Fenntartható városfejlesztési program indul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) egyik pilléreként – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Kecskeméten.

Mayer Gábor elmondta: ma már az elmaradott vidék és a fejlett városi térségek fejlesztése „kéz a kézben jár”, a vidék városok nélküli és a város vidék nélküli fejlődése nem képzelhető el. Célnak nevezte, hogy a vidéki és a városi fejlesztések összehangoltan valósuljanak meg.

Kosztik János, a terület- és településfejlesztési operatív programot irányító hatóság vezetőjének helyettese, a Jogi és Felülvizsgálati főosztály vezetője elmondta: az Európai Regionális Fejlesztési Alap részfinanszírozásával megvalósuló, a Fenntartható Városfejlesztési (FVS) eszköz keretében Magyarország 42 városa, várostérsége, valamint a főváros új megközelítésben, stratégiai alapon, integráltan tervezheti és valósíthatja meg fejlesztési elképzeléseit. A program keretösszege 581 milliárd forint – közölte.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MTI/Bús Csaba

Rétvári Bence felidézte: az elmúlt években a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél többeknek legyen elérhető a meddőségi ellátás. Központilag szervezetté tették azt, így nyolc meddőségi szakambulancia jött létre, továbbá ingyenessé tették a meddőségi kezeléseket, és növelték a beavatkozási lehetőségeket: míg korábban összesen öt beavatkozást fizetett az állam, most az első gyermeknél öt, a következőknél pedig négy-négy beavatkozást támogatnak az egészségbiztosítási alapból.

„Mindennek köszönhetően a korábbi évi 5000-5700-ról tízezer fölé nőtt a meddőségi kezelések száma, és a 2018 előtti 1400-1450-ről mostanra 2300 fölé nőtt a megszületett gyerekek száma” – ismertette Rétvári Bence.

Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Intézetének főigazgatója arról beszélt, hogy ma már minden hatodik pár küzd termékenységi problémával, ezért a prevenció elengedhetetlen. A főigazgató hangsúlyozta, éppen emiatt szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét, hogy már a gyerekvállalás előtt tudnak tenni az életmódjukkal, majd a megfelelő életkor megválasztásával azért, hogy annyi gyerekük szülessen, amennyit szeretnének.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTVA/Jászai Csaba

Szerdától lehet pályázni az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj 2024. évi felhívására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A kormány elfogadta a KKV Stratégia (2019-2030) felülvizsgálatát, amelynek kiemelt célja a vállalkozói kedv ösztönzése, a vállalkozói lét és életpálya társadalmi megbecsültségének növelése, valamint a vállalkozásindításhoz szükséges tudás és kompetenciák elsajátításának támogatása. Ezen célokkal összhangban az NGM az idei évben is meghirdeti az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (European Enterprise Promotion Awards – EEPA) felhívását – írták a közleményben.

A minisztérium 2024. május 31-ig várja azon kreatív, innovatív és egyedi vállalkozásfejlesztési programok nevezését, amelyek segítik a vállalkozóvá válást és megkönnyítik a vállalkozások mindennapjait.

Az Európai Bizottság által 2006-ban alapított EEPA célja a vállalkozói lét és az üzleti szellem fontosságának hangsúlyozása mellett az olyan kezdeményezések megismertetése az európai nyilvánossággal, amelyek megkönnyítik a vállalkozóvá válást, a vállalkozások mindennapjait, és nemzetközi szinten is kiemelkedő jó gyakorlatokkal szolgálhatnak. A bizottság évről évre a legkreatívabb és legsikeresebb vállalkozásfejlesztési projekteket díjazza – emlékeztettek a közleményben.

Az elismerésre hat kategóriában, legalább 15 hónapja működő projektjükkel pályázhatnak a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek, önkormányzatok, állami szervek és intézmények. A két fordulóból álló felhívás első, nemzeti fordulójában legsikeresebben teljesítő két kezdeményezés lehetőséget kap, hogy az európai fordulóban is megmérettesse magát, és kategóriájában a legjobbként részesüljön elismerésben, vagy elhozza az európai zsűri fődíját.

Az idei esemény különlegessége, hogy a 2024. második félévi magyar uniós elnökségre tekintettel a rendezvény második fordulójának helyszíne Budapesten lesz, az európai forduló díjainak átadására egy nagyszabású díjátadó eseményen kerül sor idén novemberben – olvasható az NGM közleményében.

