Hírek

Legendás filmek, fantasztikus színészek, ikonikus filmjelenetek: a hazai filmgyártás elmúlt egy és negyed évszázadát ünnepli a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Felvétel! Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből címmel nyílt tárlatán, ahol olyan, mára kultikussá váló alkotások forgatásának kulisszatitkaiba is bepillanthat a közönség, mint a Körhinta, A tanú vagy az Egészséges erotika – mégpedig különleges látószögből.

1901-ben készült a honi filmgyártás első darabja, a Zsitkovszky Béla rendezte „A táncz” című alkotás, így idén a magyar filmtörténet 125 évét ünnepelhetjük. A jubileum kapcsán a Nemzeti Filmintézettel (NFI) együttműködésben rendezett tárlatot a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Felvétel! Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből címmel. Az elmúlt egy és negyed évszázadot összefoglalni kronologikusan szinte lehetetlen vállalkozás, ám a Mai Manó Ház két emeletén megnyílt, egymáshoz szervesen kapcsolódó tárlata rendhagyó koncepció mentén bontja ki e gazdag vizuális örökséget. A ház első emeletén hét ikonikus magyar film stand- és werkfotóiból láthatunk válogatást, míg a második emeleten az NFI Filmarchívumának kurátorai által összeállított anyag a magyar standfotószakma előtt tiszteleg, a kezdetektől a hazai filmgyártás kortárs közönségsikeréig, a „Hogyan tudnék élni nélküled?” képkockáiig ölelve fel a magyar filmtörténet legfontosabb pillanatait.

A stand- és werkfotózás már az első pillanattól a filmek népszerűsítését szolgálta. Az operatőr kamerájával szemben készített werkfotók magát a forgatást dokumentálják, bevonva a nézőt a filmkészítés kulisszatitkaiba, míg az operatőr kamerájával megegyező szögből készült képeket standfotónak nevezik. A jó szemű fotósok a filmek sajátos hangulatát, atmoszféráját is képesek megörökíteni, rögzítve a színészek játékát, a stáb munkáját, a forgatás legfontosabb történéseit, elevenné varázsolva a képeken az alkotási folyamatot, azaz a rendezői instrukciót és a rá rezonáló színészi játékot.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/fennyel-irt-tortenetek-1189262/

HEREND 200 címmel kerítéskiállítás nyílt hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Andrássy úti székházánál a Herendi Porcelánmanufaktúra fennállásának 200. évfordulója alkalmából.

Az MMA közleménye szerint az idén 200 éves fennállását ünneplő Herendi Porcelánmanufaktúra a világ legnagyobbjaként őrzi és formálja a porcelánkészítés hagyományát. Az MMA székházánál látható tárlat a porcelánmanufaktúra története mellett a herendi porcelán művészeti és építészeti kapcsolódásait is bemutatja.

A tájékoztató idézi Turi Attilát, az MMA elnökét, aki a kiállítás hétfői megnyitóján hangsúlyozta: Herend nemcsak a magyar kézműves hagyományok egyik legfontosabb jelképe, hanem a nemzeti identitás és az alkotói közösség szimbóluma is.

Turi Attila felidézte Makovecz Imre meghatározó szerepét a Herendi Porcelánmanufaktúra megújulásában. Az 1990-es években a gyár igazgatótanácsának elnökeként olyan hosszú távú szemléletet képviselt, amely megalapozta a manufaktúra fejlődését – mondta.

Az MMA elnöke kitért a herendi manufaktúra és múzeum főbejáratára is, amelynek központi motívuma a méhkaptár, a közösségi munka és a szorgalom jelképe. Az építészeti megoldás Csernyus Lőrinc tervei alapján valósult meg, kapubálványain pedig Schrammel Imre és Tamás Ákos kerámiaszobrai láthatók.

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója szerint Herend sikerének alapja az értékteremtés, értékmegőrzés és az innováció egysége. Hozzátette: a manufaktúra ma a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája több mint négyezer mintával és tizenhatezer formával. Emlékeztetett arra, hogy a herendi porcelán nemzetközi ismertségét az 1851-es londoni világkiállítás alapozta meg, amikor Viktória királynő is rendelt a manufaktúra alkotásaiból windsori kastélya számára.

