Szerző: admin

Orbán Viktor: Mi is vásárolunk majd gázt Katartól

„Megállapodtunk energetikai együttműködésben, mi is vásárolunk majd gázt innen, több lábon állni mindig jobb, mint egyetlen lábon – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Katarból.

Orbán Viktor miniszterelnök már hétfő délután jelezte a Facebook-oldalán, hogy energetikai együttműködésben állapodott meg Katarral, ahová vasárnap utazott a katari kormányfő meghívására. A miniszterelnöki delegáció tagja Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is.

Havasi Bertalan sajtófőnök már korábban jelezte: a katari tárgyalások napirendjén a kétoldalú energetikai, gazdasági és pénzügyi együttműködés fokozása, újabb beruházási lehetőségek feltérképezése, valamint a világpolitika aktualitásai szerepelnek.

Majd később videoüzenetben jelentkezett be a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, kimerítő és eredményes tárgyalásokon van túl a magyar delegáció a katari emírrel.

„Az elmúlt évben megtanultuk, hogy Katar kulcsfontosságú ország Európa számára. A hiányzó orosz gáz tekintélyes részét az innen érkező LNG-gázzal pótolta az európai gazdaság” – emlékeztetett erre Orbán Viktor, majd aláhúzta: Katar kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtó ország, amely jelen van a világ minden részén. „A béketáborhoz tartozik, abban érdekelt, hogy az orosz–ukrán háború minél hamarabb lezáruljon, és hajlandó is a béketárgyalások közvetítésében szerepet vállalni” – emelte ki a magyar kormányfő.

„Megállapodtunk energetikai együttműködésben, mi is vásárolunk majd gázt innen, több lábon állni mindig jobb, mint egyetlen lábon. Egyetértettünk az infrastruktúra fejlesztésében, a reptérfejlesztésben, a kommunikációs ipari terület együttműködésében, sőt még a mezőgazdaságban is kötöttünk megállapodásokat.”

A miniszterelnök a bejelentkezését úgy zárta, hogy jó perspektíva nyílt meg a katari–magyar gazdasági együttműködés előtt.”

Forrás: index.hu
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Nem halogatható tovább a Biztonsági Tanács reformja – figyelmeztet az ENSZ főtitkára

„António Guterres úgy látja, nemcsak a Biztonsági Tanács, hanem a Bretton Woods-i rendszer is alkalmatlanná vált arra, hogy betöltse feladatát.

Az ENSZ főtitkára Hirosimában, a G7-ek értekezletén beszélt erről újságíróknak mondván, hogy mindkét fomáció felett eljárt az idő, a világ túl sokat változott alapításuk óta ahhoz, hogy képesek legyenek betölteni eredeti szerepüket. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan. Akár a Covid-19 világjárvány, akár az ukrajnai orosz invázió miatti gazdasági sokkot nézzük, nem volt képes globális védőhálóként funkcionálni, ami pedig a feladat lenne”- fejtette ki António Guterres.

A Biztonsági Tanács az ENSZ legfőbb testületeinek egyike, a II. világháború után alapították, 1946 januárjában volt az első ülése. Öt állandó és tíz meghívott, az ENSZ Közgyűlése által választott tagja van. Az öt állandó tag teljes egyetértése kell minden döntéshez, ami számos kritikus esetben megbénította a testületet az elmúlt évtizedekben.

A Bretton Woods-i rendszer szintén a múlt század közepén, még a II. világháború idején, 1944 nyarán jött létre a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait szabályozandó. Az akkor kötött megállapodásokban hozták létre ennek a szabályrendszernek a részeként a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, illetve a Nemzetközi Valutaalapot is.”

Forrás: euronews.com
Fotó: Androniki Christodoulou/AP

Szakmai találkozón egyeztetett a pénzügyminiszter és a jegybankelnök

„A kormány és a jegybank együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy év végére egy számjegyűre csökkentsük az inflációt, mérsékeljük a kamatokat, tovább javítsuk az egyensúlyi mutatókat és visszatérjünk a magas ütemű gazdasági növekedéshez – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök, miután szakmai egyeztetésen vettek részt.

A megbeszélés egyik témája a jövő évi költségvetés volt, amellyel háborús időkben is garantálható Magyarország biztonsága, a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a rezsicsökkentés védelme. A felek egyetértettek abban, hogy fegyelmezett gazdálkodással, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésével a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a magas ütemű növekedési pályára.

A kormány ennek megfelelően a jövő évi költségvetéssel három százalék alá csökkenti a hiányt és 67 százalék alá az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított arányát, miközben négy százalék körüli gazdasági növekedéssel számol. A kormány és a jegybank közös célja, hogy még idén egy számjegyűre csökkentse az inflációt, mérsékelje a kamatokat, a magyar gazdaságot pedig megvédje a recessziótól.

A gazdaságirányítás két fő ágának vezetői legutóbb áprilisban folytattak személyes egyeztetést, akkor megegyeztek abban, hogy a stratégiai kérdésekben ezentúl is rendszeres személyes megbeszéléseket folytatnak, ezt a szándékukat most is megerősítették.”

