kimegy külföldre” – fogalmazott az interjúban Parragh László, aki arról is beszélt, hogy mivel nagy kihívások előtt állnak a magyar cégek, ezért szükség lenne egy gazdaságerősítő programra.

Azóta a Nemzetgazdasági Minisztérium is jelezte, hogy készül már egy kkv-kat támogató program, amelynek részleteiről még nem sokat tudni, bár most Rogán Antal annyit elárult, hogy a legkisebb vállalatok lesznek a haszonélvezői, hiszen ők foglalkoztatják a legtöbb embert Magyarországon. Azt is mondta, nem nagyberuházásokban gondolkodnak.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából a köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Sulyok Tamás a díjátadó ünnepségen kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.

Krausz Ferenc és társai új eszközöket adtak az emberiség kezébe, amellyel vizsgálhatóvá váltak az atomokat felépítő elektronok mozgásai és energiaváltozásai, s ezzel végtelen távlatokat nyitottak – fogalmazott Sulyok Tamás, hozzátéve, a fénysugár, amellyel Krausz Ferenc világít, egy eddig teljesen ismeretlen dimenziót tesz láthatóvá. Mint mondta, a felfedezés életeket menthet az orvoslásban, megújíthatja a fizika és kémia számos tételét, elméletek újragondolására késztet más kutatókat, mozgásba hozza a világot.

Jelezte, mindez azért következhetett be, mert volt valaki, aki kitartó munkájával, zseniális meglátásaival lépést tartott a nemzetközi tudománnyal, majd egy ponton az élre tört és egyedit alkotott.

– Sikere világsiker, és minket, magyarokat is magasba emel. Sok magyart ismerünk, akit tudása, tehetsége és szorgalma emelt magasra, akinek sikerült akadályokat leküzdenie. Alkotásaikkal, találmányaikkal fontosak lettek hazánk és sokak számára, a legmagasabbra azonban csak kevesen érhettek el. Ők azok, akik világhódítók a tudományban, akik előrébb viszik az emberiséget, akik dicsőséget szereznek a magyar névnek. Mai kitüntetettünk ilyen ember – hangsúlyozta, hozzátéve: eredményeinek köszönhetően az emberiség sorsát formáló kérdésekben előrébb léptünk.

Az államfő szerint mindehhez társul a haza iránti szeretete, külföldön is megmarad magyarnak, segíti a jövő magyar kutatóit, magyar tudósait, és felelősséget visel a magyar tudományos életért.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/egyik-nobel-dijasunk-krausz-ferenc-vette-at-a-magyar-szent-istvan-rendet