Orbán Viktor bejelentette: az új minimálbér Magyarországon 322 ezer 800 forint, ez 11 százalékos növekedés. A garantált bérminimum 7 százalékkal nő majd, és ez 373 ezer 200 forintot jelent majd. Ez összesen 700 ezer munkavállalót érint majd közvetlenül.

„A mi nagy tervünk, hogy Magyarországon egy munkaalapú társadalom legyen” – rögzítette a miniszterelnök.

Mint jelezte, ha Magyarországon nincs munkaalapú társadalom, akkor nincs gazdasági teljesítmény sem. Ezért a segélyalapú társadalmak mintáját nem tudjuk követni. – Ha van teljes foglalkoztatás, akkor van gazdasági fejlődés – tette hozzá. A kormányfő szerint ezzel az olyan országokat is meg tudjuk előzni, akik jobb pozícióból vágtak neki a versenynek.

Szerinte ehhez az kell, hogy a produktív élet felfogása növekedjen, másfelől kell egy olyan gazdaságpolitika, ami az első helyre a munkahelyeket teszi.

„2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint a teljes foglalkoztatás állapotában vagyunk.

A kormányfő szerint hiába vannak munkahelyek, ha az emberek úgy érzik, hogy a munkájuk nincs megfizetve. Vannak kivételek, de az emberek általában így gondolják Magyarországon, emiatt folyamatos nyomás alatt állnak a munkaadók. Ők is érzik ezt a nyomást, de a bérekről nem lehet politikai szinten dönteni, a munka értékét a piac méri meg.

A minimálbért bár megtehetné, de nem a kormány határozza meg. A kormány arra törekszik, hogy a piaci szereplők meg tudjanak állapodni. Előállhat olyan helyzet, hogy a kormánynak közbe kell lépni, de ez nem egészséges Orbán Viktor tájékoztatása szerint.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/12/orban-viktor-sajtotajekoztato-palkovics-imre-szoke

Minden idők harmadik legtöbb beruházása érkezett idén Magyarországra, annak ellenére, hogy immár negyedik éve tombol a háború a szomszédos Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint kedden Vásárosnaményban.

A tárcavezető a Swiss Krono beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a svájci faipari vállalat húszmilliárd forint értékben bővíti magyarországi gyártási kapacitásait, amihez az állam hárommilliárd forint támogatást nyújt, így segítve elő a munkavállalói létszám kétszázra emelését.

Beszédében tudatta, hogy a beruházásnak különös jelentőséget ad az is, hogy a keleti országrészbe érkezik, hiszen itt még súlyosabban érezhetők az ukrajnai háború negatív hatásai.

Illetve megjegyezte, hogy ez a világ kilenc országában üzemmel rendelkező cég egyik legmodernebb létesítménye, amit jól mutat a rendkívül magas hozzáadott értékű termelés és a mintegy 70 százalékos exporthányad is. Majd hozzáfűzte, hogy a beruházás tökéletesen illeszkedik a magyar faipari stratégiához, amelyet a fenntartható nyersanyag-hasznosítás, az energiahatékonyság, s a magas hozzáadott értékű feldolgozás jellemez.

Ezt követően arra is emlékeztetett, hogy már negyedik éve tart az ukrajnai háború, és leszögezte, hogy Magyarország teljes mellszélességgel a béke pártján áll, aminek az emberi és humanitárius szempontok mellett az is oka, hogy a fegyveres konfliktus komoly nehézségeket jelent egész Európa és benne a szomszédos Magyarország számára.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy békében az európai gazdaságok növekedése könnyen a kétszerese- háromszorosa lenne a jelenleginek, ezt a háború azonban ellehetetleníti, viszont Magyarország még ebben a nehéz környezetben is képes volt a gazdasági stabilitása megőrzésére.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/gazdasag/2025/12/02/szijjarto-peter-kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium-vasarosnameny-beruhazas-swiss-krono/

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A vezetők az Ukrajna körüli helyzetről, a kétoldalú kapcsolatokról és egy esetleges budapesti orosz–amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről tárgyaltak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kremlben tárgyalt az Ukrajna körüli helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A találkozón jelen volt Szergej Lavrov külügyminiszter, Jurij Usakov elnöki tanácsadó és Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is.