Folyamatosan jelen vagyunk a kiállítótermekben, mert hisszük, hogy ahova elmegyünk, oda nemcsak a herendi porcelánt juttatjuk el, hanem Magyarország egy részét is. Sikereinek meghatározó eleme a receptúrák titkossága. A Herendi Porcelánmanufaktúrában több mint 850 különböző szín van – mutatott rá Simon Attila.

HEREND 200 címmel június 19-től kiállítás nyílik a Pesti Vigadóban is, ahol a manufaktúra kiemelkedő alkotásait mutatják be. A tárlat augusztus 30-ig látogatható – áll a közleményben.

Jelentős tudományos, nemzetközi áttörést hozott a székesfehérvári királyi bazilika csontleleteinek genetikai vizsgálata. A kutatók több mint négyszáz egyén genomját elemezték, és ennek eredményeként sikerült azonosítaniuk II. (Vak) Béla magyar király maradványait, valamint három új Árpád-házi férfiági leszármazási vonalat is feltártak.

A székesfehérvári királyi bazilika egykori osszáriuma régóta foglalkoztatja a történészeket és a régészeket. Az évszázadok során összekeveredett emberi maradványok között számos magyar uralkodó és főrangú személy csontjai rejtőzhetnek, ám személyazonosságuk meghatározása sokáig szinte lehetetlen feladatnak tűnt.

Most azonban új fejezet nyílhat a magyar középkor kutatásában. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak együttműködésében több mint négyszáz egyén genetikai állományát vizsgálták meg. A munka eredményeként három új, az Árpád-ház férfiági leszármazási vonalához tartozó személyt sikerült azonosítani.

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy az egyik csontváz minden kétséget kizáróan II. (Vak) Bélához köthető. A király 1131 és 1141 között uralkodott Magyarországon, és a középkori magyar történelem egyik különleges alakja volt. Gyermekkorában megvakították, mégis a trónra került, uralkodása alatt pedig sikerült megszilárdítania hatalmát.

Az elemzések nemcsak egy király személyazonosságát fedték fel, hanem az Árpád-ház eredetéről is új adatokat szolgáltattak. A vizsgálatok megerősítették, hogy a dinasztia férfiági genetikai vonala az R1a-Z93 haplocsoportba tartozik, amely az eurázsiai sztyeppe népeihez köthető.

A kutatók ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy az Árpád-ház korai tagjai még erőteljesebb keleti genetikai örökséget hordoztak, míg a későbbi uralkodók egyre inkább beilleszkedtek az európai genetikai térbe. Ez jól tükrözi a középkori dinasztikus házasságok hatását és a Magyar Királyság fokozatos integrációját Európába.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://magyarnemzet.hu/kultura/2026/06/kiraly-arpad-hazi-maradvanyait-azonositottak

Jelmezekkel, visszaemlékezésekkel, archív fotókkal, filmfelvételekkel, különleges tárgyakkal nyílt meg a Magyar Állami Népi Együttes 75. évfordulójának tiszteletére a Hagyományok Háza tereit átszövő, rendhagyó kiállítás Mint a forrásvíz címmel, amely az együttes történetén keresztül korszakainak kulturális lenyomatát is megidézi. Többek közt kiderül, mivel mondott köszönetet Mao Ce-tung az együttes kínai turnéjáért, hogyan keveredett a korszak ünnepelt sztárja, Ingrid Bergman egy néptáncos buliba, de legfőképpen az, hogyan vált az együttes a néptáncművészet megújítójává.

Legendás előadások jelmezei sorakoznak a Hagyományok Háza átriuma feletti emeleten: Mallász Gitta ikonikus tervei az Ecseri lakodalmas, Imrik Zsuzsáé a Naplegenda, Szűcs Edité a Liszt-mozaikok, Furik Ritáé a Szarvasének című előadásokból – e hagyományos népviseletből inspirálódó iparművészeti alkotások példák azokra az emblematikus koreográfiákra, amik mérföldköveit jelentették az együttes művészi fejlődésének. Hiszen a társulat történetéhez tartozik, hogy az autentikus folklór felkerült a színpadra, hogy a látványos, szovjet mintát csak részben követő népi balett évei után, a hetvenes évekre új szemléletet érkezett a néptáncművészetbe, és hogy válasz született arra az ezredforduló táján egyre égetőbbé vált a kérdésre, hogyan lehet a néptáncot kortárs színházi formában megszólaltatni úgy, hogy ne szakítson a hagyomány éltető gyökereivel, mégis újszerű, izgalmas színházi élményt nyújtson a közönségnek.

