Kategória: Hír

Megújult belső terekkel, átrendezett állandó kiállítással és újragondolt koncepcióval várja a közönséget az ország egyik legjelentősebb egyházi gyűjteménye, az esztergomi Keresztény Múzeum, amely idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Az állandó tárlaton kiállított művek között Balassi Bálint portréját, Hans Memling Krisztus-képét és MS mester alkotásait is láthatják az érdeklődők.

Méltóságteljes az esztergomi Mindszenty téren álló Keresztény Múzeum neoreneszánsz épülete, hát még a mögötte felsejlő látkép: a házak felett magasodó domb tetején a Vár rusztikus tömbje trónol, mögötte a Bazilika kupolájának monumentális félgömbje, amely egyszerre szimbolizálja a kereszténység megtartó erejét, és ad történelmi romantikát a városképnek. Mindez a múzeum immár megújult enteriőrjében sétálva is élvezhető, a második emeleti termek ablakából ugyanis fenséges kilátás nyílik a történelmi városrészre; mintha csak díszletként szolgálna az új koncepcióban megálmodott állandó tárlatnak.

A Keresztény Múzeumot érintő beruházás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 300 millió forintos támogatásából valósult meg. A műemléki védettségű épületben két emeleten ezer négyzetméter újult meg, ennek során eltüntették a korábbi, elavult belsőépítészeti és műszaki beavatkozások nyomait, miközben az örökségvédelmi szempontokat szem előtt tartva megőrizték az épület neoreneszánsz jellegét: felfrissült az enteriőr, ám a másfél évszázaddal ezelőtti korszak atmoszférája megőrződött.

A megújult terekben azonban még régebbi korok szépségei vonulnak fel: a középkori alkotásokon az arany háttérben ábrándos tekintetű próféták, imádságban elmerült, mezítlábas szentek sorakoznak, arcukon a túlvilági ígéret derűje. A művészettörténeti korszakok kronológiáját szem előtt tartó tárlat legnevesebb darabjai – legalábbis nekünk, magyaroknak – MS mester passióképei. Ezzel kapcsolatban Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, a tárlat kurátora elmondja, a közelmúlt tudományos eredményei árnyalták az MS mesterről addig kialakított képet.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/mezitlabas-szentek-1201327/

2026-ban augusztus 21–23. között rendezik meg az Arcus Temporum Művészeti Fesztivált. Az esemény idén az iskola témáját járja körül a bencés rend 1500 éves jubileuma felé vezető, hároméves készületi folyamat első állomásaként.

Mi történik, ha egy 800 éves bazilikában egymásra talál Bach zenéje és a 100. születésnapját ünneplő Kurtág György életműve? Ha Esterházy Péter szelleme zenés felolvasószínházként kel életre, miközben bebocsátást nyerünk Parti Nagy Lajos szépirodalmi „iskolájába”, és ha két egyetem fiatal művészei alakítják át performansszá a monostor tereit? Erre is választ kap, aki ellátogat a Pannonhalmi Főapátságba.

A pannonhalmi monostor Ferenc pápa szavai szerint a „testvériség hídja”, és a fesztivál is erről szól. Ahogy azt Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója kifejtette: a fesztivál olyan hely, ahol „a zene, az irodalom, a képzőművészet és a spiritualitás területein egymással beszélgetve egyszer csak rájövünk, hogy testvérek vagyunk.”

Az Arcus Temporum zenei arculatát idén is Keller András hegedűművész, a fesztivál zenei művészeti vezetője formálja, aki a százéves Kurtág György alkotótársául Johann Sebastian Bachot választotta. „Az ő művészetük csodálatosan egészíti ki egymást, és csodálatos érzéseket kelt bennünk, amikor egy térben hallhatjuk Bach és Kurtág zenéjét” – véli Keller András.

Bach a kottáinak végére mindig odaírta: „Soli Deo Gloria”, azaz egyedül Istené a dicsőség. Míg Kurtág életművének talán legismertebb szimbóluma a „Virág az ember” költői cím. Ahogy a zenei művészeti vezető fogalmazott: „Évezredek óta a művészet fő témája ez: az ember és Isten kapcsolata.”

A háromnapos fesztiválon öt hangversenyt rendeznek, amelyek mindegyike a klasszikus és a kortárs zeneszerzők műveit vonultatja fel. Az augusztus 21-i pénteki nyitókoncerten, amelynek a címe Üzenetek …virág az ember… Kurtág György üzenetei mellett Bachét is hallhatjuk, hisz az egyik fő műve, A fúga művészete is elhangzik.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://fidelio.hu/klasszikus/kurtag-es-bach-zeneje-kore-epul-az-idei-arcus-temporum-muveszeti-fesztival-185639.html

Újabb jelentős nemzetközi szakmai minősítést szerzett a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. A Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) bejelentette, hogy a Friss Hús – első magyar filmfesztiválként – felkerült a BAFTA-kvalifikáló fesztiválok listájára.

