Hírek

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt kérte a résztvevőktől, hogy a zarándokúton az emberek, a közösségek és a nemzetek közötti békéért és békességért imádkozzanak. Külön kiemelte, hogy Szlovákia miniszterelnökéért, a szerdai napon meglőtt Robert Ficóért és a szlovák nemzetért is imádkozzanak.

Nem mindegy, hogy mi történik egy olyan keresztény országban, amelyben az értékek azonosak Magyarország értékeivel, és nem mindegy, hogy ki vezeti azt az országot – fogalmazott. Hozzátette, hogy évtizedekig sok probléma terhelte a két ország kapcsolatát, de mára a barátság és az együttműködés a jellemző. Soltész Miklós azt is kérte a résztvevőktől, hogy a magyar-román közösségekért, barátságért is imádkozzanak az úton.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.magyarhirlap.hu/haron_tul/20240516-elindult-a-11-boldogasszony-zarandokvonat-budapestrol-a-csiksomlyoi-punkosdi-bucsura

A magyar bor sikere közös érdek, egyúttal nemzetépítő erő is, hírnevét a kormány támogatásain túl összefogással, együttműködésekkel, szemléletformálással, újításokkal és változtatásokkal lehet a leghatékonyabban növelni – fogalmazott az agrárminiszter a 43. országos borverseny keddi megnyitóján.

Nagy István a borászokat a magyar agrárium „elöljáróinak” nevezte, tevékenységük ugyanis évekkel előre jelzi az európai mezőgazdaságra váró kihívásokat, és mutatja a megoldási lehetőségeket – fogalmazott. Sikerük alapja a példamutató együttműködés, valamint az alkalmazkodóképesség, amely a legnehezebb éveken is átsegítette őket. Hatékony megoldásokra továbbra is szükségük lesz, hiszen világszinten egyre nyilvánvalóbb folyamat a borfogyasztás csökkenése, amelyre a csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentes termékek készítése lehet a válasz. Egyre határozottabb fogyasztói szempont az ár és a minőség mellett az egészségtudatosság, a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés is – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termelők továbbra is számíthatnak a kormányra, a 2027-ig tartó finanszírozási ciklusban a borászatok több mint 40 milliárd forint állami és uniós támogatásért jelentkezhetnek. Új kiírásként jelenik meg idén az innovációs beruházásokat segítő felhívás, amely új borászati vagy boralapú termékek megjelenéséhez járulhat hozzá. A magyar bor bel- és külföldi népszerűsítésére több mint 2 milliárd forint jut a következő években.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/gazdasag/2024/05/14/a-magyar-bor-sikere-kozos-erdek-megkezdodott-a-43-orszagos-borverseny

Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását a két állam 75 éves kapcsolatfelvételének évfordulójához méltó eseményként értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor és az ázsiai vezető több megállapodást, illetve beruházást is aláírt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter történelmi látogatásként értékelte Hszi Csin-ping magyarországi útját, mivel legutóbb 20 éve járt kínai elnök hazánkban – így méltó ünnepe volt ez az országok kapcsolatfelvételének 75. évfordulójának. Elmondta, hogy a kínai és magyar képviselők 18 fontos megegyezést írtak alá.

Először arról számolt be, hogy a kelet–nyugati összeköttetések fejlesztését célzó kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Kiemelte, hogy mindezt tegnap bővítették, ennek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter történelmi látogatásként értékelte Hszi Csin-ping magyarországi útját, mivel legutóbb 20 éve járt kínai elnök hazánkban – így méltó ünnepe volt ez az országok kapcsolatfelvételének 75. évfordulójának. Elmondta, hogy a kínai és magyar képviselők 18 fontos megegyezést írtak alá.

Először arról számolt be, hogy a kelet–nyugati összeköttetések fejlesztését célzó kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Kiemelte, hogy mindezt tegnap bővítették, ennek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.

„Ezt régen V0 néven említettük. E Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének az előkészítése most megindul, egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.” Elmondása szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati részén fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást. „Emellett megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni” – közölte.

Orbán Viktor ehhez kapcsolódóan azt részletezte a kínai elnökkel tett sajtónyilatkozata során, hogy jelenleg 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik hazánkban, és a két állam közti kereskedelem értéke húsz év alatt 3 milliárdról 12 milliárd dollárra emelkedett.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mandiner.hu/makronom/2024/05/uj-beruhazasokat-es-nuklearis-egyuttmukodest-hozott-a-kinai-elnok-latogatasa

Hszi Csin-ping kínai elnök szerda este, 9 óra előtt pár perccel érkezett meg Budapestre. Az államfő hivatalos programja csütörtökön kezdődik. Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát.

