Szerző: admin

A magyarokat aggasztja az energiárak emelkedése

„A Századvég, hogy a magyarok a rezsicsökkentést lehetővé tevő hatósági energiaárakat vagy pedig a piaci árakat pártoló politikusokat támogatják-e, kitérve az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés fogadtatására is.
A közvélemény-kutatás rávilágít arra, hogy a válaszadók túlnyomó többségét, 91 százalékát aggodalommal tölti el valamilyen mértékben az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés, míg 7 százalékukat nem aggasztja a kérdés.
A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a téma komoly politikai relevanciával bír, és az is látható, hogy a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százalék) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett. Ezzel szemben 18 százalék azok aránya, akik olyan jelöltet támogatnának, aki a piaci energiaárak híve, ellenzi a hatósági árazást és megszüntetné a rezsicsökkentést.[…]
Módszertan: CATI (telefonos) módszer, n=1000, politika szempontból aktív, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2021. október-november, hibahatár: +/- 3,4 százalékpont.”
Forrás: szazadveg.hu

Expo 2020: Százezredik látogatóját fogadta a Magyar Pavilon Dubaiban

‘Újabb mérföldkőhöz érkezett a Dubaji Világkiállítás Magyar Pavilonja. A 15 legkülönlegesebb épület közé beválasztott pavilon a napokban fogadhatta százezredik látogatóját, ezzel az eredménnyel pedig a legnépszerűbb pavilonok közt tartják számon a világkiállításon. A százezredik látogató – aki egy dubaji család tagja volt – a nyitás óta már többször próbált bejutni a Magyar Pavilonba, ám a hosszú sorok miatt idáig nem tudta kivárni a belépést. A siker nem véletlen, hiszen az Aqua Roots of Hungary névre keresztelt épület Magyarország páratlan vízkincseit, kialakulásukat, történetüket mutatja be, különösen nagy hangsúlyt helyezve természetes vízkészletünkre, gyógy- és termálvizeinkre, valamint a balneológiára.
A pavilonban helyet kapó kiállítás egy tudás- és élményalapú interaktív tárlat, melynek csúcspontja a kupola terem, ahol a látogatók egyedülálló látványban és élményben részesülhetnek.
A Magyar Pavilon a világkiállítás Mobilitás kerületében található. Hazánké az első faszerkezetes épület nemcsak a világkiállításon, hanem az egész Perzsa-öböl menti régióban. A pavilont Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, Csernyus Lőrinc tervezte, majd 17 magyar ács állította össze hónapokon keresztül. Az építés során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, így kapcsolódva az expó egyik fő témájához, a fenntarthatósághoz.
A Magyar Pavilon nemcsak különleges megjelenésével járul hozzá az Expo 2020 Dubai sikeréhez, hanem egyedülálló gasztronómiai kínálatával is. A 26 fő befogadására alkalmas magyar étterem vendégszáma messze meghaladja a várakozásokat, ebéd és vacsoraidőben háromszor is megtelik. Az épület úgynevezett Gastro Roots részlegében kóstolóétterem, bisztró, terasz és shop is várja az érdeklődőket.”
Forrás: mtu.gov.hu

November 4-én az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk

„1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen.
A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot. […]
5 óra 20 perckor elhangzott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet többször megismételtek és valamennyi világnyelven beolvastak: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
A Szabad Kossuth Rádió adása 8 óra 7 perckor megszakadt, ezután rövidhullámon a Himnuszt és a Szózatot sugározták váltakozva. […]
Bibó István, a törvényes magyar kormány az Országgyűlés épületében maradt egyetlen képviselője kiáltványt adott ki. Ebben leszögezte, hogy Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, és visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.
A nap folyamán a szovjet csapatok – helyenként fegyveres harc után – a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Budapesten a felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Vidéken több helyen jelentős ellenállás bontakozott ki. […]
A harcok november 4-én a fővárosban 135 áldozatot követeltek.”
Forrás: kisalfold.hu
Fotó: Fortepan

Mindenszentek ünnepe

„November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.
A mai napon az evangélium a nyolc boldogság titkát tárja elénk. Legyünk figyelemmel Jézus szavaira, merítsünk erőt belőle, hogy saját életünkben is követni tudjuk tanítását. Kérjük a szentek segítségét, hogy azon az úton tudjunk járni, amelyet Jézus mutatott meg nekünk.”