A Friss Hús már 2024-ben történelmet írt azzal, hogy első magyar filmfesztiválként Oscar-kvalifikáló státuszt szerzett, most pedig a BAFTA-kvalifikáló státusz megszerzésével újabb rangos nemzetközi minősítést ért el. A két minősítés együtt azt jelzi, hogy a fesztivál rövidfilmes programja a nemzetközi szakma számára is kiemelt jelentőséggel bír – olvasható a szemle szervezőinek közleményében.

Mint írták, a BAFTA-kvalifikáló státusz azt jelenti, hogy a Friss Húson bemutatott, a BAFTA szempontrendszere szerint jogosult brit rövidfilmek a fesztiválon való szereplésük alapján nevezhetővé válhatnak a BAFTA British Short Film és British Short Animation (azaz brit rövidfilm és brit rövid animáció) kategóriáiban. A végleges jogosultságot minden esetben a BAFTA állapítja meg a saját feltételrendszere alapján.

A kvalifikációs lehetőség nem kizárólag a versenyprogramban bemutatott filmekre vonatkozik: a fesztivál bármely szekciójában szereplő, a BAFTA szempontjából jogosult brit rövidfilmek esetében érvényesülhet.

A BAFTA-kvalifikációval a Friss Hús egy rendkívül szűk európai fesztiválkör tagjává vált: a hivatalos bejelentést megelőzően Európában kevesebb mint harminc fesztivál rendelkezett egyszerre Oscar- és BAFTA-kvalifikáló státusszal, közülük pedig húsznál is kevesebb specializálódott kizárólag rövidfilmekre.

A Friss Hús az egyik legjelentősebb régiós filmfesztiválként egyre jobb megjelenési lehetőséget biztosít a magyar rövidfilmeknek, illetve az európai filmszakma krémjét hozza el Magyarországra. Ez az újabb rangos minősítés tovább erősíti a fesztivál nemzetközi szakmai pozícióját: új lehetőségeket teremt a brit rövidfilmes közeggel való együttműködésben – olvasható a közleményben.

A június elején véget ért 14. Friss Húson éppen a brit rövidfilmek voltak a fókuszban, együttműködésben a British Councillal, a fesztivál több mint 15 ezer nézőt vonzott. A szemle az elmúlt években a legfontosabb magyar rövidfilmfesztivállá és tehetségplatformmá vált. A következő, 2027-es kiadására már várják a nevezéseket, augusztus 2-ig kedvezményes nevezési díjjal.

A megyeri nemzeti nagytábor száz esztendeje azt jelezte, hogy a magyar cserkész mozgalom felnőtt korába lépett. 8000 cserkész – sok magyar csapat az ország minden sarkából és számos vendég csapat Európa minden szegletéből – verte fel egymás mellett a sátrát és vonta fel a zászlaját. Legendás tábor volt, amely egy nemzedék számára jelentette az utat, amin járni lehet, amin járni kell és amin járni érdemes.

Megyer évszázados öröksége nem ment feledésbe. A jubileumi évben – ha nem is az időközben beépült káposztásmegyeri dombokon, de – a Veszprém vármegyei Megyeren idén is felvonták a zászlót és felverték a sátrakat. Az erdő és a mező találkozásánál Isten közelségében, az ökumené szellemében, a nagy nyári kaland varázslatában két és félszáz cserkész táborozott együtt 10 napig.

Mi történt ott? Ami szokott cserkészéknél. A maguk építette asztalon ették meg, amit megfőztek, és aludtak a maguk készítette fekhelyen. Láttak addig sosem látott vadakat, rovarokat és növényeket, nézték az „egymillió csillagos hotel” éjszakai panorámáját, meg a tábori napfelkeltét. Bejárva a rengeteget megtalálták az utat nappal is és éjjel is. Nem csak azt, amely egy várromhoz vagy egy forráshoz viszi a túrázót, hanem azt is, ami egymáshoz vezeti őket.

Megyer idén is megmutatta, hogy ez az út a 21. század digitális világában is járható – csak alkalmas vezetőkre, emberséges emberekre van szükség, akik kísérik az utat keresőket. Ők azok, akik egy év munkájának megkoronázásaként létrehozzák a tábort. Cserkészeiknek ajándékozzák az idejüket és kitartanak egymás mellett jóban-rosszban. Értik és élik Sík Sándor Megyeri hitvallás 1949-ben című versében megfogalmazott gondolatát:

„A mindenségben nincsen munka más:
Az Isten nagy Kalandja egyedül
És ezen belül az én csepp kalandom.”

