Szerző: admin

Augusztus 20 múzeumlátogatás

A Szépművészeti Múzeum2018-ban új koncepció alapján hozta létre állandó kiállításait, melyeket időszaki tárlatokkal is kiegészítenek. Az egyetemes és a magyar művészet történetét a 18. század végéig mutatják be, az 1800 utáni gyűjtemény darabjai pedig a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Ahogy általában, úgy a 2022-es nemzeti ünnepen is minden kiállítás díjtalanul látogatható állampolgárságra való tekintet nélkül.

Bombasztikus magyar GDP

Itt a várt magyar GDP-adat! Hasított a gazdaság, most jön a lassulás?
„Az idei második negyedévben 6,5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, ami kedvező teljesítménynek mondható. Az elemzők arra számítottak, hogy az első negyedéves 8,2%-os növekedés után 6% közelébe lassul a növekedés üteme, a 6,5%-os adat tehát pozitív meglepetést jelent. Az első negyedévhez képest 1,1%-os bővülésről adott számot a KSH gyorsbecslése.
„A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése” – derült ki a KSH jelentéséből. Az idei első félévében a gazdaság teljesítménye 7,3%-kal nagyobb
volt, mint az előző év azonos időszakában.
A részletes adatok még nem ismertek, az azonban biztos, hogy felhasználási oldalról nézve a fogyasztás, termelési oldalról pedig a szolgáltatások növekedése lehetett a gazdaság motorja a második negyedévben. A bérek emelkedése mellett a fogyasztásnak támaszt adtak az olyan egyszeri juttatások, mint a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj. A beruházások már minden bizonnyal nem voltak olyan erősek, a drasztikusan növekvő energiaárak miatt pedig a külkereskedelem kifejezetten negatív lehetett a dráguló import következtében. A második negyedév vége felé már látszódtak a lassulás jelei a jegybank korábbi értékelése szerint is.”
Forrás: portfolio.hu
Kép forrása: Getty Images

A Molnak köszönhetően újraindulhat a Barátság vezeték

„A társaság kifizette az ukrajnai szakasz használatáért fizetendő tranzitdíjat.
A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat – közölte a társaság szerdán az MTI-vel.
A díjkötelezettség átvállalásával a Mol gyors megoldást nyújtott a problémára: az ukránok ígérete szerint néhány napon belül újraindulhat a kőolajszállítás, amely pár napja a banki oldalon felmerülő technikai akadályok miatt állt le”
– olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint a gyors intézkedést az ellátási helyzet tette indokolttá: a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik a kőolaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba is, és bár a Molnak Magyarországon több hétre elegendő saját tartaléka van, regionális nagyvállalatként a környező országok ellátásbiztonságáért is felelősséget vállal.”
Forrás: mandiner.hu / MTI
Kép: AFP / Kisbenedek Attila

Államháztartás pluszban

„Júliusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 255,7 milliárd forint többletet ért el az előző havi 155,3 milliárd forintos deficittel szemben. Ezzel július végére 2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó deficit – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) gyorstájékoztatójában.
Az idei egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forinthoz képest a június végi 91,7 százalékosról 83,6 százalékra csökkent a hiány mértéke.
A múlt hónap végén a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet mutattak.
A központi alrendszer hiánya 832,8 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál, a központi költségvetés 1108,6 milliárd forinttal nagyobb deficitet mutatott, a társadalombiztosítási alapok hiánya 96,1 milliárd forinttal csökkent, a pénzalapok többlete 179,7 milliárd forinttal nőtt.
A költségvetés kiadásai közül a nyugellátásokra fordított 2800,4 milliárd forint 493,8 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbi kifizetést, a gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 196,0 milliárd forinttal többet 1253,7 milliárd forintot fordított a kormány július végéig.
A PM közleménye kiemeli: a bizonytalan világgazdasági helyzetben kiemelten fontos feladat a nyugdíjasok védelme. A kormány ezért áprilisban döntött a nyugdíjak és egyéb ellátások 2022. júliusi kiegészítő emeléséről, ami 2022 júliusától 2022. januárig visszamenőlegesen történt.[…]
A PM megállapítja: az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika jelentősen megnöveli a költségvetés kiadásait, a kormány emellett továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború árát ne a magyar emberek fizessék meg. Az idei költségvetés is biztosítja a forrásokat a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásához, a munkahelyek megőrzéséhez, a családok és a nyugdíjasok védelméhez.”
Forrás: infostart.hu
Kép forrása: Bence Bezeredy / Getty Images

