Chiovini Ferenc eddig feltáratlan, 1943-ban készült észak-erdélyi falfestményeire bukkantak a kutatók a festőművész családi archívumának és korabeli közgyűjteményi forrásoknak a vizsgálata során. A művész a visszacsatolt területeken újonnan felépült borsai és borgóprundi határvadász-laktanyák belső tereit díszítette több mint száz négyzetméternyi, a honvédség reprezentációs céljaihoz illeszkedő történelmi és népéleti freskóval – ahogy azt Kertész Róbert és Hatvani István cikke bemutatja. Bár a korszakban egyedülálló katonai murális megbízás alkotásai mára megsemmisültek, a vázlatok és feljegyzések alapján rekonstruált program alapvetően árnyalja a szolnoki alkotó életművét és későbbi táblaképeinek motívumkincsét.

A közelmúltig fel sem merült, hogy Chiovini Ferenc (1899–1981) Munkácsy Mihály- és Pro Urbe díjas érdemes művésznek, a Szolnoki Művésztelep meghatározó alakjának életműve lezáratlan lenne. Szakmai tanulmányok és egy monográfia is megvonta már a mérleget, és elhelyezte alkotásait a 20. század művészettörténetében.

A művész lánya, Chiovini Márta (1928–2023) azonban sokszor mesélt unokájának, Hatvani István Gábornak arról, hogy az 1940-es években az észak-erdélyi Borsára és Borgóprundra ugyancsak készültek Chiovini-freskók, sőt ő maga kislányként személyesen is jelen lehetett a borsai művek létrejötténél. Mivel a festő ezen munkáiról csupán két korabeli interjú tett említést, a téma eddig senki figyelmét nem keltette fel.

Ez adta az inspirációt, hogy az elmúlt két esztendőben a Chiovini családi archívum mellett számos közgyűjtemény, levéltár és könyvtár anyagát górcső alá vegyük. A végeredmény bennünket is meglepett: kiderült, hogy Chiovini Ferenc valóban készített freskókat Észak-Erdélyben. Kutatásunk során ráadásul még az is feltárult, hogy a vásznain megjelenő több történelmi téma gyökere éppen ezekhez a falképekhez vezethető vissza.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/ismeretlen-chiovini-freskok-eszak-erdelyben-20260918

Másfél évszázados fennállását ünnepli idén a 2310 méter hosszú Andrássy út, amely Terézvároson át köti össze a belvárost a Városligettel. A földalattival együtt 2002 óta világörökségi védelmet élvez. Sorozatunkban a sugárút és környéke nevezetességeiről mesélünk.

A kiegyezést követően szembetűnő gyarapodásnak induló Pest-Buda mindennapjait komolyan megnehezítette, hogy a belváros és a Városliget közötti átjárást szűkös, elhanyagolt utcák biztosították. Ezen a tarthatatlan helyzeten kívánt változtatni id. Andrássy Gyula gróf miniszterelnök, amikor 1870-ben új főút megnyitására tett javaslatot. Noha a honatyák soraiból többen hevesen ellenezték az elképzelést – hiányolva a közvetlen kapcsolatot a korabeli országutak hálózatával –, a képviselőház 1870 decemberében végül megszavazta az előterjesztést. A parlament 3,35 millió osztrák értékű forintot (1892-ig az Osztrák Császárság, majd a Monarchia hivatalos fizetőeszköze), mai áron 28 milliárd forintot biztosított a Sugárút kialakítására és a terület megszerzésére, a kisajátításokra pedig további 4,85 milliót, több mint 40 milliárd mai forintot. A munkálatok 1871-ben indultak, a Sugárút és a Nagykörút találkozásán fekvő majdani Oktogon ekkoriban még beépítetlen, mélyedésszerű, lakatlan terület volt.

A területrendezés során rengeteg régi épületet lebontottak, így mintegy tízezer lakos veszítette el átmenetileg az otthonát. Az eredeti ütemterv szerint a főút menti házakat 1872-től számítva öt, a mellékutcák épületeit tíz év alatt tervezték felhúzni. A kibontakozó lendületet előbb a lakosság soraiban pusztító kolerajárvány akasztotta meg, majd az 1873-as esztendő gazdasági válsága mért rá súlyos csapást. A bécsi értékpapírpiac összeomlása futótűzként terjedt át Európára és Észak-Amerikára, felszínre hozva a felelőtlen hitelezés rejtett veszélyeit.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/zsufolt-utcak-helyen-szuletett-150-eve-magyar-fovaros-buszkesege/

Szeptember 12-én átadták a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A francia Sarah Arnold első nagyjátékfilmje, a Túl sok vadállat nyerte a fesztivál fődíját, a Pressburger-díjat, míg Reisz Gábor negyedik filmje, a Földszint kapta a zsűri nagydíját, a Zukor-díjat, valamint két elismerésben részesült a Vádemelés című német bűnügyi történet.

„Az idei évben új, háromszáz férőhelyes vetítőhellyel bővült a CineFest, így a fesztiválvetítések immár öt moziteremben zajlottak. Ennek köszönhetően rekordszámú, 156 előadásra került sor a különböző helyszíneken. A közönség értékelte a programkínálatot, a fesztivál végéig több mint 12 ezer jegy talált gazdára, számos telt házas vetítéssel” – fogalmazott Bíró Tibor fesztiváligazgató a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál zárógáláján.

Idén a négy egész estés filmeket bemutató versenyprogramban négy új magyar alkotást láthatott a közönség, az országban először Miskolcon. A díjazott Földszint mellett a Nemzetközi Versenyprogramban Mayer Bernadette bemutatkozó rendezése, a Mommy Blue, a V4+ szekcióban Novák Erik 10 éjszakás kaland című alkotása, a CineDocs programban pedig Dubinyák Réka Új lépések című dokumentumfilmje szerepelt.

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat a Túl sok vadállat című francia film kapta. A zsűri azzal érvelt döntése mellett, hogy az osztálykülönbségek és a korrupció kérdéseit feszegető, bizarr humorú elsőfilm merészen kiforgatja a nemi sztereotípiákat, és a nézői elvárásokkal játszik, miközben új perspektívából közelít a krimi műfajához. A CineFest első két napjáról szóló beszámolónkban a különleges történetről azt írtuk: „Ez a film módszeresen felülírja a néző prekoncepcióit azzal kapcsolatban, várhatóan mi fog történni egy thrillerben.”

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://fidelio.hu/vizual/cinefest-francia-film-nyerte-a-fodijat-reisz-gabort-a-zsuri-nagydijaval-ismertek-el-185931.html

Megnyílt a Magyar Nemzeti Levéltár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, az ötszáz évvel ezelőtti csatára emlékező Mohács című tárlata. A megnyitón bemutatták azt a Mohács 500 programban készült adatvizualizációs felületet is, ahol akár 180, a csatában résztvevő hős katona életrajzát is elolvashatjuk.

Ma már mindannyian tudjuk, hogy az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata a magyar történelem egyik legmeghatározóbb, súlyos vereséggel végződő ütközete volt, mely gyakorlatilag a középkori független Magyar Királyság sorsát is megpecsételte, és utat nyitott a Habsburg család magyarországi befolyásának.

A politikai mellett olyan társadalmi és kulturális változások következtek, amelyek évszázadokra meghatározták hazánk helyzetét. 1526. augusztus 29-e így tehát nem csupán egy vesztes csata dátuma, de a magyar kora újkor kezdete is.

A Magyar Nemzeti Levéltár Mohács című tárlata most eredeti levéltári iratok és korabeli fegyverek – mások mellett buzogány, kard, szakállas puska és kézi gránát – segítségével, a legfrissebb kutatási eredményekre támaszkodva mutatja be a vereséghez vezető utat, a csatát és annak következményeit. A tárlók eredeti iratai és oklevelei között láthatjuk például II. Lajos király Budán kelt kincstári számadáskönyvének 1526. május 23. és július 1. közötti töredékét, amely a török elleni hadjáratra készülő királyi udvar működésébe és életébe enged betekintést, vagy azt az adományozó oklevelet, mely tanúsítja, hogy Szapolyai János hűtlensége miatt elvett Szepesvárat I. Ferdinánd király minden tartozékával együtt Thurzó Eleknek adományozza. Thurzó tárnokmester és királyi helytartó ugyanis a mohácsi csata utáni trónharcokban Szapolyai János ellenében az osztrák Habsburg-házi I. Ferdinándot támogatta. A király hűségéért cserébe később Szepes vármegye örökös ispánjává tette őt és családját.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/180-an-mohacs-hosei-kozul-1225353/

Százhuszonöt éve, 1901. szeptember 6-án született Bilicsi Tivadar színész, a nagy nevettető, érdemes és kiváló művész, akit többek között az Ez a villa eladó, Az aranyember, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Két fogoly, a Halálos tavasz, a János vitéz, a 3:1 a szerelem javára című filmekben láthattunk.

