A 2027-ig tartó uniós ciklusban több mint 3 ezer milliárd forint jut infrastrukturális beruházásokra a vidékfejlesztésben – közölte az agrárminiszter az M1 aktuális csatornán kedden.

Nagy István hangsúlyozta, 2010 óta a magyar vidék és az agrárium 21. századi újjászületése zajlik, óriási infrastruktúra-fejlesztés valósult meg és óriási támogatási összeg jutott el a gazdatársadalomhoz.

„Száztíz pályázatot írtak ki, 400 ezer támogatói okirat született és 2705 milliárd forint kifizetése történt meg a területalapú támogatásokat illetően, emellett 54 ezer beruházás készült el 1600 milliárd forint értékben. A kertészeti ágazatban 6 ezer hektárnyi új üvegház felület jött létre és 4 ezer hektárnyi új intenzív gyümölcsöst telepítettek” – sorolta a miniszter, hozzátéve, hogy a támogatásokkal segített technológiai korszerűsítések a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékét és feldolgozottsági szintjét növelték, így a foglalkoztatást és az életminőség javulását is elősegítették. Ennek révén munkát, megélhetést és biztonságot találtak a vidéki emberek.

Nagy István örömtelinek nevezte, hogy már 5 ezren éltek a fiatal gazda program által nyújtott lehetőségekkel, ők elkezdték a mezőgazdálkodást vagy folytatták szüleik munkáját.

Nagy István a közös agrárpolitika kapcsán történelminek nevezte a kormány azon döntését, miszerint a jelenlegi uniós ciklusban a kabinet 80 százalékra emelte a nemzeti társfinanszírozás mértékét, ezzel több mint 3 ezer milliárd forint áll rendelkezésre az infrastrukturális beruházásokra a vidékfejlesztésben.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/magyarorszag/tortenelmi-dontes-2027-ig-3-ezer-milliard-forint-jut-a-videki-infrastrukturara-1002759/

A világ legnagyobb jobboldali politikai seregszemléjén mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a CPAC Hungary első blokkjában. A kormányfő szónoklatában arra kérte szövetségeseit, hogy menjenek haza, és nyerjék meg a következő választást, és akkor kezdődhet Brüsszel „elfoglalása”. Négy pontban foglalta össze a jobboldali politikai közösség céljait.

Május 29–30-án sorozatban negyedik alkalommal rendezik meg a CPAC Hungaryt, a világ legnagyobb jobboldali seregszemléjét. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a konferencia megnyitója előtt azt mondta, hogy az idei rendezvény lesz minden idők legszélesebb patrióta összefogása.

A csütörtökön kezdődő kétnapos CPAC (Conserva­tive Political Action Conference) konferenciára hatszáz külföldi vendéget várnak. Részt vesz négy regnáló és négy korábbi miniszterelnök, nyolc pártelnök, tizenegy miniszter és 25 képviselő szerte a világból. A világ legnagyobb jobboldali seregszemléjének főszónoknak ismét Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor.

„Tavaly itt álltam, és azt mondtam, hogy Donald Trump fogja megnyerni az amerikai elnökválasztást. megnyerte. Jövőre Magyarországon lesznek választások. Van-e több kérdés?” – kezdte szónoklatát.

Szerinte Európában ennél jobb társaságot senki sem tudna összegyűjteni, a legkeményebb, legelszántabb és legtapasztaltabb vezetők jöttek Budapestre, olyanok, akiket rengeteg támadás, durvaság és lejárató kampány ért, akik tudják, hogy szenvedés nélkül nincs győzelem, ahogy Trump elnök példája is mutatja; „az európai progresszívek a felét sem tudnák elviselni, (…) sírva fakadnának, elszaladnának és a progresszív újságírók szoknyája mögé bújnának” – tette hozzá.

Orbán Viktor kijelentette, a CPAC „világmárka”, aminek közeledtével a liberálisok „behúzták fülüket, farkukat”.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/belfold/2025/05/29/orban-viktor-a-cpac-en-tudositasunk-frissul

Az banki csalóktól kezdve az élelmiszerárakon át az aszályig bezárólag számos téma került terítékre a szerdai kormányülésen. Mint kiderül, augusztus 31-ig meghosszabbítják az árrésstopot és hazánk segít a parajdi sóbánya helyreállításában is.

