Kategória: Hír

A magyarság jövője a magyar gyermekeken és fiatalokon múlik – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Nagykaposon tartott sajtótájékoztatóján, ahol egy új, a külhoni ifjúsági szervezeteknek szóló pályázati kiírást jelentett be szerdán.

A Jövő Nemzedéke Program mottóval meghirdetett, teljes nevén a Külhoni ifjúsági szervezetek működésének, eszközbeszerzésének, valamint programjainak és rendezvényeinek támogatása című pályázati kiírás szerdától érhető el. A program a Magyarország határain kívül élő fiatal magyar korosztály közösségépítő tevékenységét, eszközbeszerzését, valamint közösségteremtő programjainak, rendezvényeinek megvalósítását szeretné ösztönözni.

A pályázati kiírás teljes keretösszege 500 millió forint, az igényelhető támogatás összege félmillió és kétmillió forint közötti. A programban igényelhető támogatásra a 2022. december 31. előtt bejegyzett szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, illetve ukrajnai (csak Kárpátalja megyei) székhelyű civil és nonprofit szervezetek, egyházak és azok intézményei jogosultak, amelyek tevékenységének célcsoportját jellemzően a fiatal korosztály jelenti.

A pályázati kiírás, annak részletei és feltételei a bgazrt.hu és a kulhonimagyarok.hu honlapokon érhetők el, a benyújtási határidő 2025. május 8.

Nacsa Lőrinc a sajtótájékoztatón emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tavaly novemberi ülésén hozott döntés értelmében 2025 a jövő nemzedék éve a nemzetpolitikában.

Kiemelte: ezzel összefüggésben a cél az, hogy idén az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak a gyerekekre és a fiatalokra, hiszen – mint aláhúzta – a magyarság jövője a magyar gyermekeken és fiatalokon múlik.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20250416-a-magyarsag-jovoje-a-gyermekeken-mulik

Szakmai felmérések, valamint több hónapos szakmai és társadalmai egyeztetést követően új szabályozás lép életbe az óvodai nevelésben: napi összesen 45 perc – akár bontásban 3×15 perc – iskolára felkészítő foglalkozás jár ősztől minden nagycsoportosnak – az erről szóló rendelet már olvasható a Magyar Közlönyben. Ez megkönnyíti az iskolakezdést és csökkenti a családok terheit.

2025 őszétől minden nagycsoportos óvodás számára automatikusan biztosított lesz napi 45 perc iskolára felkészítő foglalkozás, akár 3×15 perces bontásban is. Célunk, hogy minden gyermek a lehető legjobb készségekkel és magabiztosan léphessen be az iskolába.

A döntés alapját egy országos felmérés képezte: a kormány kérdőívben kérte ki az óvodaigazgatók tapasztalatait a hároméves gyermekek készségeiről. A válaszadók 86%-a szerint romlott a gyerekek beszédkészsége, 81% szerint gyengébbek a szociális kompetenciák, és 73% a mozgáskészségek romlását tapasztalta az elmúlt öt év során. A változások mögött több tényező állhat, de az okoseszközök és a túlzott képernyőhasználat hatása kiemelkedő.

A helyzetre szakmai válasz született: módosul az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, megerősítve az óvodák szerepét a készségfejlesztésben. A fejlesztés kiemelten támogatja az alapvető képességek – beszéd, mozgás, szociális készségek – megerősítését az életkornak megfelelő módon. A szabályozás továbbra is hangsúlyt helyez a játék általi tanulásra, a mindennapos mozgásra, az élőszavas mesélésre, a népi játékok és a magyar hagyományok megőrzésére. A cél egy olyan óvodai környezet biztosítása, ahol a gyerekek természetes módon, örömmel fejlődhetnek.

