Szerző: admin

Első üteméhez érkezett a Demján Sándor 1+1 beruházás-ösztönző program

Szerdán a kormány foglalkozott a kis- és középvállalatok beruházás-ösztönzésével; a Demján Sándor 1+1 beruházás-ösztönző program az első üteméhez érkezett – közölte a nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban szerdán.

Nagy Márton emlékeztetett: ebben a programban összesen 50 milliárd forintot adnak vissza nem térítendő támogatás formájában a kis- és középvállalatok beruházásaira.

Az első ütemben 300 vállalatnak közel 28 milliárd forintot tudnak kiosztani. Először a legfejletlenebb régiókban fogják ezt megtenni, észak-alföldi, észak-magyarországi, dél-alföldi és dél-dunántúli kis- és középvállalatok fejlesztési igényeit fogják kielégíteni – jelezte a miniszter.

„Nagyon-nagyon fontos, hogy a beruházás-ösztönzés és a vidékfejlesztés kéz a kézben járjon” – fogalmazott Nagy Márton a videóban.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: demokrata.hu

Orbán Viktor új operatív törzset jelentett be

Aszályvédelmi Operatív Törzs létrehozását jelentette be Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az idei év aszályos lesz, és ennek következményeit a lehetőségeknek megfelelően szeretnék mérsékelni.

A mai napon létrehoztuk az Aszályvédelmi Operatív Törzset – jelentette be kedden Orbán Viktor miniszterelnök Facebookon közzétett videójában.

A kormányfő azt mondta, hogy minden tudományos és szakmai elemzés szerint Magyarország idén is aszályos év elé néz, annak ellenére, hogy most éppen esik az eső. „Ez nem egy új probléma Magyarországon, hol az árvízzel, hol a belvízzel, hol az aszállyal kell megküzdenünk. Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk” – fogalmazott.

A miniszterelnök elmondta, hogy kedden az operatív törzs tagjaival számba vették a rendelkezésre álló eszközöket, a lehetőségeket, hogy az idei évben elhárítsák az aszály következményeit és mérsékeljék a károkat. A gazdákat az operatív törzzsel való együttműködésre kéri, „mert közös érdekünk, hogy a földeken is sikeres évet zárhassunk”.

Nincs talajvíz, ezért a porba vetik el a magot a gazdák Szentes közelében. A mezőgazdasági szakemberek egymás után már a negyedik esztendőben kezdik aszállyal a szezont. Az érintett területet öntözéssel próbálták megmenteni, de azt csak a mező egyik felén lehetett megtenni, mivel a másik részén magas feszültségű felsővezeték fut végig.

Az idén eddig mintegy 70-80 milliméter csapadék esett a térségben, a kis mennyiségű nedvességet pedig hamar elfújta a szél. Szeged környékéről legalább 100 milliméter csapadék hiányzik.

A kormány legutóbb 2022-ben hozott létre operatív törzset a rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében.

Nagy István agrárminiszter akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa területének csaknem fele csapadékhiánytól szenvedett, Magyarországra pedig történelmi szárazságot jósoltak.

Forrás: index.hu
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Benko Vivien Cher / MTI)

Elektronikusan is felajánlható az adó egy százaléka

A Digitális Állampolgárság (DÁP) felületén keresztül, elektronikusan is felajánlható a jövedelemadó egy százaléka – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója vasárnap.

A főtanácsadó hozzátette, a DÁP segítségével 2025. május 20-ig minden érintett rendelkezhet adója kétszer egy százalékával. Adónk egy százalékának felajánlása minden évben lehetőség arra, hogy támogassuk a számunkra fontos civil szervezeteket vagy egyházakat – írta Nyitrai Zsolt.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Nyitrai Zsolt

Rég érettségiztek ilyen sokan, mint ebben az évben

Ma reggeli kezdéssel 1157 helyszínen, várhatóan több mint 142 ezren érettségiznek, a vizsgákat május 5. és július 2. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3385 érettségivizsga-bizottság működik közre. Hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kell megküzdeniük a diákoknak.

A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődik a 2024/2025-ös tanév május–júniusi érettségivizsga-időszaka május 5-én – közölte az Oktatási Hivatal.

A közlemény szerint a következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 ezren érettségiznek, a vizsgákat május 5. és július 2. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3385 érettségivizsga-bizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat május 5–23. között rendezik meg, elsőként a magyar nyelv és irodalom vizsgákra kerül sor, a mai napon ebből a tárgyból középszinten 77 972, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról – jelezték.