Az orosz elnök elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök javasolta egy orosz–amerikai csúcstalálkozó megrendezését Budapesten. „Köszönöm, hogy ilyen pozitívan fogadta az Egyesült Államok elnökével való találkozó lehetőségét éppen az ön országában” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy szívesen venne részt egy budapesti találkozón, ha a felek megállapodnak ebben.

Putyin „kiegyensúlyozottnak” nevezte Orbán Viktor álláspontját az ukrán kérdésben, hangsúlyozva, hogy Moszkva értékeli Budapest mérsékelt pozícióját. Az orosz elnök kijelentette, hogy Orbán Viktorral őszintén meg tudnak vitatni minden kérdést, és közösen kereshetnek megoldásokat a felmerülő problémákra. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország kész tárgyalási helyszínt biztosítani a konfliktus rendezéséről szóló megbeszélésekhez.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/kulfold/2025/11/28/orban-viktor-miniszterelnok-targyalas-kreml-vlagyimir-putyin-talalkozo-moszkva/

Orbán Viktor szerint a politikai és társadalmi polarizáció elsősorban a nyugati demokráciák problémája, míg a világ többi részén stabilitást és növekedést hozó erők emelkednek. A nyugati országokban a politikai és gazdasági sikertelenség, valamint a demokratikus kormányzás működésképtelensége okozza a megosztottságot, miközben Európa lemarad a technológiai versenyben Kínához képest. A kormányfő kiemelte a magyar űrkutatás jelentőségét, mint nemzeti sikert, és hangsúlyozta, hogy a jövő munkaerőpiaca új képességeket igényel, ezért a műszaki és technológiai képzés fejlesztése kulcsfontosságú a versenyképesség megőrzéséhez.

A nyugati világban tapasztalható politikai és társadalmi polarizáció nem globális jelenség, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák sajátossága – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kapu Tibor űrhajóssal folytatott beszélgetésen szerda este a Mandiner Díjátadó Gálán, számolt be az MTI.

A kormányfő szerint gyakori hiba, hogy a nyugati politikai folyamatokat az egész világra érvényes mintának tekintik, miközben a világ nagy részén éppen ellenkező folyamatok, az „erők összeadásának” korszaka zajlik. Úgy fogalmazott: számos, gyorsan fejlődő országban új gazdasági és társadalmi erőközpontok emelkednek fel, amelyek növekedést, szerveződést és stabilitást teremtenek. Ezzel szemben a nyugati világban a polarizáció fő oka szerinte a politikai és gazdasági sikertelenség, valamint a modern demokratikus kormányzati forma működésképtelensége a jelenlegi globális környezetben.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában csökken az életszínvonal, a családoknak egyre többet kell dolgozniuk a jelenlegi életszínvonal fenntartásáért.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2025/11/27/orban-viktor-tarsadalmi-polarizacio-kapu-tibor-dijatado-gala/

„A magyar emberek, a munkások és a mérnökök miatt érkeznek most, a legnehezebb európai gazdasági, háborús időkben is egymás után Magyarországra a nagy, jelentős, fejlett, külföldi, komoly technológiával működő cégek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Flex Zala Automotive Next Gen gyáravató ünnepségén kedden Zalaegerszegen.

Orbán Viktor ismertette, hogy a 35 milliárd forint értékű beruházás 210 embernek ad majd magas hozzáadott értékű, a kutatás-fejlesztésre is kiterjedő, high-tech ipari sztenderdeknek megfelelő, jövőálló munkát. A kormányfő az MTI szerint hangsúlyozta: Zalaegerszegen épül meg a Next Gen Mobility-gyáregység, amely kifejezetten az autóipar előtt álló legfontosabb kihívásokra segít majd megoldásokat találni. Zalából látják majd el Európát autóipari, informatikai és akkumulátorplatformokkal, valamint mindenfajta olyan elektronikai eszközzel, amelyről egy földi halandó nem is tudja, hogy léteznek.

