Kategória: Hír

Megnyílt a Magyar Nemzeti Levéltár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, az ötszáz évvel ezelőtti csatára emlékező Mohács című tárlata. A megnyitón bemutatták azt a Mohács 500 programban készült adatvizualizációs felületet is, ahol akár 180, a csatában résztvevő hős katona életrajzát is elolvashatjuk.

Ma már mindannyian tudjuk, hogy az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata a magyar történelem egyik legmeghatározóbb, súlyos vereséggel végződő ütközete volt, mely gyakorlatilag a középkori független Magyar Királyság sorsát is megpecsételte, és utat nyitott a Habsburg család magyarországi befolyásának.

A politikai mellett olyan társadalmi és kulturális változások következtek, amelyek évszázadokra meghatározták hazánk helyzetét. 1526. augusztus 29-e így tehát nem csupán egy vesztes csata dátuma, de a magyar kora újkor kezdete is.

A Magyar Nemzeti Levéltár Mohács című tárlata most eredeti levéltári iratok és korabeli fegyverek – mások mellett buzogány, kard, szakállas puska és kézi gránát – segítségével, a legfrissebb kutatási eredményekre támaszkodva mutatja be a vereséghez vezető utat, a csatát és annak következményeit. A tárlók eredeti iratai és oklevelei között láthatjuk például II. Lajos király Budán kelt kincstári számadáskönyvének 1526. május 23. és július 1. közötti töredékét, amely a török elleni hadjáratra készülő királyi udvar működésébe és életébe enged betekintést, vagy azt az adományozó oklevelet, mely tanúsítja, hogy Szapolyai János hűtlensége miatt elvett Szepesvárat I. Ferdinánd király minden tartozékával együtt Thurzó Eleknek adományozza. Thurzó tárnokmester és királyi helytartó ugyanis a mohácsi csata utáni trónharcokban Szapolyai János ellenében az osztrák Habsburg-házi I. Ferdinándot támogatta. A király hűségéért cserébe később Szepes vármegye örökös ispánjává tette őt és családját.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/180-an-mohacs-hosei-kozul-1225353/

Százhuszonöt éve, 1901. szeptember 6-án született Bilicsi Tivadar színész, a nagy nevettető, érdemes és kiváló művész, akit többek között az Ez a villa eladó, Az aranyember, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Két fogoly, a Halálos tavasz, a János vitéz, a 3:1 a szerelem javára című filmekben láthattunk.

Budapesten látta meg napvilágot Grawátsch Tivadar néven, apai ági felmenői a morvaországi Bilicsről származtak, innen a művészneve. A nehezen megszerzett kereskedelmi érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. Színészi pályáját 1919-ben kardalosként kezdte a Budapesti Színházban, de statisztált az Operában is, emellett Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd Füzy Barnabás színtársulatához szerződött. 1920–22-ben Miskolcon volt kardalos, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színiiskolájába, ahol 1925-ben végzett. Szegedre szerződött, aztán egy évadot a Király Színháznál, egyet a Belvárosi Színháznál töltött, 1929-től két éven át A Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1931-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd a Terézkörúti Színpad színésze lett. 1933-tól 11 éven át az Andrássy úti és a Magyar Színház tagja volt. A II. világháborút követően az Operettszínházban, a Belvárosi, a Művész, a Magyar, a Medgyaszay és a Modern Színházban lépett fel. 1949-től a Fővárosi Operettszínház, 1952-től a Vígszínház (Magyar Néphadsereg Színháza) színésze volt, ahonnan 1968-ban vonult nyugdíjba, de utána is láthatta őt még színpadon a közönség. Hat évtizedet átölelő pályafutását táncos buffóként kezdte, és drámai erejű karakterszínészként fejezte be.

Igazi jellemábrázoló művész volt, minden műfajban otthonosan mozgott, az igazi nagy clownok közé tartozott. Akár vígjátéki, akár drámai szerepeket alakított, figuráit egyaránt meggyőző erővel keltette életre. Játékára a derűs komikum, az emberi megnyilvánulás volt jellemző.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/125-eve-szuletett-bilicsi-tivadar/

Zságer Balázs kísérőzenéjével újraálmodott Metropolis, A bagdadi tolvaj és Hyppolit, Spielberg 35 milliméteren – szeptember 25-től november 28-ig különleges filmekkel és ritkán látható klasszikusokkal várják az érdeklődőket a Puskinban.