Emelkedő lakásárak

„Az ingatlanok áremelkedése még mindig töretlen, az enyhébb nyár után aktívabb őszi szezonra számít a Duna House ingatlanközvetítő. Hétfői elemzésében a cég kiemelte: a panellakások ára rekordokat döntött, a téglaingatlanok viszont mérsékeltebben drágulnak.
Idén számos tényező formálta az ingatlanpiacot, az év eleji rekordok után csökkenni látszik a kereslet, amelyre a szomszédos háborús helyzet, valamint a változó kamatkörnyezet és a kormányzati bejelentések is hatást gyakorolnak. Nehezen meghatározható, hogy milyen irányba mozdul majd el a piac a következő negyedévben – fogalmazott Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A lassuló piaci tendenciák mellett ugyanakkor nem várnak szélsőséges zuhanást.
Az elemzés szerint az átlagos négyzetméterárak emelkedése országosan jellemző, az év első felének adatai alapján vidéken családi házat 330 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet vásárolni, míg a fővárosban csaknem a duplájába kerül egy négyzetméter. Rekordokat döntenek a panellakások is: vidéken átlagosan 443 ezer forintért kelnek el, a fővárosban pedig átlagosan 716 ezer forintot kérnek értük négyzetméterenként.
A téglaingatlanok áremelkedésének mértéke visszafogottabb a panelokéhoz képest, az átlagos négyzetméterárak azonban még így is jóval a panelek árszintje felett alakulnak, vidéken 532 ezer forintért, míg Budapesten 846 ezer forintért vásárolhatnak téglaépítésű lakást az érdeklődők.
Országosan nőtt a milliós négyzetméterár feletti ingatlanok aránya, az idei első fél évben a Duna House által értékesített ingatlanok 8 százaléka egymillió forint feletti négyzetméteráron kelt el, a tavalyi alig 3 százalékhoz képest.
Érdekesség, hogy az idén már a milliós négyzetméteráron értékesített panellakás sem elképzelhetetlen, egy 36 négyzetméteres lakás 39 millió forintért cserélt gazdát, a népszerű Újlipótvárosban.
A legdrágább ingatlan eddig 860 millióért kelt el. A luxusingatlanok körében egy II. kerületi, új építésű, panorámás, jakuzzis és medencés, háromszintes luxus családi ház a csúcstartó, amiért csaknem 2,3 millió forintot kaptak a régi tulajdonosai négyzetméterenként.”
Forrás: magyarhirlap.hu

A babának az anyatej a legjobb táplálék

„A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatása szerint – amely az anyatejes táplálás és a védőnők fontosságára hívja fel a figyelmet – tízből kilenc magyar, vagyis 92 százalék úgy gondolja, hogy az anyatej a legjobb a csecsemő táplálására.
Amikor az anyatej és a tápszer közül kell választani, mindössze egy százalék mondja azt, hogy a tápszer a jobb, 81 százalék szerint az anyatej és 17 százalék szerint mind a kettő megfelelő. A megkérdezettek 36 százaléka szerint az az ideális, ha legalább egyéves koráig kap anyatejet a baba, de csaknem harmaduk, 31 százalék szerint egy évnél is tovább, igény szerint bármeddig táplálható a kisbaba anyatejjel.
Az anyatejes táplálás Magyarországon kifejezetten népszerű, amit jól mutat, hogy a legtöbb magyar nagyon pozitívan vélekedik az anyatej jelentőségéről. A magyarok egyöntetűen (97 százalék) úgy gondolják, hogy az anyatej minden cseppje kincs. Nyolcvan­nyolc százalék egyetért azzal, hogy az anyatejjel táplált babák egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak, 84 százalék szerint pedig az anyatejes szoptatás egy életre megalapozza a szoros anya–gyermek kapcsolatot.[…]
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a gyermekek egészséges fejlődésében, az anyatejes táplálás népszerűsítésében. Tízből kilenc magyar ismeri a Védőnői Szolgálatot, és a válaszadók valamivel több mint negyede, 27 százalék még azt is tudja, hogy Magyarországon már 107 éves múltra tekint vissza a szervezet.
A KINCS kutatásából az is kiderül, hogy a magyarok számítanak a védőnők szakértelmére. Nyolcvannégy százalék szerint a védőnők hasznos tanácsokkal látják el a szülőket a csecsemőjük táplálásával és gondozásával kapcsolatosan. A legtöbb magyar szerint egy gyermek világrahozatalához a kórház a legmegfelelőbb helyszín (85 százalék), és az emberek háromnegyede, azaz 72 százalék szerint jó, ha az édesapa jelen van a szülésnél.
1992 óta augusztus 1-jén tartják az anyatejes táplálás világnapját, hogy felhívják a figyelmet az anyatej fontosságára.[…]”
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI / Balázs Attila