A felhívás dokumentációja a kormányzati portálon érhető el.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Varga Imre

Aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje, ami nagyban fokozhatja az ellátásbiztonságot minden fél számára – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A tárcavezető a BlueSky Project aláírását követően Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért, hogy végül létrejöhessen a közös regionális áramtőzsde.

Beszédében remek hírnek nevezte a mai megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdi működését a szlovén-szerb-magyar villamosenergia-tőzsde.

Napi melegétel-osztásra kaphatnak támogatást a hajléktalanokat segítő szervezetek a Széchenyi Terv Plusz program keretében, összesen évente 1,9 milliárd forint értékben – közölte a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.

Fülöp Attila elmondta, hogy a keretösszeg idén március 25-től jövő év április 30-ig használható fel. Ebből a hajléktalanellátásban résztvevő szervezetek a szolgáltatást igénybe vevő emberek napi egyszeri meleg étkeztetését biztosíthatják. „Ez egy újabb eszköz, újabb segítés a hajléktalanellátó rendszerben” –tette hozzá a politikus.

Jelenleg 88 hajléktalanellátó – éjszakai szállást vagy nappali ellátást nyújtó szervezet – oszt naponta, mintegy 4130 adag ételt. A program által az adott intézményekben bővülnek az igénybe vehető szolgáltatások – ismertette az államtitkár.

Kitért arra is, hogy jelenleg országosan és Budapesten is elegendő férőhely áll rendelkezésre. A vidéki intézmények kihasználtsága 73, a budapestieké 71 százalékos.

A teljes hajléktalanellátó rendszerre 2023-ban 15 milliárd forintot költött az állam, kétszer annyit, mint 2010-ben – mondta Fülöp Attila.

Forrás: infostart.hu
Fotó: MTI/Purger Tamás

A zöldenergiáról szóló online párbeszéd célja, hogy mindenkihez eljusson a megújuló energia fontossága és minél több ember megértse, hogy a terület kulcskérdés – hangsúlyozta Király Nóra, az igazságügyi tárca miniszteri megbízottja, a Zöld Követ Egyesület elnöke szerdán Békéscsabán, sajtótájékoztatón.

Király Nóra elmondta: a Közös ügyünk a zöldenergia online kérdőív tizenhárom kérdésből áll, amelyek a napenergiáról, a rezsicsökkentés fontosságáról, az elektromobilitásról és az atomenergiáról is szólnak. A cél a teljes megújuló energetikai terület lefedése volt – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, az elmúlt években bebizonyosodott, mennyire fontos a zöldenergia és az, hogy megújuló forrásokból állítsuk elő a szükséges energiát. Ezért is tesz meg mindent a kormány, hogy Magyarország mind a zöldenergia-termelésben, mind pedig annak tárolásában is az élen legyen – fűzte hozzá.

Ismertette, a kormány minden esetben civil szervezetekkel, szakmai partnerekkel dolgozik együtt ezen a területen, a Zöld Követ Egyesület is egy ilyen szakmai együttműködő partnere a kormánynak.

Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy április 15-ig lehet kitölteni az online kérdőívet a zoldenergia.kormany.hu oldalon. Hozzátette: a felmérés eredményét a kormány be fogja illeszteni a következő zöldenergetikai programjába.

Herczeg Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a 21. század egyik legnagyobb kihívása az energiabiztonság megteremtése és az energia előállítási módja. Hozzátette, Békéscsaba a napenergia szempontjából kedvező helyzetben van, mivel a napsütötte órák száma éves szinten meghaladja a 2500-at. A kormánypárti politikus megemlítette emellett a geotermikus és a szélenergia fontosságát is.

Vass Csaba, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese kiemelte: fontos, hogy a legtöbb energiát, amit felhasználunk, megújuló energiából biztosítsuk. Ezzel tudjuk azt elérni, hogy minél kevesebb olyan anyag kerüljön a környezetünkbe, ami kedvezőtlenül változtatná meg a légkört és klímánkat – fűzte hozzá.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Király Nóra

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ljubljanában tartott beszédet a C5 konferencián, amelyen elmondta, melyek lesznek Magyarország fő célkitűzései az Európai Tanács elnökségében töltött fél évben.

Szijjártó Péter a közösségi oldalán élőben közvetített, a közép-európai országok – Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia – külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy „kihívásokkal tarkított időszakban” veszi át Magyarország az Európai Tanács elnökségét.

Magyarország célja az lesz, hogy megerősítse az Európai Uniót, ehhez pedig két dologra van szükség a tárcavezető szerint: