Kategória: Hír

Zságer Balázs kísérőzenéjével újraálmodott Metropolis, A bagdadi tolvaj és Hyppolit, Spielberg 35 milliméteren – szeptember 25-től november 28-ig különleges filmekkel és ritkán látható klasszikusokkal várják az érdeklődőket a Puskinban.

A Fórum filmszínház, a mai Puskin mozi elődje 1926. november 26-án nyílt meg a nagyközönség előtt. A centenárium alkalmából szervezett Puskin 100 Mozifesztivál programsorozat alkalmából a belvárosi moziban hetente egy-egy rendhagyó filmvetítést tartanak.

A mozifesztivál nyitófilmje Fritz Lang 1927-es Metropolis című sci-fi klasszikusa, amely szeptember 25-én látható a mozi Metropolis termében. A némafilmhez Zságer Balázs komponált új elektronikus kísérőzenét, melyet a vetítés alatt élőben ad elő.

A Puskin mozi történetéhez különösen szorosan kapcsolódik a Korda Sándor által producerált és Rózsa Miklós filmzenéjével aláfestett A bagdadi tolvaj című alkotás. A filmszínház 1926. november 23-i díszelőadásán – három nappal a november 26-i nyilvános megnyitás előtt – ezt a látványos hollywoodi némafilmet láthatta a VIP-közönség. A Nyitott házak hétvégéje alkalmából készült korábbi összeállításunkban több érdekességet is gyűjtöttünk a moziról – egyebek mellett a november 26-i megnyitóról, amelyre akkora volt az érdeklődés, hogy rendőröknek kellett felügyelni a tömeget. A filmet november 23-án vetítik a moziban.

A némafilmes hagyományhoz kapcsolódik Charlie Chaplin Aranyláz című klasszikusa is, amely november 28-án a Puskin 100 Mozifesztivál záróeseményeként kerül vászonra, élő zenei kísérettel. A Bolcsó/G. Szabó/Márkos/Márkos Quartett kísérete kapcsolja össze a száz évvel ezelőtti filmélményt a kortárs zenei világgal, lezárásaként a Puskin első száz évét felidéző jubileumi programsorozatnak.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/puskin-mozi-puskin-100-jubileum-program/

A mohácsi csata 500. évfordulójára elkészült az új, 1500 négyzetméteres kiállítótér, felszentelték az új kápolnát, és teljesen megújult a Korona-épület is. A tavaly októberben indult fejlesztés építészeti munkái, melynek terveit a Vadász és Társai készítette, befejeződtek, a következő időszakban pedig a kiállítás berendezése következik.

Magyarország első nemzeti emlékhelye, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely 1976-ban készült el Sátorhelyen, az 1526-os mohácsi csatában elesett katonák tömegsírjának helyén, a tavaly elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész és szobrász, Vadász György tervei alapján. Ekkor készült el Pölöskei József ötvösművész bronzból készült díszkapuja, a Hádész-kapu, valamint Vadász György földbe süllyesztett, átriumos építménye is. Ennek közepén egy fehér kőrózsát formázó kút található, amely Illés Gyula szobrászművész alkotása.

Az emlékhely 2011-ben a Szent Koronát mintázó fogadóépülettel, a Korona-épülettel bővült, amely szintén Vadász György tervei alapján készült. A mintegy 6,5 hektáros parkban 1700 katona nyugszik. A sírkertben II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál és Kanizsai Dorottya, valamint számos névtelen vitéz fából készült szobra látható.

A tavaly októberben indult fejlesztés során a Korona-épület felújítása és bővítése mellett új kiállítótér és kápolna épült, valamint kialakították az altemplomot és az osszáriumot is. Megújult a Hádész-kapu, a kegyeleti tér és a teljes, mintegy 6,5 hektáros kert, emellett a kerítéseket is felújították, és új vadkerítés épült. A beruházás részeként egy új műhelyépület is létrejött.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://epiteszforum.hu/elkeszult-a-mohacsi-nemzeti-emlekhely-felujitasa-es-bovitese?fbclid=IwY2xjawUDqqpwZG9mAWV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkEDIyMjAzOTE3ODgyMDA4OTIAAR6wJWo0URmrpTjiD1CBNUiN3nvbAHjFYJOjrDrbe7CiKdp58M5WQSAYHQkqYA_aem_d6iuqzGuktNxEF9CCOoraw

