Hírek

Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni – hangsúlyozta.

Kövér László elmondta: a több millió külhoni magyart képviselő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2020 májusában fogadta el azt a határozatát, amely kezdeményezi a nemzeti önazonossághoz való jog egyetemes emberi jogként történő elismertetését.

A mi javaslatunk szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll akadálytalanul átvenni az elődei anyanyelvét, nemzeti kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, és jogában áll mindezt akadálytalanul továbbadni az utódainak – jelentette ki. Hozzátette: számunkra, a szülőföld otthonosságának fogalma azt jelenti, hogy senkit nem lehet a szülőföldjéről elűzni, kitelepíteni, senkinek a szülőföldje nem válhat alattomos vagy erőszakos betelepítések célpontjává, senkit nem lehet elidegeníteni a szülőföldjétől. Álláspontunk szerint nem a migráció emberi jog, hanem a szülőföldhöz való jognak kell azzá válnia.

Kövér László az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: Magyarország uniós csatlakozása reményt adott a kisebbségek jogainak védelmére, azonban az EU nem foglalkozik ezzel a témával. Mint fogalmazott: tagállami szinten léteztek jó gyakorlatok, azokban az időkben, amikor még fontos volt a nemzeti önazonossághoz való jog, manapság azonban ez a kérdés visszaszorulóban van, bizonyos erőcsoportok meg akarják semmisíteni a nemzeti önazonosságot.”

Forrás: MTI / gondola.hu

Fotó: MTI / Európa Tanács

A lengyel Alkotmánybíróság múlt heti döntése alapján megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyekben az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre – írta szerdai közleményé­ben a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja. Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője, volt alkotmánybíró leszögezte: a Fidesz európai parlamenti delegációja aggodalommal tekint arra, hogy az európai intézmények politikai támadást indítottak a Lengyel Köztársaság Alkotmánybíróságának döntésével kapcsolatosan. Hozzátette: „A tagállamok szuverenitása, demokratikus legitimációja és alkotmányos rendje a nemzeti alkotmányok alapja, amely az uniós hatáskörgyakorlás korlátja.”

A nyilatkozat szerint az uniós intézmények nincsenek tekintettel az alapító szerződésekben elfogadott hatáskör-átruházás elvére. Olyan jogköröket kívánnak elvonni a tagállamoktól, amelyeknek az Európai Unió intézményei útján történő közös gyakorlására azok nem adtak felhatalmazást. „Hangsúlyozzuk, hogy az európai integráció működése a tagállamok szuverenitásán és egyenlőségén nyugszik. Fontos közös értéknek tartjuk az igazságszolgáltatást és így a bírói függetlenséget, ugyanakkor az egyes országok azon jogát nem lehet elvitatni, hogy egy hatékony igazságszolgáltatás érdekében igazságügyi reformot hajtsanak végre” – emelte ki Trócsányi László.

A lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro a lengyel Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, ez egy nagyon fontos mérföldkő, mert véleménye szerint egyre növekszik az agresszió a Berlin által támogatott Európai Unió felől, amely Lengyelországot úgy kezeli, mint egy gyarmatot. A miniszter leszögezte, nem adhatják át a szuverenitásukat olyan brüsszeli bürokratáknak, akiknek a nevét a lengyelek többsége nem is ismeri.”

Forrás: magyarhirlap.hu

A korrupció elkerülésének legfontosabb feltételei a jó szabályok és a szabálykövető polgárok. A szabálykövetéshez pedig a polgárok kormányzatba vetett bizalma nélkülözhetetlen. A kutatás rámutatott, Magyarország kormányával a legelégedettebbek általánosságban és a koronavírus kezelése kapcsán külön is a vizsgált kilenc ország polgárai. 60, illetve 63 százaléka mondta azt a magyaroknak, hogy elégedett a kormány intézkedéseivel összességében és a járvány kapcsán különösen is, míg a második helyezett Ausztria esetében csak 53, illetve 60 százalék nyilatkozott hasonlóan. Mindkét kérdésben a legnagyobb elégedetlenséget a románok fejezték, 81, illetve 77 százalékuk nyilatkozott negatívan.

Nem meglepő a kormányokkal kapcsolatos eltérő álláspontok alapján, hogy a társadalmilag érzékelt korrupció is vegyes képet mutat térségünkben. A Nézőpont Intézet által fejlesztett Korrupció Percepciós Index szerinti rangsort a piacgazdaság építésében a térség többi országához képest több évtizedes előnnyel rendelkező Ausztria (48 pont) vezeti, második helyén pedig a szintén nagy ipari-kereskedelmi múlttal rendelkező Csehország (54 pont) áll. Magyarország a harmadik helyen (60 pont) áll, megelőzve Szlovákiát (63 pont) és Lengyelországot (67 pont), s jelentősen felülmúlva Romániát (85 pont).[…]

2021. október 7-én a Nézőpont Intézet a kutatási jelentést bemutató konferenciát szervezett. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatási adatok is bizonyítják, a magyar közbeszédben sűrűn elhangzó korrupciós vádak politikai termékek csupán. Magyarországon és Lengyelországban is ugyanis a kormánykritikus válaszadók kétszer akkora aránya érzékel korrupciót, mint a kormánypártiak.”