A következő napon matematikából középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an érettségiznek, május 7-én történelemből középszinten ­72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik, ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 8-án angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en; május 9-én német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján is. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 11., a középszintű szóbelik június 16. és július 2. között lesznek.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/ma-kezdodnek-az-erettsegi-vizsgak

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: magyarnemzet.hu

A parlament egy korcsoportban betiltotta az energiaitalok forgalmazását

Kormánypárti javaslatra, de a Fidesz–KDNP-n túlmutató többséggel elfogadta az Országgyűlés: 18 év alattiaknak nem értékesíthetnek energiaitalt.

„A gyermekek egészségének megőrzéséről” címmel nyújtottak be javaslatot KDNP-s képviselők a parlamentben. Az előterjesztés a fogyasztóvédelemről szóló törvényt az alábbi bekezdéssel egészítette ki: „Tilos tizennyolcadik életévet be nem töltött személy részére a népegészségügyi termékadóról szóló törvényben meghatározott energiaitalt értékesíteni, illetve kiszolgálni.”

A kormánypárti politikusok többek között azzal érveltek, „táplálkozás-egészségügyi szempontból kedvezőtlen tendencia, hogy napjainkban a fiatalok többsége divatosnak tartja az energiaital-fogyasztást, szinte üdítőitalként tekint a megnyerő ízű energiaitalokra, amelyeket korlátlanul fogyaszt, figyelmen kívül hagyva azok koffeintartalmát, amely az egyéni érzékenységtől függően akár súlyosabb tüneteket is kiválthat”.

A javaslat a kormánypártokon túlmutató többséggel ment át az Országgyűlés keddi ülésén: 174 képviselő támogatta azt.

Forrás: index.hu
Fotó: Shutterstock

Orbán Viktor: nekünk magunknak kell döntenünk a nehéz kérdésekben

„Amikor évente eljövök ide önökhöz, látom, hogy nem tévedtünk. Jól gondoltuk, hogy ha munka van, minden van, ha munka van, akkor lesznek dolgozni akaró fiatalok is” – mondta a miniszterelnök a Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

A Szakma Sztár Fesztivál a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megrendezett Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntője, és egyben a szakmák iránt érdeklődő fiatalok és pályaválasztók „kánaánja” interaktív bemutatókkal, és a WorldSkills és EuroSkills nemzetközi szakmai versenyek hazai döntőibe való betekintéssel. Négy éve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott a rendezvényhez, így 21 agrárszakma is bemutatkozik.

A megnyitón Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy 2010-ben, amikor átvették a kormányzást és elkezdődött a ma is tartó nemzeti politikai korszak, „Magyarország leginkább egy csődtömeg volt. Az volt a közmeggyőződés, hogy munkából nem lehet megélni, ezért milliószám éltek Magyarországon emberek segélyből, ügyeskedésből, a szabályok kijátszásából, vagy kerestek valami állami állást. A legtöbben akkor még gimnáziumba igyekeztek, hogy onnan felsőoktatásba mehessenek, és sokan jobban bíztak egy darab papírban, mint a saját tudásukban, szorgalmukban és akaraterejükben. Az ilyen országnak nincs jövője, az ilyen ország végelgyengülésre van ítélve, és előbb-utóbb dögrovásra is jut. A mi nemzedékünk ebbe nem akart beletörődni” – értékelt.

Szerinte a jelen lévő generáció szülei rántották ki kemény munkával az országot a csődhelyzetből, talpra állították és visszaadták az önbizalmát. Nekik köszönhető, hogy a munka visszanyerte a becsületét, hogy a fiatalok többsége ismét biztos szaktudást akar a kezébe. Nekik köszönhető, hogy 140 milliárd forint értékben fejleszthették a szakmunkásképző helyeket, a tantermeket, az épületeket és a gépparkokat, hogy van szakmunkás ösztöndíj, van munkáshitelt és a 25 év alattiak adómentességet élvezhetnek. Nekik köszönhetik, hogy „egy jó asztalos ma már havi 800 ezer forintot is hazavihet, hogy egy jó villanyszerelő akár havi egymilliót is megkereshet, és önök még ennél is többet fognak keresni, ha rendesen kitanulják a szakmájukat és elég szorgalmasak lesznek”.