Magyarok is használják majd az új horvát hidat

„Megnyitották a Horvátország számára stratégiai fontosságú Peljesac hidat, amely a szárazföld és a Peljesac-félsziget között ível át Bosznia-Hercegovina tengerpartjának elkerülésével, és amelynek megépítése ellen Szarajevó többször is szót emelt. A megnyitón Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök történelminek nevezte ezt a napot. Kijelentette: Újra egyesült két horvát terület, ez óriási jelentőségű esemény az ország számára. […]
A híd 55 méter magasságban ível át a tengeröböl felett 2,4 kilométeren át, és így a boszniai tengerpartot kikerülve teremti meg az összeköttetést a Horvátországhoz tartozó Adria-parti területek között.
A Komarna és Bijesta térségében megépített híddal a két horvát országrész 300 év után egyesült újra. A híd építéséről négy évvel ezelőtt állapodott meg Zágráb a kínai China Road and Bridge Corporation vállalattal. A stratégiai fontosságú, kiemelt projekt összértéke 525 millió euró (mintegy 209,5 milliárd forint) volt, a kivitelezést 357 millió euróval támogatta az Európai Unió – írta meg az MTI.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek a Peljesac híd építési munkálatainak sikeres befejezéséhez, melynek nyomán közvetlen, Bosznia-Hercegovinát kikerülő szárazföldi kapcsolat létesült Horvátország legdélebbi részei és az ország egyéb területei között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan szerda reggel. – Őszintén hiszem, hogy a legjelentősebb horvát infrastrukturális projekt lezárása, amelyet nemzetközi partnerek közreműködésével hatékonyan valósítottak meg, történelmi mérföldkő a Horvát Köztársaság számára – írta levelében Orbán Viktor, hozzátéve: az új híd, amely véget vet Horvátország infrastrukturális szétszakítottságának, kiváló példa a régió jobb összekapcsolhatóságára. – Nekünk, magyaroknak Horvátország hagyományosan az egyik legkedveltebb nyári üdülési célpontunk. Ezért örülök, hogy az új Peljesac hídon keresztül turistáink, valamint a világ minden tájáról érkező utazók ezentúl biztonságosabb és sokkal gyorsabb úton fedezhetik fel Dél-Dalmácia kivételes szépségeit – zárta gratuláló levelét Orbán Viktor.”
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI

Trump esélyei

„Kétség sem férhet ahhoz, hogy Donald Trump a legnépszerűbb politikus az amerikai jobboldali fiatalok között – derült ki a Turning Point USA felméréséből, melyet a civil szervezet diákoknak szervezett konferenciáján készítettek.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 78,7 százaléka Donald Trumpot látná szívesen a republikánusok elnökjelöltjeként, amennyiben ismét bejelentené, hogy indul a 2024-es elnökválasztáson.
Mögötte jócskán lemaradva, 19 százalékkal Ron DeSantis floridai kormányzó áll, majd újabb óriási szakadék következik, Kristi Noem dél-dakotai kormányzóra alig egy százalék szavazna. Az olyan politikusok, mint Mike Pompeo egykori külügyminiszter, Ted Cruz, Texas állam szenátora, Nikki Haley egykori ENSZ-nagykövet vagy Mike Pence volt alelnök még az egy százalékot sem ugorják meg.
A rendezvényen egyébként Donald Trump is felszólalt, és hivatalosan ezúttal sem jelentette be, de utalt arra, hogy újra megméretné magát 2024-ben.[…]
A közvélemény-kutatás arra is rákérdezett, hogy ki lenne a legkeményebb demokrata ellenfél az elnökválasztáson.
Érdekesség, hogy Joe Bident mindössze 4,4 százalék nevezte meg a legveszélyesebbnek, amiben a jelenlegi elnök hanyatló népszerűsége, és idős kora is szerepet játszhat.
A legtöbben (30,3 szzalék) Gavin Newsomtól, Kalifornia állam demokrata kormányzójától tartanak a legjobban. Őt követi Michelle Obama egykori first lady, majd Hillary Clinton, aki egyszer már alulmaradt Donald Trumppal szemben, majd Bernie Senders, Vermont állam szenátora. De még saját alelnöke, Kamala Harris is előrébb végzett, mint Joe Biden.”
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Andy Jacobsohn

