Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségét összegezte kedden Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán, a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Bóka János szerint az uniós magyar elnökség többszörös válsághelyzetben, egy átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenszélben és a lojális együttműködéssel össze nem egyeztethető intézményi obstrukció mellett dolgozott, ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – sikerült történelmi döntéseket tető alá hoznia. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar elnökség alatt elfogadott döntések közül kiemelte a Budapesti nyilatkozatot, amely az EU versenyképességének erősítését határozta meg célként.

A másik történelmi jelentőségű döntésként Románia és Bulgária január 1-jétől kezdődő, teljes jogú schengeni tagságát jelölte meg.

A rendezvények sorából kiemelte, hogy november 7-8-án „iker csúcstalálkozót” szerveztek Budapesten: itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Tanács informális ülését is.

Összegzése szerint a magyar elnökség sohasem lépett ki a tisztességes közvetítő szerepéből, ennek ellenére Magyarország erősen politikai elnökséget vitt, amelynek alapja karakteres uniós politika és vízió. Mindez megjelenítette nem csak a változás igényét, de a változás lehetőségét is, valódi európai alternatívát kínálva – közölte Bóka János.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/belfold/2025/01/14/boka-janos-a-magyar-unios-elnokseg-tobbszoros-valsaghelyzetben-dolgozott

A külhoni magyar közösségek, a magyar emberek 2025-ben is számíthatnak az anyaország támogatására – jelentette ki a Facebookra hétfőn feltöltött videónyilatkozatában a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Nacsa Lőrinc közölte: a kormány folytatja a sikeres nemzetpolitikai programokat, mert a külhoni magyarság megmaradásának a kulcsa a kiszámíthatóság és a folytonosság.

A politikus úgy értékelt, hogy a baloldali kormányok 2002 és 2010 között szinte teljesen leépítették a nemzetpolitikai intézményrendszer korábban már felépített struktúráját. A nemzeti kormány ugyanakkor 2010-ben helyrehozta azt, amit a baloldal tönkretett.

A kormány továbbra is egységes nemzetben, egységes magyarságban gondolkodik – jelentette ki Nacsa Lőrinc.

Közlése szerint 2025 a jövő nemzedék éve a nemzetpolitikában, ami azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekekre és a fiatalokra, hiszen magyar gyermekek nélkül nincs magyar jövő. Ezért folytatják a szülőföldön magyarul programot, amelynek keretében 2025-ben is százezer forint oktatási-nevelési és hallgatói támogatást biztosítanak a szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban részesülő diákoknak az óvodától egészen az egyetemig.

Nagy siker, ezért az idén is folytatódik a Határtalanul program, amelynek köszönhetően már több mint félmillió magyarországi iskolás kapott lehetőséget arra, hogy magyar kormányzati támogatással a külhoni magyarlakta területekre utazzon – fűzte hozzá.

Jelezte, kulcsfontosságúnak tartják a diaszpórában és szórványban élő magyarság támogatását, ezért ezek a közösségek idén is számíthatnak a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi-program ösztöndíjasaira. Az elmúlt években már több mint ezer ösztöndíjas segítette a magyar közösségeket – hangsúlyozta a videónyilatkozatban az államtitkár.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Nacsa Lőrinc

Sikeresség, versenyképesség, karrier és élmény, ilyen menő ma a magyar felsőoktatás – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Educatio oktatási szakkiállítás csütörtöki megnyitóján, Budapesten.

A tárcavezető úgy fogalmazott: segíteni kell a fiataloknak, „hogy lássák, mi lesz holnap, holnapután, tíz vagy húsz év múlva”. A kormány ezért az elmúlt években megújította a felsőoktatást, versenyképességi fordulatot hajtott végre az ágazatban – tette hozzá. „Azt tűztük ki célul, hogy 2030-ra legyen magyar intézmény a világ száz legjobb egyeteme között” – mutatott rá.

Hankó Balázs kiemelte, olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek nemcsak a magyar gazdaságot erősítik, hanem szebbé, jobbá is teszik az életünket.

„A döntés a tiétek, mi ehhez szempontokat adhatunk, hogy hogyan fog alakulni a jövő. Na, ez az igazi kihívás” – mondta a miniszter.

Hankó Balázs beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben az idén volt a legmagasabb jelentkezői szám a felsőoktatásban. Hozzátette, egyre több képzés közül válogathatnak a fiatalok: csak az idén 17 új mesterszak indult.

Kitért arra is, hogy a magyar felsőoktatási intézmények között már „elitligás egyetemek” is vannak, mivel 12 intézmény szerepel a világ legjobb 5 százalékában, három egyetem a legjobb 2 százalékban, egy magyar intézmény pedig a világ egyetemeinek legjobb 1 százalékához tartozik.