Köszönet nekik. Ők is a magyarság jövőjéért dolgoznak.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

Megvannak a Palackposta, a Petőfi Kulturális Ügynökség országos irodalmi pályázatának díjazottjai. A szakmai zsűri közel 600 pályamű közül választotta ki azokat az alkotásokat, amelyek elismerésben részesülnek, szerzőik pedig mentorprogramban vehetnek részt, országos publikációs lehetőséget kapnak, valamint bemutatkozhatnak a Palackposta POKET-különkiadásában. A pályázat iránti kiemelkedő érdeklődés azt mutatja: a magyar irodalom ma is képes megszólítani az embereket.

A Palackposta irodalmi pályázat célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen a magyar irodalom klasszikus művei és a mai olvasók, alkotók között. A pályázóknak az volt a feladata, hogy saját nézőpontjukból reflektáljanak a meghatározó magyar szerzők műveire személyes hangvételű írásokkal, újraértelmezésekkel vagy képzeletbeli párbeszédekkel. A Palackposta nemcsak pályázatként, hanem országos programsorozatként is népszerűsítette az olvasást: az öt, pályázatot kísérő eseményen összesen több mint 1400 résztvevő kapcsolódott be az irodalmi párbeszédbe.

Az országból, a Kárpát-medence több pontjáról, valamint Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból is érkeztek pályázatok. Mivel egy alkotó több művel is pályázhatott, a szakmai zsűri összesen közel 600 pályaművet értékelt.

A pályázat egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a klasszikus szerzők – úgymint Szerb Antal, Márai Sándor, Szabó Magda vagy Nemes Nagy Ágnes – művei ma is érvényes kérdéseket vetnek fel. Az identitás, az otthon, a szabadság, az emlékezet, a kapcsolódás vagy éppen a személyes felelősség témái erőteljesen jelentek meg a pályaművekben – sokszor meglepően friss, bátor és érzékeny megközelítésekben.

A Palackposta ezzel nemcsak az új tehetségek bemutatkozását segíti, hanem hozzájárul az olvasás népszerűsítéséhez és az irodalom közösségi élményének erősítéséhez is.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/palackposta-2026-irodalmi-palyazat-nyertesek/

Az előrejelzések szerint a rendezvényt megelőző rendkívüli hőség a MOGY hétvégéjére mérséklődhet, 27-30 fokos maximumokkal. Ugyanakkor a szervezők felkészülnek a nyári melegre. A területen jól látható táblákkal jelölt hűsítőpontokat alakítanak ki, ahol lehetőség nyílik pihenésre, felfrissülésre és folyadékpótlásra. Emellett számos árnyékos, fedett helyszín, sátor, jurta és épület áll majd a látogatók rendelkezésére – olvasható a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány közleményében.

A július 3-5. között megrendezett MOGY előadásokkal és beszélgetésekkel kínál lehetőséget a magyarságot érintő történelmi, társadalmi, kulturális, közéleti és szellemi kérdések közös átgondolására. A Drábik János Színpadon többek között Vukics Ferenc, Borvendég Zsuzsanna, Nógrádi György, Pécsi Rita, Bedő Imre, Somkuti Bálint, Horváth Szilárd és Székely János is a közönség elé lép – írták a szervezők.

A háromnapos találkozó a hagyományőrzés, a kultúra és a közösségi összefogás ünnepe is. A látogatókat hagyományőrző bemutatók, lovas és íjászprogramok, koncertek, táncházak, kézműves vásár, közösségi terek, Gyógyító Falu valamint változatos kulturális és zenei események várják az emlékpark számos helyszínén. A XII. Magyarok Országos Gyűlése gazdagabb kínálattal várja a látogatókat: három nap alatt több mint 280 program valósul meg 40 helyszínen.