Rendhagyó, de indokolt módon foglalkoztunk a mai kormányülésen a banki csalásokkal – hangoztatta a kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, elszaporodtak a digitális formák, a személyes adatok és vagyonok megszerzésére irányuló akciók, így csak idén a magánszemélyeknek összesen nyolcmilliárd forint kárt okoztak a bűnözők. Eddig 1,5 milliárd forint értékben lehetett visszaszerezni az elbitorolt forrásokat – azaz ez a munka nem reménytelen, de nem is egyszerű és gyors – fogalmazott.

A belügyminisztériumban az elmúlt két évben külön nyomozócsoport vizsgálja a kibercsalásokat. A kabinet úgy látja, a feltárt esetek mintegy nyolcvan százaléka mögött ukrán bűnözői csoportok állnak. Most a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok közös munkacsoportot hoznak létre a kibertámadások és az ukrán maffiatevékenységek visszaszorítása érdekében. A következő kormányülésen már konkrét intézkedési javaslatokat vizsgálnak meg – húzta alá a miniszter.

A kabinet szerint az árréscsökkentés hatékony eszköz az infláció elleni küzdelemben, ezért fenntartja az élelmiszerekre vonatkozó intézkedést. Gulyás Gergely bejelentette, az élelmiszerek hatósági árrésének csökkentését legalább augusztus 31-ig meghosszabbítják, és a kabinet továbbra is elkötelezett a fogyasztói árak emelkedésének megfékezése mellett. Hangsúlyozta, továbbra is szigorúan fellépnek az indokolatlan áremelések ellen.

Orbán Viktor a mai napon beszélt Kelemen Hunorral, akivel közölte, hazánk minden segítséget megad a parajdi sóbánya helyreállításához – hangoztatta Gulyás Gergely. Utalt arra is, még idén minden ezer főnél nagyobb lélekszámú településen lesz bankautomata – míg az ötszáz lakosúak esetében ez jövőre valósul meg.

Aszályügyi vészhelyzetet hirdetett ki a kabinet, továbbá külön bizottság jön létre az ügyben – fogalmazott. Most 4,7 milliárd forintot különítettek el a szárazság elleni védekezésre. A vízügyi hatóságok megerősítésével azonnal megkezdik a pótlási munkálatokat. A csatornák és tározók mielőbbi feltöltésére azért van szükség, hogy az esetleges nyári aszály ne érje majd váratlanul a mezőgazdaságot – hangoztatta Gulyás Gergely.

A Voks 2025 egy lehetőség, melyen mindenki szabadon részt vehet – fogalmazott újságírói kérdésre a miniszter. Szorgalmazom, hogy az emberek mondják el a véleményüket – húzta alá. A Tisza Párt és az ukrán kémek viszonya kapcsán a miniszter azt mondta, a formáción belül sokaknak el kellene gondolkodnia azon, hogy kikkel és miért léptek kapcsolatba.

Utalt arra is, szerinte a Tisza Párt vezetői „számtalan” ukrán személlyel – szerinte kémekkel – álltak kapcsolatban. Ezt érdemes lenne tisztázni – mondta. Beszélt arról is, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén elhangzott információk egyes elemeit egyszerűen nem lehet a nyilvánosság elé tárni, hiszen azok a NATO-tagság nyomán eleve titkosak. Ugyanakkor a kabinetnek az az álláspontja, hogy bizonyos, így például a Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökkel kapcsolatos információknak közérdekű nyilvánosságot kellene kapniuk – húzta alá Gulyás Gergely.

Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a keddi Közlekedésinfón számolt be a MÁV és a Volán működését, szolgáltatásait érintő változásokról. A legfontosabb újdonság a késésbiztosítás bevezetése.

Lázár János azzal kezdte a Közlekedésinfót, hogy az ország és vármegyebérletnek, valamint a tarifareformnak köszönhetően sokkal többen használják a közösségi közlekedést, mint eddig bármikor. Olcsóbban adtak el több jegyet, és ebből legalább annyi pénzt tudtak beszedni, mint a korábbi években kevesebb, de drágább jegyből.

Lázár János 2024-et az egymilliárd utazással írta le, ugyanakkor azt is gigantikus számnak nevezte a korábbi évtizedekhez képest, hogy idén márciusban és áprilisban havi 900 ezer bérletet adtak el. Összességében rácáfoltak azokra a pesszimista elképzelésekre, hogy a bérlet és tarifareform után csökkenne a bevétel. „2024 legnagyobb rezsicsökkentése volt” – jellemezte a tarifa és bérletreformot a politikus.

A tárcavezető szerint izgalmas fejlemény, ahogy az agglomerációs közlekedés átalakult: a nagyvárosok felé indulók egyre inkább a közösségi közlekedést veszik igénybe a tarifa és bérletreform hatására.

