A gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza – értékelte a szerda reggel megjelent GDP-adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP.

A tárcavezető szerint a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta.

A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.

A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket.

Magyarország nem lehet egy következmények nélküli ország, a pedofíliára pedig nincs mentség, nincs bocsánat, nincs kegyelem – jelentette ki a főigazgató.

A magyar jobboldal és a magyarországi baloldal között az egyik alapvető különbség, hogy a jobboldalon a hibáknak, a tetteknek következményük van, miközben a baloldalon a bűnökért még dicséret is jár – mondta az Alapjogokért Központ főigazgatója szombaton a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Szánthó Miklós arról beszélt, hogy a magyar jobboldalon jó és felelősségteljes politikusok vannak, olyanok, mint Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter, akik ugyan követnek el hibákat, de a jobboldalon a hibáknak, a tetteknek következményük van. Ezzel szemben a baloldalon a bűnökért még dicséret is jár – tette hozzá.

További fontos különbségnek nevezte, hogy a magyar jobboldal mindig és konzekvensen kiállt a családok és a gyerekek védelme mellett a pedofilokkal és a pedofíliával szemben, a magyarországi baloldal viszont „azzal a Daniel Cohn-Bendittel árult egy gyékényen, aki gyerekeket szexuálisan bántalmazott”.

A magyarországi baloldal volt az, amely nem szavazta meg a gyermekvédelmi törvényt, amely nem támogatta azt, hogy a pedofilokra súlyosabb büntetési tétel vonatkozzon, amely nem támogatta a gyermekvédelmi népszavazást – mondta a főigazgató.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott, a magyarországi „sorosista NGO-k voltak azok, akik elkezdtek érzékenyíteni a pedofília iránt, hogy ez csak egy betegség”, és a magyarországi baloldali média közölt olyan cikkeket, hogy a pedofil is ember, és toleranciával, megértéssel kell hozzá viszonyulni.

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: MH-archív/Purger Tamás

Folytatódhat az infláció csökkenése, a magyar gazdaság jelentős növekedéssel zárhatja az évet, a kormány pedig továbbra is az egyensúly fenntartására törekszik – mondta a Demokrata hetilap szerdai számában megjelent interjúban a pénzügyminiszter. Varga Mihály jelezte: a lakosság az infláció megugrását látva gyorsan alkalmazkodott a helyzethez, hamar visszafogta a fogyasztását, ezzel jelentős mértékben járult hozzá a pénzromlás csökkentéséhez. A kormány közben beszállt a monetáris politika alakításába, hogy segíthesse a rendkívüli helyzet enyhítését, és néhány hónapja a gazdasági élénkülés jelei is látszanak, így 2024-ben a megkezdett munka folytatása a legfontosabb. A miniszter éves szinten 5,2 százalékos árváltozással és a fogyasztás ismételt növekedésével számol, és szerinte ma már az sem kétséges, hogy a magyar gazdaság idén növekedni fog. Legfeljebb annak mértékéről lehet vitatkozni, de akár a négy százalékot is meghaladhatja az emelkedés. A végeredmény az infláció és a kamatszintek leszorításától függ, ugyanis ezen múlik a beruházások és a fogyasztás alakulása – hangsúlyozta a távirati iroda ismertetése szerint.

A tárcavezető közölte, hogy a kormány az egyensúly fenntartására törekszik az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésével, a fenntartható növekedés ösztönzésével. Az emelkedés ütemét ugyanakkor fékezi, hogy Magyarország az egyik legnagyobb kamatterhet fizeti az államadóssága után, ki kell tehát szabadulni a csapdahelyzetből.A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:

https://magyarnemzet.hu/…/varga-mihaly-folytatodhat-az…

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Karmelita kolostorban fogadta Vahagn Hacsaturján örmény államfőt, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a magyar fővárosban – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán Viktor a tárgyaláson kifejtette: a magyar és az örmény nemzet között erősek és kölcsönös tiszteleten alapulnak a kapcsolatok. A magyarok nagyra becsülik az örmény kulturális és keresztény hagyományokat. Itt az ideje, hogy a diplomáciai kapcsolatokat is magas szintre emeljük – mondta a miniszterelnök.

A megbeszélésen elhangzott: a jövőben nagyot fejlődhet a gazdasági-kereskedelmi együttműködésünk is, például az energetika vagy éppen a turizmus területén – mondta Havasi Bertalan.

Forrás: origo.hu
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormány célja, hogy az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést és 4 százalék körüli GDP növekedést érjen el. A dinamikus fejlődés támogatása érdekében a kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára.

Az előttünk álló időszakban az európai uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vállalkozásfejlesztési programokat a közelmúltban felülvizsgált és elfogadott kkv stratégia alapozza meg – tették hozzá.

Jelenleg a kapcsolódó részletszabályok megalkotása zajlik, amelynek véglegesítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium aktív tárgyalásokat kezdeményez a gazdasági kamarák képviselőivel.

A GINOP Plusz vállalkozásfejlesztést szolgáló prioritása keretében az NGM a lehető legrövidebb időn belül ki fogja írni a pályázatokat a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat – ismertette az NGM.

A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy ezen forrás túlnyomó része még az idén a gazdaságba kerüljön, ehhez a megfelelő intézményrendszer készen áll, a vállalkozók többek közt az MFB pontokon keresztül pályázhatnak majd, illetve a kormány vállalkozásfejlesztési ügynöksége, azaz az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. nyújt segítséget – közöle a minisztérium.

Az építési és közlekedési miniszter és a főpolgármester a hétfői találkozóján egy teljesen új, átfogó megállapodást kötött a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés viszonyának rendezéséről. A megállapodás utasok százezrei számára teszi olcsóbbá és egyszerűbbé a közösségi közlekedés használatát.

A megállapodás értelmében a Budapest-bérlet változatlanul érvényes marad a főváros egész területén a BKK mellett a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. A Pest vármegyére váltott havi bérletet, illetve a havi országbérletet 2024. március 1-től a BKK járatain is elfogadják. Mindegyik bérletet mindkét fél árusítani fogja, minden értékesítési csatornáján – olvasható a miniszter és a főpolgármester közös sajtóközleményében.

Az eddigi, számos vitára okot adó költségalapú elszámolás helyett a felek abban állapodtak meg, hogy a Budapest-bérletből, a Pest vármegyei bérletből és az országbérletből származó bevételt, és az ahhoz kapcsolódó menetdíjkiegészítést – az adott érvényességi terület sajátosságaihoz igazodóan – teljesítményarányosan osztják meg.

A miniszter és a főpolgármester egyetértett abban is, hogy az eddig a Fővárosi Önkormányzatot illető évi 12 milliárd forint normatív költségvetési támogatás helyett 2024-től a felek egy olyan rendszert alakítanak ki, amely egyaránt szolgálja a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés bevétellel nem fedezett költségeinek megtérülését.

A minisztérium és a főváros lezárja a tavaly év végén megszűnt korábbi agglomerációs megállapodással kapcsolatos elszámolási vitákat is. Az új, átfogó megállapodás eredményeként a Fővárosi Önkormányzat agglomerációs költségtérítés 2022-2023-as elszámolásként 5,57 milliárd forintot fizet a MÁV-nak.

A megállapodás technikai részleteit a minisztérium és az önkormányzat a közlekedési vállalatok bevonásával dolgozza ki úgy, hogy az 2024. március 1-jén hatályba léphessen.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Vajda János

Ungváron találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, ukrán hivatali kollégája Dmitro Kuleba és Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője. A településhez közeli szállodában tartottak a megbeszélések után közös tájékoztatót.

