Hírek

Hírek

Azbej Tristan: Kiállunk az üldözött keresztényekért

„A magyaroknak fontos a szolidaritás vállalása, nem öncélú munkát végzünk, kiállunk a világban üldözött és sérülékeny helyzetben lévő keresztény testvérekért – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az üldözött keresztényekért való szolidaritás nemzetközi napján (Red Wednesday) rendezett konferencián.

Magyarország nemzetközi segítségnyújtási programja, a Hungary Helps Program segítséget nyújt a világban szenvedőknek, magukra hagyatott embereknek és kiemelten igyekszik megóvni az üldözött keresztények életét, miközben segíti megőrizni közösségüket – hangsúlyozta Azbej Tristan államtitkár.

„Ma minden hetedik keresztényt valamiféle üldöztetés ér a világban, 360 millió keresztény van abban az helyzetben, hogy hite miatt kisebb vagy nagyobb üldöztetésnek, kirekesztésnek vagy diszkriminációnak van kitéve” – hívta fel a figyelmet az államtitkár, hozzátéve: a magyar misszió középpontjában áll felhívni erre a magyar és nemzetközi közvélemény figyelmét.

A KIM államtitkársága által szervezett Békeépítés Kulturális Örökségvédelem – Keresztény Közösségek című nemzetközi konferencián szó lesz a kulturális örökség védelméről, a keresztény közösségek helyzetéről és a békeépítés fontosságáról, aktualitásáról.”

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

A következő évek a szuverenitásunk megvédéséről fognak szólni


„Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a karmelita kolostorban fogadta a Magyar Diaszpóra Tanács tagjait; köszöntőjében és az azt követő kötetlen beszélgetésen is a Magyarország biztonságát és szuverenitását fenyegető veszélyekről volt szó – tájékoztatott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A kormányfő szerint az előttünk álló 10-15 év a szuverenitás védelméről fog szólni, nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más térségében is.

Nagy vita várható az Országgyűlés elé kerülő szuverenitásvédelmi törvényről, de világos tilalmakat kell felállítanunk ahhoz, hogy ne lehessen külföldi pénzzel befolyásolni a magyar választásokat – mondta. További feladatként jelölte meg, amelyhez szintén kérte a magyar diaszpórát képviselő küldöttek támogatását, hogy „Magyarországot őrizzük meg a világ egyik legbiztonságosabb államának a mostani háborús, migrációs kihívások közepette is”.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Saját minisztériumot kap Navracsics Tibor

„Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium néven saját tárcát kap Navracsics Tibor, aki jelenleg tárca nélküli miniszterként felel a területfejlesztési ügyekért és uniós forrásokért. Erről a változásról először október elején jelentek meg hírek a sajtóban. Navracsics Tibor akkor azt mondta, hogy tárgyalnak erről Orbán Viktorral, és a jövő év elejétől léphet életbe a változás.

Kedden a parlament honlapján jelent meg egy törvénytervezet. Ebből derült ki, hogy Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium lesz az új tárca neve. A javaslatban azt írták:

„Az eddig önálló munkaszervezettel nem rendelkező területfejlesztési miniszter jogi és szakmai mozgástere az önálló minisztérium létrehozásával nagyságrendileg bővül. Az új minisztérium a Miniszterelnökség szervezetéből történő kiválással jön létre, integrálva mindazon szervezeti egységeket, amelyek eredményes munkájához szükségesek, továbbá átvéve azokat a hatásköröket, amelyeket a modern és hatékony államszervezet működtetése és a nemzetstratégiai célok elérése indokol.”

A módosítás értelmében a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség a jövőben „tisztán politikai feladatokat lát majd el, a közigazgatási feladataik átkerülnek Navracsics tárcájához. Ezt jelzi az is, hogy az új tárca kvázi a Miniszterelnökségből való kiválással jön létre a tervezet szerint – és valóban január 1-jén, ahogy azt Navracsics korábban mondta. A módosítás után 14-re nő a magyar kormány minisztériumainak száma.

