Hírek

Fábián Gergely a Digital Health Summit tanácskozáson tartott előadásában kitért arra, hogy a költségvetés az elmúlt években nehéz helyzetben volt, de pozitív jelként értelmezhető, hogy a magyar ipar alapjai erősek maradtak, rekordszámú a közvetlen tőkebefektetés, teljes foglalkoztatottság van és a külkereskedelmi termékforgalom is rekordot döntött – mondta.

Az iparstratégia három pillérének a hazai beszállítók fejlesztését, a K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) támogatását és a magyar cégek külföldi helytállásának erősítését nevezte azzal, hogy a következő években fontos lesz a zöldátállás támogatása és a digitalizáció is.

„Szeretném elmondani olasz barátainknak, hogy ez Magyarországon nem volt természetes. Tizenhárom évvel ezelőtt Magyarország államcsődben volt, 2010-ben vette át a jelenlegi kormány Magyarország vezetését.

Azt mondtuk, hogy munkahelyeket kell teremtenünk, a munkahelyekhez beruházások kellenek, ezért mi a beruházásokat támogatjuk Magyarországon – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, miután átadták a Masterplast észak-olaszországi Calernóban 3 millió euróból megépült polisztirol hőszigetelőanyag-gyártó üzemét.

A beruházások munkahelyeket teremtenek és sok esetben modern technológiai színvonalat hoznak be Magyarországra – tette hozzá az államtitkár. Mivel ezek a beruházások főleg exportra termelnek, így Magyarország exportteljesítményét is növelik és javítják. Mindennek az eredménye az, hogy ma Magyarországon egymillió emberrel többen dolgoznak, mint 13 évvel ezelőtt – idézte fel Menczer Tamás.

Tízmillióan vagyunk, egymillióval többen dolgoznak ma, mint tizenhárom évvel ezelőtt dolgoztak Magyarországon. Hazánkban bárki dolgozhat, aki dolgozni akar, az talál munkát – közölte Menczer Tamás. Nagy siker, és a magyar gazdaság erejét mutatja, hogy vannak olyan vállalkozásaink, amelyek kifektetésre, külföldi beruházásra képesek – írta korábbi Facebook-posztjában a politikus.”

„Teljes egészében ingyenessé tennék Magyarországon a 14 év alattiak utazását tömegközlekedéssel – jelentette be Lázár János hétfő este a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjában, számol be a vg.hu. Bár konkrét kormánydöntés még nincs, a Világgazdaság szerint Lázár szavaiból egy komolyan vehető szándék rajzolódott ki.

A lap cikke szerint a miniszter a klubesten arról is beszélt, hogy az ország- és vármegyebérletek megjelenésével soha annyian nem használták még a MÁV és a Volán járatait, mint 2023-ban. „Mintegy 50-100 ezer olyan új bérletes jelent meg a rendszerben, akik eddig nem használták a közösségi közlekedést” – mondta Lázár, megjegyezve, hogy a tömegközlekedés szolgáltatása minimum kifogásolható.

Lázár azt is leszögezte: az ő felfogásában a tömegközlekedés, azon belül is a kötött pálya áll az első helyen a fejlesztések terén. Ennek kapcsán pozitív eredményként megemlítette, hogy soha ennyien nem használták a közösségi közlekedés hálózatát Magyarországon, mint az elmúlt időszakban.”

„A magyaroknak fontos a szolidaritás vállalása, nem öncélú munkát végzünk, kiállunk a világban üldözött és sérülékeny helyzetben lévő keresztény testvérekért – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az üldözött keresztényekért való szolidaritás nemzetközi napján (Red Wednesday) rendezett konferencián.

A kormányfő szerint az előttünk álló 10-15 év a szuverenitás védelméről fog szólni, nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más térségében is.

Nagy vita várható az Országgyűlés elé kerülő szuverenitásvédelmi törvényről, de világos tilalmakat kell felállítanunk ahhoz, hogy ne lehessen külföldi pénzzel befolyásolni a magyar választásokat – mondta. További feladatként jelölte meg, amelyhez szintén kérte a magyar diaszpórát képviselő küldöttek támogatását, hogy „Magyarországot őrizzük meg a világ egyik legbiztonságosabb államának a mostani háborús, migrációs kihívások közepette is”.

„Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium néven saját tárcát kap Navracsics Tibor, aki jelenleg tárca nélküli miniszterként felel a területfejlesztési ügyekért és uniós forrásokért. Erről a változásról először október elején jelentek meg hírek a sajtóban. Navracsics Tibor akkor azt mondta, hogy tárgyalnak erről Orbán Viktorral, és a jövő év elejétől léphet életbe a változás.

