Hírek

„A 2024-es év bár nem is kezdődhetett volna rosszabbul Novák Katalin és Varga Judit távozásával, mégis a magyarok éve lesz” – fogalmazott Orbán Viktor 25. évértékelőjében. A miniszterelnök a Várkert bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott: „újra feltesszük a világtérképre Magyarországot és Budapestet, mint a Kárpát-medence megkerülhetetlen politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi gravitációs pontját. Ebben a térségben újra meg és kikerülhetetlenek leszünk, mert mi adjuk a legjobb ajánlatokat, és aki velünk együttműködik, az jól jár.” Hangsúlyozta ugyanakkor: Novák Katalin lemondása helyes volt, és „megerősít bennünket”, erőt ad ahhoz, hogy az alapjaitól fésüljék át az egész gyermekvédelmet, hogy egy sokkal jobb törvényt tehessenek le az Országgyűlés asztalára.

A miniszterelnök úgy vélte, „Brüsszel magára hagyta az európaiakat, mivel sohasem volt ekkora távolság a brüsszeli politika, és az európai emberek érdekei és akarata között.” Kiemelte: Európának vissza kell foglalnia Brüsszelt. Hozzátette: a 2024-es év sorsfordító választási év lehet Európa, de Amerika számára is, Magyarország számára pedig nagy esélyek nyílhatnak meg, amiben sokat játszana közre, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe, és békét csinálna itt, Európa keleti felén. Hozzátette: Európában valódi változást csak egy új európai jobboldal hozhat, amelynek a magyarok is részei.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://pestisracok.hu/orban-viktor-ujra-feltesszuk-a…/

Forrás: pestisracok.hu
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Karmelita kolostorban fogadta Vang Hsziahongot, a Kínai Népköztársaság államtanácsosát, közbiztonsági miniszterét – számolt be az eseményről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán Viktor kifejtette: a nemzetközi diplomáciából egyre inkább kiveszőben van a tisztelet, de Magyarország és Kína között mindig megmaradt, és a további együttműködésünket is a régóta fennálló barátságra építjük. A kínai államtanácsos kiemelte a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, valamint a számos ország fejlődését szolgáló Övezet és Út kezdeményezést, amelynek fórumain a magyar kormányfő is rendszeresen részt vesz.

A tárgyaló felek felhívták a figyelmet a biztonság és a stabilitás fontosságára, ami lényeges feltétele a további gazdasági fejlődésnek és a kereskedelmi kapcsolatok előmozdításának.

A gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza – értékelte a szerda reggel megjelent GDP-adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP.

A tárcavezető szerint a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta.

A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.

A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket.

Magyarország nem lehet egy következmények nélküli ország, a pedofíliára pedig nincs mentség, nincs bocsánat, nincs kegyelem – jelentette ki a főigazgató.

A magyar jobboldal és a magyarországi baloldal között az egyik alapvető különbség, hogy a jobboldalon a hibáknak, a tetteknek következményük van, miközben a baloldalon a bűnökért még dicséret is jár – mondta az Alapjogokért Központ főigazgatója szombaton a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Szánthó Miklós arról beszélt, hogy a magyar jobboldalon jó és felelősségteljes politikusok vannak, olyanok, mint Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter, akik ugyan követnek el hibákat, de a jobboldalon a hibáknak, a tetteknek következményük van. Ezzel szemben a baloldalon a bűnökért még dicséret is jár – tette hozzá.

További fontos különbségnek nevezte, hogy a magyar jobboldal mindig és konzekvensen kiállt a családok és a gyerekek védelme mellett a pedofilokkal és a pedofíliával szemben, a magyarországi baloldal viszont „azzal a Daniel Cohn-Bendittel árult egy gyékényen, aki gyerekeket szexuálisan bántalmazott”.

A magyarországi baloldal volt az, amely nem szavazta meg a gyermekvédelmi törvényt, amely nem támogatta azt, hogy a pedofilokra súlyosabb büntetési tétel vonatkozzon, amely nem támogatta a gyermekvédelmi népszavazást – mondta a főigazgató.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott, a magyarországi „sorosista NGO-k voltak azok, akik elkezdtek érzékenyíteni a pedofília iránt, hogy ez csak egy betegség”, és a magyarországi baloldali média közölt olyan cikkeket, hogy a pedofil is ember, és toleranciával, megértéssel kell hozzá viszonyulni.