Ezen az ukrán külügyminiszter jószomszédi viszony fontosságának kiemelése után elmondta: a legtöbbet a nemzeti kisebbségek helyzetéről beszéltek, mert ez nem egyszerű kérdés és nagyon régóta téma már, ezért szeretnék mindkét oldalról megfelelően rendezni ezt a vitás kérdést. Szijjártó Péter felsorolta a magyar változtatási kéréseket, ezek megoldására egy operatív munkacsoport jön létre, amelynek tíz napja lesz arra, hogy megoldásokat találjon az ügy végleges lezárása céljából, amit kormányközi bizottsági szinten kívánnak rendezni.

Dmitro Kuleba megköszönte Magyarországnak a humanitárius segítséget.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a béke mielőbbi elérésének fontosságát hangsúlyozta. Megköszönte a feleknek nyújtott, a kölcsönös tisztánlátást elősegítő tevékenységét Viktor Mikitának, Kárpátalja kormányzójának.

Ezután arról beszélt, hogy 2015 óta több lépésben születtek olyan jogszabályok, amelyek a magyar kisebbség jogait csorbították, majd ezt a negatív spirált az ukrán parlament által tavaly elfogadott kisebbségi kerettörvény megállította. A magyar fél azonban a 2015 előtti állapotokat szeretné visszaállítani, az ehhez kért intézkedéseket 11 pontban foglalta össze, belevéve az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén.

A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízására létrejött egy olyan információs rendszer, ami egy helyre gyűjti a magyar építőipari termékeket és feltünteti azok minőségét. A kormánynak ezzel az a célja, hogy a hazai beruházásokhoz magyar építőipari termékeket használjanak fel.

Az ÉMI az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével együttműködve a termékgyártók önkéntes nyilatkozatára és adatszolgáltatására alapozottan minden stratégiai jelentőségű termékre elvégzi az értékelést és közzéteszi az információkat.

Ez támogatja, hogy lehetőség szerint a beruházási helyszínhez legközelebb gyártott – tehát a magyar ipar által előállított –, elérhető, illetve legalacsonyabb környezetterhelésű építési termékekre essen a választás egy beszerzés során.

Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Ulf Kristerssont, Svédország miniszterelnökét – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden.

A kormányfői tárgyalások témája a meghívólevél szerint Svédország NATO-csatlakozása valamint a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése a kölcsönös bizalom elmélyítésével – mondta Havasi Bertalan.

Forrás: pestisracok.hu
Fotó: MTI

Gulyás Gergely összefoglalta az év első kormányinfóján az idei béremeléseket. Kijelentette, a pedagógusbéreket ebben a ciklusban megduplázzák, emellett emelkedik a szakápolók fizetése is. Az orvosok, katonák, rendvédelmi dolgozók is kaptak emelést, emellett a nyugdíjakat is emelték idén hat százalékkal. Lezárult a nemzeti konzultáció is, amit több mint másfél millióan töltöttek ki. Az EP-ben ezzel egyidőben Ursula von der Leyen bizottsági elnök világossá tette, hogy az LMBTQ- és migránsügyek miatt igyekeznek befagyasztani a hazánknak járó forrásokat. Gulyás Gergely ezt úgy értékelte, hogy mindenki kimutatta a foga fehérjét tegnap az EP-ben.

A kormány a tavalyi év végén létrejött megállapodásnak megfelelően üdvözli, hogy EU-s pénzek folyamatosan érkeznek Magyarországra. – Már tavaly megállapodtunk az EU-val arról, hogy az igazságszolgáltatást érintő, szerintünk indokolatlan módosítások közül melyeket kell elfogadni – emlékeztetett Gulyás Gergely az év első kormányinfóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint épeszű ember a bíróságok függetlenségét Magyarországon nem kérdőjelezte meg az elmúlt években. – Ennek ellenére a kormány teljesítette a brüsszeli követeléseket, változtatásokat hajtott végre az igazságszolgáltatásban, aminek köszönhetően az uniós költségvetési források egy részét felszabadították – jelentette ki Gulyás Gergely.

A kormányinfón elhangzottakról szóló teljes cikk a linkre kattintva olvasható:

https://magyarnemzet.hu/…/hamarosan-bejelentest-tesz-a…