Hírek

Hírek

November 25: a magyar labdarúgás napja

„1953. november 25-én, a londoni Wembley Stadionban játszotta „az évszázad mérkőzését” az angol futballválogatott és a legendás Aranycsapat, melyen a Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Bozsik József vezette magyar nemzeti tizenegy győzött 6:3 arányban.
A diadal történelmi jelentőségű volt, hiszen az angol futball addigi történetében először fordult elő, hogy egy kontinensről érkezett válogatott saját otthonában győzze le a házigazdákat. A Magyar Labdarúgó Szövetség a sporttörténeti győzelem emlékére és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
Az MLSZ ezen a napon minden esztendőben megemlékezik a legendáiról, az Aranycsapatról és valamennyi válogatott labdarúgójáról, sportszakemberéről. Az elmúlt esztendő eredményeinek (Eb-rendezés és szereplések, BL- és EL-csoportkörök) fényében, az angolok elleni emlékezetes győzelem 68. évfordulóján felszabadultan ünnepelhetjük a magyar futballt: a múltat és a jövőt is!
A mai nap minden magyar férfi és női labdarúgó, szakember és szurkoló közös ünnepe. Hajrá, magyar labdarúgás!”
Forrás: szovetseg.mlsz.hu

Magyarvédő izraeli filozófus: Yoram Hazony Budapesten

„Magyarországnak nem szabad hagynia, hogy az Európai Unió döntsön a magyar törvényekről, a magyaroknak ragaszkodniuk kell saját függetlenségükhöz – mondta Yoram Hazony izraeli filozófus szerdán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, konzervativizmusról szóló beszélgetésen.
A filozófus, aki a jeruzsálemi Herzl Intézet igazgatója is, Gallai Sándorral, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetőjével beszélgetett az MCC Budapest Lectures című beszélgetéssorozatának rendezvényén.
Yoram Hazony beszélt többek között Magyarország és Lengyelország, valamint az Európai Unió közötti jogi konfliktusról. Felháborítónak nevezte, hogy sok európai azt gondolja, jót tesz azzal, hogy diktál Magyarországnak, felszámolja a szuverenitást és a függetlenséget, arra hivatkozva, ők jobban tudják, mi a legjobb.
Hangsúlyozta: Magyarországnak sok közös gazdasági és hadi érdeke is van Európával, ezért fontos az együttműködés. De az, hogy az Európai Bíróság döntsön a magyar törvényekről, döntsön arról, ki vándoroljon be Magyarországra, nem lehetséges – közölte, arra szólítva fel a magyarokat, hogy mindenképpen ragaszkodjanak a saját függetlenségükhöz, szabadságukhoz.
Véleménye szerint a magyar nemzet vagy független lesz, tehát saját parlamentje, kormánya, és bíróságai döntik el, hogy az országban milyen törvények legyenek, vagy Magyarország gyakorlatilag egyfajta protektorátusa lesz az európai birodalomnak, csakúgy, mint korábban a német birodalomnak.”
Forrás: gondola.hu / mcc.hu / mandiner.hu