A társulat azóta is az állandó kísérletezés, a hagyományok tisztelete és a színpadi megújulás egyensúlyára törekszik, így repertoárjukban az autentikus, gyűjtéseken alapuló koreográfiák mellett olyan táncszínházi előadások is születtek és készülnek ma is, amelyek kitágítják a műfaj határait, és amelyekben a hagyomány mély ismereten alapuló nyelvként, inspirációs forrásként jelenik meg, ötvözve a friss, kortárs megszólalásokkal.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/mint-a-forrasviz-1181289/

Madaraknak és denevéreknek alakítanak ki odúparkot uniós támogatással Szegeden, a Maros tiszai torkolata közelében.

Az önkormányzati közlemény szerint a jövő tavaszra megvalósuló fejlesztés célja a Tisza-Maros torkolat térségében található Natura 2000 védelem alatt álló terület természeti értékeinek megőrzése, az ökológiai szolgáltatások bővítése és a helyi biodiverzitás növelése.

A terület nehezen megközelíthető, és nagyobb része nem áll intenzív erdészeti művelés alatt, Az erdőt elegyes állomány alkotja és idősebb fák is megtalálhatók itt -, ez lehetőséget teremt denevér- és madárodúparkok létrehozására. A denevérek és kis énekesmadarak számára kihelyezett odúkkal azon fajok állományát lehet növelni, illetve megtelepedésüket segíteni, amelyek a repülő rovarok – különösen a csípőszúnyogok – körében találják meg táplálékbázisukat.

A projekt részeként csaknem ötszáz madár- és denevérodút, vércseládát és kuvikodút telepítenek. A kezdeményezés révén a Natura 2000 területen túl is elemelkedhet a szúnyogokat gyérítő rovarevő denevérek és madarak egyedszáma.

Az odúpark kialakításához szemléletformáló, iskolai és lakossági programok kapcsolódnak.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI Fotó: Sóki Tamás

Dupla örökségvédelem Fejér megyében: a pusztulástól megmentett Meszleny-kastélyban lelt otthonra a Fischer Emil Múzeum, amely a múlt századforduló legjelentősebb magyar kerámiagyárosának és -gyárának állít emléket.

Bár a Velencei-tó kapcsán legújabban arról szólnak a hírek, hogy a súlyos országos aszályhelyzet miatt reális veszéllyé vált akár a kiszáradása is, némi örömre is akad azért ok a környéken. Hosszú évek előkészítő, tervező- és építőmunkája után átadták a velencei Meszleny-kastélyt, amelyet széles körű összefogással sikerült megmenteni az utókor számára. És nemcsak megmenteni, hanem – remélhetőleg sokakat vonzó – új funkcióval is ellátni: az egykori középnemesi família régi otthona mostantól Fischer Emil Múzeumként várja a látogatókat.

A köztudatban ma már kevéssé jelen lévő, ám a múlt századfordulón annál ismertebb és jelentősebb porcelán- és kerámiagyáros népi szecessziós tárgyait felsorakoztató tárlat mellett évi három-négy időszaki kiállítást terveznek a Dekon építésziroda tervei alapján a Hating Group kivitelezésében megújult épületben. Amely – a méltatlan hozzátoldások eltüntetésével és akár jó szándékú vitákra is alkalmasan – a 20. század eleji állapotot tükrözi, a homlokzatra pedig visszakerült a Meszlenyek címere.

A család története – az egyes helyiségekben ebből is felvillannak jellemző részletek – évszázadok óta összefonódik a Velencei-tóval, annak ellenére hogy Vas megyéből, a Szombathelytől alig tizenöt kilométerre lévő Meszlen községből származtatják magukat. Az első ismert ős, Péter 1410-ben Dalmácia és Horvátország kapitányaként tette ismertté a nevét, utódai a török háborúban elvesztett nemesi okmányokért az 1569-ben Miksa királytól kapott új címeres- és adománylevéllel kárpótolhatták magukat. A török kiűzése után kerültek Fejér megyébe, s egyre nagyobb gazdasági-közéleti befolyást szereztek; 1724-ben például a király engedélyezte Meszleny Jánosnak fél Gárdony és fél Velence megvásárlását – utóbbi benépesítése ez idő tájt indult el.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mandiner.hu/kultura/2026/06/magyar-ertekek-mentese-a-velencei-tonal

