Hírek

Hírek

15,6 milliárd forint támogatást nyújt a kormány bemutatóüzemek létesítésére

A kormány az agrárszakképzés fejlesztésére 15,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt bemutatóüzemek létesítésére 19 intézménynek a tavaly meghirdetett Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden Budapesten.

Kiemelte: a bemutatóüzemek létesítésére akár egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek az agrárszakképzési centrumok, a tangazdasággal rendelkező felsőoktatási intézmények, továbbá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, fajtakísérletet végző kutatóintézetek.

A támogatás kiterjed a bemutatóüzemekben használt gépek, eszközök beszerzésére, infrastrukturális fejlesztésekre, megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák kiépítésére – fűzte hozzá.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Nagy István

 

A kiemelkedő tudományos teljesítmény erősítheti Magyarország tekintélyét

A kiemelkedő tudományos teljesítmény erősítheti Magyarország tekintélyét, ezért a felsőoktatási rendszer átalakítása akkor tekinthető eredményesnek, ha ezzel a magyar kutatók és egyetemek a világ legjobbjai közé kerülnek – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ), valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) keddi konferenciáján Budapesten Csák János.

A tárcavezető az eddigi eredmények alapján sikeresnek értékelte az egyetemi modellváltás eredményeit. Hozzátette, hogy a bevezetés óta eltelt idő megköveteli a tapasztalatok összegzését, az ÁSZ és a KIM ezért közösen kidolgozott kötetben foglalta össze az elmúlt csaknem 4 év jó gyakorlatait, valamint a fenntartói és számvevőszéki elvárásokat, ajánlásokat. A Zöld Könyvet hamarosan mind az egyetemek, mint az egyetemeket fenntartó alapítványok képviselői kézhez vehetik.

Forrás: hirado.hu
Fotó: MTI

Robert Ficóért és a szlovák nemzetért is imádkoznak a zarándokok

Elindult a 11. Boldogasszony zarándokvonat Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a Keleti pályaudvarról.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára az indulás előtt azt mondta, a zarándokút 11. alkalommal hirdeti, hogy a magyarság őrzi, megvallja és védi a keresztény hitet. Erre a mostani zavaros, kiszámíthatatlan világban nagy szükség van – tette hozzá. A zarándoklat a közösséget is megerősíti, és hitet ad neki – fogalmazott az államtitkár. Azzal köszönt el, hogy a zarándokvonat legyen az életbe, a reménybe és a jövőbe vetett hit zarándokvonata.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt kérte a résztvevőktől, hogy a zarándokúton az emberek, a közösségek és a nemzetek közötti békéért és békességért imádkozzanak. Külön kiemelte, hogy Szlovákia miniszterelnökéért, a szerdai napon meglőtt Robert Ficóért és a szlovák nemzetért is imádkozzanak.

Nem mindegy, hogy mi történik egy olyan keresztény országban, amelyben az értékek azonosak Magyarország értékeivel, és nem mindegy, hogy ki vezeti azt az országot – fogalmazott. Hozzátette, hogy évtizedekig sok probléma terhelte a két ország kapcsolatát, de mára a barátság és az együttműködés a jellemző. Soltész Miklós azt is kérte a résztvevőktől, hogy a magyar-román közösségekért, barátságért is imádkozzanak az úton.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.magyarhirlap.hu/haron_tul/20240516-elindult-a-11-boldogasszony-zarandokvonat-budapestrol-a-csiksomlyoi-punkosdi-bucsura

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MTI/Lakatos Péter

Megkezdődött a 43. országos borverseny

A magyar bor sikere közös érdek, egyúttal nemzetépítő erő is, hírnevét a kormány támogatásain túl összefogással, együttműködésekkel, szemléletformálással, újításokkal és változtatásokkal lehet a leghatékonyabban növelni – fogalmazott az agrárminiszter a 43. országos borverseny keddi megnyitóján.

Nagy István a borászokat a magyar agrárium „elöljáróinak” nevezte, tevékenységük ugyanis évekkel előre jelzi az európai mezőgazdaságra váró kihívásokat, és mutatja a megoldási lehetőségeket – fogalmazott. Sikerük alapja a példamutató együttműködés, valamint az alkalmazkodóképesség, amely a legnehezebb éveken is átsegítette őket. Hatékony megoldásokra továbbra is szükségük lesz, hiszen világszinten egyre nyilvánvalóbb folyamat a borfogyasztás csökkenése, amelyre a csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentes termékek készítése lehet a válasz. Egyre határozottabb fogyasztói szempont az ár és a minőség mellett az egészségtudatosság, a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés is – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termelők továbbra is számíthatnak a kormányra, a 2027-ig tartó finanszírozási ciklusban a borászatok több mint 40 milliárd forint állami és uniós támogatásért jelentkezhetnek. Új kiírásként jelenik meg idén az innovációs beruházásokat segítő felhívás, amely új borászati vagy boralapú termékek megjelenéséhez járulhat hozzá. A magyar bor bel- és külföldi népszerűsítésére több mint 2 milliárd forint jut a következő években.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/gazdasag/2024/05/14/a-magyar-bor-sikere-kozos-erdek-megkezdodott-a-43-orszagos-borverseny