Kedden a parlament honlapján jelent meg egy törvénytervezet. Ebből derült ki, hogy Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium lesz az új tárca neve. A javaslatban azt írták:

„Az eddig önálló munkaszervezettel nem rendelkező területfejlesztési miniszter jogi és szakmai mozgástere az önálló minisztérium létrehozásával nagyságrendileg bővül. Az új minisztérium a Miniszterelnökség szervezetéből történő kiválással jön létre, integrálva mindazon szervezeti egységeket, amelyek eredményes munkájához szükségesek, továbbá átvéve azokat a hatásköröket, amelyeket a modern és hatékony államszervezet működtetése és a nemzetstratégiai célok elérése indokol.”

A módosítás értelmében a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség a jövőben „tisztán politikai feladatokat lát majd el, a közigazgatási feladataik átkerülnek Navracsics tárcájához. Ezt jelzi az is, hogy az új tárca kvázi a Miniszterelnökségből való kiválással jön létre a tervezet szerint – és valóban január 1-jén, ahogy azt Navracsics korábban mondta. A módosítás után 14-re nő a magyar kormány minisztériumainak száma.

Navracsics korábban az atv.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az uniós forrásokért a változtatás után is felelni fog, és folytatni fogja a brüsszeli tárgyalásokat ebben a kérdésben.”

Ezzel véget ért a technikai recesszió Magyarországon, a magyar gazdaság a háborús és szankciós válság ellenére is növekedési pályára állt. A jó teljesítményt segíti, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a mezőgazdaság, az ipar és az export az európai gazdaság gyengélkedése ellenére is erősödni tudott – tette hozzá.

Rámutatott, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság továbbra is előrébb jár a kilábalást tekintve, a járvány előtti szintet már 5 százalékkal múlja felül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll. „Azzal számolunk, hogy a következő években tartósan, és magas ütemben növekedhet a magyar gazdaság” – mondta Varga Mihály.”

„Idén télen nincs ellátásbiztonsági kockázat – írta az energiaügyi miniszter közösségi oldalán pénteken a gázellátásról, miután az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs ülésén összegezte a téli felkészülésről szóló hivatali és vállalati beszámolók legfontosabb tanulságát.

Lantos Csaba bejegyzése szerint az egyeztetésen elhangzott, hogy a szeptember végén zárult gázévben 8,3 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználás a megelőző azonos időszakhoz képest ötödével csökkent. A tárolói töltöttség 98 százalékos, az elérhető 6,5 milliárd köbméteres mennyiség az egész éves gázigény mintegy kétharmadát fedezi.

A fűtési szezonra vonatkozó modellezés szerint még a korábbi szintre visszaemelkedő gázfelhasználás mellett sem kell hozzányúlni a biztonsági készlethez. A hazai fogyasztók zavartalan ellátása akár a beszállítási útvonalak tartós kiesése esetén is garantálható idén télen – írta a miniszter.

Az operatív törzs tájékoztatást kapott a zöldenergia tárolását ösztönző lakossági és ipari programok előkészületeiről is – tette hozzá.”

„Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kijevi sajtótájékoztatóján.

A politikus a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint egyúttal leszögezte, az ukrajnai magyar kisebbség jogai biztosítottak. Visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a magyarokat különösen érintette volna az Ukrajna elleni orosz agresszió: „a magyar kisebbség sokkal kisebb mértékben szenvedett, mint mondjuk az azovi régió görög kisebbsége.”

A miniszterelnök-helyettes szavai szerint Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát önkényesen blokkolja, de nem hiszi, hogy az EU-bővítés folyamatában a magyar problémát kellene a fő akadályként kezelni. „Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk leküzdeni ezt a kihívást is. Bízom benne, hogy megtaláljuk a politikai megértést” – hangsúlyozta, majd kiemelte: jelenleg is folyik a párbeszéd az EU-val arról, Ukrajna miként készül javítani az ukrajnai magyar közösség védelmén.

Az ukrán delegáció szeptemberben adott át Magyarországnak egy részletes útitervet, amely gyakorlati lépéseket, például a magyar anyanyelvű gyerekek tankönyvekkel való ellátását, valamint a jogszabály-módosítási terveket egyaránt tartalmazta – emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának vannak-e „vörös vonalai” jogszabályi változtatások terén, a kormányfőhelyettes leszögezte: „ezek a módosítások semmiképpen nem érintik az ukrán nyelv ismeretét” – foglalta össze a miniszterelnök-helyettes szavait az MTI.”