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” – állítólag e gondolat jegyében építtette fel a XVIII. század második felében Esterházy „Fényes” Miklós fertődi kastélyát. Hazánk legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó épületegyüttese ma is őrzi egykori pompáját, és a folyamatos felújításoknak köszönhetően bármikor járunk arra, biztosak lehetünk benne, hogy egy újabb szeletét ismerhetjük meg ennek a barokk tündérvilágnak.

Százhuszonhat szobás kastély, jószágkormányzóság, négyszáz férőhelyes operaház, kínai mulatóház, marionettszínház és orangerie, azaz narancsház. Csak néhány épület azok közül, amelyet Esterházy Miklós megálmodott, majd fel is építtetett a fertődi csaknem 300 hektáros parkban, a korszak legjelentősebb, szigorú mértani formák szerint megalkotott franciakertjében. És ahol az 1768-tól 1790-ig tartó nyarak alatt szinte mindennaposak voltak a rendezvények olyan jelentős személyiségek részvételével, mint Pavel Petrovics, a későbbi I. Pál orosz cár, a XV. Lajos francia királyt képviselő bécsi követ, Louis de Rohan herceg vagy éppen Mária Terézia és családja. Akiket egyébként mások mellett az a Joseph Haydn szórakoztatott legújabb operájával vagy szimfóniájával, aki bár korának elismert művésze volt, 1761-től mintegy négy évtizeden keresztül szolgálta hűségesen az Esterházy családot.

Ha ma belépünk a fertődi Esterházy-kastély díszudvarának kovácsoltvas kapuján, szinte ugyanaz a pompázatos látvány fogad bennünket, mint fogadta azokat a kivételezetteket, akik a XVIII. század végén meghívást kaptak Esterházy Miklós nyári rezidenciájába. Jóllehet az Esterházy család már XVII. században megvásárolta ezt a területet, arra Esterházy József csak kisebb, U alakú vadászkastélyt építtetett Anton Erhard Martinellivel, a bécsi császári udvar hivatalos építészével. Amikor aztán a másodszülött fiú, a később nem véletlenül „Pompakedvelő” vagy „Fényes” jelzővel illetett Esterházy Miklós megörökölte a birtokot bátyjától, a vadászbalesetben elhunyt Páltól, nagyszabású építkezésbe kezdett.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/a-magyar-versailles-1177438/

Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) is megadta a szabadalmi oltalmat annak a járműirányítási technológiának, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének kutatói fejlesztettek ki – közölte a BME.

A tájékoztatás szerint a nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar fejlesztés megcsúszás közben is irányíthatóvá teszi az autót. Az innováció különlegessége, hogy a járművet a tapadási határon túl, kontrolláltan képes irányítani, ezzel jelentősen csökkentve a kisodródásos balesetek kockázatát.

A BME közleményében kiemelték: a fejlesztés már korábban egységes európai szabadalmi oltalmat kapott, az amerikai szabadalom megszerzése azonban újabb jelentős mérföldkő a technológia nemzetközi elismerésében. Az USPTO döntése egyben azt is jelzi, hogy a magyar kutatók megoldása globális szinten is újszerűnek és iparilag relevánsnak számít – írták.

A BME Automated Drive Lab keretében működő Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoport fejlesztése alapvetően új megközelítést alkalmaz a járműbiztonság területén. Míg a hagyományos menetstabilizáló rendszerek – például az ESP – elsődleges célja a tapadás visszaállítása, addig ez az új technológia a megcsúszás állapotában is fenntartja a jármű irányíthatóságát. A rendszer szükség esetén átveszi az irányítást a vezetőtől, és csúszás közben, akár kontrollált driftmanőver alkalmazásával vezeti biztonságos pályára a járművet.

„A közúti balesetek jelentős része abból fakad, hogy kritikus helyzetben a vezető már nem képes kontrollálni a jármű mozgását. A célunk az volt, hogy a fizikai határok közelében vagy akár azon túl is fenntartható maradjon az irányíthatóság” – idézi a közlemény Szalay Zsoltot, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjét.