A szolnoki Damjanich János Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei megtalálták az évszázadok óta eltűntnek hitt középkori Nyénye település pontos helyét Szandaszőlős déli határában. A Szoljon.hu cikkében bemutatott régészeti feltárás során előkerült temetkezési és építészeti nyomok, valamint a korabeli oklevelek adatainak összevetése fizikai bizonyítékot szolgáltatott a tizenhatodik század közepén elpusztult falu létezésére, kiegészítve a régió késő középkori településhálózatáról alkotott történeti képet.

A Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából indított kutatás eredetileg egy kisebb kiterjedésűnek vélt régészeti lelőhely próbafeltárásaként kezdődött, négy kutatóárok megnyitásával. A felszínen talált nagy mennyiségű tizenötödik és tizenhatodik századi kerámiatöredék már kezdetben jelezte az egykori emberi jelenlétet, a mélyebb rétegekben feltárt árkok és gödrök pedig egyértelműsítették egy egykori falu nyomait.

A vizsgálat fordulópontját az jelentette, amikor a szakemberek több emberi temetkezést is azonosítottak az egyik árokban. Ádám Márk, az ásatást vezető régész tájékoztatása szerint a talajban nehezen kivehető sírokat a halottak nyugat-keleti tájolása segített azonosítani, ami egyértelműen egy középkori, templom körüli temető jelenlétére utalt.

A temetőrészlet felismerését követően a kutatócsoport kiterjesztette a helyszíni felmérést, és a kő- illetve téglatörmelékek sűrűsödése alapján meghatározták az egykori szakrális épület valószínűsíthető helyét is. A jelenleg vizsgált sírok a templomtól délre helyezkednek el, ahonnan eddig három temetkezést tártak fel. A halottak mellett nem találtak mellékleteket, ami a középkori keresztény temetkezési szokások ismeretében, ahol a tizenegyedik századtól kezdve a templom körüli megszentelt földbe temetkeztek, megszokott jelenségnek számít.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/eltunt-kozepkori-falu-talaltak-szolnok-hataraban-20260831

Marton Éva művésznő köszöntőjével, majd a versenyzők fellépési sorrendjének kisorsolásával vasárnap este megkezdődött a Zeneakadémia hetedik alkalommal megrendezett Marton Éva Nemzetközi Énekversenye, amelynek elődöntőiben a világ számos tájáról érkezett 80 fiatal tehetség lép majd a közönség elé.

A Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a huszonhárom éves Tata Razmadze grúz szoprán húzta ki az első fellépő sorszámát, aki Margarita Guscsa orosz szoprán lesz. A többiek betűrendben követik egészen az ábécé végéig, majd onnan elölről.

A rendezvény élő fordulói augusztus 31. és szeptember 6. között zajlanak; az elődöntő, a középdöntő és a döntő a Zeneakadémián, míg a gála az Operaházban és online tekinthető meg. A Zeneakadémia Solti termében hétfőtől szerdáig tartó hat elődöntőre és a csütörtöki két középdöntőre a belépés ingyenes, regisztrációt nem igényel. Ezekben a fordulókban zongorakísérettel állnak pódiumra a versenyzők.

Jegyek még elérhetők a nagyteremben tartandó szombati döntőre, valamint az azt követő eredményhirdetésre és díjátadóra, továbbá a vasárnapi, operaházi gálára, amelyen átadják a verseny különdíjait is. E két eseményen a Magyar Állami Operaház zenekarával és Szennai Kálmán vezényletével lépnek fel a fiatal tehetségek.

Az élő internetes közvetítésnek köszönhetően a világ számos pontjáról követhetik a versenyt az érdeklődők – közölte a Zeneakadémia.

A helyezéseken kívül számos különdíjat, köztük fellépési lehetőségeket is kiosztanak majd. A Marton Éva-különdíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával az a versenyző veheti át, akinek a versenyen nyújtott teljesítményét a művésznő külön díjazza.