Szent Márton püspök névünnepe

„A Magyarországon is nagy tiszteletnek örvendő szent 316-ban vagy 317-ben született a pannoniai Sabariában.
A magáénak tudja Szombathely, a római kori Savaria: még a háza helyét is ismerni vélik, amely fölött most a védőszentsége alatt lévő templom áll, de Pannonhalma is, mert a hegy lábánál hajdan egy Sabaria nevű település volt. Az apátságnak is ő a védőszentje a megalapítása óta. […]
Márton Ticinumban (Pavia) nevelkedett, majd tizenöt éves korától katonai szolgálatra kényszerült. Ekkor esett meg vele, hogy egy hideg téli napon Ambianum (Amiens) város kapujánál egy rongyos koldussal találkozott, s azt megszánva kettévágta katonaköpenyét, és a felét neki adta. Éjszaka Jézus jelent meg neki az álmában, aki ugyanazt a fél köpenyt viselte, amit Márton adott a koldusnak.
Tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, majd hamarosan leszerelt, és visszavonult a világi élettől. Monostort alapított Milánóban, majd miután az ariánusok elűzték onnan, Hilariushoz, Pictavium (Poitiers) később szentté avatott püspökéhez ment tanulni, aki pappá szentelte.
Később Tours népe az életszentségét ismerve a város püspökévé választotta, bár tiltakozott ellene. Itt adta vissza a lelkét a Teremtőnek 391-ben. A tours-i zsinat 461-ben elrendelte a tiszteletét, 476-ban pedig templomot emeltek a sírja fölé. […]
Magyarországi tisztelete már az Árpád-kor elejétől kimutatható. A Koppány elleni csatájára készülő ifjú István király a Képes Krónika szerint „szent Márton hitvalló közbenjárásával kérte az isteni irgalmasság segítségét” a győzelméhez. […] Szerte a Kárpát-medencében számos templomnak ő a védőszentje.
Annak, hogy népünk mennyire a magáénak érezte Szent Mártont, a legjobb alátámasztása az a sok népszokás, amely a névünnepéhez kötődik. Aznap egyebek között „mártonludat” esznek, és „mártonbort” isznak. Az előbbi arra az életeseményére utal, hogy püspökké választását megelőzendő elrejtőzött egy baromfiudvarban, de a ludak gágogása odacsalta a keresőit, akik magukkal vitték, és a tisztségbe emelték. Az utóbbi pedig arra, hogy a névünnepén lehetett csapra verni a hordót, hogy az újbort először megkóstolják.”
Forrás: mki.gov.hu

A magyarokat aggasztja az energiárak emelkedése

„A Századvég, hogy a magyarok a rezsicsökkentést lehetővé tevő hatósági energiaárakat vagy pedig a piaci árakat pártoló politikusokat támogatják-e, kitérve az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés fogadtatására is.
A közvélemény-kutatás rávilágít arra, hogy a válaszadók túlnyomó többségét, 91 százalékát aggodalommal tölti el valamilyen mértékben az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés, míg 7 százalékukat nem aggasztja a kérdés.
A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a téma komoly politikai relevanciával bír, és az is látható, hogy a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százalék) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett. Ezzel szemben 18 százalék azok aránya, akik olyan jelöltet támogatnának, aki a piaci energiaárak híve, ellenzi a hatósági árazást és megszüntetné a rezsicsökkentést.[…]
Módszertan: CATI (telefonos) módszer, n=1000, politika szempontból aktív, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2021. október-november, hibahatár: +/- 3,4 százalékpont.”
Forrás: szazadveg.hu

Expo 2020: Százezredik látogatóját fogadta a Magyar Pavilon Dubaiban

‘Újabb mérföldkőhöz érkezett a Dubaji Világkiállítás Magyar Pavilonja. A 15 legkülönlegesebb épület közé beválasztott pavilon a napokban fogadhatta százezredik látogatóját, ezzel az eredménnyel pedig a legnépszerűbb pavilonok közt tartják számon a világkiállításon. A százezredik látogató – aki egy dubaji család tagja volt – a nyitás óta már többször próbált bejutni a Magyar Pavilonba, ám a hosszú sorok miatt idáig nem tudta kivárni a belépést. A siker nem véletlen, hiszen az Aqua Roots of Hungary névre keresztelt épület Magyarország páratlan vízkincseit, kialakulásukat, történetüket mutatja be, különösen nagy hangsúlyt helyezve természetes vízkészletünkre, gyógy- és termálvizeinkre, valamint a balneológiára.
A pavilonban helyet kapó kiállítás egy tudás- és élményalapú interaktív tárlat, melynek csúcspontja a kupola terem, ahol a látogatók egyedülálló látványban és élményben részesülhetnek.
A Magyar Pavilon a világkiállítás Mobilitás kerületében található. Hazánké az első faszerkezetes épület nemcsak a világkiállításon, hanem az egész Perzsa-öböl menti régióban. A pavilont Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, Csernyus Lőrinc tervezte, majd 17 magyar ács állította össze hónapokon keresztül. Az építés során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, így kapcsolódva az expó egyik fő témájához, a fenntarthatósághoz.
A Magyar Pavilon nemcsak különleges megjelenésével járul hozzá az Expo 2020 Dubai sikeréhez, hanem egyedülálló gasztronómiai kínálatával is. A 26 fő befogadására alkalmas magyar étterem vendégszáma messze meghaladja a várakozásokat, ebéd és vacsoraidőben háromszor is megtelik. Az épület úgynevezett Gastro Roots részlegében kóstolóétterem, bisztró, terasz és shop is várja az érdeklődőket.”
Forrás: mtu.gov.hu