Navracsics korábban az atv.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az uniós forrásokért a változtatás után is felelni fog, és folytatni fogja a brüsszeli tárgyalásokat ebben a kérdésben.”

Forrás: index.hu
Fotó: MTI Fotó/Bodnár Boglárka

A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára

„Jó hír érkezett, a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében. Kiemelte, a harmadik negyedévben 0,9 százalékkal erősödött a gazdaság teljesítménye a második negyedévhez képest.

Ezzel véget ért a technikai recesszió Magyarországon, a magyar gazdaság a háborús és szankciós válság ellenére is növekedési pályára állt. A jó teljesítményt segíti, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a mezőgazdaság, az ipar és az export az európai gazdaság gyengélkedése ellenére is erősödni tudott – tette hozzá.

Rámutatott, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság továbbra is előrébb jár a kilábalást tekintve, a járvány előtti szintet már 5 százalékkal múlja felül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll. „Azzal számolunk, hogy a következő években tartósan, és magas ütemben növekedhet a magyar gazdaság” – mondta Varga Mihály.”

Forrás: mandiner.hu / MTI
Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap

Idén télen nincs ellátásbiztonsági kockázat a gázellátásban

„Idén télen nincs ellátásbiztonsági kockázat – írta az energiaügyi miniszter közösségi oldalán pénteken a gázellátásról, miután az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs ülésén összegezte a téli felkészülésről szóló hivatali és vállalati beszámolók legfontosabb tanulságát.

Lantos Csaba bejegyzése szerint az egyeztetésen elhangzott, hogy a szeptember végén zárult gázévben 8,3 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználás a megelőző azonos időszakhoz képest ötödével csökkent. A tárolói töltöttség 98 százalékos, az elérhető 6,5 milliárd köbméteres mennyiség az egész éves gázigény mintegy kétharmadát fedezi.

A fűtési szezonra vonatkozó modellezés szerint még a korábbi szintre visszaemelkedő gázfelhasználás mellett sem kell hozzányúlni a biztonsági készlethez. A hazai fogyasztók zavartalan ellátása akár a beszállítási útvonalak tartós kiesése esetén is garantálható idén télen – írta a miniszter.

Az operatív törzs tájékoztatást kapott a zöldenergia tárolását ösztönző lakossági és ipari programok előkészületeiről is – tette hozzá.”

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: MH/Török Péter

Rendkívüli bejelentést tett az ukrán kormány: kész megállapodni Magyarországgal

„Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kijevi sajtótájékoztatóján.

A politikus a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint egyúttal leszögezte, az ukrajnai magyar kisebbség jogai biztosítottak. Visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a magyarokat különösen érintette volna az Ukrajna elleni orosz agresszió: „a magyar kisebbség sokkal kisebb mértékben szenvedett, mint mondjuk az azovi régió görög kisebbsége.”

A miniszterelnök-helyettes szavai szerint Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát önkényesen blokkolja, de nem hiszi, hogy az EU-bővítés folyamatában a magyar problémát kellene a fő akadályként kezelni. „Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk leküzdeni ezt a kihívást is. Bízom benne, hogy megtaláljuk a politikai megértést” – hangsúlyozta, majd kiemelte: jelenleg is folyik a párbeszéd az EU-val arról, Ukrajna miként készül javítani az ukrajnai magyar közösség védelmén.

Az ukrán delegáció szeptemberben adott át Magyarországnak egy részletes útitervet, amely gyakorlati lépéseket, például a magyar anyanyelvű gyerekek tankönyvekkel való ellátását, valamint a jogszabály-módosítási terveket egyaránt tartalmazta – emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának vannak-e „vörös vonalai” jogszabályi változtatások terén, a kormányfőhelyettes leszögezte: „ezek a módosítások semmiképpen nem érintik az ukrán nyelv ismeretét” – foglalta össze a miniszterelnök-helyettes szavait az MTI.”

Forrás: index.hu
Fotó: Nyelvterületek Kárpátalján (Molnár József – Molnár D. István, 2011)

Nagy Márton: a kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke állománya

„A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya idehaza, ami jelenleg 100 milliárd eurót tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor az Audi Hungaria Zrt.-nél.