A 2026-os versenyre minden korábbinál több, 265 érvényes jelentkezés érkezett a világ számos tájáról. A Marton Éva vezette előzsűri a beküldött videófelvételek alapján 105 fiatal tehetséget választott ki, köztük hét magyart.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/08/31/a-jovo-nagy-sztarjait-keresik-kulonleges-verseny-kezdodik-budapesten#

A Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas színművész már több mint hetven filmben játszott pályafutása során, köztük több kultikus státuszt kivívott alkotásban is.

Gáspár Sándor veheti át a miskolci CineFest életműdíját, míg az Európai Mozi Nagykövete címet két Oscar-díjas alkotó, Danis Tanovic és Kevin Macdonald kapják – közölték a szervezők csütörtökön.

Az életműdíjat szeptember 4-én, pénteken kapja meg a Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas Gáspár Sándor, aki több mint 70 filmben játszott. A magyar színész számára a közönségsikert A miniszter félrelép mellett Rudolf Péter Üvegtigris-trilógiája hozta el.

Ugyanezen a napon adják át az Európai Mozi Nagykövete díjat az 1969-ben született Danis Tanovic-nak, kinek neve összefonódott a délszláv háború traumáinak és a konfliktus utáni társadalmi valóság feldolgozásával. A rendező világát a mély realizmus, a felesleges sallangoktól mentes történetmesélés és a finom, gyakran fekete humor jellemzi – írták a szervezők.

A másik nagyköveti elismerést szeptember 10-én, csütörtökön adják át a skót rendező és producer Kevin Macdonaldnak, akinek nagyapja a miskolci születésű, szintén Oscar-díjas brit alkotó, Pressburger Imre volt. A Pressburger-konferecia részeként az alkotói módszereiről és örökségéről Kevin Macdonalddal Charles Drazin filmtörténész beszélget a Béke a teremben 16:00-tól.

A díjazottak mellett több vendég is érkezik a miskolci fesztiválra. A Mommy Blue szeptember ötödikei vetítése után többek között Mayer Bernadette rendező, Petrovits Genovéva producer mellett többek között Für Anikó és Vilmányi Benett is közönségtalálkozón vesz részt.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/08/27/gaspar-sandor-kapja-iden-a-cinefest-eletmudijat#

A mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmincezer forint névértékű ezüst és hatezer forint névértékű színesfém emlékérmét, a Magyar Posta pedig alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki Mohácson – közölte a jegybank és Magyar Posta Zrt az MTI-vel pénteken.

A jegybank az érmék megjelentetésével tiszteleg a csata hősei és áldozatai, valamint a hazájukat önfeláldozóan védelmező katonák bátorsága előtt – közölte Sipos-Tompa Levente, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke a közlemény szerint pénteken Mohácson, az évforduló alkalmából szervezett városi ünnepségen. Az alelnök hozzátette: a harmincezer forint névértékű ezüst és hatezer forint névértékű színesfém emlékérmét kétszer ötezer példányban bocsátják ki.

Az alelnök emlékeztetett: az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelkeltés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő, hiszen korlátozott példányszámuk és igényes művészi kivitelezésük miatt egyedi értéket képviselnek. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.

Az emlékérmét ismertetve Sipos-Tompa Levente elmondta: az érmék előlapján a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kettéhasadt kapuját idéző kompozíció és karddal kettéhasított, kereszt alakú motívumokkal díszített stilizált sírhantábrázolás látható, rajta Kisfaludy Károly Mohács című, 1821-ben írt versének befejező mondatait idéző felirattal. Az emlékérme hátoldalán megjelennek a csatába induló lovasok, velük szemben a török sereget szimbolizáló dárdasor látható.

Az MNB honlapján olvasható tájékoztatás szerint az emlékérmék fekvő téglalap alakúak, méretük 26,40 × 39,60 milliméter, szélük sima. A 30 ezer forint névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, proof kivitelű. A hatezer forint névértékű színesfém változat 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült selyemfényes kivitelben, súlya 27 gramm.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/emlekermet-es-emlekbelyeget-bocsatottak-ki-a-mohacsi-csata-evfordulojan-20260828

Hat magyar író és a párizsi Magyar Műhely megidézésével járja körül az emigráció és az otthonvesztés XX. századi megélését az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Sorstalanság-alakzatok című tárlata. A többszerzős kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, miként dolgozta fel a múlt század történelmi traumáit a párhuzamos sorsokat megélő Márai Sándor, Faludy György, Kertész Imre, Agota Kristof, Bodor Ádám, illetve a tragikusabb sorsú Szerb Antal. Az életművek mozaikkockái révén feltárulnak a látogatók előtt a parancsuralmi rendszerekben élt alkotók túlélési stratégiái, a szabad döntés határai.