A Fórum filmszínház, a mai Puskin mozi elődje 1926. november 26-án nyílt meg a nagyközönség előtt. A centenárium alkalmából szervezett Puskin 100 Mozifesztivál programsorozat alkalmából a belvárosi moziban hetente egy-egy rendhagyó filmvetítést tartanak.

A mozifesztivál nyitófilmje Fritz Lang 1927-es Metropolis című sci-fi klasszikusa, amely szeptember 25-én látható a mozi Metropolis termében. A némafilmhez Zságer Balázs komponált új elektronikus kísérőzenét, melyet a vetítés alatt élőben ad elő.

A Puskin mozi történetéhez különösen szorosan kapcsolódik a Korda Sándor által producerált és Rózsa Miklós filmzenéjével aláfestett A bagdadi tolvaj című alkotás. A filmszínház 1926. november 23-i díszelőadásán – három nappal a november 26-i nyilvános megnyitás előtt – ezt a látványos hollywoodi némafilmet láthatta a VIP-közönség. A Nyitott házak hétvégéje alkalmából készült korábbi összeállításunkban több érdekességet is gyűjtöttünk a moziról – egyebek mellett a november 26-i megnyitóról, amelyre akkora volt az érdeklődés, hogy rendőröknek kellett felügyelni a tömeget. A filmet november 23-án vetítik a moziban.

A némafilmes hagyományhoz kapcsolódik Charlie Chaplin Aranyláz című klasszikusa is, amely november 28-án a Puskin 100 Mozifesztivál záróeseményeként kerül vászonra, élő zenei kísérettel. A Bolcsó/G. Szabó/Márkos/Márkos Quartett kísérete kapcsolja össze a száz évvel ezelőtti filmélményt a kortárs zenei világgal, lezárásaként a Puskin első száz évét felidéző jubileumi programsorozatnak.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/puskin-mozi-puskin-100-jubileum-program/

A mohácsi csata 500. évfordulójára elkészült az új, 1500 négyzetméteres kiállítótér, felszentelték az új kápolnát, és teljesen megújult a Korona-épület is. A tavaly októberben indult fejlesztés építészeti munkái, melynek terveit a Vadász és Társai készítette, befejeződtek, a következő időszakban pedig a kiállítás berendezése következik.

Magyarország első nemzeti emlékhelye, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely 1976-ban készült el Sátorhelyen, az 1526-os mohácsi csatában elesett katonák tömegsírjának helyén, a tavaly elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész és szobrász, Vadász György tervei alapján. Ekkor készült el Pölöskei József ötvösművész bronzból készült díszkapuja, a Hádész-kapu, valamint Vadász György földbe süllyesztett, átriumos építménye is. Ennek közepén egy fehér kőrózsát formázó kút található, amely Illés Gyula szobrászművész alkotása.

Az emlékhely 2011-ben a Szent Koronát mintázó fogadóépülettel, a Korona-épülettel bővült, amely szintén Vadász György tervei alapján készült. A mintegy 6,5 hektáros parkban 1700 katona nyugszik. A sírkertben II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál és Kanizsai Dorottya, valamint számos névtelen vitéz fából készült szobra látható.

