A tehetséges fiatalok írják Magyarország jövőjét

Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédet tartott a Szakma Sztár Fesztiválon. A miniszterelnök megfogalmazása szerint azért jön a fesztiválra örömmel minden évben, mert azt gondolja, hogy a jövő Magyarországát az ilyen helyeken rajzolják meg.

„Mi, idősebbek, tudjuk, mindig a tehetséges fiatalok írják Magyarország jövőjét. 15-20 éve még azt gondolták Magyarországon is, hogy a jövőt inkább a diplomás, szellemi foglalkozású emberek határozzák meg, de az elmúlt 15 évben felépítettük a munkaalapú gazdaságot, és mindenki tudja: munka és szakmunka, szakmunka és szakmunkás nélkül nincs jövő.”

A kormányfő hangsúlyozta, ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunkások, a szakiparosok adják. Ha a szellem emberei is kihozzák magukból a legtöbbet, és a két világ jól kapcsolódik össze, abból lesz a sikeres Magyarország.

A kormányfő szerint olyan korban élünk, amikor nehéz előre látni a jövőt, a trendek és a divatok napról napra váltják egymást, emlékszik, hogy az évtized elején még az a hír járta, hogy az új technológiák hamarosan kiváltják a kétkezi munkát, aztán kiderült, hogy számítógéppel a kétkezi munkát nem lehet kiváltani. „Reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók.”A kormányfő szerint korábban azt sem gondolta senki, hogy kitörhet a háború, vagy az Európai Unió, „amit jólétünk zálogának láttunk, utat téveszt, és lemaradt a világ nagy gazdasági versenyfutásában Amerika és Ázsia mögött”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a kiszámíthatatlan világban a kormány feladata segíteni a fiatalokat, hogy saját lábukra állhassanak, és megkezdhessék önálló, saját életüket. Nehéz kisilabizálni, hogy mit hoz a jövő, de a kormánynak az a dolga, hogy időtálló és korszerű képzést adjon mindenki számára, ezért állapodtak meg a Kereskedelmi és Iparkamarával, közösen újítják meg a szakképzést, és befektetnek a jövőbe.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2024/04/24/orban-viktor-szakma-sztar-fesztival-oktatas-munkaeropiac/

 

Forrás: index.hu
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Nemzetközi Valutaalap 3,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2025-re Magyarországon

Az Európai Bizottság után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet – közölte kedden feltett Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter.

A Nemzetközi Valutaalapra (IMF) forrásként hivatkozó mellékelt grafikon szerint a nemzetközi pénzintézet 3,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2025-re Magyarországon. Az Európai Unió 27 tagországa közül ennél gyorsabb, 3,5–4,0 százalékos növekedést az IMF csak három országban, Máltán, Romániában és Lengyelországban vár.

Forrás: pestisracok.hu / MTI
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vidék és a városi térségek fejlesztése „kéz a kézben jár”

Fenntartható városfejlesztési program indul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) egyik pilléreként – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Kecskeméten.

Mayer Gábor elmondta: ma már az elmaradott vidék és a fejlett városi térségek fejlesztése „kéz a kézben jár”, a vidék városok nélküli és a város vidék nélküli fejlődése nem képzelhető el. Célnak nevezte, hogy a vidéki és a városi fejlesztések összehangoltan valósuljanak meg.

Kosztik János, a terület- és településfejlesztési operatív programot irányító hatóság vezetőjének helyettese, a Jogi és Felülvizsgálati főosztály vezetője elmondta: az Európai Regionális Fejlesztési Alap részfinanszírozásával megvalósuló, a Fenntartható Városfejlesztési (FVS) eszköz keretében Magyarország 42 városa, várostérsége, valamint a főváros új megközelítésben, stratégiai alapon, integráltan tervezheti és valósíthatja meg fejlesztési elképzeléseit. A program keretösszege 581 milliárd forint – közölte.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MTI/Bús Csaba