Budapesten látta meg napvilágot Grawátsch Tivadar néven, apai ági felmenői a morvaországi Bilicsről származtak, innen a művészneve. A nehezen megszerzett kereskedelmi érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. Színészi pályáját 1919-ben kardalosként kezdte a Budapesti Színházban, de statisztált az Operában is, emellett Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd Füzy Barnabás színtársulatához szerződött. 1920–22-ben Miskolcon volt kardalos, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színiiskolájába, ahol 1925-ben végzett. Szegedre szerződött, aztán egy évadot a Király Színháznál, egyet a Belvárosi Színháznál töltött, 1929-től két éven át A Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1931-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd a Terézkörúti Színpad színésze lett. 1933-tól 11 éven át az Andrássy úti és a Magyar Színház tagja volt. A II. világháborút követően az Operettszínházban, a Belvárosi, a Művész, a Magyar, a Medgyaszay és a Modern Színházban lépett fel. 1949-től a Fővárosi Operettszínház, 1952-től a Vígszínház (Magyar Néphadsereg Színháza) színésze volt, ahonnan 1968-ban vonult nyugdíjba, de utána is láthatta őt még színpadon a közönség. Hat évtizedet átölelő pályafutását táncos buffóként kezdte, és drámai erejű karakterszínészként fejezte be.

Igazi jellemábrázoló művész volt, minden műfajban otthonosan mozgott, az igazi nagy clownok közé tartozott. Akár vígjátéki, akár drámai szerepeket alakított, figuráit egyaránt meggyőző erővel keltette életre. Játékára a derűs komikum, az emberi megnyilvánulás volt jellemző.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/125-eve-szuletett-bilicsi-tivadar/

Zságer Balázs kísérőzenéjével újraálmodott Metropolis, A bagdadi tolvaj és Hyppolit, Spielberg 35 milliméteren – szeptember 25-től november 28-ig különleges filmekkel és ritkán látható klasszikusokkal várják az érdeklődőket a Puskinban.

A Fórum filmszínház, a mai Puskin mozi elődje 1926. november 26-án nyílt meg a nagyközönség előtt. A centenárium alkalmából szervezett Puskin 100 Mozifesztivál programsorozat alkalmából a belvárosi moziban hetente egy-egy rendhagyó filmvetítést tartanak.

A mozifesztivál nyitófilmje Fritz Lang 1927-es Metropolis című sci-fi klasszikusa, amely szeptember 25-én látható a mozi Metropolis termében. A némafilmhez Zságer Balázs komponált új elektronikus kísérőzenét, melyet a vetítés alatt élőben ad elő.

A Puskin mozi történetéhez különösen szorosan kapcsolódik a Korda Sándor által producerált és Rózsa Miklós filmzenéjével aláfestett A bagdadi tolvaj című alkotás. A filmszínház 1926. november 23-i díszelőadásán – három nappal a november 26-i nyilvános megnyitás előtt – ezt a látványos hollywoodi némafilmet láthatta a VIP-közönség. A Nyitott házak hétvégéje alkalmából készült korábbi összeállításunkban több érdekességet is gyűjtöttünk a moziról – egyebek mellett a november 26-i megnyitóról, amelyre akkora volt az érdeklődés, hogy rendőröknek kellett felügyelni a tömeget. A filmet november 23-án vetítik a moziban.

