Hírek

Hírek

Magyarország újraindítása

Több nagy bejelentést is tett 2021. június 9-én a miniszterelnök a Világgazdaság csúcskonferenciáján
“Egyévnyi visszatérített adó a gyermeket nevelőknek, alacsony kamatozású, állami forrású hitel a kkv-knak, 200 ezer forintos minimálbér adócsökkentéssel párosítva, a hitelmoratórium meghosszabbítása és új operatív törzsek létrehozása – egyebek mellett ezeket a nagy horderejű bejelentéseket tette Orbán Viktor miniszterelnök a VG gazdasági csúcskonferenciáján.
Ha a GDP-növekedés mértéke idén eléri az 5,5 százalékot, akkor a gyermeket nevelő szülőknek jövő január-februárban utaljuk vissza azt az adót, amelyet idén befizetnek a költségvetésbe – jelentette be a kormány elé kerülő javaslatát Orbán Viktor. Jelezte, hogy húznának egy felső határt, vagyis az átlagjövedelem után befizetett szja-t kapnák vissza az érintett szülők. Ez körülbelül 550-580 milliárd forint közötti összeget jelent.”
A gyermeket nevelő szülőknek az átlagjövedelem után befizetett szja-visszatérítésről szóló javaslatot a miniszterelnök még a mai napon a kormány elé terjeszti.
Forrás: vg.hu
Fotó: vg.hu

Pünkösd: a Szentlélek eljövetele

Pünkösd: a húsvét és a karácsony után a legnagyobb keresztény ünnep. Elnevezése a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az Ószövetség népénél eredetileg aratási hálaadó ünnep volt.

Az Egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra (ApCsel 2,2–4). A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

Forrás: Magyar Kurír

Konferencia Európa jövőjéről

2021. május 9-én indult útjára az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat. A többnyelvű digitális platform részvételi lehetőséget kínál az európai polgárok számára az Európa előtt álló kihívások és kiemelt feladatok megvitatásához függetlenül attól, hogy a résztvevők hol élnek és mivel foglalkoznak. A projekt ötletgazdái szerint ez az a fórum, ahol elgondolkozhatunk azon, hogy milyen jövőt képzelünk el az Európai Unió számára. Így az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elkötelezték magukat amellett, hogy meghallgassák az európai polgárokat, valamint lépéseket tegyenek a megfogalmazott ajánlások megvalósítása érdekében.
A konferencia a tervek szerint 2022 tavaszáig elfogadja idevágó következtetéseit és iránymutatással szolgál Európa jövőjét illetően.
A konferenciasorozat az alábbi, EU jövője szempontjából meghatározó témákban várja a résztvevők véleményét:
🌳 Éghajlatváltozás és környezetvédelem
🏥 Egészségügy
🏗️ Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás
🌍 Az EU a világban
⚖️ Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság
📱 Digitális átállás
⚔️ Európai demokrácia
🚦 Migráció
📚 Oktatás, kultúra, ifjúság és sport
Politikai elemzők véleménye szerint az egyeztetések során a szuverenista és a globalista elképzelések fognak ütközni egymással, mivel egyes országok az integráció további mélyítését tűznék ki célul, míg mások a nemzetállami hatásköröket tartják fontosabbnak. Továbbá egyes kritikus vélemények rámutatnak arra is, hogy a széleskörű társadalmi párbeszéd az unió identitásválsága miatt vált szükségessé.

Nőtt a kormányfő munkájának társadalmi elismerése

A Nézőpont Intézet frissen publikált országosan reprezentatív közvélemény-kutatási eredményei szerint hat százalékpontra nőtt a teljes felnőtt népességen belül a kormánypárt (40 százalék) előnye a baloldallal (34 százalék) szemben. Az átrendeződés az oltások sikerével magyarázható: a védekezést irányító miniszterelnök munkájával a magyarok 58 százaléka elégedett.
Tízből hat felnőtt magyar (58 százalék) elégedett a miniszterelnök munkájával, s csak minden harmadik (35 százalék) kritikus vele. Ehhez hasonlóan magas elégedettségi mutatószám a koronavírus elleni védekezés hosszú esztendeje után kevés európai országban fordul elő. A 2021 tavaszán megugró oltási hajlandóság, a vakcinabeszerzés sikere és az átoltottság európai csúcsa magyarázhatja a magas mutatószámot. Az Orbán Viktor munkájával való elégedettség a járvány előtti adathoz viszonyítva még növekedett is (4 százalékponttal), igaz, a tavaly tavaszi csúcs-érték (72 százalék) aligha ismételhető meg.
Forrás: Nézőpont Intézet

Május elseje

Május elseje a munka ünnepe. A nap kijelölése igen szerencsés volt. Mint az ősi tavaszi ünnepkör kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása.

Népszerűsége láttán az egyház meg is szentelte a napot. XII. Pius május elsejét Munkás Szent József ünnepévé avatta.

“Májusban kitáncolták a májfát. A májfa hatalmas, sudár jegenye volt; hosszú törzséről letisztították az ágakat, csak a koronáján hagytak valami lombot, annyit, mint egy napernyő. Valamikor a májfát a lányos házak elé állították, minden ház elé egyet; később már az egész pusztára egyetlenegy jutott; ezt kezdetben a gazdatiszt lakása elé ásták, de attól fogva, hogy az egyik gazdatiszt neje az éktelen ricsajozás miatt ezt megtiltotta, más helyet kerestek neki. Az ököristálló előtt döngölték le a földbe, sorrendben ezt tartották a következő díszhelynek. Május elsején éjjel állították fel, így kívánta a szokás.”