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: MH-archív/Purger Tamás

Folytatódhat az infláció csökkenése, a magyar gazdaság jelentős növekedéssel zárhatja az évet, a kormány pedig továbbra is az egyensúly fenntartására törekszik – mondta a Demokrata hetilap szerdai számában megjelent interjúban a pénzügyminiszter. Varga Mihály jelezte: a lakosság az infláció megugrását látva gyorsan alkalmazkodott a helyzethez, hamar visszafogta a fogyasztását, ezzel jelentős mértékben járult hozzá a pénzromlás csökkentéséhez. A kormány közben beszállt a monetáris politika alakításába, hogy segíthesse a rendkívüli helyzet enyhítését, és néhány hónapja a gazdasági élénkülés jelei is látszanak, így 2024-ben a megkezdett munka folytatása a legfontosabb. A miniszter éves szinten 5,2 százalékos árváltozással és a fogyasztás ismételt növekedésével számol, és szerinte ma már az sem kétséges, hogy a magyar gazdaság idén növekedni fog. Legfeljebb annak mértékéről lehet vitatkozni, de akár a négy százalékot is meghaladhatja az emelkedés. A végeredmény az infláció és a kamatszintek leszorításától függ, ugyanis ezen múlik a beruházások és a fogyasztás alakulása – hangsúlyozta a távirati iroda ismertetése szerint.

A tárcavezető közölte, hogy a kormány az egyensúly fenntartására törekszik az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésével, a fenntartható növekedés ösztönzésével. Az emelkedés ütemét ugyanakkor fékezi, hogy Magyarország az egyik legnagyobb kamatterhet fizeti az államadóssága után, ki kell tehát szabadulni a csapdahelyzetből.A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:

https://magyarnemzet.hu/…/varga-mihaly-folytatodhat-az…

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Karmelita kolostorban fogadta Vahagn Hacsaturján örmény államfőt, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a magyar fővárosban – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán Viktor a tárgyaláson kifejtette: a magyar és az örmény nemzet között erősek és kölcsönös tiszteleten alapulnak a kapcsolatok. A magyarok nagyra becsülik az örmény kulturális és keresztény hagyományokat. Itt az ideje, hogy a diplomáciai kapcsolatokat is magas szintre emeljük – mondta a miniszterelnök.

A megbeszélésen elhangzott: a jövőben nagyot fejlődhet a gazdasági-kereskedelmi együttműködésünk is, például az energetika vagy éppen a turizmus területén – mondta Havasi Bertalan.

Forrás: origo.hu
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormány célja, hogy az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést és 4 százalék körüli GDP növekedést érjen el. A dinamikus fejlődés támogatása érdekében a kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára.

Az előttünk álló időszakban az európai uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vállalkozásfejlesztési programokat a közelmúltban felülvizsgált és elfogadott kkv stratégia alapozza meg – tették hozzá.

Jelenleg a kapcsolódó részletszabályok megalkotása zajlik, amelynek véglegesítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium aktív tárgyalásokat kezdeményez a gazdasági kamarák képviselőivel.

A GINOP Plusz vállalkozásfejlesztést szolgáló prioritása keretében az NGM a lehető legrövidebb időn belül ki fogja írni a pályázatokat a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat – ismertette az NGM.

A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy ezen forrás túlnyomó része még az idén a gazdaságba kerüljön, ehhez a megfelelő intézményrendszer készen áll, a vállalkozók többek közt az MFB pontokon keresztül pályázhatnak majd, illetve a kormány vállalkozásfejlesztési ügynöksége, azaz az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. nyújt segítséget – közöle a minisztérium.

Az építési és közlekedési miniszter és a főpolgármester a hétfői találkozóján egy teljesen új, átfogó megállapodást kötött a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés viszonyának rendezéséről. A megállapodás utasok százezrei számára teszi olcsóbbá és egyszerűbbé a közösségi közlekedés használatát.