A némafilmes hagyományhoz kapcsolódik Charlie Chaplin Aranyláz című klasszikusa is, amely november 28-án a Puskin 100 Mozifesztivál záróeseményeként kerül vászonra, élő zenei kísérettel. A Bolcsó/G. Szabó/Márkos/Márkos Quartett kísérete kapcsolja össze a száz évvel ezelőtti filmélményt a kortárs zenei világgal, lezárásaként a Puskin első száz évét felidéző jubileumi programsorozatnak.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/puskin-mozi-puskin-100-jubileum-program/

A mohácsi csata 500. évfordulójára elkészült az új, 1500 négyzetméteres kiállítótér, felszentelték az új kápolnát, és teljesen megújult a Korona-épület is. A tavaly októberben indult fejlesztés építészeti munkái, melynek terveit a Vadász és Társai készítette, befejeződtek, a következő időszakban pedig a kiállítás berendezése következik.

Magyarország első nemzeti emlékhelye, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely 1976-ban készült el Sátorhelyen, az 1526-os mohácsi csatában elesett katonák tömegsírjának helyén, a tavaly elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész és szobrász, Vadász György tervei alapján. Ekkor készült el Pölöskei József ötvösművész bronzból készült díszkapuja, a Hádész-kapu, valamint Vadász György földbe süllyesztett, átriumos építménye is. Ennek közepén egy fehér kőrózsát formázó kút található, amely Illés Gyula szobrászművész alkotása.

Az emlékhely 2011-ben a Szent Koronát mintázó fogadóépülettel, a Korona-épülettel bővült, amely szintén Vadász György tervei alapján készült. A mintegy 6,5 hektáros parkban 1700 katona nyugszik. A sírkertben II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál és Kanizsai Dorottya, valamint számos névtelen vitéz fából készült szobra látható.

A tavaly októberben indult fejlesztés során a Korona-épület felújítása és bővítése mellett új kiállítótér és kápolna épült, valamint kialakították az altemplomot és az osszáriumot is. Megújult a Hádész-kapu, a kegyeleti tér és a teljes, mintegy 6,5 hektáros kert, emellett a kerítéseket is felújították, és új vadkerítés épült. A beruházás részeként egy új műhelyépület is létrejött.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://epiteszforum.hu/elkeszult-a-mohacsi-nemzeti-emlekhely-felujitasa-es-bovitese?fbclid=IwY2xjawUDqqpwZG9mAWV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkEDIyMjAzOTE3ODgyMDA4OTIAAR6wJWo0URmrpTjiD1CBNUiN3nvbAHjFYJOjrDrbe7CiKdp58M5WQSAYHQkqYA_aem_d6iuqzGuktNxEF9CCOoraw

A szolnoki Damjanich János Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei megtalálták az évszázadok óta eltűntnek hitt középkori Nyénye település pontos helyét Szandaszőlős déli határában. A Szoljon.hu cikkében bemutatott régészeti feltárás során előkerült temetkezési és építészeti nyomok, valamint a korabeli oklevelek adatainak összevetése fizikai bizonyítékot szolgáltatott a tizenhatodik század közepén elpusztult falu létezésére, kiegészítve a régió késő középkori településhálózatáról alkotott történeti képet.

A Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából indított kutatás eredetileg egy kisebb kiterjedésűnek vélt régészeti lelőhely próbafeltárásaként kezdődött, négy kutatóárok megnyitásával. A felszínen talált nagy mennyiségű tizenötödik és tizenhatodik századi kerámiatöredék már kezdetben jelezte az egykori emberi jelenlétet, a mélyebb rétegekben feltárt árkok és gödrök pedig egyértelműsítették egy egykori falu nyomait.

A vizsgálat fordulópontját az jelentette, amikor a szakemberek több emberi temetkezést is azonosítottak az egyik árokban. Ádám Márk, az ásatást vezető régész tájékoztatása szerint a talajban nehezen kivehető sírokat a halottak nyugat-keleti tájolása segített azonosítani, ami egyértelműen egy középkori, templom körüli temető jelenlétére utalt.

A temetőrészlet felismerését követően a kutatócsoport kiterjesztette a helyszíni felmérést, és a kő- illetve téglatörmelékek sűrűsödése alapján meghatározták az egykori szakrális épület valószínűsíthető helyét is. A jelenleg vizsgált sírok a templomtól délre helyezkednek el, ahonnan eddig három temetkezést tártak fel. A halottak mellett nem találtak mellékleteket, ami a középkori keresztény temetkezési szokások ismeretében, ahol a tizenegyedik századtól kezdve a templom körüli megszentelt földbe temetkeztek, megszokott jelenségnek számít.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mult-kor.hu/eltunt-kozepkori-falu-talaltak-szolnok-hataraban-20260831

Marton Éva művésznő köszöntőjével, majd a versenyzők fellépési sorrendjének kisorsolásával vasárnap este megkezdődött a Zeneakadémia hetedik alkalommal megrendezett Marton Éva Nemzetközi Énekversenye, amelynek elődöntőiben a világ számos tájáról érkezett 80 fiatal tehetség lép majd a közönség elé.

A Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a huszonhárom éves Tata Razmadze grúz szoprán húzta ki az első fellépő sorszámát, aki Margarita Guscsa orosz szoprán lesz. A többiek betűrendben követik egészen az ábécé végéig, majd onnan elölről.

A rendezvény élő fordulói augusztus 31. és szeptember 6. között zajlanak; az elődöntő, a középdöntő és a döntő a Zeneakadémián, míg a gála az Operaházban és online tekinthető meg. A Zeneakadémia Solti termében hétfőtől szerdáig tartó hat elődöntőre és a csütörtöki két középdöntőre a belépés ingyenes, regisztrációt nem igényel. Ezekben a fordulókban zongorakísérettel állnak pódiumra a versenyzők.

Jegyek még elérhetők a nagyteremben tartandó szombati döntőre, valamint az azt követő eredményhirdetésre és díjátadóra, továbbá a vasárnapi, operaházi gálára, amelyen átadják a verseny különdíjait is. E két eseményen a Magyar Állami Operaház zenekarával és Szennai Kálmán vezényletével lépnek fel a fiatal tehetségek.

Az élő internetes közvetítésnek köszönhetően a világ számos pontjáról követhetik a versenyt az érdeklődők – közölte a Zeneakadémia.

A helyezéseken kívül számos különdíjat, köztük fellépési lehetőségeket is kiosztanak majd. A Marton Éva-különdíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával az a versenyző veheti át, akinek a versenyen nyújtott teljesítményét a művésznő külön díjazza.

A 2026-os versenyre minden korábbinál több, 265 érvényes jelentkezés érkezett a világ számos tájáról. A Marton Éva vezette előzsűri a beküldött videófelvételek alapján 105 fiatal tehetséget választott ki, köztük hét magyart.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/08/31/a-jovo-nagy-sztarjait-keresik-kulonleges-verseny-kezdodik-budapesten#

A Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas színművész már több mint hetven filmben játszott pályafutása során, köztük több kultikus státuszt kivívott alkotásban is.

Gáspár Sándor veheti át a miskolci CineFest életműdíját, míg az Európai Mozi Nagykövete címet két Oscar-díjas alkotó, Danis Tanovic és Kevin Macdonald kapják – közölték a szervezők csütörtökön.

Az életműdíjat szeptember 4-én, pénteken kapja meg a Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas Gáspár Sándor, aki több mint 70 filmben játszott. A magyar színész számára a közönségsikert A miniszter félrelép mellett Rudolf Péter Üvegtigris-trilógiája hozta el.

Ugyanezen a napon adják át az Európai Mozi Nagykövete díjat az 1969-ben született Danis Tanovic-nak, kinek neve összefonódott a délszláv háború traumáinak és a konfliktus utáni társadalmi valóság feldolgozásával. A rendező világát a mély realizmus, a felesleges sallangoktól mentes történetmesélés és a finom, gyakran fekete humor jellemzi – írták a szervezők.

A másik nagyköveti elismerést szeptember 10-én, csütörtökön adják át a skót rendező és producer Kevin Macdonaldnak, akinek nagyapja a miskolci születésű, szintén Oscar-díjas brit alkotó, Pressburger Imre volt. A Pressburger-konferecia részeként az alkotói módszereiről és örökségéről Kevin Macdonalddal Charles Drazin filmtörténész beszélget a Béke a teremben 16:00-tól.

A díjazottak mellett több vendég is érkezik a miskolci fesztiválra. A Mommy Blue szeptember ötödikei vetítése után többek között Mayer Bernadette rendező, Petrovits Genovéva producer mellett többek között Für Anikó és Vilmányi Benett is közönségtalálkozón vesz részt.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/08/27/gaspar-sandor-kapja-iden-a-cinefest-eletmudijat#