A mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmincezer forint névértékű ezüst és hatezer forint névértékű színesfém emlékérmét, a Magyar Posta pedig alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki Mohácson – közölte a jegybank és Magyar Posta Zrt az MTI-vel pénteken.

A jegybank az érmék megjelentetésével tiszteleg a csata hősei és áldozatai, valamint a hazájukat önfeláldozóan védelmező katonák bátorsága előtt – közölte Sipos-Tompa Levente, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke a közlemény szerint pénteken Mohácson, az évforduló alkalmából szervezett városi ünnepségen. Az alelnök hozzátette: a harmincezer forint névértékű ezüst és hatezer forint névértékű színesfém emlékérmét kétszer ötezer példányban bocsátják ki.

Az alelnök emlékeztetett: az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelkeltés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő, hiszen korlátozott példányszámuk és igényes művészi kivitelezésük miatt egyedi értéket képviselnek. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.

Az emlékérmét ismertetve Sipos-Tompa Levente elmondta: az érmék előlapján a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kettéhasadt kapuját idéző kompozíció és karddal kettéhasított, kereszt alakú motívumokkal díszített stilizált sírhantábrázolás látható, rajta Kisfaludy Károly Mohács című, 1821-ben írt versének befejező mondatait idéző felirattal. Az emlékérme hátoldalán megjelennek a csatába induló lovasok, velük szemben a török sereget szimbolizáló dárdasor látható.

Az MNB honlapján olvasható tájékoztatás szerint az emlékérmék fekvő téglalap alakúak, méretük 26,40 × 39,60 milliméter, szélük sima. A 30 ezer forint névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, proof kivitelű. A hatezer forint névértékű színesfém változat 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült selyemfényes kivitelben, súlya 27 gramm.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/emlekermet-es-emlekbelyeget-bocsatottak-ki-a-mohacsi-csata-evfordulojan-20260828

Hat magyar író és a párizsi Magyar Műhely megidézésével járja körül az emigráció és az otthonvesztés XX. századi megélését az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Sorstalanság-alakzatok című tárlata. A többszerzős kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, miként dolgozta fel a múlt század történelmi traumáit a párhuzamos sorsokat megélő Márai Sándor, Faludy György, Kertész Imre, Agota Kristof, Bodor Ádám, illetve a tragikusabb sorsú Szerb Antal. Az életművek mozaikkockái révén feltárulnak a látogatók előtt a parancsuralmi rendszerekben élt alkotók túlélési stratégiái, a szabad döntés határai.

Munkaszolgálat, kulturális kirekesztettség, a kisebbségi létből fakadó gyökérvesztettség, a kommunizmus börtöneinek pokla, az ’56-os megtorlások előli menekvés, emigráció, valamint a valós és belső utazások létállapotai. E megrendítő élményekből fakad az a sorskötelék, amely magyarázatot nyújt a PIM tárlatán megidézett szerzők közös emlékezetére.

A kiállításon az érdeklődők számos kortörténeti kuriózum mellett megtekinthetik az Utas és holdvilág első kiadásának Szerb Antalné által javított példányát, a Sorstalanság hazai elutasításáról szóló hírhedt kiadói levelet, az írói Nobel-díjat megtestesítő érmet, Agota Kristof híres francia–magyar szótárát, a fiatal Bodor Ádám „magyar nemzetiségű román állampolgár” megfigyeléséről szóló belügyi határozatot, Faludy György asztali földgömbjét és Márai Sándor útlevelét, amellyel 1948-ban végleg elhagyta Magyarországot.

Évtizedes meg nem értettség övezte Magyarországon Nobel-díjasunk, Kertész Imre világhírű regényét, a kiállítás címében is visszaköszönő Sorstalanságot, amelynek megjelentetését 1973-ban kíméletlenül elutasította a Magvető Kiadó.

„Kéziratát kiadónk lektorai elolvasták, egybehangzó véleményük alapján regénye kiadására nem vállalkozhatunk. Úgy véljük, élményanyagának művészi megfogalmazása nem sikerült, pedig a téma iszonyatos és megrázó” – írta Kertésznek a megsemmisítő levelet a kiadó képviselője.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/irni-vagy-hallgatni-1218264/

Új dallal gazdagodott az Őrség kulturális arculata: megszületett Az Őrség dala, amely egyszerre kapcsolódik a Szeresvilág című imázsfilmhez, és önálló zenei alkotásként is szeretné megfogalmazni, mit jelent ez a különleges nyugat-magyarországi táj az itt élőknek és az ide kötődőknek.

A kezdeményezés mögött nem egyszerűen egy turisztikai célú dal megalkotása áll. Az alkotók szándéka szerint a produkció az Őrség természetét, hagyományait, közösségeit és az otthonosság érzését egyszerre kívánja megszólaltatni.

Az Őrség Magyarország nyugati részének egyik sajátos karakterű vidéke, amelynek arculatát nem kizárólag természeti értékei határozzák meg. A tájhoz szorosan kapcsolódnak azok a hagyományok, mesterségek, közösségi formák és családi történetek is, amelyek generációkon keresztül öröklődtek tovább.

Az Őrség dala ezt a sokféle kötődést próbálja közös zenei nyelvre fordítani. A koncepció szerint nem egyetlen települést vagy egyetlen történetet állít középpontba, hanem az egész Őrséget szeretné megszólaltatni.

A dal szövegét Németh-Markó Viktória írta, zenéjét és előadását Schrott Péter jegyzi. Az alkotók szerint éppen az tette különlegessé a munkát, hogy Viktória személyes kötődése az Őrséghez és az általa megfogalmazott gondolatok találkozhattak Schrott Péter saját zenei világával.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://librarius.hu/2026/08/25/megszuletett-az-orseg-dala/

37 programmal, négy ősbemutatóval és több fesztivállal zárta 63. évadát a Gyulai Várszínház. A szakmai visszajelzések és a jegyárbevétel is sikeres szezont jelez, a színház továbbra is a könnyedebb produkciók mellett az elmélyültebb előadásoknak is teret kíván adni.

A Gyulai Várszínház Művészeti és Társadalmi Tanácsadó Testülete augusztus 19-én értékelte a 63. évadot. Elek Tibor igazgató elmondta: június 26. és augusztus 18. között 37 programot, köztük négy saját, valamennyi esetben ősbemutatót, egy felolvasó-színházi bemutatót, két színházi és két zenei fesztivált rendeztek meg.

A Várszínpadon, a Tószínpadon és a Kamarateremben is számos teltházas előadás volt, a Tószínpadon pedig több alkalommal pótszékeket is be kellett állítani. Bár néhány produkció nézőszáma elmaradt a várakozásoktól, a teljes nézőszám csaknem megegyezett a tavalyival, miközben a jegyárbevétel jelentősen meghaladta az előző évit. Elek Tibor szerint az alacsonyabb érdeklődéshez hozzájárulhatott, hogy kevesebb turista érkezett Gyulára, illetve több olyan előadás szerepelt a programban, amely az elmélyültebb színházi élményt kereső közönséget szólította meg.

A tanácsadó testület értékelése szerint a Várszínház idén is gazdag és sokszínű évadot valósított meg. A legmaradandóbb élmények között említették többek között a Piaf-menet, a Barbárok, az Iszony, Az öltöny, a Volt egyszer egy…, az Angyal szállt le Babilonba, a Ház a blokkok között, az Anconai szerelmesek, a Cseresznyéskert és a Sátántangó előadásokat. A jegyeladások alapján a legnépszerűbb produkciók A Pál utcai fiúk, az Anconai szerelmesek, A muzsika hangja és A feleség negyvennél kezdődik voltak.

Kiemelt szakmai figyelem övezte az évadot: eddig 15 kritika jelent meg a produkciókról, a Várszínházzal pedig többek között az M5 kulturális műsorai, a Bartók Rádió, a Klubrádió és a Katolikus Rádió is foglalkozott. A szakmai érdeklődés különösen a négy saját bemutató iránt volt jelentős.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://fidelio.hu/plusz/szakmai-es-kozonsegsikerek-a-gyulai-varszinhaz-63-evadaban-185793.html

A 90 éve született Csukás István íróra emlékeznek a Debreceni Virágkarnevál részeként megvalósuló Galiba Gyermekfesztiválon augusztus 18. és 23. között, a rendezvény központi alakja az 50 éves Süsü, a sárkány lesz – közölték a szervezők a rendezvény pénteki sajtótájékoztatóján.

Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere azt mondta: a debreceni nyári rendezvénysorozat fináléja a Virágkarnevál, amely péntektől bő egy héten át szórakoztatja a közönséget. Ennek részeként a tavaly megújult Galiba Gyermekfesztivál hat napon keresztül, több helyszínen kínál programokat a gyermekeknek és a családoknak.