Az új szabályozás megalkotása széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett zajlott, többek között óvodapedagógiai szakmai szervezetekkel, egyházi fenntartók képviselőivel, családszervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az Országos Köznevelési Tanács tagjaival. A javaslat nyilvános társadalmi vitájában beérkezett észrevételeket beépítették a végleges rendeletbe, így például elvetésre került a kötelező homogén (csak nagycsoportosokból álló) csoportok bevezetésének terve is.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: demokrata.hu

Átadták a forgalomnak az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét, 5-ös főút és Szentkirály közötti, 32,3 kilométeres zárószakaszát.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarország régóta tartozik Bács-Kiskun és Békés vármegye embereinek, mert hosszú évtizedekig mostoha része volt ez Magyarországnak, és se akarat, se pénz nem volt arra, hogy bekössék Magyarország közlekedési és gazdasági vérkeringésébe.

„Pedig a kommunizmus megdöntésében, Magyarország függetlenségének visszaszerzésében döntő szerepet játszó települések és helyszínek találhatók itt a környéken” – említette meg, példaként hozva egy diáktalálkozót, amely Szarvason volt még 1985-ben, ami a Fidesz megalakításához vezető út egyik fontos állomása volt, az első országos szakkollégiumi találkozó. Szintén a 44-es régi út mellett van Lakitelek is, amit a magyar nemzeti megújulás központjának nevezett a kormányfő.

Mint mondta, 2016 óta folyamatosan dolgoznak az útvonal megújításán, 2019-ben átadták az M44 Tiszakürt– Kondorosi szakaszát, 2020-ban már elért az út Békéscsabáig, 2021-ben Lakitelekkel is összekötötték, tavaly pedig Szentkirállyal. Most Kecskeméten volt soron.

Megemlítette még, hogy Békéscsabáról Budapestre már közvetlen az összeköttetés, de fordítva még nem, a vonatkozó építéssel „talán jövőre” végezhetnek.

A több mint 125 kilométer hosszú M44-es gyorsforgalmi út sokat javított az itt élők életminőségén, közölte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a Kunság az ország közepe, és ma már nemcsak mezőgazdasági termékeket, nemcsak az Alföld szépségét adja az országnak, hanem ipari erőközponttá is vált.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/belfold/2025/04/15/orban-viktor-adta-at-az-m44-befejezo-szakaszat-video

A nagy telekommunikációs szolgáltatók nem emelik áraikat jövő július 1-jéig, az a szolgáltató, amely idén már emelt, visszaviszi árait a január 1-jei szintre – jelentette be a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban, hozzátéve, mindez a tévére, az internetre és a mobiltelefonos szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik.

Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a kormányülés legfontosabb napirendi pontja az árletörések folytatása volt. Meghallgatták a gazdasági miniszternek a telekommunikációs cégekkel folytatott tárgyalásokról szóló beszámolóját, „ennek vannak eredményei, megállapodásokat kötöttünk” – mondta el.

Kiemelte, a legnagyobb magyar tulajdonú szolgáltató még azt is vállalta, hogy új, kedvező árú ajánlatokat vezet be a lakossági ügyfeleknek.

„Az élelmiszerek esetében sikerrel léptünk fel az áremelőkkel szemben, 30 alapvető élelmiszernél sikerült letörnünk az árakat, most a banki és a telekommunikációs szolgáltatásokon a sor, mert ezeknek az ára is jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban” – mutatott rá.

„Fölkészülnek a bankok, folytatjuk az árletöréseket” – jelentette ki a miniszterelnök.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook

Bővülhetnek a Semmelweis Egyetem és a Harvard közötti kapcsolatok, miközben a Yale magyar hallgatókat fogadhat a nyári képzésein.

Közös egyetemi programokról és kiszélesítésükről tárgyalt a Harvard és a Yale Egyetem vezetőivel Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kedden, hivatalos amerikai látogatásának második napján. A miniszter az MTI-nek elmondta: a hétfői napot követően, ami elsősorban a Bostonban működő kiemelt egyetemek innovációs tevékenységéről szólt, kedden a Harvard Egyetem és a Semmelweis Egyetem közötti már létező közös képzés bővítéséről tárgyalt.

Beszámolt arról, hogy a Harvard orvostudományi karának nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánjával, David H. Robertsszel arról született megállapodás, hogy a magyar és az amerikai egyetem közös képzésében több hallgató vehessen részt.