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Évtizedes rekord dőlt meg a Balatonnál

„A Balatonon október 24-én zárult személyhajózási szezonban csaknem 21 százalékkal nőtt a menetrendi hajók forgalma az előző évhez képest, történelmi csúcsot döntött a balatoni kompok utasforgalma is, az összesített utasszám megközelítette a 2 milliót – közölte a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart).
A 175. hajózási szezonban a menetrendi hajókon legtöbben Fonyód-Badacsony (180 ezer utas) és a Siófok-Balatonfüred-Tihany (172 ezer utas) útvonalakon utaztak, de sokan vették igénybe Balatonboglár és Révfülöp (35 ezer utas), illetve a Balatonföldvár és Tihany közötti (26 ezer utas) járatokat is.
A Bahart séta- és nosztalgiahajóin 126 ezren utaztak, ami több mint 35 százalékos növekedés tavalyhoz képest. Idén is népszerűek voltak a programhajók, amelyek újabb kikötőkből váltak elérhetővé.
A Szántód-Tihany között közlekedő komp forgalma már október közepén meghaladta a rekordnak számító 2019-es év egészét, az utasszám 15 százalékkal nőtt. Az erős főszezon után szeptemberben és októberben is 20 százalékkal többen utaztak, mint 2019-ben.
A menetrendi hajózási szezon zárásáig a személyhajókon és kompokon szállított utasok száma 1,967 millió volt.
A kompok továbbra is egész évben közlekednek. Október 30-án Halloween Hajókat indít a társaság Balatonfüredről és Siófokról.
A Bahart a 175. hajózási szezont jubileumi rendezvénysorozattal, flottamodernizációval, utas-komfortot javító és stratégiai fejlesztések elindításával ünnepelte, megújult honlappal, módosított útvonalakon, sűrített hajójáratokkal, bővített programhajó kínálattal és változatlan árakkal várta az utasokat.
Jövőre folytatódnak a fejlesztések:
– 4 új hajó érkezik a Balatonra,
– lesz online jegyvásárlás,
– kényelmesebben érhetőek majd el a desztinációk,
– frissül az arculat, és megkezdődik a hosszabb távú stratégiai fejlesztések előkészítése, tervezése is – áll a társaság közleményében.”
Forrás: infostart.hu
Fotó: Molnár Bernáth László / MTVA
Lehet, hogy egy kép erről: természet, félhomály és óceán

Közel félmillióan lehettek a békemeneten

„A tömeg a Deák Ferenc tértől egészen a Kálvin térig tartott, erről Földi-Kovács Andrea műsorvezető számolt be az eseményen. További beszámolók szerint az Astoria is teljesen megtelt, a Múzeum körúton egészen a Kálvin térig álltak az emberek. Megteltek az oldalsó utcák is, többek között a Király utca és a Dob utca is. A nagy számú lengyel és olasz vonulókkal együtt összesen félmilliós tömeg vett részt a békemeneten.”
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotók: MTI/Czeglégi Zsolt/Bach Máté/Bruzák Noémi

1956. október 23. A SZABADSÁG NAPJA

„Az egyetemen nem volt rendes tanítás. Délutánra a hallgatóság tüntetését végül a pártvezetőség az utolsó pillanatban engedélyezte. A Műegyetem udvaráról induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak, a hallgatók röplapokat osztogattak, és némán, jelszavak nélkül vonultak.
A Petőfi–szobor előtt találkoztak a különböző egyetemek hallgatói. Sinkovits Imre színművész itt szavalta el a Nemzeti dalt, majd együtt vonultak a Bem térre, hogy kifejezzék a lengyel események iránti szolidaritásukat.
15 órakor a Bem-szobor talapzatán állva Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, a diákok pedig a tizenhat pontot. Ezután Zbigniew Herbert lengyel író is köszöntőt mondott, majd Bessenyei Ferenc elszavalta a Szózatot, végül a diákok megkoszorúzták a szobrot. A jelenlévők létszáma ekkor már több mint ötvenezer fő volt.
A nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert kivágták. A lyukas lobogó a forradalom szimbólumává vált.
A tömeg a beszédek elhangzása után nem oszlott fel, a Margit hídon át az Országházhoz indult, ahol egyes források szerint már kétszázezer fősre duzzadt.
A tüntetők a Kossuth téren függetlenséget követeltek.
Ezt követően ezrek vonultak tovább a Magyar Rádió épülete elé, a tizenhat pontból álló követelésük felolvasása céljából. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) azonban megakadályozta az épületbe való bejutást.
Gerő Ernő pártfőtitkár este 8 órakor elmondott rádióbeszédében csőcseléknek titulálta a tüntetőket és gyakorlatilag harcot hirdetett ellenük. A rádióbeszéd olaj volt a tűzre – felbőszítette a Sztálin-szobornál gyülekező, egyre duzzadó tömeget. A diktátor szobrát este fél 10-kor ledöntötték a tüntetők.
A Rádiónál a tüntetők ahelyett, hogy meghátráltak volna, különböző rigmusokat, jelszavakat kezdtek skandálni, mire válaszul az ÁVH a tömegbe lőtt. A fegyvertelen fiatalokra támadókkal egyet nem értő magyar katonák egy része átállt a tüntetők oldalára, és ellátták őket fegyverrel, hogy megvédhessék magukat. Számos ember vált a harcok áldozatává. A Rádió épülete 24-én hajnalban került a felkelők kezére.”
Forrás / programok: oktober23.kormany.hu
Lehet, hogy egy kép erről: állás és szöveg