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában.

A kínai államfő péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján – emlékeztetett a sajtófőnök.

Az M1 Híradó beszámolója szerint a kínai elnök tizenöt éve nem járt Magyarországon. A hivatalos program csütörtökön a budai Várban, az Oroszlános kútnál kezdődik, majd innen a Sándor-palotába megy, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozik. Délután a Karmelita kolostorba látogat, ahol tárgyalások és ünnepélyes aláírási ceremóniák lesznek.

A híradó szerint Hszi Csin-ping eddig hét alkalommal találkozott Orbán Viktorral. A mostani találkozó viszont azért különleges, mert a kínai elnök felesége is Magyarországra érkezik, és úgy tudják, hogy csütörtökön lesz egy ebéd is, amelyen Orbán Viktor felesége is részt vesz majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán azt írta: „Történelmi látogatás: all-weather strategic partnership”. A tárcavezető bejegyzéséhez csatolt fényképekből kiderült, hogy Szijjártó Péter is a repülőtéren fogadta a kínai elnököt.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2024/05/08/hszi-csin-ping-kina-elnok-latogatas-budapest/

Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián.

Navracsics Tibor szerint, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen, amelyet – a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság fejlesztéspolitikai szakosztályával közösen – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szervezett.

Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A miniszter a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján arról is beszélt, hogy megkérdőjeleződött az amerikai elkötelezettség a transzatlanti kapcsolatok mélysége mellett.

Előadásában Szalay-Bobrovniczky leszögezte: miután vészterhes időket élünk, „a biztonság a legfontosabb prioritásunkká vált”. Jelezte, hogy „akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják”, Magyarországnak pedig van és lehet is önálló véleménye, hiszen a 75 éves NATO-hoz való csatlakozásunk 25. évfordulóját ünnepeljük, azaz a szövetség fennállásának harmadában hazánk a NATO aktív és cselekvő tagja volt.

A honvédelmi miniszter elmondta: miközben az „eszkalációs inga egyre szélsőségesebben leng ki”, a feladat az, hogy „a lehető legtöbbet megtegyük a béke és a béketárgyalások megkezdése érdekében”.

Magyarország NATO-szerepvállalásával kapcsolatban közölte, hogy 2010 óta sikerült megháromszorozni a honvédelemi költségvetést, amely GDP-arányosan 1 százalék alatti összegről stabilan 2 százalék feletti összegre növekedett. Mindeközben „számos misszióban veszünk részt, elkötelezettek vagyunk a NATO vezetésirányítási rendszerének kiépítése mellett, és légtérrendészeti feladatokat is örömmel vállalunk”. Szalay-Bobrovniczky leszögezte: Magyarország nemzetközi szövetségeiben aktív és elkötelezett, s annak érdekében, hogy ezek ne üresen csengő szavak legyenek, mindent megtesz a hadsereg fejlesztéséért, mióta ezt a 2010-es évek közepétől kezdődően az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. „Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak, hiszen akkor csak néhány jól kitüntetett tábornok ülne Brüsszelben, és parancsokat osztogatnának a senkinek” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

Az idei év második félévében esedékes magyar EU-elnökséggel kapcsolatban elmondta: elnökségünk alatt augusztusban az európai védelmi miniszterek, szeptemberben pedig az európai vezérkari főnökök informális tanácskozására kerül majd sor.

Forrás: mandiner.hu / hirtv.hu
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát, ami azt jelenti, hogy, hogy 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 nm-ig) és családi házakat (300 nm-ig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli, jelentette be Varga Mihály a Facebookon.

A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint további könnyítés, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént.

A könnyítést a szakmai szervezetek, az ÉVOSZ és az MKIK is támogatták. Az adócsökkentéssel a kormány évente 200 milliárd forintot hagy az embereknél, miközben a magyar építőiparnak is jelentős segítséget nyújt. A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti – közölte.

Az eddig érvényben lévő szabályok szerint 2028 végéig lett volna alkalmazható a kedvezményes lakásáfa abban az esetben, ha az építési engedélyt 2024 végéig megszerzi egy projekt. Most mindkét dátumot két évvel tolták ki.

Forrás: infostart.hu
Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

Az eddig ismert GDP-adatok alapján a magyar gazdasági növekedés az unió élmezőnyébe tartozik, ez derült ki az Eurostat adataiból. Az unió statisztikai hivatala összesen 13 ország első negyedéves teljesítményéről közölt adatokat: míg éves bázison a harmadik, addig negyedéves alapon pedig a második legmagasabb növekedést érte el a magyar gazdaság.