Lázár János kiemelte, hogy az egyébként rossz állapotban lévő infrastrukturális rendszer működtetéséért Hegyi Zsolt ötvenezer kollégával együtt felel. Nekik köszönhető, hogy működik a rendszer, ráadásul munkabéke van, hároméves bérmegállapodást hoztak tető alá korábban, ami folyamatos béremelést biztosít.

„A szakszervezetek reprezentatív képviselőivel júniusban találkozom, ajánlatot szeretnék tenni a bérek kiegészítésére. A gazdálkodás is javult, ezért alkalom nyílik az egyszeri bérkiegészítésre” – jelentette be Lázár János.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2025/05/27/lazar-janos-mav-kozlekedes-vasut-volan-vonat-busz/

A kormány elkötelezett az önkormányzati dolgozók béremelésében, lépésről lépésre javít a jövedelmek színvonalán. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2024. január elseje óta felelős az önkormányzatokért. Azóta számtalan alkalommal konzultált a településvezetőkkel és az önkormányzati szövetségekkel a mindennapi problémákról és a lehetséges megoldásokról. Így került napirendre például a Versenyképes járások program, amely a járási, térségi összefogást előtérbe helyezve ítél meg fejlesztési forrásokat a sokszínű, minden területet felölelő helyi igényeknek megfelelően. Ilyen problémát oldana meg a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat is, hogy a vidéken élők életkörülményei ne változzanak meg ellenőrizhetetlenül, a saját döntésük alapján legyenek eszközeik a településük jellegének, nyugalmának megőrzéséhez – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.

Hozzátették: Tavaly a kormány emelte a polgármesterek illetményét, megszüntetve azt a méltatlan helyzetet, hogy egyes településeken bizonyos intézményvezetők bére jóval meghaladta a településvezetőét. Ebbe a sorba kapcsolódik az is, hogy a Magyar falu program bővítésének keretében a kormány harminc százalékkal megemeli a tízezer fő alatti települések önkormányzati hivatalaiban dolgozó köztisztviselők bérét.

Az erről szóló döntést most hivatalosan is kihirdette a kormány. A harmincszázalékos béremelés két ütemben történik: 2025. július elsejétől 15 százalékkal, majd 2026. január elsejétől újabb 15 százalékkal emelkedik az illetmény. El kell ismerni a kistelepülések helyi közigazgatásában dolgozók munkáját, és mindent meg kell tenni azért, hogy biztosított legyen a szakmai utánpótlás – közölték.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarország minden területen készen áll a stratégiai együttműködés fejlesztésére a türk államokkal, ebből ugyanis hazánk már az eddigiekben is sokat profitált – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális külügyminiszteri találkozóján leszögezte, hogy Magyarország büszke a történelmére és az örökségére, így annak a türk államokkal közös részeire is. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a TÁSZ most először tartja a csúcstalálkozóját Európában, illetve egy megfigyelői státuszban lévő országban. És rámutatott, hogy a jelenlegi viharos időszakban, a veszélyek korában, Eurázsia és Közép-Ázsia jelentősége rendkívül felértékelődött az energiabiztonság, a gazdaság, a kereskedelmi útvonalak tekintetében is.

Felidézte, hogy ezzel szemben tizenöt évvel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnök először látogatott Azerbajdzsánba, milyen bírálatokat és kioktatást kaptak Nyugatról. Most ugyanazok az emberek, akik akkor azt mondták, hogy ez felesleges, egymásnak adják a kilincset nálatok, illetve egymást félrelökve próbálnak fotózkodni a vezetőitekkel – fogalmazott.

Ezután aláhúzta, hogy Magyarország már több mint három éve él az ukrajnai háború szomszédságában, és több mint három éve érvel a béke, a tűzszünet mellett, amiért a kormány súlyos támadásokat kapott azok részéről, akik mostanra szintén erre az álláspontra helyezkedtek. Üdvözölte, hogy a türk országok is a nemzetközi béketábor tagjai, és külön köszönetet mondott a török vezetésnek a béke-erőfeszítéseiért és a két sikeres közvetítési kísérletéért. Szijjártó Péter ismét támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit, és arról is beszámolt, hogy a tárgyalások nem lesznek egyszerűek.