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MNB

 

 

Szijjártó Péter: Kétszeresére nő a Magyarország és Kína közötti légi járatok száma

„Új légügyi megállapodást kötött Magyarország és Kína, amelynek nyomán a jövőben akár kétszeresére, heti 42-re is nőhet a két ország között üzemelő járatok száma – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden Ningpóban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kína–Közép-Európa kereskedelmi kiállításon üdvözölte, hogy az eddigi 21 helyett hetente immár 42 járat közlekedhet ezentúl Kína és Magyarország között, ami vonatkozik a személy- és a teherszállításra is.


„A Magyarország és Kína közötti gazdasági-kereskedelmi együttműködés rekordokat dönt, szükség van az áruszállítások felgyorsítására. Már most is a kínai teherszállítások közép-európai belépési pontja Magyarország” – mutatott rá.
„Számos cargojárat közlekedik a két ország között, ezek száma az elkövetkezendő időszakban tovább fog nőni. És a jelenlegi négy kínai városhoz még kettőt a kínaiak hozzá fognak adni, ahonnan közvetlen légi járattal majd el lehet kérni Budapestet, illetve ennek a jogi lehetőségét biztosítják, és onnan kezdve már a légitársaságokon múlik ennek a kihasználása” – tette hozzá.
Szijjártó Péter leszögezte: a keddi ningpói Kína–Közép-Európa kereskedelmi kiállításon tárgyalnak majd arról, hogy új légitársaságok új desztinációkkal jelenjenek meg a magyar piacon.

A miniszter arra is kitért, hogy egyeztetésein a felek egyetértettek a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésének, a 2025-ös céldátum tartásának fontosságában is.
„Ez a beruházás hozzá fog járulni ahhoz, hogy a görögországi kikötőkbe behajózott, egyre növekvő mennyiségű kínai áru Magyarországon keresztül jusson majd el Európa északi és nyugati pontjaira” – mondta.”

Forrás: magyarhirlap.hu
Kép: Facebook/Szijjártó Péter

Kinevezték Ódor Lajost, Szlovákia első magyar miniszterelnökét

„Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök átadta a miniszterelnöki megbízást Ódor Lajosnak, aki hétfőtől a szakértői kormányt vezeti. A magyar nemzetiségű közgazdász a szlovák nemzeti bank alelnöke volt eddig.

Čaputová államfő az új kormány kinevezését követő beszédében arról beszélt, a hivatalnokkormánynak az egyik legfontosabb feladata az uniós helyreállítási alap forrásainak lehívása. További kiemelt feladatként említette az infláció elleni küzdelmet – írja a felvidéki Új Szó.

Ódor megköszönte a bizalmat. „Mindent megteszünk, hogy az országot a rendelkezésünkre álló rövid idő ellenére előre mozdítsuk”
– jelentette ki arra utalva, hogy az előre hozott parlamenti választásig fogják irányítani Szlovákiát.

A kabinetben Ódoron túl két magyar miniszter is ül majd: a beruházásokért, regionális fejlesztésért és informatikáért felelős miniszter Balík Péter, míg a pénzügyminiszter Horváth Mihály lesz.”

Forrás: mandiner.hu
Kép: felvételrészlet az eseményről

Augusztus 20 múzeumlátogatás

A Szépművészeti Múzeum2018-ban új koncepció alapján hozta létre állandó kiállításait, melyeket időszaki tárlatokkal is kiegészítenek. Az egyetemes és a magyar művészet történetét a 18. század végéig mutatják be, az 1800 utáni gyűjtemény darabjai pedig a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Ahogy általában, úgy a 2022-es nemzeti ünnepen is minden kiállítás díjtalanul látogatható állampolgárságra való tekintet nélkül.

Bombasztikus magyar GDP

Itt a várt magyar GDP-adat! Hasított a gazdaság, most jön a lassulás?
„Az idei második negyedévben 6,5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, ami kedvező teljesítménynek mondható. Az elemzők arra számítottak, hogy az első negyedéves 8,2%-os növekedés után 6% közelébe lassul a növekedés üteme, a 6,5%-os adat tehát pozitív meglepetést jelent. Az első negyedévhez képest 1,1%-os bővülésről adott számot a KSH gyorsbecslése.
„A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése” – derült ki a KSH jelentéséből. Az idei első félévében a gazdaság teljesítménye 7,3%-kal nagyobb
volt, mint az előző év azonos időszakában.
A részletes adatok még nem ismertek, az azonban biztos, hogy felhasználási oldalról nézve a fogyasztás, termelési oldalról pedig a szolgáltatások növekedése lehetett a gazdaság motorja a második negyedévben. A bérek emelkedése mellett a fogyasztásnak támaszt adtak az olyan egyszeri juttatások, mint a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj. A beruházások már minden bizonnyal nem voltak olyan erősek, a drasztikusan növekvő energiaárak miatt pedig a külkereskedelem kifejezetten negatív lehetett a dráguló import következtében. A második negyedév vége felé már látszódtak a lassulás jelei a jegybank korábbi értékelése szerint is.”
Forrás: portfolio.hu
Kép forrása: Getty Images