Hankó Balázs elmondta: a fiatalok tanulmányait 100 milliárd forint értékű ösztöndíjrendszerrel támogatják, ami 260 ezer hallgatónak jelent segítséget. A Pannónia-programmal pedig a világ legjobb egyetemeire juthatnak el a hallgatók, akiket diplomaszerzés után másfélszeres bérszorzóval vár a munka világa – mutatott rá.

„Az egyetemek a hallgatókért vannak” – jelentette ki a miniszter, aki fontosnak nevezte, hogy a hallgatók inkább diákok legyenek, akik aktív részesei az egyetemi életnek.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: Facebook/Hankó Balázs

Az építési és közlekedési miniszter tíz vállalást tett. A bejelentések között szerepel, hogy 20 perces késés után visszatérítik a jegyár felét, valamint felújítják a vasútállomásokon található összes mosdót.

Lázár János azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy valószínűleg a közlekedési témákon kívül is kap kérdéseket, viszont ez nem a Kormányinfó, ugyanakkor ha mégis van olyan kérdés, amely szétfeszíti az újságírók keblét, megpróbál rendelkezésre állni.

A miniszter kijelentette: „A MÁV hosszú idő óta létező struktúrájával szemben példátlan lejárató kampány zajlik. Olyan támadásnak, olyan lejárató kampánynak és olyan politikai akciónak a részese a magyar közlekedés, amelyre nem volt példa, óriási kihívások közepette kellett helytállni, ezért volt fontos a bizalom a választópolgárok részéről.”

Lázár János elárulta, hogy a rendszerváltozás óta először lépték át az egymilliárd utazást, szintén példátlan a rendszerváltozás óta a tavaly értékesített bérletszám. A közösségi közlekedésre nagy szüksége van Magyarországnak, ha pedig olcsón adják a szolgáltatást, képesek autó helyett Volánt, MÁV-ot vagy HÉV-et használni. Magyarországon mintegy húsz százalékkal nőtt azok száma, akik a közösségi közlekedést választották, ezzel a MÁV–Volán járult hozzá leginkább a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

A bérletreform bevezetése előtt 114 milliárd forint bevétel volt személyszállításból. A bérletreform után, novemberi állapot szerint ugyanúgy 114 milliárd forint a bevétel, tehát több ember, több jegyet vásárolva, ugyanannyi pénzt hagyott a pénztáraknál, mint amikor kevesebb ember drágábban utazott.

Lázár János úgy látja, a percepció elvált a valóságtól, részben a sajtó közreműködésével is, megpróbálták úgy beállítani a MÁV, a Volán és a HÉV szolgáltatásait, mintha azok a legrosszabb minőséget képviselnék. A miniszter elismerte, vannak problémák, de az túlzó állítás, hogy ne tudnák biztosítani 4,5 millió ember mobilitását.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2025/01/08/lazar-janos-kozlekedes-kozossegi-kozlekedes-tomegkozlekedes-mav-volan-autopalya/

A kormány döntése értelmében 2025. január 1-jétől a pedagógus átlagbérnek meg kell haladnia a diplomás átlagbér 80 százalékát, így a tavalyi 32,2 százalékos emelkedés után az idén újabb 21,2 százalékkal nő a tanárok bére – jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára vasárnap a közösségi oldalára feltöltött videójában.

Maruzsa Zoltán kiemelte: a cél a 844 ezer forintos pedagógus átlagbér elérése. A béremelés a köznevelésben 143 ezer pedagógust és a szakképzésben dolgozó oktatókat is megilleti.

A pályakezdő gyakornokok bére 2025-ben legalább 640 900 forintra emelkedik, ez 2010-ben 129 500 forint volt. A természettudományos szakok tanárai a tavaly már biztosított 2+4 százalékos többlet helyett idén már 2+7 százalékkal magasabb illetményt kapnak.

Nagyobb mértékben emelkedik a fizetése azoknak is akik, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, hiszen arányosan nő az esélyteremtési illetményrész mértéke. A felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bérének továbbra is 20 százalékkal magasabbnak kell lennie – tette hozzá.

A tanárok béremeléséhez szükséges források 88 százalékát a magyar kormány, 12 százalékát az Európai Unió biztosítja – idézte fel az államtitkár.

Maruzsa Zoltán a videó végén azt mondta, hogy megbecsülik az oktatókat, mert nélkülük nincs színvonalas oktatás.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Dr. Maruzsa Zoltán

A miniszter a Karácsonyi CsodaShow jótékonysági előadáson hangsúlyozta a családok támogatásának fontosságát és a magyar családbarát politika eredményeit.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken, a Fővárosi Nagycirkuszban tartott Karácsonyi CsodaShow című jótékonysági előadáson kiemelte: a magyar családok számára a béke, biztonság és boldogság a legfontosabb értékek. A Kárpátaljáról érkező családoknak külön békét kívánt, és hangsúlyozta, hogy a kormány 2025-ben 3754 milliárd forinttal támogatja a családok anyagi biztonságát.