A fiatalok előtt álló jövőről szólva azt mondta, biztos abban, hogy ők „nem akarnak kamu életet, nem akarnak alibi állást, nem akarnak felnőtt fejjel is a szüleik pénzén élni, hanem saját értelmes életet akarnak értékes tudással, komoly kihívásokkal és sikerekkel, mert képesek rá”. Ugyanakkor a veszélyek korában élünk, vámháború zajlik a világban, a szomszédunkban pedig az ukrajnai háború, „nekünk magunknak kell döntenünk a nehéz kérdésekben”. ezután Ukrajna uniós csatlakozásának veszélyeire utalva azt mondta, az ezzel kapcsolatos szavazás eldönti, hogy milyen lesz a jelenlévő fiatalok következő, legaktívabb, legproduktívabb, legígéretesebb 20 éve.

„Ha a jövőben is migránsmentes Magyarországot akarunk, ha nem akarunk a nyakunkba milliószám ukrán munkásokat, akik elfoglalják az önök munkahelyeit, és leverik az önök fizetéseit, akkor ne hagyják, hogy a fejük fölött döntsenek. Aki teheti, vegyen részt, döntsenek önök” – fogalmazott Orbán Viktor.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A magyar kormány számára kiemelten fontosak a családok

A magyar kormány számára kiemelten fontosak a családok, ezért hamarosan megszavazza az Országgyűlés az szja-mentességeket – hangsúlyozta Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Ringató Magyar Zenei Nevelési Alapítvány anyák napi rendezvényén szombaton.

Koncz Zsófia kifejtette, az intézkedést több lépcsőben vezeti be a kormány; július elsejétől a csed és a gyed szja-mentességét, illetve október elsejétől a háromgyermekes édesanyák szja alóli mentesítését vezetik be; jövő év januártól a negyven év alatti kétgyermekes édesanyák felmenő rendszerben, négy év alatt fogják megkapni a személyijövedelemadó-mentességet; 2026. január elsejétől bővítik a harminc év alatti egygyermekes édesanyák szja-mentességét is, ezekről szavazhat a jövő héten az Országgyűlés.

Hangsúlyozta, hogy a kormány harminc intézkedést hozott a családok segítésére. Ezekben a három fő prioritás 2010 után a családok anyagi helyzetének javítása, az otthonteremtés támogatása, valamint a munka és a család közti egyensúly megteremtésében való segítségnyújtás volt. Az intézkedések ékkövének nevezte a bölcsődei hálózat fejlesztését, hozzátéve: folytatják a hozzájárulás nyújtását a bölcsődei térítési díjhoz, amire a kormány 6,6 milliárd forintot fordít.

Koncz Zsófia méltatta az alapítvány tevékenységét a gyermekek zenei nevelésében, hangsúlyozva: a Ringató igazi mozgalommá nőtte ki magát, a foglalkozásaikon zenélve és játszva tanulnak a gyerekek, és ebbe a szülők mellett sokszor a nagyszülők is bekapcsolódnak.

Az Ezer család énekel – Anyák napja a Ringatóval című rendezvényen Gryllus Vilmos zenész és zeneszerző közreműködésével gyerekkoncert, Farkas Emőke néptáncpedagógus vezetésével pedig családi táncház várta az érdeklődőket.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Koncz Zsófia

A magyar kormány nemzeti gyásznap kihirdetésével adózik a Szentatya élete előtt

A magyar kormány mély megrendüléssel értesült őszentsége Ferenc pápa haláláról. Az egyházfő személyisége, lelki-szellemi öröksége és világra gyakorolt hatása kiemelkedő, ezért a kormány – a nemzeti együttérzés és tisztelet kifejezéseként – nemzeti gyásznapot rendel el a temetésének napjára, azaz április 26., szombatra – olvasható a Miniszterelnökségnek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Azt írták, hogy a nemzeti gyásznap során a nemzeti lobogót félárbócra engedik, az állami és önkormányzati intézményekre, valamint középületekre pedig fekete zászlót kell kitenni, továbbá a kormány arra kéri a magyar embereket, hogy méltósággal, csendes főhajtással emlékezzenek meg Ferenc pápa életéről és szolgálatáról.