Az együttműködés bővítésének iránya az is, hogy a Semmelweis Egyetem a Harvard Egyetem kiemelt közép-európai központja lesz, amelyen keresztül a környező országokból és akár az Európai Unió távolabbi tagállamaiból érkező hallgatók részt vehetnek a magyar–amerikai közös képzési programokban.

Hankó Balázs a megbeszélésen bemutatta az átalakított magyar felsőoktatási rendszer elemeit, valamint a Pannónia ösztöndíjprogramot és a HU-rizont kutatói programot, amelyek révén további lehetőségek nyílhatnak további együttműködésre, különös tekintettel a nyári egyetemi kurzusokat illetően.

A miniszteri küldöttség kedden a Connecticut állambeli Yale Egyetemre is ellátogatott, ahol szintén az oktatási kapcsolatok álltak a megbeszélések középpontjában. Hankó Balázs elmondta, hogy a New Havenben működő, nagy hagyományú amerikai egyetem két nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjével tárgyalt, köztük Alexander Rosasszal, a nemzetközi és nyári egyetemi programokért felelős dékánnal.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/harvard-yale-egyetem-osztondij-hallgato-hanko-balazs-diak-usa-semmelweis

Magyarország nem elpazarolja, hanem befekteti az uniós forrásokat a jövő versenyképességébe, így az Európai Unió is versenyképesebbé válik – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, a Versenyképességi Operatív Programok 18. Nemzetközi Konferenciáján.

Navracsics Tibor felidézte, hogy a 2014-2020-as pénzügyi időszakban az élvonalban végzett Magyarország az uniós források felhasználásában, és a jelenlegi időszakban, sokkal nehezebb körülmények között is a mezőny élvonalába tartozik.

A miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta: Magyarország megbecsüli az európai uniós forrásokat. „Nagyon fájdalmas az, hogy a mai napig még szembesülnünk kell időnként felfüggesztésekkel három operatív program esetében” – fogalmazott.

Az Európai Unió ezekkel a felfüggesztésekkel nemcsak a magyar vállalkozókat fosztja meg újabb uniós forrásoktól és a magyar nemzetgazdaságot újabb befektetési lehetőségektől, hanem magát is megfosztja a saját versenyképességének erősítésétől – fejtette ki Navracsics Tibor.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtök hajnalban érkezett Budapestre, hogy tárgyalásokat folytasson Orbán Viktor miniszterelnökkel. A két politikus a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatót. Amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, a mellette álló Benjamin Netanjahu megtapsolta.

Orbán Viktor azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy Budapesten nyolc éve találkoztak, ő pedig utoljára 2021-ben volt Izraelben. „A világ hatalmasat változott azóta. Az egész globális biztonság súlyos fenyegetésekkel néz szembe, ennek egyik legsúlyosabb példája és eseménye az a terrortámadás volt, amelyet az ön hazája, Izrael szenvedett el másfél évvel ezelőtt. Kegyetlen és súlyos, az izraeli szuverenitást lábbal tipró terrortámadást szenvedtek el, amely nagy hatással volt a világra, így Magyarországra is” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy kiállnak Izrael szuverenitása és önvédelemhez való joga mellett.

A kormányfő leszögezte, Magyarországon is történtek változások, leginkább az Európai Unióban. „Magyarország az elmúlt években a szabadság szigete volt Európában, a zsidó-keresztény civilizáció elszánt őre, zászlóvivője. A sajtónak mondom, hogy a magyar zsidó közösség lélekszámát tekintve Európa harmadik legnagyobb zsidó közössége. Biztosan állíthatom, hogy ma ők vannak Európában a legnagyobb biztonságban.”

Orbán Viktor egy olyan jelenségről beszélt, amely meglepte őket: „Nyugat-Európában az antiszemitizmus soha nem látott méreteket öltött. Magyarországon eddig sem lengettek Hamasz-zászlókat. Zéró tolerancia van, ennek minden eszközzel érvényt is szerzünk. Magyarország semmilyen toleranciát nem tanúsít az antiszemitizmussal szemben.”