A technológia különösen fontos lehet a jövő járművei szempontjából, mivel az automatizált és önvezető rendszerek biztonságának egyik kulcskérdése, hogy miként kezelik a szélsőséges, tapadásvesztéssel járó forgalmi helyzeteket.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/tudomany/2026/05/28/amerika-is-meghajolt-a-magyar-autos-fejlesztes-elott#

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.

Az egyházfő homíliájában a Szentléleknek a mai világban is aktuális üzenetéről beszélt. Hangoztatta, hogy a Szentlélek békét, megbékélést és küldetést képvisel. A béke a megbékélésből ered, áthatja a történelmet, és senkit nem zár ki – mondta XIV. Leó.

Élettel teli hitet sürgetett, mely a jó cselekedetekben nyilvánul meg. Ami az egyház misszióját illeti, hangsúlyozta, hogy az egyház nem csak az Evangélium őrzője, hanem főszereplője is.

A pápa kijelentette: világosan látni, hogy vannak változások, amelyek nem újítják meg a világot, hanem ellenkezőleg, „öregbítik”, „tévedések és erőszak közepette”. A Szentlélek más úton jár, mivel megvilágítja az elméket és új életenergiát támaszt a szívekben.

Az egyházfő a Szentlélek közbenjárását kérte a háborúval szemben, amelyet fogalmazása szerint „nem egy szuperhatalom nyer meg, hanem a mindenható szeretet. Imádkozzunk, hogy az emberiséget megszabadítsa a nyomortól, amelyet nem megszámlálhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka tud megváltani”.

Várakozás előzi meg XIV. Leó pápa hétfőn megjelenő első enciklikáját, amely Magnifica Humanitas kezdettel az ember értékeit és méltóságát helyezi középpontba a mesterséges intelligencia korában. Rendkívülinek számít, hogy a kiadással egy időben a Vatikánban kitűzött sajtóbemutatón a pápa is részt vesz.

A hagyománynak megfelelően pünkösdvasárnap a római Pantheon mennyezeti nyílásából a városi tűzoltók több tízezer vörös rózsaszirmot hullajtottak le a Szentlélek kiáradásának felidézéseként.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: facebook.com/Vatican

Megtelt a csíksomlyói nyereg, Korodi Attila csíkszeredai polgármester becslése szerint több mint 330 ezer ember vett részt a pünkösdi búcsún. Az eseményen – akárcsak tavaly – idén is ott volt Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Az a történelmi feladat áll előttünk, hogy összekapaszkodjunk, kapaszkodjunk Krisztus kezébe, talpra álljunk, és reménnyel teli szívvel újraépítsük a jövőnket – mondta a zarándokoknak szentbeszédében Székely János szombathelyi megyéspüspök, az idei csíksomlyói ünnepi szentmise szónoka.

Nem mások ellenében, hanem mindenkinek a jogait és kultúráját tiszteletben tartva, mivel a Kárpát-medencében össze van kötve a sorsunk, csak együtt boldogulhatunk – tette hozzá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, aki szintén kiemelte, hogy a pünkösdi búcsú arra hívja a híveket, hogy nyissák ki a szívüket az ég felé, ahonnan erőt és reményt meríthetnek, és kapaszkodjanak össze, találják meg újra egymás és a teremtő kezét.

A pünkösdszombati búcsús nagymisére idén is több száz ezren érkeztek a világ minden tájáról Csíksomlyóra, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé. A kegyhely idén a VII. században élt Szent Maximus görög teológustól származó „A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt” mottóval szervezte meg a fogadalmi nagybúcsút.

Székely János püspök papnövendékként szerzett első erdélyi emlékeit elevenítette fel, és az erdélyi emberek hitét, magyarságukhoz való ragaszkodását méltatta. „Köszönjük, hogy néha tisztábban látjátok, mi az igazi érték, mint mi, anyaországiak. Köszönjük nektek a jég hátán is megélő talpraesettséget, a bajok között is megőrzött derűt, a bölcsességet és vendégszeretetet” – mondta, hangsúlyozva: „ez a hűség, egyenesség, derű, kitartás és hit” példa és erőforrás mindenki számára.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/belfold/2026/05/23/szazezrek-erkeztek-a-csiksomlyoi-bucsura