Az is kiderült, hogy mindehhez Magyarország kormánya 7,8 milliárd forint támogatással járult hozzá. A vállalat az országban hatezer magyar embernek ad munkát, akik közül négyezer Zalaegerszegen dolgozik. Orbán Viktor szerint ennek is köszönhető, hogy az elmúlt 15 évben a foglalkoztatási ráta Zala vármegyében 58 százalékról 73 százalékra nőtt, a nettó átlagkeresetek reálértéke pedig 9 év alatt 60 százalékkal emelkedett. Az elmúlt 5 évben Zala vármegyébe többen mennek vissza, mint amennyien elköltöznek onnan, pedig korábban folyamatos volt az elvándorlás.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy: „A gyár megnyitása, támogatása mögött mély, a gazdaságpolitika lényegét érintő elvi kérdés is meghúzódik. Hogy kell-e a magyarok pénzét ilyen beruházások támogatására költeni. Erre Magyarországon két egymástól gyökeresen eltérő válasz, két iskola létezik.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2025/11/25/orban-viktor-ipar-flextronics-beruhazas-technologia/

Az erős Magyarország csak erős közösségekre épülhet, legyen szó önkormányzatról vagy civil mozgalomról – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Siófokon, az Aktív Magyarország konferencián.

Navracsics Tibor hozzátette, a közösségek nem maguktól szerveződnek, s ha igen, akkor is ki kell termelniük maguknak egy vagy több vezetőt, akik összetartják a közösségeket, felveszik a kapcsolatot más közösségekkel, hogy végül egy nemzetté, egy Magyarországgá érjünk össze.

Úgy fogalmazott: a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium – amelyhez az aktív Magyarországért felelős államtitkárság tartozik – a kezdettől fogva céljának tartotta, hogy támogassa a közösségeket, és alulról felfelé építsünk egy erős Magyarországot.

Forrás: demokrata.hu / MTI
Fotó: demokrata.hu / MTI

Fantasztikus siker a tíz éve meghirdetett Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program, amelynek a keretében mostanra csaknem 200 milliárd forintnyi beruházás jött létre a helyi magyarság támogatása érdekében – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán a Facebookra feltöltött videójában.

Az államtitkár arról számolt be a friss bejegyzésében, hogy pontosan tíz évvel ezelőtt jelentették be a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programot a térségben élő magyarok támogatása érdekében. „A programra azért lett szükség, mert a vajdasági magyarságot gazdaságilag, üzletileg, egzisztenciálisan meg kellett erősítenünk, miután a 20. század megtépázta ezt a közösséget, s a 21. sem indult számukra fényesen, hiszen akkor még gazdasági értelemben Szerbia nagy bajban volt” – hangsúlyozta. Tudatta, hogy a vajdasági magyar gazdálkodók és vállalkozók lehetőséget kaptak a kormánytól a vállalkozásuk fejlesztésére, akár a turizmus, akár az ipar, akár a mezőgazdaság területén.

„Ehhez csak egy kis részt kellett nekik hozzátenni, és így tudtak előrelépni a saját vállalkozásukban” – mutatott rá. „Az eredmény egészen fantasztikusnak mondható, mivel közel 200 milliárd forintnyi beruházás valósult meg tíz év alatt. Főleg a mezőgazdasági termelő ágazatban a kisgazdálkodók kapták ezen támogatásnak a nagy részét, de a nagyipar területén is számos vállalat tudott hatalmasat előrelépni, és ezzel nemcsak Szerbiában, de akár regionálisan is vezető pozícióra szert tenni” – fejtette ki. Magyar Levente kiemelte, hogy fiatal családokat támogattak ház vásárlásában és kezdő vállalkozásokat százszámra.

„Támogattuk a magyar gazdák földvásárlását, ezzel ezres nagyságrendben tudtak a gazdák élni, és általában minden olyan területet felkaroltunk, ahol azt láttuk, hogy a fejlesztések komolyan hozzá tudnak tenni a vajdasági magyar tulajdonú gazdasági rendszer bővüléséhez” – folytatta. „Ez ma egy új perspektívát jelent a fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Korábban még nagyon sokan hagyták el a szülőföldet munkahelyek híján, s ez ma már nincs így, hiszen egy erős, magabiztos, jövőbe tekintő közösséget sikerült gazdasági értelemben is építenünk a vajdasági magyarság körében” – húzta alá.