Illyés Gyula: Puszták népe

Sikeres lehet az európai jobboldal újjászületése

A közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel és Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével folytatott megbeszélést Európa jövőjéről, illetve a jobboldali erők lehetséges együttműködéséről. A találkozó eredményeként a Fidesz, a Morawiecki vezette Jog és Igazságosság (PiS), valamint Salvini pártja, a Liga olyan közös program összeállítását határozták el, melyben központi szerepet kap a nemzeti szuverenitás védelme, a családok támogatása, Európa keresztény gyökereinek megőrzése, továbbá az illegális migráció és az antiszemitizmus elutasítása.
A Századvég az Európa Projekt kutatás eredményei alapján megvizsgálta, hogy az európai közvélemény hogyan vélekedik az említett értékekről, célkitűzésekről, valamint, hogy van-e helye a szóban forgó alapelvekre épülő politizálásnak kontinensünkön.
Európa hagyományos arculatának az erős nemzetállamok mellett kulcsfontosságú eleme a keresztény gyökerek megőrzése. A Századvég felmérése szerint az európai válaszadók többsége (55 százaléka) megőrizné Európa keresztény kultúráját és hagyományait, míg a kereszténységen való túllépést támogatók aránya 35 százalékra tehető. A nyugat-európai jobboldali erők baloldali fordulata, a muszlim hátterű migráció ösztönzése szükségszerűen maga után vonta a kereszténység iránti elkötelezettség európai gyengülését, mely folyamat visszafordítása a formálódó magyar-lengyel-olasz jobboldali értékszövetség kiemelt feladatává válhat.
A kutatás további eredményei itt olvashatók: https://szazadveg.hu/…/sikeres-lehet-az-europai…

Minden idők legnagyobb városrésze épül Budapesten

A Déli Városkapu fejlesztési programot, amelynek része a Diákváros is, a kormány kezdeményezte és finanszírozza, Budapest javára.
A Diákváros és a Déli Városkapu megvalósítása is folyik, a korábbi döntéseknek megfelelően készülnek a tervek, van, ami már épül. A Déli Városkapu és a Budapest Diákváros tehát megvalósul – szögezte le csütörtöki élő videóbejegyzésében Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.
Forrás: mandiner.hu
A videó megtekinthető: https://fb.watch/4U63emXQSW/

Nézőpont: Már a magyarok közel háromnegyede oltáspárti

Az év eleje óta 45-ről 72 százalékra emelkedett az oltáspártiak aránya a magyar felnőtt társadalomban, amely rekordértéknek számít.
Az országos átlaghoz képest a kormánypártiak 10 százalékponttal nagyobb, a kormánykritikusok 12 százalékponttal kisebb aránya oltáspárti.
A tavalyi 30 százalék körüli oltási hajlandóság már január elején, a Pfizer vakcina engedélyezése után, 45 százalékra emelkedett. Az oltóanyagok bővülő választéka, a jól szervezett oltópontok, valamint a járványfáradtság is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az oltáspártiak aránya április elejére 72 százalékra emelkedett. Húsvét utánra már tízből több mint hét magyar felnőtt tervezi, hogy beoltatja magát vagy már túl is van legalább az első oltáson (a hivatalos statisztikák szerint a pozitívan válaszolók harmada). Soha ilyen sokan nem támogatták a koronavírus elleni vakcinák beadását.
Mindez azt is jelenti, hogy nagyjából a felnőtt magyarok ötöde szeretné, ha beoltanák, de még nem regisztrált a védőoltásra. A miniszterelnök által pénteken kilátásba helyezett népszerűsítő kampánynak az ő megszólításuk lehet a reális célja.
Az elmúlt hetekben éles közéleti vita zajlott arról, hogy a magyar baloldali pártok oltásellenesek-e. A kérdésre egyértelmű választ csak a pártválasztók tekintetében adható: a baloldali választók kevésbé oltáspártiak mint a jobboldaliak. A kormánnyal szimpatizálóknak január óta nagyobb aránya oltáspárti, mint a kormánnyal nem rokonszenvezőknek. Az év elején (1. hét) ez a különbség még csak néhány százalékpontos volt. Február elejére azonban ez a különbség 13 százalékpontra emelkedett (57 és 44 százalék), párhuzamosan az ellenzéki pártok keleti vakcinákkal és az azokat engedélyező a magyar hatóságokkal szembeni hangos kritikájával. Húsvét után a különbség továbbra is 12 százalékpontos: ennyivel kisebb a kormánykritikusok oltási hajlandósága (összesen 60 százalék) a felnőtt társadalomhoz (összesen 72 százalék) képest. A kormánypárti választópolgároknak ugyanakkor jelenleg 10 százalékponttal nagyobb aránya oltáspárti (összesen 82 százalék).
Forrás: Nézőpont Intézet

Köszöntjük húsvét hétfőt!

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: az ünnepek ünnepe, latinul sollemnitas sollemnitatum).

Húsvéthétfőhöz fűződő magyar népszokás a locsolás, illetve ennek jutalmául festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. úl meséje csak a 16. századtól adatolható.

A húsvéthétfőt a múlt században a locsolkodás szokására utalva vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

Húsvét vasárnapi ünnep

“A vele jelképezett keresztség most titeket is ugyanúgy megment, hiszen az nem a test szennyének a lemosása, hanem könyörgés az Istenhez, hogy adjon tiszta lelkiismeretet Jézus Krisztus feltámadása által, aki azután hogy az angyalok, hatalmasságok és erősségek uralma alá kerültek, fölment a mennybe, és az Isten jobbján foglal helyet.”

1 Péter 3,21-22

Idézet a Bibliából