Hírek

Hírek

Minden idők legnagyobb városrésze épül Budapesten

A Déli Városkapu fejlesztési programot, amelynek része a Diákváros is, a kormány kezdeményezte és finanszírozza, Budapest javára.
A Diákváros és a Déli Városkapu megvalósítása is folyik, a korábbi döntéseknek megfelelően készülnek a tervek, van, ami már épül. A Déli Városkapu és a Budapest Diákváros tehát megvalósul – szögezte le csütörtöki élő videóbejegyzésében Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.
Forrás: mandiner.hu
A videó megtekinthető: https://fb.watch/4U63emXQSW/

Nézőpont: Már a magyarok közel háromnegyede oltáspárti

Az év eleje óta 45-ről 72 százalékra emelkedett az oltáspártiak aránya a magyar felnőtt társadalomban, amely rekordértéknek számít.
Az országos átlaghoz képest a kormánypártiak 10 százalékponttal nagyobb, a kormánykritikusok 12 százalékponttal kisebb aránya oltáspárti.
A tavalyi 30 százalék körüli oltási hajlandóság már január elején, a Pfizer vakcina engedélyezése után, 45 százalékra emelkedett. Az oltóanyagok bővülő választéka, a jól szervezett oltópontok, valamint a járványfáradtság is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az oltáspártiak aránya április elejére 72 százalékra emelkedett. Húsvét utánra már tízből több mint hét magyar felnőtt tervezi, hogy beoltatja magát vagy már túl is van legalább az első oltáson (a hivatalos statisztikák szerint a pozitívan válaszolók harmada). Soha ilyen sokan nem támogatták a koronavírus elleni vakcinák beadását.
Mindez azt is jelenti, hogy nagyjából a felnőtt magyarok ötöde szeretné, ha beoltanák, de még nem regisztrált a védőoltásra. A miniszterelnök által pénteken kilátásba helyezett népszerűsítő kampánynak az ő megszólításuk lehet a reális célja.
Az elmúlt hetekben éles közéleti vita zajlott arról, hogy a magyar baloldali pártok oltásellenesek-e. A kérdésre egyértelmű választ csak a pártválasztók tekintetében adható: a baloldali választók kevésbé oltáspártiak mint a jobboldaliak. A kormánnyal szimpatizálóknak január óta nagyobb aránya oltáspárti, mint a kormánnyal nem rokonszenvezőknek. Az év elején (1. hét) ez a különbség még csak néhány százalékpontos volt. Február elejére azonban ez a különbség 13 százalékpontra emelkedett (57 és 44 százalék), párhuzamosan az ellenzéki pártok keleti vakcinákkal és az azokat engedélyező a magyar hatóságokkal szembeni hangos kritikájával. Húsvét után a különbség továbbra is 12 százalékpontos: ennyivel kisebb a kormánykritikusok oltási hajlandósága (összesen 60 százalék) a felnőtt társadalomhoz (összesen 72 százalék) képest. A kormánypárti választópolgároknak ugyanakkor jelenleg 10 százalékponttal nagyobb aránya oltáspárti (összesen 82 százalék).
Forrás: Nézőpont Intézet

Köszöntjük húsvét hétfőt!

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: az ünnepek ünnepe, latinul sollemnitas sollemnitatum).

Húsvéthétfőhöz fűződő magyar népszokás a locsolás, illetve ennek jutalmául festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. úl meséje csak a 16. századtól adatolható.

A húsvéthétfőt a múlt században a locsolkodás szokására utalva vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

Húsvét vasárnapi ünnep

„A vele jelképezett keresztség most titeket is ugyanúgy megment, hiszen az nem a test szennyének a lemosása, hanem könyörgés az Istenhez, hogy adjon tiszta lelkiismeretet Jézus Krisztus feltámadása által, aki azután hogy az angyalok, hatalmasságok és erősségek uralma alá kerültek, fölment a mennybe, és az Isten jobbján foglal helyet.”

1 Péter 3,21-22

Idézet a Bibliából

Nagypéntek

„Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.”