Minden hatodik pár érintett valamilyen termékenységi problémában

Jövő héten rendezik meg Magyarországon a termékenységtudatosság hetét Budapesten és több nagyobb városban is, amelyen arra hívják fel a fiatalok figyelmét, hogy az életkor és az életmód rendkívüli mértékben befolyásolja a gyerekvállalást – fogalmazott Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: habár a meddőség ma már népbetegség, a fiatalok sokszor mégsem gondolnak bele, hogy foglalkozniuk kellene ezzel a kérdéssel, ezért közérthető módon, ingyenes programokon szeretnék nekik átadni a tudást, és felhívni a figyelmet, hogy az életkor és az életmód rendkívüli mértékben befolyásolja, hogy tud-e valaki gyereket vállalni.

Rétvári Bence felidézte: az elmúlt években a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél többeknek legyen elérhető a meddőségi ellátás. Központilag szervezetté tették azt, így nyolc meddőségi szakambulancia jött létre, továbbá ingyenessé tették a meddőségi kezeléseket, és növelték a beavatkozási lehetőségeket: míg korábban összesen öt beavatkozást fizetett az állam, most az első gyermeknél öt, a következőknél pedig négy-négy beavatkozást támogatnak az egészségbiztosítási alapból.

„Mindennek köszönhetően a korábbi évi 5000-5700-ról tízezer fölé nőtt a meddőségi kezelések száma, és a 2018 előtti 1400-1450-ről mostanra 2300 fölé nőtt a megszületett gyerekek száma” – ismertette Rétvári Bence.

Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Intézetének főigazgatója arról beszélt, hogy ma már minden hatodik pár küzd termékenységi problémával, ezért a prevenció elengedhetetlen. A főigazgató hangsúlyozta, éppen emiatt szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét, hogy már a gyerekvállalás előtt tudnak tenni az életmódjukkal, majd a megfelelő életkor megválasztásával azért, hogy annyi gyerekük szülessen, amennyit szeretnének.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTVA/Jászai Csaba

Elindult a kormány Ifjúsági Garancia Plusz programja

A kormány Ifjúsági Garancia Plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre – ismertette Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Tv2 Mokka című műsorában kedden reggel. A munkaerőpiacon az 50 év feletti, valamint a 30 év alatti korosztályoknál vannak még tartalékok, a hétfőn elindult program célja a foglalkoztatottság növelése.

Az Ifjúsági Garancia Plusz program azokat a 30 év alatti fiatalokat segíti munkatapasztalatot szerezni, akik már nem tanulnak és még nem dolgoznak – húzta alá.

A program első, legfontosabb eleme a bértámogatás: a kormány négy vagy hat hónapig a bruttó bér 50 százalékát átvállalja a munkáltatóktól. Amennyiben a munkahely a lakóhelytől 60 kilométernél távolabb van, a regisztrált álláskereső fiatal maximum egy évig, 186 ezer forint albérleti támogatást kaphat – mondta.

Utazási költségtámogatás is igényelhető, amennyiben a munkahely a lakóhelytől 60 kilométeren belül van. Ennek összege tíz kilométerenként 10-12 ezer forint lehet havonta – tette hozzá.

A program negyedik pillére lehetőséget biztosít szakmaváltásra, átképzésre. Ebben az időszakban a mindenkori minimálbér 150 százalékáig adható pénzügyi támogatás a felnőttképzésben résztvevőknek – emelte ki.

Czomba Sándor elmondta, a kormányzati programok, valamint az ország keleti és déli régióiban nagy számban induló beruházások segíthetnek a fiatalok elhelyezkedésében, a foglalkoztatottság növelésében.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Kövesdi Andrea

20 százalékkal csökkent az ország gázfogyasztása

Magyarország nagymértékű energia kitettsége miatt helyben előállított és fenntartható, környezetbarát módon megtermelt energiára van szükségünk – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerdai esztergomi sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a kormány azért indította el a zöld nemzeti konzultációt, hogy felmérhesse, a lakosság részéről hol a legnagyobb az igény a zöldenergiára való átállásban és ennek megfelelően indíthasson különböző támogatási programokat.