Forrás: nezopont.hu

Ilyen előzmények után az alábbiakban közüljük a közvéleménykutatás során használt módszer jellemzőit, bár sejtjük, az általuk vágyott „Európai Egyesült Államok” elkötelezett híveit a tények nem fogják hitükben megingatni.

Kvantitatív (telefonos reprezentatív) adatfelvétel

o Téma: Szuverenitás kutatás

o Célcsoport: 18 év fölötti lakosság

o Módszer: CATI

o Minta: 800 fő

o Interjúhossz: 10 perc

A közvéleménykutatás készítője a Kutatócentrum Kft.

A fenti módszer tökéletes összhangban van a legnagyobb közvéleménykutató cégek által használt módszerekkel és merítési nagysággal ld. https://kozvelemenykutatok.hu/workflow/

Fricz Tamás politológus a Demokratának úgy fogalmazott: azért van szükség az újabb békemenetre, mert a globalista erők, amelyek az elmúlt két évtizedben vezető szerepet alakítottak ki a bel- és külpolitikában, a nemzetközi közvéleményben, a társadalom szegmenseiben, a végső csatára készülnek: a nemzeti, szuverenista, konzervatív és keresztény politikusokat meg akarják buktatni és totális uralomra törnek. – Látványos és összehangolt támadás indult meg Magyarország ellen, és a 2022-es országgyűlési választásokon biztosra akarnak menni. A globalisták és a szuverenisták küzdelme a csúcspontjára érkezett.

Meg kell mutatnunk, hogy nemcsak a politikusaink küzdenek a hagyományos értékeinkért, hanem a magyar civil társadalom is, hiszen nélkülünk nem lehet a küzdelmet győzelemre vinni – jelentette ki Fricz Tamás.”

Forrás: magyarnemzet.hu

A Stella üdülő az 1950-es években, a kommunista hatalomátvételt követő vészterhes időszakban mintegy menedékül szolgált az egyháziak részére. A mostani felújítás tervezésekor éppen ezért egy új épületrésszel egészült ki a megújult régi épület.

A Stella üdülő megáldásakor Erdő Péter bíboros arról beszélt, története van a háznak. Mint ahogy régen, így most is a testi-lelki felüdülést szolgálja, de a feladat ilyenkor is ugyanaz, pihenés közben is találkozni Krisztussal. A középpontban Jézus személye áll, és ebben a létesítményben is azért található kápolna. Ő hitünk és életünk középpontja. Ha Jézust megtaláljuk, akkor mindig új erőt kapunk.[…]

A legnehezebb időkben, az üldöztetés idején is működni tudott – egyfajta lelki erőműként – ez az üdülő – kezdte beszédét Semjén Zsolt. A KDNP elnöke, miniszerelnök-helyettes azt mondta, a kormány elkötelezett az Egyház megújítása mellett, ennek pedig több oka is van. Az első az, hogy Szent István óta az a magyar történelemnek a tanulsága, hogy ami jó az Egyháznak, az jó az országnak, és ami jó az országnak, az jó az Egyháznak. Tehát mi soha nem az Egyház és az állam szembeállítása mellett voltunk, mégpedig azért, mert az Egyháznak küldetése van a társadalomhoz, amit az államnak fel kell ismernie és el kell ismernie. És az Egyháznak, ennek a szolgálatnak a támogatása az, amikor megfelelő módon megújulnak az egyházi épületek, és büszke vagyok arra, hogy ezalatt a 10 év alatt több, mint 3000 templomot tataroztak ki – de nem csak úgy, hogy kifestették a falait, hanem – az alapoktól a tetőig az egész Kárpát-medencében, emellett pedig kb. 150 új templomot is építettek – hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt.”

Forrás: magyarkurir.hu

A kutatás legfontosabb összefüggéseit a szervezet elnöke, Dr. Bartal Tamás ismerteti legfrissebb publikációjában.

A publikáció itt olvasható: https://infoneked.hu/kozvelemenykutatas-a-nemzeti-erdek…/

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke – aki az egyéb teendők miatt távol maradó Kövér László házelnököt helyettesítette – köszöntőjében azt emelte ki: akik a magyar állam gyengítésében és örökös alárendeltségében voltak érdekeltek, azok Bethlen István feledtetését, akiknek az erős magyar állam volt a céljuk, azok pedig az egykori kormányfő emlékének ápolását kívánták vagy vettek részt benne.

Az önmarcangolás vagy a külső körülményekre való mutogatás tévútra vezet, de a kettő közötti út mutathatja saját történelmünk megismerését. Arra kell törekednünk világnézeti hovatartozástól függetlenül, hogy mind újabb és újabb válságok hátterében összekovácsoljuk és megerősítsük polgáraink nemzetépítő erejét – mutatott rá az alelnök. Latorcai János elmondta: Bethlen neve azért forrhatott össze a konszolidáció fogalmával, mert képes volt a szélsőségek kizárásával nemcsak gazdasági, hanem Peyer Károllyal összefogva társadalmi egyesítést is végrehajtani.

Ideológiai és politikai meggyőződéstől függetlenül a teljesítmény előtt mindannyian fejet hajthatunk. A jelen megköveteli, hogy tanuljunk a múltból, ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. Minden egyes helyzetben a magyar ügyet kell szolgálni, mert helyettünk senki nem fogja ezt megtenni – nyomatékosította az alelnök.”

Forrás: magyarnemzet.hu