Épp ezért felszólítjuk Brüsszelt és az európai politikai vezetőket, hogy ne akadályozzák a béketárgyalások sikerét – mondta. Majd elítélte a világ újbóli blokkokra szabdalását célzó törekvéseket. Ez szavai szerint hazánk érdekeivel ellentétben állna, ezért a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ehelyett inkább a kölcsönös tiszteletre alapuló globális együttműködés korszaka következzen. Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a Kelet és a Nyugat fontos találkozási pontja kíván lenni, a kormányzati stratégia sikerét ekként a gazdasági semlegesség biztosítja, amelynek eredményeként a német, amerikai, osztrák beruházók mellé megérkeztek a kínai, japán, dél-koreai és török vállalatok is. És ebben a stratégiában kulcsszerep jut a türk országoknak. (…) Az elmúlt esztendőkben Magyarország nagyon sokat profitált a türk államokkal való együttműködésből, nagyon sok lehetőségtől estünk volna el a gazdasági fejlődés tekintetében, ha nem működünk veletek együtt – vélekedett.

Megjegyezte, hogy amióta hazánk megfigyelőként részt vesz a TÁSZ munkájában, a kétszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és a türk államok között, annak értéke elérte az ötmilliárd dollárt. Végül pedig arra is kitért, hogy jelenleg 1436 ösztöndíjas diák tanul magyarországi egyetemeken a türk államokból. A miniszter aláhúzta, hogy Brüsszel kudarcos stratégiája az elmúlt évek folyamán lerombolta az európai gazdasági növekedés korábbi alapjait, súlyos energiaválság alakult ki, és mindez jelentősen felértékelte az együttműködést Magyarország és a türk államok között.

Kifejtette, hogy a türk államok nagyban hozzájárulnak hazánk energiaellátásának biztonságához, s erre példaként említette, hogy tavaly megkezdődött az azeri és a török földgáz szállítása is Magyarországra, a Mol megkezdte a földgázkitermelést Kazahsztánban, Üzbegisztán és Kirgizisztán pedig atomerőmű-építésről döntött, és magyar technológiák alkalmazását is tervezi. Magyarország készen áll a stratégiai együttműködés fejlesztésére a türk államokkal, minden területen készen állunk erre. Növeljük a kereskedelmi forgalmunkat, még több hallgatót fogadunk és kölcsönös beruházásokat ösztönzünk – összegzett a tárcavezető.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Ezernyolcszáz falusi egyesület, alapítvány összesen mintegy ötmilliárd forint támogatást nyert el a Magyar falu program keretében meghirdetett Falusi civil alap pályázaton – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Facebook-oldalán kedden közzétett videójában.

Gyopáros Alpár azt mondta, a civil szervezetek pályázhattak rendezvényeik megszervezésére, kisebb értékű eszközök beszerzésére, gépjárművásárlásra, ingatlanjaik felújítására, fejlesztésére.

Ezzel a Magyar falu program meghirdetése óta már csaknem tízezer civil szervezetet támogattak a Falusi civil alap keretében.

A programot idén falusi önkormányzatok útjainak, utcáinak, járdáinak felújításával folytatják – tette hozzá.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: demokrata.hu

A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével induló Élvonal program célja a magyar tudomány „aranycsapatának” építése – közölte Hankó Balázs oktatási és kulturális miniszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

„A magyar tudomány aranycsapatát építjük és az utánpótlásról is gondoskodunk” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a program célja, hogy Magyarországra vonzza a kiváló kutatókat külföldről és segítse a tehetségek kibontakozását. A cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön – emelte ki Hankó Balázs.

Mint a műsorban elhangzott, a program három célja, hogy a fiatalok a tudomány felé forduljanak, itthon maradjanak, külföldről pedig hazajöjjenek. Hankó Balázs kérdésre válaszolva elmondta: a kutatók hazahívását, külföldi kutatók meghívását kiemelt kutatási támogatással ösztönzi majd a program.

Ezzel a támogatással „a kutató és teljes kutatói csapata valamelyik magyar egyetemen vagy kutatóintézetben tud elhelyezkedni, és ezáltal a kutatását, amit európai szinten vagy világszinten is elismernek, itthon tudja folytatni” – mutatott rá.

Elmondta, hogy a tervek szerint a legkiválóbb kutatók közül a következő évben 25 kutatói csapatot hívnak haza, a feltörekvő fiatalok esetében pedig ötven új kutatócsoportot hoznak létre. Arra a kérdésre, hogy mely területekre helyezik a hangsúlyt, elmondta: „a nagy hívószó” az „élő és élettelen természettudomány” lesz, valamint a Neumann János Programban megfogalmazott területek: a digitalizáció, az egészséges élet, az agrárium, a zöldátállás és a védelmi ipar.