A kormány rendelete nem tartalmaz a szórakozóhelyekre, rendezvények, kulturális programok tartására vonatkozó korlátozásokat, azaz a zene- és műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályok sem módosulnak a gyásznap idején – tartalmazza a Miniszterelnökség közleménye.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: AFP/Attila Kisbenedek

A magyarság jövője a gyermekeken múlik

A magyarság jövője a magyar gyermekeken és fiatalokon múlik – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Nagykaposon tartott sajtótájékoztatóján, ahol egy új, a külhoni ifjúsági szervezeteknek szóló pályázati kiírást jelentett be szerdán.

A Jövő Nemzedéke Program mottóval meghirdetett, teljes nevén a Külhoni ifjúsági szervezetek működésének, eszközbeszerzésének, valamint programjainak és rendezvényeinek támogatása című pályázati kiírás szerdától érhető el. A program a Magyarország határain kívül élő fiatal magyar korosztály közösségépítő tevékenységét, eszközbeszerzését, valamint közösségteremtő programjainak, rendezvényeinek megvalósítását szeretné ösztönözni.

A pályázati kiírás teljes keretösszege 500 millió forint, az igényelhető támogatás összege félmillió és kétmillió forint közötti. A programban igényelhető támogatásra a 2022. december 31. előtt bejegyzett szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, illetve ukrajnai (csak Kárpátalja megyei) székhelyű civil és nonprofit szervezetek, egyházak és azok intézményei jogosultak, amelyek tevékenységének célcsoportját jellemzően a fiatal korosztály jelenti.

A pályázati kiírás, annak részletei és feltételei a bgazrt.hu és a kulhonimagyarok.hu honlapokon érhetők el, a benyújtási határidő 2025. május 8.

Nacsa Lőrinc a sajtótájékoztatón emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tavaly novemberi ülésén hozott döntés értelmében 2025 a jövő nemzedék éve a nemzetpolitikában.

Kiemelte: ezzel összefüggésben a cél az, hogy idén az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak a gyerekekre és a fiatalokra, hiszen – mint aláhúzta – a magyarság jövője a magyar gyermekeken és fiatalokon múlik.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20250416-a-magyarsag-jovoje-a-gyermekeken-mulik

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Nacsa Lőrinc

Könnyebb lesz az iskolakezdés, kisebb a családok terhe

Szakmai felmérések, valamint több hónapos szakmai és társadalmai egyeztetést követően új szabályozás lép életbe az óvodai nevelésben: napi összesen 45 perc – akár bontásban 3×15 perc – iskolára felkészítő foglalkozás jár ősztől minden nagycsoportosnak – az erről szóló rendelet már olvasható a Magyar Közlönyben. Ez megkönnyíti az iskolakezdést és csökkenti a családok terheit.

2025 őszétől minden nagycsoportos óvodás számára automatikusan biztosított lesz napi 45 perc iskolára felkészítő foglalkozás, akár 3×15 perces bontásban is. Célunk, hogy minden gyermek a lehető legjobb készségekkel és magabiztosan léphessen be az iskolába.

A döntés alapját egy országos felmérés képezte: a kormány kérdőívben kérte ki az óvodaigazgatók tapasztalatait a hároméves gyermekek készségeiről. A válaszadók 86%-a szerint romlott a gyerekek beszédkészsége, 81% szerint gyengébbek a szociális kompetenciák, és 73% a mozgáskészségek romlását tapasztalta az elmúlt öt év során. A változások mögött több tényező állhat, de az okoseszközök és a túlzott képernyőhasználat hatása kiemelkedő.

A helyzetre szakmai válasz született: módosul az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, megerősítve az óvodák szerepét a készségfejlesztésben. A fejlesztés kiemelten támogatja az alapvető képességek – beszéd, mozgás, szociális készségek – megerősítését az életkornak megfelelő módon. A szabályozás továbbra is hangsúlyt helyez a játék általi tanulásra, a mindennapos mozgásra, az élőszavas mesélésre, a népi játékok és a magyar hagyományok megőrzésére. A cél egy olyan óvodai környezet biztosítása, ahol a gyerekek természetes módon, örömmel fejlődhetnek.

Az új szabályozás megalkotása széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett zajlott, többek között óvodapedagógiai szakmai szervezetekkel, egyházi fenntartók képviselőivel, családszervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az Országos Köznevelési Tanács tagjaival. A javaslat nyilvános társadalmi vitájában beérkezett észrevételeket beépítették a végleges rendeletbe, így például elvetésre került a kötelező homogén (csak nagycsoportosokból álló) csoportok bevezetésének terve is.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: demokrata.hu