A szombati nap egyik kiemelt zenei eseménye a Magyar Banda koncertje lesz. A MOGY idén is családbarát rendezvényként készül minden korosztály fogadására. A Gyermekvilágban mesék, népi játékok, kézműves foglalkozások, táncházak és interaktív programok várják a legkisebbeket, a 18 éven aluliak pedig ezúttal is ingyenesen látogathatják a rendezvényt.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/07/02/penteken-kezdodik-a-xii-magyarok-orszagos-gyulese-opusztaszeren#

Azt tudjuk, hogy Cseh Tamás kedvenc városa volt, mint ahogyan Kosztolányi Esti Kornélja is „általában gyönyörűnek” látta. Ady Endrét egyszerre vonzotta és taszította, míg Krúdy Gyula itt élte át a flörtök, titkos randevúk és a színházi kulisszák mögötti szerelmeket. De vajon hogyan ábrázolták festőink a folyamatosan változó Budapestet? Ezt mutatja be a Budapest a festők szemével című most megjelent reprezentatív kötet és hozzá kapcsolódva a Kieselbach Galéria 2026. július 10-ig látogatható kiállítása.

Amikor Jókai Mór az 1840-es években Pestre költözött, azt még csak egyetlen híd kötötte össze Budával, és a két város összlakossága a százezret sem érte el, a nagy mesemondó ennek ellenére ámulattal figyelte a benne zajló mozgalmas életet. Miközben persze látta a koszos, poros, rendezetlen utcákat, mégis optimizmussal tekintett a jövőbe: „Pest olyan derült arczú város különben. […] Olyan »otthon«-nak szánt város az egész.” Jókaihoz hasonló lelkesedéssel beszélt róla Petőfi is, aki az alföldi falvak szerelmeseként korántsem rideg metropoliszként, hanem a szabadság és a politikai forradalom központjaként tekintett a nagyvárosra.

Mindeközben a reformkori, éppen kiépülőben lévő Pest a maga klasszicista épületeivel túlságosan modernnek, éppen ezért inkább érdektelen témának tűnt a hazai festőművészek számára. Velük ellentétben azonban a külföldi, elsősorban osztrák művészek mégiscsak felfigyeltek lenyűgöző fekvésére, a várost körülvevő környezet, a szőlődombok és az erdő borította hegyek, leginkább pedig a Duna látványára. 1843-ban aztán egy igazi veduta-, azaz városképfestő érkezett a magyar fővárosba, Rudolf von Alt személyében, aki rövid időn belül két, akvarellel színezett rajzsorozatot készített mások mellett olyan épületekről, mint a régi Nemzeti Színház vagy a régi pesti Vigadó.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/a-fovaros-es-festoi-1195573/

A digitális képalkotás és a mesterséges intelligencia korában a hagyományos fotográfia nemcsak az eddig használt eszközeit, anyagait veszíti el rohamtempóban, de filozófiája is folyamatosan változik. Milyen válaszai vannak erre a fotóművészetnek, és egyáltalán: milyen jövő előtt áll? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a feleletet a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon, amely Utak és útkereszteződések címmel 2026. június 5-én nyílt meg a Műcsarnokban.

Amikor a XIX. század közepe táján megszületett a fénykép, a fotográfusnak nem volt egyszerű dolga: gyakorlatilag több-bőröndnyi technikát és egy mozgó laboratóriumot kellett magával vinnie egy-egy pillanatnyi állapot megörökítéséhez. Az akkoriban készült fotográfia – legalábbis az általános vélekedés szerint – mindenféle manipuláció nélkül rögzítette a valóságot, a világot sem jobbnak, sem pedig rosszabbnak nem mutatta, mint amilyen. Éppen ezért a valóság objektív tükreként tekintettek rá az emberek, dokumentum volta több évtizeden keresztül megkérdőjelezhetetlen volt.

Pedig ha tudták volna, hogy egyes fotográfusok már szinte a kezdetektől manipulálták képeiket! Hippolyte Bayard mellőzöttsége elleni tiltakozásul például már 1840 októberében eljátszotta, majd le is fényképezte saját halálát. Képén egy falnak dőlő, félmeztelen, látszólag élettelen testet örökített meg, a hitelesség kedvéért a hátuljára búcsúlevelet is írt: „A holttest, amit ezen a képen látnak, ama Hippolyte Bayard-é, annak az eljárásnak a felfedezőjéé, melynek felséges eredményeit éppen most látták vagy éppen most fogják látni. […] Mindez sok megbecsülést szerzett neki, ellenben egyetlen centime-ot sem.” Bayard a valóságban még évtizedekig élt, elismert fotóssá vált, és csak 1887-ben, 86 éves korában hunyt el. A képpel azonban elérte, hogy ma neki tulajdonítjuk a világ legelső hamisított fényképét, amit aztán az elmúlt közel kétszáz év alatt megszámlálhatatlan másik követett.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/utak-es-utkeresztezodesek-1191811/

A magyar irodalom egyik legeredetibb hangú írójára emlékezünk június 24-én. Örkény István, a Tóték és az Egyperces novellák szerzője 1979-ben ezen a napon halt meg. Műveiben a háború, a diktatúra, a kisember kiszolgáltatottsága és a hétköznapok abszurditása egyszerre jelent meg tragikusan és groteszk humorral.