A Molnak köszönhetően újraindulhat a Barátság vezeték

„A társaság kifizette az ukrajnai szakasz használatáért fizetendő tranzitdíjat.
A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat – közölte a társaság szerdán az MTI-vel.
A díjkötelezettség átvállalásával a Mol gyors megoldást nyújtott a problémára: az ukránok ígérete szerint néhány napon belül újraindulhat a kőolajszállítás, amely pár napja a banki oldalon felmerülő technikai akadályok miatt állt le”
– olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint a gyors intézkedést az ellátási helyzet tette indokolttá: a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik a kőolaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba is, és bár a Molnak Magyarországon több hétre elegendő saját tartaléka van, regionális nagyvállalatként a környező országok ellátásbiztonságáért is felelősséget vállal.”
Forrás: mandiner.hu / MTI
Kép: AFP / Kisbenedek Attila

Államháztartás pluszban

„Júliusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 255,7 milliárd forint többletet ért el az előző havi 155,3 milliárd forintos deficittel szemben. Ezzel július végére 2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó deficit – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) gyorstájékoztatójában.
Az idei egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forinthoz képest a június végi 91,7 százalékosról 83,6 százalékra csökkent a hiány mértéke.
A múlt hónap végén a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet mutattak.
A központi alrendszer hiánya 832,8 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál, a központi költségvetés 1108,6 milliárd forinttal nagyobb deficitet mutatott, a társadalombiztosítási alapok hiánya 96,1 milliárd forinttal csökkent, a pénzalapok többlete 179,7 milliárd forinttal nőtt.
A költségvetés kiadásai közül a nyugellátásokra fordított 2800,4 milliárd forint 493,8 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbi kifizetést, a gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 196,0 milliárd forinttal többet 1253,7 milliárd forintot fordított a kormány július végéig.
A PM közleménye kiemeli: a bizonytalan világgazdasági helyzetben kiemelten fontos feladat a nyugdíjasok védelme. A kormány ezért áprilisban döntött a nyugdíjak és egyéb ellátások 2022. júliusi kiegészítő emeléséről, ami 2022 júliusától 2022. januárig visszamenőlegesen történt.[…]
A PM megállapítja: az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika jelentősen megnöveli a költségvetés kiadásait, a kormány emellett továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború árát ne a magyar emberek fizessék meg. Az idei költségvetés is biztosítja a forrásokat a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásához, a munkahelyek megőrzéséhez, a családok és a nyugdíjasok védelméhez.”
Forrás: infostart.hu
Kép forrása: Bence Bezeredy / Getty Images

Emelkedő lakásárak

„Az ingatlanok áremelkedése még mindig töretlen, az enyhébb nyár után aktívabb őszi szezonra számít a Duna House ingatlanközvetítő. Hétfői elemzésében a cég kiemelte: a panellakások ára rekordokat döntött, a téglaingatlanok viszont mérsékeltebben drágulnak.
Idén számos tényező formálta az ingatlanpiacot, az év eleji rekordok után csökkenni látszik a kereslet, amelyre a szomszédos háborús helyzet, valamint a változó kamatkörnyezet és a kormányzati bejelentések is hatást gyakorolnak. Nehezen meghatározható, hogy milyen irányba mozdul majd el a piac a következő negyedévben – fogalmazott Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A lassuló piaci tendenciák mellett ugyanakkor nem várnak szélsőséges zuhanást.
Az elemzés szerint az átlagos négyzetméterárak emelkedése országosan jellemző, az év első felének adatai alapján vidéken családi házat 330 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet vásárolni, míg a fővárosban csaknem a duplájába kerül egy négyzetméter. Rekordokat döntenek a panellakások is: vidéken átlagosan 443 ezer forintért kelnek el, a fővárosban pedig átlagosan 716 ezer forintot kérnek értük négyzetméterenként.
A téglaingatlanok áremelkedésének mértéke visszafogottabb a panelokéhoz képest, az átlagos négyzetméterárak azonban még így is jóval a panelek árszintje felett alakulnak, vidéken 532 ezer forintért, míg Budapesten 846 ezer forintért vásárolhatnak téglaépítésű lakást az érdeklődők.
Országosan nőtt a milliós négyzetméterár feletti ingatlanok aránya, az idei első fél évben a Duna House által értékesített ingatlanok 8 százaléka egymillió forint feletti négyzetméteráron kelt el, a tavalyi alig 3 százalékhoz képest.
Érdekesség, hogy az idén már a milliós négyzetméteráron értékesített panellakás sem elképzelhetetlen, egy 36 négyzetméteres lakás 39 millió forintért cserélt gazdát, a népszerű Újlipótvárosban.
A legdrágább ingatlan eddig 860 millióért kelt el. A luxusingatlanok körében egy II. kerületi, új építésű, panorámás, jakuzzis és medencés, háromszintes luxus családi ház a csúcstartó, amiért csaknem 2,3 millió forintot kaptak a régi tulajdonosai négyzetméterenként.”
Forrás: magyarhirlap.hu