„Családbarát ország vagyunk, és minden élethelyzetben ott állunk a családok mellett” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a boldogságot az együtt ünneplés és az egymás iránti szeretet adja meg igazán.

Hankó Balázs emlékeztetett: a Kárpát-medence családjait üdvözölhetjük az előadáson, és örömét fejezte ki, hogy Románia schengeni csatlakozásával január 1-jétől újabb határ bomlott le a magyar-román kapcsolatokban – írja a vasarnap.hu.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Zoltán Kocsis

Exkluzív interjút adott Orbán Viktor a Patrióta nevű jobboldali YouTube-csatornának. A miniszterelnök a beszélgetés során kitért Donald Trump győzelmére, illetve arra is, hogy a liberálisok ma már csak Brüsszelben találhatók meg. A kormányfő azt is elárulta, hogyan győz majd pártja a 2026-os választásokon.

A világrendszerváltásról értekezett Orbán Viktor a Patrióták YouTube-csatornának adott interjújának elején. A miniszterelnök szerint mióta Kínát beengedték a WTO-ba (a Kereskedelmi Világszervezetbe – a szerk.), azóta az ázsiai gazdaságok minden korábbi feltételezést meghazudtoló sebességgel fejlődnek. A világban keletkező vagyon áramlása megfordult, a Kelet erősödik, a Nyugat pedig gyengül.

A kormányfő szerint a hidegháború óta két ideológia harca zajlik, a progresszív liberális irányzaté és a patriótáké. A mostani belső küzdelem állása szerint a patrióták állnak győzelemre, a legjobb példája ennek Donald Trump amerikai elnök győzelme a választásokon.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2024/12/18/orban-viktor-donald-trump-interju-patriotak-liberalisok-harc-mordor-brusszel/

Magyarország kormánya új Facebook-bejegyzésében számolt be arról, hogy a Balatonon több mint kétmillió utazást regisztráltak a főszezonban. A legnépszerűbb útvonal a Szántódrév és Tihanyrév közötti szakasz volt, amelyet rengetegen választottak az átjutáshoz.

„Nézze meg ön is, hogyan szeli a vizet az idén forgalomba állított egyik új komp!” – írták a bejegyzésében, kiemelve, hogy az új járművek jelentősen hozzájárultak a közlekedés kényelméhez és gyorsaságához.

Ahogyan az korábban a Magyar Nemzet is megírta, az elmúlt negyven év legnagyobb fejlesztése ment végbe a Balatonon. – Négy új hajó, köztük két komp és két katamarán kezdte meg szolgálatát – közölte Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter a Magyarország kormánya YouTube-csatornán közzétett videóban. A kormány számára fontos a turizmus fejlődése, ebben kiemelt szerepet kap a balatoni turizmus fejlesztése – hangsúlyozta a miniszter.

Ekkora méretű hajók és ilyen darabszámban még sosem érkeztek a Balatonra, ráadásul környezetbarát módon, utazósebességük pedig jelentősen magasabb, mint a régi hajóké. Mindemellett 351 fő a befogadóképességük.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Bodnár Boglárka/MTI

Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége újabb jelentős előrelépést tett az uniós bővítés érdekében azzal, hogy a tagországok Brüsszelben ülésező európai ügyekért felelős miniszterei jóváhagyták az uniós csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának megnyitásához szükséges, Szerbiának címzett levelüket – közölte az elnökség az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában kedden.

A közlésből kiderül, hogy a döntés nyomán Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője az Európai Unió Tanácsának nevében aláírta és megküldte a szerb uniós misszióvezetőnek a levelet, amelyben a tanács felkérte Szerbiát tárgyalási álláspontjának benyújtására az adózással foglalkozó 16. fejezet és a szociálpolitika és foglalkoztatás területét érintő 19. fejezet kapcsán. Ezek a fejezetek a versenyképesség és inkluzív növekedés témakörét felölelő csatlakozási tárgyalási fejezetcsoportjához tartoznak – tájékoztattak.

A döntés jelentős lépés Szerbia számára, hiszen új lendület ad a csatlakozási tárgyalásoknak, előmozdítva ezzel is a bővítési folyamatot – írta Ódor Bálint az X közösségi oldalán.

A lépés összhangban áll a szintén kedden elfogadott, a magyar uniós elnökség által tárgyalt bővítési következtetésekkel, amelyek megerősítik az EU elkötelezettségét a Nyugat-Balkán integrációja iránt – írta tájékoztatásában a magyar uniós elnökség.

Emlékeztettek: Magyarország 2024 második felében vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét, amely időszak alatt – mint kiemelték – a bővítéssel kapcsolatos számos ügyben sikerült megállapodni. Az uniós tanács két kormányközi konferenciát tartott. Hétfőn a Montenegróval tartott kormányközi konferencián három csatlakozási fejezetet sikerült lezárni, míg kedden Albániával nyitották meg a második klasztert – tájékoztattak.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: AFP/NurPhoto/Siavosh Hosseini