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján megállapította, hogy a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít és egyértelműen az élmezőnybe tartozik. Negyedéves alapon jelenleg az unión belül a második legnagyobb a magyar növekedés, olyan országokat megelőzve, mint Spanyolország, Portugália, Csehország, Belgium, Franciaország, Németország és Ausztria.

A magyar növekedés éves alapon is előkelő helyen áll, a harmadik legmagasabb előrelépést érte el a magyar gazdaság az uniós országok között, megelőzve Portugáliát, Belgiumot, Franciaországot, Lettországot, Olaszországot, Csehországot, Németországot és Ausztriát.

Suppan Gergely hozzátette: az unió negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült, míg éves alapon 0,5 százalékos növekedést produkált. Azaz a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét negyedéves alapon több mint 2,5-szeresen, éves alapon közel 3,5-szeresen múlta felül.

„Így tovább folytatódhat, sőt gyorsulhat a gazdasági felzárkózás” – vélekedett a közgazdász, aki hangsúlyozta, hogy kormány célja, hogy idén 2,5 százalékos növekedést elérve újrainduljon, jövőre pedig 4,1 százalékos bővülést elérve magasabb fokozatba kapcsoljon. Ehhez a ma napvilágot látott gazdasági eredmények megfelelő alapot biztosítanak, tette hozzá Suppan Gergely.

Forrás: vg.hu
Fotó: Eurostat

Magyarország versenyképességét erősítik a Neumann János Program 340 milliárd forint keretösszegű pályázatai – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára a Tv2 Mokka című műsorában hétfőn reggel. A program célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb tíz innovátor országa között legyen.

Az államtitkár szerint tavaly Magyarország szintet lépett, a feltörekvő innovátor országok köréből az európai innovátor országok közé került. Magyarország a világban demográfiai szempontból a 96., gazdasága alapján a 49., innovációs teljesítményével a 33., míg az egy főre jutó Nobel-díjasok száma tekintetében a 11. helyen áll – emelte ki az államtitkár.

Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, növeli a versenyképességet a vállalatok és az egyetemek együttműködése, ezért olyan pályázatokat írnak ki, amelyek összekapcsolják az egyetemeket, a vállalatokat, az innovátorokat, a szakképzőket, hogy minél több szabadalom váljon a mindennapok részévé.

Ismertette, hogy a 340 milliárd forint keretösszegből 147 milliárd forint az idei évi programstratégiai forrás, ami hatvanmilliárd forinttal több az előző évinél, illetve 193 milliárd forint uniós forrás, amit a magyar kormány megelőlegez. Kitért arra, hogy a szakképzők fejlesztésére ötvenmilliárd forint jut, a kutatóhelyek megújulására és kutatói életpálya biztosítására harmincmilliárd forintot használhatnak fel.

Az egyetemistáknak a Pannon Program tízmilliárd forintot biztosít, ezt további tízmilliárd forinttal toldották meg a hátrányos helyzetű egyetemisták támogatására – tette hozzá az államtitkár. A Neumann János Program célkitűzése az is, hogy 2030-ra legyen a világ legjobb 100 egyeteme között egy, az európai 100-as listán 3 magyar egyetem – mondta Hankó Balázs.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH archív / Bodnár Patrícia

Csütörtökön megkezdődött Budapesten a világ konzervatív erőinek seregszemléje, melynek fő szónoka Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

Magyarországnak ma híre van a nemzetközi politikában, ami szokatlan az ország méreteit figyelembe véve – fejtette ki Orbán Viktor a CPAC Hungaryn. Miközben egész Európát elöntötte a progresszív liberális óceán, itt maradt egy konzervatív sziget – fogalmazott a miniszterelnök.

Ez egy olyan konzervatív konferencia Európában, amit nem akarnak betiltani, nem próbálják ellehetetleníteni, nem hívják rá a rendőrséget. Mindezek a múlt héten Brüsszelben megtörténtek – jelentette ki. Hozzátette: minden híresztelés ellenére itt jogállam van, mindenki olyan konferenciát szervez, amilyet akar, azt mond, amit akar.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Szemben a belga kollégámmal, a belga miniszterelnökkel, én, ha akarnám sem tudnám megüzenni egy magyar bíróságnak, hogy mi a helyes döntés. Sőt, ha üzennék is, dafke az ellenkezőjét döntenék. Nálunk így megy ez. A magyarok nem szeretik, ha mások beleszólnak a dolgaikba.”

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mandiner.hu/belfold/2024/04/orban-viktor-hamarosan-beszedet-mond-a-cpac-hungaryn-itt-kovetheti-eloben