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2025/04/03/orban-viktor-benjamin-netanjahu-izrael-nemzetkozi-buntetobirosag/

Magyarország a mestersége intelligencia-használat terjedésével legalább 15 százalékos növekedést szeretne elérni a 2030-as GDP-előrejelzéshez képest, vagyis a régiós és a globális szintet meghaladó növekedést céloztunk meg – mondta a Portfoliónak adott interjúban Palkovics László közelmúltban kinevezett MI-kormánybiztos.

A történet 2018-ban kezdődött, amikor egy kínai út során a mesterséges intelligencia témájáról kérdezett meg engem Orbán Viktor miniszterelnök. Ezt követően elkezdtük feldolgozni a témakört, ami végül elvezetett a nemzeti MI stratégia kidolgozásához. Elvégeztük az alapozó feladatokat, létrehoztuk a szükséges jogi hátteret az adatok felhasználásához. Megalapítottuk a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget az adatok gazdasági hasznosítására. Emellett célul tűztük ki egy szuperszámítógép beszerzését, ami az MI alkalmazások futtatásához szükséges, és az oktatási rendszerbe is beépítettük az MI ismereteket.

„Célként fogalmaztuk meg, hogy legalább egymillió ember ismerkedjen meg az MI-vel, és 100 ezren szerezzenek valamilyen képesítést is ezen a területen. Ezek a projektek jól haladtak, bár 2021-22-ben az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt kissé háttérbe szorultak” – emlékeztetett Palkovics László. Kiemelte, az egyeztetések újraindultak az elmúlt hetekben. Kértem a minisztereket, hogy jelöljék ki az adott minisztériumban azt a szakembert, akivel le tudjuk bontani a mesterséges intelligencia ügyét.

„Az első egyeztetés Pintér Sándor belügyminiszterrel történt, hiszen az egészségügyben és a rendvédelemben is sok AI-alkalmazás van.” Egyeztettünk az energetikai rendszerekről, az igazságügyi minisztériummal, az NGM-mel, illetve arról is szó volt, hogyan tudjuk a magyar kkv-kat támogatni. Ezen kívül egyetemekkel, kutatóintézetekkel, piaci szereplőkkel, mint például a BMW-vel is tárgyaltunk.

Forrás: mandiner.hu
Fotó: MTI/MTVA

A magyar szakképzés nemzetközi szinten is kimagasló gyakorlati és elméleti tudást biztosít – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára kedden Debrecenben.

Varga-Bajusz Veronika a Debreceni Szakképzési Centrum (DSzC) Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola felújított tornatermének átadásán azt mondta, az elmúlt években sikeres megújítás történt az oktatásban, ennek kiemelt része a szakképzés reformja.

Ugyanakkor nem elég a számos képzés, azok minőségét is a megfelelő színvonalra kell emelni; ehhez óriási szükség van arra, hogy az oktatási szakemberek mellett a gazdasági élet szereplőit is bevonják a szakképzésbe, hiszen ők vannak a leginkább tisztában a piaci szükségletekkel, a meghonosítandó innovációkkal – tette hozzá az államtitkár.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: demokrata.hu

A szerdai kormányülés után videóval jelentkezett a miniszterelnök.

A mai kormányülésen szinte minden a falvakról szólt. Szerintünk a falu nem a múlt, hanem a jövő, ezért a 2025-ös év a falvakban is az áttörés éve lesz” – kezdte facebookos videóját Orbán Viktor.

„Döntöttünk, támogatjuk a kisboltokat, boltonként hárommillió forinttal, mentőövet dobunk a kiskocsmáknak, szintén hárommillió forintos értékben, minden 2000 fő alatti település pályázhat. Viszünk minden faluba legalább egy ATM-et, és templomfelújítási programot is hirdetünk a kistelepülések számára. A falut nem leépíteni kell, hanem felépíteni, ezen dolgoztunk ma” – hangsúlyozta.

A kormányfő videóját úgy zárta: csütörtökön, a kormányinfón jönnek a részletek.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: demokrata.hu