Új törvény az állami beruházásokról

„Készül az új, állami beruházásokról szóló törvény. A hazai fejlesztések terén ez új fejezetet fog nyitni, amely a társadalom javát szolgáló, hatékonyabb, átláthatóbb és jobb rendszer alapja is lesz – nyilatkozta Lázár János a Rádió 7 műsorában, melyből a közösségi oldalán osztott meg részleteket.
Az építési és beruházási miniszter a többi között elmondta, hogy az új beszerzési, pályáztatási, tervezési és elszámolási rendszerben új pénzügyi-gazdasági viszonyokat teremtenek.
Sokkal átláthatóbb, sokkal egyszerűbb, az állam érdekeit sokkal jobban védő rendszer születik.
– A legfontosabb, hogy az államnak olyan beruházásokat kell most és a jövőben is támogatnia, amelyek a társadalom javát szolgálják és gazdasági növekedést is jelentenek. Az állami beruházásoknál prioritásnak tartom a pontosabb és precízebb előkészítést, a hatékonyság növelését és a közérdek jobb védelmét. Alaposabb tervezést igényel, hogy hol és mekkora iskola vagy uszoda épüljön, valamint milyen közinfrastruktúra jöjjön létre – ismertette a miniszter.”
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Facebook

Erdélyi népszerűség

„Több mint kétszeresére nőtt a magyar kormányfőt kedvelők száma, állítja a Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatására hivatkozva.
A Nézőpont Intézet legfrissebb adatai szerint tízből hatan inkább pozitívan vélekednek a magyar kormányfőről, és mind­össze 30 százalék ítéli meg személyét inkább negatívan Romániában. A közvélemény-kutatásból kiderül, az elmúlt egy évben jelentősen javult Orbán Viktor romániai megítélése, egyértelműen népszerű politikussá vált az ukrán-orosz konfliktus és energiaválság ideje alatt.
Az intézet kutatása ezer fő telefonos megkérdezésével készült és a 18 évesnél idősebb lakosságra reprezentatív nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.
Úgy tudni, idén már több mint kétszer annyian kedvelik Orbán Viktort Romániában, mint egy évvel korábban, 2020-hoz képest pedig több mint háromszorosára emelkedett a magyar kormányfő népszerűsége, ráadásul minden társadalmi csoportban többen vannak azok, akik köré­ben népszerű a magyar miniszterelnök, mint akik körében népszerűtlen.
Az intézet szerint már tavaly érezhető volt a pozitív változás Orbán Viktor romániai megítélésében: akkor tíz százalékponttal többen vélekedtek személyéről pozitívan, mint 2020-ban, amikor még csak 17 százaléknyian. Az igazi fordulat azonban az elmúlt egy évben állt be – hívja fel a figyelmet a Nézőpont Intézet
Ez idő alatt megduplázódott a magyar miniszterelnökkel szimpatizálók köre: tavaly még a negatívan vélekedők voltak jelentős többségben, 65 százalékkal a 27 százaléknyi szimpatizánssal szemben, azonban az orosz–ukrán háború és annak gazdasági hatásai miatt ez az arány megfordult – mutat rá az intézet.
A magyar közvéleményt alighanem meglepő pozitív fordulat mögött a kormány Romániában is ismert népszerű intézkedéseit lehet sejteni, amelyekhez hasonlót délkeleti szomszédunk kormánya nem fogadott el. Orbán Viktor 2021 novemberében jelentette be a mindenkire érvényes, 480 forintos benzinárstopot, amely a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autósokra a mai napig érvényes, írja a Magyar Nemzet.”
Forrás: nezpont.hu / magyarnemzet.hu / mandiner.hu
Fotó: Facebook