Forrás: infostart.hu
Fotó: Nagy István/Facebook

Új beruházásokat és nukleáris együttműködést hozott Hszi Csin-ping budapesti látogatása

Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását a két állam 75 éves kapcsolatfelvételének évfordulójához méltó eseményként értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor és az ázsiai vezető több megállapodást, illetve beruházást is aláírt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter történelmi látogatásként értékelte Hszi Csin-ping magyarországi útját, mivel legutóbb 20 éve járt kínai elnök hazánkban – így méltó ünnepe volt ez az országok kapcsolatfelvételének 75. évfordulójának. Elmondta, hogy a kínai és magyar képviselők 18 fontos megegyezést írtak alá.

Először arról számolt be, hogy a kelet–nyugati összeköttetések fejlesztését célzó kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Kiemelte, hogy mindezt tegnap bővítették, ennek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter történelmi látogatásként értékelte Hszi Csin-ping magyarországi útját, mivel legutóbb 20 éve járt kínai elnök hazánkban – így méltó ünnepe volt ez az országok kapcsolatfelvételének 75. évfordulójának. Elmondta, hogy a kínai és magyar képviselők 18 fontos megegyezést írtak alá.
Először arról számolt be, hogy a kelet–nyugati összeköttetések fejlesztését célzó kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.
Kiemelte, hogy mindezt tegnap bővítették, ennek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.
„Ezt régen V0 néven említettük. E Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének az előkészítése most megindul, egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.” Elmondása szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati részén fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást. „Emellett megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni” – közölte.

Orbán Viktor ehhez kapcsolódóan azt részletezte a kínai elnökkel tett sajtónyilatkozata során, hogy jelenleg 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik hazánkban, és a két állam közti kereskedelem értéke húsz év alatt 3 milliárdról 12 milliárd dollárra emelkedett.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mandiner.hu/makronom/2024/05/uj-beruhazasokat-es-nuklearis-egyuttmukodest-hozott-a-kinai-elnok-latogatasa

Forrás: mandiner.hu
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Történelmi látogatás és diplomáciai csúcsesemény: Hszi Csin-ping kínai elnök Magyarországon

Hszi Csin-ping kínai elnök szerda este, 9 óra előtt pár perccel érkezett meg Budapestre. Az államfő hivatalos programja csütörtökön kezdődik. Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát.

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában.

A kínai államfő péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján – emlékeztetett a sajtófőnök.

Az M1 Híradó beszámolója szerint a kínai elnök tizenöt éve nem járt Magyarországon. A hivatalos program csütörtökön a budai Várban, az Oroszlános kútnál kezdődik, majd innen a Sándor-palotába megy, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozik. Délután a Karmelita kolostorba látogat, ahol tárgyalások és ünnepélyes aláírási ceremóniák lesznek.

A híradó szerint Hszi Csin-ping eddig hét alkalommal találkozott Orbán Viktorral. A mostani találkozó viszont azért különleges, mert a kínai elnök felesége is Magyarországra érkezik, és úgy tudják, hogy csütörtökön lesz egy ebéd is, amelyen Orbán Viktor felesége is részt vesz majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán azt írta: „Történelmi látogatás: all-weather strategic partnership”. A tárcavezető bejegyzéséhez csatolt fényképekből kiderült, hogy Szijjártó Péter is a repülőtéren fogadta a kínai elnököt.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/belfold/2024/05/08/hszi-csin-ping-kina-elnok-latogatas-budapest/

Forrás: index.hu
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI

A városfejlődés 20 éve az EU-ban címmel rendeztek konferenciát

Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián.

Navracsics Tibor szerint, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen, amelyet – a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság fejlesztéspolitikai szakosztályával közösen – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szervezett.

A miniszter kijelentette, Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres, de a területi különbségek nőttek az uniós tagság alatt. Az egy főre jutó GDP adatai alapján közölte, Budapest az „éllovas”, Közép- és Nyugat-Dunántúl közepes ütemben zárkózik fel, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld pedig még csak az uniós GDP ötven százaléka körül van. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megtorpant a fejlődés, ami az unió kohéziós dinamikájának a problémáját jelzi és veszélyezteti a versenyképességet.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Magyarország nemzetközi szövetségeiben aktív és elkötelezett

Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A miniszter a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján arról is beszélt, hogy megkérdőjeleződött az amerikai elkötelezettség a transzatlanti kapcsolatok mélysége mellett.