Részlet Wass Albert Nagypénteki sirató című verséből

Újabb segítség az építkezni szándékozó családoknak

Letölthető, ingyenes tervekkel bővült az otthonteremtési program
Korszerű, saját igényekre szabott és megfizethető családi ház – ezen igények megvalósításához nyújt segítséget a Nemzeti mintaterv-katalógus. Az ingyenes katalógus minden idők legnagyobb otthonteremtési programjának egyik fontos támogatási formáját is jelenti. Nem véletlenül, hiszen egy családi ház komplett megtervezése, építész által elkészített tervdokumentációja akár több millió forintos kiadást jelenthet.
A Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága és a tárca háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont még 2019-ben írt ki pályázatot építészeknek családi házak tervezésére. A szakmai zsűri akkor 93 pályaművet választott ki, amelyek vázlattervek formájában már eddig is böngészhetők voltak. Ezeknek nagyjából a feléhez készültek el mostanra nemcsak az építészeti tervek, hanem az építészeti, a tartószerkezeti, az épületgépészeti és az épületvillamossági műleírások is. Mindemellett mennyiségi kimutatás és költségbecslés is elérhető hozzájuk.
A folyamatosan bővülő Mintatervkatalógus.hu oldalon többek között az alapterület, a szobák száma, a családtagok száma, a család életmódja, a telek lejtése vagy a tetőforma szerint lehet keresni. A tervrajzok mellett látványtervek is segítenek, hogy az építkezni szándékozók jobban el tudják képzelni a leendő házat.
A konkrét tervrajzok feltöltése mellett fontos mérföldkő, hogy az oldalon szemléletformáló tudásanyag is elérhetővé vált.
Itt lényegében a tervezés első lépéseitől, a telekvásárlás szempontjain, a költségbecslésen, az építkezés fázisain, jogszabályai előírásain át a beköltözésig, majd a karbantartásig minden megtalálható, amire az építtetőknek szükségük lehet.
Forrás: magyarnemzet.hu
Képek forrása: NMTK

Március 22. a víz világnapja

„A víz minden ember számára mást jelent.
A háztartásokban, az iskolákban, a munkahelyeken a víz jelenthet egészséget, higiéniát, emberi méltóságot, termelékenységet.
Vallási, kulturális és spirituális helyeken a víz az összekötő kapocs a teremtés, az egyén és a közösség között.
A természetben a víz harmóniát teremt, életet hoz és segíti a természeti kincsek megőrzését.
Napjainkban a víz óriási veszélynek van kitéve, az egyre növekvő népesség, az ipar és a mezőgazdaság mohó vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind fenyegetést jelentenek rá.
Tudatosítsuk és tiszteljük a víz ezerféle jótékony hatását, vizsgáljuk meg, hogyan járul hozzá mindennapi életünkhöz, értékeljük jelentőségét és gondoskodjunk védelméről!”
Forrás: vizvilagnap.hu
Kép: vizvilagnap.hu

Köszöntjük március 15-ét!

„Úgy éled újra az erő a reményben,
Piros-fehér-zöld kötelékében.
Szenvedély tüzében feltámadó, tiszta lélek
Az Úr segedelmével kapcsol össze félve
Múltat és jövőt a jelen végtelenében.

Leng a zászló a márciusi szélben,
Kokárda, szalag a hajtókán ékes.
Koszorúk, zászlók, fáklyák, dalok szólnak.
Emlékezzünk! Adjuk át az utókornak:
A márciusi ifjak értünk éltek-holtak!”

Részlet Csorba Melinda  Március 15 című verséből

forrás: www.poet.hu

Partnerség a Hetvenkét Tanítvány Mozgalommal

Az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány március 3-án együttműködési megállapodást kötött a Hetvenkét Tanítvány Mozgalommal. A neves egyházi szervezet küldetése olyan strukturált szakmai hálózat kialakítása, amely a társadalom számára láthatóvá kívánja tenni a keresztény értékeket, teret adva a különböző szervezetek együttműködésére, üzeneteik szélesebb körben történő tolmácsolására. A Mozgalom célja a Magyar Katolikus Egyház irányításával az egyházi és civil szervezetek összefogásának elősegítése, élő hálózattá építése.

Dr. Bartal Tamás, az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány kuratóriumának elnöke, és Dr. Dabóczi Kálmán, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke az online fórum alkalmával arról is megállapodott, hogy szervezeteik hasonló célkitűzései első lépésben egy közös kutatás keretében hangolhatók össze, így az online disputa az együttműködési megállapodás aláírását követően a korábbi kutatások tapasztalatcseréjével és egy közös kutatás fókuszának felvázolásával operatív tanácskozásként haladt tovább.

Növekedő átlagkereset

KSH: 2020 decemberében 449400 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 decemberében 449400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH frissen publikált adataiból. A decemberi átlagkereseteket átlagosan 66100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–decemberben a bruttó átlagkereset 403600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268400 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Forrás: KSH
Kép: worktime.hu