A tavaly októberben indult fejlesztés során a Korona-épület felújítása és bővítése mellett új kiállítótér és kápolna épült, valamint kialakították az altemplomot és az osszáriumot is. Megújult a Hádész-kapu, a kegyeleti tér és a teljes, mintegy 6,5 hektáros kert, emellett a kerítéseket is felújították, és új vadkerítés épült. A beruházás részeként egy új műhelyépület is létrejött.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://epiteszforum.hu/elkeszult-a-mohacsi-nemzeti-emlekhely-felujitasa-es-bovitese?fbclid=IwY2xjawUDqqpwZG9mAWV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkEDIyMjAzOTE3ODgyMDA4OTIAAR6wJWo0URmrpTjiD1CBNUiN3nvbAHjFYJOjrDrbe7CiKdp58M5WQSAYHQkqYA_aem_d6iuqzGuktNxEF9CCOoraw

A szolnoki Damjanich János Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei megtalálták az évszázadok óta eltűntnek hitt középkori Nyénye település pontos helyét Szandaszőlős déli határában. A Szoljon.hu cikkében bemutatott régészeti feltárás során előkerült temetkezési és építészeti nyomok, valamint a korabeli oklevelek adatainak összevetése fizikai bizonyítékot szolgáltatott a tizenhatodik század közepén elpusztult falu létezésére, kiegészítve a régió késő középkori településhálózatáról alkotott történeti képet.

A Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából indított kutatás eredetileg egy kisebb kiterjedésűnek vélt régészeti lelőhely próbafeltárásaként kezdődött, négy kutatóárok megnyitásával. A felszínen talált nagy mennyiségű tizenötödik és tizenhatodik századi kerámiatöredék már kezdetben jelezte az egykori emberi jelenlétet, a mélyebb rétegekben feltárt árkok és gödrök pedig egyértelműsítették egy egykori falu nyomait.

A vizsgálat fordulópontját az jelentette, amikor a szakemberek több emberi temetkezést is azonosítottak az egyik árokban. Ádám Márk, az ásatást vezető régész tájékoztatása szerint a talajban nehezen kivehető sírokat a halottak nyugat-keleti tájolása segített azonosítani, ami egyértelműen egy középkori, templom körüli temető jelenlétére utalt.

A temetőrészlet felismerését követően a kutatócsoport kiterjesztette a helyszíni felmérést, és a kő- illetve téglatörmelékek sűrűsödése alapján meghatározták az egykori szakrális épület valószínűsíthető helyét is. A jelenleg vizsgált sírok a templomtól délre helyezkednek el, ahonnan eddig három temetkezést tártak fel. A halottak mellett nem találtak mellékleteket, ami a középkori keresztény temetkezési szokások ismeretében, ahol a tizenegyedik századtól kezdve a templom körüli megszentelt földbe temetkeztek, megszokott jelenségnek számít.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/eltunt-kozepkori-falu-talaltak-szolnok-hataraban-20260831

Marton Éva művésznő köszöntőjével, majd a versenyzők fellépési sorrendjének kisorsolásával vasárnap este megkezdődött a Zeneakadémia hetedik alkalommal megrendezett Marton Éva Nemzetközi Énekversenye, amelynek elődöntőiben a világ számos tájáról érkezett 80 fiatal tehetség lép majd a közönség elé.

A Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a huszonhárom éves Tata Razmadze grúz szoprán húzta ki az első fellépő sorszámát, aki Margarita Guscsa orosz szoprán lesz. A többiek betűrendben követik egészen az ábécé végéig, majd onnan elölről.

A rendezvény élő fordulói augusztus 31. és szeptember 6. között zajlanak; az elődöntő, a középdöntő és a döntő a Zeneakadémián, míg a gála az Operaházban és online tekinthető meg. A Zeneakadémia Solti termében hétfőtől szerdáig tartó hat elődöntőre és a csütörtöki két középdöntőre a belépés ingyenes, regisztrációt nem igényel. Ezekben a fordulókban zongorakísérettel állnak pódiumra a versenyzők.

Jegyek még elérhetők a nagyteremben tartandó szombati döntőre, valamint az azt követő eredményhirdetésre és díjátadóra, továbbá a vasárnapi, operaházi gálára, amelyen átadják a verseny különdíjait is. E két eseményen a Magyar Állami Operaház zenekarával és Szennai Kálmán vezényletével lépnek fel a fiatal tehetségek.

Az élő internetes közvetítésnek köszönhetően a világ számos pontjáról követhetik a versenyt az érdeklődők – közölte a Zeneakadémia.