Munkaszolgálat, kulturális kirekesztettség, a kisebbségi létből fakadó gyökérvesztettség, a kommunizmus börtöneinek pokla, az ’56-os megtorlások előli menekvés, emigráció, valamint a valós és belső utazások létállapotai. E megrendítő élményekből fakad az a sorskötelék, amely magyarázatot nyújt a PIM tárlatán megidézett szerzők közös emlékezetére.

A kiállításon az érdeklődők számos kortörténeti kuriózum mellett megtekinthetik az Utas és holdvilág első kiadásának Szerb Antalné által javított példányát, a Sorstalanság hazai elutasításáról szóló hírhedt kiadói levelet, az írói Nobel-díjat megtestesítő érmet, Agota Kristof híres francia–magyar szótárát, a fiatal Bodor Ádám „magyar nemzetiségű román állampolgár” megfigyeléséről szóló belügyi határozatot, Faludy György asztali földgömbjét és Márai Sándor útlevelét, amellyel 1948-ban végleg elhagyta Magyarországot.

Évtizedes meg nem értettség övezte Magyarországon Nobel-díjasunk, Kertész Imre világhírű regényét, a kiállítás címében is visszaköszönő Sorstalanságot, amelynek megjelentetését 1973-ban kíméletlenül elutasította a Magvető Kiadó.

„Kéziratát kiadónk lektorai elolvasták, egybehangzó véleményük alapján regénye kiadására nem vállalkozhatunk. Úgy véljük, élményanyagának művészi megfogalmazása nem sikerült, pedig a téma iszonyatos és megrázó” – írta Kertésznek a megsemmisítő levelet a kiadó képviselője.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/irni-vagy-hallgatni-1218264/

Új dallal gazdagodott az Őrség kulturális arculata: megszületett Az Őrség dala, amely egyszerre kapcsolódik a Szeresvilág című imázsfilmhez, és önálló zenei alkotásként is szeretné megfogalmazni, mit jelent ez a különleges nyugat-magyarországi táj az itt élőknek és az ide kötődőknek.

A kezdeményezés mögött nem egyszerűen egy turisztikai célú dal megalkotása áll. Az alkotók szándéka szerint a produkció az Őrség természetét, hagyományait, közösségeit és az otthonosság érzését egyszerre kívánja megszólaltatni.

Az Őrség Magyarország nyugati részének egyik sajátos karakterű vidéke, amelynek arculatát nem kizárólag természeti értékei határozzák meg. A tájhoz szorosan kapcsolódnak azok a hagyományok, mesterségek, közösségi formák és családi történetek is, amelyek generációkon keresztül öröklődtek tovább.

Az Őrség dala ezt a sokféle kötődést próbálja közös zenei nyelvre fordítani. A koncepció szerint nem egyetlen települést vagy egyetlen történetet állít középpontba, hanem az egész Őrséget szeretné megszólaltatni.

A dal szövegét Németh-Markó Viktória írta, zenéjét és előadását Schrott Péter jegyzi. Az alkotók szerint éppen az tette különlegessé a munkát, hogy Viktória személyes kötődése az Őrséghez és az általa megfogalmazott gondolatok találkozhattak Schrott Péter saját zenei világával.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://librarius.hu/2026/08/25/megszuletett-az-orseg-dala/

37 programmal, négy ősbemutatóval és több fesztivállal zárta 63. évadát a Gyulai Várszínház. A szakmai visszajelzések és a jegyárbevétel is sikeres szezont jelez, a színház továbbra is a könnyedebb produkciók mellett az elmélyültebb előadásoknak is teret kíván adni.

A Gyulai Várszínház Művészeti és Társadalmi Tanácsadó Testülete augusztus 19-én értékelte a 63. évadot. Elek Tibor igazgató elmondta: június 26. és augusztus 18. között 37 programot, köztük négy saját, valamennyi esetben ősbemutatót, egy felolvasó-színházi bemutatót, két színházi és két zenei fesztivált rendeztek meg.