A megállapodás értelmében a Budapest-bérlet változatlanul érvényes marad a főváros egész területén a BKK mellett a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. A Pest vármegyére váltott havi bérletet, illetve a havi országbérletet 2024. március 1-től a BKK járatain is elfogadják. Mindegyik bérletet mindkét fél árusítani fogja, minden értékesítési csatornáján – olvasható a miniszter és a főpolgármester közös sajtóközleményében.

Az eddigi, számos vitára okot adó költségalapú elszámolás helyett a felek abban állapodtak meg, hogy a Budapest-bérletből, a Pest vármegyei bérletből és az országbérletből származó bevételt, és az ahhoz kapcsolódó menetdíjkiegészítést – az adott érvényességi terület sajátosságaihoz igazodóan – teljesítményarányosan osztják meg.

A miniszter és a főpolgármester egyetértett abban is, hogy az eddig a Fővárosi Önkormányzatot illető évi 12 milliárd forint normatív költségvetési támogatás helyett 2024-től a felek egy olyan rendszert alakítanak ki, amely egyaránt szolgálja a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés bevétellel nem fedezett költségeinek megtérülését.

A minisztérium és a főváros lezárja a tavaly év végén megszűnt korábbi agglomerációs megállapodással kapcsolatos elszámolási vitákat is. Az új, átfogó megállapodás eredményeként a Fővárosi Önkormányzat agglomerációs költségtérítés 2022-2023-as elszámolásként 5,57 milliárd forintot fizet a MÁV-nak.

A megállapodás technikai részleteit a minisztérium és az önkormányzat a közlekedési vállalatok bevonásával dolgozza ki úgy, hogy az 2024. március 1-jén hatályba léphessen.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Vajda János

Ungváron találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, ukrán hivatali kollégája Dmitro Kuleba és Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője. A településhez közeli szállodában tartottak a megbeszélések után közös tájékoztatót.

Ezen az ukrán külügyminiszter jószomszédi viszony fontosságának kiemelése után elmondta: a legtöbbet a nemzeti kisebbségek helyzetéről beszéltek, mert ez nem egyszerű kérdés és nagyon régóta téma már, ezért szeretnék mindkét oldalról megfelelően rendezni ezt a vitás kérdést. Szijjártó Péter felsorolta a magyar változtatási kéréseket, ezek megoldására egy operatív munkacsoport jön létre, amelynek tíz napja lesz arra, hogy megoldásokat találjon az ügy végleges lezárása céljából, amit kormányközi bizottsági szinten kívánnak rendezni.

Dmitro Kuleba megköszönte Magyarországnak a humanitárius segítséget.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a béke mielőbbi elérésének fontosságát hangsúlyozta. Megköszönte a feleknek nyújtott, a kölcsönös tisztánlátást elősegítő tevékenységét Viktor Mikitának, Kárpátalja kormányzójának.

Ezután arról beszélt, hogy 2015 óta több lépésben születtek olyan jogszabályok, amelyek a magyar kisebbség jogait csorbították, majd ezt a negatív spirált az ukrán parlament által tavaly elfogadott kisebbségi kerettörvény megállította. A magyar fél azonban a 2015 előtti állapotokat szeretné visszaállítani, az ehhez kért intézkedéseket 11 pontban foglalta össze, belevéve az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén.

A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízására létrejött egy olyan információs rendszer, ami egy helyre gyűjti a magyar építőipari termékeket és feltünteti azok minőségét. A kormánynak ezzel az a célja, hogy a hazai beruházásokhoz magyar építőipari termékeket használjanak fel.

Az ÉMI az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével együttműködve a termékgyártók önkéntes nyilatkozatára és adatszolgáltatására alapozottan minden stratégiai jelentőségű termékre elvégzi az értékelést és közzéteszi az információkat.

Ez támogatja, hogy lehetőség szerint a beruházási helyszínhez legközelebb gyártott – tehát a magyar ipar által előállított –, elérhető, illetve legalacsonyabb környezetterhelésű építési termékekre essen a választás egy beszerzés során.