Hírek

Hétfőtől Magyarország veszi át az európai uniós soros elnökséget. Július elsejétől egészen december 31-ig tölti be hazánk a tisztséget. A magyar elnökség központi célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése lesz.

Orbán Viktor miniszterelnök a soros uniós magyar elnökség előtt az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb országainak vezetőivel egyeztetett. Tárgyalt Berlinben Olaf Scholz német kancellárral, majd Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel egyeztetett Rómában, aztán Párizsba utazott, ahol Emmanuel Macron francia államfővel tárgyalt.

„Berlin, Róma után Párizstól is megkaptuk, itt is megkötöttük a megegyezést, megkaptuk a jóváhagyást, hogy a következő fél év Európában a magyar elnökség alatt az európai gazdaság versenyképességének javításáról szóljon” – mondta Orbán Viktor.

A magyar elnökségnek hét célkitűzése van: helyreállítani az EU versenyképességét, megerősíteni az európai védelmi politikát, elérni az Unió bővítését, kezelni az illegális migrációt, kialakítani a kohéziós politika jövőjét, gazdaközpontúvá tenni az uniós agrárpolitikát, és megoldásokat találni a demográfiai kérdésekre.

Jelenleg 45-50 ezer magyar család keresi a kenyerét Magyarországon működő francia tulajdonú cégeknél, a két ország közötti kereskedelmi forgalom pedig tíz év alatt megduplázódott – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: a ferihegyi repülőtér visszavásárlásánál is az egyik legnagyobb francia cég a szakmai és üzleti partner.

Elmondása szerint velük Orbán Viktor tegnap tárgyalt, ma pedig Macron elnökkel megerősítették, hogy ez nem csupán egy beruházás, hanem egy nagy fejlesztési program, amely Franciaországnak és Magyarországnak is fontos.

A miniszterelnök közölte, hogy a találkozón beszéltek az európai ügyekről is.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kulfold/2024/06/26/orban-viktor-franciaorszag-is-tamogatja-a-magyar-eu-elnokseg-programjat

Élet-halál kérdésének nevezte a családok megerősítését a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten.

Beneda Attila a Férfiak Klubja független társadalmi szervezet által kezdeményezett „Vállvetve Apával Nap” elnevezésű rendezvényen többek között a munkahelyeken megvalósuló családbarát környezet fontosságára hívta fel a figyelmet és arra, hogy ennek kapcsán az édesapákról is beszélni kell.

A rendezvény jelentőségét méltatva úgy fogalmazott, az apák napjához kapcsolódó kezdeményezés fő célja, hogy a gyermekek tudják, hol van, mivel foglalkozik az édesapjuk akkor, amikor a munkahelyén tartózkodik.

https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20240624-beneda-attila-a-csaladok-megerositese-ma-elet-halal-kerdese

Európai versenyképességi paktum megkötését szorgalmazta a magyar miniszterelnök hétfőn Rómában, miután tárgyalt Giorgia Meloni olasz kormányfővel.

Orbán Viktor a két kormányfő közös sajtótájékoztatóján a magyar soros EU-elnökséggel kapcsolatban közölte: Magyarország le akar tenni az asztalra egy nagy tervet, az európai versenyképességi paktumot, mert meggyőződése szerint Európa legnagyobb problémája jelen pillanatban a versenyképesség hanyatlása. Hangsúlyozta: ha nem kötnek európai versenyképességi paktumot, akkor munkahelyek százezreit veszíthetik el a következő évtizedben.

A magyar miniszterelnök azt is közölte: az olasz-magyar együttműködés mind a gazdaságban, mind a védelempolitikában jelentős, és ezt ki akarják terjeszteni az energetikára is. Bejelentette: lesz szlovén gázvezetékszakasz, így Olaszország és Magyarország összeköttetése megvalósul. Orbán Viktor a brüsszeli pozíciók szétosztásával kapcsolatban helytelenítette, hogy a pártpolitikai alapra helyezzék az EU intézményeit, és jelezte: nem tudja támogatni a pozíciók elosztásáról szóló “pártmegállapodást”.

Forrás: pestisracok.hu
Fotó: MTI

Június 20-án, csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter külön találkozó keretében fogadta a legnagyobb és legmeghatározóbb high-tech akkumulátoripari cégek közé tartozó SK ON Hungary és CATL Debrecen képviselőt. Az egyeztetések keretében Cho Daehee-vel, az SK ON Hungary ügyvezető igazgatójával és Jason Chen-nel, a CATL európai működésért felelős ügyvezető igazgatójával tárgyalt. A megbeszélés során a felek áttekintették az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátoripar nemzetközi helyzetét különös tekintettel annak európai helyzetére, továbbá az ágazat előtt álló kihívásokat és a zöld átállásban rejlő lehetőségeket.

Nagy Márton az egyeztetésen kiemelte:

„a zöldenergia, az elektromos autózás jelenti a jövőt, amely a zöld, körforgásos gazdaság egyik húzóágazata és elképzelhetetlen versenyképes akkumulátoripar nélkül. Magyarország időben lépett ezen a területen és biztosította helyét a zöld átállás nyertesei között. Hazánk ugyanis találkozási pontot képez a nyugati és keleti tőke, illetve technológiák között, összekapcsolva a csúcsminőségű német autógyártást a legfejlettebb kínai és koreai akkumulátorgyártással, miközben a kínai BYD elektromos autógyártó is – Európában elsőként – hazánkban létesít gyárat.”