Előadásában Szalay-Bobrovniczky leszögezte: miután vészterhes időket élünk, „a biztonság a legfontosabb prioritásunkká vált”. Jelezte, hogy „akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják”, Magyarországnak pedig van és lehet is önálló véleménye, hiszen a 75 éves NATO-hoz való csatlakozásunk 25. évfordulóját ünnepeljük, azaz a szövetség fennállásának harmadában hazánk a NATO aktív és cselekvő tagja volt.

A honvédelmi miniszter elmondta: miközben az „eszkalációs inga egyre szélsőségesebben leng ki”, a feladat az, hogy „a lehető legtöbbet megtegyük a béke és a béketárgyalások megkezdése érdekében”.

Magyarország NATO-szerepvállalásával kapcsolatban közölte, hogy 2010 óta sikerült megháromszorozni a honvédelemi költségvetést, amely GDP-arányosan 1 százalék alatti összegről stabilan 2 százalék feletti összegre növekedett. Mindeközben „számos misszióban veszünk részt, elkötelezettek vagyunk a NATO vezetésirányítási rendszerének kiépítése mellett, és légtérrendészeti feladatokat is örömmel vállalunk”. Szalay-Bobrovniczky leszögezte: Magyarország nemzetközi szövetségeiben aktív és elkötelezett, s annak érdekében, hogy ezek ne üresen csengő szavak legyenek, mindent megtesz a hadsereg fejlesztéséért, mióta ezt a 2010-es évek közepétől kezdődően az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. „Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak, hiszen akkor csak néhány jól kitüntetett tábornok ülne Brüsszelben, és parancsokat osztogatnának a senkinek” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

Az idei év második félévében esedékes magyar EU-elnökséggel kapcsolatban elmondta: elnökségünk alatt augusztusban az európai védelmi miniszterek, szeptemberben pedig az európai vezérkari főnökök informális tanácskozására kerül majd sor.

Forrás: mandiner.hu / hirtv.hu
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Marad az 5 százalékos áfakulcs

A kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát, ami azt jelenti, hogy, hogy 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 nm-ig) és családi házakat (300 nm-ig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli, jelentette be Varga Mihály a Facebookon.

A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint további könnyítés, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént.

A könnyítést a szakmai szervezetek, az ÉVOSZ és az MKIK is támogatták. Az adócsökkentéssel a kormány évente 200 milliárd forintot hagy az embereknél, miközben a magyar építőiparnak is jelentős segítséget nyújt. A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti – közölte.

Az eddig érvényben lévő szabályok szerint 2028 végéig lett volna alkalmazható a kedvezményes lakásáfa abban az esetben, ha az építési engedélyt 2024 végéig megszerzi egy projekt. Most mindkét dátumot két évvel tolták ki.

Forrás: infostart.hu
Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

 

Negyedéves alapon a második legmagasabb növekedést érte el a magyar gazdaság

Az eddig ismert GDP-adatok alapján a magyar gazdasági növekedés az unió élmezőnyébe tartozik, ez derült ki az Eurostat adataiból. Az unió statisztikai hivatala összesen 13 ország első negyedéves teljesítményéről közölt adatokat: míg éves bázison a harmadik, addig negyedéves alapon pedig a második legmagasabb növekedést érte el a magyar gazdaság.

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján megállapította, hogy a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít és egyértelműen az élmezőnybe tartozik. Negyedéves alapon jelenleg az unión belül a második legnagyobb a magyar növekedés, olyan országokat megelőzve, mint Spanyolország, Portugália, Csehország, Belgium, Franciaország, Németország és Ausztria.

A magyar növekedés éves alapon is előkelő helyen áll, a harmadik legmagasabb előrelépést érte el a magyar gazdaság az uniós országok között, megelőzve Portugáliát, Belgiumot, Franciaországot, Lettországot, Olaszországot, Csehországot, Németországot és Ausztriát.

Suppan Gergely hozzátette: az unió negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült, míg éves alapon 0,5 százalékos növekedést produkált. Azaz a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét negyedéves alapon több mint 2,5-szeresen, éves alapon közel 3,5-szeresen múlta felül.

„Így tovább folytatódhat, sőt gyorsulhat a gazdasági felzárkózás” – vélekedett a közgazdász, aki hangsúlyozta, hogy kormány célja, hogy idén 2,5 százalékos növekedést elérve újrainduljon, jövőre pedig 4,1 százalékos bővülést elérve magasabb fokozatba kapcsoljon. Ehhez a ma napvilágot látott gazdasági eredmények megfelelő alapot biztosítanak, tette hozzá Suppan Gergely.

Forrás: vg.hu
Fotó: Eurostat