A Várszínpadon, a Tószínpadon és a Kamarateremben is számos teltházas előadás volt, a Tószínpadon pedig több alkalommal pótszékeket is be kellett állítani. Bár néhány produkció nézőszáma elmaradt a várakozásoktól, a teljes nézőszám csaknem megegyezett a tavalyival, miközben a jegyárbevétel jelentősen meghaladta az előző évit. Elek Tibor szerint az alacsonyabb érdeklődéshez hozzájárulhatott, hogy kevesebb turista érkezett Gyulára, illetve több olyan előadás szerepelt a programban, amely az elmélyültebb színházi élményt kereső közönséget szólította meg.

A tanácsadó testület értékelése szerint a Várszínház idén is gazdag és sokszínű évadot valósított meg. A legmaradandóbb élmények között említették többek között a Piaf-menet, a Barbárok, az Iszony, Az öltöny, a Volt egyszer egy…, az Angyal szállt le Babilonba, a Ház a blokkok között, az Anconai szerelmesek, a Cseresznyéskert és a Sátántangó előadásokat. A jegyeladások alapján a legnépszerűbb produkciók A Pál utcai fiúk, az Anconai szerelmesek, A muzsika hangja és A feleség negyvennél kezdődik voltak.

Kiemelt szakmai figyelem övezte az évadot: eddig 15 kritika jelent meg a produkciókról, a Várszínházzal pedig többek között az M5 kulturális műsorai, a Bartók Rádió, a Klubrádió és a Katolikus Rádió is foglalkozott. A szakmai érdeklődés különösen a négy saját bemutató iránt volt jelentős.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://fidelio.hu/plusz/szakmai-es-kozonsegsikerek-a-gyulai-varszinhaz-63-evadaban-185793.html

A 90 éve született Csukás István íróra emlékeznek a Debreceni Virágkarnevál részeként megvalósuló Galiba Gyermekfesztiválon augusztus 18. és 23. között, a rendezvény központi alakja az 50 éves Süsü, a sárkány lesz – közölték a szervezők a rendezvény pénteki sajtótájékoztatóján.

Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere azt mondta: a debreceni nyári rendezvénysorozat fináléja a Virágkarnevál, amely péntektől bő egy héten át szórakoztatja a közönséget. Ennek részeként a tavaly megújult Galiba Gyermekfesztivál hat napon keresztül, több helyszínen kínál programokat a gyermekeknek és a családoknak.

Dobos Zita, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője ismertette: a karneváli hétre tervezett 350 programból 91 kifejezetten a legkisebbeknek szól, köztük Ringató-foglalkozások, kézműveskedés, élő népmese-előadások és koncertek.

Hangsúlyozta, hogy a fesztivál idén a Nagyerdei Kultúrpark Vidámparkja mellett új belvárosi helyszínekkel bővül, így a Régi Városháza udvarán és a Dósa Nádor téren is lesznek programok.

A Galiba Gyermekfesztivál kiemelkedő eseménye az augusztus 19-i gyermekvirágkocsi-felvonulás, amelyen óvodások, bölcsődések, iskolások, tánccsoportok és civil közösségek saját készítésű, látványos kiskocsikkal és színes jelmezekben vonulnak végig a belvároson.

Idén 10. alkalommal szervezik meg a felvonulást, a 20 kocsit 8 tánccsoport kíséri majd. A kompozíciókon feltűnik Süsü alakja is, a mesehőssel a látogatók a fesztivál teljes ideje alatt találkozhatnak.

Dobos Zita hozzátette: a felvonulást követően a kiskocsik a Vidámparkban és a Régi Városháza területén is megtekinthetőek lesznek. Idén először a közönség szavazhat is a kocsikra a Virágkarnevál hivatalos oldalán augusztus 23-ig, a legtöbb voksot kapó alkotás pedig elnyeri a közönség vándordíját.

Nagy Levente, a rendezvényt támogató Emerson (NI) HR-vezetője azt mondta: a vállalat számára kiemelten fontos a helyi közösségek és a kulturális értékek támogatása, amelynek köszönhetően a fesztiválon most a robotikával ismerkedhetnek meg a legkisebbek.

Forrás: librarius.hu / MTI
Fotó: librarius.hu