A program tíz éve alatt több mint 16 ezer pályázatot támogatott a magyar kormány közel 90 milliárd forinttal, aminek nyomán 183 milliárd forint értékben valósulhattak meg beruházások mintegy 170 vajdasági településen.

Megállapodást írt alá a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a vállalkozók adóterheinek csökkentéséről.

Európa háborús állapot felé menetel, ez a gazdaságpolitikára nézve súlyos következményekkel jár, de Magyarország képes arra, hogy a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett egy nemzeti, magyar gazdaságpolitikát építsen – jelentette be Orbán Viktor Budapesten hétfőn.

A miniszterelnök a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapodás adózás területére vonatkozó megújításához kapcsolódó sajtónyilatkozatban hangsúlyozta, „a kormány egy nagyon nehéz dilemmával küszködik” három éve, a háború kezdete óta, és „ez egyre inkább kihívás elé állít bennünket”.

Mindannyian látjuk, hogy Európa egy háborús állapot felé menetel, „egyre erőteljesebb háborús retorikával állunk szemben, ott tartunk, hogy olyan kifejezések, hogy háborús gazdaság, azok hétköznapiak az európai politikában, vagy olyan kijelentések, hogy 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjunk egy háborút, ezek már nem váltanak ki semmilyen felajzott érdeklődést, ezek hétköznapi politikai állításokká váltak” – tette hozzá.

Úgy vélte, ez a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, mert a gazdaságpolitika nemcsak a máról szól, hanem a holnapról is, „tudni kell, hogy mire készülünk”, „minden gazdaságpolitikának valamilyen terv adja az alapját, és ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy Európában bevallottan egy háborús gazdaság felépítése a brüsszeli terv”.

Az adópolitikáról közölte, lehetséges folytatni ezt a gazdaságpolitikát, még ha a háborús gazdaság alól nem is tudjuk teljesen kihízni magunkat. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy rossz hatása van az országra, de ki kell tartanunk a saját nem háborús nemzeti gazdaságpolitikánk mellett, a kitűzött célokat nem szabad feladni – szögezte le.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://vasarnap.hu/2025/11/17/orban-viktor-magyarorszag-kepes-ra-hogy-nemzeti-magyar-gazdasagpolitikat-epitsen-a-brusszeli-haborus-gazdasagpolitika-helyett/

A magyar nyelv nemzetünk végvára – mutatott rá a magyar nyelv napja alkalmából Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán emlékeztetett: amikor a magyar állam külső támadások miatt összeomlott, akkor a nyelvünk tartotta meg nemzetünket, magyarságunkat.

Sokszor hallottuk és sokszor elmondtuk, nyelvében él a nemzet, és ez valóban így is van: a nyelvünk a végvár, a magyarság végvára – mutatott rá a magyar nyelv napja alkalmából Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes közösségi oldalára feltöltött videójában emlékeztetett, a történelemben is így volt: amikor a magyar állam külső támadások miatt összeomlott, akkor a nyelvünk tartotta meg nemzetünket, magyarságunkat.

„Gondoljunk a török időkre, vagy gondoljunk a reformkor előtti időszakra, és most különösen Trianon után a határokon kívül rekedt, elszakított területeken élő magyarságra” – hangsúlyozta. Szerinte büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország a külhoni magyar iskolákat, a magyar iskolába járó gyerekeket, illetve azok családjait oly mértékben támogatja, hogy ma külhonban 230 ezer gyerek jár magyar iskolába – mert a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad, és a nemzetrészek akkor maradnak meg, hogyha magyar oktatás van magyar iskolában, magyar nyelviségben.

„És ez így van a Kárpát-medencében, így van a diaszpórában is: 1100 ösztöndíjast küldtünk ki a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program keretében a diaszpórába, a nagyvilágba, hogy ott magyar történelmet, magyar kultúrát, magyar nyelvet tanítsanak. Mert az a küldetésünk, hogy világra szóló magyar kultúránkat és zseniális magyar nyelvünket megőrizzük a magyarság és az egész emberiség javára” – hangsúlyozta.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Fotó: MTI/Kiss Gábor