Hírek

„A hit és az ész harmóniájának helyreállítását nevezte a XXI. században az oktatás és az egyházak legfontosabb közös feladatának az Országgyűlés elnöke csütörtökön a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, a Parlament felsőházi termében.

Kövér László kijelentette: meggyőződése, hogy a hit és az ész harmóniájának helyreállítása nélkül a nyugati világban esélytelen megoldani a nemzetek ajtaján „egyre hangosabban dörömbölő” politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy akár környezetvédelmi gondokat.

Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Károli Gáspár Egyetem feladataként jelölte meg, hogy „megkínálja” hallgatóit és oktatóit a „Krisztusban fogant élet” megismerésével. Ez az élet benne van és benne lehet mindenben, a keresztény tudományok magasabb rendű hivatása pedig éppen az, hogy minden tudományban keresse és felmutassa ezt az életet, a természet szépségében és a természettudományokban ugyanúgy, mint a szellemtudományokban – tette hozzá Balog Zoltán.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében „mindannyiunk közös ügyének” nevezte a világi tudományok hívő oktatását és kutatását, hozzátéve, ez a feladat rendkívüli kihívás elé állítja az egyetemek egész közösségét.”

Forrás: hirado.hu / MTI
Fotó: Soós Lajos / MTI

„Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú tárgyalást folytatott Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnökkel szerdán Tbilisziben – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Megállapították: a politikai kapcsolatokat erősíti, hogy mindkét ország hasonló elveket vall, fontosnak tartja a hagyományos nemzeti, keresztény értékek megőrzését és képviseletét.

Magyarország célja, hogy az utóbbi években kialakított kiváló magyar-georgiai politikai kapcsolatokat felhasználva és kiegészítve, a kereskedelem és gazdaság területén is hasonlóan eredményes együttműködést folytasson Georgiával – hangzott el a találkozón. Georgiában már most is jelentős magyar cégek vannak jelen, és a magyar befektetőket szívesen, nagy bizalommal fogadják. Az agráripari együttműködésben különösen nagy potenciál rejtőzik – állapították meg. Szóba került, hogy Magyarország évente 80 ösztöndíjat ajánl fel georgiai hallgatóknak a Stipendium Hungaricum program keretében – ismertette Havasi Bertalan.”

A Landi Balázs által jegyzett közleményben arról írnak, Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el.

1942. január 3-án született Pécsett. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, diplomáját 1964-ben szerezte meg.

„Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini, az Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett. 2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.

2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja, 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.

Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában…”

„Miután többször is esélyesnek tartották az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjra, végük az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésért kapta meg megosztva az elismerést.

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Karikót többször is esélyesnek tartották az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjra is, azonban 2021-ben az orvosi kategóriában a Nobel-díjakat David Julius és Ardem Patapoutian vehette át a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért, a kémiai Nobel-díjat megosztva Benjamin List és David MacMillian érdemelte ki az aszimmetrikus organikus katalízis felfedezéséért. Tavaly az orvosi-élettani kategóriában Svante Paabo svéd genetikus lett a díjazott, aki az evolúciós génkutatásban alkotott maradandót, a kémiai Nobel-díjat megosztva ítélték oda három tudósnak, Carolyn Bertozzinak, Morten Meldalnak és K. Barry Sharplessnek, az úgynevezett klikk kémia és a bioortogonális kémia terén végzett tevékenységükért.

Karikó Katalin több évtizede külföldön él ugyan, de családjával együtt mindig is magyar maradt, gyermekeit is magyarul nevelte, így ők is szívesen járnak ide. Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat, itt kezdte el alkalmazni a tudását, a vírusokat kutatni. A magyar biokémikus felfedezésén is alapul a koronavírus ellen hatásos vakcina. A tudós évek óta Németországban dolgozik munkacsoportjával, amellyel tovább folytatják kísérleteiket az mRNS más típusú alkalmazásait – például rákos betegségek vagy szívelégtelenségek kezelése – is kutatva….”

„Karikó Katalin elismerésével 15-re nőtt a magyar Nobel-díjasok száma.”

„Ezért a nyugdíjak értékét minden évben megőriztük, ha jól ment az ország szekere, még nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni” – közölte. Hozzátette: ezt a vállalásukat a koronavírus-járvány és most az ukrán háború idején is teljesíteni tudják.

Elmondta, olyan országot szeretnének, ahol „együtt sírunk, együtt nevetünk”. A miniszterelnök azt mondta, idén az infláció magasabb volt a vártnál, ezért csak úgy tudják megőrizni a nyugdíjak értékét, ha nyugdíj-kiegészítést fizetnek. „Ezért novemberben átlagosan közel fél havi nyugdíjjal többet visz majd a postás” – ismertette a miniszterelnök a kormány szerdai döntését. „Pontos elszámolás, hosszú barátság, a nyugdíjasok számíthatnak ránk” – fogalmazott.”

„Az Európai Unió és Japán között létrejött gazdasági partnerségi megállapodás keretében 42 uniós és japán termék között a pálinka is bekerült a mindkét térségben oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) jegyzékébe – közölte az Európai Bizottság szerdán.

Ez a harmadik alkalom, hogy a Japánban és az EU-ban is oltalom alatt álló földrajzi jelzések jegyzékét bővítik, miután 2021 februárjában 56 földrajzi jelzéssel, majd 2022 februárjában további 56 termékkel bővült a lista. Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás agrár-élelmiszeri termékek megnevezéseit védi az utánzás és jogtalan névhasználat ellen mindkét térségben.