1979. június 24-én halt meg Örkény István, a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb alakja. Az Egyperces novellák, a Tóték és a Pisti a vérzivatarban szerzője sajátos, keserűen mulatságos látásmódjával teremtett különleges világot a magyar irodalomban. Halálának évfordulóján arra az íróra emlékezünk, aki a történelem brutalitását, a kisember kiszolgáltatottságát és a hatalom abszurditását groteszk pontossággal mutatta meg.

Örkény István 1912. április 5-én született Budapesten, jómódú nagypolgári családban. A Piarista Gimnáziumban végzett, majd édesapja kérésére gyógyszerészi és vegyészmérnöki diplomát is szerzett, miközben egyre erősebben az irodalom felé fordult. Első novelláját 1937-ben József Attila fogadta be a Szép Szó folyóiratba. Első kötete, a Tengertánc 1941-ben jelent meg magánkiadásban.

Életének egyik legsúlyosabb fordulata 1942-ben következett, amikor zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be. A második magyar hadsereg mellett megjárta a frontot, majd szovjet hadifogságba került. A kiszolgáltatottság, a háború és az emberi méltóság szélsőséges próbái későbbi műveinek alapélményeivé váltak. Hadifogolyként is írt: ebből a tapasztalatból született többek között a Lágerek népe.

1956 után a kádári kultúrpolitika szilenciumra ítélte. Örkényhez köthető az egyik legismertebb forradalmi mondat is: „Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon.”

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.origo.hu/kultura/2026/06/orkeny-istvan-grotesz-magyar-iro-totek-egyperces

A főváros ismét a klasszikus zene nemzetközi központjává válik, ugyanis kezdetét veszi a XI. Fesztivál Akadémia Budapest – Summerfest. A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész-házaspár által alapított, június 25. és július 13. között zajló rendezvénysorozatra több mint 50 világhírű szólista és 210 fiatal zenész érkezik a világ 40 országából.

A budapesti Summerfest első fele, június 25. és július 3. között a VI. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny jegyében telik, ahol 42 ifjú tehetség méri össze tudását a nemzetközi szakma legkiválóbbjaiból álló zsűri előtt.

„A Fehér Ilona-versenyen azok a fiatalok mérik össze tudásukat, akik néhány év múlva a világ koncerttermeinek ünnepelt szólistái lesznek. A verseny számunkra nem csupán megmérettetés, hanem találkozás is – egy olyan közösség kezdete, amelyből a jövő kamarazenei együttműködései születnek” – vallják az alapítók, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin.

Július 3-tól a koncertprogramok és a nyilvános mesterkurzusok veszik át a főszerepet. A FAB egyedülálló, mester–tanítvány modelljében a hallgatók több mint 700 egyéni órán vehetnek részt, majd a pódiumon együtt muzsikálhatnak az olyan meghívott világsztárokkal, mint Alena Baeva, Kirill Gerstein, Denis Kozhukhin, Andreas Ottensamer, Ilya Gringolts, Mihaela Martin, Alissa Margulis, Maxim Rysanov, Fenyő László és Boris Brovtsyn. A nemzetközi rangot jelzi, hogy a BBC Music Magazine által csak „valódi élő zenei műhelyként” leírt rendezvényt ma már egy lapon említik a Verbier Festival vagy a Kronberg Academy programjaival.

Kocsis Zoltán a fesztivál indulásakor úgy fogalmazott: „Látnivaló, hogy a Kelemen Kvartet, illetőleg a Kelemen-házaspár milyen vitálisan és eredményesen szervezte ezt az akadémiát. Ha egy ilyen épület, egy ilyen csodálatos épület, mint a Zeneakadémia áll rendelkezésre, akkor a kihasználhatóság szempontjából sincs probléma. Tehát én azt hiszem, a legnagyobb sikerélménnyel kecsegtet ez a fesztivál.”

Az idei Summerfest a 200 éves magyar hegedűiskola és Bartók Béla öröksége előtt tiszteleg, de a klasszikus repertoárt hungarikumok – cigányzene, néptánc –, valamint a Söndörgő és Szalonna és Bandája fellépései is színesítik. A fesztivál legkülönlegesebb pillanatainak egyike a Széchenyi Gyógyfürdőben rendezett éjszakai koncert lesz, a rendezvényt pedig a monumentális, közel kétszáz zenészt felvonultató Fratres záróhangverseny koronázza meg, hirdetve, hogy a legmagasabb színvonalú zene mindenkié.