Dobos Zita, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője ismertette: a karneváli hétre tervezett 350 programból 91 kifejezetten a legkisebbeknek szól, köztük Ringató-foglalkozások, kézműveskedés, élő népmese-előadások és koncertek.

Hangsúlyozta, hogy a fesztivál idén a Nagyerdei Kultúrpark Vidámparkja mellett új belvárosi helyszínekkel bővül, így a Régi Városháza udvarán és a Dósa Nádor téren is lesznek programok.

A Galiba Gyermekfesztivál kiemelkedő eseménye az augusztus 19-i gyermekvirágkocsi-felvonulás, amelyen óvodások, bölcsődések, iskolások, tánccsoportok és civil közösségek saját készítésű, látványos kiskocsikkal és színes jelmezekben vonulnak végig a belvároson.

Idén 10. alkalommal szervezik meg a felvonulást, a 20 kocsit 8 tánccsoport kíséri majd. A kompozíciókon feltűnik Süsü alakja is, a mesehőssel a látogatók a fesztivál teljes ideje alatt találkozhatnak.

Dobos Zita hozzátette: a felvonulást követően a kiskocsik a Vidámparkban és a Régi Városháza területén is megtekinthetőek lesznek. Idén először a közönség szavazhat is a kocsikra a Virágkarnevál hivatalos oldalán augusztus 23-ig, a legtöbb voksot kapó alkotás pedig elnyeri a közönség vándordíját.

Nagy Levente, a rendezvényt támogató Emerson (NI) HR-vezetője azt mondta: a vállalat számára kiemelten fontos a helyi közösségek és a kulturális értékek támogatása, amelynek köszönhetően a fesztiválon most a robotikával ismerkedhetnek meg a legkisebbek.

Forrás: librarius.hu / MTI
Fotó: librarius.hu

170 éve született és száz éve halt meg Strobl Alajos, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. A jubileumi évfordulót a Magyar Képzőművészeti Egyetem Strobl-emlékévvel ünnepli, melynek kiemelt eseménye A halhatatlanság forrása címmel 2026. szeptember 19-ig ingyenesen látogatható nagyszabású kiállítás, ahol a mester elveszettnek hitt és újonnan azonosított alkotásaival is találkozhatunk.

Egy szobrász, ráadásul egy köztéri, monumentális kompozíciókat alkotó művész esetében mindig dilemma, hogyan lehet egy kiállítás keretében bemutatni a teljes vagy csaknem teljes életművet. Strobl Alajosnál ez az életmű ráadásul több mint 400 kompozíciót jelent, köztük olyan ikonikus alkotásokkal, mint a budavári Szent István lovas szobor, a „magyar Trevi-kútként” is emlegetett Mátyás király kútja vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékmű.

A kurátorok, Erős Apolka és Borovi Dániel ezért úgy döntöttek, hogy a tárlat fókuszába nem kizárólag az életművet, hanem magát az alkotói közösséget és az alkotói folyamatot, vagyis Strobl gyors, lendületes szobrászi gesztusait állítják. Ehhez pedig olyan, a Strobl család és a magángyűjtők tulajdonában fennmaradt gipsz- és terrakottaszobrokat kerestek, amelyek közül több most először kerül a nagyközönség elé. Ugyancsak kuriózumnak számítanak a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében fellelt olyan művek is – köztük Rauscher Lajos építész, a Mintarajztanoda épületének tervezője; gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréja –, amelyeket több évtizedes rejtőzés után csak most, a kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során sikerült Strobl Alajos alkotásaként azonosítani.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/arany-szobor-az-andrassy-uton-1213299/

Elindult a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Mohács 500 projektjének honlapja, amely a legújabb kutatási eredményekkel és interaktív tartalmakkal helyezi új megvilágításba a történelmi csata emlékezetét.

A legújabb multidiszciplináris kutatások egyértelműen rácáfolnak a korábbi előítéletekre. A szomszédokkal ápolt kiegyensúlyozott viszony és a Hunyadi Mátyás reneszánsz építkezéseit betetőző prosperitás korszaka volt ez, amelyben a nagy európai hatalmak keresve keresték a magyar szövetséget.

A 15-16. század fordulójának Jagelló-kori Magyarországa nem egy összeomlás szélén táncoló, erőtlen ország volt, hanem a térség meghatározó hatalma. A Cseh és Magyar Királyságot, valamint a Lengyel–Litván Államot egyesítő dinasztia a korabeli Európa legnagyobb területe felett uralkodott.

Az Oszmán Birodalom elleni védekezésben hazánk évtizedeken át Európa első számú védőbástyájaként működött. A vereség oka nem a magyar harcosok mulasztásában vagy belső gyengeségben rejlett, hanem I. (Nagy) Szulejmán szultán seregének abban a korban páratlan logisztikai teljesítményében és katonai fölényében. Ez a hadigépezet akkoriban bármelyik európai uralkodó seregét elsöpörte volna, miként azt az egy évvel korábbi, 1525-ös páviai csata méretei és erőviszonyai is szemléltetik.

A 2023 áprilisában kelt 1159/2023. (IV.27.) kormányhatározat hívta életre azt az átfogó nemzeti programot, amelynek célja a 2026-os fél évezredes évforduló méltó előkészítése. A projekt egyik legfőbb üzenete a nemzetközi összefogás bemutatása: a keresztény seregben a magyar nemesség mellett cseh, lengyel, horvát, szerb, német és itáliai harcosok is vállvetve küzdöttek az európai kultúra védelmében.

A NÖRI célja, hogy a tudományos eredmények ne szoruljanak be a könyvtárak falai közé, hanem a 21. századi ember számára is közvetlenül átélhetővé váljanak. Ennek szellemében indult útnak a Mohács 500 – Új utakon a múlt feltárása című szabadtéri vándorkiállítás.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/digitalis-terben-es-vandorkiallitason-kel-eletre-a-mohacsi-csata-emlekezete/

A július 31-én tartott ünnepélyes megnyitón Hergár Eszter, a Pénzmúzeum igazgatója kiemelte: a kiállítás középpontjában nemcsak a forint megszületésének jól ismert története, hanem az ország aranytartalékát kimenekítő Magyar Nemzeti Bank aranyvonata áll, amely kulcsszerepet játszott a második világháború utáni pénzügyi újjáépítésben. A megnyitót követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, illetve dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára – egyetértettek abban, hogy a nehéz történelmi helyzet – ekkoriban a Nyilaskeresztes Párt volt hatalmon Magyarországon -, valamint az elhurcolt zsidóktól elrabolt értéktárgyakat szállító vonatok emléke miatt sokan a mai napig negatív érzelmeket társítanak a kifejezéshez, pedig az MNB különleges szerelvénye ettől teljesen eltérő történetet képvisel: a magyar arany- és devizatartalék biztonságba juttatását szolgálta, ami később a gazdaság helyreállításának egyik alapkövét jelentette.

A tárlat a modern forint megszületését és elmúlt nyolc évtizedét nyolcvan válogatott műtárgy segítségével mutatja be, amelyek között egy 1 milliárd billpengős bankjegyív, az 1946-os újrainduláshoz kapcsolódó Pénzverő vendégkönyve, illetve a Spital am Pyhrnben működő MNB-kirendeltség amerikai hatóságoknak küldött levelének másolata is megtalálható. A kiállításon archív dokumentumok, látványos installációk és interaktív elemek teszik még érdekesebbé a bemutatott tárgyakat, sőt a tárlat részeként filmhíradó-részletek, videóinterjúk és múzeumpedagógiai programok is várják a látogatókat.

Az Aranyvonat öröksége – a magyar pénz újjászületése című időszaki kiállítás 2026. augusztus 1-jétől ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül látogatható a Pénzmúzeumban. A szervezők szerint a tárlat a történelem és a numizmatika iránt érdeklődők mellett családoknak és diákoknak is betekintést nyújt abba, milyen szerepet játszott a forint bevezetése, illetve az Aranyvonat története Magyarország gazdasági újjáépítésében.

Forrás: mult-kor.hu
Fotó: Horváth András

Vasárnap véget ért az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának jubileumi kiadása. Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend idén is rengeteg völgylakót fogadott, a szervezők pedig már el is kezdtek a következő 35 éven dolgozni. A jövő évi fesztivál időpontját már be is jelentették, és elindult a kedvezményes bérletértékesítés is. 2027-ben július 23. és augusztus 1. között válhat mindenki völgylakóvá immáron 36. alkalommal.

A 2026-os Művészetek Völgye új helyszínekkel, telt házas előadásokkal és ezernyi közös élménnyel várta a látogatókat. A tavalyi évhez képest ismét nőtt a résztvevők száma: a tíz nap alatt összesen 140 ezer Völgy-lakó fordult meg a fesztiválon. A Csigabusz idén is folyamatos kapcsolatot teremtett a helyszínek között, így a legnagyobb színpadoktól a legeldugottabb udvarokig minden program könnyedén elérhetővé vált.

Kapolcson belül a közlekedést a Művészetek Völgye főtámogatója, a Visa taxi szolgáltatása is segítette, amely ingyen szállította a Visa kártyával rendelkező fesztiválozókat egy hangulatos riksával. A világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatója értékmegőrzőkkel, valamint játékokkal és aktivitásokkal is hozzájárult a Főtér pezsgő hangulatához.

A fesztivál 35. évfordulójára visszatért a Klastrom helyszín, ahol mindennap fényfestés varázsolta újjá a Szent András-templomromot. A profi csapatokon túl a FényArtban a Klastrom pályázatra érkezett munkákat láthatták az ide érkezők. A pályázat nemcsak megjelenési lehetőséget, de jutalmat is tartogatott. Első díjat nyert Szatmári Bendegúz Időutazás című alkotása, a második helyet Gaál Eszter és a Photonica vitte el, míg harmadik lett Dörfler Enikő a Csillagfény ünnepe című munkájával.

A fesztivál jubileumára a (H)őskorszak Udvarok a fesztivál indulásáról meséltek, idézték meg az alapítás körüli időszakot, Bereményi Géza és Cseh Tamás fia közös műsorával idézték meg a Kapolcson rögzített Új dalok lemezét, de itt emlékeztek meg Galkó Balázs és Sebő Ferenc életművéről is.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/igy-fest-szamokban-az-idei-muveszetek-volgye/

A nagyközönség számára korábban nem publikált, Móricz Zsigmond leányfalui életének utolsó éveit megidéző fotókból nyílt kiállítás a Ravasz László Rendezvényházban. A Hazaköltözött képek címet viselő tárlat csaknem egy évszázadon át rejtőző felvételeit Kálmán Kata, a szociofotóiról és portréképeiről ismert XX. századi fotográfus, Móricz barátja készítette. A tárlat kurátorával és a Leányfalun élő Móricz unokával a családi anekdoták mellett irodalom és fényképészet különleges egymásra találásáról beszélgettünk.

Az idősödő író ebben az időszakban két új, meghatározó ismeretséget is kötött. Ekkor találkozott a kései éveinek egyes eseményeit megörökítő fotográfusnővel, Kálmán Katával, akivel élete hátralévő időszakában bensőséges baráti kapcsolatot ápolt. Szintén ekkortájt ismerkedett meg az árvaházban nevelkedett fiatal Litkei Erzsébettel is, aki a magyar irodalom egyik legmegrázóbb realista remekművének, az Árvácska című regényének modelljéül szolgált. Hármójuk különleges köteléke fontos kor- és irodalomtörténeti adalékokkal szolgál az írói életmű mélyebb megismeréséhez.

Kálmán Kata, a két világháború közötti szocio- és portréfotó-művészet kiemelkedő alakja egészen az író 1942-ben bekövetkezett haláláig, bő öt éven át ápolt kölcsönös tiszteleten és szellemi partnerségen alapuló barátságot Móriczcal. Találkozásaik helyszíne Budapest és a leányfalui nyaraló lett, amelyre az író 1937-től állandó otthonaként tekintett.

A fiatal fotográfusnő és az író kapcsolatának kezdete 1936 őszére nyúlik vissza. Ekkor kereste fel Kálmán Kata Móriczot azzal a kéréssel, hogy írjon előszót készülő portréfotókönyvéhez. Az írófejedelmet lenyűgözte az album anyaga, ezért szívesen tett eleget a felkérésnek. Feltehetően – Kálmán Kata férje, Hevesy Iván művészettörténész egyetértésével – ő javasolta azt is, hogy a zömmel szegényparasztokat, napszámosokat, zselléreket és kétkezi munkásokat ábrázoló kötet Katona József ikonikussá vált drámája nyomán a Tiborc címet kapja.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/a-moricz-eletmu-utolso-fejezete-1207461/