Krausz Ferenc szerepéről szólva úgy fogalmazott: ő a „csapatkapitány”, ő vezeti a programot működtető alapítványt, és meghív más Nobel-díjas kutatókat is az alapítvány vezetésébe, ő hívja haza, választja ki azokat a kutatókat más kiválóságokkal együtt, akik a programban részt vesznek, és segíti a tehetséggondozást is.

Megjegyezte, hogy ez egy ugyanolyan alapítványi struktúra lesz, mint amelyet Brüsszel jogalap nélkül blokkol a magyar egyetemek, kutatók vonatkozásában. Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a tehetséggondozásról szólva azt mondta: „A programban felkaroljuk a legfiatalabbakat is, az iskolapadtól egészen a kutatólaborokig, úgy, hogy Nobel-díjas kutatókkal kutathatnak együtt.”

A miniszter az M1 aktuális csatorna műsorában arról is beszélt, hogy „évről évre lép előre a magyar innováció”, tíz év alatt megháromszorozták az innovációs finanszírozást, megduplázták a kutatók-fejlesztők számát a vállalatoknál, öt év alatt megduplázták a doktoranduszok számát. „Azaz jó a magyar modell” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy közben a Draghi-jelentés szerint az EU elmaradt az Egyesült Államoktól.

„A kockázati tőke öt százaléka van itt, 52 százaléka az Egyesült Államokban, negyven százaléka Kínában. Az ötven legjobb technológiai vállalatból pedig csak négy van az Európai Unióban” – mondta.

Az 5000 fős lélekszám alatti településeken működő élelmiszerüzletek és/vagy hentesüzletek adhatják be pályázatukat működési támogatásra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Facebook-oldalán szerdán.

Gyopáros Alpár a videóban elmondta: minimum egy-, maximum hárommillió forintos támogatás igényelhető működési költségekre, rezsiköltségre, bérköltségre, bérleti díjra, karbantartás és áruszállítás költségére, a könyvelő díjára, új pénztárgép beszerzésére vagy a meglévő fejlesztésére, irodaszerekre, illetve tisztítószerek költségeire.

A támogatásra a 2025. március 1. és 2026. március 1. között keletkezett számlák számolhatóak el – fűzte hozzá.

A kormánybiztos tájékoztatása szerint a támogatás vissza nem térítendő, egyösszegű, és ahhoz a pályázóktól nem várnak el önerőt. A pályázatokat június 16. és július 16. között lehet benyújtani.

Gyopáros Alpár a videó végén minden kisboltot és hentesüzletet a pályázat benyújtására buzdított.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: demokrata.hu

Magyarország érdekeit nem a bilaterális, alkalmi megoldások szolgálják, hanem a multilaterális politika – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

Az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány által szervezett, Jalta vagy Helsinki? című konferencián a háború utáni rendezési tárgyalásokról szóló, 1945-ös jaltai konferenciát, valamint az európai biztonságról és együttműködésről 1975-ben megkötött helsinki megállapodást elemezték.

Navracsics Tibor előadásában felvetette, vajon lehetett volna-e Helsinki Jalta nélkül, és Helsinki nem „Jalta leckéje volt-e”? Felhívta a figyelmet arra: 1945 és 1975 között egy generáció nevelkedett fel.

Talán a két nemzetközi találkozó nagyon különböző kimenetele mutatja, milyen mélyreható kulturális változások történnek egy új nemzedék színrelépésével – mondta, megjegyezve, „nagyjából ugyanarra az alapvető kérdésre” adott más-más választ Jalta és Helsinki.

A miniszter szerint míg az 1945-ös jaltai konferencia bezárta két blokkba Európa országait, az európai biztonságról és együttműködésről szóló 1975-ös helsinki megállapodás „megtalálta az ajtót, kaput, ablakot”, amellyel „a két bezárt blokkot egymás felé ki lehet nyitni”.

Hozzátette: a helsinki megállapodás „becsempészett egy olyan elemet a nemzetközi politikába, ami végül a szocializmus halálos sebét jelentette”, ugyanis létrejött egy új nemzetközi nyelvezet a politikában, és egy „olyan ellenzékképző gócpont, amire nem tudott megfelelő választ adni a szocializmus”.

Azt mondta, az emberi jogok kérdése lett az a kérdéskör, amelyben a szocialista politikusok „rendszeresen, minden alkalommal vereséget szenvedtek”, hiszen nem tudták megmagyarázni az emberi jogok érvényesülése ellen hozott intézkedéseiket.