A tárcavezető kiemelte:

„az FDI állomány növelésében a nyugati és a keleti tőke szerepe is fontos, így Magyarország arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen.”

Mindennek következtében 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a száz százalékot – mondta, hozzátéve, hogy a cél az, hogy az évtized végére elérjük az uniós fejlettség kilencven százalékát. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az FDI bevonzásának három előfeltétele van, elegendő és olcsó energia a termeléshez, megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő, valamint az infrastruktúra további fejlesztése.”

Forrás: pestisracok.hu / MTI
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Novák Katalin: A fordulat legyen a demográfiai cél

„A Demográfiai Kerekasztal célkitűzése, hogy Magyarország csökkenő népességű országból növekvő népességű országgá váljon – jelentette ki Novák Katalin államfő az általa életre hívott testület hétfői alakuló ülésén Budapesten, a Sándor-palotában.

Novák Katalin, aki a testület elnöki tisztét is betölti, azt mondta: az elmúlt tizenhárom évben komoly eredményeket tudtak elérni és olyan pozitív irányba mozdult el az ország demográfiai értelemben is, amelyre alig-alig van példa a fejlett nyugati országokban.

Magyarország a sereghajtókból a középmezőnybe került – mutatott rá.

Az államfő kijelentette: a családbarát fordulatot sikerült megvalósítani, a demográfiai fordulatot azonban még nem.

A Demográfiai Kerekasztal életre hívásának célja, hogy a demográfiai fordulatot is megvalósítsuk – hangsúlyozta Novák Katalin, majd úgy fogalmazott: „Nem kevesebbet tűznék ki magunk elé, mint azt, hogy legyünk az elsők Európában, legyen Magyarországon egy olyan demográfiai fordulat, amelynek köszönhetően Magyarországon lesz a legmagasabb a gyermekvállalási kedv és amellyel meg tudjuk fordítani a több mint négy évtizedes negatív tendenciát, és egy csökkenő népességű országból egy növekvő népességű országgá tudunk válni.”

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Magyarország zsidó szempontból az egyik legnyugodtabb hely jelenleg a világon

„Grósz Andort, a Mazsihisz elnökét a Hamász Izrael elleni terrortámadásáról és annak következményeiről, valamint az ennek nyomán egyre inkább felbolyduló európai helyzetről kérdezte a Klubrádió.

Úgy fogalmazott: Magyarország zsidó szempontból, a zsidóság megélése szempontjából a világon az egyik legnyugodtabb hely jelenleg.

Szerinte ez részben az izraeli-magyar politikai és egyéb kapcsolataival magyarázható; „Magyarország mindig támogatja a különböző fórumokon Izrael népét, és ez helyes” – fogalmazott. Ahogy a magyar parlament is, amellyel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy nem a palesztin nép egészét, hanem a Hamászt, a terrorizmust ítélte el annak gyakorlatilag minden politikai ereje állásfoglalásában.

Arra a kérdésre, hogy a feszült és sokszor kiszámíthatatlan helyzet miatt a hatóságok megerősítették-e a biztonságot zsidó intézmények, zsinagógák környékén, azt mondta: igen, napi kapcsolatban vannak a magyar kormánnyal és a rendőrséggel ebben a kérdésben – írták.”

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH/Purger Tamás

November elseje valamennyi szent ünnepe

November 1-jén közös napon ünnepli a katolikus egyház az összes szentet, valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel – tudatta keddi közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) .

Felidézték, hogy Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére – ismertették.

„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor – írták. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház – jegyezték meg.

„A mai napon az Evangélium a nyolc boldogság titkát tárja elénk. Legyünk figyelemmel Jézus szavára, merítsünk erőt belőle, hogy saját életünkben is követni tudjuk tanítását. Kérjük a szentek segítségét, hogy azon az úton tudjunk járni, amelyet Jézus mutatott meg nekünk” – írta az MKPK.

Forrás: hirado.hu
Fotó: Shutterstock