Ennek eredményeképpen Magyarország már ma is élen jár a high-tech akkumulátorgyártásban, hiszen hazánk GDP arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között. Az akkumulátorgyártás a következő években több mint 6 300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba, így Magyarország a világ öt legnagyobb akkumulátoripari hatalmának egyikévé válhat. Hazánk gyártási kapacitása elérheti a 250 GWh-t, amely az európai szükséglet 35 százalékát szolgálhatja ki.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2024/06/elektromos-auto-nagy-marton

Az egyre erősebb nemzetközi versenyben a magyar mezőgazdaság kitörési pontja a hozzáadott érték és a feldolgozottsági szint növelése, a jó minőségű élelmiszerek termelése lehet – mondta Nagy István az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Az agrárminiszter szerint a belföldi élelmiszeripar biztonságos alapanyagokra támaszkodhat, hiszen a Magyarországon a termesztési adottságok kiválóak, de a külföldi piacokon csak akkor lehet sikeres, ha követi a gyorsan változó fogyasztói elvárásokat. Fejlesztésekre azért is szükség van, mert mennyiségi versenyben a magyar mezőgazdaság nem lehet sikeres, az ötmillió hektárra kiterjedő belföldi gazdálkodás a világpiacon nem jelentős – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, hogy az élelmiszeripari vállalkozások összesen 200 milliárd forint támogatásra pályázhatnak, ebből a komplex fejlesztéseket és építkezéseket 150 milliárd forintos, a kisebbeket ötvenmilliárd forintos keret segíti. A források ötvenszázalékos arányban járulhatnak hozzá a beruházásokhoz, de zöldcélokkal vagy integrációban megvalósuló pályázatoknál további tíz-tíz százalékkal növelhető a pályázati intenzitás, vagyis akár a hetven százalékot is elérheti.

Nagy István abban bízik, hogy a fejlesztési forrásait hatékonyan hasznosítva a magyar élelmiszeripari feldolgozók ötven százalékkal növelhetik az exportjuk összértékét. A miniszter várakozása szerint a mezőgazdaság kilátásai uniós szinten is kedvezőek, hiszen az EP-választás eredménye és a termelők hatékony tiltakozó akciói megteremthetik a normalitás útjára visszatérő gazdaközpontú agrárpolitika feltételeit Európában.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Facebook/Nagy István

Hét prioritása lesz a július 1-jén kezdődő magyar soros elnökségnek az Európai Unió Tanácsa élén – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Bóka János elmondta, a magyar kormány egy cselekvő, aktív elnökségre készül, és szerinte egy sikeres magyar elnökség Európa sikerét is jelenti.

Június 18-án, a Várkert Bazárban mutatta be Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő az Európai Unióban július 1-jén kezdődő magyar soros elnökség prioritásait.

Bóka János hét témát jelölt meg, amivel a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) az elnökeként a magyar kormány szeretne előrelépést elérni:

– új európai versenyképességi megállapodás;
– európai védelmi ipar megerősítése;
– külső határok védelmének megerősítése, migráció kezelése;
– érdemalapú, objektív előírások szerinti és kiegyensúlyozott bővítéspolitika;
– stratégiai vita a kohéziós politika jövőjéről;
– gazdaközpontú agrárpolitika megvalósítása;
– illetve a demográfiai kihívások kezelése.

Mint azt a miniszter elmondta, Magyarország rendkívüli helyzetben veszi át a soros elnökséget az EU környező kihívásai miatt – példaként többek között az ukrajnai háborút vagy a klímaváltozást nevezte meg –, emellett pedig 2024 az átmenet éve is, hiszen az európai parlamenti választások után most fog felállni az uniós intézmények új vezetései.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/kulfold/2024/06/18/europai-unio-europai-unio-tanacsa-magyarorszag-soros-elnokseg-boka-janos-kovacs-zoltan-sajtotajekoztato/

Szerda délelőtt a karmelita kolostorban találkozott egymással Jens Stoltenberg és Orbán Viktor. Magyarország nyilvános garanciát kapott arra, hogy a katonáit nem kell bevetnie, pénzügyi kereteit nem kell megterhelnie, s az ország területét sem kell átengednie akkor, ha az ukrán konfliktus elfajul. Hazánk elérte a céljait – húzta alá Orbán Viktor. Hozzátette, nincs ereje megakadályozni azt, ha NATO a határain túl akar műveleteket kezdeni.

Magyarország lojális és elkötelezett partnere a NATO-nak – hangoztatta Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Mint kifejtette, jelenleg ezerháromszáz katona vesz részt a szövetség műveleteiben, s azon kevés államok közé tartozunk, akik teljesítik a két százalékos feladatot – hangoztatta. Utalt a légtérellenőrző missziókra, amelyek Szlovákia és Szlovénia, illetve igény szerint a Baltikum egét oltalmazzák.

Nem kívánunk blokkolni olyan döntéseket, amelyeket a többiek osztanak. Minden NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai alapján csak önkéntes lehet. Ezt megerősítette a főtitkár – húzta alá Orbán Viktor.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20240612-garanciat-kaptunk-a-kimaradasra

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH/Balogh Dávid