A megállapodás kölcsönös kereskedelmi hasznot hoz a felek számára, és gazdag kulináris és kulturális hagyományokkal rendelkező régiók autentikus termékeit ismerteti meg a fogyasztókkal.

A felek döntöttek arról is, hogy ez év végéig további 6 földrajzi jelzést adnak a listához Japán részéről, majd 2025-ben újból tárgyalnak az oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájának újabb bővítéséről.

A közlemény szerint Japán az EU-ban termelt agrár-élelmiszerek exportjának ötödik legnagyobb piaca. Az EU által Japánba exportált fő termékek közé a sertéshús, valamint a borok és más szeszes italok, a szivarok és a cigaretták, a sajtok, a csokoládé és más édességek, illetve egyéb feldolgozott mezőgazdasági termékek tartoznak. Az EU elsősorban leveseket és szószokat, növényi termékeket, valamint élelmiszeralapanyagként használt gabonakészítményeket importál a távol-keleti országból – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Nemrég a Borzag pálinka, a Sárréti kökény- és a Szabolcsi almapálinka került uniós oltalom alá, ezzel is védve a származási helyeket.”

Forrás: vg.hu
Fotó: Szendi Péter/Vas népe

Ez az összeg négyszer több, mint 2010-ben, amikor csupán 325 milliárd forint állt rendelkezésre erre a célra – közölte Fülöp Attila, a Deák téri evangélikus templomban megtartott ünnepségen. Ebben a helyzetben a kormány továbbra is az evangélikus egyház partnere kíván lenni a diakóniai munkában – tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy az immár hagyományos Diakónia napja örömünnep mindazok számára, akik a gondoskodáspolitikában tevékenykednek, illetve szociális segítő munkát végeznek. Annál is inkább – folytatta – mert a szektorban dolgozók olyan területen, az idősgondozásban, a fogyatékkal élők gondozásával foglalkozó intézményekben, illetve a gyermekvédelmi munkában tevékenykednek, amelyek sokszor nem az élet napos oldalát jelentik. Vagyis a terület telve van olyan traumákkal, amelyet a külső szemlélők távol tartanak maguktól – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a evangélikus diakónia nyolcezer honfitársunknak nyújt segítséget kétezer munkatárs közreműködésével. „Ez amit önök tesznek, a közösségért, az országért végzett munka, misszió, amit a rászoruló családok érdekében végeznek” – mondta Fülöp Attila.

Az ünnepségen átadták az Év Diakónusa díjat, amit Bajnóczi Attiláné a Budavári Evangélikus Egyházközség munkatársa nyert el.”

„Hatalmas érdeklődés övezi a Petőfi 200 emlékév keretében megvalósuló Magyar Géniusz Vándorkiállítást. Eddig összesen 150 ezren tekintették meg a vidék géniuszait felvonultató nagyszabású tárlatot, amely szerdától a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban lesz látható – közölte az MTI-vel szerdán a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

A kormány 3,5 milliárd forinttal támogatja a Magyar Géniusz Programot, melynek keretében 2024 végéig 38 állandó, 26 időszaki kiállítás és 39 tudományos projekt valósul meg. A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének segítségével megvalósuló program az egész Kárpát-medence területére kiterjed a határon túli muzeális intézmények részvételének köszönhetően – emelték ki a közleményben.

„A program része a Magyar Géniusz Vándorkiállítás, melyet hatalmas érdeklődés kísér útja során. A téma forradalmian új, hiszen magyarságunk örökségét, a vidék legjelentősebb műtárgyanyagát még soha egy helyen és egy időben eddig nem állították ki. A reprezentatív és grandiózus kiállításon a látogatók megismerik a vidék géniuszait, a vidéki muzeális intézmények legértékesebb és legkülönlegesebb műtárgyait. 67 intézmény 154 történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya mesél a látogatónak az elmúlt két évezredről” – írták.

A tárlat 2022 áprilisában indult Kecskemétről, majd Gyulán, Debrecenben, Győrben, Szombathelyen, és augusztus 31-ig Egerben tekinthette meg a nagyközönség. A tárlat mától a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban látható – közölte a KIM.”

Forrás: hirado.hu / MTI
Fotó: A Magyar Géniusz Program Facebook oldala

„A második világháborús lengyel menekültek magyarországi befogadásának 84. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést hétfőn Varsóban.

Az ünnepséget a magyarországi lengyel menekültek vezetőjeként tevékenykedő és zsidókat mentő Henryk Slawik és idősebb Antall József 2016-ban emelt varsói emlékművénél tartották. Az eseményen részt vett Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet, és Jan Józef Kasprzyk, a lengyel Háborús Veteránok és Üldözöttek Hivatalának főnöke.

Kasprzyk beszédében megköszönte a magyaroknak, hogy 1939-ben megnyitották a határokat a hazájukat elhagyni kényszerülő lengyelországi zsidóság előtt. A tisztségviselő a lengyel, a magyar és a zsidó nemzetek hősének nevezte Slawikot és Antallt. „Ez a két ember megmutatta, hogy a legborzalmasabb időkben is meg kell, hogy őrizzük emberségünket és felebaráti szeretetünket” – jelentette ki.”