A helyezéseken kívül számos különdíjat, köztük fellépési lehetőségeket is kiosztanak majd. A Marton Éva-különdíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával az a versenyző veheti át, akinek a versenyen nyújtott teljesítményét a művésznő külön díjazza.

A 2026-os versenyre minden korábbinál több, 265 érvényes jelentkezés érkezett a világ számos tájáról. A Marton Éva vezette előzsűri a beküldött videófelvételek alapján 105 fiatal tehetséget választott ki, köztük hét magyart.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/08/31/a-jovo-nagy-sztarjait-keresik-kulonleges-verseny-kezdodik-budapesten#

A Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas színművész már több mint hetven filmben játszott pályafutása során, köztük több kultikus státuszt kivívott alkotásban is.

Gáspár Sándor veheti át a miskolci CineFest életműdíját, míg az Európai Mozi Nagykövete címet két Oscar-díjas alkotó, Danis Tanovic és Kevin Macdonald kapják – közölték a szervezők csütörtökön.

Az életműdíjat szeptember 4-én, pénteken kapja meg a Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas Gáspár Sándor, aki több mint 70 filmben játszott. A magyar színész számára a közönségsikert A miniszter félrelép mellett Rudolf Péter Üvegtigris-trilógiája hozta el.

Ugyanezen a napon adják át az Európai Mozi Nagykövete díjat az 1969-ben született Danis Tanovic-nak, kinek neve összefonódott a délszláv háború traumáinak és a konfliktus utáni társadalmi valóság feldolgozásával. A rendező világát a mély realizmus, a felesleges sallangoktól mentes történetmesélés és a finom, gyakran fekete humor jellemzi – írták a szervezők.

A másik nagyköveti elismerést szeptember 10-én, csütörtökön adják át a skót rendező és producer Kevin Macdonaldnak, akinek nagyapja a miskolci születésű, szintén Oscar-díjas brit alkotó, Pressburger Imre volt. A Pressburger-konferecia részeként az alkotói módszereiről és örökségéről Kevin Macdonalddal Charles Drazin filmtörténész beszélget a Béke a teremben 16:00-tól.

A díjazottak mellett több vendég is érkezik a miskolci fesztiválra. A Mommy Blue szeptember ötödikei vetítése után többek között Mayer Bernadette rendező, Petrovits Genovéva producer mellett többek között Für Anikó és Vilmányi Benett is közönségtalálkozón vesz részt.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/08/27/gaspar-sandor-kapja-iden-a-cinefest-eletmudijat#

A mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmincezer forint névértékű ezüst és hatezer forint névértékű színesfém emlékérmét, a Magyar Posta pedig alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki Mohácson – közölte a jegybank és Magyar Posta Zrt az MTI-vel pénteken.

A jegybank az érmék megjelentetésével tiszteleg a csata hősei és áldozatai, valamint a hazájukat önfeláldozóan védelmező katonák bátorsága előtt – közölte Sipos-Tompa Levente, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke a közlemény szerint pénteken Mohácson, az évforduló alkalmából szervezett városi ünnepségen. Az alelnök hozzátette: a harmincezer forint névértékű ezüst és hatezer forint névértékű színesfém emlékérmét kétszer ötezer példányban bocsátják ki.

Az alelnök emlékeztetett: az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelkeltés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő, hiszen korlátozott példányszámuk és igényes művészi kivitelezésük miatt egyedi értéket képviselnek. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.

Az emlékérmét ismertetve Sipos-Tompa Levente elmondta: az érmék előlapján a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kettéhasadt kapuját idéző kompozíció és karddal kettéhasított, kereszt alakú motívumokkal díszített stilizált sírhantábrázolás látható, rajta Kisfaludy Károly Mohács című, 1821-ben írt versének befejező mondatait idéző felirattal. Az emlékérme hátoldalán megjelennek a csatába induló lovasok, velük szemben a török sereget szimbolizáló dárdasor látható.