Az államtitkár szólt arról, hogy az ország az elektromos közlekedés területén tehet jelentős előrelépést, valamint magyar adottságnak számít a geotermikus energia, amelyben sokkal nagyobb lehetőség van, mint amennyit jelenleg kihasználunk.

Steiner Attila emlékeztetett arra, hogy a rezsicsökkentést minden nehézség ellenére meg tudták őrizni, illetve felidézte, hogy az emelkedő energiaárak mindenkit takarékos felhasználásra ösztönöztek, így körülbelül 20 százalékkal csökkent az ország gázfogyasztása.

Steindl Balázs, Esztergom alpolgármestere elmondta: az elmúlt években számos városi intézményben zajlott energia-megtakarítást eredményező felújítás, így a Dobó Katalin Gimnáziumban, a Kőrösy Kollégiumban, a Féja Géza Közösségi házban és négy óvodában.

Az önkormányzat elkészítette a város napenergia térképét, amely az egyes ingatlanok esetében megmutatja a napelem hatékonyságát, illetve az idén elkezdődik a városi közvilágítás korszerűsítése – ismertette az alpolgármester.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Katona László

Már lehet pályázni az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj 2024. évi felhívására

Szerdától lehet pályázni az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj 2024. évi felhívására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A kormány elfogadta a KKV Stratégia (2019-2030) felülvizsgálatát, amelynek kiemelt célja a vállalkozói kedv ösztönzése, a vállalkozói lét és életpálya társadalmi megbecsültségének növelése, valamint a vállalkozásindításhoz szükséges tudás és kompetenciák elsajátításának támogatása. Ezen célokkal összhangban az NGM az idei évben is meghirdeti az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (European Enterprise Promotion Awards – EEPA) felhívását – írták a közleményben.

A minisztérium 2024. május 31-ig várja azon kreatív, innovatív és egyedi vállalkozásfejlesztési programok nevezését, amelyek segítik a vállalkozóvá válást és megkönnyítik a vállalkozások mindennapjait.

Az Európai Bizottság által 2006-ban alapított EEPA célja a vállalkozói lét és az üzleti szellem fontosságának hangsúlyozása mellett az olyan kezdeményezések megismertetése az európai nyilvánossággal, amelyek megkönnyítik a vállalkozóvá válást, a vállalkozások mindennapjait, és nemzetközi szinten is kiemelkedő jó gyakorlatokkal szolgálhatnak. A bizottság évről évre a legkreatívabb és legsikeresebb vállalkozásfejlesztési projekteket díjazza – emlékeztettek a közleményben.

Az elismerésre hat kategóriában, legalább 15 hónapja működő projektjükkel pályázhatnak a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek, önkormányzatok, állami szervek és intézmények. A két fordulóból álló felhívás első, nemzeti fordulójában legsikeresebben teljesítő két kezdeményezés lehetőséget kap, hogy az európai fordulóban is megmérettesse magát, és kategóriájában a legjobbként részesüljön elismerésben, vagy elhozza az európai zsűri fődíját.

Az idei esemény különlegessége, hogy a 2024. második félévi magyar uniós elnökségre tekintettel a rendezvény második fordulójának helyszíne Budapesten lesz, az európai forduló díjainak átadására egy nagyszabású díjátadó eseményen kerül sor idén novemberben – olvasható az NGM közleményében.

A felhívás dokumentációja a kormányzati portálon érhető el.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Varga Imre

Magyarország és két szomszédja aláírta a BlueSky Project-et

Aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje, ami nagyban fokozhatja az ellátásbiztonságot minden fél számára – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A tárcavezető a BlueSky Project aláírását követően Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért, hogy végül létrejöhessen a közös regionális áramtőzsde.