November 4-én az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk

„1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen.
A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot. […]
5 óra 20 perckor elhangzott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet többször megismételtek és valamennyi világnyelven beolvastak: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
A Szabad Kossuth Rádió adása 8 óra 7 perckor megszakadt, ezután rövidhullámon a Himnuszt és a Szózatot sugározták váltakozva. […]
Bibó István, a törvényes magyar kormány az Országgyűlés épületében maradt egyetlen képviselője kiáltványt adott ki. Ebben leszögezte, hogy Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, és visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.
A nap folyamán a szovjet csapatok – helyenként fegyveres harc után – a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Budapesten a felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Vidéken több helyen jelentős ellenállás bontakozott ki. […]
A harcok november 4-én a fővárosban 135 áldozatot követeltek.”
Forrás: kisalfold.hu
Fotó: Fortepan

Mindenszentek ünnepe

„November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.
A mai napon az evangélium a nyolc boldogság titkát tárja elénk. Legyünk figyelemmel Jézus szavaira, merítsünk erőt belőle, hogy saját életünkben is követni tudjuk tanítását. Kérjük a szentek segítségét, hogy azon az úton tudjunk járni, amelyet Jézus mutatott meg nekünk.”

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Évtizedes rekord dőlt meg a Balatonnál

„A Balatonon október 24-én zárult személyhajózási szezonban csaknem 21 százalékkal nőtt a menetrendi hajók forgalma az előző évhez képest, történelmi csúcsot döntött a balatoni kompok utasforgalma is, az összesített utasszám megközelítette a 2 milliót – közölte a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart).
A 175. hajózási szezonban a menetrendi hajókon legtöbben Fonyód-Badacsony (180 ezer utas) és a Siófok-Balatonfüred-Tihany (172 ezer utas) útvonalakon utaztak, de sokan vették igénybe Balatonboglár és Révfülöp (35 ezer utas), illetve a Balatonföldvár és Tihany közötti (26 ezer utas) járatokat is.
A Bahart séta- és nosztalgiahajóin 126 ezren utaztak, ami több mint 35 százalékos növekedés tavalyhoz képest. Idén is népszerűek voltak a programhajók, amelyek újabb kikötőkből váltak elérhetővé.
A Szántód-Tihany között közlekedő komp forgalma már október közepén meghaladta a rekordnak számító 2019-es év egészét, az utasszám 15 százalékkal nőtt. Az erős főszezon után szeptemberben és októberben is 20 százalékkal többen utaztak, mint 2019-ben.
A menetrendi hajózási szezon zárásáig a személyhajókon és kompokon szállított utasok száma 1,967 millió volt.
A kompok továbbra is egész évben közlekednek. Október 30-án Halloween Hajókat indít a társaság Balatonfüredről és Siófokról.
A Bahart a 175. hajózási szezont jubileumi rendezvénysorozattal, flottamodernizációval, utas-komfortot javító és stratégiai fejlesztések elindításával ünnepelte, megújult honlappal, módosított útvonalakon, sűrített hajójáratokkal, bővített programhajó kínálattal és változatlan árakkal várta az utasokat.
Jövőre folytatódnak a fejlesztések:
– 4 új hajó érkezik a Balatonra,
– lesz online jegyvásárlás,
– kényelmesebben érhetőek majd el a desztinációk,
– frissül az arculat, és megkezdődik a hosszabb távú stratégiai fejlesztések előkészítése, tervezése is – áll a társaság közleményében.”
Forrás: infostart.hu
Fotó: Molnár Bernáth László / MTVA
Lehet, hogy egy kép erről: természet, félhomály és óceán