Az MNB honlapján olvasható tájékoztatás szerint az emlékérmék fekvő téglalap alakúak, méretük 26,40 × 39,60 milliméter, szélük sima. A 30 ezer forint névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, proof kivitelű. A hatezer forint névértékű színesfém változat 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült selyemfényes kivitelben, súlya 27 gramm.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/emlekermet-es-emlekbelyeget-bocsatottak-ki-a-mohacsi-csata-evfordulojan-20260828

Hat magyar író és a párizsi Magyar Műhely megidézésével járja körül az emigráció és az otthonvesztés XX. századi megélését az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Sorstalanság-alakzatok című tárlata. A többszerzős kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, miként dolgozta fel a múlt század történelmi traumáit a párhuzamos sorsokat megélő Márai Sándor, Faludy György, Kertész Imre, Agota Kristof, Bodor Ádám, illetve a tragikusabb sorsú Szerb Antal. Az életművek mozaikkockái révén feltárulnak a látogatók előtt a parancsuralmi rendszerekben élt alkotók túlélési stratégiái, a szabad döntés határai.

Munkaszolgálat, kulturális kirekesztettség, a kisebbségi létből fakadó gyökérvesztettség, a kommunizmus börtöneinek pokla, az ’56-os megtorlások előli menekvés, emigráció, valamint a valós és belső utazások létállapotai. E megrendítő élményekből fakad az a sorskötelék, amely magyarázatot nyújt a PIM tárlatán megidézett szerzők közös emlékezetére.

A kiállításon az érdeklődők számos kortörténeti kuriózum mellett megtekinthetik az Utas és holdvilág első kiadásának Szerb Antalné által javított példányát, a Sorstalanság hazai elutasításáról szóló hírhedt kiadói levelet, az írói Nobel-díjat megtestesítő érmet, Agota Kristof híres francia–magyar szótárát, a fiatal Bodor Ádám „magyar nemzetiségű román állampolgár” megfigyeléséről szóló belügyi határozatot, Faludy György asztali földgömbjét és Márai Sándor útlevelét, amellyel 1948-ban végleg elhagyta Magyarországot.

Évtizedes meg nem értettség övezte Magyarországon Nobel-díjasunk, Kertész Imre világhírű regényét, a kiállítás címében is visszaköszönő Sorstalanságot, amelynek megjelentetését 1973-ban kíméletlenül elutasította a Magvető Kiadó.

„Kéziratát kiadónk lektorai elolvasták, egybehangzó véleményük alapján regénye kiadására nem vállalkozhatunk. Úgy véljük, élményanyagának művészi megfogalmazása nem sikerült, pedig a téma iszonyatos és megrázó” – írta Kertésznek a megsemmisítő levelet a kiadó képviselője.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/irni-vagy-hallgatni-1218264/

Új dallal gazdagodott az Őrség kulturális arculata: megszületett Az Őrség dala, amely egyszerre kapcsolódik a Szeresvilág című imázsfilmhez, és önálló zenei alkotásként is szeretné megfogalmazni, mit jelent ez a különleges nyugat-magyarországi táj az itt élőknek és az ide kötődőknek.

A kezdeményezés mögött nem egyszerűen egy turisztikai célú dal megalkotása áll. Az alkotók szándéka szerint a produkció az Őrség természetét, hagyományait, közösségeit és az otthonosság érzését egyszerre kívánja megszólaltatni.

Az Őrség Magyarország nyugati részének egyik sajátos karakterű vidéke, amelynek arculatát nem kizárólag természeti értékei határozzák meg. A tájhoz szorosan kapcsolódnak azok a hagyományok, mesterségek, közösségi formák és családi történetek is, amelyek generációkon keresztül öröklődtek tovább.

Az Őrség dala ezt a sokféle kötődést próbálja közös zenei nyelvre fordítani. A koncepció szerint nem egyetlen települést vagy egyetlen történetet állít középpontba, hanem az egész Őrséget szeretné megszólaltatni.

A dal szövegét Németh-Markó Viktória írta, zenéjét és előadását Schrott Péter jegyzi. Az alkotók szerint éppen az tette különlegessé a munkát, hogy Viktória személyes kötődése az Őrséghez és az általa megfogalmazott gondolatok találkozhattak Schrott Péter saját zenei világával.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://librarius.hu/2026/08/25/megszuletett-az-orseg-dala/