Európa sokszínűségének alapja a nemzeti identitás

„Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás, mert ha az nem létezik, akkor maga a nemzet is megszűnik – jelentette ki Kövér László az Országgyűlés elnöke kedden Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban című, magas szintű konferenciáján. […]
Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni – hangsúlyozta.
Kövér László elmondta: a több millió külhoni magyart képviselő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2020 májusában fogadta el azt a határozatát, amely kezdeményezi a nemzeti önazonossághoz való jog egyetemes emberi jogként történő elismertetését.
A mi javaslatunk szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll akadálytalanul átvenni az elődei anyanyelvét, nemzeti kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, és jogában áll mindezt akadálytalanul továbbadni az utódainak – jelentette ki. Hozzátette: számunkra, a szülőföld otthonosságának fogalma azt jelenti, hogy senkit nem lehet a szülőföldjéről elűzni, kitelepíteni, senkinek a szülőföldje nem válhat alattomos vagy erőszakos betelepítések célpontjává, senkit nem lehet elidegeníteni a szülőföldjétől. Álláspontunk szerint nem a migráció emberi jog, hanem a szülőföldhöz való jognak kell azzá válnia.
Kövér László az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: Magyarország uniós csatlakozása reményt adott a kisebbségek jogainak védelmére, azonban az EU nem foglalkozik ezzel a témával. Mint fogalmazott: tagállami szinten léteztek jó gyakorlatok, azokban az időkben, amikor még fontos volt a nemzeti önazonossághoz való jog, manapság azonban ez a kérdés visszaszorulóban van, bizonyos erőcsoportok meg akarják semmisíteni a nemzeti önazonosságot.”
Forrás: MTI / gondola.hu
Fotó: MTI / Európa Tanács

Zöld konzultáció indul

A klímaváltozás negatív hatásai konkrét intézkedéseket igényelnek. Erről is szó esett a magyar klímastratégiával kapcsolatos előadássorozat első állomásán a győri Széchenyi István Egyetem volt. A kormány a környezetvédelemmel kapcsolatos konzultációval szeretné felmérni, hogy a kormány által kijelölt irányoknak milyen a társadalmi támogatottságuk. Az országjárás részeként a következő időszakban valamennyi vidéki, majd fővárosi egyetemen ismertetik a konzultációt, hogy hangsúlyosan be tudják vonni a véleménynyilvánításba az egyetemistákat.
A kérdések a megújuló energiák, az elektromos közlekedés, a hulladékok és az egyszer használatos műanyagok kérdéskörét járják végig. Megjelenik a témák között továbbá a szemléletformálás és az illegális szemeteléssel kapcsolatos esetleges szankciók ügye is.
Az online kérdőív itt érhető el: https://zold.kormany.hu/
Forrás: magyarhirlap.hu

Magyar-lengyel szolidaritás

„Nyilatkozatban álltak ki a Fidesz európai parlamenti képviselői a lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntése mellett. Trócsányi László szerint az európai integráció a tagállamok egyenlőségén nyugszik.
A lengyel Alkotmánybíróság múlt heti döntése alapján megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyekben az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre – írta szerdai közleményé­ben a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja. Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője, volt alkotmánybíró leszögezte: a Fidesz európai parlamenti delegációja aggodalommal tekint arra, hogy az európai intézmények politikai támadást indítottak a Lengyel Köztársaság Alkotmánybíróságának döntésével kapcsolatosan. Hozzátette: „A tagállamok szuverenitása, demokratikus legitimációja és alkotmányos rendje a nemzeti alkotmányok alapja, amely az uniós hatáskörgyakorlás korlátja.”
A nyilatkozat szerint az uniós intézmények nincsenek tekintettel az alapító szerződésekben elfogadott hatáskör-átruházás elvére. Olyan jogköröket kívánnak elvonni a tagállamoktól, amelyeknek az Európai Unió intézményei útján történő közös gyakorlására azok nem adtak felhatalmazást. „Hangsúlyozzuk, hogy az európai integráció működése a tagállamok szuverenitásán és egyenlőségén nyugszik. Fontos közös értéknek tartjuk az igazságszolgáltatást és így a bírói függetlenséget, ugyanakkor az egyes országok azon jogát nem lehet elvitatni, hogy egy hatékony igazságszolgáltatás érdekében igazságügyi reformot hajtsanak végre” – emelte ki Trócsányi László.
A lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro a lengyel Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, ez egy nagyon fontos mérföldkő, mert véleménye szerint egyre növekszik az agresszió a Berlin által támogatott Európai Unió felől, amely Lengyelországot úgy kezeli, mint egy gyarmatot. A miniszter leszögezte, nem adhatják át a szuverenitásukat olyan brüsszeli bürokratáknak, akiknek a nevét a lengyelek többsége nem is ismeri.”
Forrás: magyarhirlap.hu