Közel félmillióan lehettek a békemeneten

„A tömeg a Deák Ferenc tértől egészen a Kálvin térig tartott, erről Földi-Kovács Andrea műsorvezető számolt be az eseményen. További beszámolók szerint az Astoria is teljesen megtelt, a Múzeum körúton egészen a Kálvin térig álltak az emberek. Megteltek az oldalsó utcák is, többek között a Király utca és a Dob utca is. A nagy számú lengyel és olasz vonulókkal együtt összesen félmilliós tömeg vett részt a békemeneten.”
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotók: MTI/Czeglégi Zsolt/Bach Máté/Bruzák Noémi

1956. október 23. A SZABADSÁG NAPJA

„Az egyetemen nem volt rendes tanítás. Délutánra a hallgatóság tüntetését végül a pártvezetőség az utolsó pillanatban engedélyezte. A Műegyetem udvaráról induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak, a hallgatók röplapokat osztogattak, és némán, jelszavak nélkül vonultak.
A Petőfi–szobor előtt találkoztak a különböző egyetemek hallgatói. Sinkovits Imre színművész itt szavalta el a Nemzeti dalt, majd együtt vonultak a Bem térre, hogy kifejezzék a lengyel események iránti szolidaritásukat.
15 órakor a Bem-szobor talapzatán állva Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, a diákok pedig a tizenhat pontot. Ezután Zbigniew Herbert lengyel író is köszöntőt mondott, majd Bessenyei Ferenc elszavalta a Szózatot, végül a diákok megkoszorúzták a szobrot. A jelenlévők létszáma ekkor már több mint ötvenezer fő volt.
A nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert kivágták. A lyukas lobogó a forradalom szimbólumává vált.
A tömeg a beszédek elhangzása után nem oszlott fel, a Margit hídon át az Országházhoz indult, ahol egyes források szerint már kétszázezer fősre duzzadt.
A tüntetők a Kossuth téren függetlenséget követeltek.
Ezt követően ezrek vonultak tovább a Magyar Rádió épülete elé, a tizenhat pontból álló követelésük felolvasása céljából. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) azonban megakadályozta az épületbe való bejutást.
Gerő Ernő pártfőtitkár este 8 órakor elmondott rádióbeszédében csőcseléknek titulálta a tüntetőket és gyakorlatilag harcot hirdetett ellenük. A rádióbeszéd olaj volt a tűzre – felbőszítette a Sztálin-szobornál gyülekező, egyre duzzadó tömeget. A diktátor szobrát este fél 10-kor ledöntötték a tüntetők.
A Rádiónál a tüntetők ahelyett, hogy meghátráltak volna, különböző rigmusokat, jelszavakat kezdtek skandálni, mire válaszul az ÁVH a tömegbe lőtt. A fegyvertelen fiatalokra támadókkal egyet nem értő magyar katonák egy része átállt a tüntetők oldalára, és ellátták őket fegyverrel, hogy megvédhessék magukat. Számos ember vált a harcok áldozatává. A Rádió épülete 24-én hajnalban került a felkelők kezére.”
Forrás / programok: oktober23.kormany.hu
Lehet, hogy egy kép erről: állás és szöveg