Beszédében remek hírnek nevezte a mai megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdi működését a szlovén-szerb-magyar villamosenergia-tőzsde.

„Ez egyrészt az ellátásbiztonságot fogja javítani, gyorssá, akadálymentessé téve az áram kereskedelmét országaink között, s természetesen mivel nagyobb piacról és nagyobb mennyiségekről lesz szó, az árak is kedvezőbbek lesznek” – jelentette ki.

Üdvözölte, hogy a német-francia energiatőzsde-vállalat is ezen kezdeményezés mellé állt, és biztosítja a működés korszerűségét a rendszerüzemeltetők számára.

Magyarország nem rendelkezik sem tengerparttal, sem jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyekkel, így hazánk áramellátása leghatékonyabban nukleáris energia által biztosítható, a kormány ezért is döntött a kapacitások bővítéséről – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint a paksi erőmű fejlesztésével a következő évtized elejére a jelenlegi 2000-ről 4400 megawattra fog nőni ez a kapacitás, a beruházás pedig jól halad, fontos mérföldköveket sikerült elérni az utóbbi időben.

„Emellett naperőművi kapacitásaink az elmúlt öt évben megnyolcszorozódtak, mára 5600 megawattot tudnak” – emelte ki. „Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb hálózatfejlesztési igények jelennek meg itt Magyarországon, ezért különös jelentősége lesz a villamosenergiai határkeresztező kapacitások fejlesztésének és különös jelentősége lesz a regionális együttműködésnek” – fűzte hozzá.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Soós Lajos

Napi egyszeri meleg étkeztetését biztosítják a rászorulóknak

Napi melegétel-osztásra kaphatnak támogatást a hajléktalanokat segítő szervezetek a Széchenyi Terv Plusz program keretében, összesen évente 1,9 milliárd forint értékben – közölte a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.

Fülöp Attila elmondta, hogy a keretösszeg idén március 25-től jövő év április 30-ig használható fel. Ebből a hajléktalanellátásban résztvevő szervezetek a szolgáltatást igénybe vevő emberek napi egyszeri meleg étkeztetését biztosíthatják. „Ez egy újabb eszköz, újabb segítés a hajléktalanellátó rendszerben” –tette hozzá a politikus.

Jelenleg 88 hajléktalanellátó – éjszakai szállást vagy nappali ellátást nyújtó szervezet – oszt naponta, mintegy 4130 adag ételt. A program által az adott intézményekben bővülnek az igénybe vehető szolgáltatások – ismertette az államtitkár.

Kitért arra is, hogy jelenleg országosan és Budapesten is elegendő férőhely áll rendelkezésre. A vidéki intézmények kihasználtsága 73, a budapestieké 71 százalékos.

A teljes hajléktalanellátó rendszerre 2023-ban 15 milliárd forintot költött az állam, kétszer annyit, mint 2010-ben – mondta Fülöp Attila.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Purger Tamás

73,5 százalékra csökkent 2023-ban az államadósság mértéke

A KSH kedd reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol – hangsúlyozta a KSH jelentéséhez fűzött kommentárjában a Pénzügyminisztérium (PM).

A kedvezőtlen külső gazdasági hatások ellenére a magyar költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is maradéktalanul biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához – írták.

A minisztérium felsorolta: lakossági rezsivédelemre több mint 1300 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg a nyugdíjkiadások megközelítették a 6400 milliárd forintot. Ezeken felül a családtámogatások és családi adókedvezmények összege meghaladta a 3000 milliárd forintot. A végleges összegek a zárszámadás során lesznek ismertek.

A Pénzügyminisztériumban rendben halad az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetés előkészítése. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékli azt. A kormány intézkedéseivel – a nemzetközi várakozásokkal összhangban – a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig ismét az uniós rangsor élmezőnyében lehet – írta a PM.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: AFP/Hemis/Hemis.fr/Lansard Gilles